Szerk Racingline.hu

Címke: WEC

  • Kiderült, hol versenyez jövőre Mick Schumacher

    Kiderült, hol versenyez jövőre Mick Schumacher

    Nem sokkal azután, hogy Mick Schumacher és a Mercedes bejelentette, előbbi döntéséből adódóan az idei szezon után elválnak útjaik, a 25 esztendős pilóta a közösségi médiában elárulta, hol láthatjuk őt 2025-ben.

    „Örömmel jelentem be, hogy továbbra is az Alpine Endurance kalandjának részese leszek. Remek első évet töltöttünk együtt, és elszánt vagyok, hogy segítsek a programnak még a még jobb teljesítmény elérésére a második évben. Meghatároztunk néhány pontot, ahol támadni akarunk, és már nagyon várom a második WEC-szezonomat” – írta a posztban.

    Schumacher az idén mutatkozott be az Alpine újonnan létrehozott Hypercar-programjának tagjaként a hosszú távú világbajnokágban, Japánban, a Fuji 6 óráson pedig tagja volt a francia gyártó első dobogós helyezését szerző alakulatnak. Miután az F1-es visszatérésre is jó ideig mutatkozott esélye, ám előbb az Alpine, majd a Williams, végül pedig a Sauber ajtaja is bezárult előtte egy 2025-ös ülést illetően, egyértelművé vált, hogy ez nem fog összejönni.

    A hétszeres világbajnok Michael Schumacher fia ezután a Katari Nagydíj csütörtöki sajtónapján jelentette be, hogy nem folytatja a Mercedes tartalékjaként, mert 2025-től 100%-ban a versenyzésre akar koncentrálni, nem sokkal ezután pedig közölte, hogy marad a Alpine-nal a WEC-ben.

    Mick Schumacher megszerezte első dobogóját a WEC-ben

    Az Alpine eközben nemcsak Schumacher maradását, hanem a teljes 2025-ös felállását közzétette. Így megtudhattuk, hogy Charles Milesi, Paul-Loup Chatin, Ferdinand Habsburg és Mick Schumacher az a négy pilóta, aki az idei szezon után is marad a franciákkal, míg a 2024-ben a 36-os autóban egyaránt Schumacher csapattársaként versenyző Matthieu Vaxivière és Nicolas Lapierre távozik, utóbbi sportigazgatóként folytatja. Helyükre az idén az 5-ös rajtszámú Penske Porschénál vezető Frédéric Makowiecki és az eddig csak részmunkaidőben foglalkoztatott Jules Gounon lép.

    „Nagy örömmel jelentjük be a jövőre az FIA Endurance Világbajnokságon az Alpine színeiben versenyző pilótákat. Olyan, tehetséges versenyzőket választottunk, akik nemcsak gyorsak, de kivételes a hozzáállásuk és az elemző kapacitásuk. Charles Milesit, Paul-Loup Chatint, Ferdinand Habsburgot és Mick Schumachert jól ismerjük, mindegyikük teljes mértékben elkötelezett a projekt iránt. A tartalékpilótánk, Jules Gounon főállású versenyző lesz azután, hogy az elmúlt szezonban készült erre a szerepre. Ami Frédéric Makowieckit illeti, a tapasztalata, visszajelzései és versenyképessége olyan érték lesz, ami szolgálni fogja a fejlődésünket. Mindegyikük egyedi potenciált képvisel egyetlen ambícióval: fejleszteni a csapatot és az A424-est, amennyire csak lehet. Erős, összetartó csapatot építettünk, hogy az első szezonra építkezzünk, és a versenyzőink elkötelezettsége a tehetségükkel párosulva lehetővé fogja tenni, hogy felnőjünk a 2025-ben ránk váró kihívásokhoz” – mondta Bruno Famin, az Alpine Motorsport alelnöke.

    „Azzal, hogy megtartunk 5 versenyzőt, a stabilitás mellett tettük le a voksunkat, hogy folytassuk a tanulást. Örülünk, hogy Charles, Ferdinand, Jules, Mick és Paul-Loup is marad, és üdvözöljük Frédéric Makowieckit, egy hosszú távú specialistát kitűnő technikai háttérrel. Pontosan ő az, akire a projekt ezen szakaszában szükségünk van, és örülünk, hogy ilyen erősítésre tettünk szert” – egészítette ki Famin szavait Lapierre.

    „Brunóval és Nicholassal közösen úgy véltük, kulcsfontosságú a lefektetett erős alapokra építeni. Charles, Ferdinand, Mick és Paul-Loup óriási hozzájárulást tanúsított a projekt felállításában, miközben valódi elkötelezettséget mutattak. Jules folytatta a beilleszkedést tartalékként, és hozta, amit vártunk tőle, ezért elő akartuk léptetni őt a versenycsapatba. Végezetül Frédéric Makowiecki érkezése igazi pluszt jelent. A jelenlétével profitálhatunk a rengeteg tapasztalatából, miként a versenyzői és technikai erősségeiből. A hozzáállása és személyisége tükrözi a projektünkét. Olyan ember, akivel együtt akarsz dolgozni, a hozzájárulása pedig segíteni fog abban, hogy tovább haladjunk a közös célunk felé” – nyilatkozta Philippe Sinault csapatfőnök.

