Címke: szabályok

  • F2-es tempójuk lehet az új F1-es autóknak, a csapatok cselekednének, de az idő ketyeg

    F2-es tempójuk lehet az új F1-es autóknak, a csapatok cselekednének, de az idő ketyeg

    Az FIA a héten tette közzé a 2026-os Forma-1-es szabálytervezetet, amely azonnal aggodalmakat szült a csapatokban és a versenyzőkben. Már nincs sok idő változtatni annak érdekében, hogy az F1 megtartsa tempófölényét az F2-vel, az IndyCarral és a Super Formulával szemben.

    Az új szabályokban a legfőbb kritika a leszorítóerő 30%-kal való megvágását érinti, ami az autók kanyarsebességének drasztikus visszaesésével jár majd a jelenlegi sejtések szerint. Ennek ellensúlyozására az egyenesekben nőhet a tempó az aktív aerodinamikai elemeknek, a csökkenő légellenállásnak köszönhetően.

    A csapatok szerint azonban tervek több pontja kapcsán is felmerül a kétely, hogy azok a gyakorlatban is megvalósíthatóak lesznek-e, és megbízhatóan tudnak-e majd működni. Valósnak tűnik az aggodalom, hogy az elektromos hajtás, amire az eddigieknél jóval intenzívebben támaszkodnak majd az autók 2026-tól, nem fog minden szükséges pillanatban az autók rendelkezésére állni, ami tovább csökkentené a sebességet. Az önállóan mozgó első és hátsó vezetőszárny megbízhatósági problémái szintén súlyos hátrányt okoznának.

    Megszűnik a DRS, összemennek az autók – bemutatták a 2026-os F1-es szabályokat

    Emellett az FIA azon tervét, hogy 30 kg-mal csökken majd az autók össztömege, légből kapottnak gondolják, hiszen az intenzívebb elektromos rásegítés mindenekelőtt nagyobb akkumulátorokat követel meg, amelyek csak tovább növelik a cipelendő terhet. A csapatok szerint nem elérhető a kitűzött súlycsökkentés, és valójában rájuk lesz hagyva, hogy próbáljanak minél közelebb kerülni a 768 kg-os minimumhoz – a grammokért folyó harc pedig óriási pénzösszegeket fog felemészteni.

    „A szabályok vázlata alapján jelenleg azt mondanám, hogy az autók nem elég gyorsak a kanyarokban, és túl gyorsak az egyenesekben. Ezen a két területen vissza kell állítanunk az egyensúlyt” – fogalmazta meg az egyik főbb kritikai pontot Andrea Stella, a McLaren csapatvezetője a pénteki sajtótájékoztatón.

    A csapatok szombaton Montrealban találkoznak Stefano Domenicalival, az F1 vezérigazgatójával, hogy felvessék és megvitassák az új szabályrendszer legégetőbb kérdéseit. A FIA Nemzetközi Sportkódexében foglaltak szerint az ilyen átfogó szabályváltozásokat egy és fél évvel azok bevezetése előtt kell véglegesíteni, vagyis a határidő június 30. Ezt követően már csak minden csapat beleegyezésével lehet majd módosításokat tenni, de az Autósport értesülései szerint – természetesen – nincs összhang az istállók között abban, hogy mit kellene tenni. Egyesek szerint egyszerűen el kellene tolni a véglegesítés határidejét őszig, elvégre egy másik szabály egyébként is kimondja, hogy jövő januárig nem kezdhetnek hozzá az érdemi munkához a csapatok a 2026-os autókon.

    Tényleg fájdalmasan lassúak lesznek a 2026-os F1-es autók?

    A 2014-es szabályrendszert is érte olyan kritika, hogy túl lassúvá tette az F1-es autókat, amelyek egyes pályákon már csak négy másodperccel voltak gyorsabbak az F2-eseknél, a mostani tervezettel azonban James Vowles, a Williams csapatvezetője szerint ennél is súlyosabbnak tűnik a tempóvesztés. Szerinte ha minden így marad, az F1 státuszát az autósportok élén már az amerikai IndyCar és a japán Super Formula is veszélyeztetné.

