Ti milyen autóval „játszanátok” szívesen a hóban? 😀
https://www.youtube.com/watch?v=dmL6-3QkjNA

Ti milyen autóval „játszanátok” szívesen a hóban? 😀
https://www.youtube.com/watch?v=dmL6-3QkjNA

A Williams technikai igazgatója úgy hiszi, hogy a Forma-1 tette lehetővé a hétköznapokban az elektromos autók elterjedését.
Lowe erőteljesen osztja azt a nézetet, miszerint a jelenkori elektromos autók trendje nem alakulhatott volna ki a Forma-1 nélkül.
„Két évvel a KERS 2009-es bevezetése előtt még nagyon úgy tűnt, hogy bármiféle elektromos megoldás teljességgel kizárt, ugyanis akkor minden a lendkerekes megoldásból indult ki.” – utalt rá Lowe, hogy 2007-ben még a lítium-ionos akkumulátorok nem tudtak elegendő energiát tárolni a méretükhöz képest, ezért a mechanikai energiában bíztak.
A Forma-1-ben azonban szélsebesen változtak és fejlődtek a követelmények.
„Ezután sikerült százszorosan is túllépni a teljesítménysűrűségre vonatkozó elvárásokat. Ezen ok miatt gondolom azt, hogy manapság már teljesen normális, hogy Teslák közlekednek az utakon. Szükség van erre a teljesítménysűrűségre az elemeknél, akkumulátoroknál, amik szintén a Forma-1-ből jöttek.” – folytatta Lowe.
Tulajdonképpen az autóversenyzés egy követendő példa a technikai fejlődés az innováció számára. „Napjainkban erről könyveket írnak.” – tette hozzá.

Az Electric GT szervezet bejelentése szerint a Teslákon alapuló Electric Production Car Series (EPCS) első szezonjának kezdetét 2019-re tolták.
Az új elektromos széria áprilisban kiadott versenynaptára szerint az első fordulója november 3-4-én került volna sor Jerezben, és habár már kiszállították az első, versenyre kész Tesla Model S P100DL-t, vezető befektető hiányában el kellett halasztaniuk a szezonkezdetet. Hasonló helyzetre már volt példa korábban is, az EPCS-t eredetileg ugyanis 2017-ben tervezték útjára indítani.
„Az elektromos mobilitás és a fenntartható energiaforrások terén tapasztalható gyors fejlődés nyomán hamarosan elérkezünk a Fénykorszakba” – olvasható az EGT vezérigazgatója, Mark Gemmell által kiadott nyilatkozatban. „A Fénykorszak nevű jövőkép iránti elkötelezettségünk hajtott minket három éven át az izgalmas és inspiráló Electric Production Car Series megalkotására, amely már a rajtvonalnál toporog. Majdnem mindennel készen vagyunk: három fantasztikus kategóriát alakítottunk ki [a Teslák mellett elektromos gokartoknak és eSportnak is lesz helye a programban – szerk.], megkaptuk az FIA engedélyét, valamint technikai és médiapartnereket szereztünk. Az utolsó simítás egy nagyszerű, a tiszta energia és közlekedést támogató vezető befektető megszerzése lenne, ami elengedhetetlen a bajnokság elindításához. A szezonkezdetet akkor véssük kőbe, amikor ezt a befektetőt bejelentettük. Mint minden start-up, mi is az aktuális piaci állapotokat figyelembe véve alakítjuk ki a stratégiánkat és az időzítést. Egy lebilincselő bajnokság képének megfelelve nyitottak szeretnénk maradni a rajongóinkkal és támogatóinkkal, ezért hoztuk nyilvánosságra az utolsó lépcsőfokot, ami a mindannyiunk által látni szándékozott versenyzés útjában áll.”
A Motorsport.com értesülései szerint amennyiben sikerül megkaparintani a hőn áhított vezető befektetőt, az EPCS a 2019-es szezon első felében rajtolhat el. A szériához egyelőre csak egy csapat, az SPV Racing csatlakozott hivatalosan, ám a hírek szerint számos másik csapat is érdeklődik az EPCS iránt.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, egy Teslákra épülő, kifejezetten elektromos GT sorozat fog debütálni ez év végén.
