Kategória: Endurance

  • Történelmi győzelmek és mélység; pont nélkül záró gyári Ferrarik a WEC brazíliai fordulóján

    Történelmi győzelmek és mélység; pont nélkül záró gyári Ferrarik a WEC brazíliai fordulóján

    A Ferrari és a Toyota mélyrepülését, illetve a Cadillac szárnyalását hozta a hosszú távú sportautó-világbajnokság (WEC) idei ötödik fordulója, amelyben megszakadt a Ferrari 2025-ös győzelmi sorozata.

    Első győzelmét aratta a Cadillac a hosszú távú sportautó-világbajnokságban (WEC), ráadásul ez a győzelem rögtön kettős lett, hiszen a Will Stevens, Alex Lynn, Norman Nato trió mögött az amerikaiak jóval nevesebb pilótákból, a kétszeres Le Mans-i győztes Earl Bamberből; a négyszeres Champ Car-bajnok Sébastien Bourdais-ból és a 2009-es F1-es világbajnok Jenson Buttonból álló egysége végzett.

    A Jota-csapat által futtatott gyári Cadillacek dominálták a Sao Pauló-i 6 órást, amelynek kezdeti szakaszaiban a többi gyártó közül egyedül a Porsche tűnt esélyesnek arra, hogy beleszóljon az első hely sorsába, de a helytelen guminyomás miatt büntetést kapó 12-es Cadillac-egység végül ezzel együtt is 57 másodperces előnnyel nyert a 38-as előtt, amely viszont csak 1,8 másodperccel előzte a vezetést az első körben megkaparintó 5-ös Penske Porschét. Mióta a Cadillac 2023-ban csatlakozott a WEC-hez, a mostani győzelemig a harmadik volt a legjobb helyezése.

    Ami a futam részletesebb alakulását illeti, Lynn-nel a volán mögött a későbbi győztes autó a második kiállások során, a táv egyharmadánál vette át a vezetést. Hét körrel később a másik Cadillacben Button váltotta a Julian Andlauert az egyes kanyarban kívülről előző, ezzel a második helyre felkapaszkodó Bambert, majd a négy friss Michelin gumijának köszönhetően 10 másodperc alá csökkentette a kezdetben 15 másodperces hátrányát a testvérautóval szemben, de Lynn a dupla etap második részében ellépett és több mint 20 másodperces előnnyel adta át a volánt Natónak, aki ehhez a verseny végéig még hozzátett fél percet. Eközben Bourdais-nek hátrafelé kellett figyelnie, mivel Andlauer a frissebb gumikon vészesen közeledett rá, de az előny végül kitartott a kockás zászlóig.

    A Porsche itt még a győzelemért csatázott a Cadillac-kel:

    A negyedik helyen a 6-os Penske Porsche végzett, de ők már kört kaptak a győztes Cadillactől, ötödiknek pedig a teljes pályás sárga zászló során elkövetett sebességtúllépésért büntetést kapó, majd a két Peugeot-ot az utolsó szakaszban megelőző 20-as BMW jött be. A két 9X8-as lett a 6. és 7., a legjobb Ferrari a Le Mans-i győztes AF Corse egység autójának képében pedig csak a 8. helyen zárt.

    Az idei eddigi összes WEC-futamot megnyerő olaszok az erre a versenyre változó teljesítmény-kiegyenlítés (BoP) hatására egyetlen pillanatig sem tűntek versenyképesnek a három nap során, a két gyári autó pedig még csak pontot sem szerzett, hiszen a 9. helyre a Mick Schumacher nevével fémjelzett 36-os Alpine, a 10. pozícióba pedig a Proton ügyfél Porschéja ért oda.

    A bajnokságot továbbra is vezető 51-es autó az utolsó órában ugyan még a 10. helyen haladt, de Alessandro Pier Guidi bokszutca áthajtásos büntetést kapott a Proton Porschét vezető Nicolás Varrone elleni megmozdulásért, így végül csak a 11. pozícióban zárt. Ezzel egy hellyel előzte az LMGT3-as autóval történt ütközés következtében teljes hátsórész-cserére kényszerülő 50-es egységet.

    Nemcsak a Ferrari maradt azonban pont nélkül a gyári autóival, hanem a Toyota is, amivel a japán márka a Hypercar-éra 2021-es kezdete óta nem látott mélységbe süllyedt, hiszen a jelenlegi szabályrendszerben még soha nem fordult elő, hogy legalább az egyik autójával ne szerezzen pontot. Különösen nagy a kontraszt azt nézve, hogy tavaly ugyanezzel az autóval még dominálták az interlagosi 6 órást, de a BoP változtatásai és a pálya újraaszfraltozása az ő teljesítményüket is drasztikusan visszavetette. A 7-es egység a 14., a 8-as a 15. helyen végzett, azaz az egyik Aston Martin is elkapta őket.

    Ami az LMGT3-as kategóriát illeti, akárcsak a nagyok mezőnyében, itt is debütáló győztest avathattunk, mivel itt a Lexus tudott először nyerni. A Jose Maria Lopez, Clemens Schmid és Razvan Umbrarescu által győzelemre vitt egység a táv nagy részében az élen állt és végül 37 másodperces előnnyel szelte át a célvonalat a 81-es TF Sport Chevrolet előtt, amely 10 perccel a leintés előtt előzte meg az Iron Dames Porsche 911-esét terelgető Michelle Gattingot, aki kevesebb mint három perccel a vége előtt a 3. helyet is elbukta Eduardo Barrichello Aston Martinjával szemben.

  • „Legközelebb is ezt tenném” – fejre állt autó és 100 másodperc büntetés után változott a nürburgringi 24 órás győztese

    „Legközelebb is ezt tenném” – fejre állt autó és 100 másodperc büntetés után változott a nürburgringi 24 órás győztese

    A ROWE Racing BMW-je nyerte a Nordschleifén rendezett 24 órás versenyt, pedig a Manthey Porschéja ért célba elsőként – hiába óvtak ugyanis már a futam közben, a felügyelők Kevin Estre-t találták vétkesnek egy lekörözésnél történt balesetben.

    A Zöld Pokol 24 órás versenye már az időmérőn is hozott egy bizarr jelenetet, majd nem sokkal a rajt után áramszünet miatt hosszú leállást kellett elrendelni, de az igazán nagy port kavart beszédtéma a végjátékra maradt, egy olyan forgatókönyvvel, amit senki nem szívesen lát az autósportban, és különösen nem egy egynapos küzdelem végén: nem az az autó lett az összetett győztese, amely elsőként ért célba.