    „Nagyon fontos, hogy mi maradjunk a vezető autósport-széria. Mi kell, hogy legyünk a csúcsa ennek az egésznek. Ennek érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy megtartsuk a jelenlegi teljesítményünket és sebességünket – de most úgy néz ki, hogy ez nem valósul meg” – hívta fel a figyelmet Vowles.

    „Lehet, hogy csak pár másodpercnyi előnyünk lesz az F2-es autókkal szemben, ami már elég necces, különösen ha a többi említett sorozattal is összevetjük magunkat.”

    „De persze ez még csak a szabályok vázlata, és csak ezen a héten történt benne két változtatás, amelyek jelentős mértékű leszorítóerőt elvettek az autóktól. Biztos vagyok benne, hogy jobb megoldásokat fogunk találni, nem vagyunk ettől messze, csak még egy kicsit dolgoznunk kell rajta.”

  • Furcsa alkudozás vár az F1-es csapatokra – a Mercedes vagy a Red Bull beadja a derekát?

    Furcsa alkudozás vár az F1-es csapatokra – a Mercedes vagy a Red Bull beadja a derekát?

    Az Autosport úgy értesült, hogy az F1 célja egymástól könnyebben megkülönböztethetővé tenni az autókat, mert most több csapat festése is túlságosan hasonló.

    Mint írják, a probléma elsősorban az esti futamokon jött elő, de előfordul, hogy nappal sem lehet kapásból beazonosítani, éppen melyik autót látjuk, amit az árnyék sem segít. A kék szín miatt a Williams és az RB (a Red Bull kisebbik csapata) keverhető össze könnyen, a sötét árnyalat miatt a Mercedes és az Aston Martin, de ne feledjük, hogy az Alpine szintén kék, a Sauber pedig szintén zöld.

    Ráadásul a tömegcsökkentés jegyében több csapat ahhoz a megoldáshoz folyamodott, hogy nem festette le mindenütt az autót, így azok a részek minden érintettnél karbonszínűek. A témáról az F1 Bizottság következő ülésén fognak tárgyalni, de az FIA abban bízik, a józan ész és a csapatok párbeszéde elegendő lesz a megoldáshoz.

    „El kell érnünk, hogy a csapatok kommunikáljanak egymással, és azt mondják, hogy ha a te autód itt kék, akkor az enyém itt nem lesz kék. Hogy milyen eljárást találunk, még kiderül, de nem akarunk előírásokat tenni, nem akarunk szabályokat hozni az autók festésére. Azt viszont akarjuk, hogy megkülönböztethetők legyenek az autók” – nyilatkozta az FIA részéről Nikolasz Tombazisz az Autosportnak.

    A probléma azért nem újkeletű: az 1980-as évek elején a McLaren és az Alfa Romeo megkülönböztetése kemény diónak számított az azonos szponzor, a Marlboro miatt, míg 1990 környékén például a Ferrarikat lehetett elsőre összetéveszteni a Dallarákkal, ha valaki nem volt elég figyelmes.

    Leclerc megúszta, hogy ő legyen a pole-királyok legrosszabbika

  • Gerincig hatolt a rezgés – az üvöltő V8-as motorokról nosztalgiázott az egyik veterán

    Gerincig hatolt a rezgés – az üvöltő V8-as motorokról nosztalgiázott az egyik veterán

    Az F1 vezetése fontolóra veszi, hogy 2030-tól ismét dübörgő motorok lepjék el a versenyeket, amennyiben a fenntartható forrásból származó üzemanyagok beváltják a reményeket. Daniel Ricciardo felidézte, milyen volt a V8-as időszak.

    A mezőny egyik veterán versenyzőjét kérdezték a hibrid erőforrások esetleges mellőzésének tervéről, aki felelevenítette, fiatalon milyen félelmetes volt az autóban ülve, ahogy beindítják a motort.