Mostanra az Electric GT azt is elárulta, hogy a novemberben startoló Electric Production Car Series szezon nyolc versenyhétvégéből áll majd, bár még nem döntöttek minden versenyhétvége helyszínéről. Annyi már biztos, hogy jelen lesz a széria a Paul Ricardon, a Nürburgringen, Assenben, Silverstone-ban és az Algarve pályán.
A szériát eKarting és eSports szériák támogatják majd.
„Ez egy nagyon izgalmas nap mindannyiunk számára, akik keményen dolgoztunk a háttérben, hogy előkészítsük az első szezonunkat.” – mondta az Electric GT vezérigazgatója, Mark Gemmell.
„Kétség kívül sikerült megegyeznünk a legizgalmasabb európai pályákkal az Electric Production Car Series első szezonjára, és ez remek platformot biztosít nekünk arra, hogy tovább bővíthessük a bajnokságot.”
„Nagy az érdeklődés azonban más pályáktól is, a világ minden részén, izgalmas lehetőségekkel kecsegtet az elektromos versenyzés. Hamarosan sok új hírről számolunk majd még be.”
Az első forduló előtt az EPCS részt vesz majd egy gyakorláson a Pau Arnos versenypályán, zárt kapuk mögött.
Az egyes fordulók terv szerint egy 20 perces szabadedzésből, egy egyórás kvalifikációból, valamint egy 60 kilométeres nappali, és egy 60 kilométeres szürkületi versenyből áll majd.
Előzetes versenynaptár 2018/19:
[poll id=”68″]

Nem egy autógyártót megihletett az, hogy Elon Musk történelmi tettet hajtott végbe, és a világűrbe küldte a Tesla Roadsterét krúzolni. Az ISUZU például azzal fényezte magát, hogy inkább a Földön járnak a terepjárójukkal, de az i-re a pontot humorban egyelőre a Skoda francia leányvállalata tette fel.
Nem véletlen az, hogy hangsúlyozzuk kivételesen az országot is. Ahogy a SpaceX-szel is Amerikában, ők is egy missziót indítanak a Marsra – simán csak egy Skoda Superbbel. A körülmények igazán megadják a „close enough” életérzést, megvan a kilövés előtti feszültség, majd hasonló szögben követhetjük a cseh csoda útját, mint ahogy a Tesla kalandozik a világűrben. Van a középkonzol kijelzőjén szintén üzenet Elonnak, minden rendben halad, azonban alig 100 kilométer megtétele után meg is érkezünk… Marsba. Ami egy település, Franciaországban.
A Mars lakók örülnek, mindenki hepi, misszió teljesítve. Trollkodás, másfél percben kimaxolva. Erre már csak mi is ennyit tudunk mondani: Superb!

Valószínű, hogy több tízmillió éven át az űrben marad Elon Musk amerikai üzletember sportautója, mielőtt rázuhan a Földre vagy a Vénuszra – következtettek kanadai és cseh kutatók.
A Space X vállalat február 7-én bocsátotta fel új óriásűrhajóját, a Falcon Heavyt a floridai Cape Canaveralról, utolsó fokozata felvitte az űrbe hasznos rakományát, egy piros Tesla Roadstert, bizonyítva a rakétakísérlet sikerét és reklámozva Elon Musk vállalatait.
A kutatók úgy kalkuláltak, hogy Musk régi piros kocsija – a vezetőülésbe kötött, űrruhás bábuval – hat százalék eséllyel ütközik a Földnek, 2,5 százalékos eséllyel a Vénusznak a következő évmilliók során – számolt be a BBC hírportálja az Arxiv.org-on megjelent új tanulmányról.
A kutatók számítógépes szimulációi alapján igen kicsi a valószínűsége, hogy a kocsi a Nappal ütközik, a Marssal való találkozásnak pedig szinte semmi.
A kocsi a Nap körül elliptikus pályára állt, a csillagtól nagyjából akkora távolságra, mint a Mars.
Hanno Rein és kutatócsoportja 240-szer futtatta le a szimulációt, hogy lássák a piros kocsi pályájának alakulását a következő 3,5 millió évben.
„Nem tudtuk, mire számítsunk, mert más földközeli tárgyak, aszteroidák, amelyeket az űrben látunk, a Naprendszer távoli régióiból érkeznek. Most azonban az ellenkezője történik” – mondta a BBC-nek Rein, a Torontói Egyetem kutatója.
