Szerk Racingline.hu

Címke: visszatekintés

  • 20 éve ezen a napon, Kimi Räikkönen…

    20 éve ezen a napon, Kimi Räikkönen…

    20 éve már, hogy Kimi Räikkönen debütált a Forma-1-ben. Annak pedig épp ma van a 20. évfordulója, hogy először hivatalosan is magára öltötte saját F1-es overálját.

    Kimi Räikkönen és csapattársa, Nick Heidfeld ugyanis 2001. január 24-én leplezték le a közönség előtt a Sauber-Petronas C20-ast!

    A finn ekkor 21 éves volt, Heidfeld pedig 23.

    Érdekes visszagondolni, hogy akkoriban még intézték el a csapatok annyival az autóbemutatót, hogy online publikáltak pár renderelt képet, hanem valós bemutatót, eseményt tartottak…

    Embed from Getty Images
    Embed from Getty Images
    Embed from Getty Images

  • Melyik volt a Forma-1 történetének legrövidebb szezonja?

    Melyik volt a Forma-1 történetének legrövidebb szezonja?

    2020 a Forma-1 eddigi leghosszabb szezonjának ígérkezett 22 versennyel, végül mégis jelentősen rövidebb lesz majd. De még így is messze van a legrövidebbtől…

    A Liberty 15-18 versenyt tűzött ki az idei versenynaptár céljának, ám így szerencsések lehetünk, ha végül egyáltalán elindult a szezon, hiszen Ausztráliában is az utolsó pillanatban borult minden. Az eredetileg Zandvoort és Hanoi hozzáadásával 22 nagydíjra bővülő menetrend végül teljesen átalakult, de még így sem lesz minden idők legrövidebbje.

    Melyik is a legrövidebb szezon?

    A Forma-1 legelső, 1950-es és a 1955-ös közösen tartja ezt a rekordot hét-hét versennyel, bár számos bajnokságon kívüli futamot is tartottak még ezekben az években.

    1950. május 13-án Silverstone nyitotta a sort, míg alig négy hónap múlva, Monzában ért véget a bajnokság. Közben Monaco, Bern, Spa és Reims látta vendégül a száguldó cirkuszt, míg az Indy 500-as is beleszámított a sorozatba.

    Néhány hosszabb év után, aztán a Le Mans-i tragédia következményeként sok rendező lemondta a versenyét, így ismét hét versenyre zsugorodott a szezon.

    Mikor kezdett el megnövekedni a versenyek száma?

    A versenyrendezők köre szépen lassan bővül a Forma-1-es bajnokság 1950-es beindulásától. 1966 óta nem volt 10 futamnál kevesebb, a szám pedig a nyolcvanas-kilencvenes években végül 16 környékén állapodott meg.

    Az ezredfordulót követően ismét több futamot rendeztek, 2012-ben érve el a 20-as határt. 2015 óta ennél aztán nem is ment volt kevesebb verseny, sőt, az esetek többségében 21 alkalommal bőgtek fel a motorok.

    Mikor volt legutóbb 15 futamos egy szezon?

    1983-ban. Akkor többek között Detroit, Dél-Afrika, Brands Hatch és Imola is rendezett még futamot a mai helyszíneken kívül. Az F1 történetében összesen 5 alkalommal volt ennyi futam, mind a 70-es és 80-as években.

    Mi az átlag?

    Az F1 egész történetét nézve ez a szám 14 és fél. A leggyakoribb azonban 16 forduló, ez az eddigi hetvenből tizennyolcszor fordult elő, legutóbb 2003-ban.

    Ha azonban a modernebb kort nézzük, akkor más a helyzet. Az elmúlt 10 évben nem csökkent 19 alá a versenyek száma, tehát 2020 ilyen tekintetben sem lesz olyan, mint amit előzetesen vártunk volna.

    Mi volt a legrövidebb szezon a megtett kilométerek tekintetében?

    Bár 1961-ben nyolc versenyt rendeztek, a rajthoz álló pilóták 2988 km-t tettek csak meg, ami 490 körnek felel meg az akkori pályákon.

    Ez volt az első év, amikor az Indy 500 nem volt a Forma-1-es versenynaptár része, így érthető a csökkenés. A következő évben Dél-Afrika csatlakozásával 321 kilométerrel növekedett újra ez a táv.

    Csak az összehasonlítás végett, a jelenlegi rekordot 2016 tartja, amikor 21 verseny távja 6396 kilométert, és 1268 kört tett ki. Daniel Ricciardo ekkor állította be az egy szezon alatt megtett táv rekordját, mivel az utolsó kört nem tudta befejezni Szocsiban.