  • Nagy visszatérésről tett bejelentést a Mercedes

    Nagy visszatérésről tett bejelentést a Mercedes

    Jövőre a Mercedes 1999 óta először indít autót a Le Mans-i 24 órás versenyen, illetve részt vesz a WEC bajnokságában is.

    Utóbbiban újoncnak fog számítani, hiszen a Mercedes a hosszútávú versenyzésben utoljára a jelenlegi csúcssorozat életre hívása előtt szerepelt. Az LMGT3 osztályban az Iron Lynx istálló indítja majd a két Mercedes-AMG GT3 autót 2025-ben, amely eddig Lamborghinikkel versenyzett.

    A Mercedes két alkalommal, 1952-ben és 1989-ben megnyerte már a Le Mans-i 24 órás versenyt. Michael Schumacher is versenyzett velük itt a sportautózás fénykorát jelentő C-csoportos világbajnokság keretében, 1991-ben az 5. helyen végző egység tagja volt.

    A márka a Formula E-t nemrég otthagyta, de most újabb bajnokságban méretteti meg magát, F1-es riválisai közül a Ferrari és a McLaren ellenében, de a WEC-ben rájuk váró konkurencia névsorában megtalálható többek között az Aston Martin, a BMW és a Porsche is. Sokakat nyilván foglalkoztat a kérdés, hogy a Mercedes a Hypercar kategóriában is kipróbálja-e magát a közeljövőben, ennek akár meg is ágyazhat a friss bejelentés.

    Az Iron Lynx bejelentette első két versenyzőjét is Matteo Cressoni és Claudio Schiavoni személyében.

    Wolff magyarázkodik: nem pont úgy gondolta, amit Hamiltonról mondott

  • Vettel visszatéréséből mégsem lesz semmi? – meglepő pilóta tűnt fel a teszten

    Vettel visszatéréséből mégsem lesz semmi? – meglepő pilóta tűnt fel a teszten

    Úgy néz ki, hogy Sebastian Vettel helyett honfitársáé lehet az ülés, amivel kapcsolatban eddig a négyszeres világbajnokot emlegették.

    Sebastian Vettel visszatéréséről már jó ideje szó van, a legújabb fejlemények alapján azonban a négyszeres világbajnok rajongói valószínűleg kicsit szomorúak lesznek. Noha az F1-ből 2022 végén távozó német pilótát az év elején a Mercedesszel is összeboronálták, ennél jóval reálisabb az, hogy Vettel a Porsche színeiben, a Le Mans-i 24 óráson üljön ismét versenyen autóba. A 37 éves pilóta az idén tesztelte is a 963 LMDh-t, Urs Kuratle, az LMDh-projekt vezetője pedig nemrég megerősítette, hogy zajlottak egyeztetések a felek között.

    Jelenleg persze még az sem dőlt el, hogy a német gyártó indít-e harmadik autót a Porsche Penske Motorsporttal – ennek lehetőségét az IMSA sportautó bajnokság GTP-kategóriájának megnyerésével érdemelték ki –, de a múlt hónapban Thomas Laudenbach, a Porsche motorsport főnöke azt mondta, hogy valószínűleg igen. Ez persze csak a Le Mans-i 24 órásra vonatkozik, és amennyiben három autóval mennek a legendás viadalra, szükségük lesz még egy pilótára a jelenlegi 8 gyári versenyzőjük mellé.

    Sebastian Vettel, Porsche
    Vettel a Porschéban / Fotó: Porsche Motorsport

    Ez lehetne Vettel, csakhogy az elmúlt hétvégén az IMSA által Daytonában rendezett teszten meglepetésre feltűnt a Porschéval a Formula E-ben versenyző, az F1-ben 2016-ban és 2017-ben összesen 39 futamon induló Pascal Wehrlein, aki a JDC-Miller ügyfél 963-asát vezette, számolt be róla az Autosport. Mellette szólhat természetesen az, hogy 30 évesen pályája csúcsán van és folyamatosan versenyez, míg Vettel 2022-es visszavonulása óta főként csak F1-es bemutatókon tűnik fel.

    Wehrlein a Porsche gyári pilótájaként emellett részt vett a 963-as kifejlesztésében és esélyes volt az egyik ülésre a gyártó 2023-as visszatérésekor, de a gyártó végül Frederic Makowiecki mellett döntött. Makowiecki, Andre Lotterer és Dane Cameron ugyanakkor egyaránt kikerült a Porsche kötelékéből a 2025-ös idény előtt, míg Julien Andlauer gyári szerződést kapott azután, hogy eddig az ügyfél Proton Competitionnál versenyzett.

    A múlt hétvégi teszt után nem lenne meglepő, ha Wehrlein indulna a januári Daytonai 24 óráson, majd Le Mans-ban is. A Formula E-naptárral való ütközés miatt egyik esetében sem kell aggódnia, sőt, a két futamot megelőző teszttel sincs ütközés, miként felkészülés gyanánt az IMSA sebringi futamán is részt tudna venni márciusban.

    Vettel a szemétből is megidézte Sennát, a mezőny pedig most is minden lépését követte

  • Újra láthattunk volna Schumachert Ferrarival versenyezni, de nem jött létre a megállapodás

    Újra láthattunk volna Schumachert Ferrarival versenyezni, de nem jött létre a megállapodás

    Azok után, hogy éveken át a versenyzői akadémiájuk tagja volt, német sajtóhírek szerint Mick Schumacher közel került hozzá, hogy végre a Ferrari színeiben versenyezzen.