    A Porschét vezető Estre-t a BMW-vel Raffaele Marciello üldözte az első helyért, amikor az éllovas lekörözés közben összeütközött egy GT4-es Aston Martin Vantage-zsal, miután nem értették meg egymás szándékát annak pilótájával, Rolf Scheibnerrel. Estre egy jobbosban a belső íven próbált meg elmenni, ám Scheibner ráhúzta az autót. Az ütközésben a GT4-es autó járt pórul, a szalagkorlátnak csúszott és fejtetőre állva landolt – a versenyző épségben szállt ki belőle.

    A baleset több fedélzeti kamerából:

    Estre megőrizte a vezetést, ám a felügyelők őt találták vétkesnek az ütközésben, és egy bokszkiállás során letöltendő 100 másodperces büntetést róttak ki rá. A csapat azonban nem töltette ezt le az autójával a leintésig, ehelyett óvást nyújtottak be a szerintük érdemtelen büntetés ellen. Ezt viszont pár perccel a verseny vége előtt a felügyelők visszadobták azzal az indoklással, hogy verseny alatt kiosztott időbüntetéseknél nincs helye óvásnak.

    A 100 másodpercet így utólag adták hozzá a végül elsőként befutó Porsche eredményéhez, amely így a második helyen végzett, az összetett győztes pedig a ROWE Racing BMW-je lett Marciello, Augusto Farfus, Jesse Krohn és Kelvin van der Linde kezei alatt.

    Estre, aki Ayhancan Guvennel és Thomas Preininggel osztozott az autón, a büntetés ellenére sem érzi, hogy ő hibázott volna a balesetnél, elmondása szerint egy újabb hasonló esetben sem tudna másképpen dönteni.

    „Nyitva hagyta nekem az ajtót a tripla jobbosban, így a belső ívre mentem, ahol megnyílt a hely. Ekkor viszont befelé kanyarodott, és onnantól már mégsem volt elég hely. Láttam, hogy érkezik, fékeztem, teljesen lehajtottam a kerékvetőre, de nem volt hova mennem. Rengeteg helye lett volna az út bal oldalán, de vagy nem látott engem, vagy azt gondolta, hogy még messzebb vagyok mögötte. Elég szomorú lett a végkifejlet, főleg neki, de örülök, hogy jól van. Viszont ha újra ilyen szituációval szembesülnék, akkor is ugyanígy tennék, mert nem gondolom, hogy bármit is rosszul csináltam volna” – idézi a sportscar365 a francia Estre-t, aki egy héttel a Le Mans-i 24 óráson elért második helyét követően egy másik nagy egynapost is ugyanolyan eredménnyel zárt.

    Kubica egykor a formaautók hangját sem bírta elviselni, de aztán megnyerte az elméjével vívott csatát

  • Eltiltott korábbi F1-es tesztelő és több mint kétórás áramszünet – bizarr események a nürburgringi 24 óráson

    Eltiltott korábbi F1-es tesztelő és több mint kétórás áramszünet – bizarr események a nürburgringi 24 óráson

    Egyetlen héttel a Le Mans-i 24 órás verseny után máris egy másikat rendeznek a világ leghíresebb egynapos viadaljai közül, a Zöld Pokol pedig idén is igazolja, hogy miért számít évről évre a legabszurdabb események melegágyának az autósportban.

    Az idei versenyre – ami a Norsdschleife klasszikus, 25,3 kilométeres vonalvezetésén zajlik – 141 autó nevezett összesen több mint 400 versenyzővel, a DailySportscar számításai szerint pedig a nürburgringi csúcskategóriában indulók között tizen vannak azok, akik a múlt héten Le Mans-ban is részt vettek. Sőt, az idei naptárban olyannyira júniusra koncentrálódnak az európai egynapos versenyek, hogy a Le Mans-it és a nürburgringit a következő héten a spái 24 órás követi, s jelen állás szerint három pilóta ismert, akik mindháromra neveztek valamely kategóriában: Loek Hartog, Kelvin van der Linde és Luca Stolz.

    A belga Laurens Vanthoor azok közé tartozott, akik ebben az erőltetett menetben az első két 24 óráson való részvételre iratkoztak fel. A sort remekül kezdte, hiszen karrierje 10. Le Mans-ján eddigi legjobb eredményével az összetett második helyet érte el a Porsche hypercarjával Kevin Estre és Matt Campbell oldalán.

    „Az utóbbi időben nagyon jól mentek a dolgok, de az élet időről időre ad nekünk egy ébresztőt. Ez a mai egy ilyen nap volt, miután egy nagyon csúnya balesetet szenvedtem el az időmérőn, talán a legnagyobbat az egész karrierem során” – ezt Vanthoor írta öt nappal a Le Mans-i sikere után, miután kiengedték a nürburgringi pályakórházból azt követően, hogy alaposan összetörte a Porsche 911 GT3-asát.

    Ő szerencsére épségben maradt, az autója viszont akkora romhalmazzá vált, hogy csapata visszaléptette azt a versenytől, így a belgának mégsem jött össze a két 24 órás verseny két hétvége alatt.

    A baleset történtekor piros zászlóval megállították az időmérőt, ami viszont egy nagyon szokatlan szabálysértést szült: az olasz Mirko Bortolotti kilenc darab, a leállást jelezve pirosan villogó panel mellett száguldott el Red Bull ABT Lamborghinijével, és egy másik autót meg is előzött, sebessége alapján semmit sem törődve a zászlójelzéssel. Tette miatt kapott is súlyos büntetést, meg nem is: eltiltották a Nordschleifén való versenyzéstől, de csak felfüggesztve, vagyis az ítélet nem lép életbe, amíg nem követ el egy újabb hasonló szabálysértést. A felügyelők indoklása szerint féktelen száguldásával nem idézett elő veszélyes helyzetet.

    A most 35 éves Bortolotti formaautósként kezdte karrierjét és 2010 környékén még az F1 előszobájában toporgott, de a debütáláshoz nem került igazán közel: a Ferraritól nyereményként kapott egy tesztvezetést, egyszer pedig a Williamst vezethette a szezonvégi teszten. 2009-ben többekkel egyetemben az ő neve is felmerült a Hungaroringen megsérült Felipe Massa helyetteseként a Ferrarinál, miután Luca Badoer bevetése finoman szólva sem vált be, de a lehetőséget végül a tapasztalt Giancarlo Fisichella kapta.