    Ha élhetünk ezzel a kifejezéssel, Daniel Ricciardo régi motorosnak számít, némi megszakítással 2011 óta versenyzik az F1-ben, vagyis ült a V8-as gépekben is az F1-es karrierje első három szezonjában. Az elmondása alapján ő pártolná a visszatérést az olyan jellegű erőforrásokhoz.

    „Mindent megteszek, hogy ne szállhassatok be” – személyeskedésig fajult az F1 és az Andretti vitája

    „Amikor az F1-be kerültem, a motorok sokkal hangosabbak voltak. Amikor beindították őket a hátunk mögött, gerincig hatoló bizsergést éreztünk. Talán csak azért, mert fiatal és tapasztalatlan voltam, és a sport még megrettentett, de a motorok beindítása félelmetesebb hatást keltett” – nosztalgiázott.

    „A hanghatás is része volt ennek, és az egész olyan volt, mint egy állat, amit elengedni készülnek a láncról. Élénken emlékszem rá, félelmetes volt. A pályán már jól éreztük magunkat, de a garázsban, amíg vártunk a motor beindítására, éreztük, hogy valami komoly készülődik, és ez vagány, félelmetes érzés volt.”

    Az is lehet viszont, hogy a terv belengetésével Stefano Domenicali csak nyugtatni akarta egy kicsit a régi szép időket visszasíró közönséget. Egyelőre a 2026-tól érvényes szabályrendszer kialakítása köti le a döntéshozók figyelmét, a hagyományos üzemelésű motorok visszatérése évek múlva kerülhet ismét rendesen újra terítékre.

    Sikertelen volt a Ferrari tesztje az esős versenyek megmentésére – már csak rossz megoldások maradtak?

  • Magnussen: Változtassák meg az F1-es szabályokat!

    Magnussen: Változtassák meg az F1-es szabályokat!

    Az eltiltás szélén táncoló Kevin Magnussen megpróbál óvatosabb lenni, de jobban tetszene neki, ha egyáltalán nem létezne ez a büntetőpontos rendszer az egyfutamos kispadra ültetéssel.

    A rendszert a 2010-es években vezették be, miután Romain Grosjean rajtbalesetet okozott a 2012-es Belga Nagydíjon, és az már a sokadik veszélyes manővere volt. Ezt a szigorú büntetést kívánták jobban alátámaszthatóvá tenni a rendszerrel, hogy tényleg csak a sorozatban nagy hibákat elkövető pilótákat meszeljék el, de a bevezetése óta senki sem gyűjtötte össze a kritikus 12 büntetőpontot.

    Amikor valaki megközelítette ezt az értéket (ahogy Sebastian Vettellel is megesett), rendszeresen előjött a téma, hogy mégsem kellene ilyen szigorú retorziót alkalmazni, hiszen nem veszélyes szituációk okozásáért is gyakran repülnek a fekete pontok: a 10 pontig nemrég eljutó Pierre Gasly például olyasmikért is kapott, mint hogy túlságosan nagy távolságra lemaradt az előtte haladótól a biztonsági autó mögött, vagy pályalevágással szerzett előnyt.

    A 10 pontos Magnussen speciel utóbbiért nyelt be 3-at, és bevallotta, hogy nem lelkesedik a rendszerért. „Nem tetszenek a szabályok, hogy lehetséges az eltiltás. Örülnék, ha egyáltalán nem lenne lehetséges – mondta. – De ezek a szabályok, nem én alkottam őket. Szóval szerintem van mit átnézni.”

    Hamilton megdicsérte, egy csapatfőnök eltiltaná a saját bevallása szerint is „hülyén” versenyző Magnussent

    „Nem tudom, helyes-e, hogy az eltiltás veszélye fenyeget azért, mert néhány fehér csíkon kívül vezettem az aszfalton. De ezek a szabályok, elfogadom őket. Úgy érzem, lenne mit javítani. Nem csupán magán a rendszeren, de meg kell említenem, hogy több versenyt rendeznek ahhoz képest, mint amikor bevezették [tehát potenciálisan több incidensre van esély].”

    Az FIA egyébként azt tervezi, hogy a Magnussentől idén két alkalommal látott sportszerűtlen megmozdulásokat ezentúl ne időbüntetéssel, hanem bokszutcán áthajtásos büntetéssel sújtsa, mivel a renitens így csak rövidebb ideig folytathatja az akadályozást.

