Címke: Stirling Moss

  • Egyszer már döntött a leggyorsabb kör az F1-es bajnoki címről, Ricciardo is lehet még a mérleg nyelve

    Egyszer már döntött a leggyorsabb kör az F1-es bajnoki címről, Ricciardo is lehet még a mérleg nyelve

    Amióta visszahozták a versenyen megfutott leggyorsabb körért járó pontot a Forma-1-be, a szabálynak nagyobb volt a füstje a pályán, mint a lángja a bajnoki tabellán, de azért nem jelenthető ki, hogy sohasem lett volna hatásuk. Összegyűjtöttük azt a maroknyi esetet, amikor igen – az igazán nagy durranáshoz viszont a régmúltba kell utaznunk.

    2019-ben módosult a Forma-1-es pontrendszer azzal a kiegészítéssel, hogy minden versenyen a leggyorsabb kört megfutó pilóta – feltéve, hogy az első tíz között véget – egy extra ponttal gazdagodik. Az elmúlt öt és fél évben sok alkalmat láttunk már arra, hogy olyan versenyzőket, akiknek több mint egy bokszkiállásnyi előnyük van a legközelebbi üldözővel szemben, csapatuk az utolsó körökben kerékcserére hív, hogy a friss lágy abroncsokkal várhatóan leggyorsabb kört futva eggyel több pontot szerezzen, hátha számít majd a végelszámolásnál.

    De a 2021-es szezonban a két bajnoki rivális is használt már egymással szemben olyan taktikát, mint amivel most a Szingapúri Nagydíjon Daniel Ricciardo kisegítette a Red Bullt: Silverstone-ban Sergio Pérezzel futtatták meg a leggyorsabb kört (a mexikói egy pontot érő 10. helyét is beáldozva), hogy elvegye azt Lewis Hamiltontól, Mexikóvárosban pedig Valtteri Bottas végezte el ezt a munkát a Mercedesnek Max Verstappen kárára. Végül ezek semmit nem számítottak, hiszen az elhíresült szezonzárón nyolc pont előnnyel nyerte meg első vb-címét a holland, leggyorsabb körökben pedig Hamilton csak 6:5-re volt jobb nála a szezon során.

    Hamilton szerint ráment a mentális egészsége arra, hogy a 2021-es dráma óta nem nyert

    A leggyorsabb körökhöz kötődő leghíresebb fordulat ráadásul nem egy nyereség, hanem egy vereség: a 2020-as Brit Nagydíj végén a Red Bull kihívta a második helyről Verstappent az extra egy pontért, pedig ha ezt nem teszik meg, extra hét pontot és egy győzelmet kaphattak volna, Hamilton ugyanis összeszedett egy defektet az utolsó körben, de mivel az ellenfele önként beírt magának nagyjából 25 másodpercnyi hátrányt, elég előnye maradt, hogy elsőként poroszkáljon el a célig a Mercedesszel.

    Na de tényleg, volt-e bármikor, bármi hatása a bajnoki tabellákra annak, hogy sok verseny végén már jó ideje a leggyorsabb kör hajhászása viszi el a fókuszt? Tényleg volt ezeknek akkora jelentősége, mint amekkora figyelmet kapnak a közvetítésben, a közösségi médiában?

    A szabály bevezetése óta eltelt öt szezonból 2019-ben, 2021-ben és 2022-ben ha kivonjuk a bajnokság végeredményéből a leggyorsabb körökért kiosztott extra pontokat, akkor sem mozdulna el a pozíciójából egyetlen csapat vagy versenyző sem.

    2020-ban azonban találunk egy esetet, amikor lenne hatása ennek a levonásnak. Abban az évben a mclarenes Carlos Sainz pontegyenlőséggel győzte le a Red Bull-os Alexander Albont (105:105) az egyéni tabella 6. pozíciójáért, monzai második helyének köszönhetően rangsorolt előrébb. Igen ám, de a spanyol egy pontot leggyorsabb körrel szerzett, ennek elvesztése pedig 2025-ös williamses csapattársa mögé sorolná őt a végelszámolásban.

