Címke: szén-dioxid-kibocsátás

  • 2030-ra nettó nulla karbonkibocsátású lesz a Forma-1!

    2030-ra nettó nulla karbonkibocsátású lesz a Forma-1!

    A Forma-1 komoly terveket jelentett be a jövőre nézve. Cél a fenntarthatóság, és a tervek szerint a sport 2030-ra nettó nulla karbonkibocsátású legyen.

    Ezen elképzelés érvényes az F1-es autókra, valamint a pályán végzett tevékenységre, és minden egyéb, a sportot érintő műveletre.

    A tervvel 12 hónappal az után álltak elő, hogy az F1 közös munkába kezdett az FIA-val, fenntarthatósági szakértőkkel, a Forma-1-es csapatokkal, promóterekkel és partnerekkel. A karbonkibocsátás csökkentésére irányuló projekt azonnal meg is kezdődik.

    A Forma-1 történelme során mindig is élen járt a technológiai innovációk terén, olyan fejlesztésekkel állt, elő, mely a teljes autóipar hasznát szolgálta.
    Így aztán az F1 célja most az, hogy olyan technológiát fejlesszen ki, mely kiiktatja a szén-dioxid-kibocsátást a belsőégésű motorokból.
    A kulcs a hibrid erőforrás. – áll a Forma-1 hivatalosa közleményében. A jelenlegi F1-es hibrid erőforrás nagyobb teljesítményre képes, kevesebb üzemanyaggal, mint más autók, ehhez társul a korszerű, fenntartható üzemanyag, és az energia visszanyerő rendszerek, melyek hatalmas lehetőséget jelentenek arra, hogy nettó nulla karbonkibocsátású hibrid erőforrások készülhessenek. Mivel a világ 1,1 milliárd járművéből 1 milliárdot belsőégésű motor hajt, bőven van lehetőség lefaragni a szén-dioxid-kibocsátásból.

    Mindemellett az F1 szeretne elmozdulni abba az irányba is, ultra.hatékony legyen a logisztika, az utazások és 100%-ban megújuló energiaforrásokkal működő irodáik, létesítményeik, gyáraik legyenek.

    2025-re el akarják érni, hogy minden eseményük a fenntarthatóság jegyében zajlódjon le. Ennek tükrében fenntartható anyagokat akarnak használni minden eseményen, megszabadulnak az egyszer használatos műanyagtól és a szemetet újrahasznosítják, vagy komposztálják.

    Továbbá ösztönzést és eszközöket szeretnének kínálni a rajongóknak arra, hogyan juthatnak el a versenyekre „zöldebb” módon, valamint lehetőséget szeretnének biztosítani a helyi embereknek, vállalkozásoknak és helyi ügyeknek, hogy jobban részesei legyenek az F1-es versenyhétvégének.

    „70 éves történelme során az F1 úttörője volt számos technológiának és innovációnak, melyek pozitívan hatottak a társadalomra és hozzájárultak a a szén-dioxid-kibocsátás elleni küzdelemhez.” – mondta a Forma-1 elnök-vezérigazgatója, Chase Carey. „Az úttörő aerodinamikától, a fejlett fékekig, az F1-es csapatok vezette haladás javát szolgálta autók millióinak a mai utakon. Kevesen tudják, hogy a jelenlegi F1-es hibrid erőforrás a leghatékonyabb a világon, nagyobb teljesítményt kevesebb üzemanyaggal, ennél fogva (kevesebb) szén-dioxiddal ér el, mint bármilyen más autó. Mi hisszük, hogy az F1 folytatni tudja ezt a vezető szerepet az autóipar számára,  együtt tud dolgozni ez energia- és autó szektorral, hogy előállítsa a világ első nettó nulla szén-dioxidos hibrid belső égésű motorját, mely jelentősen csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az egész világon.”
    „Az F1 első fenntarthatósági stratégiájának elindításával felismerjük, a jelentős szerepet, mi szerint minden szervezetnek részt kell vennie e globális probléma kezelésében.