    Magnussen elismerte, hogy a helyzet miatt kénytelen lesz másképp hozzáállni a versenyzéshez. A jövője egyébként nem biztos a Haasnál, 2025-re nincs szerződése, és a teljesítményével egyelőre nem igazán mutatta azt, hogy a csapatnak mindenképp meg kellene tartani.

    Kérdés, így van-e értelme egyáltalán a büntetőpontok rendszerének, ha 12 pont mégsem konvertálódna eltiltássá.

    Megható megemlékezés Sennára és Ratzenbergerre Imolában – Vettel ajándékkal is készült (fotók)

  • Készül a szigorítás, hogy ne lássunk újra Magnussen-féle sunyi húzásokat

    Készül a szigorítás, hogy ne lássunk újra Magnussen-féle sunyi húzásokat

    Kevin Magnussent sokan támadták, amiért a saját versenyét feláldozva védte csapattársa pontszerző pozícióját két futamon is, de az FIA lépéseket tervez, hogy hasonló ne forduljon elő a jövőben. 

    Magnussen Szaúd-Arábiában és Miamiban a pályát többször szándékosan levágva maradt sokáig az üldözői előtt, hogy azok ne érhessék utol a másik Haast vezető Nico Hülkenberget. Az amerikai csapatnak, és úgy általában a mezőny végén bármelyik istállónak minden pont aranyat ér, ezért a negatív visszhangoknak és a sportszerűtlen pilótának kiosztott időbüntetésnek egyáltalán nincs visszatartó ereje.

    Az FIA azonban szigorítást tervez a hasonló megmozdulások büntetési tételében az Autosport információi szerint, amiről a hétvégén, Imolában egyeztetnek a csapatokkal. Az elképzelés szerint az ismétlődő, pályalevágással megvalósított pozíciószerzés/pozícióvédés esetén a vétkest nem időbüntetéssel, hanem bokszutcán áthajtásos büntetéssel sújtják a továbbiakban – ennek a megoldásnak az előnye az volna, hogy mivel a büntetést két körön belül le kell tölteni, az illető onnantól már csak limitált ideig tudja feltartani a mögötte haladókat.

    Magnussen partizánkodásának megvolt az ára: már 10 büntetőpont van a jogosítványában, vagyis ha még egy komolyabb kihágást elkövet a szezonban (ütközés okozásáért például általában 2-3 büntetőpontot szoktak kiosztani az FIA felügyelői), eltiltják a következő futamról.

    Alonso mellett egy másik balhés pilóta is aggódhat az eltiltás miatt

  • Érdekes részletek derültek ki a vitatott F1-es szituációk megítéléséről

    Érdekes részletek derültek ki a vitatott F1-es szituációk megítéléséről

    A The Race gyűjtötte össze azt a nem nyilvános feltételrendszert, amit az F1 felügyelői alkalmaznak a versenyzők csatái során, és ezek alapján hirdetnek ítéletet a vitatott esetekben.

    Ennek érdekében részletes szabályrendszert dolgoztak ki az F1, az F2 és az F3 számára, hogy elvileg lefedjék a legtöbb esetet, és ez alapján döntsenek arról, ki hibázott, kinek volt vagy lett volna elsőbbsége a pályán.

    A necces szituációknál számos körülményt figyelembe vesznek (a pályaszakasz sajátosságai, a pilóták manőverei, mire gondolhattak a pilóták és volt-e reális esélyük a manőver sikeres kivitelezésére, gumik állapota, stb.), ez nem változott. Részletes elveket fektettek le viszont arra, miknek kell megfelelnie a támadóknak a kanyarok belső, illetve külső részén bekövetkezett incidenseknél, hogy ne őket ítéljék vétkesnek.