    Elment az áram a versenyen

    De vissza a Nürburgringre, ahol a 24 órás verseny híres arról is, hogy már minden létező időjárási jelenség miatt szükség volt a piros zászlós megszakításra a közelmúltban: volt itt eső, villámlás, hó és jégvihar is. Az éghajlat nyújtotta változók talán kifogytak, így most a technika ördöge csapott le a mezőnyre egészen abszurd módon: még csak másfél órája tartott a szombaton 16 órakor elstartoló verseny, amikor a bokszutcában és a garázsokban egyszerűen elment az áram. Az autó és a csapatok közötti adatáramlás és kommunikáció lehetősége, de még a központi időmérés is elszállt, így nem volt mit tenni, piros zászlóval a bokszba rendelték a mezőnyt – s rendkívül hosszú idő, 2 óra és 15 perc eltelt, mire helyreállt az áramszolgáltatás a pályán és 19:45 körül újraindították a versenyt.

  • Az F1-ben földönkívülinek tartják a Le Mans-t nyerő Kubicát, pedig ő csak a Rolex karóráért csinálta az egészet

    Az F1-ben földönkívülinek tartják a Le Mans-t nyerő Kubicát, pedig ő csak a Rolex karóráért csinálta az egészet

    Korábbi Forma–1-es kollégái is örömmel látták Robert Kubica sikerét a Le Mans-i 24 óráson, a lengyel viszont nem érzelgősködte túl az ünneplést, s elmondása szerint nem is az ikonikus trófea volt az, ami a szemei előtt lebegett.

    A 40 éves lengyelnek közismerten a poklok poklát kellett végigjárnia majdnem halálos kimenetelű 2011-es ralibalesete után, hogy egy évtized alatt apró lépésekben visszakapaszkodjon az autósportok csúcsára, s az F1-es visszatérést követően most a világ egyik legfontosabb versenyét, a Le Mans-t is megnyerje a Ferrari privát csapatának 499P hypercarjával, Ye Yifei és Paul Hanson társaságában. A népszerű versenyző csúcsig vezető útját alábbi cikkünkben foglaltuk össze:

    Kubica a halál torkából tért vissza, hogy 40 évesen felérjen az autósport egyik csúcsára

    Kubica célja karrierje kezdetén még az F1-es világbajnoki cím volt, amitől visszafordíthatatlanul eltérítette a balesete, noha 2019-ben a Williamsszel egy szezont, 2021-ben pedig az Alfa Romeóval két versenyt azért még teljesített. A hétvégén a Kanadai Nagydíjon tartózkodó Forma–1-es mezőny tagjai közül is sokakkal jóban van, többen nyilvánosan is gratuláltak neki a sikerhez.

    „Szoros a kapcsolatom Roberttel, pár évet dolgoztam vele az Alfa Romeónál, és korábban a Formula Renault-ban is” – fogalmazott Frédéric Vasseur, a Ferrari F1-es csapatfőnöke. – Számomra ő egy földönkívüli. Elképesztő, amit csinál, hogy az ő helyzetében, a csapat vezető pilótájaként megnyerje Le Mans-t. Nagyon örülök a sikerének. Kaotikus karrierje volt az autósportban, és elég csak megnéznünk, hogy mekkora erőfeszítést fektetett mindebbe.”

    Fernando Alonso és Kubica közeli barátsága még azokból az időkből eredeztethető, amikor a 2000-es években együtt versenyeztek az F1-ben. A ralibaleset megakadályozta, hogy 2012-ben a Ferrarinál csapattársak legyenek, de azóta is kapcsolatban vannak egymással, noha a spanyol elmondása szerint vasárnap még nem akarta zavarni Kubicát egy telefonhívással, inkább hagyta őt pihenni és ünnepelni.

    „Nagyon örülök a sikerének. Beszélgettünk néhányszor arról, hogy milyen különleges az a verseny, és megérdemelte ezt az élményt. Már eddig is egy legendája volt a sportunknak, most pedig méginkább az, hogy megnyerte a Le Mans-t. Ismerve, hogy mekkora fájdalmakon ment keresztül a balesete nyomán, ez egy igazán örömteli nap az autósport számára” – idézi Alonsót a crash.net.

    Kubica eközben még Le Mans-ban nyilatkozva elég váratlan aspektusból ragadta meg győzelmének értékét.

    „Persze, ez egy nagy siker, de annak különösen örülök, hogy kaptam egy Rolexet. Már Daytonába [a 24 órásra, 2021-ben] is azért mentem el, hogy nyerjek egyet, de ott nem sikerült. Amikor 2021-ben az utolsó körben buktuk itt el az LMP2-es kategóriagyőzelmet, nagyon csalódott voltam, hogy kicsúszott a kezemből a Rolex, de amikor szóltak, hogy az egyébként is csak az összetett győztesének jár, rögtön jobban éreztem magam! Különleges ez a nap, örülök, hogy meglett a győzelem. És a Rolex” – számolt be személyes céljáról a sportscar365-nek a lengyel.

    2001 óta létező hagyomány, hogy a Le Mans abszolút győztes triójának tagjai kapnak egy-egy modellt a svájci luxusóragyártótól – ettől az évtől vált ugyanis a Rolex a verseny hivatalos időmérőpartnerévé.

    A szál, ami összeköti Kubica Le Mans-i győzelmét és a 2005-ös indianapolisi gumibotrányt

     

  • Kubica a halál torkából tért vissza, hogy 40 évesen felérjen az autósport egyik csúcsára

    Kubica a halál torkából tért vissza, hogy 40 évesen felérjen az autósport egyik csúcsára

    Robert Kubica 2011-ben kis híján az égi versenypályákra költözött, de csodával határos módon életben maradt. Arra viszont nagyon kevesen fogadhattak, hogy nemcsak újra autóversenyezni fog, hanem egészen a Le Mans-i győzelemig jut. Megnéztük, mi vezetett idáig.

    Valószínűleg nem nagyon van olyan autósport-rajongó, aki ne örülne annak, hogy Robert Kubica 40 évesen megszerezte élete első Le Mans-i győzelmét, mindezt ráadásul a Ferrarival tette. A Forma–1-ben 2006-ban a Magyar Nagydíjon bemutatkozó, tempóját az első perctől fogva bizonyító lengyel pilóta pályafutása 14 évvel ezelőtt brutális fordulatot vett, és aligha lepődött meg volna bárki is, ha többet nem látjuk versenyautóban. Ő azonban nemhogy visszatért, de most megnyerte a világ egyik legnagyobb autóversenyét, a híres tripla korona (Triple Crown), azaz a monacói F1-es futam, az Indianapolis 500 és a Le Mans-i 24 órás egyikét.