  • F1-es „dupla nagydíjak”: országok egymás utáni futamai

    F1-es „dupla nagydíjak”: országok egymás utáni futamai

    Az új versenynaptárral az F1 hivatalosan is megrendezi az első dupla nagydíját. Ugyan egy pálya sem rendezett még két futamot, de pár ország már igen.

    Nemcsak a zártkapus versenyek, de a dupla fordulók is a 2020-as év kényszerű újdonságai közé tartoznak. A szervezők rendszerint igyekeznek elkerülni, hogy két futam ugyanabban az időszakban és ugyanabban a régióban legyen az érdekellentétek és a jegyeladások miatt.

    Most azonban az utazási nehézségek, az idő rövidsége és a nézők távolmaradása lehetővé és szükségessé tette azt, hogy egy ország egymás után két versenyt is rendezzen.

    Eddig ez az F1 70 éve alatt mindössze ötször fordult elő, Európában pedig csak egyszer.

    1957, ?? Pescara és Olasz Nagydíj

    Az első duplázás, az olaszoknál, akik a legtöbb nagydíjat rendezték. Az 50-es években az olaszok voltak a csúcson, már ami a márkákat illeti. Így talán nem volt kérdés, hogy az elmaradó futamok miatt Olaszország rendezhet majd futamot.

    1980-81, ?? USA és Nyugat-Amerikai Nagydíj

    Technikailag talán ez az alkalom nem is számít bele a listába, hiszen egy szezonzáró és a szezonnyitó versenyről van szó, több hónap eltéréssel. Mégis, ha úgy vesszük, két egymás utáni F1-es világbajnoki futamról van szó az „Államok” két oldaláról.

    1984, ?? Detroit és Dallas Nagydíj

    ’83-ban három futamot is rendeztek az Egyesült Államokban, azonban pont akkor nem egymás után, hanem a szezon egészére elosztva. Egy évvel később viszont úgy esett, hogy a „csak” két amerikai verseny egymást követte.

    1995, ?? Pacific és Japán Nagydíj

    Bár eredetileg a ’94-es esethez hasonlóan tavasszal került volna sor a második Pacific, tehát Csendes-óceáni Nagydíjra. Egy földrengés miatt azonban a futam átkerült egy őszi időpontra, amikor a száguldó cirkusznak egyébként is Japánban volt jelenése. Mint utólag kiderült, a nehezen megközelíthető helyszínnek ez volt az utolsó jelenése a Forma-1-ben.

    1995-96, ?? Ausztrál Nagydíj

    Az egyetlen a listában, amely esetnél a két nagydíjnak ugyanaz a neve. A déli félteke adta lehetőségek miatt az Ausztrál Nagydíjat vagy – európai évszakok szerint – kora tavasszal, vagy késő ősszel lehet megtartani. A verseny pedig Adelaide-ből való átköltözésével dátumot is váltott.

    A nagydíjak anomáliái természetesen itt nem érnek véget. Sőt, lehet, hogy Stájer és 70. Évfordulós Nagydíjak után ez a lista év végére megduplázódik…

  • A Stájer Nagydíj elődjei: versenyek, amiket nem országokról neveztek el

    A Stájer Nagydíj elődjei: versenyek, amiket nem országokról neveztek el

    Az új versenynaptárban két olyan futam is szerepel, ami nem szokványos nevet kapott: a Stájer Nagydíj és a 70. Évforduló Nagydíja. Most visszatekintünk a hasonló esetekre.

    ?? Pescara Nagydíj, 1957

    Az első alkalom, amikor egy ország két nagydíjat rendezett egy évben. A szuezi válság miatt lemondták a Belga és a Holland Nagydíjat is, így a sorozat szervezői az akkor nagy múlttal rendelkező országúti versenyt, a Coppa Acerbót léptették elő világbajnoki rangra. Ráadásul majdnem hosszával ez a helyszín lett a valaha volt leghosszabb, a Nürburgring Norschleifét is megelőzve!

    ?? Nyugat-Amerikai Nagydíj, Long Beach, 1976-83

    Az utcai pálya mai napig rendez versenyeket, de már évtizedek óta nem a királykategóriát, hanem az IndyCart látja vendégül. Ez volt az F1 számtalan hódítási kísérletei közül az egyik, de hiába Long Beach, akkor nem sikerült megmaradnia Amerikában.

    ?? Caesars Palace Nagydíj, Las Vegas, 1981-82

    A magyarul csak Las Vegas Nagydíjként emlegetett versenyt kétszer rendezték meg a Caesars Palace hotel parkolójában. A legméltatlanabb versenyhelyszínnek titulált pálya csak Watkins Glen pénzügyi nehézségei miatt kaphatott helyet a naptárban, és nem is maradt benne sokáig.