    67 év után először nem a győztes kapta a legtöbb pontot egy F1-es nagydíjon

    Közös a belső és a külső íven támadók esetében, hogy képesek legyenek szabályosan bevenni a kanyart, valamint végig biztonságosan, az autót irányítás alatt tartva vezessenek – Miamiban Sainz ennek hiánya miatt kapott büntetést, mert megcsúszott, a többi feltételnek megfelelt volna az előzése Oscar Piastri ellen. Szintén közös előírás, hogy a támadó az első tengellyel legalább a megtámadott autó első tengelyének vonaláig elérjen, legkésőbb a kanyar csúcspontjáig. A külső oldalon támadóknak viszont a kanyar kijáratánál is legalább ennyire elöl kell lenni a védelem érdekében, a belül támadóknak pedig nem szabad leterelnie a pályáról a riválist.

    Az egymásba fonódó kanyaroknál az elsőnél kialakult helyzet számít, vagyis az a támadó, aki az itteni feltételeket nem teljesíti, később sem részesül előnyben az ítélkezésnél. Magnussen ezért kapott büntetést Miamiban (mármint vasárnap, nem a szombati sportszerűtlen megmozdulásainak sorozatáért), mert a 2-es kanyarnál kívülről kezdte Logan Sargeant támadását, azonban sem ott, sem a 3-asban, belül nem ért az első tengelyével a Williams első tengelye mellé.

    Pontosabban definiált szabályok ide vagy oda, sokan úgy érzik, nem javult az F1-es ítélkezés konzisztenciája (ez régóta fennálló probléma), sőt, egyesek szerint rosszabb a helyzet, mint korábban.

    Új sárvédőt tesztel a Ferrari, alig látszik valami a kerékből (képek)

  • A 20. helyezettnek is pontot adna az F1, radikális változás jöhet az új nézők miatt

    A 20. helyezettnek is pontot adna az F1, radikális változás jöhet az új nézők miatt

    Bár a legutóbbi gyűlésen nem született döntés a Forma-1 pontrendszerének megváltoztatásáról, ez nem azért történt, mert lesöpörték volna a napirendről. Ellenkezőleg: a csapatok között fokozódik az egyetértés abban, hogy már csak egyszer nyúljanak hozzá a pontszabályhoz, de akkor alapjaiban változtassák azt meg, akár már 2025-re.

    Az eredeti tervezet, amelyről a Kínai Nagydíj után tárgyalt az F1 Bizottság, még azt a javaslatot tartalmazta, hogy az első tíz helyett az első tizenkét helyezett pilóta kapjon pontokat a versenyek végén, ezzel nagyobb tétet adva a mezőny második felében csatázók számára is – a probléma azért került éppen most előtérbe, mert idén szokatlan módon jól látható választóvonal rajzolódott ki a mezőny öt leggyorsabb és öt leglassabb csapata között, vagyis ha mindenki célba ér, utóbbiak közül szinte biztosan senki nem harcolhat a pontokért.

    Már jövőre új pontrendszer jöhet az F1-be, de véleményes, hogy ettől lesz-e izgalmasabb a versenyzés

    A hírek szerint nem minden csapat támogatta a pontzóna enyhe kiterjesztését, ám a Miami Nagydíj csapatvezetői sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint abban már jóval nagyobb egyetértés mutatkozik, hogy még ennél is jobban ki kellene szélesíteni a pontszerzők körét, akár annyira, hogy minden célba érkező egységekhez jusson, így az összes pozícióért folyó harcnak valós tétet adva. Az ügyben megszólaló csapatvezetők szerint a sport új korszakához, új közönségéhez jobban igazodna ez a szemlélet, a tárgyalást így az F1 Bizottság következő ülésén folytatják, akkorra pedig konkrét terveket dolgoznak ki erre az új előterjesztésre.

    „Szerintem van értelme a pontrendszer megváltoztatásának, viszont felmerültek a kérdések, hogy meddig menjünk el vele. A 12., a 14., a 16. helyig vagy akár az összes autóig? – vetette fel a Williams csapatvezetője, James Vowles. – Nagyon hasznos beszélgetés alakult ki erről az F1 Bizottságban, a tagok között pedig szinte teljes egyetértés van abban, hogy tegyünk valami jót a sport érdekében – viszont hagyjunk időt arra, hogy csak egyszer kelljen megcsinálni, akkor viszont csináljuk jól.”

