Címke: Wayne Taylor Racing

A WTF1 összegyűjtött néhány statisztikai adatot, amelyek Fernando Alonso Daytona 24 óráson nyújtott teljesítményéről tudósítanak.

Alonso nem csak az egyik győztes pilóta volt a hétvégi Daytona 24 óráson, hanem az a versenyző, aki húzta a csapatot és több ízben is felhozta az autót az első helyre.

A spanyol futott már pár emlékezetes versenyt pályafutása során az F1-ben, és már a sportautózás szakágában is villantott párszor, gondoljunk csak az éjszakai etapjára a tavalyi Le Mans-i 24 órásról. A mostani Daytonai versenyen is egy más szintet képviselt, ez volt az egyik legjobb versenye. Most nézzünk néhány ezeket a gondolatokat alátámasztó számadatot.

A 9. helyen állt a 10-es Cadillac legénysége, amikor Alonso először beült a kocsiba, mindössze két órával a verseny megkezdése után. Az első kiállásakor már 4-ik volt, nem sokkal később pedig a TOP 3-ban találta magát.

Alonsonak 2 körig tartott, hogy feljöjjön a harmadik helyről az elsőre. Az Acurával versenyző Helio Castronevesszel vívott parázs csatája végén jött föl másodiknak, a brazilt a buszmegálló sikánnál fékezte ki, eztán pedig üldözőbe vehette a vezető René Rastot. Bő egy körrel később az első kanyar belső ívén előzte meg a Mazdát és vette át a vezetést.

Alonso 20 másodpercre húzott el a mezőnytől, kétszer is. Riválisai egy tempót autóztak vele tiszta pályán, igazából a forgalomban nyert igazán sokat. Utóbbi eredményezte tehát azt a körönként egy másodperces előnyt, amivel sikerült kiépíteni a 20 másodperces különbséget az üldözőkhöz képest. Csakhogy mire ez sikerült, le is nullázódott ez a húszas, ugyanis a 24-es BMW kiesése miatt be kellett küldeni a safety cart. Mondjuk Alonso az újraindítás után nem gondolta túl, megint kiépítette a 20 másodperces előnyt.

Az ember írhatná annak a számlájára a spanyol terjedelmesebb előnyét, hogy a mezőny természetesen széthúzódik idővel, de azt tudni kell, hogy a DPi egy rendkívül szoros kategória. Alonso a verseny egy szakaszában éppen 13 másodperccel vezetett a második előtt, a másodiktól a nyolcadikig viszont mindössze 15 másodpercnyi időkülönbség volt. Ez azért mutatja, hogy Alonso sokszor a saját ligájában versenyzett.

Alonso második etapjának kezdetekor a 4. helyen álltak, ekkor kezdett esni az eső is. A kétszeres F1-es világbajnok egyből meggyőző tempót diktált, mindenkinél legalább két másodperccel gyorsabb volt. A 4. helyből pár kör alatt 2. lett, az első helyet pedig egy jól időzített, caution fázis előtti kiállással kaparintotta meg.

Miután megszerezte, rohamtempóban kezdett elhúzni a többiektől. 3-5 másodpercet adott körönként mindenkinek, ezzel pedig elképesztő alkalmazkodóképességről és bátorságról tett tanúbizonyságot. Ezzel az őrült tempóval ugye megint elég hamar sikerült tetemes előnyre szert tenni, 35 perc után 50 másodpercnyi időkülönbség volt Alonso és az üldözők között. Talán az az igazán elképesztő, hogy ezt a kegyetlen tempót a forgalomtól és körülményektől függetlenül, folyamatosan tudta tartani és idővel lekörözte volna az egész mezőnyt is. Csakhogy a 4-es számú Corvette ütközött, Alonso előnye pedig szertefoszlott a biztonsági autó behívásával.

Alonso sokszor vezetett ugyan, de a verseny vége felé pont második volt, és már akkor, az ezüstérmes pozícióban is szeretett volna safety cart. Az gyakori, hogy az élen álló kéri, hogy jöjjön be a biztonsági autó, de most akkora víz volt, hogy a második helyen álló Alonso is belátta ezt úgy, hogy fennállt számára a verseny elvesztésének veszélye. Sőt, el is vesztette volna, ha a safety car kicsit hamarabb jön be.

Ne feledjük azért, hogy nem csak Alonso nyerte meg a versenyt a Wayne Taylor Racingnek. A csapattársai is nagyban hozzátettek a sikerhez. Kamui Kobayashi stabilan a leggyorsabb volt az éjszakai etapjában, míg Renger van der Zande sikeresen visszahozta a csapatot az élre a negyedik helyről, miután odakerültek a sok rosszkor jött caution időszak miatt. Jordan Taylor azért küzdött, hogy az első helyen tartsa az autót a verseny egyik legvizesebb időszakában.

Egyetlen pilóta volt, aki elvehette volna a győzelmet a 10-es Cadillactől: ő az ex-F1-es Felipe Nasr. A brazil vette át a vezetést Jordan Taylortól a verseny vége felé és Alonsoval is tudta tartani a tempót esőben, egyedüliként. Alonso nyomást helyezett rá és keményen üldözte, Nasr pedig nem bírta a nyomást, túlcsúszott az egyes kanyarban és elvesztette az első helyet. 10 perccel később a versenyt megállították, majd egy hosszabb piros zászlós szakasz után a leintés következett.