Szerk Racingline.hu

Címke: Tokió ePrix

  • Tényleg kell ez? – bohócot csinált az autóversenyzésből a legújabb technikai forradalom

    Tényleg kell ez? – bohócot csinált az autóversenyzésből a legújabb technikai forradalom

    A korábbi világbajnok Stoffel Vandoorne három év után nyert ismét versenyt a Formula E-ben a Tokio ePrix hétvégéjén, ám tette azt a lehető legellentmondásosabb körülmények között, ami ismét ráirányította a figyelmet arra a véletlenfaktorra, amit a gyorstöltés hozott a versenyzésbe.

    Az elektromos széria legutóbbi, monacói hétvégéjén még csak azt mondhattuk, lehetett volna az utolsó helyről is versenyt nyerni, most viszont már tényként jelenthetjük ki, hogy ezt Vandoorne a Maseratival meg is valósította. Ehhez az kellett, hogy olyan forgatókönyv valósuljon meg, amitől már a gyorstöltés bevezetése előtt is okkal tartottak sokan, vagyis hogy a verseny semlegesítése akkor történjen, amikor egyesek már jártak a bokszban elvégezni az időigényes feltöltést, mások viszont még nem.

    Japán fővárosának utcáin két futamot rendeztek a hétvégén, a szombati napot pedig végig nagy vihar befolyásolta. A körülmények miatt meg sem rendezték az időmérőt, a rajtsorrendet ezért a második szabadedzés végeredménye alapján határozták meg. A pole így a bajnokságot már tetemes előnnyel vezető Oliver Rowlandé lett, miután a Nissannál a lehetséges forgatókönyvek ismeretében igyekeztek időmérőként tekinteni az edzésre, és gyorskörre hajtani.

    A verseny szintén esős körülmények között zajlott, ám néhány biztonsági autó mögötti felvezetőkör után állórajtot engedélyeztek a mezőnynek. A hétvége két futama közül ezen, az elsőn kellett a gyorstöltést használniuk a versenyzőknek. Mindenki leghamarabb akkor hajthatott be a bokszba ennek teljesítésére, amikor autójának energiaszintje 60% alá esett, s elsőként a mezőny második felében haladó, a 14. helyről rajtoló Vandoorne élhetett ezzel a lehetőséggel. Be is kanyarodott a bokszba az egyperces parkolást igénylő töltésre, és hatalmas szerencséje volt azzal, hogy egy körrel ezután Maximilian Günther műszaki hiba miatt leparkolta DS-ét az egyik szalagkorlát mellett. Ráadásul mivel autója elektromos töltöttség alatt maradt, a versenyirányítás az ennek megfelelő biztonsági procedúra nyomán piros zászlóval állította le a futamot.

    A versenyzők visszatértek a bokszba, majd egy több mint negyedórás várakozás után állórajtra készülve sorakoztak fel ismét a rajtrácsra. Vandoorne az utolsó, 20. helyen foglalt helyet ekkor, ám mégis ő állt a legjobb helyzetben a versenyen, hiszen egyedüliként már túl volt a gyorstöltésen, mindenki másra pedig súlyos időveszteség várt még emiatt.

    Így miután a következő körökben fokozatosan mindenki más is kiállt, Vandoorne a verseny élén találta magát, méghozzá óriási előnnyel, 25 másodperccel a legközelebbi üldözője, Rowland előtt. Bár a belgának figyelnie kellett az energiaszintjére, mivel a verseny elején túlhasználta azt (ezért állhatott ki mindenki másnál korábban a bokszba), ám kényelmesen be tudta osztani előnyét, sőt még egy komoly hiba is belefért, amikor egy megcsúszás után autója hátuljával a korlátnak koccant, de szerencséje volt, hogy folytatni tudta.

    Vandoorne, aki a 2021/22-es szezon bajnoka volt a Mercedesszel, negyedik futamgyőzelmét szerezte a Formula E-be, ám a bajnoki évében megnyert monacói verseny óta az elsőt. A dobogóra Rowland és a versenyhétvégéjében egy angliai tűzesettel hátráltatott McLarent vezető Taylor Barnard állhatott még fel.

    A verseny Vandoorne szemszögéből:

    https://twitter.com/FIAFormulaE/status/1923724115673854286

    A vasárnapi versenynapra teljesen megváltoztak a körülmények, ekkor már napsütés fogadta a mezőnyt, és ezúttal már a gyorstöltéssel sem kellett számolni. Rowland itt már megrendezett időmérőn szerzett újabb pole-t, a nap meglepetése pedig a Cupra Kiróval a második rajthelyet megszerző Dan Ticktum lett.

