Szerk Racingline.hu

Címke: történelem

  • Megint a Holland Nagydíjnak kell kirángatnia az F1-et a bajból?

    Megint a Holland Nagydíjnak kell kirángatnia az F1-et a bajból?

    Talán nem túlzás azt állítani, hogy megrendült az F1 népszerűsége a Belga Nagydíjat követően. A most következő Holland Nagydíj nagy szerepet játszik majd abban, meddig tart majd a botrány.

    Zandvoort jön, a pálya, ami egyszer már kirángatta a sportágat a bajból – közel 70 évvel ezelőtt. Akkor nem is az F1 volt a hibás, és kicsit más volt a felmerülő probléma, de központban ugyanúgy a biztonság állt.

    Az 1955-ös Le Mans-i 24 órás tragédiájánál kiütköztek a kor biztonsági hiányosságai, és ez nagy következményekkel járt világszerte.

    A Mercedes év végén kivonult a motorsportból, Svájcban azonnali jelleggel betiltották az autóversenyzést [a 2018-as Zürich E-Prix volt az első verseny ott az 1954-es Svájci Nagydíj óta – a szerk.], és négy versenyt is lemondtak a szervezők abban az évben.

    Ez a tavalyi naptár átszabása után talán nem tűnik soknak, de akkoriban nem rendeztek ugyanannyi világbajnoki versenyt, mint most. Az előzetes 1955-ös versenynaptárban mindössze 11 nagydíj szerepelt (az Indy 500-at is beleértve), és az is már kettővel több volt, mint az azt megelőző évben.

    Tehát közel a felére csökkent abban az évben a szezon hossza, vissza a 1950-ös szinthez, amikor szintén 6(+1) versenyt rendeztek.

    Franciaország érthető okokból azonnal visszavonta a versenyét. De az élet nem állt le, és a következő hétvégén már Zandvoortban zúgtak fel a motorok – a soron következő F1-es futamon.

    Az a futam gond nélkül zajlott végig, de a már beinduló fogaskerekek miatt így is lefújtak három további versenyt: a Nürburgring, Bremgarten és Pedralbes dobta be a törölközőt.

    A Holland Nagydíj azonban segített abban, hogy ez a lista ne bővüljön újabb nevekkel. Így jöhetett a brit és az olasz futam még abban az évben.

    Most nem az általános biztonság, de az Eau Rouge veszélyessége, illetve az autók esőre való érzékenysége van terítéken. Jean Todt, az FIA elnöke már kijelentette, a szabályok változtatása úton van. Spa-Francorchampsnak pedig jövőre már beütemeztek egy nagyobb átalakítást.

    A sors fintora úgy hozta, hogy ismét Zandvoort lehet a megmentő, bár akkori verseny teljesen más volt, mint a mostani.

    A pálya többszöri átalakítása mellett annyi a nagy különbség, hogy Verstappen-lázban ég az ország. Ráadásul a hollandoknak most először jó esélyük van egy hazai győztest látni.

  • Ezt a múltat akarja felülírni a F1-be visszatérő Aston Martin

    Ezt a múltat akarja felülírni a F1-be visszatérő Aston Martin

    Az Aston Martin a Racing Point utódaként tér vissza az F1-be, és reménykedik, nem a korábbi gyári teljesítményt ismétlik majd meg.

    A brit márka 2010-ben próbált – sikertelenül – belépni a királykategóriába, akkor még Dave Richards vezetésével, 2016-tól pedig a Red Bull sponzoraként voltak jelen.

    A következő szezonban gyári csapattal térnek vissza, miután Lawrence Stroll segítségével átveszik a Racing Pointot.

    De sokan talán nem is tudják, hogy az Aston Martin 60 évvel ezelőtt már kipróbálta magát az F1-ben, katasztrofális eredményekkel.

    Sir David Brown vezette akkor a márkát, és a 40-es és 50-es években sportautózásban szerepeltette a járgányokat. A Le Mans-i 24 óráson mutatott versenyképesség pedig arra sarkallta, hogy kipróbálja az autókat a Forma-1-ben is.

    Brown tudta, hogy nem veheti fel a versenyt a Ferrarikkal és a Maseratikkal, ezért rögtön két autót is fejleszteni kezdtek. Azonban ez nem előnye, hanem hátránya lett végül a projektnek.

    DBR4-est – az első típust – 1957-ben kezdték fejleszteni, de csak két évvel később gurulhatott pályára, mert a gyár a Le Mans-ban induló gépre helyezte a hangsúlyt, ami győzelmet is jelentett a 24 órás versenyen.

