Stefano Domenicali, az F1 vezérigazgatója rámutatott, hogy a sportág új követői másképp szocializálódtak, mint a világbajnokságot több évtizede követők, és ez a pályák szerződéseire is hatással van.
Idén több helyszínnel is hosszú távú szerződést kötött az F1, Miami például 2041-ig (!) biztosította a helyét a naptárban. A klasszikusok egy része (például Monaco, Silverstone, Monza) szintén biztonságban van, ahogy szerencsére a kiszolgáló létesítményeket tekintve hatalmas felújításon áteső Hungaroring is, ám Domenicali figyelmeztetett: a tradíciók megléte önmagában sehol sem garancia a szerződéshosszabbításra. Ez a bővülő szurkolótábor egyik mellékhatása, ugyanis az új bevonzottak a jelek szerint kevésbé kötődnek a tradíciókhoz.
„Ha egy pályának van történelmi értéke, az pluszt jelent, de önmagában ez nem elegendő. A hagyományok fontosak olyanoknak, mint én, aki a gyerekkora óta követi a Forma–1-et, de az új rajongóknak ez magas szint, akik gyorsan átlépnek a dolgokon, átgörgetik a híreket, és elfelejtik, ki nyert tavaly egy helyszínen. Ez furán hangozhat, de vannak róla adataink” – idézte Domenicalit az Autosport.
„Sok mai fiatal szurkolónak mindegy, hogy egy verseny Monte Carlóban vagy Las Vegasban van. Emiatt a hagyományok nem számítanak alapvető elemeknek. A történelmet megalapozott jövőképpel kell továbbvinni, ami lehetővé teszi, hogy beruházásokat lehessen végrehajtani az infrastruktúrával, hogy mindegyik szurkolói szint számára szolgáltatásokat lehessen biztosítani, és hogy a naptárban lévő mindegyik ország pályája rendben legyen anyagilag.”
Az általa elmondottak beleillenek a “megváltozott tartalomfogyasztási szokások” frázisába, de joggal merül fel a kérdés, a dollárkötegeket leszámítva mennyire jó, hogy az ilyen gondolkodású nézők határozzák meg az F1 jövőjének irányvonalát, fontosabb-e a mennyiség, mint a minőség. Nyilván a történelmi örökségnek önmagában valóban nem kell garantálni egy pályának a szerződéshosszabbítást, ugyanakkor az sem véletlen, hogy ezek azok a helyszínek, amelyek rosszabb időkben, csökkenő globális érdeklődés mellett is alappillérei voltak a bajnokságnak – amikor egyszer ismét lejtmenet jön, rájuk biztosan lehet majd támaszkodni, ha megőrzik a helyüket a naptárban.
Domenicali saját szülővárosának pályája, Imola kapcsán is a (geográfiai okból eredő) terjeszkedési lehetőség hiányáról beszélt, ami jövőre már nem lesz benne az F1 állomásai között.
Nem tervez lassítani a Forma–1, Stefano Domenicali ígéretei szerint további szabályváltozások jönnek a sportba annak érdekében, hogy kielégítsék az új, főleg fiatalokból álló rajongói bázis igényeit. Az F1 vezére kijelentette, ennek érdekében a hagyományoknak is hátat kell fordítani.
Az elmúlt években a sport körül lezajló folyamatok jelzik, hogy milyen irányba indult el a királykategória: egyre több nagydíjhétvégével, egyre több sprintversennyel, egyre több tartalommal árasztják el a nézőket, hogy az életükben egyre kevésbé megkerülhető legyen az F1. Domenicali elmondása szerint ezt az elvet az USA-ból kölcsönözték, ahol „amint felébredsz, azonnal sporthírekkel bombáznak, és ez teremtette meg az egésznek a kultúráját”.
A 2026-os szezonra ismét hat sprintversenyt jelentettek be a napokban, de nem titkolt cél ezek számának növelése a jövőben, míg egy közelmúltbeli interjúban Domenicali arról beszélt, hogy a nagydíjak hagyományos 300 kilométeres távjának csökkentése is a tervek között van, miután a közösségi média térnyerésének hatására a nézők figyelmi spektruma érzékelhetően lecsökkent.