Két lehetőség volt: vagy itt marad a sportkocsi a Naprendszer belső bolygóövében, ahol a Föld is kering, vagy továbbszáguld a külső aszteroidavidékre, az úgynevezett Kuiper-övbe.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a Jupiter nagyságú óriásbolygók és az autó közötti hosszú távú gravitációs kölcsönhatások vajon kifelé húzhatják-e a Teslát, ám a számítások nem ezt mutatják.
A kocsi pályáját mind a rövid, mind a hosszú időtávokat vizsgálva a Földdel való találkozások uralják, idővel azonban gyakoribbá válik, hogy a Tesla a Vénuszhoz kerül közel.
Azt az aggodalmat is eloszlatták a kutatók, hogy a Marsra zuhanva a földi jármű baktériumokkal szennyezheti be a vörös bolygót.
Ha visszazuhanna a Földre, valószínűleg tökéletesen elégne, bár talán egy kis része elérheti a talajt.
Annak is elenyésző az esélye, hogy aszteroidának ütközik. Külseje azonban „drámaian” megváltozhat az idők során, mivel sok apró mikrometeorit tapadhat hozzá.
Rein azt tartja valószínűnek, hogy a piros autó nagyjából 30 évente közelíti meg a Földet, 2091-ben halad el olyan közel, mint a Föld-Hold távolság.
„Viszonylag kicsi tárgy, ezért nem tudni, mennyire lesz könnyű észlelni akár egy év múlva is, szerintem nagyon halvány lesz. Amikor legközelebb, 30 év múlva viszonylag közel halad el mellettünk, izgalmas lesz figyelni, hogy megtaláljuk-e még” – tette hozzá Rein.
View from SpaceX Launch Control. Apparently, there is a car in orbit around Earth. pic.twitter.com/QljN2VnL1O
— Elon Musk (@elonmusk) February 6, 2018

A piaci várakozásoknál kisebb, de így is története legnagyobb negyedéves veszteségét jelentette 2017 negyedik negyedévéről az elektromos autókat és energiatároló berendezéseket gyártó amerikai Tesla Inc. Negyedéves működési eredményét tekintve azonban a cég az idén már pozitív értékekre számít.
A Tesla Inc. a tavalyi negyedik negyedévben 675 millió dollár veszteséget könyvelt el, jóval nagyobbat a 2016 negyedik negyedévi 121 millió dollárnál. A 2003-ban alapított vállalatnak a 2017 negyedik negyedévi lett így története legnagyobb negyedéves vesztesége.
Piaci elemzők azonban még ennél is nagyobb veszteségre számítottak, míg az értékesítési árbevétel esetében a ténylegesnél kisebbre.
A Tesla a negyedik negyedévben 3,3 milliárd dollár értékesítési árbevételre tett szert, 44 százalékkal nagyobbra az egy évvel korábbinál.
Az elemzői várakozásokra rácáfoló eredmény adatoknak köszönhetően a Tesla részvényének az árfolyama a tőzsdén kívüli forgalomban több mint három százalékkal erősödött. A Tesla részvénye tíz százalékkal áll év eleji árfolyama felett és 37 százalékos 12 havi nyereséget hordoz.
Öt év alatt a papír árfolyama nyolcszáz százalékkal emelkedett.
2017 fontos mérföldkő volt a Tesla történetében. Megkezdte a 35 ezer dolláros árszinten tömegterméknek szánt Model 3 gyártását és kiszállítását a megrendelőknek, bemutatta elektromos kamionját és a kétüléses nyitott Roadster elektromos autó következő generációját, valamint üzembe helyezte a világ legnagyobb akkumulátor telepét Ausztráliában. A cég reputációja azonban komoly csorbát szenvedett a Model 3 gyártásában bekövetkezett fennakadások miatt. Két másik modellje, a Model S és Model X gyártásában és értékesítésében azonban rekordot ért el a Tesla.
A Tesla az idei első negyedév végére heti 2500 a Model 3 gyártását tűzte ki célul, amit a második negyedév végére 5 ezerre kíván emelni. A jelenlegi gyártási volumen még messze elmarad az első negyedévi céltól.