    Eközben debütált a Forma-1 számára elkészített autó is, Roy Salvadori révén egy bajnokságon kívüli versenyen második hellyel nyitott. Ám mire rangosabb versenyekre is eljutott, addigra a mezőny áttért hátsó motorhoz, így a koncepció idejétmúltnak számított.

    Két hatodik helyet értek el – ez nem ért pontot akkoriban – négy versenyből, amin indultak 1959-ben. A következő évben pedig rajthoz álltak a Brit Nagydíjon a DBR6-ossal, – továbbfejlesztett változat – de mindössze egy 11. helyet szereztek, így véget is ért az Aston Martin F1-es kalandja.

    A Racing Point tavaly megszerezte – ezen a néven – első győzelmét. Az átnevezett csapat pedig ezzel a lendülettel tovább öregbítené a britek hírnevét.

  • Pályarészt neveztek el Hamilton tiszteletére Silverstoneban!

    Pályarészt neveztek el Hamilton tiszteletére Silverstoneban!

    A silverstonei célegyenes ezentúl a „Hamilton egyenes” nevet fogja viselni. A BRDC munkatársai ezt a gesztust Lewis Hamilton hetedik világbajnoki címének megszerzése után tették meg a brit versenyző számára.

    A Brit Autóversenyzők Közössége a szombati nap folyamán hivatalos közleményben tudatta a hírt a nagyvilággal, hogy a silverstonei pálya célegyenese a Hamilton egyenes nevet kapta.

    Ez a gesztus már csak azért is különleges, ugyanis eddig a pálya egyik részét sem egy versenyzőről nevezték el és így Hamilton lett az első, akiről pályarészt neveztek el a nagy múlttal rendelkező brit aszfaltcsíkon.

    A Mercedes hétszeres világbajnokával a BRDC elnöke, David Coulthard közölte a jó hírt az Abu Dhabi Nagydíj időmérő edzését követően.

    „Örömmel töltött el, hogy én adhattam tudatára ezt a hírt a BRDC elnökeként,” – mondta Coulthard. „A silvertonei pálya történelmében ez az első alkalom, hogy egy személyiségről nevezzék egy a pálya valamelyik szegmensét.

    „Lewis nagy részesévé vált ennek a történelemnek és a BRDC vezetőivel úgy gondoltuk, hogy ez lesz a legjobb módja annak, hogy kifejezzük a tiszteletünket iránta. Ezért neveztük el róla a pálya célegyenesét.”

  • Megszakadt a Williams győzelmi sorozata Portugáliában

    Megszakadt a Williams győzelmi sorozata Portugáliában

    Ilyen is rég lehetett hallami, mégis igaz: a sereghajtó Williams már rég látott napjaiból most még egynek búcsút inthetünk.

    A Portugál Nagydíj egy volt a nyolc olyan futam közül, melyek eredetileg nem szerepeltek a versenynaptárban. A koronavírus miatt azonban mégis ellátogatott ide a száguldó cirkusz.

    Most először az Algarve International Circuit volt a verseny helyszíne Portimao közelében. Ezelőtt Estorilban rendezték meg a viadalt, 1984 és 1996 között.

    Lewis Hamilton vasárnapi győzelme nem csak Schumacher győzelmének vetett véget, hanem a Williams 26 éve szunnyadó sorozatának is. Ugyanis 1994 és ’96 között Damon Hill, David Coulthard és Jacques Villeneuve révén a brit istálló nyerte meg a legutóbbi három luzitán versenyt.

    Bár sok esélyük nem volt a hosszabbításra, talán ez volt az első olyan nagydíj évek óta, aminek „háromszoros címvédőként” vághattak neki.

    Ami számukra talán fontosabb, a 38 verseny – és 2018-as Német Nagydíj – óta tartó pont nélküli sorozatukat sajnos most eggyel ismét megtoldották. Ha a jövő héten Imolában sem sikerült az első tízben végezniük, az lehet sorozatban a 40. alkalom.

  • Hivatalos: Grosjean távozik a Haastól az idei szezon végén

    Hivatalos: Grosjean távozik a Haastól az idei szezon végén

    A mai napon hivatalossá vált, hogy Romain Grosjean el fogja hagyni a Haas csapatát a 2020-as Forma-1-es szezon végén. A francia pilóta – akinek így szinte biztosan nem fog ülést találni 2021-re – a közösségi média felületén jelentette be a hírt.