    Mint arról a minap beszámoltunk, Mick Schumacher rejtélyes üzenetet tett közzé a közösségi médiában arról, hogy „az élet nem mindig a tervek szerint alakul”, a „kudarcokkal nehéz lehet szembenézni”, de „ez nem a teljes történet”, hanem csak egy fejezet, és továbbra is elszántan megy előre. Mi és több külföldi, F1-gyel foglalkozó oldal is annak tulajdonította e sorokat, hogy Schumachernek a Saubertől távozó Valtteri Bottas érkezése miatt valószínűleg el kell hagynia a Mercedest, ahol az utóbbi két évben tartalékpilótaként dolgozott.

    Egy másik magyarázat is létezik ugyanakkor a 25 esztendős versenyző soraira, mégpedig az, hogy a hírek szerint nem jött össze, hogy a Ferrarihoz igazoljon. Schumacher 2019 januárjától a 2022-es szezon végéig volt a Ferrari versenyzői akadémiájának tagja, ám miután a Haas-istálló elküldte őt, a Ferrarival is elváltak az útjai, mielőtt csatlakozott a Mercedeshez. 2023-ban nem versenyzett, 2024-től kezdve viszont az Alpine WEC-csapatában tért vissza, Japánban pedig tagja volt annak a triónak, amely megszerezte a márka első és idei egyetlen dobogós helyezését.

    Eközben Schumacher célja kimondottan az F1-es visszatérés volt, ám hiába jött szóba a neve az Alpine-nál, a Saubernél, és egy idei beugrás kapcsán a Williamsnél is, végül mindhárom istálló kikosarazta. Az Auto Motor und Sport információi szerint azonban így is guríthatott volna egy jókorát a 2025-ös esztendőre, a Ferrari ugyanis megfontolta a szerződtetését az egyik, hosszú távú világbajnokságon (WEC) szereplő autójába. Egészen pontosan a 83-as rajtszámú, hivatalosan privát, de az AF Corse által gyári támogatással működtetett egységhez csatlakozhatott volna Schumacher egykori Premás csapattársa, Robert Shwartzman, valamint a kínai Yifei Ye mellé, ám mivel az üléshez a pilóta által biztosított szponzori támogatás is szükségeltetett, így az a tavalyi szezonban a Hertz Team Jota Porschéjával versenyző brit Phil Hansoné lesz.

    Ha Schumacher megállapodott volna a Ferrarival, apja 2006-os első visszavonulása óta először láthattunk volna egy Schumachert a vörösök bármilyen autójával versenyezni.

    Ferrari, WEC, Bahrein
    Schumacher a 83-as egységhez csatlakozott volna / Fotó: Ferrari

    A megállapodás kudarcba fulladásában a hírek szerint emellett szerepet játszott az is, hogy amennyiben csatlakozik a Ferrarihoz, Schumacher nem maradhatott volna a Mercedes F1-es tartalékja, míg az Alpine esetében ez nem kizáró ok. A legvalószínűbb így most az, hogy a német pilóta a szerződéshosszabbítást már hónapokkal ezelőtt felajánló francia istállóval folytatja jövőre a WEC-ben.

    Apja legendás Mercedesét vezette Mick Schumacher (videóval)

  • „Tudtam, hogy meg fogok halni” – döbbenetes vallomás a korábbi F1-es pilótától

    „Tudtam, hogy meg fogok halni” – döbbenetes vallomás a korábbi F1-es pilótától

    Az F1-ben mindössze 24 futamon állt rajthoz és pontot sem szerzett, mégis a mai napig a sportág elismert és köztiszteletnek örvendő tagja. Anthony Davidson manapság már főként a Mercedesnek szimulátorozik és a Sky Sports-nak szakért, de néhány éve még a WEC-ben hajszolta a győzelmeket. Abban a sorozatban, amelyben 2012-ben óriásit bukott. Most erre emlékezett vissza nyers őszinteséggel.

    A versenyzéstől 2021 végén visszavonult Anthony Davidson neve a fiatalabb F1-rajongóknak vélhetően már csak onnan ismerős, hogy a 45 esztendős expilóta rendszeresen tagja a Sky Sports szakértői stábjának. Az idősebbek azonban még akár Minardiban is láthatták őt versenyezni, hiszen a brit a 2002-es Magyar Nagydíjon az egykori olasz kiscsapat színeiben debütált a Forma–1-ben. Davidson főként tesztpilótaként vált ismertté és szerzett magának komoly hírnevet – nem véletlen, hogy a Mercedes a mai napig alkalmazza őt a szimulátorában –, de a 2007-es szezont végigversenyezte a Super Agurival, és egészen az istálló 2008-as szezon közbeni csődjéig a csapat tagja volt.

    Az F1-ben végül nem jött össze neki a pontszerzés, ám a sportautózásban már ennél jóval nagyobb sikereket ért el: 2014-ben világbajnok lett a Toyota színeiben a WEC-ben, 2016-ban pedig percek választották el a Le Mans-i 24 órás megnyerésétől, amikor a Toyota az utolsó métereken hagyta cserben csapattársát, Nakadzsima Kazukit. Án nem sokon múlt, hogy Davidson ekkorra már ne is versenyezzen, 2012-ben ugyanis hatalmas balesetet szenvedett Le Mans-ban, amikor éppen lekörözni készült Piergiuseppe Perazzini AF Corse Ferrari 458 Italia GTC-jét.

