Szerk Racingline.hu

Címke: Szuperlicenc

  • Vonzóbbá tették az F1-be vágyó fiatalok egyik kevésbé használt lehetőségét

    Vonzóbbá tették az F1-be vágyó fiatalok egyik kevésbé használt lehetőségét

    Változtattak az F1-es szuperlicenc-pontrendszerben az IndyCar esetében. Mindez azt jelentheti, hogy több fiatal versenyző választhatja a tengerentúli sorozatot, ha az F2 valamiért nem jó nekik.

    Eddig az IndyCar végső tabelláján elért eredmények alapján az alábbi mennyiségű szuperlicenc-pontot osztották ki a pilótáknak: 40-30-20-10-8-6-4-3-2-1,

    ami erre változik 2026-tól:

    40-30-25-20-15-10-8-6-3-1.

    Tehát ugyanúgy a bajnokság első tíz helyezettje kap szuperlicenc-pontot, és csak a 3. helytől lefelé válnak értékesebbé a helyezések, mégis elmondható, hogy az IndyCar az eddiginél vonzóbb alternatíva lehet az F1-re ácsingózó fiatal versenyzők számára, mivel az ő esetükben valószínűbb, hogy az első szezonjaikban kikapnak a helyi rutinosabb rókáktól, de ezentúl viszonylag erős szereplés mellett sem feltétlenül kell azon aggódniuk, hogy nem kapnak elég pontot.

    Jövőre lebutítanak pár dolgot az F1-ben, hogy a nézők is megértsék

    Ez az út elsősorban az amerikai tehetségek F1-be jutását könnyítheti meg, de elméletileg európai (vagy egyéb földrészről származó) pilóták számára is felmerülhet, hogy az F2 helyett átköltözzenek a tengerentúlra.

    Természetesen rögtön eszünkbe jut, hogy Colton Hertával mi lett volna, ha korábban is ez a rendszer van érvényben, és igen, ebben az alternatív idősíkban nem lett volna akadálya annak, hogy a Red Bull kisebbik F1-es csapata leigazolja 2023-ban: Herta az első három IndyCar-szezonjában szerzett 3., 5. és 7. bajnoki helyével szerzett 32 szuperlicenc-pontja kevesebb volt az előírt 40-nél, ami az új szisztémában viszont 48 pontnak felelt meg.

    Az IndyCar 2025-ös mezőnyéből a 30 év alattiak között nincs olyan pilóta, akit a rendszer változása az F1 közeli reális ígéretével kecsegtethetne, hiszen Alex Palou és Pato O’Ward már eleve jogosult lenne a szuperlicencre, míg az eredmények alapján Christian Lundgaardot, Kyle Kirkwoodot vagy Marcus Armstrongot nem olyan anyagból gyúrták, akikre jövőbeli F1-es pilótaként gondolnánk. Az említett Herta 2026-ban a Forma–2-ben fog versenyezni, hogy kiderüljön, a Cadillac színeiben eljuthat-e később az F1-be.

    A változás egyben azt is jelenti, hogy a 4. helytől a 8-ig az IndyCarban szerzett eredmények értékesebbek lesznek, mint a Forma–3-ban, ami eddig fordítva volt. A tengerentúli bajnokság eddig jellemzően az F1-ből kihullott pilóták (például Takuma Sato, Romain Grosjean, Marcus Ericsson, vagy legfrissebb példaként Mick Schumacher) egyik következő állomása volt, semmint az F1-be vezető egyik lépcsőfok.

  • Itt az ideje, hogy az IndyCar megkapja az őt megillető tiszteletet

    Legalábbis ez a véleménye Zak Brown-nak, aki szerint az F1-nek meg kéne változtatnia a szuperlicenc rendszerét az IndyCar kapcsán.

    A Red Bull nem szerződtethette az amerikai Colton Hertát 2023-ra, mert nem volt elég pontja az FIA „szuperlicenc” rendszere szerint.

    Brown kijelentette, hogy az IndyCar körüli szuperlicenc pontozást „felül kell vizsgálni„, és az IndyCart ugyanúgy kellene kezelni a kvalifikációs rendszerben, mint a Forma-2-t.

    A McLaren idén nyáron tesztelési lehetőséget adott Hertának – ahogyan két másik IndyCar-pilótának, a 2021-es bajnok Alex Palou-nak és a McLaren saját versenyzőjének, Pato O’Ward-nak is -, és nagyon meg voltak elégedve az általa mutatott teljesítménnyel.

    Brown szerint „kár, hogy Colton Herta nincs az F1-ben„, hozzátéve, hogy mindhárman „F1-es szintű versenyzők.”

    Bár az IndyCar bajnoki címének megnyerése garantálja egy versenyzőnek a szuperlicenszhez szükséges 40 pontot, bármely más, az első 10-ben elért helyezés ennél kevesebbet ad.

    Az F2-ben a bajnokság első három helyezése mind 40 pontot ér. Ráadásul első helynél lejjebb az F2-ben minden helyezés többet ér, mint az IndyCarban ugyanaz a pozíció.

    Ez a különbség volt az, ami megakadályozta azt, hogy Herta szuperlicencet szerezzen.

    A Red Bull a 22 éves, hétszeres IndyCar-győztest szerette volna az Alpha Taurihoz szerződtetni, hogy betöltse a Pierre Gasly Alpine-ba való átigazolása miatt megüresedett helyet.

    Az FIA azonban nem volt hajlandó felmentést adni Hertának, így a Red Bull inkább a korábbi F2-es és Formula-E-bajnok Nick de Vrieshez fordult.

    Brown elmondta, bízik abban, hogy az FIA elnöke, Mohammed Ben Sulayem felülvizsgálja és megváltoztatja a pontrendszert.

    „Azt láttam Mohammedről, hogy kész felülvizsgálni a hatályos szabályokat, és kijavítani azoknak az esetleges hibáit” – mondta Brown.

    „Eddig a szabályok szerint játszottunk, és szerintem ez így van rendjén… még akkor is, ha szerintünk a szabályok nem jók, mint például a szuperlicenc.”

    „Felül kellene vizsgálnunk ezt a szabályt, és változtatni kellene rajta.„