    Az Aston Martint irányító Mike Krack volt az, aki elsősorban az új közönség felé való nyitást emelte ki: „Új rajongói bázisunk van, és mi sem vagyunk már annyira hagyományőrzők, mint sok éven keresztül voltunk. Ezért szerintem itt az ideje, hogy foglalkozzunk ezzel. Az én véleményem az, hogy bárhol is áll valaki a mezőnyben, mindig kell lennie valaminek, amiért harcolhat.”

    A közvetítésben gyakran most is a tizedik helyen túli csaták kerülnek előtérbe a versenyeken, de egy új rendszerben ezeknek is valós tétjük lenne – érvel Zak Brown, a McLaren vezérigazgatója: „Amint pontokról van szó, minden előzés sokkal fontosabbá válik. Mostanság előfordul, hogy az autók a garázsba parkolnak az elemeinek megóvása miatt, mert a pontzónán kívül haladnak. Ezt megszüntethetnénk. És ha egy gyorsabb autó csúszna hátrébb, akkor is minden előzés számítana. Lehet érvelni amellett, hogy az egész rajtrácsra terjesszük ki [a pontzónát], de 12-nél semmiképpen ne legyen kevesebb.”

    Bár erre vonatkozó javaslat még nem került nyilvánosságra, ha 12-nél is több célba érő kapna pontot, az az első tervezettel ellentétben már szinte biztosan az első helyért járó pontszámot is megnövelné a jelenlegi 25-ről.

    Napjainkban az USA csúcssorozatai, az IndyCar és a NASCAR a legismertebb olyan szériák, amelyek a teljes mezőnyt pontokkal jutalmazzák. Az IndyCarban például 50 egységet kap a győztes, de még a 25. és minden további helyezettnek is jár 5 egység – még kiesés esetén is, vagyis már a rajthoz állást is díjazza a rendszer.

  • Vészesen közeleg a határidő, ezek a félelmek övezik az F1 szabályait

    Vészesen közeleg a határidő, ezek a félelmek övezik az F1 szabályait

    Az F1 2026-os szabályrendszere körül eddig sok a kérdőjel, a viszonylag kevés konkrétum mellett többnyire csak tervekről, ötletekről hallottunk. A The Race közzétett egy elemzést a formálódó új szabályrendszer miértjeiről és állásáról, melyet elvileg idén júniusig véglegesíteni kellene.

    2026-tól mind az erőforrások, mint az autók kialakítása jelentősebben megváltozik, és előbbiről több a konkrétum. Mint ismert, a közúti járműgyártásban kevésbé releváns (a kipufogógázok hőenergiáját hasznosító) MGU-H-t kivezetik, mert az újonnan belépő gyártók (Audi, a Red Bull partnereként a Ford) számára vélhetően túl nagy falatnak számítana a megfelelő kialakítása, nagy lemaradásban lennének a több tapasztalattal rendelkező riválisokhoz képest.

    Helyette az MGU-K teljesítményének növelésével érik el, hogy az autók energiájának közel fele hibrid rendszerből származzon, a belsőégésű motort kiegészítve.

    Jobban megvizsgálják, dobjanak-e koncot az F1 kisebb csapatainak

    Ez viszont igencsak zavaró jelenségekhez vezethet: az akkumulátor töltésének maximális kihasználása érdekében a szimulációk alapján a versenyzőknek magas fordulatszámra kell pörgetniük a motort, olyan helyeken is, ahol a logika nem ezt diktálná, ahol eddig nem láttunk ilyet. Ez okozza, hogy várhatóan a hosszabb egyenesekben már több száz méterrel a féktáv előtt alacsonyabb sebességi fokozatba váltanak a pilóták, ami manapság teljesen nonszensz lenne.

    A problémát először a Red Bull hozta fel, és a panaszaikat egyesek annak tudják be, hogy az első saját F1-es erőforrásuk kifejlesztése nem halad jól, ezért akadékoskodnak és próbálnak meg változtatásokat kierőszakolni az előírásokban.