    A 2023-as évre áthelyezve a tekintetünket kimondható, hogy a leggyorsabb körös szabállyal a versenyzők közül eddig kizárólag a spanyolok jártak jól, hiszen tavaly Fernando Alonso győzte le Charles Leclerc-t annak köszönhetően, hogy Zandvoortban ő zsebelte be az extra pontot. Leclerc-nek az év során egy ilyen sem jött össze, végül pedig 206:206-tal végeztek, de több második helyen révén Alonsóé lett az összetett negyedik helye.

    Alonsót elkapták, a csodacsapat kitartott, de mi lesz Verstappennel? – az F1 kétarcú szezonjai

    A legnagyobb, dollármilliókban is mérhető hatást kétségtelenül a 2023-as konstruktőri tabellára mérték a leggyorsabb körök, hiszen a Mercedes három ponttal előzte meg a Ferrarit a második helyért, miközben öt extra pontot is gyűjtöttek, míg az olaszok egyet sem – ennek levonásával pedig megfordulna köztük a sorrend. Persze az ilyen alternatív esetek felvázolásánál mindig érdemes leszögezni, eltérő pontállás mellett a csapatok versenyei is máshogy alakulhattak volna.

    A fenti három esetből látható, hogy bár ritkán, de képes megbolygatni az élmezőny állását is ez az aprónak tűnő nyereség, már csak ennek fényében sem zárható ki, hogy akár a bajnoki cím sorsában is lehet szerepe annak, hogy ki mennyi leggyorsabb kört futott, amennyiben Lando Norrisnak a hátralévő hat futamon (és három sprinten) sikerül ledolgoznia 52 pontos hátrányát Verstappennel szemben. A holland kettő, a brit négy extra pontot gyűjtött eddig idén, és utóbbi az, ami lehetne öt is, ha Ricciardo nem avatkozik közbe Szingapúrban.

    Ricciardo végítélete már az előtt meg volt írva, hogy 2018-ban elhagyta a Red Bullt

    Mossnak bajnoki címbe került

    Ne feledjük, a leggyorsabb körös szabály nem teljesen újdonság az F1-ben, hiszen a sport indulásakor, 1950 és 1959 között szintén adtak egy pontot annak, aki azt elérte a futamon, bármilyen pozícióban is jutott el a célig. A sport akkori formája persze vajmi kevés ponton vethető össze a jelenlegivel. Ez az egy pont is jóval értékesebb volt, mint most, hiszen még csak nyolc pont járt a győzelemért a mostani 25 helyett, és a szezonok hossza is nagyjából a harmada volt a jelenleginek.

    Több esetet is találunk, amikor ez fontos pozíciókról döntött, 1953-ban ugyanis Juan Manuel Fangio elveszítette volna a második helyet Giuseppe Farinával szemben, 1954-ben pedig José Froilán González helyett Mike Hawthorn lett volna a második.

    Az igazán fontos fordulat azonban 1958-ban, Hawthorn kárára állt volna be. A Ferrari britje ugyan csak egy győzelmet szerzett abban a szezonban, de kiegyensúlyozott teljesíténye révén egy ponttal így is megelőzte Stirling Mosst a bajnoki harcban, pedig honfitársa négyszer is nyert. Ám Hawthorn öt versenyen futotta meg a leggyorsabb kört, míg Moss csak hármon. Igaz ugyan, hogy Hawthorntól csak négy pontot kellene levonnunk, hiszen egyik pontja egyébként is zárójelbe került, mivel abban az évben csak a versenyzők hat legeredményesebb hétvégéjét számolták be az összesítésbe, de pontegyenlőséggel így is alulmaradt volna Moss-szal szemben. Aki pedig a leggyorsabb körös szabálynak köszönheti, hogy csak a világbajnoki címet sosem szerző legjobb versenyzők között tartják számon, nem pedig az első brit világbajnokként.

    Honfitársa, a legfrissebb brit világbajnok titulusára áhítozó Norris csak remélheti, hogy nem jut ugyanerre a sorsra – és főleg nem egyetlen ponton fog múlni, akkor ugyanis okkal melegítheti fel mindenki Ricciardo utolsó, igencsak véleményes F1-es megmozdulását.