    A pillanat, amit Kubica soha nem fog elfelejteni:

    Kubica összesen négy teljes és egy csonka szezont töltött el a Forma–1-ben, ahol már 2007-ben túlélt egy döbbenetesen nagy balesetet a Kanadai Nagydíjon. Egy évvel később ugyanott aztán megszerezte pályafutása egyetlen F1-es sikerét, és úgy tűnt, hogy akár a világbajnoki címért is harcban lehet, lévén átvette a vezetést a pontversenyben. A BMW azonban úgy döntött, hogy a 2008-as autó fejlesztése helyett a 2009-es, átfogó szabályváltozások évében debütáló kocsira koncentrál.

    Kubica ezért hiába vezetett hibátlanul élete második F1-es idényében és nyújtott jobb egyéni teljesítményt még a vb-címért megküzdő Felipe Massánál és Lewis Hamiltonnál is, végül be kellett érnie az összetett 4. helyével. Akkor persze senki nem gondolhatta, de ez lett volna ez egyetlen esélye az F1-es világbajnoki címre, és valószínűleg soha nem fogja teljesen megbocsátani a BMW-nek, hogy nem próbálták meg kihasználni a kínálkozó lehetőséget. „A legjobban azt bánom, hogy 2008-ban nem hajtottunk a BMW-vel azért, hogy megpróbáljuk megnyerni a bajnoki címet. Egyszerűen feladtuk, miközben soha nem lehet tudni, hogy az embernek lesz-e újabb esélye” – nyilatkozta 2023-ban.

    Nem Massa és nem is Hamilton volt a 2008-as szezon legjobbja

    A bajorok 2009-ben ezután sehol nem voltak, az év végén pedig kiszálltak a Forma–1-ből, így Kubica a Renault-nál folytatta, és a középszerű R30-assal Monacóban és Belgiumban is dobogós lett. Ezután 2011-ben is a Lotus Renault GP-vé átvedlő istálló pilótája maradt, de már nem kellett volna sokat, mindössze egy évet kibírnia, mielőtt Maranellóba teheti át a székhelyét, időközben ugyanis aláírt a Ferrarihoz, hogy 2012-től Fernando Alonso csapattársa legyen.

    2011. február 6-án, az olasz Ronde di Andora versenyen azonban egy csapásra mindez szertefoszlott, amikor Skoda Fabia S2000-ét szó szerint felnyársalta a szalagkorlát, életveszélyes sérüléseket okozva az akkor 26 éves versenyzőnek.

    „Másfél liter vér volt a testemben, amikor megérkeztem a kórházba, miközben normál esetben az embernek 6-7 liter vére van. A testem jobb oldala teljesen szét volt zúzva, 42 törésem volt, a lábfejemtől a könyökömig mindenem el volt törve” – nyilatkozta 2024-ben egy podcastban.

    Alig maradt vére, félig leszakadt a karja, és 42 törést szenvedett el – 14 éves Kubica horrorbalesete

    Az életmentő beavatkozások sorozata után jöhetett a gyötrelmes felépülés, amelyet 2012 januárjában lábtörés vetett vissza, de az év szeptemberében Kubica már újra versenyzett, és egy Subaruval rögtön győzni tudott a Ronde Gomitolo Di Lana elnevezésű raliversenyen. Mivel a sérülései miatt úgy tűnt, formaautóba többet nem ülhet, a lengyel klasszis teljes erőbedobással a ralizás felé fordult, 2013-ban főállású raliversenyző lett, és első nekifutásra megnyerte a WRC2-es világbajnoki címet. Ezzel a mai napig ő az egyetlen F1-es pilóta, aki vb-címet nyert raliban.

    Ezután 2014-től már a WRC-ben ment, de itt csupán részsikerek jöttek össze neki, a 2016-os idény után pedig elfogyott a pénz, így véget ért a ralis kaland. 2017-ben ugyanakkor új kapuk nyíltak meg előtte, és előbb a Renault 2012-es, majd a Magyar Nagydíj után rendezett teszten a 2017-es autóját is próbára tehette. Itt bebizonyosodott, hogy bár vélhetően soha nem lesz azon a szinten, mint a balesete előtt, továbbra is képes jó teljesítményre egy Forma–1-es autóban.

    Robert Kubica
    A Hungaroringen vezetett először aktuális F1-es autót a 2011-es valenciai teszt óta.

    Ezután előbb októberben, majd az Abu-dzabi Nagydíj után novemberben is tesztelhette a Williamst, Felipe Massa visszavonulásával pedig a brazil pilóta ülésének első számú várományosává lépett elő, ám végül nem ő, hanem Sergey Sirotkin lett a befutó. Viszont tartalékként így is csatlakozott a grove-iakhoz és a Spanyol Nagydíjon először vezetett F1-es hétvégén a 2010-es Abu-dzabi Nagydíj óta, 2019-ben pedig az újonc George Russell oldalán végre megkapta a lehetőséget a versenyzésre is.

    Ebben ugyanakkor sok köszönet nem volt, mert a Williams erre az évre soha nem látott mélységbe zuhant, ami odáig fajult, hogy a csapat az alkatrészekkel spórolás miatt adatta fel Kubicával az Orosz Nagydíjat. Noha a gárda egyetlen pontját ő szerezte, összességében nem tudta tartani Russell tempóját, a szezon vége előtt pedig bejelentette, hogy az év végén elhagyja a Williamst. Innen az Alfa Romeóhoz vezetett az útja, ahol tartalékként lehúzott még három évet, és a számos első szabadedzésen való szereplés mellett 2021-ben a covidos Kimi Räikkönen helyén a Holland és az Olasz Nagydíjon is részt vehetett. Utóbbi volt az utolsó versenye a Forma-1-ben.

    robert kubica, racingline.hu
    2019-ben a Williams pilótájaként / Fotó: Rokit Williams Racing

    Ebben az évben debütált a hosszútávú versenyzés világában és három győzelemmel az European Le Mans Series LMP2-es bajnoki címéhez segítette az Orlen Team WRT-t jelenlegi ferraris csapattársa, Yifei Ye, illetve Louis Deletraz oldalán. A Le Mans-i siker ugyanakkor nem jött össze, pedig karnyújtásnyira voltak tőle, amikor elképesztően szívfacsaró módon Ye alatt az utolsó körben kapcsolt le a motor.

    Kubica 2022-ben aztán már teljes idényt futott a WEC-ben a Prema Orlen Teammel és kategória második lett Le Mans-ban, amit 2023-ban a WRT-hez visszatérve megismételt, ebben az évben pedig elhódították az LMP2-es bajnoki címet. Ekkor érkezett a Ferrari ajánlata a 2024-es esztendőre, amit természetesen nem utasíthatott vissza.