    Ami pozitívum, ahogy a The Race is kiemelte, hogy az autók tömege végre csökkenésnek indulhat, becslések szerint 10-20 kilóval, noha az erőforrások súlya tovább nő, 100-ról körülbelül 130 kilogrammra (ezt az MGU-K tömegének háromszorosára hízlalása és az akkumulátor növelése okozza.) Ezt ellensúlyozza a kasztni 40-50 kilós fogyókúrája, amit a 10 centivel keskenyebb és 50 centivel rövidebb autók tesznek lehetővé.

    Newey szerint az F1 is felelős azért, hogy autószörnyek lepték el a közutakat

    Az összeállításban kitértek a többször emlegetett “szupererőt” biztosító funkcióra: alapesetben a motorokban 290 km/h fölött 345 km/h-ig fokozatosan csökken az elektromos rásegítés, de tervben van, hogy 345 és 355 km/h fölött elérhetővé váljon egy olyan speciális motorüzemmód, ami segíti az előzést. A használati lehetőségeiről (hogy körönként, futamonként hányszor lesz bevethető) később születik döntés, már amennyiben tényleg bevezetik.

    Ugyanakkor ennek kapcsán olyan hírek jelentek meg, hogy a szimulációkban amikor a hátsó szárny a legkisebb leszorítóerőt előállító konfigurációjában volt, és a motor teljes fordulaton üzemelt, a kocsi szinte vezethetetlennek bizonyult, és a versenyzők számos alkalommal megpördültek az egyenesben gyorsítás során, vagy a legkisebb irányváltásra is kitört az autó hátulja. Ennek oka, hogy az autó aerodinamikai egyensúlya teljesen megváltozott. Az F1 vezetése azonban nem érzi vészesnek a problémát, amit úgy oldanának meg, hogy a szükséges helyeken az első szárny automatikusan laposabb szögbe áll át, ezzel megszűnne az első tengelyt ingerlékennyé tevő túlkormányzottság.

    A szabályok véglegesítésének határideje elvileg 2024 júniusa, szóval szorít az idő.

    Most derült ki, hogy vezethetetlenek lennének az F1-es autók 2026-tól, újra kell tervezni a szabályokat

  • Jobban megvizsgálják, dobjanak-e koncot az F1 kisebb csapatainak

    Jobban megvizsgálják, dobjanak-e koncot az F1 kisebb csapatainak

    Az F1 új pontrendszer bevezetésén gondolkodik, de nem eszik olyan forrón a kását: csak később szavaznak róla, hogy tényleg módosítanak-e a rendszeren.

    Az előterjesztés alapján a következő szezontól már az első 12 helyen befutó pilóta kapna pontot a jelenlegi első 10 helyett (míg a leggyorsabb körért járó pontra jogosultak körét kiterjesztenék az első 12 helyezettre), ám a pontmennyiségben csak a 8. helytől kezdődően jönne változás a mostani rendszerhez képest. Efölött maradnának a jelenlegi értékek, a győzelemért tehát továbbra is 25 egység járna, az alsóbb traktusokban azonban megjelenne a jelenleg nem létező 5 és a 3 pontot érő pozíció.

    Egyesek szerint a változtatás jobban tükrözné a kisebb csapatok közötti valódi teljesítménykülönbségeket, csökkentve a kaotikus futamokon szerzett kiugróan jó eredmények hatását. Mások viszont rámutattak: valószínűbb, hogy csak idén alakult ki ekkora szakadék a mezőny két fele között, ezért később talán nem lesz annyira feltűnő, hogy sokszor tét nélkül harcolnak a mezőny második felében. A probléma idén a Red Bull kisebbik csapatát, a Haast, a Williamst, az Alpine-t és a Saubert érinti, ezek közül csak az első kettő szerzett eddig pontot, összesen 12-t.

    Az Autosport jelentése szerint az F1 Bizottság héten megtartott ülésén arra jutottak a résztvevők, hogy több idő kell kielemezni a pontrendszer esetleges módosításának hatásait, ezért csak később hoznak döntést róla. Az FIA pedig bejelentette, hogy a javaslatot a júliusi gyűlésen mutatják be a jelenlévőknek.