    A Red Bull négy autóval harcol Norris ellen? A McLaren furcsállja Ricciardo húzását

  • Senna Mercedes 190E 2.3-16-ja nem, de van egy ugyanilyen eladó a mezőnyből!

    Senna Mercedes 190E 2.3-16-ja nem, de van egy ugyanilyen eladó a mezőnyből!

    1984-ben a Mercedes az akkor részben újjáépült Nürburgring hatalmas bulit tartott: a kor legnagyobb menőit beültették a 190E 2.3 16 szelepes csodájukba, és megversenyeztették őket.

    Egyfajta Race of Champions volt ez a dolog, amely márkakupát végül a #11-es rajtszámú csillagos autó nyert meg, es feltörekvő csillaggal, bizonyos Ayrton Sennával a volánnál.

    Az akkor 24 éves brazil olyan F1 világbajnokokat és nagy neveket vert meg, mint Niki Lauda, Carlos Reutemann, Keke Rosberg, John Watson, Denny Hulme, Jody Scheckter, Jack Brabham, Klaus Ludwig, James Hunt, John Surtees, Phil Hill, Manfred Schurti, Stirling Moss, Alain Prost, Udo Schütz, Jacques Laffite, Hans Herrmann, Elio de Angelis és Alan Jones. Történetesen ez lett a 12 körös futam utáni végső sorrend is, de Ayrtonnal az élén.

    Most azonban az ötödik helyen végzett Watson autója lett eladó, mivel Sennáén érthető okokból ül a Mercedes-Benz. Spanyolországban adták fel a hirdetést a #9-es rajtszámú legendás autóra, amely a leírása szerint 28 ezer kilométert futott, az ára pedig jó 60 millió forintnyi. Ebben az árban pedig benne van az is, hogy a Daimler mérnökei változtattak némileg a mezőny autóin a gyárihoz képest. Rövidebb váltó, keményebb rugó és lengéscsillapító, sportkipufogó, szélesebb Pirelli gumik, kisebb kormánykerék, rejtett áramtalanító, bukókeret és tűzoltórendszer, és kész is a versenyautó.

    Érdemes megvizsgálni jobban a kesztyűtartó fedelét is az ajánlat képei között. 😉

    Még most is bombanő Ayrton Senna egykori, magyar származású szerelme!

     

     

     

     

  • Sir Lewis Hamilton: Hamarosan lovaggá ütik a hétszeres világbajnokot

    Sir Lewis Hamilton: Hamarosan lovaggá ütik a hétszeres világbajnokot

    Kedden jelentették be, hogy a hétszeres Forma-1-es világbajnok Lewis Hamilton a királynő újévi kitüntetésével kiérdemli a lovagi címet is. A Daily Mail szerint Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is közbenjárt azért, hogy Hamilton adózásával kapcsolatos aggályokat eloszlassa, és felvette a „Diplomatic and Overseas List” listára, és ezzel utat nyitott a lovaggá válásának.

    Korábban fenntartásokkal kezelték őt, és a monacói rezidenciája miatt nem kapta meg ezen megtiszteltetést, bár Lord Hain, korábbi munkaügyi miniszter többször is cáfolta már azon állítást, hogy nem fizette be az Egyesült Királyságnak járó méltányos részt, és valójában az ország top 5000 adófizetőjéhez tartozik.

    Mindazonáltal a sport kitüntetési bizottság nem volt hajlandó lovaggá alakítani Hamiltont, mivel a HMRC nem tudta megfelelően megvizsgálni az adóügyeit, de ezt az akadályt Mr. Johnson most elhárította. Ez az első alkalom, hogy ezt alkalmazták egy brit sportoló miatt.

    Mindezek eredményeként Hamilton lesz a negyedik Forma-1-es versenyző akit lovaggá ütöttek, Sir Jack Brabham, Sir Stirling Moss és Sir Jackie Stewart után, valamint 2017 óta az első aktív sportoló Sir Andy Murray és Sir Mo Farah mellett.