    „Az F1-es közösség minden tagja tehetségének, szenvedélyének, és innovációra való törekvésének kiaknázásával reméljük, hogy jelentős, pozitív hatásunk lehet a környezetre és a közösségekre, melyekben működünk. A mától induló intézkedéseink csökkenteni fogják szénlábnyomunkat és biztosítja, hogy nettó nulla karbonkibocsátásunk legyen 2030-ra.”

    Jean Todt, az FIA elnöke hozzátette: „Kulcsfontosságú a globális környezetvédelem iránti elkötelezettségünk. Az FIA üdvözli ezt a Forma-1-es kezdeményezést. Ez nem csupán nagyon biztató a motorsport jövőjére nézve, hanem az egész társadalom számára jelentős előnyökkel járhat. Ez a stratégia összhangban áll az FIA által néhány évvel ezelőtt indított kezdeményezéssel, a Környezetvédelmi Akkreditációs Program létrehozásával, a közelmúltban az FIA Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Bizottságával, valamint a megújuló verseny-üzemanyaggal kapcsolatos kutatásokkal. Ezenkívül 2014-ben bevezettük a hibrid erőforrásokat a Forma-1-ben, ami elengedhetetlen a motorsportok legmagasabb kategóriájának fejlesztéséhez. Ugyanez az ok vezetett ahhoz, hogy megtartsuk ezt a filozófiát a Forma-1-ben 2021-től alkalmazandó szabályok kapcsán is.”

  • ifo-tanulmány: az elektromos autók nem jelentenek megoldást a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére

    ifo-tanulmány: az elektromos autók nem jelentenek megoldást a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére

    Az elektromos járművekre átállás csak jelentéktelen mértékben járulhat hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez Németországban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének tanulmánya szerint.

    Az ifo intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) közleménye megállapítja, hogy az elektromos járművek forgalomba állítása nem járul hozzá számottevő mértékben a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Ehelyett a közlekedésben sokkal inkább a földgáz, hidrogén és bio-metán üzemű belsőégésű motorok elterjesztésére kellene helyezni a hangsúlyt.

    Németországban az áramtermelési energia-mixet és az akkumulátorgyártás áramigényét is figyelembe véve az akkumulátor-üzemű teljesen elektromos járművek összesített járulékos szén-dioxid kibocsátása még a legjobb esetben is kissé meghaladja a dízelmotorokét, sőt átlagban magasabb annál.

    Az ifo gazdaságkutató intézet jelentése a kölni egyetem és a müncheni egyetem már kereskedelmi forgalomban lévő elektromos és modern dízelautókkal végzett konkrét kísérleteire és számításaira alapuló tanulmányát idézi. A tanulmány az akkumulátorgyártás áramigénye mellett figyelembe vette az alternatív energiahordozókra épülő áramtermelés szerepét is az elektromos járművek összesített szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásában.

    A számítások kimutatták, hogy a földgázüzemű autók már a ma rendelkezésre álló technológiával is mintegy harmadával kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a dízeles járművek.

    Hosszabb távon mindemellett a hidrogén üzemű járművek kínálhatnak további előnyöket azáltal, hogy a hidrogén alkalmas a szél- és naperőművek által csúcsidőben termelt áram „tárolására” és későbbi felhasználására. Márpedig a csúcsidőben termelt áram tárolására egyre inkább szükség lesz azzal párhuzamosan, ahogy a technológia részaránya növekszik az energiamixben.

    Az ifo által idézett tanulmány élesen bírálja azt az uniós jogalkotási gyakorlatot, amely „zéró” szén-dioxid-kibocsátással veszi figyelembe az elektromos autókat az elterjesztésüket ösztönző intézkedésekben. Ez az eljárás azt a benyomást kelti, mintha az elektromos autók nem termelnének szén-dioxidot, holott erről szó sincs – hívja fel a figyelmet a tanulmány.

    alójában az elektromos autók gyártása és az akkumulátorok gyártása egyaránt meglehetősen energiaigényes folyamat. A forgalomban lévő elektromos autókat pedig a rendelkezésre álló energia-mix alapján termelt árammal töltik fel.

    A tanulmány szerint a szén-dioxid-kibocsátás tényleges és hatékony csökkentéséhez a hagyományos belsőégésű motorokkal először földgázüzemre, majd később a valóban „zéró” szén-dioxid-mérleggel rendelkező bio-metánra kellene átállni.