    A futamon a támadó módokkal való taktikázás játszotta a főszerepet, az extra teljesítmény és a négykerék-meghajtás aktiválása nélkül ugyanis igencsak nehéznek bizonyult az előzés. Rowland egy Pascal Wehrlein elleni vakmerő előzéssel szerezte meg a győzelmet a verseny végéhez közeledve: a németnek 40 másodpercet kellett úgy védekeznie, hogy kettőjük közül már csak Rowland haladt támadó módban, s bár próbálta a lehető legkisebb helyet hagyni saját Porschéja és a fal mögött az előzéshez, a brit mégis beszúrta oda az autóját és átvette a vezetést. Ticktum bejött a harmadik helyre, így első dobogóját szerezte a Formula E-ben töltött negyedik évében.

    Előzés a második verseny győzelméért:

    https://twitter.com/FIAFormulaE/status/1924391227329286215

    A szezon féltávján túlhaladva Rowlandnek 77 pont előnye van a tabellán a második helyezett Wehrleinnel szemben, eddig már közel kétszer annyi pontot gyűjtött, mint legközelebbi riválisa, s ha így folytatja, domináns formában szerezheti meg a bajnoki címet – ami felettébb szokatlan az FE-ben, eddig csak 2019/20-ban Antonio Felix da Costa mutatott be hasonló hengerlést.

    A következő fordulót két hét múlva Sanghajban rendezik, újabb két versennyel.

  • Randizós vicceket mondott a pilóta fülébe verseny közben a mérnök

    Randizós vicceket mondott a pilóta fülébe verseny közben a mérnök

    Az autóversenyzők és mérnökeik közötti kapcsolat egészen új szintjét képviseli a Formula E-ben a McLarennél Jake Hughes és Alan Cocks.

    A pilóta és mérnöke már nem először hallhatóak furcsa, versenypályán egyáltalán nem megszokott diskurzus közben a csapatrádióban: a Dirija ePrix alatt például lovakról és a gyönyörű Holdról beszélgettek.

    A McLarennél második szezonját teljesítő Hughes tavaly óta dolgozik együtt Cocksszal, akinek komoly motorsportos tapasztalata van, hisze korábban az F1-ben a Hondát, a Brawn GP-t, a Marussiát és a Red Bullt is megjárta, majd ténykedett több FE-csapatnál és az önjáró versenyautókat fejlesztő Roborace-ben is. A profizmus azonban nem ölte ki a humorérzéket a mérnökből, aki ezúttal a tokiói futam alatt – de legalább a Mitch Evans balesete miatt elrendelt biztonsági autós periódus közben – pilótájának rekeszizmait vette támadásba. A mezőny biztonsága érdekében mondhatjuk, szerencsére nem nagy sikerrel!

    – Te, akarsz egy viccet? – kérdezte Cocks.

    – Jöhet, ráérek – felelte a versenyautóból Hughes.

    – Miért adnak jó randizási tanácsokat az autóversenyzők?

    – Fogalmam sincs.

    – Mert ki vannak képezve arra, hogy észrevegyék a red flageket.

    – Ez rémes. Igazából nagyon jó, de azt mégsem mondhatom, szóval rémes” – reagált Hughes.

    A „red flag” egy a társkeresésben újabban közkeletűvé vált, a magyar nyelvben is átvett kifejezés, amely vészjósló, rossz jelekre utal az ismerkedés kezdeti szakasza során. A versenypályán pedig ugyebár a megszakítást jelenti a piros zászló.

    Cocks azonban rögtön rátromfolt még erre egy szóviccel, ami magyarul már nem is fordítható.

    – És miért nem ajánlatos randizni egy autóversenyzővel?

    – Nem tudom, mondd!

    – Mert többségüknek foltok vannak a múltjában.

    Itt a csattanó angolul úgy hangzott, hogy „most of them have got a chequered past”, ami egyrészt szó szerint azt jelenti, hogy fekete és fehér foltok, vagyis jó és rossz dolgok tarkítják a múltjukat, másrészt pedig arra utal, hogy a versenyzőket intette már le kockás zászló (ami angolul chequered flag).