De ez még koránt sem a vége a tervezett változtatásoknak. Noha a 2026-os szezon még az új technikai szabályokról fog szólni, a sportvezető szavaiból kihallani, hogy hamarosan a sportszabályokban, a versenyhétvégék lebonyolításában is nagy átalakulás jöhet – hadat üzenhet az F1 a tét nélkül zajló szabadedzéseknek, de további olyan intézkedések is várhatók, amelyeket a sport régivágású rajongói talán nem fognak könnyen megemészteni – bár úgyis ők vannak kevesebben, mint arra Domenicali utalt már néhányszor.
„Alaposan át kell néznünk, mit tehetünk az új formátummal kapcsolatban. Az F1 Bizottság legutóbbi ülésén olyan ötleteket beszéltünk át, amelyek egészen őrültek, de mégis szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a jövőben is vonzóak maradjunk” – idézi az F1 vezérigazgatóját a Goodwood.com.
„Minél jobban szakítani tudunk a megszokásainkkal, annál könnyebben fogjuk tudni megragadni a fiatalabb generációk figyelmét, akik mindig az újdonságokat keresik. Persze oda kell figyelnünk arra, hogy ha új ötleteket hozunk be, azok jók is legyenek.”
„A fiatalok csak akkor fognak minden pillanatban odafigyelni, ha történik is valami. Az egyik legfőbb kérdés, amire meg kell találnunk a választ, hogy ezt hogyan érjük el.”
Hamarosan egy olyan főváros mellett készül versenyezni a Forma–1, amelyet a napokban izraeli légicsapások ráztak meg. Stefano Domenicali, a sport vezérigazgatója ugyan tragikusnak nevezte a történteket, de elmondása szerint ez még nem indokolja, hogy kivonuljon az F1 az országból.
E héten kedd délután Izrael nagy hatótávolságú rakétákkal bombázta Katar fővárosa, Doha egyik lakónegyedének épületeit, ahol tudomásuk szerint a palesztin terrorszervezet, a Hamász vezetői tartózkodtak. A támadás csak részben érte el a célját, két alacsonyabb rangú tisztségviselő vesztette életét a Hamász és a katari hatóságok közlése szerint.
A sajnálatos fejlemény, hogy a világ egy újabb országába nyúlt be az izraeli-palesztin háború, az F1-et is érinti annyiban, hogy a sport a november 30-i hétvégén, a szezon utolsó előtti állomásaként készül a dohai támadásoktól csupán néhány kilométerre északra fekvő luszaili pályán lefutni a Katari Nagydíjat.
Még nem volt olyan régen, hogy egy másik arab országban konkrétan egy robbantás tőszomszédságában köröztek az F1-es autók: a 2022-es Szaúd-arábiai Nagydíj pénteki első edzése alatt a pályától nagyjából 11 kilométerre egy olajtározót támadtak meg rakétákkal és drónokkal a jemeni húszi lázadók. Ugyan válságtanácskozás zajlott a dzsiddai paddockban az események nyomán, ám az a döntés született, hogy nem szakítják meg a versenyhétvégét. Végül nem történtek további közeli támadások.
A mostani katari eset is hasonló veszélyeket rejt, mert bár a futam még két és fél hónappal odébb lesz, nem jelenthető ki, hogy ez volt az utolsó izraeli támadás a régóta Dohában rejtőzködő Hamász-vezetők ellen. Egy becsapódó rakéta pedig itt is hasonló közelségben lenne a pályától, mint volt Szaúd-Arábiában.
Domenicali a The Observernek nyilatkozott az ügy kapcsán, és nemcsak lehűteni igyekezett a kedélyeket, de azt mondta, szerinte az F1 a feszült viszonyok rendezésében is szerepet játszhat a forrongó világban.
„Ez tragikus, nagyon nehéz helyzet – mondta a dohai támadásról. – Közelről figyeljük az eseményeket, de ma nem áll fenn olyan helyzet, amelyben azt kellene mondanunk, hogy ez aggodalmat kelt. Reméljük, hogy a sport pozitivitást hoz majd.”
„Mi vagyunk az egyetlen olyan globális sport, amely minden évben körbejárja a világot és találkozik miniszterelnökökkel, királyokkal, a világ vezetőivel. Abban bízom, hogy az F1 érkezése által ezekről a nagyobb dolgokról is beszélgethetünk velük, és a sport egységesíteni tudja a világot, amelyben élünk.”