A negyedik negyedévben összesen 1542 Model 3 gépkocsit szállított le a megrendelőknek a Tesla. A két másik modellből 28 425 példány került a vásárlókhoz, 10 százalékkal több mint a harmadik negyedévben és 28 százalékkal több mint 2016 negyedik negyedévében. A negyedik negyedévben a gyártókapacitás Model 3-ra való átállítása miatt a Tesla 22 ezerre korlátozta a Model S és Model X gyártását és ezzel párhuzamosan 18 havi mélypontra csökkentette késztermék készleteit.
A negyedik negyedévben a Model S és Model X autókra beérkezett új megrendelések csak kissé maradtak el a harmadik negyedévi rekordtól, a 2017 egészében beérkezett megrendelések volumene pedig jelentős mértékben emelkedett a 2016-oshoz képest. A Model 3 megjelenése tehát nem csökkentette a két korábbi modell iránti vásárlói érdeklődést. Sőt, a márkakereskedők tapasztalatai szerint azokban a szalonokban, ahol a Model S is ki van állítva, növekedtek a Model 3 és a Model X megrendelései is.
Az év folyamán a Tesla elektromos autó gyorstöltő (Supercharger) hálózata globálisan 338 helyszínnel 1128-ra bővült.
A Tesla számításai szerint negyedéves működési eredménye az idei év folyamán valamikor már pozitívra fog váltani, mégpedig fenntartható módon. A Model 3 és az energiatároló termékek gyártásának a felfutásával párhuzamosan az értékesítési árbevétel növekedési üteme meg fogja haladni a tavalyit.

Az új technológiáknak köszönhetően az elektromos autók – múltbéli örökségüknek megfelelően – ismét nagy teljesítményükről válnak ismertté.
A versenyautók rajongói, akik izgatottan várják, hogy az autó- és motorsporttal foglalkozó sajtó beszámoljon a legújabb teljesítményeredményekről, revelációként élték meg a 2,27-es számot. A 2,27 azt a másodpercekben kifejezett, a Motor Trend magazin által mért időt jelzi, amely alatt a rajtoló autó 0-ról 60 mérföld/óra sebességre gyorsult fel. Az űrrakéta kilövési gyorsulásával vetekedő, tavaly mért „villámrajtot” azonban nem egy millió dollárból épített olasz szuper sportautó produkálta. Valójában, a Forma-1-es versenyautókra jellemző gyorsulási eredményt egy Kaliforniában gyártott családi szedán érte el. És még valami: a teszt során az autó nem bocsátott ki szén-dioxidot a légkörbe, mivel ez a Tesla teljesen elektromos hajtású Model S P100D autója volt.
Ez a teszt ismét bizonyította, hogy az elektromos autót már nem lehet csupán egy környezetvédelmi szempontból helyes, ésszerű közlekedési módnak tekinteni. A mai elektromos járművek (EV-k) képesek felvenni a versenyt a legjobb fosszilis üzemanyag-hajtású, nagy teljesítményű autókkal is.
Igaz, akik figyelemmel kísérték az e-járművek fejlesztéseit, azok előtt ez a tény már eddig is ismert volt.
Végtére is a Forma-1 elektromos autók számára kiírt változata, a Formula-E versenysorozat már a negyedik évadánál tart. A Formula-E-t az elektromos járművek töltési technológiája és a villamos vezérlőrendszerek terén globális vezetőnek számító ABB is szponzorálja, a versenysorozat hivatalos neve: ABB FIA Formula-E bajnokság.
A gépjárműgyártás történetével foglalkozó szakemberek jól tudják, hogy az elektromos autók mindig is képesek voltak helytállni a versenypályán. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a világon a 100 mérföld/óra (161 km/óra) sebességhatárt először átlépő autó egy elektromos motorral szerelt Baker Torpedo volt. A jármű ezt a sebességhatárt az 1902-es sebességpróba során törte át, s előzte meg ezzel a belső égésű motorokkal hajtott vetélytársait.
A kezdeti sikerek ellenére, a 20. század nagyobb részében a technológia és gazdaság inkább a benzin- és dízelmotorokat helyezte az előtérbe. Ennek eredményeként az elektromos járművek a kutatás és a beruházások terén is háttérbe szorultak. Ebben a kedvezőtlen helyzetben hoztak nagy változást az akkumulátorok és töltőrendszerek terén az utóbbi idők áttörést jelentő fejlesztései. Az új, innovatív megoldások segítségével az e-járművek bebizonyíthatták, hogy olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek alapján több szempontból is jobbak, mint a belső égésű motorokkal szerelt vetélytársaik.