    „Ó, fogd be, fogd be!” – tudta mondani minderre Hughes, aki végül csak a 14. helyen ért célba a futamon, így lemaradt a pontszerzésről. Igaz, a verseny elején – még a poénok beérkezése előtt – a falba kényszerítette őt Lucas di Grassi, de innen még vissza tudott állni a versenybe. Még szerencse, hiszen enélkül a viccekről is lemaradtunk volna!

  • Legyőzték a japán csapatot és a cseresznyevirág színű autókat Tokió első versenyén

    Legyőzték a japán csapatot és a cseresznyevirág színű autókat Tokió első versenyén

    A német sajtó által csak Elektro-Schuminak becézett Maximilian Günther nyerte a Formula E első tokiói futamát, miközben a Jaguar a gyengélkedése ellenére is megőrizte a vezetést a bajnokságokban.

    Nagy várakozások előzték meg a Formula E szezonjának ötödik futamát, a Tokió ePrix-t, amivel a sorozatnak sok év próbálkozás után végre sikerült betörnie a japán főváros utcáira – az eseményeket még az RB F1-es pilótája, Cunoda Juki is a helyszínről követte, aki a jövő hétvégén Szuzukában szintén otthon versenyez.

    Fontos hétvége volt ez a mezőny – egyelőre – egyetlen japán képviseletének, a Nissannak, amely a gyári csapata mellett a legutóbb Sao Paulóban első győzelmét megszerző McLaren beszállítója is, de mások is különleges módon készültek, a Porsche például rózsaszínre festette Pascal Wehrlein és Antonio Félix da Costa autóját a japáncseresznye-fa virágzásának jegyében.

    Günther, Rowland, Dennis, Tokió
    Fotó: Formula E

    A kezdés remekül indult a Nissannak, hiszen Oliver Rowland idén már másodszor állította pole-ba az autójukat egy szokatlan eredményeket hozó időmérőn, Maximilian Günther Maseratija, Edoardo Mortara Mahindrája és Sergio Sette Camara ERT-je előtt. A legutóbb győztes Sam Bird napja viszont tragikusan indult, a legutóbbi győztes egy vezetői hiba miatt csak az utolsó rajthelyre állhatott fel.

    A futam nagy részében is Rowland, Günther és Mortara csatáztak a legjobb helyekért, de aztán a Mitch Evans balesete miatt beküldött biztonsági autó összerázta a mezőnyt és helyzetbe hozta a Porschékat is. Nyolc körrel a vége előtt Günther elsuhant a különösebb ellenállást nem mutató Rowland mellett, akinek nyakára hamarosan megérkezett Da Costa. A 2020-as bajnok a záró körökben megpróbálkozott az előzéssel, ám Rowland a külső ívre szorította, ezáltal pedig a portugál pozíciót vesztett a címvédő Jake Dennisszel szemben, és lecsúszott a dobogóról.

    Bár egészen a szoros befutóig védekeznie kellett, Günther végül önmaga ötödik, a Maserati második győzelmét szerezte meg a Formula E-ben, a német mellett így a monacói himnusz csendült fel a beltéri díjátadó ceremónián, hiszen a csapat továbbra is a Venturi licencével versenyez. Rowland élete formájában van, hiszen zsinórban harmadik dobogóját szerezte, maga mögött tartva a Dennis, Da Costa és Wehrlein alkotta Porsche-vonatot.

    Rossz napot zárt a 100. FE-versenyét teljesítő Jaguar. A kezdetek óta a csapattal lévő Evansnek egy koccanás és az azt követő szárnycsere tette tönkre a napját, és a tabella éllovasaként érkezett Nick Cassidy is csak 7. lett – utóbbi új-zélandi viszont ezzel együtt is őrzi még az első pozíciót, igaz, már a rá felkapaszkodott Wehrleinnel pontegyenlőségben. A csapatok és a gyártók tabelláján továbbra is a Jaguar vezet.

    Két hét múlva egy a Tokió szűk utcáitól egészen eltérő kihívás vár a Formula E mezőnyére, hiszen egy épített pályára, Misanóba érkeznek, ahol szombaton és vasárnap két versenynapot is lebonyolítanak.

  • Az 1997-ben az F1-ből kizúgó csapat és motor összeállt, hogy meghódítsák az autósportot

    Az 1997-ben az F1-ből kizúgó csapat és motor összeállt, hogy meghódítsák az autósportot

    Érdekes bejelentés érkezett a Formula E tokiói hétvégéjének felvezetéseként: a következő szezonban a Lola és a Yamaha együttműködésével új gyártó száll be a sorozatba, mindkét fél hosszú kihagyás után tér vissza az autósportba.