Az F1 az utóbbi időben több olyan országba is betette a lábát, amely utána háborúzni kezdett egy szomszédjával. Az Orosz Nagydíj szervezőivel még mindig van egy rendezetlen bírósági ügyük emiatt, de a jövő évi Azeri Nagydíj időpontját is közvetve egy közelmúltbeli háború miatt kellett utólagosan módosítani – egy olyan miatt, ami felett a sport jószerével szemet hunyt.
Fernando Alonso és Andrea Kimi Antonelli sem támogatja a Forma–1 vezére által belengetett egyik jelentős változatást.
Stefano Domenicali, az F1 elnök-vezérigazgatója a minap arról beszélt, hogy számos újítás napirenden van a Forma–1-es versenyhétvégék lebonyolítása kapcsán, és a sprinthétvégék számának növelése mellett a rövidebb nagydíjak és a fordított rajtrácsos versenyek is megbeszélés tárgyát képezik. Domenicali ezzel kapcsolatban megosztotta, hogy a sprinteket a pilóták többsége már támogatja (még a korábban mindig negatív Max Verstappen is enyhülni látszik), miként néhányuk a fordított rajtrácsos versenyeket is kipróbálná.
A rövidebb nagydíjakat azonban rögtön ketten, a 44 évesen a mezőny korelnökének számító Fernando Alonso, illetve az újonc Kimi Antonelli is ellenezték. „A sprinthétvégék szórakoztatók nekem, izgalmasnak találom őket, mert sok mindent kell csinálni. Azonnal rajta kell lenni a szerezn, mert csak egy szabadedzésed van, aztán jön azidőmérő és a sprint – fejtegette a Mercedes pilótája az Olasz Nagydíj csütörtöki FIA-sajtótájékoztatóján. – Ugyanakkor szerintem a rövidebb futamok nem működnének. Már most, hosszabb futamokkal is egykiállásos versenyeket teljesítünk, ezért olyan sok plusz szabályt kellene hozni a kiállások és minden más terén. Nem hiszem, hogy sok mindenen változtatna, és egy hosszabb futamon valószínűleg több időd van felépíteni a versenyedet. Nem tudok egyértelmű választ adni erre a kérdésre, de ezt gondolom. A sprinthétvégék viszont szórakoztatók, szóval az nem lenne rossz, ha több lenne belőlük.”
„Rövidebb versenyek? Nem tudom, én már tévén fogom nézni [az F1-et], amikor ezt bevezetik – viccelődött Alonso, majd komolyra fordította a szót. – Mint Kimi is mondta, a saját versenyedet kell futnod, meg kell találnod az utadat a verseny során, hogy visszakerülj a természetes pozíciódba a verseny végére, ha jól kivitelezed. Ha a verseny túl rövid, mint néhány sprint, és rossz időmérőd volt vagy bármi, akkor tulajdonképpen semmire nincs időd. Nehéz követni a másikat, minden autón ugyanolyan régi gumi lenne, így nem lenne lehetséges visszahozni néhány helyet. A hosszabb versenyek megadják ezt a lehetőséget, ezt a szabadságot a stratégiával.”
Alonso emellett általánosságban is úgy véli, hogy annak ellenére, hogy mint azt Domenicali is mondta, a fiatalabb generáció nem feltétlenül híve a hosszú sporteseményeknek, mert tömény akciót akar látni, ez nem a sport hibája.
„Nem hiszem, hogy ez probléma a sporttal, szóval valószínűleg nincs szükség változtatásra – közölte a kétszeres világbajnok. – De Stefano jobban tudja mindenkinél, szóval ha ő úgy gondolja, hogy szükséges, jó kezekben vagyunk nála az efféle döntésekkel. Ugyanakkor a futballmeccsek is kicsit túl hosszúak. Amikor a TV előtt ülök, nem koncentrálva nézem végig a 90 percet, mert mindig eltereli valami a figyelmem. De senki nem beszél arról, hogy legyenek 60 percesek a futballmeccsek. Ez társadalmi probléma, a gyerekek problémája, nem a sportoké. Úgyhogy valószínűleg nincs szükség változtatásra.”