Napjainkban az elektromos hajtás nagy teljesítményű vezetésben tapasztalható előnyeit a tömeggyártású járműveket gyártók éppolyan jól ismerik, mint a nemzetközi motorsport élvonalába tartozó versenyzők.
A világ legjobb szuperautói a kiemelkedő teljesítményüket a kifinomult elektromos hajtásrendszereiknek köszönhetik, amelyek megnövelik a belső égésű motor teljesítményét. A világ híres autókiállításain, Frankfurttól Párizsig, Detroittól Tokióig, rendszeresen olyan radikálisan új konstrukciójú e-járműveket mutatnak be, amelyek az autózás világában már egy olyan jövőt vetítenek elő, ahol a felbőgő V12-es motor helyét csendesen üzemelő elektromos hajtás veszi majd át.
A Formula-E rajongói már napjainkban is gyakran megjegyzik, a versenyeken meglepve tapasztalható, hogy a nézők is hallhatják a gumik csikorgását a gyorsítás során, és a sebességváltó hangját. A motorok helyett itt csak a tömeg “zúg fel”, ahogy a fanatikusak biztatják a kedvenc pilótáikat.
A Formula–E szabályait a világ nagy autóversenyeit összefogó és irányító szervezete, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) határozza meg. A versenyeket nagyvárosok utcáin, ideiglenes kialakított pályákon futják, így a nézők szinte “testközelből” élvezhetik az eseményeket. Az ez év júliusáig tartó 2017–2018-as szezon még fennmaradó versenyeit Mexikóvárosban, Rómában, Berlinben, Zürichben és New Yorkban tartják.
Az ABB FIA Formula-E bajnokság 2018. január 13-án megrendezett marrákesi versenyén résztvevő Formula-E autók nagyjából úgy néztek ki, mint az Forma 1-es versenyautók. Ez főként az akkumulátorokra és a töltési technológiára vonatkozó, 2014-ben, azaz a versenysorozat indításakor hozott műszaki korlátozásoknak tulajdoníthatók. Az ekkor megalkotott versenyszabályok a fedélzeti akkumulátorok teljesítményét 28 kW/h-ban határozták meg, illetve nem engedélyezték az akkumulátor verseny alatti újratöltését. Ez azt jelentette, hogy egy autóval és egy akkumulátorral nem lehetett teljesíteni a versenyt, így két pilótából és két autóból álló csapatot kellett kiállítani a versenyekre, amelyek váltó rendszerben teljesítették a közel 50 percig tartó futamot. A szabályok a csúcssebességet 140 mérföld per órára korlátozták.
Az októberben induló új szezonban a fedélzeti akkumulátorok teljesítménye már elérheti az 54 kWh-t, ami lehetővé teszi, hogy egy csapat már egy autóval is képes lesz befejezni az adott futamot.
Ennek ellenére a Formula-E versenyein a boxkiállások során szükséges újratöltés terén a szakemberek még mindig a sport és a technológia jövőbeli fejlesztéseire várnak. Napjainkban ugyanis az elektromos autók leggyorsabb akkumulátortöltői esetén is – mint amilyeneknek köszönhetően az ABB vezető szerepet vívott ki a villámtöltési technológia terén – közel 12 percre van szükség az akkumulátor újratöltéséhez.
Ennek ellenére az ABB FIA Formula-E bajnokság máris mintául szolgál a többi motorsport számára is, ösztönzi őket, hogy csatlakozzanak a folyamathoz, amelynek célja az átállás az elektromos hajtásra. 2019-ben a gyorsasági motorkerékpáros-világbajnokság, a MotoGP „Moto-e Világkupa” néven versenysorozatot rendez a teljesen elektromos hajtású motorok számára.
Az elektromos hajtásban rejlő előnyök
Az elektromos hajtású járművek versenyében – ahol az akkumulátor kezelése, a villámtöltés és a hatékonyság játszik döntő szerepet – résztvevő cégeknek nagy lehetőségeket jelent a technológia átadása és a fogyasztói termékekbe beépíthető tudás. Ez az oka annak, hogy a világ számos vezető autógyártója együttműködésre lép az ABB-vel az EV-technológiával kapcsolatos kutatás és fejlesztés terén.