    A Lola, mint karosszériagyártó, valamint a Yamaha, mint motorgyártó hosszú történelemre tekinthetnek vissza a technikai sportokban. Mindvégig külön utakat jártak, az egyetlen közös kapcsolódási pontjuk eddig az volt, hogy egyaránt az 1997-es szezon jelentette számukra a nem túl fényes Forma-1-es szerepvállalás végét.

    A brit Lola 1958-ban jött létre, s a kezdetektől fogva gyártott karosszériákat a formaautózás különböző szintjeire, valamint a sportautózásba. Az 1960-as években az egyik legkeresettebb gyártó volt Európában. Ódzkodott attól, hogy a Forma-1-be gyári csapatként szálljon be, viszont az évtizedek során több privát indulót is ellátott autókkal, például Reg Parnell és Graham Hill csapatát, aztán a 80-as években az előző, a maihoz nem kötődő Haast, majd a Larrousse-t. Végül 1997-ben a MasterCard támogatásával készült első alkalommal gyári csapatként beszállni, a projekt azonban félkésznek is jóindulattal volt mondható, az autó szélcsatornát sem látott, a melbourne-i szezonnyitón pedig Vincenzo Sospiri és Ricardo Rosset 11-12 másodperccel maradtak el a pole-tól. Ezzel nem kvalifikáltak a rajtrácsra, a csapat pedig pár héttel később fel is húzta a fehér zászlót.

    Lola Yamaha
    Fotó: Formula E

    A Lola Cars 2012-ben beszüntette működését, tíz évvel később azonban megvásárolta azt a korábbi versenyző és jelenlegi vállalkozó Till Bechtolsheimer, megkezdve az építkezést a sportba való visszatérés felé. Ennek fontos lépéseként sportigazgatóként megszerezte Mark Prestont, a Formula E-ben bajnoki címekig jutó Techeetah korábbi csapatvezetőjét.

    Ezzel szemben a Yamaha neve elsősorban persze motorkerékpár-gyártóként, illetve a motorversenyzésből ismert – Valentino Rossi korábbi sikercsapata legutóbb 2021-ben nyerte meg a MotoGP egyéni bajnokságát Fabio Quartararóval. Akadt azonban a japán márkának egy hosszabb kitérője az autósportok csúcskategóriájában is, 1989 és 1997 között a Bramhamnak, a Jordannek, a Tyrrellnek és az Arrowsnak is voltak partnerei. A megbízhatatlanságukról elhíresült motorok 116 nagydíjrészvételük során két alkalommal jutottak el dobogós helyig: 1994-ben Barcelonában Mark Blundell-lel, valamint az elhíresült 1997-es Magyar Nagydíjon, amikor az utolsó körben az élen lelassuló Damon Hill Arrowsa végül a második helyen futott be. A Yamaha az év végén végleg eltűnt az F1-ből, miután az Arrows nem tartott igényt a szolgálatukra.

    A Lola és a Yamaha pedig most egymás oldalán, egyaránt 1997 után tér vissza az autóversenyzésbe: mint azt a Formula E első Tokió ePrix-je előtt bejelentették, a 2025-ös szezontól közösen fejlesztenek majd hajtásláncot az elektromos széria számára. Bár a közlemény nem firtatta különösebben a részvétel formáját, a The Race hangsúlyozza, hogy nem új csapat érkezéséről van szó – dacára annak, hogy készültek digitális képek egy őket prezentáló sárga-kék autóról –, csupán motorgyártó lesz majd a Lola-Yamaha, amelynek legvalószínűbb partnere egy korábbi élcsapat, az ABT, amely viszont tavalyi visszatérése óta Mahindra-technikát használva a mezőny végén sínylődik.

    A Yamaha a Nissan után a második japán gyártója lesz a Formula E-nek. Az elektromos széria sokáig nehezen tudott terjeszkedni Japán felé, ami először a Renault-t 2018-ban átvevő Nissan képében sikerült – a társvállalat azonban azóta mindössze két győzelmet jegyzett, amihez a legutóbb éppen ügyfélcsapatuk, a McLaren tudott hozzátenni egy újabbat.

    Állandó japán versenyzője nem volt még a sorozatnak, csupán Szato Takuma, Kobajasi Kamui és Jamamoto Szakon egyszeri beugrásai említhetők. Az ország első versenye viszont ezen a hétvégén végre megvalósul Tokió utcáin, amihez az alábbi videó nyújt kedvcsinálót.