    Grosjean már a kezdetek óta az amerikai istállónál versenyez, ugyanis a 2015-ös szezon végén elhagyta Lotust a Gene Haas által vezetett újonnan érkező istállóhoz. A francia így öt közös év után fog távozni a Haastól, ahol a legjobb eredménye egy negyedik hely volt, amit a 2018-as Osztrák Nagydíjon szerzett.

    „Véget ért az utolsó fejezet, ezennel a könyv végéhez értünk,” – írta Grosjean a közösségi média felületén.

    „Az első nap óta része vagyok a Haas csapat történelmének. Egy igazi hullámvasút volt ez az öt év. Ugyan csak 110 pontot szereztem 92 versenyen, azonban már csak az út miatt megérte.

    „Rengeteget tanultam ezen időszak alatt, hogy miként váljak jobb versenyzővé és emberré. Emellett rengeteg embernek segítettem a csapaton belül is. Ezekre vagyok a legbüszkébb, valamint a 2016-os szezon első versenyeire és a 2018-as Osztrák Nagydíjon szerzett negyedik helyemre.

    „A legjobbakat kívánom a Haas csapatának a jövőben,” – zárta Grosjean.

  • 10 F1-es pálya, ami van olyan fura, mint Bahrein „majdnem oválja” – 2. rész

    10 F1-es pálya, ami van olyan fura, mint Bahrein „majdnem oválja” – 2. rész

    Az F1-es pályák különlegességei az első részt követően folytatódnak, egy pályával, ami gyanúsan hasonlít Bahrein külső körére.

    A ’94-es sikán anomália ?? ?? ?? ??

    Ayrton Senna halálát követően sokan változtattak a pályákon, a biztonság növelése érdekében. Például Estorilban még egy hajtűkanyart adtak hozzá, és ez azóta meg is maradt.

    De az ideiglenes dolgok azok, amik igazán emlékezetesek. Barcelonában a Campsa kanyar kijáratára szerkesztettek sikánt gumifalból, míg Kanadában a hátsó egyenesben kerékvetőkkel oldották meg ugyanezt. Ennek még az Eau Rouge is áldozatul esett, abban az évben egészen 2-esig váltottak le, mielőtt felmentek volna a dombon.

    ?? Pescara, Olaszország, 1957

    Bármilyen verseny különlegesnek kell, hogy számítson, ahol az út menti benzinkutaknál lehet tankolni. Jack Brabham megcsinálta az egyetlen évben, amikor a 25.8 km-es pálya (leghosszabb az F1 történetében) világbajnoki versenyt rendezett.

    A szuezi válság magas olajárai miatt maradt el a Belga és Holland Nagydíj, így a Coppa Acerbo hagyományos helyszíne ugrott be a versenynaptárba. Ez volt az első, hogy egy ország két nagydíjat rendezzen. És ez volt talán az utolsó, igazi országúti verseny.

    ?? Dallas, Egyesült Államok, 1984

    Forróság, buckák és széteső pálya, amit viccnek tituláltak a versenyzők. Sokaknak nincs jó emléke az egyetlen itteni nagydíjról. A gyors utcai pálya még Alain Prostot is hibára kényszerítette. Egy újabb a Forma-1 „egyslágeres csodái” közül.

    ?? Reims, Franciaország, 1950-51, 1953-54, 1956, 1958–61, 1963, 1966

    Talán ez hasonlít a listából legjobban az új bahreini „körhöz”. Bár három hosszú egyenes, és három élesebb kanyar inkább egy háromszöget adott ki. Az „évszázad versenyének” helyszíne ’53-ban, amikor Hawthorn és Fangio vívott szélárnyékozós csatát.

    ?? Nordschleife, Németország, 1951–54, 1956–58, 1961–69, 1971–76

    Talán ezt kell a legkevésbé magyarázni. A világ legnehezebb pályája, amit Lauda ’76-os balesete után hagyott el a sorozat. Ezt az „országúti” pályát teljes egészében a versenyzésre építették, még a 20-as években. Az erdőben futó tragikus sorsú pálya azonban sok ikonikus F1-es pillanat helyszíne is volt.

  • 10 F1-es pálya, ami van olyan fura, mint Bahrein „majdnem oválja” – 1. rész

    10 F1-es pálya, ami van olyan fura, mint Bahrein „majdnem oválja” – 1. rész

    Az idei F1-es szezon eléggé felbolydult a pályák terén, de a legnagyobb különlegesség alighanem Bahrein külső vonalvezetése lesz.