A nagy teljesítményű közúti járművek szempontjából az elektromos motorok vonzerejét nem csupán az adja, hogy mindenki törekszik a környezetvédelmi szempontból fenntartható megoldások alkalmazására, avagy arra, hogy kiaknázza a versenysorozatban rejlő értékesítési lehetőségeket. A vonzerejük fizikai alapokon és szilárd mechanikai logikán alapszik.
A legfontosabb tényezőt az elektromos motorok alaptulajdonsága jelenti. A maximális kimeneti nyomatékot, azaz a járművet hajtó kerekekre ható forgató erőt, az elektromos motor azonnal le tudja adni, amint a motortengely forogni kezd.
A benzin- és dízelmotoroknak legalább 1000 fordulat per perc sebességgel (vagy általában jóval gyorsabban) kell forgatniuk a főtengelyt ahhoz, hogy elérjék a forgatónyomaték maximális értékét. Ez olyan folyamat, amely még a leggyorsabb autók és a legjobb pilóták esetében sem zajlik le azonnal, mivel a gázszabályzó szelep nyitása, azaz a “gázadás” és a motor összes alkotóelemének mozgásba hozatalához időre van szükség.
Ezzel szemben az elektromos motor, amely sokkal kevesebb mozgó alkatrészből áll, azonnal képes a teljes nyomaték leadására, és ez eredményezi a motor rekordgyorsulását.
Ezenkívül, az elektromos motor üzemi fordulatszámának széles tartománya – amelyet nem korlátoz a dugattyú mozgása vagy a szelepek nyitása és zárása – jellemző módon még az e-járművek hétköznapi változatánál is lehetővé teszi a jármű sebességváltás nélküli üzemeltetését. Mivel a nyomaték kerekekre történő átadása folyamatos és állandó, az áttételi arány módosítása miatt nincsenek szünetek, az e-jármű sebessége fokozatmentesen növelhető.
Az e-járművek konstrukciójából eredő rugalmasság további teljesítményelőnyöket eredményez. Az akkucsomag, azaz a cellák, a kábelezés, a hőmérséklet-szabályozó rendszerek és a védelmet biztosító akkumulátordoboz egy súlyos részegység, azonban vékony és lapos kivitelben is készülhet, és a kocsiszekrény alacsony pontján, így például az utastér alatt is elhelyezhető. Az akkumulátor ilyetén elhelyezése nyomán alacsonyabbra kerül a jármű súlypontja, ami kedvezően hat a jármű kormányozhatóságára és stabilitására.
Az űrtechnológiának, a korszerű anyagok alkalmazásának és a döbbenetesen jó energiakezelési hatékonyságuknak köszönhetően az e-járművek kezdik levetkőzni kevésbé “dizájnos”, unalmas külsejüket. A Formula-E, amellett, hogy segít megteremteni a nagy teljesítményű e-járművek koncepciójának hitelességét, olyan versenysportot kínál a nagyközönség számara, amely egyszerre lebilincselő, és környezetvédelmi szempontból is előrelépést jelent.
Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex) úttörő technológiák vezető fejlesztője és szállítója az energetikai termékek, a robotika és hajtások, az ipari automatizálás és az energetikai hálózatok terén. Ilyen termékeket kínál világszerte a közüzemi energiaszektorban, az iparban, a közlekedésben és az infrastrukturális szektorban működő vevőinknek. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban az ipari digitalizálás jövőjét formálja, termékeivel pedig meghatározó szerepet játszik az energetika átalakításában és a negyedik ipari forradalomban is. A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által szabályozott, teljesen elektromos hajtású autók számára rendezett versenysorozatot a Formula-E névadó partnereként támogató ABB az e-mobilitás határainak kitolásával jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Az ABB több mint 100 országban működik, és 136 000 főt alkalmaz.

Az Electric GT szervezete Tesla alapú szériáját elfogadta a FIA is, így az már idén Electric Production Car Series néven lesz majd ismert. Ez egy olyan kategória lesz, amelyben speciális Teslák indulnak majd, amelyeket az Electric GT fejleszt, és a versenyre kész járművet majd Model S P100D-ként érdemes emlegetni.