    A baleset videón:

    Az F1.com-on a pályafutását összefoglaló cikkben most részletesen visszaemlékezett erre a bukásra, és olyan részleteket árult el, amiket eddig nem. Többek között elmondta, mintha előre érezte volna, hogy meg fog halni. „Kicsit félve mentem el Le Mans-ba, mert egész hétvégén ott volt bennem ez az érzés. Nem tudtam megmagyarázni, nem tudtam szavakba önteni, de miután az életemből annyi évet áldoztam erre a sportra, egyszerűen csak tudtam… El akartam nyomni és elhessegetni, de annyira furcsa volt.”

    „Soha nem csinálok ilyesmit, de amikor a verseny előtt elhagytam a szobámat [a motorhome-ban], visszafordultam és mindent elrendezgettem. Aztán fogtam a telefonomat és küldtem egy üzenetet a feleségemnek, amelyben az állt, »Szeretlek.« Szinte olyan volt, mintha belül tudtam volna, hogy nem fogok már visszatérni abba a szobába. Libabőrös leszek akkor is, ha csak rágondolok. Olyan, mintha előérzetem támadt volna. Tényleg olyan volt.”

    „Ezután lecsuktam a sisakrostélyt… Beültem az autóba, majd a pályán tettem a dolgomat, kockázatokat vállaltam, mentem mint egy eszelős, ahogyan kell. De amikor eljött az a pillanat, amikor a lekörözött pilóta rám fordult és az autók összeértek, amint az én autóm felemelkedett a levegőbe, a motor leállt, és minden elcsendesedett, az olyan volt, mint egy ráeszmélés, hogy »Ez az a pillanat.«”

    „A legfurcsább dolog volt. Tulajdonképpen úgy éreztem, hogy meg fogok halni… Tudtam, hogy meg fogok halni, de teljesen belenyugodtam. Szinte megnyugtató tudni, hogy ezekben a pillanatokban történik valami az agyaddal, amikor ez a nyugtató drog, vagy nem tudom, szétárad a testedben. Hallottam olyan embereket, akik fuldokoltak, és ugyanezt mondták.”

    Embed from Getty Images

    A 2012-es Le Mans-i 24 órás előtt 

    Davidson Toyotája a levegőbe emelkedés után több mint 30G-s erővel csapódott vissza az aszfaltra (ebben tört el a csigolyája), majd a pálya melletti gumifalba vágódott. „Érzékeltem, hogy eléggé nagy sebességgel haladok és elég magasra repültem, de nem tudtam, merről fog érni a becsapódás. Magamhoz húztam a karjaimat, milliónyi gondolat cikázott a fejemben, és igen, a családomra és az életemre gondoltam… Nem az életed pereg le a szemed előtt, hanem szinte olyan, mintha az agyad töredezettség-mentesítést végezne, és mindent a helyére tenne. Ennél jobban nem tudom leírni.”

    „Csak vártam a hatalmas becsapódásra és arra a pillanatra, amelyben lekapcsolják a villanyt és mindennek vége. Kemény ütés volt, igazán kemény. A fejemet nem vertem be, de az autó a kerekein landolt, 32G-s erővel, mint azt a csapat később megtudta. Az a becsapódás törte el a hátam. Csak képzeljék el, milyen lenne, ha a plafonról a kemény padlóra ejtenék önöket. Olyan volt, mint egy berobbanás…”

    „Úgy ment át rajtam az energia, hogy azt el sem hinnék. Bumm. Kitört belőlem egy ilyen ősi sikoly, mint valami harcos kiáltás. Életemben nem adtam ki még olyan hangot. Aztán eltaláltam a védőfalat, ami 12G-s becsapódás volt. Amikor megálltam, kinyitottam a szemem, és nem hittem el, hogy még mindig itt vagyok.”

    Ezután megmozgatta a lábait, majd a kezeivel megpróbálta kitolni magát az ülésből, ami „valószínűleg a leghülyébb dolog volt, amit tehettem”, lévén két csigolyája is kompressziós törést szenvedett. Ezután nagyjából fél évet hagyott ki, heteken át kellett mozdulatlanul feküdnie, a baleset pedig „megváltoztatta a hozzáállásomat a versenyzéshez” azzal kapcsolatban, hogy miként közelítette meg ezután a lekörözötteket.

    A 2014-es világbajnoki címe aztán kárpótolta, de elmondása szerint a visszatérését követően „hatalmas mentális akadályokat” és „a kísértő emlékeket” is le kellett győznie.

    Hiányolja a szexet négy keréken a korábbi F1-es csapatfőnök

  • Lotterer 12 év után világbajnok újra, de mégis Buemi és a Toyota hőstettét ünnepli a WEC

    Lotterer 12 év után világbajnok újra, de mégis Buemi és a Toyota hőstettét ünnepli a WEC

    A Porsche lett az első gyártó, amelynek sikerült letaszítania a Hosszútávú Világbajnokságban sokáig uralkodó Toyotát az egyik trónról – a versenyzői titulust a #6-os autó a papírformának megfelelően behúzta Bahreinben, ám Sébastien Buemi óriási felzárkózással megtartotta a gyártói címet a japánoknak.