A Liberty Media az utóbbi években már bizonyította, hogy nem fél kísérletezni olyan dolgokkal sem a Forma–1-ben, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek. A legjobb példa erre a sprintfutamok 2021-es bevezetése, de szinte borítékolható, hogy a jogtulajdonos a közeljövőben ennél is jobban felforgatja az évtizedeken át megszokott menetrendet.
Stefano Domenicali, az F1 elnök-vezérigazgatója ugyanis már egyeztetett a pilótákkal olyan újításokról, mint a nagydíjak lerövidítése, illetve a MotoGP-stílusú sprintfutamok és a fordított rajtrácsos versenyek bevezetése, a rajongók és a versenyek promóterei ugyanis állítólag már unják a sok szabadedzést. Legalábbis a fiatalabb korosztály tagjai Domenicali szerint biztosan így éreznek, az ő figyelmüket ugyanis nehéz hosszabb ideig lekötni, és ahhoz is folyamatos akció kell, hogy egyáltalán bármennyi időre sikerüljön megtenni ezt.
Az olasz diplomata az F1 részvényeseivel és a pilótákkal folytatott egyeztetések után közölte, hogy a többségük a változtatások mellett van, azok tehát előbb-utóbb meg fognak történni, tetszik vagy sem. „Ott van a téma az asztalon a versenyhétvégék elkövetkező években alkalmazott formátumáról, kezdve a sprinthétvégékkel – idézi Domenicalit az Autosport. – Meg kell értenünk, hogy legyen-e belőlük több, hogyan legyen belőlük több, és használjunk-e másmilyen lebonyolítást. Számos megbeszélést folytatunk a csapatokkal, hogy döntsünk az irányról.”
A sprinthétvégéket 2021-ben vezették be, azóta pedig számos változtatáson átestek, mígnem eljutottunk a jelenlegi formátumig. Ebben pénteken egy szabadedzést rendeznek, majd jön a sprintfutam rajtsorrendjéről döntő időmérő. Eután szombaton a sprintfutammal indul a program, majd következik az időmérő a nagydíjra, ami előtt a csapatok szabadon változtathanak az autóik beállításán, azaz a hétvége sprintrésze és időmérőből, valamint nagydíjból álló része élesen elkülön. Mivel csak egy szabadedzés van a programban, ez a menetrend jobban kiszolgálja a minden nap eredményekért zajló körözésre vágyókat.
A pénteki kétszer egy órás körözgetés sokaknak túl unalmas lehet | Fotó: Florent Gooden / DPPI
„Meg kell mondanom, hogy néhány idősebb, keményvonalas rajongót leszámítva mindenki akar sprinthétvégéket – közölte Domenicali. – A promóterek igénylik ezt a formátumot és most már a pilótákat is érdekli. Kicsit provokatív vagyok, de a szabadedzés csak a vájtfülűeket érdekli, az olyanok pedig, akik több akciót szeretnének, a sprinthétvégét preferálják. Több mindenről lehet beszélni péntekről kezdve, hiszen már aznap is van egy időmérő edzés, de megértem azt is, hogy mindez az F1 kultúrájának részévé kell váljon.”
Domenicali ezután előrejelezte, hogy nőhet a sprinthétvégék száma, de azért azt nem tartja kivitelezhetőnek, hogy a MotoGP-hez hasonlóan minden hétvége ilyen legyen. „Az irány világos: garantálhatom, hogy néhány éven belül lesz igény arra, hogy az összes hétvégét ugyanolyan formátum szerint rendezzük. Nem azt mondom, hogy eljutunk oda, mint a MotoGP, amely minden fordulóban rendez sprintet, mert az túl nagy lépés. Inkább egy érési folyamatként látom ezt, ami tiszteletben tartja a tradicionálisabb megközelítést.”
Az F1 vezére egy érdekes részletet is megosztott a pilóták véleményének megváltozásával kapcsolatban, állítása szerint ugyanis a sprinthétvégéket azok bevezetése óta élesen kritizáló Max Verstappen is megenyhült. „Ami a pilótákat illeti, kezdbetben 18-an ellenezték a sprintet és ketten voltak mellette, ma azonban az ellenkezője a helyzet. Megbeszéltük ezt az Ausztriában szervezett vacsorán és mindenki mellette volt. Még Max is, akivel négyszemközt is beszéltem, elkezdte azt mondani, hogy van értelme, szóval mindenkinek a hozzáállásában látom a változást. Végső soron a pilóták versenyzésre születtek.”