    A Szakhíri Nagydíjon használják majd, ezzel pedig nem csak először fordul elő, hogy egy éven belül egy pálya két vonalvezetését veszik igénybe, hanem a rövid hossz és a magas tempó miatt előreláthatóan a Forma-1 valaha volt legrövidebb köridejét láthatjuk majd.

    Persze a bajnokság 70 éve alatt bőven voltak furcsaságok, ezeket szedte össze Edd Straw, a The Race újságírója. Akár Bahreinben is fordul elő ilyen, a 2010-es versenyen az Endurance vonalvezetést használták, népszerűtlensége miatt egyszeri alkalommal. De íme egy lista 10 furcsa pályáról, amiket az F1 valaha is használt.

    ?? Las Vegas, Egyesült Államok, 1981-82

    A furcsa versenynevek az idei évben nem számítanak újdonságnak, de a Caesar’s Palace Nagydíjat* nehéz felülmúlni. Hogy miért hívták így? Mert Las Vegas híres hotel-kaszinójának a Caesar’s Palace-nek a parkolójában került rá sor.

    Maga a pályát is ennek szellemében állították össze. A nyomatott nagy E betűre hajazó kanyarok nem nyerték el a pilóták tetszését. Párosítva ezt a Nevadai-sivatag melegével, és a város értetlenségével egy „teljesen ismeretlen” verseny iránt, a „csoda” nem tartott sokáig.

    *Utólag „enyhítettek” a verseny nevén, emlegetik Las Vegas, vagy csak simán USA Nagydíjként is.

    ?? AVUS, Nyugat-Berlin, 1959

    Az autópálya nem tűnik jó ötletnek egy versenypályához, de pontosan ez volt a 1959-es Német Nagydíj helyszíne.

    Maga a pálya nem bonyolult, az autópálya két felét két visszafordító kötötte össze, az északi kanyar pedig híres volt meredek döntöttségéről. Már a háború előtti időben is rendeztek versenyeket rajta, de szép lassan az enyészeté lett, miután Jean Behra életét vesztette az egyik betétfutamon.

    ?? Monte-Carlo, Monaco, 1950, 1955-2019

    Már hozzászokhattunk, de attól még furcsa. Az ideivel együtt mindössze 6 alkalommal hiányzott a versenynaptárból ez a különleges pálya.

    A versenyautók és a keskeny utcák látványa egy összeférhetetlen és abszurd dolog, mégis létezik. Jelenleg nem lehetne még egy ilyen versenyt elkezdeni. Nelson Piquet-nek volt erre egy hasonlata, miszerint itt versenyezni olyan, mint a nappaliban biciklizni.

    ?? Valencia, Spanyolország, 2008-12

    A boxépület egy korábbi halpiacból lett kialakítva egy felnyitható hidat pedig leaszfaltoztak a pálya érdekében. Ez, párosítva kikötői-városi háttérrel pedig egy érdekes modern hibridet hozott létre.

    Az öt F1-es verseny alatt Michael Schumacher visszatérésének egyetlen dobogóját szerezte, Webber pedig repült egyet. Csak az utolsó verseny volt azonban emlékezetes, Alonso hazai győzelmével.

    ?? Indianapolis, Egyesült Államok, 1950-59

    Hát, ez biztos, hogy nem csak „majdnem ovál”, még Bahrein külső vonalvezetéséhez képest sem. Az Indy 500-as azért volt a naptár része egy évtizeden keresztül, hogy a Forma-1 is világbajnokságnak számítson, mivel szinte minden másik versenyt Európában rendeztek.

    Ascari 52-es „kiugrásán” kívül nem is volt átmenet a két sorozat között, de a statisztikákban mégis beleszámít a nagydíjak történelmébe.

    Folytatás következik…

  • Vettel számára Schumacher és Senna jelenti az F1 történelmét

    Vettel számára Schumacher és Senna jelenti az F1 történelmét

    A 2020-as Forma-1-es szezon a hétvégén a 70. Évforduló Nagydíjával zakatol tovább. A Ferrari versenyzője, Sebastian Vettel pedig nagyon szeretne egy jobb eredményt elérni az előző heti leszereplését követően. A négyszeres világbajnokot a Sky Sports riportere, Rachel Brooks készített interjút a hétvége előtt, ahol többek között a Brit Nagydíjról és a német jövőjéről is szó esett.