    „A hypercar, noha egy csúcskategória, azért mégsem az F1, mindazonáltal azt hiszem, a Ferrarit képviselni többet jelent, mint egy másik márkát. Már a múltban is rájuk szegeztem a tekintetem, mivel F1-es versenyzőként két célom volt: világbajnoki címet szerezni és felvenni a vörös overallt. Végül egyik sem történt meg, mert az életnek más tervei voltak velem, és bevallom, a nyílt seb megmaradt. Ez a lehetőség most nagy kihívás” – nyilatkozta akkor.

    Noha tavaly Austinban már nyertek egy versenyt, a fő cél természetesen nem lehetett más, csakis a Le Mans-i győzelem, ami most szintén összejött.

    „Megnyerni Le Mans-t különleges, mert ez az egyik legnehezebb verseny. Néhány éve nagyon közel kerültem hozzá az LMP2-ben az első Le Mans-omon, amikor az utolsó körben vesztettünk, de ezúttal minden tökéletesen sikerült. Összetett győzelmet szerezni pedig jobb, mint LMP2-est. Fárasztó hét volt, de szerencsére mindent valóra váltottunk. Leszegtük a fejünket, nyomtuk, amikor kellett, amikor pedig nem, vigyáztunk az autóra és a gumikra. Örülök magam és a csapattársaim, illetve az AF Corse és a Ferrari miatt is, hogy háromszor nyert három különböző egységgel. Jobb forgatókönyvet elképzelni sem tudnék” – nyilatkozta az újdonsült győztes.

  • Alonso óta először nyert F1-es futamgyőztes Le Mans-ban; a Ferrari megtette, amit eddig csak egyszer

    Alonso óta először nyert F1-es futamgyőztes Le Mans-ban; a Ferrari megtette, amit eddig csak egyszer

    Az idei Le Mans-i 24 órást is a Ferrari nyerte, de ezúttal nem a gyári csapat valamelyik autója végzett az első helyen. 

    A 83-as rajtszámú AF Corse-Ferrari győzelmét hozta az idei Le Mans-i 24 órás. Az F1-es futamgyőztes Robert Kubica nevével fémjelzett, Phil Hansonnal és Yifei Ye-vel kiegészülő trió a 6-os rajtszámú Porsche Penske előtt 14 másodperccel szelte át a célvonalat. A 3. helyen a maranellóiak gyári csapatának 51-es egysége, a negyediken az 50-es autója végzett.

    A 83-as trió mindegyik tagjának ez az első Le Mans-i sikere, Kubica pedig Fernando Alonso 2019-es győzelme óta az első F1-es futamgyőztes, aki felért a csúcsra a legendás pályán. Az AF Corse ezzel a győzelemmel olyasmit vitt véghez, amit Ferrari ügyfélcsapat a történelem során eddig csak egyszer, ugyanis a Ferrari első Le Mans-i szereplése alkalmával, 1949-ben történt csak meg, hogy az olasz márka győzelmét nem a gyári istálló autója szállította.

    A győzelem pillanata:

    A Ferrai ezzel megőrizte veretlenségét a Hypercar-érában, hiszen 2023 és 2024 után az idén sem talált legyőzőre.

    Az LMP2-es kategóriában az Inter Europol csapat 43-as egysége, az LMGT3-asok között a 92-es Manthey Porsche diadalmaskodott.

    Noha az időmérő edzésen az idei WEC-szezont addig domináló Ferrarinak csak az egyik gyári (szintén az AF Corse által működtetett, de a gyártó által felügyelt) egysége jutott be a legjobb 10-be, a másik a 11. helyről, Kubicáék pedig a 14. pozícióból várták a rajtot, az általános vélekedés továbbra is az volt, hogy az olaszokat kell majd legyőznie annak, aki meg akarja nyerni a 93. Le Mans-i 24 órást.

    Annak ellenére, hogy a rajt után már az első körben a 6-os számú Penske Porsche állt az élre, ahogy haladtunk előre a versenyben, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a Ferrari versenytempója a legjobb. Ezzel együtt a verseny első felében a maranellóiaknak számos problémával, köztük több büntetéssel meg kellett birkóznia, de végül egy féltávnál érkező bitzonsági autós fázisnak köszönhetően sikerült felzárkózniuk, majd az éjszaka hátralevő részében fokozatosan átvették a futam irányítását.

    Vasárnap reggel úgy tűnt, hogy akár a teljes dobogót kisajátíthatják és csak az lesz a kérdés, hogy közöttük mi lett a sorrend. Ennek eldöntése nem ment egyszerűen, mivel Kubicáék egységét a verseny különböző szakaszaiban többször is megkérték, hogy engedjék el valamelyik gyári autót, majd amikor Kubica szerette volna megelőzni az 51-est, nem adtak zöld utat neki.

    Kubica száguld a győzelem felé:

    A Ferrarinak legyen mondva, hogy némi tanácskozás után engedélyezték az előzést, ekkorra azonban a lengyel időt veszített és több másodperccel lemaradt, így az 51-es autó megőrizte a vezetést. Négy órával a vége előtt azonban egyre inkább a 83-as egység került kedvező helyzetbe: a 78-as Lexus teljes pályás sárga zászlót idézett elő, ami miatt lezárták a bokszutcát, az 51-esnek viszont muszáj volt kiállnia, mert különben kifogy az üzemanyagból (a szabályok ilyen esetben lehetőséget adnak a tankolásra).

    Alessandro Pier Guidinak azonban egy körrel később az ilyenkor előírt módon még egyszer érkeznie kellett, ekkor azonban megpördült a bokszbejáratban és a kavicságyból kellett visszakecmeregnie a pályára. Innentől egyértelművé vált, hogy a 83-as Ferrari stratégiai előnyben van az 50-essel és 51-essel szemben, utóbbi két egységre pedig a 6-os Porsche is felzárkózott.

    És nemcsak felzárkózott, hanem a jó tempójának és elnyújtott etapjainak köszönhetően végül mindkét gyári autót levadászta, a 83-as viszont addigra már túl messze járt. Az utolsó körökben így már „csak” azért lehetett izgulni, hogy a vörös autók eljussanak a célig, ugyanis a rádiókummunikáció alapján mindketten problémákkal küzdöttek.

    A 6-os Porsche megelőzi az 51-es Ferrarit:

    Ami a Hypercar-mezőny többi tagját illeti, az első rajtsort kibérelő Cadillac versenytempója elmaradt az egy körön mutatott teljesítményétől, miként a BMW is lassúnak és megbízhatatlannak bizonyult, a Toyota jobban teljesítő 8-as egységének reményeit a jó eredményre pedig egy elszálló kerékanya, majd az amiatt leeső bal első kerék hiúsította meg. 