    ?? Dallas Nagydíj, 1984

    Mindössze egyszer, rekkenő hőségben került sor a futamra. A pálya alkalmasságát sokat megkérdőjelezték, de végül elrajtolt a mezőny. A verseny talán legérdekesebb története, hogy az akkor még kezdőnek számító Senna az egyik betontömb mindössze 2 mm-es elmozdulása miatt esett ki…

    ?? Detroit Nagydíj, 1982-88

    1982-ben három versenyt is rendeztek az USA-ban. Ez pedig máig egyedülálló. Abban az évben csatlakozott Detroit a Forma-1-hez, az amerikai autóipar Mekkája. A pálya a nehézsége miatt hamar kivívta a versenyzők elismerését. Érdekesség, hogy a mezőny fele sosem fejezte be az itteni futamokat.

    ?? Európa Nagydíj, 1983-2016 (nem folytonos)

    Talán ez a legismertebb példa a listában szereplők közül. Előtte csak úgy odaadták az Európa Nagydíj címét valamelyik versenynek – többek között az 1950-es Brit Nagydíjnak is – 1983-ban azonban a New Yorkba tervezett forduló nem valósult meg, így a páros években Brit Nagydíjat rendező Brands Hatch ugrott be jutott versenylehetőséghez, megalapítva a független Európa Nagydíj gyakorlatát.

    Számos jeles esemény kötődik a versenyekhez, például ’84-ben az új Nürburgring bemutatkozása az akkor elő bajnokok betétfutamával, ’85-ben Mansell első győzelme hazai pályán, ’93-ban Senna „isteni köre” Doningtonból, vagy a ’97-es „jerezi ütközet”.

    ?? Pacific Nagydíj, Okayama, 1994-95

    Az Autopolis ’93-as sikertelen kísérletét követően – aminek a doningtoni versenyt köszönthetjük – a következő évben mégis lett Japánnak második futama. Igaz, nem sokáig, hiszen ’95-ben egy földrengés miatt az év végére került át a verseny, mielőtt végleg búcsút mondott az F1-nek.

    ?? Abu Dhabi Nagydíj, 2009-

    Nem feltétlenül gondolná az ember, mégis igaz. Az Egyesült Arab Emírségek fővárosa – és hét emírsége közül a legnagyobb és leggazdagabb – ugyanazt a nevet viseli, ami azonban nem egyezik az Egyesült Nemzetek szerinti országnévvel. Ugyan minden emirátusnak, így Abu Dhabinak is külön teljhatalmú uralkodója van, nem számítanak külön országnak.

    Valószínűleg a Stájer Nagydíj és a 70. Évforduló Nagydíja egy év után eltűnik a süllyesztőben, de eközben az egyik futamot hivatalosan Mexikóvárosi Nagydíjra nevezik át…

  • Kvyat megnevezte a jelenlegi mezőny legjobb pilótáját

    Kvyat megnevezte a jelenlegi mezőny legjobb pilótáját

    Daniily Kvyatnak már számos csapattársa volt a 2014-es bemutatkozása óta a Forma-1-ben. Az AlphaTauri orosz versenyzőjének többek között emiatt is esett nehezére az, hogy kiválassza közülük a legjobbat.

    Amikor Kvyatot erről kérdezte a Sky Sports, ekképp felelt: „Mindannyian rendkívül gyorsak és versenyképesek voltak, azonban Daniel (Riccciardo) volt közülük a leggyorsabb. Amikor csapattársak voltunk a Red Bull-nál, az egy nagyon jó év volt. Azonban, mint elmondtam, az összes csapattársam gyors volt,” – emlékezett vissza az orosz versenyző.

    Az olasz médium azonban ezzel még nem volt megelégedve, és Kvyattól azt is megkérdezték, hogy szerinte ki a mezőny legjobb versenyzője.

    „A tények magukért beszélnek, ugyanis Lewis (Hamilton) szinte mindegyik év végén győztesként ünnepelhet. Kimeríthetetlen önbizalommal képes versenyezni évről-évre a Mercedes volánja mögött.”

    Az Alpha Tauri orosz versenyzője mindezek mellett még a tavalyi Német Nagydíjon szerezett dobogójára is röviden kitért. A 25 éves Kyvat egyáltalán nem számított rá, hogy képes lesz elérni egy ilyen teljesítményt a jelenlegi csapatával, amit a tavalyi szezon során még Toro Rosso volt a neve.

    „A dobogóm egy rendkívül szép pillanat volt. Korábban még az járt a fejemben, hogy talán soha nem leszek képes újra a Forma-1-ben versenyezni, és az a bizonyos harmadik hely egy hatalmas elismerés volt a számomra.”