Már Verstappen is szereti a sprinteket? | Fotó: Mark Thompson/Getty Images/Red Bull Content Pool
Domenicali persze nem a kisujjából szopta ki azt, hogy a nézők mit szeretnének, hanem a versenyzők és promóterek visszajelzései mellett közvélemény-kutatásokra és az F1 felületeinek, többek között az F1 TV-nek az adataira támaszkodik. „A promóterek és rajongók akciót akarnak, és most, hogy elkezdték megérteni, hogy ez lehetséges, a közvélemény-kutatásaink azt mutatják, hogy a közönség többsége azt akarja, hogy a pilóták eredményekért küzdjenek. Leegyszerűsítve: belefáradtak a szabadedzésekbe. Ez egy objektív tény, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.”
Rövidebb futamok is jönnek?
Újabb csapást jelenthet a keményvonalas rajongóknak a nagydíjak potenciális lerövidítése is, ami persze nem lenne példa nélküli, hiszen 1957-ig nagyjából 3 órás versenyeket rendeztek, amelyek sokszor totális unalomba fulladtak. Az Autosport az 1956-os Belga Nagydíjat hozta fel példaként, amelyen 2 óra 40 perc elteltével már csak 8 autó körözött a 14 km hosszú spái pályán, az élen álló Peter Collins pedig közel 2 perccel nyert Paul Frere előtt, miközben a dobogósoktól lefelé mindenki legalább egy körös hátrányban végzett.
Domenicali szerint ugyanakkor a jelenlegi, nagyjából 300 km-es távú, legfeljebb két órás, de átlagosan ennél rövidebb futamok is kicsit hosszúak lehetnek a fiataloknak. „Számos csatornánkon látjuk, hogy az összefoglalók nagyon jól teljesítenek. Nekünk, akik a jelenlegi formátummal nőttünk fel, minden rendben van így, ahogy van, de van egy nagy szegmens, akik csak a kulcspillanatokat akarják látni. Ma nagyon jól mennek a dolgok, de pontosan emiatt nem dőlhetünk hátra. Gondolnunk kell a következő lépésre.”
F2-t csinának az F1-ből?
Ha valaki eddig nem érezte úgy, hogy szentségtörésre készülnek szeretett sportágával, az lehet, hogy majd most már fogja, tervben van ugyanis az utánpótlás-sorozatokban, köztük az F2-ben és F3-ban nagyon régóta bevettnek számító fordított rajtrácsos futamok kipróbálása is.
„Napirenden van. Már beszéltünk róla korábban, de az elkövetkező hónapokban ismét bátorítanunk kell az erről folytatott párbeszédet, mert hallottam, hogy számos versenyző javasolta ezt – közölte Domenicali. – Először mindenki ellene volt, de a legutóbbi találkozón sokuk azt mondta: »Miért nem próbáljuk ki?« Nem gondolom, hogy itt van egyértelmű jó és rossz, minden vélemény értékes. Kiértékeljük az FIA-val és a lehető legjobb módon interpretáljuk a fejlődő trendet.”
Az Autosport ezután élcelődött egy sort azon, hogy innen már csak egy lépés lenne, hogy sorsolással döntsenek a rajtsorrendről, mint tették azt egy ideig a brit túraautó-bajnokságban (BTCC) a 2010-es években, amikor a fordított rajtrácsos futamra számhúzás döntötte el a rajtsorrendet. Nem is kellett sok, hogy az egyik versenyző csaljon (belenézett a kalapba), majd élő adásban kelljen bocsánatot kérnie.
Az F1 elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy a jövőre debütáló motorciklust követően meghallgattatik a rajongók óhaja.
Noha természetesen még semmi nincs kőbe vésve, Stefano Domenical, a Forma–1 elnök-vezérigazgatójának szavai alapján azért nagy összegben fogadhatunk rá, hogy V6-os hibrid erőforrásokat belátható időn belül V8-as hibridek váltják majd. Hogy pontosan milyen konfigurációban, arról még korai beszélni, de már önmagában ez a változás is örömmel töltheti el azokat a drukkereket, akik visszahoznának valamit a régi motorok fülsüketítő hangjából.