    A Forma-1-nek nem ez a legégetőbb problémája, hiszen a 2026-os új szabályok körül is sok a kérdőjel, és elvileg júniusig véglegesíteni kellene a legtöbb paramétert.

    Szupererőt kaphatnak az F1-es autók 2026-tól

  • Már jövőre új pontrendszer jöhet az F1-be, de véleményes, hogy ettől lesz-e izgalmasabb a versenyzés

    Már jövőre új pontrendszer jöhet az F1-be, de véleményes, hogy ettől lesz-e izgalmasabb a versenyzés

    A Kínai Nagydíj hétvégéjén derült fény arra az előterjesztésre, amely szerint a Forma-1 ismét a pontrendszer megváltoztatására készül – a tervezet szerint már nemcsak az első 10, hanem az első 12 helyezettet jutalmaznák.

    Az Autosport értesülései szerint az ötletet elsősorban a kisebb csapatok támogatják, akik idén a kárvallottjaivá váltak annak, hogy alighanem példátlan módon két egyenlő csoportra oszlott a mezőny az erőviszonyok tekintetében. Ez azzal jár, hogy ha a Red Bull, a Mercedes, a McLaren, a Ferrari és az Aston Martin pilótái mind zavartalanul befejezik a futamot, akkor ki is sajátítják mind a tíz pontszerző helyet. Az idei szezonból eddig lezajlott öt verseny képe alapján a másik öt csapatnak tényleg csak akkor volt esélye az utolsó pontokat elcsípni, ha a mezőny első feléből valaki nem ért célba – vagy Lance Stroll kalamajkába keveredett.

    Az erőviszonyok persze 2023-ban is hasonlóan mutattak, de ennyire markáns koránt sem volt a kétosztatúság, hiszen akkor az Alpine középmezőnybeli státusza, a McLaren év eleji gyengélkedése, az Aston év végi visszaesése, valamint mások alkalmi remeklései még kellő változatosságot vittek a pontosztozkodásba.

    Idén sem biztos, hogy minden így marad, de csupán négy hétvégének elég volt eltelnie ahhoz, hogy napirendre kerüljön az F1-es pontrendszer megváltoztatása, amelynek célja a mezőny közepén és második felében csatázók nagyobb jutalmazása. Amennyiben elfogadnák a javaslatot, már az első 12 helyen befutó pilóta kapna pontot a jelenlegi első 10 helyett, ám a pontmennyiségben csak a 8. helytől kezdődően jönne változás a mostani rendszerhez képest. Efölött maradnának a jelenlegi értékek, a győzelemért tehát továbbra is 25 egység járna, az alsóbb traktusokban azonban megjelenne a jelenleg nem létező 5 és a 3 pontot érő pozíció.

    A pontrendszer tervezett változása:

    Helyezés

    Jelenlegi pont

    Tervezett pont

    1

    25

    25

    2

    18

    18

    3

    15

    15

    4

    12

    12

    5

    10

    10

    6

    8

    8

    7

    6

    6

    8

    4

    5

    9

    2

    4

    10

    1

    3

    11

    0

    2

    12

    0

    1

     

    A tíz pilótát jutalmazó rendszer 2010-ben lépett életbe, de 2019-ben a leggyorsabb körért járó pont, valamint 2021 óta a sprintversenyek révén is módosult a pontszabály.

    Az Autosport tudomása szerint a csapatok között nem részesül egységes támogatásban ez az új előterjesztés, ám az F1 Bizottság jövő heti ülésén elég csupán a tízből hat istállónak mellette szavaznia, amennyiben az F1 és az FIA képviselői egyöntetűen támogatják az ötletet, ebben az esetben pedig már 2025-től életbe léphet az új pontrendszer.

    Amikor persze már egyáltalán nem biztos, hogy pont ugyanilyen kétosztatú lesz a mezőny, s ilyen égető szükség lenne a 11. és a 12. helyezett díjazására.