  • Elhunyt a 90 éves Sir Stirling Moss

    Elhunyt a 90 éves Sir Stirling Moss

    Igazi versenyzőlegenda távozott az élők sorából, Sir Stirling Moss személyében.

    A 90 éves Moss ma, húsvét napján, kora reggel tért végső nyugalomra.

    Lady Moss vele volt az ágya mellett, mikor hosszú betegség után elhunyt.

    „Úgy halt meg, ahogyan élt, csodálatosnak láttam.” – mondta Lady Moss a Daily Mailnek. „A végére már egyszerűen elfáradt, lecsukta gyönyörű szemeit és ennyi volt.”

    Élete során 529 versenyen indult, ebből 212-t megnyert. 16 F1-es győzelmet szerzett, ám bajnoki címet nem tudott nyerni.

  • Az F1-es versenyzők nem doppingolnak, bár régen szedtek ezt-azt

    Az F1-es versenyzők nem doppingolnak, bár régen szedtek ezt-azt

    Sok más sporttal ellentétben a Forma-1-ben sosem volt jellemző, hogy a versenyzők doppingoltak volna. Maximum az alkohol és némi kábítószer ütötte fel a fejét.

    Ezt a témát járta most körül egy kicsit a thejudge13.com.

    2005 óta a versenyzőket akár otthonukban, hotelben, vagy csapatuknál is érheti a véletlenszerű, természetesen nem előre bejelentett doppingvizsgálat.

    2009 világbajnoka, Jenson Button azonban felhívta rá a figyelmet, hogy bár manapság sokkal fejlettebben lehet vizsgálni és kimutatni az illegális szerek használatát, mégis túlságosan ritka az ellenőrzés a Forma-1-ben.

    2016-ban azt nyilatkozta a brit, hogy nem is emlékszik rá, mikor volt utoljára doppingvizsgálata.

    Persze hozzá kell tenni, hogy technikai sport lévén vélhetően az autósportban nem is jelentene akkora előnyt a doppingszerek fogyasztása, ráadásul a versenyzők is tisztában vannak vele, hogy mivel igen gyorsan közlekednek a versenypályákon, extra veszélyt jelentene bármiféle illegális szer használata.

    Az egykori F1-es orvos, Dr Gary Hartstein a thejudge13.comnak hozzáfűzte azt is, hogy az ilyen szerek egyike sem alkalmas arra, hogy a versenyzők képességeit anélkül javítani tudná, hogy közben látásproblémát, vagy koncentrációs zavart okozna.

    Azonban állítólag voltak versenyzők, akik Tacrine-t használtak, mely gyógyszert eredetileg az Alzheimer kór kezelésére fejlesztettek, de emellett javította a vizuális memóriát. Arra használták, hogy könnyebben memorizálják a komplexebb versenypályák vonalvezetését.

    Mindemellett ezt az anyagot, figyelembe véve mindenféle hatását, legálisnak tekintik. Ami azért szokatlan, mert a vizuális memória mesterséges javítása is egyfajta hatékonyságnövelés, ebben az értelemben pedig dopping.

    A Forma-1 történetében azonban hivatalosan soha senkinél nem született pozitív dopping eredmény, noha Stirling Moss elismerte, hogy szedett például amfetamint, mely manapság már illegálisnak tekinthető.

    „Akkoriban az amfetaminok, a Benzedrine, a Dexedrine egyszerűen csak arra volt, hogy az ember ébren maradjon. Nem tekintették doppingszernek.” – mondta Moss. „Az egész dopping dolog akkor vált érdekessé, mikor a sportolók arra kezdték őket használni, hogy javítsák velük fizikai kondíciójukat.”

    Az egyetlen FIA által ismert ilyen dopping ügy a cseh Tomas Enge nevéhez fűződik, akinek marihuánára lett pozitív a tesztje 2002-ben, egy el is veszítette F3000-es bajnoki címét. Azt végül Sébastien Bourdais nyerte.