Persze az igazán örömteli a V10-es motorok visszahozatala lenne, ám az idén tavasszal ezt a gyártók tulajdonképpen leszavazták, azóta pedig Mohammed Ben Sulayem, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnöke is már a V8-asok érkezéséről beszélt. Hogy ez is mennyire felvillanyozná a rajongókat, azt jól mutatja, hogy a The-Race.com megszavaztatta olvasóit a Forma–1 jövőbeli motorirányáról, és azt az eredményt kapta, hogy a voksolók 86% a fenntartható üzemanyaggal hajtott V8-as vagy V10-es mellett van, míg csupán 7%-uk akar kitartani a jelenlegi erőforrások mellett.
Ezzel az eredménnyel szembesítették Domenicalit is a saját podcastjukban, mire ő elmondta, támogatja az irányt. „Az hatalmas támogatás, de felidézném, mit mondtam erről két évvel ezelőtt, és akkor visszaemlékezhetnek, hogy megírták és felvették. Én pontosan ezt mondtam. Úgyhogy nagy örömmel látom, hogy nagy támogatottsága van ennek. Úgyhogy természetesen ez a hibridizációval együtt lesz, ami nagyon fontos. A fenntartható üzemanyag és a V8-as együtt szerintem nagyszerű. Úgy hiszem, a hibridizáció a jövő következő lépése. De nem akarom elvenni a fókuszt a következő évben érkező szabályokról, mert az nem lenne helyes. Koncentráljunk arra, hogy mit kell fejleszteni a következő néhány évben, de azzal egyetértek, hogy utána ez lesz a jövő.”
Domenicali nem a levegőbe beszélt, íme egy 2023-as nyilatkozata:
Noha továbbra is maradnak az 1,6 literes V6-os turbómotorok, sokkal erősebb akkumulátor társul majd hozzájuk, amely lehetővé teszi a hibrid komponens teljesítményének 120 kW-ról 350 kW-ra növelését. A jövőre már 100%-ban fenntartható üzemanyaggal működtetett V6-os teljesítménye eközben 550-560 kW-ról 400 kW-ra csökken, így közel fele-fele arányban oszlik majd meg a belső égésű motor és az MGU-K által biztosított energia. Az MGU-H-t száműzik, a fékezésből visszanyerhető energia pedig megduplázódik és ezentúl körönként 8,5 MJ lesz. Ezen kívül lesz egy úgynevezett „MGU-K Override” funkció, amely az előzést hivatott segíteni azzal, hogy 290 km/óra és 337 km/óra között extra 0,5 MJ energiát bocsát rendelkezésre, miközben a védekező autónak fokozatosan csökken az elektromos komponens által biztosított energiája.
Hogy az autóipar változásai is abba az irányba mutatnak, amiről az F1 elnök-vezérigazgatója beszélt, jelzi például a sportágba jövőre saját csapattal, 2028-tól pedig saját motorral érkező General Motors lépése is, az amerikai gyártó ugyanis az idén 888 millió dollárt invesztált a New York államban található Buffalo városában levő gyárába, hogy támogassa a V8-as motorok következő generációjának fejlesztését. A befektetés új szerszámokat, felszerelést és a gyár korszerűsítését teszi lehetővé.
De a jelenlegi bonyolult erőforrások leváltását vetítette előre dr. Hanula Barna, a győri Széchenyi István Egyetem docense is a RallyCafe Magazinnak adott interjúban. A legutóbbi lapszám online változata ITT érhető el.
Egyenalkatrész lehet, hibrid nem
A The-Race podcastjában Domenicali reagált Ben Sulayem azon felvetésére is, hogy a jövőben több alkatrészt egységesíteni kellene a Forma–1-ben. Azon túl, hogy ehhez rengeteg egyeztetésre lenne szükség a csapatokkal, hiszen számos megfontolást figyelembe kell venni, az F1 vezére nem zárkózik el ettől az úttól sem.