    „Nem voltam boldog az előző vasárnap elért eredményemmel, szóval sokat jegyzeteltem,” – mondta Vettel. „A legfőbb dolog azonban az, hogy mit leszünk képesek kihozni ebből a helyzetből. Vannak ötleteink és alig várom már, hogy autóba üljek holnap.

    „Már az előző versenyen is láthattuk, hogy a gumik kezelése jelentette a legnagyobb problémát, ugyanis sokan a határon táncoltak. Sok dolog áll előttünk, azonban a legfontosabb most az, hogy javítsunk az autó viselkedésén. Sok dolog áll előttünk, azonban először nézzük meg, hogy hol is vagyunk valójában.”

    Az előző héten eléggé népszerű téma volt a Paddockban, hogy a négyszeres bajnok valószínűleg a Racing Pointnál fogja folytatni pályafutását. Az ökölpacsi Lawrence Strollal és a Otmar Szafnauerrel való autókázás árulkodó jelek voltak, azonban a német továbbra is tagad mindent.

    „Jensonnek (Button) is ugyanígy köszöntem, még sem pletykálják azt, hogy a SkySports riportere leszek 2021-től,” – viccelődött a Ferrari németje. „Ismersz embereket és a köszönés egy normális interakció feléjük. És nem egyáltalán nem tudom még, hogy hol fogom folytatni 2021-től.”

    Mivel a 70. Évfordulós Nagydíj következik, ezért a németet arról is kérdezték, hogy mi volt a kedvenc versenyzője, pillanata vagy kedvenc versenyzője a sportág történelme során.

    „Michael (Schumacher) nagy inspiráció volt a számomra gyerekként,” – meséli Vettel. „Tele volt a szobám a posztereivel és az autóival. Főként Benettonok, de később már Ferrarik is voltak, szóval számomra ő jelenti a legtöbbet.

    „De persze még mindig megvan Senna McLaren MP4/8-as modellautója 1993-ból. Már gyerekként sem játszottam vele, ugyanis egy biztonságos, különleges helyen tartottam. A gyermekeim sem játszhatnak vele, be kell érniük a többi játékkal,” – válaszolta a négyszeres világbajnok arra a kérdésre, miszerint engedi-e játszani a gyerekeit azzal a bizonyos modell autóval.

  • Melyik volt a Forma-1 történetének legrövidebb szezonja?

    Melyik volt a Forma-1 történetének legrövidebb szezonja?

    2020 a Forma-1 eddigi leghosszabb szezonjának ígérkezett 22 versennyel, végül mégis jelentősen rövidebb lesz majd. De még így is messze van a legrövidebbtől…

    A Liberty 15-18 versenyt tűzött ki az idei versenynaptár céljának, ám így szerencsések lehetünk, ha végül egyáltalán elindult a szezon, hiszen Ausztráliában is az utolsó pillanatban borult minden. Az eredetileg Zandvoort és Hanoi hozzáadásával 22 nagydíjra bővülő menetrend végül teljesen átalakult, de még így sem lesz minden idők legrövidebbje.

    Melyik is a legrövidebb szezon?

    A Forma-1 legelső, 1950-es és a 1955-ös közösen tartja ezt a rekordot hét-hét versennyel, bár számos bajnokságon kívüli futamot is tartottak még ezekben az években.

    1950. május 13-án Silverstone nyitotta a sort, míg alig négy hónap múlva, Monzában ért véget a bajnokság. Közben Monaco, Bern, Spa és Reims látta vendégül a száguldó cirkuszt, míg az Indy 500-as is beleszámított a sorozatba.

    Néhány hosszabb év után, aztán a Le Mans-i tragédia következményeként sok rendező lemondta a versenyét, így ismét hét versenyre zsugorodott a szezon.

    Mikor kezdett el megnövekedni a versenyek száma?

    A versenyrendezők köre szépen lassan bővül a Forma-1-es bajnokság 1950-es beindulásától. 1966 óta nem volt 10 futamnál kevesebb, a szám pedig a nyolcvanas-kilencvenes években végül 16 környékén állapodott meg.

    Az ezredfordulót követően ismét több futamot rendeztek, 2012-ben érve el a 20-as határt. 2015 óta ennél aztán nem is ment volt kevesebb verseny, sőt, az esetek többségében 21 alkalommal bőgtek fel a motorok.

    Mikor volt legutóbb 15 futamos egy szezon?

    1983-ban. Akkor többek között Detroit, Dél-Afrika, Brands Hatch és Imola is rendezett még futamot a mai helyszíneken kívül. Az F1 történetében összesen 5 alkalommal volt ennyi futam, mind a 70-es és 80-as években.