  • Sir Stirling Moss felhagy a nyilvános szerepléssel

    Sir Stirling Moss felhagy a nyilvános szerepléssel

    A 88 éves motorsport legenda Sir Stirling Moss úgy döntött, hogy felhagy a nyilvános szerepléssel, és már csak az egészségére és a családjára koncentrál majd a jövőben. Nagyon sokan őt tartják a legjobbnak azon Forma-1-es autóversenyzők közül, aki soha nem nyertek világbajnokságot, az alábbi üzenetet jelentette meg a weboldalán fia, Elliot segítségével:
    „(Üzenet) a rengeteg barátjának, rajongójának a világ minden tájáról, akik eddig ezt a weboldalt használták, hogy rendre naprakészek legyenek vele kapcsolatban, apám bejelentette, hogy bezárja az oldalt. 2016 év végén súlyos fertőzéseket szedett össze, amiből csak lassan tudta összeszedni magát. Úgy döntött 88 évesen, hogy a megfékezhetetlen ember nyugdíjba vonul, így ő és édesanyám a jól megérdemelt pihenéssel tölthetik az időt, valamint egymással és a családdal többet törődhetnek. A teljes és népes Moss klán ezért köszönetet mond az elmúlt évek szeretetéért és támogatásáért, valamint mindenkinek boldog és eredményekben gazdag 2018-as esztendőt kívánunk.”

    Tavaly az elhivatott és fáradhatatlan figurája a motorsportnak egy szingapúri kórházban maradt hónapokig egy súlyos mellkasi fertőzés miatt, amelyből lassan épült csak fel.

    Moss tizenhatszoros nagydíj győztes, 1955 és 1961 között volt eredményes Mercedesszel, Maseratival, Vanwallal, Cooperrel és Lotusszal. Négy alkalommal is második lett a Forma-1 egyéni világbajnokságában! Karriere egyik csúcspontja volt, amikor meggyőző fölénnyel nyerte meg az 1955-ös Mille Migliát, a legendás Mercedes-Benz 300 SLR-rel, Denis Jenkinsonnal.

    Egészen 2016 decemberéig amikor is kórházba került, rendre járta a világot, és állandó látogatója és résztvevője volt a Goodwood Festival of Speed rendezvénynek.

  • 90 éves a Nürburgring!

    90 éves a Nürburgring!

    Hazánkban is hatalmas népszerűségnek örvend a Nürburgring, ami egy 1927-ben átadott versenypálya, és kijelenthető, hogy talán a világ egyik legnehezebbjének számít azóta is. Magyar versenyzők is szép számmal indultak már rajta, és olyanok értek fel itt a dobogóra, vagy nyertek hazánk fiai közül, mint a kamionsport jeles alakjai, Krasznai János és Kiss Norbert, vagy a túraautózásban induló Michelisz Norbert.

    A pályának mára két ismert kialakítása van, a rövidebben megy adott esetben a Forma-1 is, ezt 1984-ben álmodták meg. Az igazi embert próbáló feladat azonban az, ha a Nordschleifére is rámerészkedik az ember, főleg versenytempóban.

    A Nürburgringről mindenki a legnagyobb tisztelettel beszél, ahogy látható az az alábbi pár perces imázsfilmből is. Eleve Jackie Stewartnak köszönhető a Zöld Pokol elnevezése a pályának, ami azóta már szállóigévé vált. A 30-as évek egyik legnagyobb Grand Prix sztárja, Rudolf Caracciola is döbbenetét fejezte ki egykoron, hogy ilyet ő és a generációja bizony még nem látott. Sir Stirling Moss szerint ez a helyszín egy versenyzőnek a legkeményebb vizsgafeladata. Jochen Mass szerint egy kör a Nordschleifén mindent felülmúl. A svájci sztár Clay Regazzonit sem nyűgözte le egyik pálya se ennyire a világon, mint a Nürburgring. Klaus Ludwig szerint sehol a világon nincs ehhez fogható dolog, annyira egyedi.

    Szoktak itt tartani szabadtéri koncerteket is, és Campino a Toten Hosenből egyenesen a nappalijának érzi ezt a helyszínt, annyira magával ragadja a hangulat. Álljon itt végül a pálya becenevét adó Stewart örökbecsű véleménye:

    „Aki azt állítja, hogy nem szereti a Ringet, az hazudik… vagy még sosem járt ott.”