    Elméletben még háromesélyes volt az egyéni címért folyó versenyfutás a 8 órás bahreini szezonzáró előtt, ám az idény során egyedüliként két versenyt is nyerő #6-os Porsche előnye André Lottererrel, Kévin Estre-rel és Laurens Vanthoorral már 35 pont volt a #7-es Toyota és 37 az #50-es Ferrari előtt, s mivel a győzelemmel és a pole-lal maximálisan 39 egység volt gyűjthető a hétvégén, a két kihívónak mindenképp nyernie kellett, bízva a Porsche botlásában, hogy esélyük legyen a fordításra.

    Utóbbi bekövetkezett ugyan, hiszen Lottererék csak a 11. helyen, a pontzónán kívül értek célba, miután a rajt utáni pozícióvesztések tetejében az utolsó órában még két büntetést is összeszedtek, ám ezzel együtt sem volt veszélyben a bajnoki címük. A #7-es Toyota ugyanis a harmadik órában az üzemanyagrendszer meghibásodása miatt kiesett, az #50-es Ferrarinak pedig Charles Milesi megpördülő Alpine-ja okozott defektet, így csak a 12. helyen ért célba.

    Vanthoor és Estre először lettek egyéni világbajnokok a WEC csúcskategóriájában (utóbbinak a GT-kategóriából már van egy vb-címe 2019-ből), Lotterer viszont másodszor ülhetett fel a trónra azt követően, hogy a WEC megalakulásának első évében, 2012-ben egyszer már bajnok lett az Audival. Egyúttal Brendon Hartley után ő a második versenyző a WEC-ben, aki két különböző gyártóval is megnyerte az összetettet. A német pilóta 42 éves, az autóversenyzés igazi polihisztora, aki a jövő évben már nem lesz tagja a Porsche gyári csapatának, ellenben a Formula E-be való visszatérését rebesgetik.

    A bahreini szezonzáró azonban az egyéni csata izgalommentessége ellenére is tartogatott feszültséget, hiszen a gyártók bajnokságában jóval szorosabb volt az állás: a Porsche 10 ponttal vezetett a Toyota, és 27-tel a Ferrari előtt, a japánoknak pedig egy győzelem elég lett volna a fordításhoz, hiszen a pontversenybe itt csak a legjobb helyen célba érő autó eredménye számít bele.

    A pole-t megszerző #8-as Toyota vezetett is a verseny elején Sébastien Buemivel, ám az egyik LMGT3-as Corvette 17 perc elteltével egy lekörözés során hátulról hozzáért és kiforgatta őt. A Toyota így alaposan visszaesett, még akkor is csak a 10. helyen állt, amikor Buemi visszavette az utolsó etapra az autót, amin Hartley-val és Hirakava Rióval osztozott. 90 perc volt még hátra ekkor, és a svájcinak innen sikerült egy biztonsági autós újraindítás után visszaverekednie magát az élre. Amikor megérkezett a versenyben vezető #5-ös Porsche mögé, előállt az a helyzet, hogy a két gyártó nemcsak a győzelemért, de a bajnoki címért is harcolt, Buemi azonban gyorsabb volt Matt Campbellnél, így végül nagy előnnyel húzta be az első helyet.

    A Hosszútávú Világbajnokság az a szakág, ahogy a gyártói bajnoki cím talán még értékesebbnek is számít az egyéninél, így a Toyota garázsában nagyobb volt az ünneplés, mint a Porschénál. A japánokat így továbbra sem sikerült letaszítani a trónról a hypercar-korszakban, s zsinórban már a hatodik bajnoki cím került hozzájuk a WEC-ben.

    Az új LMGT3-as kategóriában mindkét bajnoki címet a litván színeket képviselő Manthey PureRxcing Porsche 911-ese szerezte meg, a volánnál az osztrák Klaus Bachlerrel, a német Joel Sturmmal, és igazi kuriózumként a Szent Kitts és Navis-i zászló alatt induló, de születése szerint fehérorosz Alex Alykhinnel.

    Egy világbajnokság már elmenekült a katasztrófa sújtotta Valenciából, elfeledett pályát talált helyette

     

  • Mick Schumacher megszerezte első dobogóját a WEC-ben

    Mick Schumacher megszerezte első dobogóját a WEC-ben

    Japánban rendezték az idei hosszú távú világbajnokság (WEC) utolsó előtti fordulóját, amely a Porschénak és az Alpine-nak remekül, a Toyotának és a Ferrarinak pedig katasztrofálisan alakult

    A katari szezonnyitó óta első győzelmét szerezte a WEC-ben a Porsche 6-os rajtszámú, Laurens Vanthoorból, Andre Lottererből és Kevin Estre-ből álló alakulata a Fuji 6 óráson, az idei szezon utolsó előtti versenyén, amivel 27 pontosra növelte előnyét az összetettben a novemberi, bahreini szezonzáró előtt. Ráadásul a Porsche is közel került ahhoz, hogy 2017 óta először megnyerje a gyártók bajnokságát, miután a 7-es rajtszámú Toyota valamivel több, mint egy órával a leintés előtt ütközött a másik gyári Porschéval, és feladni kényszerült a viadalt.