    Mi az átlag?

    Az F1 egész történetét nézve ez a szám 14 és fél. A leggyakoribb azonban 16 forduló, ez az eddigi hetvenből tizennyolcszor fordult elő, legutóbb 2003-ban.

    Ha azonban a modernebb kort nézzük, akkor más a helyzet. Az elmúlt 10 évben nem csökkent 19 alá a versenyek száma, tehát 2020 ilyen tekintetben sem lesz olyan, mint amit előzetesen vártunk volna.

    Mi volt a legrövidebb szezon a megtett kilométerek tekintetében?

    Bár 1961-ben nyolc versenyt rendeztek, a rajthoz álló pilóták 2988 km-t tettek csak meg, ami 490 körnek felel meg az akkori pályákon.

    Ez volt az első év, amikor az Indy 500 nem volt a Forma-1-es versenynaptár része, így érthető a csökkenés. A következő évben Dél-Afrika csatlakozásával 321 kilométerrel növekedett újra ez a táv.

    Csak az összehasonlítás végett, a jelenlegi rekordot 2016 tartja, amikor 21 verseny távja 6396 kilométert, és 1268 kört tett ki. Daniel Ricciardo ekkor állította be az egy szezon alatt megtett táv rekordját, mivel az utolsó kört nem tudta befejezni Szocsiban.

  • F1-es „dupla nagydíjak”: országok egymás utáni futamai

    F1-es „dupla nagydíjak”: országok egymás utáni futamai

    Az új versenynaptárral az F1 hivatalosan is megrendezi az első dupla nagydíját. Ugyan egy pálya sem rendezett még két futamot, de pár ország már igen.

    Nemcsak a zártkapus versenyek, de a dupla fordulók is a 2020-as év kényszerű újdonságai közé tartoznak. A szervezők rendszerint igyekeznek elkerülni, hogy két futam ugyanabban az időszakban és ugyanabban a régióban legyen az érdekellentétek és a jegyeladások miatt.

    Most azonban az utazási nehézségek, az idő rövidsége és a nézők távolmaradása lehetővé és szükségessé tette azt, hogy egy ország egymás után két versenyt is rendezzen.

    Eddig ez az F1 70 éve alatt mindössze ötször fordult elő, Európában pedig csak egyszer.

    1957, ?? Pescara és Olasz Nagydíj

    Az első duplázás, az olaszoknál, akik a legtöbb nagydíjat rendezték. Az 50-es években az olaszok voltak a csúcson, már ami a márkákat illeti. Így talán nem volt kérdés, hogy az elmaradó futamok miatt Olaszország rendezhet majd futamot.

    1980-81, ?? USA és Nyugat-Amerikai Nagydíj

    Technikailag talán ez az alkalom nem is számít bele a listába, hiszen egy szezonzáró és a szezonnyitó versenyről van szó, több hónap eltéréssel. Mégis, ha úgy vesszük, két egymás utáni F1-es világbajnoki futamról van szó az „Államok” két oldaláról.

    1984, ?? Detroit és Dallas Nagydíj

    ’83-ban három futamot is rendeztek az Egyesült Államokban, azonban pont akkor nem egymás után, hanem a szezon egészére elosztva. Egy évvel később viszont úgy esett, hogy a „csak” két amerikai verseny egymást követte.

    1995, ?? Pacific és Japán Nagydíj

    Bár eredetileg a ’94-es esethez hasonlóan tavasszal került volna sor a második Pacific, tehát Csendes-óceáni Nagydíjra. Egy földrengés miatt azonban a futam átkerült egy őszi időpontra, amikor a száguldó cirkusznak egyébként is Japánban volt jelenése. Mint utólag kiderült, a nehezen megközelíthető helyszínnek ez volt az utolsó jelenése a Forma-1-ben.

    1995-96, ?? Ausztrál Nagydíj

    Az egyetlen a listában, amely esetnél a két nagydíjnak ugyanaz a neve. A déli félteke adta lehetőségek miatt az Ausztrál Nagydíjat vagy – európai évszakok szerint – kora tavasszal, vagy késő ősszel lehet megtartani. A verseny pedig Adelaide-ből való átköltözésével dátumot is váltott.

    A nagydíjak anomáliái természetesen itt nem érnek véget. Sőt, lehet, hogy Stájer és 70. Évfordulós Nagydíjak után ez a lista év végére megduplázódik…