    A Spában és Imolában a 36-os egységével egyaránt dobogóra álló Alpine várakozáson alul teljesítve beleszürkült a mezőnybe, míg a Peugeot és az Aston Martin hozta azt, amit előzetesen is várni lehetett tőlük, azaz a Hypercar-mezőny végén körözést.

    Rossiék elszálltak, dráma az LMP2-ben

    A másik két kategória küzdelmeiből az egyik az utolsó órában, meglehetősen drámai módon dőlt el, a 43-as, a verseny nagy részében élen álló egység ugyanis fél órával a vége előtt áthajtásos büntetést kapott bokszutcai sebességtúllépésért, és úgy tűnt, ezzel oda minden győzelmi reményük. Csakhogy a Panis Racing vezetést átvevő 48-as autója nem sokkal később műszaki problémákkal szembesült, így a Nick Yelloly, Tom Dillmann és Jakub Smiechowski nevével fémjelzett 43-as trió végül nyerni tudott. A második helyen Panisék jöttek be, a harmadik az AO by TF csapat 199-es autója lett.

    Valentino Rossiék 46-os BMW-je a kavicságyban:

    Az LMGT3-ban elmaradt a dráma a hajrában, éjszaka viszont itt is volt belőle, a végső győzelem egyik legnagyobb esélyeseként számon tartott 46-os BMW ugyanis egyszer csak a kavicságyba parkolt, majd miután kiemelték onnan, némi próbálkozás után feladta a küzdelmet.

    A 92-es Manthey Porsche ezután magabiztosan húzta be 2024 után ismét a kategóriagyőzelmet, míg a második helyen a 21-es AF Vista Corse Ferrari végzett a 81-es TF Sport Corvette előtt.

    A 93. Le Mans-i 24 órás részletes eredményeit ITT lehet megnézni.

  • Büntetések ellenére is sorozatban harmadik Le Mans-i győzelme felé halad a Ferrari

    Büntetések ellenére is sorozatban harmadik Le Mans-i győzelme felé halad a Ferrari

    Vasárnap reggelre virradva a Ferrari három autója áll a legígéretesebb pozícióban a Le Mans-i 24 óráson, legközelebbi üldözőjük pedig a Porsche #6-os számú egysége.

    A szombat 16 órakor kezdődött verseny első körében az #5-ös Porsche átvette a vezetést az első sorból induló két Cadillactől, az esti órákhoz közeledve azonban a Ferrarik átvették az irányítást. Bár a különbségek kicsik az élmezőnyben, még vasárnap reggelre is nagyjából tíz autót találhatunk azonos körön belül, az éjszaka óta a Ferrari két gyári és egy privát autója, valamint a #6-os Porsche foglalják el a legjobb pozíciókat.

    Délelőtt 10 órakor az #51-es Ferrari vezet Antonio Giovinazzi kezei alatt, dacára annak, hogy az éjjel kapott egy 20 másodperces stop&go büntetést az autó bokszutcai gyorshajtásért, és egy további, a bokszkiállás alatt letölthető 5 másodpercet egy a #33-as TF Sporttal történt incidensért. Az #50-es Ferrarira eközben sikánlevágásért róttak ki 5 másodpercet. Jelenleg at #51-es Ferrarit a #83-as AF Corse és az #50-es követi, és a #6-os Porsche az egyedüli autó, amely még egy percen belül van az éllovas mögött.

    A verseny első biztonsági autós megszakítása éjjel 3 óra körül érkezett, amit az LMP2-es Nielsen Racinggel Cem Bolukbasi nagy bukása váltott ki a Tertre Rouge-ban.

    A megbízhatóság kimagaslóan jó a hypercar-kategóriában: a #101-es Cadillac volt az első kieső motorhiba miatt, a második és eddig utolsó kiesőként pedig a amerikai gyártó IMSA-ból érkezett másik autója, a #311-es is búcsúzott.

    A Porschéval tavalyi WEC-bajnok André Lotterer idén az LMP2-ben az IDEC Sport Orecájával versenyez, ám az egység kénytelen volt feladni a futamot, amikor Lotterer kezei alatt az autó elveszítette jobb hátsó kerekét a Mulsanne egyenesben.

    Súlyos csapás érte a női egység, az Iron Dames autóját is az LMGT3-ban, Rahel Freyt ugyanis kiforgatta a #87-es Akkodis. A kavicságyban elakadt Porschét visszaemelték a pályára, viszont a mezőny végére került. A kategória egy másik népszerű egysége, a Valentino Rossi nevével – és rajtszámával – fémjelzett #46-os BMW pedig búcsúzott egy műszaki hibával való hosszas bajlódás után.

    Az LMP2-ben az Inter Europol #43-as autója, az LMGT3-ban pedig a Manthey #92-es Porschéja vezet, amikor még hat óra van hátra a versenyből.

  • Rugdosta és ököllel ütötte riválisa autóját a Ferrari pilótája (videó)

    Rugdosta és ököllel ütötte riválisa autóját a Ferrari pilótája (videó)

    Nem mindennapi dühkitörést mutatott be egy olasz Ferrari versenyző Le Mans-ban.

    Ma délután 16 órakor elrajtol a. 93. Le Mans-i 24 órás, de már ezt megelőzően is volt mit nézni a legendás La Sarthe versenypályán. Például a Michelin Le Mans Cup vasárnap délelőtti versenyét, amelynek rögtön a rajtja után nem mindennapi jelenetek játszódtak le.

    Az egyaránt egy Ferrari 296 GT3-at vezető Josep Comadira Mayola és Gino-Generoso Forgione ugyanis összeütközött a Dunlop-sikánban, Mayola autója pedig rövid időre még a levegőbe is emelkedett. Miután a baleset mindkettejük versenyének végét jelentette, a dühös Forgione ahelyett, hogy lesétált volna a pályáról a védőfal mögé, a 23-as Ferrari felé vette az irányt, majd belerúgott annak vezetőoldali ajtajába, és teljesen felbőszülve elkezdte ütni ököllel a kocsi tetejét, amíg a pályabírók meg nem fékezték.

    Videón a baleset (előbb az LMP3-as mezőny rajta látható, utána jönnek a GT3-asok):

    Alább pedig a dühös olasz autó elleni támadása:

    Mivel több incidens is történt az első körben, be kellett küldeni a biztonsági autót. A küzdelemből 43 perc volt hátra, amikor a mezőny megkapta a zöld jelzést. A hétvége második futamát az LMP3-as kategóriában a 23Events Racing, az LMP3 Pro/Am kategóriában a DKR Engineering, a GT3-asok között pedig a Team Motopark nyerte.