    Ami a verseny alakulását illeti, már nagyon korán megtörténtek az első ütközések. A pole-ból induló 2-es rajtszámú Cadillac Earl Bamberrel a volánnál megtartotta a vezetést, miközben Marco Wittmann a 15-ös BMW-vel Sebastien Buemi 8-as Toyotáját megelőzve feljött a második helyre. A baj ott kezdődött, amikor a 2. körben Robert Kubica a 83-as Ferrarival elfékezte magát a célegyenes végén, és nekiment az 5-ös Porschéban ülő Fred Makowieckinek, beletolva a franciát Antonio Giovinazzi 51-es Ferrarijába, aki ettől Ferindnad Habsburg 35-ös Alpine-jával ért össze.

    A rajt és az azutáni káosz:

    A pályát beborító törmelék miatt azonnal beküldték a biztonsági autót, miközben Makowiecki a boksz felé vette az irányt, hogy ott a csapat kicserélje a Porschéjának hátulját, ám mivel ezt a Safety Car-fázis alatt tette, újabb kiállás várt rá akkor, amikor megnyitották a bokszutcát. A két Ferrari csak ekkor érkezett a javításokra, később pedig Kubica 30 másodperces büntetés kapott a láncreakció elindításáért.

    Az újraindítás után Bamber vezetett Wittmann és Buemi előtt, miközben a későbbi győztes 6-os Porsche Vanthoorral a volánnál megelőzte a 7-es Toyotában ülő Mike Conwayt és átvette a 4. helyet. Az első óra végére a Cadillac 6 másodperces előnyt autózott ki a BMW-vel szemben, de a kopó gumik és a lekörözöttek miatt Wittmannak sikerült lefaragnia a különséget 2 másodpercre.

    Az első bokszkiállások után azonban a csatájuk már nem a vezetésért zajlott, a 6-os Porsche ugyanis egy körrel tovább kint maradt, aminek köszönhetően átvette a vezetést. Ezután jött egy újabb biztonsági autós fázis, mivel törmeléket kellett takarítani a pályán, illetve egy veszélyes reklámtáblát is rögzítettek. Ez alatt az Vanthoor és a Bambert váltó Alex Lynn kivételével az összes Hypercar kiállt a bokszba, a Porsche és a Cadillac pedig természetesen maradt az első és második helyen.

    A 15-ös BMW előzi a 2-es Cadillacet a második óra végén a második helyért:

    A második tervezett kerékcsere-hullám során a Ferrari próbálkozott azzal, amivel a Porsche korábban, aminek köszönhetően Nicklas Nielsen az 50-es rajtszámú vörös autóval át is vette a vezetést, és közvetlenül a Vanthoort váltó Lotterer elé tért vissza a pályára. A pozícióját azonban nem sokáig tudta tartani, a Porsche ugyanis szemlátomást gyorsabb volt, Lotterer így előzött, majd elhúzott Nielsentől.

    A verseny második felében a Toyoták kezdtek erőre kapni, ami azt jelentette, hogy Nyck de Vries a 7-essel egészen a második helyig jött előre, majd miután az átlagosnál kevesebb üzemanyagot vételezett, a bokszban átugrotta Lotterert és az élre állt. Az AlphaTauri korábbi F1-es pilótája ezután 13 másodperces előnyt autózott ki Lottererrel szemben, mielőtt átadta a volánt Kobajasi Kamuinak.

    Úgy tűnt, hogy a győzelem sorsa a 7-es Toyota és a 6-os Porsche között fog eldőlni, ám ekkor a 63-as rajtszámú Lamborghini miatt életbe léptetett virtuális biztonsági autós fázis is közbeszólt. A Porsche a legjobb 10-ben levő autó többségéhez hasonlóan kiállt és a kisebb időveszteség miatt az élre jött vissza Kevin Estre-vel a volánnál, miközben Kobajasi csak a 7. helyen haladt.

    Noha a Caterham, a Sauber és a Toyota korábbi F1-es pilótájának eggyel kevesebb kiállása volt hátra, így is meg kellett dolgoznia a győzelemért. A nagy igyekezete azonban rosszul sült el, és amikor az 5-ös Porschét vezető Matt Campbell-lel bonyolódott csatába, a hármas kanyarban belülről eltalálta riválisát, aminek következtében mindkét autó annyira megsérült, hogy a bokszba visszatérve fel kellett adnia a versenyt.

    A baleset:

    Innen Kevin Estre-nek már csak célba kellett hoznia az autót, amit meg is tett, és 16,6 másodperccel nyert Dries Vanthoor 15-ös rajtszámú BMW-je előtt.

    A befutó:

    Megvan az Alpine első dobogója

    Miközben Bakuban katasztrofálisan alakul az Alpine F1-es istállójának hétvégéje (Pierre Gasly-t kizárták az időmérő után, Esteban Ocon pedig a bokszutcából fog rajtolni), Japánban volt minek örülni, hiszen a 36-os rajtszámú autót vezető Mick Schumacher, Nicolas Lapierre, Matthieu Vaxiviere trió megszerezte a márka WEC-visszatérésének első dobogós helyezését.

    Az utolsó óra elején ugyanakkor még úgy tűnt, hogy az Alpine 35-ös autójáé lehet a harmadik hely, Charles Milesi azonban áthajtásos büntetést kapott a 2-es rajtszámú Cadillac kiesését okozó balesetben játszott szerepéért, ami után Hirakava Rió és a 8-as rajtszámú Toyota lépett előre a képzeletbeli dobogó legalsó fokára. Ekkor a 36-os Alpine Mick Schumacherrel a volánnál a 10., egyben utolsó pontszerző helyen haladt, ami Milesi büntetésével 9.-re változott.