Az autó átment a FIA hivatalos töréstesztjén is a múlt héten, és most már a motorsport irányító testülete szankcionálja majd már a bemutatkozó szezonjában is a sorozatot. A sportszabályzatuk már publikus, a versenyhétvégéken három részből álló időmérő edzés lesz, és két verseny: nappal és este egyaránt majd 60 kilométert kell teljesíteni a pályákon. Az autók versenyteljesítményét 585 kW-ra piszkálják fel, ami kb. 785 lóerős lesz így majd.
Az eSportshoz és az elektromos gokart versenyzéshez hasonlóan a széria is bejelentette, hogy azon pályákon, ahol ez kivitelezhető lesz, tartanak majd „drift off”-t. Ez egy olyan verseny, ahol az első két helyezett, valamint két olyan versenyző, akiket erre a rajongók hatalmaznak fel a szavazataikkal fej-fej mellett driftelnek majd, és ezzel három extra bajnoki pontot nyerhetnek el.
Az Electric GT részéről Mark Gemmell vezérigazgató nyilatkozott: „Ez egy pompás nap nekünk, amikor bejelenthetjük, hogy az Electric Production Car Series-t a FIA felügyeli. Tiszteljük a FIA-t, és büszkék vagyunk rá, hogy támogatnak minket már a bemutatkozó szezonunkban. Örömmel mutatjuk be az EPCS sportszabályzatát is. Rengeteg időt töltöttünk el a szabályok finomításával, hogy minél izgalmasabbak és versenyképesebbek legyenek a futamaink. A speciális időmérős rendszerünk, a két EPCS futamunkm valamint az eKarting és eSports fordulók miatt a rajongók rengeteg verseny miatt izgulhatnak majd.”
Egyelőre csak a LMP3-ban tevékenykedő SPV Racing az egyetlen csapat, amelyik bejelentette már, hogy részt vennének az EPCS széria bemutatkozó évadában.

A támogatásoknak köszönhetően a forgalomba helyezett új autóknak tavaly már több mint a fele elektromos vagy hibrid jármű volt Norvégiában az OFV autóipari üzleti tanácsadó vállalat adatai szerint.
Norvégiában tavaly 52 százalékra emelkedett a forgalomba helyezett új autókon belül a tisztán elektromos és a hibrid járművek részaránya a 2016-os 40 százalékról az OFV (Opplysningsradet for Veitrafikken AS) kimutatása szerint.
Norvégiában tavaly 158 ezer új autót helyeztek forgalomba, 2,6 százalékkal többet, mint 2016-ban. A forgalomba helyezett autók száma tavaly volt a harmadik legmagasabb az ország történetében az 1985-ös 159 ezer és az 1986-os 167 ezer után.
Zéró-emissziós új autót 33 ezret helyeztek forgalomba tavaly Norvégiában, az összesnek a 20,9 százalékát a 2016-os 16 százalék után. A becslések szerint a zéró-emissziós járművek részaránya 2018-ban 25 százalékra emelkedik a forgalomba helyezett új autók között.
Belsőégésű és elektromos motorral is rendelkező hibrid autót 49 ezret helyeztek forgalomba 2017-ben, az összes 31,3 százalékát. 2016-ban 29,2 százalék volt az arány.
A dízelmotoros autók részaránya tavaly 23,1 százalékra csökkent a forgalomba helyezett járművek között a 2016-os 30,8 százalékról. Öt évvel ezelőtt, 2012-ben az arány még 64 százalék volt.
Norvégiában az elektromos autók számos adó- és díjkedvezményt élveznek, mentesülnek például az autópályadíj és a parkolási díj megfizetése alól.
Norvégiában az autóeladásokat a VW Golf (minden hajtás együtt) vezette tavaly, a második helyen a BMW i3 (elektromos és plug-in hibrid hajtás) autója áll, a harmadikon a Toyota Rav4 (hibrid és benzin hajtás), a negyediken pedig a Tesla Model X tisztán elektromos autó. A kisebbik Tesla, a Model S a nyolcadik az eladási rangsorban a Volkswagen Passat, a Mitsubishi Outlander és a Toyota Yaris után. A Top-10-es rangsort a Skoda Octavia és a Toyota C-HR zárja.