  • Az autóipar irreálisnak tartja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kitűzött célt

    Az autóipar irreálisnak tartja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kitűzött célt

    Túlzott és irreális célkitűzésnek tartják az autóipari vállalatok a hétfőn este Brüsszelben született megállapodást a járművek szén-dioxid-kibocsátásának 37,5 százalékos csökkentéséről 2030-ig.

    Az uniós tagállamok és az Európai Parlament megbízott tárgyalói hétfőn este megállapodtak, hogy 2025-től csak a 2021-eshez képest átlagosan 15,0 százalékkal, 2030-tól pedig 37,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot kibocsátó új járművek kerülhetnek forgalomba az Európai Unióban. A jelenleg érvényes szabályok szerint 2021-től kilométerenként átlagosan 95 grammot meg nem haladó szén-dioxid-kibocsátású új járművek helyezhetők csak forgalomba az EU-ban.

    A csökkentési előírás szigorúbb lett, mint arra az autóipar számított, és ténylegesen csak akkor lesz teljesíthető, ha a belsőégésű motorok mellett nagy tömegben kerülnek az utakra zéró károsanyag-kibocsátású járművek, például elektromos autók. Az autógyártók tehát szerkezetátalakítási kényszerbe kerülnek, ami szerintük tetemes munkahelyvesztéshez vezet majd.

    Az uniós tagországok eredetileg a szén-dioxid-kibocsátás 35 százalékos csökkentését tervezték előírni 2030-ra, Németország pedig ennél is kisebbet, 30 százalékosat. Az Európai Parlament viszont 40 százalékos csökkentési követeléssel szállt be az alkuba. A hétfőn este kihirdetett kompromisszumos megállapodás az átlagos 37,5 százalékos csökkentés mellett könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékos csökkentést irányoz elő. A köztes cél pedig 2025-ig átlagosan 15 százalékos csökkentés minden járműkategóriára.

    Az európai autóipar szakmai képviselete, az Acea kritikus hangot ütött meg kommentárjában: „a szén-dioxid-kibocsátás 37,5 százalékos csökkentése 2030-ig jól hangzik ugyan, valójában azonban a jelenlegi helyzetet alapul véve teljességgel irreális célkitűzés. A szakma mélységesen elítéli az ilyen tisztán politikai indíttatású, technológiai és társadalmi-gazdasági szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó döntéseket” – fogalmaz a szervezet közleménye.

    „Az ACEA tagjai természetesen mindent megtesznek járműveik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, de ezek a kitűzött határértékek nagy terhet fognak róni az európai autóiparra” – jelentette ki Erik Jonnaert, az ACEA főtitkára. Hozzátette: a kitűzött határértékeket a jelenlegi helyzetben realisztikusan megvalósíthatónál sokkal több elektromos és más alternatív hajtású autó piacra juttatásával lehetne csak teljesíteni.

    Az autóipar mindent megtesz, hogy növelje portfóliójában az alternatív hajtású autók részarányát, piaci elterjedésüket azonban még számos tényező, így például a magas beszerzési ár vagy a töltőállomás-hálózat hiánya hátráltatja – mutatott rá az ACEA főtitkára. Hangsúlyozta egyúttal, hogy feltétlenül szükséges lenne ezért, hogy az uniós tagországok minden tőlük telhetőt megtegyenek az alternatív hajtású járművek terjedését elősegítő infrastruktúra kiépítése érdekében.

    Rámutatott: ezek az „extrém módon ambiciózus” célkitűzések „földrengésszerű” hatással lesznek a foglalkoztatásra az autóipar teljes beszállítói vertikumában, ami jelenleg 13,3 millió alkalmazottat foglalkoztat szerte Európában. A döntés negatív hatásainak tompítása érdekében a politikai döntéshozóknak késedelem nélkül cselekedniük kell a foglalkoztatási és átképzési igények szociálisan elfogadható kezelése érdekében.

    A szén-dioxid-kibocsátásról született megállapodás még az Európai Bizottság jóváhagyására vár és az Európai Parlament elé kerül szavazásra