    A Mercedes F1-es tartalékja azonban nem sétakocsikázást tervezett a záró etapra, és elkezdte előzgetni az előtte állókat. Elment a két Peugeot és mindkét JOTA Porsche mellett, végül pedig a 8-as Toyota büntetésével – még Buemi hibázott korábban, amikor figyelmen kívül hagyta a neki lengetett kék zászlókat – övé lett a 3. hely.

    Mick Schumacher előzései, és ahogyan az Alpine bokszban izgultak ezalatt, majd a német pilóta öröme a befutónál:

     

    A 4. helyen a 93-as Peugeot, az 5-6. helyen a két JOTA Porsche, a 7. helyen a 35-ös Alpine, a 8.-on a 94-es Peugeot, a 9. helyen az 50-es Ferrari, a 10.-en pedig a 8-as Toyota zárt.

    A Porsche a kicsiknél már nyert

    Ami a 2024-re létrehozott LMGT3-as kategóriát illeti, a Ferrari első győzelmét szerezte itt, amikor 54-es rajtszámú AF Corse 296 GT3-asával elsőként szelték át a célvonalat Fujiban. Davide Rigonnak ráadásul egy utolsó körös előzéssel sikerült eloroznia az első helyet Gregoire Saucy-tól és a United Autosport 59-es McLarenjétől, amely még a dobogóról is leszorult. A második helyen a 92-es Manthey Porsche végzett, és ezzel egy fordulóval a vége előtt bajnok lett a kategóriában, míg a 3. helyet a Valentino Rossit is a soraiban tudó 46-os WRT BMW szerezte meg.

  • A Ferrari hosszabbított a Schumacher-korszak egyik kulcsemberével

    A Ferrari hosszabbított a Schumacher-korszak egyik kulcsemberével

    Nemcsak a Ferrari F1-es részlege, hanem WEC-projektje szempontjából is fontos fejleményről számolt be Leo Turrini elismert olasz újságíró.

    Noha Adrian Newey megszerzéséről a hírek szerint lemaradnak, egy nagy nevű szakembert legalább sikerült megtartania a Ferrarinak, amely Leo Turrini információi szerint 2027 végéig meghosszabbította Rory Byrne tanácsadói szerződését. A 80 esztendős dél-afrikai mérnök Ross Brawnnal egyetemben Michael Schumachert követve csatlakozott a Benettontól a Ferrarihoz 1997-ben, és egészen 2006-ig főtervezőként szolgálta a vörösöket, azaz kulcsszerepet játszott az 1999 és 2004 között nyert hat konstruktőri és öt egyéni világbajnoki címben. 2006 óta néhány éves szünetet leszámítva tanácsadóként segíti a maranellóiakat

    Turrini arról értekezik, hogy Byrne ezúttal a Ferrari hypercar-projektjében vállalhat kulcsszerepet, miután Le Mans-i 24 óráson aratott győzelmükkel az olaszok visszatértek a világbajnoki címre esélyesek közé a hosszútávú-világbajnokságban (WEC). Mindezt úgy, hogy a tavalyi debütálása óta 499P még egyszer sem nyert Le Mans-on kívül, és ha világbajnokok akarnak lenni vele, az idei 5 hátralevő fordulóban muszáj lenne gyarapítani a győzelmek számát.

    Mivel jelenleg a WEC az egyetlen olyan sorozat, amelyben a Ferrarinak esélye van az idén kiemelkedő sikerekre, Byrne ezen a fronton kamatoztathatja szakértelmét, és segítheti 2008 óta első világbajnoki címéhez a maranellóiakat. Ha nem megy az F1-ben, majd fog a WEC-ben?

    Ettől volt nagyszerű a Ferrari a Schumacher-korszakban – a McLaren főnöke is mintának használja

  • Óriási izgalmak után Ferrari-győzelem a Le Mans-i 24 óráson

    Óriási izgalmak után Ferrari-győzelem a Le Mans-i 24 óráson

    2023 után idén is a Ferrari nyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt. Az olasz istálló az előző évben az 51-es autóval tudott nyerni a legendás versenyen, idén azonban az 50-es különítmény lett az első helyen rangsorolva.

    Már az előrejezések alapján látszódott, hogy az idei Le Mans-i 24 órs verseny rendkívüli izgalmakat hpzhat, de a versenypályán történtek olyan dolgok, amik minden várakozást felülmúltak. A 24 óra alatt hat alkalommal esett az eső, és a legnehezebb körülmények pont a hajnali órákban érte a mezőnyt. Az állóvíz miatt az esti órákban 4,5 órát töltött a pályán a safety car, amire még nem volt hasonló a verseny történetében.

    Beázó autók, safety car-tankolás és eső – a víz volt az úr a Le Mans-i éjszakában

    A fordulatokban azonban a pályán sem volt hiány, mert a Ferrari és a Toyota autói nagyon szoros csatát vívtak egymással. A Ferrari 50-es autója nagyon sokáig jól állt, de az egyik kerékcsere után a jobb oldali ajtó nem let jól beucsukva, és emiatt történt kötelező bokszkiállás miatt sokáig úgy nézett ki, hogy elbukják a versenyt. Azonban az utolsó etapokban Nicklas Nielsen hatékonyan használta fel a rendelkezésére álló energiát, így be tudta hozni az 50-es Ferrarit a célba. A dán pilóta mellett Miguel Molina és Antonio Fuoco ünnepelhetett még.