    Saját csapata törte el a versenyzője lábát a Le Mans-i futam előtt

  • A Ferrari és a Toyota betlizett, a Cadillac történelmet  írt Le Mans-ban

    A Ferrari és a Toyota betlizett, a Cadillac történelmet írt Le Mans-ban

    A Cadillac történelmi pole-ját hozta az idei Le Mans-i 24 órás időmérő edzése, amelyen az előzetesen legnagyobb esélyesnek tartott Ferrari igencsak leszerepelt.

    Csütörtök este debütált az új időmérős formátum második etapja Le Mans-ban. A szerdai első kör után az első Hyperpole-ban a Hypercar mezőny állva maradt 15 autója versengett a 10 továbbjutó helyért, majd a második Hyperpole-ban eldőlt, hogy kié lesz a pole pozíció a legendás verseny 93. felvonására.

    Az első helyet végül Alex Lynn révén a 12-es rajtszámú Cadillac szerezte meg, ami egyben az amerikai márka első rajtelsősége Le Mans-ban. A Jota csapat ráadásul kibérelte az első sort, a második helyre ugyanis az Earl Bamber kormányozta 38-as egység ért oda. Mindezt azok után, hogy az első Hyperpole-ban még a Whelen Engineering 311-es rajtszámú Cadillacje zárt az élen az 5-ös Porsche és a 12-es BMW előtt.

    Ennyit jelentett a pole Alex Lynnek:

    Az első szakaszban öt autótól búcsúztunk, és benne volt a pakliban, hogy az 5-ös Porsche is köztük lesz, leesett ugyanis az egyik kerék a kocsiról. Julien Andlauer azonban visszaevickélt a bokszba, majd a 3. idővel jutott tovább, így az első Hyperpole negatív szenzációját a Ferrarik szolgáltatták, a három autójuk közül ugyanis kettő is kiesett.

    A 2023-as győztes 51-es egység 0,082 másodperccel maradt le a már továbbjutás érő 10. helyről és 11. lett, míg a 13. helyen záró AF Corse-autónak már közel 3 tized hiányzott a második Hypepole-hoz. Kettejük közé a 35-ös Alpine fért be, míg az első Hyperpole utolsó két helyén a 101-es WTR Cadillac és a 009-es Aston Martin végzett.

    A második Hyperpole elején Mathieu Jaminet állt az élre az 5-ös Porshéval (nem lehetett ugyanazzal a pilótával teljesíteni a két szakaszt, így a folytatásra a továbbjutó autókban versenyzőt kellett cserélni) és a 15 perces etap nagy részében vezetett, ám a hajrában végül a két Cadillac megelőzte, így be kellett érnie a 3. rajthellyel.

    Mögötte, a 4. helyen a 15-ös BMW zárt Dries Vanthoornak köszönhetően, majd következett a 4-es Porsche Nick Tandyvel, a 20-as BMW Sheldon van der Linde-vel. A legjobb Ferrarit Antonio Fuoco végül a szerény 7. helyre hozta be a Felipe Drugovich vezette 311-es Cadillac és a Mick Schumachert váltó Fred Makowiecki terelgette 36-os Alpine elé.

    Az ötös Porsche elhagyta a kerekét:

    A második Hyperpole legnagyobb vesztese a Toyota lett, amely eleve csak egy autóval jutott be a csütörtöki felvonásba, lévén a 7-es egység már szerdán elvérzett. A 8-as viszont eséllyel szállt harcba a legjobb helyezésekért, csakhogy Sebastien Buemi az első györskörében kicsúszott a kavicságyba a Mulsanne-kanyarban, majd defektes autóval poroszkált vissza a bokszba, többé pedig ki sem jött onnan. Hogy a kicsúszást eleve a defekt okozta, vagy annak a következménye volt, a közvetítésből nem derült ki.

    Ami az LMP2-es és LMGT3-as kategóriát illeti, ott egyszerre rendezték a szintén két felvonásból álló Hyperpole-t, amelynek végén előbbiben a 29-es TDS Racing Pro/Am autó örülhetett, amelyet a 38 esztendős Mathias Beche pole-ba állított Tom Dillmannt (#43 Inter Europol) és Louis Deletrazt (#199 AO by TF) legyőzve. Hogy mennyire szoros volt a csata, júl mutatja, hogy még az ötödik helyezett Pietro Fittipaldi is csak 0,553 másodpercet kapott az LMP2-es autóval több mint 3 és fél perces körön.

    Az LMGT3-as kategóriában a 27-es Aston Martin szerezte meg a pole-t Mattia Drudinak köszönhetően, legyőzve a második szakaszban Alessio Rovera által vezetett 21-es Vista AF Corse Ferrarit. A harmadik helyet már több mint 2 másodperces hátrányban Valentio Rossi szerezte meg a 46-os WRT BMW-vel. A MotoGP-legenda teljesítményének értékét növeli, hogy a pole-ért küzdő 8 pilótából 6-an platinum besorolásúak voltak, rajta kívül pedig csak egy másik ezüst licence-el rendelkező versenyző ült autóba az utolsó szétlövésben.

    Az időmérő edzés részletes eredményei ITT érhetők el.

    A 93. Le Mans-i 24 órás programja szombaton délben a negyed órás bemelegítő edzéssel folytatódik, majd 16 órakor elrajtol a verseny.

    Saját csapata törte el a versenyzője lábát a Le Mans-i futam előtt

  • Meglepetés, kizárás és elvérző nagy nevek a Le Mans-i időmérőn

    Meglepetés, kizárás és elvérző nagy nevek a Le Mans-i időmérőn

    Lezajlott a 93. Le Mans-i 24 órás időmérő edzésének első felvonása, amelyen született kisebb és nagyobb meglepetés is.

    Az idei évre megváltoztatott időmérő formátum első részét tartották szerdán késő este Le Mans-ban. A Hypercar mezőnyben ez arról döntött, hogy a 21-ből melyik 15 autó jusson tovább a csütörtök esti Hyperpole-ba, ahol majd két részletben eldől a pole pozíció sorsa. A négy, biztos kiesőnek tartott autóból egy továbbjutott, míg olyanok is elvéreztek, akiket előzetesen biztos továbbjutónak gondolhattunk.

    Két legendás márkának esélye sincs, de így is szoros csatát hozhat az idei Le Mans-i 24 órás

    Abban semmi meglepő nem volt, hogy az idei Le Mans-ra bevezetett teljesítmény-kiegyenlítás (BoP) által nagy mértékben visszavetett Peugeot-ok közül egyik sem jutott tovább, a tempóhátrányuk pedig továbbra is akkora volt, hogy inkább egy újabb szabadedzésnek fogták fel a kvalifikációt. Végül a kettő közül a gyorsabbik egység autóját kvalifikáló Stoffel Vandoorne 2,3 másodperccel maradt el a leggyorsabb körtől.