    A második helyet a 7-es Toyota kaparintotta meg, de a japán alakulat rendkívül csalódott lehet, miután averseny kétharmad részében az ő autóik voltak a leggyorsabbak. Azonban az autóval nem minden volt rendben, mivel Nyck de Vriesnek volt egy ablaktörlő problémája, és emellett még két lassúdefekt is hátráltatta őket. A 7-es Toyota még mindezek ellenére is pariban volt a futamgyőztes Ferrarival, de José Maria Lopez megforgása már tényleg megpecsételte a japán alakulat sorsát.

    A harmadik helyért az 51-es Ferrari és a 6-os Porsche vívott meg egyással, és végül az olast istálló örülhetett, ugyan Alessandro Pier Guidi kicsivel több, mint egy másodperccel megelőzte a mögötte rohamléptekben érkező Laurens Vanthoort.

    A legnagyob csalódást két francia gyártó, az Alpine és a Peugeot okozta. Az előbb csapat szerelői számára ugyanis már szombaton véget ért a verseny, miután 35-ös autó a pályán gyulladt ki Habsburg Ferdinánd alatt, amíg a 36-os autót be kellett tolni a bokszba, miközben Mick Schumacher próbálta teljesíteni a maga etapját. Ugyan a Peugeot mindkét autója be tudta fejezni a futamot, de a 94-es autó csak a 11, a 93-as pedig csak a 12. lett a Hypercar-kategóriájában.

    Az LMP2 kategóriában a 22-es United Autosports csapata győzött, melynek versenyzői Nolan Siegel, Oliver Jarvis és Bijoy Garg voltak. A második helyet a tavalyi győztes Inter EUROPOL csapat érte el, amíg a harmadik pozíciót a 28-as rajtszámú IDEC Soprts csapata szerezte meg.

    Az LMGT3 mezőnyében a Richard Lietz, Morris Schuring és Yasser Shahin, Richard Lietz, Yasser Shahin fémjelezte trió bizonyult a legjobbnak, akik a 91-es Manthey Porschét vezették. Itt ki kell emelni Valentinio Rossi csapatát, ugyanis a legendás olasz versenyző csapata az este folyamán vezette a versenyt, de Ahmad Al Harthy hibáját követően a 46-os autó számáta a kavicságyban ért véget a Le Mans-i 24 órás verseny.

    Vége Schumacherék Le Mans-jának, Kubica az élen okozott balesetet, Rossi vezetését a csapattárs nullázta le

  • Az idei Le Mans legnagyobb csodája már a rajt előtt megtörtént

    Az idei Le Mans legnagyobb csodája már a rajt előtt megtörtént

    Két nap alatt elvégzett háromhetes munka, egy gyors bejáratás a reptéren, majd irány a pálya! A Jota Sport a lehetetlent teljesítve építette újra a Callum Ilott által összetört Porschét.

    A Le Mans hypercar kategóriájába nevezett öt Porsche egyikének a versenyen való részvétele komoly veszélybe került a második, szerda esti szabadedzésen. Az Ilott mellett Norman Nato és Will Stevens által vezetett #12-es egység az ezt megelőző első időmérőn bejutott a kategória leggyorsabb nyolc autója közé, a Hyperpole-ba, ám azon már nem tudott részt venni másnap. A szerda esti gyakorláson Ilott balesetet szenvedett, amelyben alaposan összetörte az autó első részét, a Jota pedig a károk felmérését követően bejelentette, hogy karosszériacserére kényszerül.

    A baleset:

    A Porsche minden szükséges elemet, köztük új túlélőcellát is a csapat rendelkezésére bocsátott, egy LMDh-autó újraépítése azonban nem egyszerű folyamat: a brit csapat vezetője, Sam Hignett az Autosportnak elárulta, hogy normál esetben három hét alatt ér a folyamat végére a szerelőgárda.

    Az újjáépítés:

    Csütörtök reggeltől számítva most ennek az időnek a töredéke állt a csapat rendelkezésére, hiszen a Le Mans szombaton 16 órakor rajtol, ám a csapat mégis teljesítette a lehetetlent: péntek este a #12-es autó újjáépítve, teljes pompájában megjelent a Le Mans-Arnage repülőtéren, hogy Ilott kezei alatt vizes aszfalton megejtse a bejáratást és a rendszerellenőrzéseket.

    A reptéri bejáratás:

    A brit pilóta elismerően beszélt csapattagjairól, akik szerinte hősies munkát végeztek: „Nagy köszönettel tartozok a Jotának ez az elhivatottság és csapatszellem miatt. Megtisztelő és büszkévé tesz, hogy része lehetek ennek a családnak.”

    Az autó innen visszatért a pályára, ahol szombaton 12 órakor még kigördülhet egy 15 perces bemelegítő edzésre, amelyen Stevens lesz a volán mögött. Ha minden rendben az autóval, a versenyen a 8. helyről rajtolhatnak el.

    A Porsche a Le Mans-i pole-ban, a 23. rajthelyre száműzött Toyota szerint szerencsejáték az időmérő