    A 99-es számú Cadillacet és a 007-es Aston Martint azért így is legyőzte a két Peugeot, a 009-es Valkyrie meglpetésre azonban előttük végzett és a 16. helyet szerezte meg Marco Sorensennel. Ez eredetileg nem ért továbbjutást a Hyperpole-ba, de az időmérő után kizárták a 6-os rajtszámú Porschét, ezzel pedig az Aston bejutott a mai folytatásba. A 2024-ben pole pozíciót szerző Kevin Estre kezei között a 4. időt autózó stuttgarti egység a minimumsúlyra vonatkozó előírások be nem tartásával bukott meg, ami azt jelenti, hogy a Hypercar-mezőny végéről vághat majd neki a 93. Le Mans-i 24 órásnak.

    A múlt vasárnapi teszten mutatot tempó alapján meglepetésnek számított az is, hogy a Toyoták közül csak az egyik van ott a legjobb 15-ben, miután Brendon Hartley a 8-as autót a 11. helyre hozta be szerda este, 1,1 másodperccel elmaradva a legjobb időtől. Nyck de Vries a 7-essel pedig ettől is közel további 1,1 másodperccel ment rosszabbat és 2,2 másodperces hátránnyal csak a 17. helyen zárt (amiből a Porsche kizárása után 16. hely lett). Ezzel eldőlt az is, hogy Kamui Kobayashinak az idén sem lesz lehetősége megszerezni a rekordot jelentő ötödik Le Mans-i pole-ját.

    De Vries-nek legyen mondva, hogy a legjobbnak ígérkező körében sárga zászló miatt lassítania kellett, majd a második körében, amikor a gumik már nem voltak a legjobb állapotban, az utolsó sikánban utolérte az egyik Alpine-t. A holland szerint enélkül a két autójukkal a 10. és 11. helyen zárhatta volna.

    A kiesett autók névsora:

    #7 Toyota (Conway/Kobayashi/De Vries)
    #94 Peugeot (Duval/Jakobsen/Vandoorne)
    #93 Peugeot (Di Resta/Jensen/Vergne)
    #99 Porsche (Jani/Pino/Varrone)
    #007 Aston Martin (Tincknell/Gamble/Gunn)
    #6 Porsche (Estre/Vanthoor/Campbell)

    NE HASZNÁLD!!!
    Az elvérzett 8-as Toyota / Fotó: Frédéric Le Floc’h / DPPI

    A BMW és a Cadillac is villantott

    A Le Mans-ban korábban is gyorsnak számító, tavaly a Hyperpole-ban második és harmadik helyet szerző Cadillac érte el a legjobb időt (3:22,847) Alex Lynn révén, míg a másik három egység Sébastien Bourdais, Jack Aitken és Filipe Albuquerque vezérletével a 4., a 9. és a 13. pozícióba ért oda, azaz mindegyikük továbbjutott. Amennyiben ezt a teljesítményt csütörtökön sikerül megismételni, meglehet az amerikai márka első Le Mans-i pole-ja.

    Ehhez persze a Ferrariknak és BMW-knek is lesz egy-két szava. Az idei verseny favoritjának tartott olaszok ugyanis úgy végeztek a 3., a 6. és a 12. helyen, hogy a riválisaik többségével ellentétben csak egyetlen szett gumit használtak, ami alapján a Hyperole-ban bőven lehet esélyük az első helyre.

    NE HASZNÁLD!!!
    Lynn diktálta a tempót szerdán, de ez semmire sem garancia a Hyperpole-ra nézve / Fotó: Fabrizio Boldoni / DPPI

    A második pozícióba Lynn idejétől mindössze 0,040 másodperccel elmaradva Dries Vanthoor hozta be a 15-ös BMW-t, míg a 20-assal Robin Frijns a nyolcadik lett.

    Nem szerepelt ennyire jól az elmúlt két fordulóban, Imolában és Spában egyaránt dobogóra álló Alpine, amely jobb eredményre számított a 10. és 15. helynél (a Porsche kizárása után 9. és 14.).

    Rossiék nyeregben

    Ami az LMP2-es és LMGT3-as kategóriát illeti, a közös időmérő edzésükön előbbiben az AO by TF csapat 199-es autójával Louis Deletraz érte el a legjobb időt a United Autosports 23-as egységét kvalifikáló Ben Hanley, illetve az Algarve Pro Racing 45-ös autóját vezető Alex Quinn előtt.

    Az LMP2 időmérőjének nagy vesztese a háromszoros Le Mans-i győztes Andre Lotterer lett, aki a 18-as rajtszámú IDEC Sport autóban 2,5 másodperccel maradt el Deletraztól és 3 tizeddel a még továbbjutást érő 12. helytől.

    Az LMGT3-ban a Valentino Rossi nevével fémjelzett Team WRT volt a leggyorsabb Ahmad Al Harthy révén. Őt két tizedre a 27-es rajtszámú Aston Martin követte, a 3. hely pedig a 92-es Porschéé lett. A csütörtöki Hyperpole-ba az összes gyártó, azaz az Aston Martin, a BMW, a Porsche, a Ford, a Ferrari, a McLaren és a Mercedes is képviseltetni fogja magát, a Le Mans-ba 1999 után visszatérő csillagos márkának ez azonban kis híján nem jött össze, mert miután a 60-as rajtszámú Iron Lynx Mercedes megállt a pályán és mért idő nélkül utolsó lett (a 63-as az első szabadedzésen elszenvedett balesete miatt nem is tudott részt venni az időmérőn), a csapat 61-es autója a 11. helyen csusszant tovább.

    Az időmérő edzés részletes eredményei ITT találhatók.

    A 93. Le Mans-i 24 órás hátralevő programja

    Június 12 (csütörtök)

    • 14:45 – 17:45 – 3. szabadedzés
    • 20:00 – 20:20 – LMP2/LMGT3 Hyperpole 1
    • 20:35 – 20:50 – LMP2/LMGT3 Hyperpole 2
    • 21:05 – 21:25 – Hypercar Hyperpole 1
    • 21:40 – 21:55 – Hypercar Hyperole 2
    • 23:00 – 00:00 – 4. szabadedzés

    Június 14 (szombat)

    • 12:00 – 12:15 – bemelegítő edzés
    • 16:00 – a 93. Le Mans-i 24 órás rajtja