„Tudjuk, mi a váltó, de az új generáció olyan mechanikai komponensként tekint rá, amiről nem tudják, mire való. Őszintén szólva a váltó többé nem releváns a teljesítmény szempontjából, mert végső soron a különböző váltók közötti szórás 0,001 másodperc – utalt az egyik egységesítendő elemre. – Az egyetlen gond a megbízhatóság és a költség. Hogy egyetértenék azzal, hogy ebbe az irányba menjünk? Azt mondanám, logikus azt gondolni, hogy az F1 technológiai aspektusát nézve nem annyira releváns komponensek részleteiről egyeztessünk. Ugyanez elmondható az akkumulátorokról is, de némely gyártó ezt teljesítményt befolyásoló tényezőként láthatja. Szeritnem a holisztikus megközelítés a helyes, hogy megértsük, mi a releváns technológiai szempontból és azt alkalmazzuk a jelenre és a jövőre. Ezeket a dolgokat így kellene kezelnünk a jövőben.”
Felvetődött az is, hogy a hidrogénhajtás megjelenjen a közeljövőben a sportágban, de ezt Domenicali kizárta. „Ez lehetőség lehet, de nem a következő 10 évben. Túl messze van. És vannak a versenyzéssel összefüggésben levő biztonsági nehézségek is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a motorsport az motorsport, nem mobilitás. Természetesen a hidrogénről kell beszélni, de túl sok a változó. Túl korai versenyzési szempontból közelíteni ehhez a technológiához. Túl bonyolult és jelenleg nem éri meg vállalni ezt a kockázatot, mert túl korán van hozzá.”
Egy friss felmérés szerint az F1-es rajongók többsége túl soknak tartja a versenynaptár jelenlegi hosszát, és csak ötödük örülne, ha 24-nél is több versenyt rendeznének egy szezonban. Stefano Domenicalinak, a sportág vezérigazgatójának több tábor számára is van rossz híre: nincs kilátásban, hogy ennél is több futam legyen, de azt sem, hogy kevesebb.
A nemzetközi olvasótáborral rendelkező The Race kérdezte meg követőit, hogy négy lehetőség közül milyen sűrű versenynaptárat tartanának ideálisnak az F1-ben. Az 55 ezer válaszoló 12%-a elégedne meg már 16-18 évenkénti futammal is, legtöbben, 44% a 19-21 közötti futamra voksolt, 25% szerint megfelelő az utóbbi években bevett szokássá vált 22-24, míg 19% szerint ennél is több nagydíjhétvége kellene.
A tavalyi után az idei a második szezon, amelyben 24 futamot rendeznek, amit Domenicali is felső plafonnak jelölt ki. A felmérés szerint tehát a válaszadók negyede nem változtatna a naptár hosszán, ötödük ennél is többet szeretne, 56%-uk azonban a csökkentést pártolja. A The Race podcastjában nemrég Domenicali vendégeskedett, akit szembesítettek is ezekkel az adatokkal, az olasz üzletember pedig a soha meg nem álló tartalomszolgáltatás igényével, a más sportágakkal szembeni „meccshátrányukkal” indokolta, hogy miért nem lenne előremutató döntés, ha visszatérnénk mondjuk a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz, amikor még 19 versenyből állt egy szezon.
„A termékünk értékét jelzi, hogy mi és a csapatok is mennyi partnerrel dolgozunk együtt. Értékesnek lenni azt jelenti, hogy a megfelelő üzleti ajánlatot tudjuk nyújtani. Ha nem így lenne, akkor nem is lennénk ilyen népszerűek” – fogalmazott Domenicali.
„Emiatt érzem azt, hogy ennek a szavazásnak a 25%-os csoportjába írhatom be magam, hiszen kereskedelmileg a mostani a fenntartható mennyiségű nagydíj. Ne felejtsünk el egy lényeges szempontot: olyan világban élünk, amelyben a tartalomgyártás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy érdekesek maradjunk. Ehhez nekünk csak 24 versenyünk van. Egy futaballcsapat 70 mérkőzést játszik egy évben, egy baseballcsapat 165-öt – a bajnokság minden egyes nap ott van a tévében. 24 versenyből pedig annyi tartalmat gyártani, hogy vonzóak tudjunk maradni, komoly feladat.”
Domenicali végül üzent a futamszám csökkentését óhajtó 56%-nak: „Igazán remélem, hogy mindazok, akik kevesebb nagydíjat szeretnének, hamarosan átlátják majd a teljes képet. Ami nem csak a pénzről szól.”
A korábbi Ferrari-csapatfőnök szerint az amerikai piachódítás miatt is indokolt a minél több futam: mint fogalmazott, ahhoz, hogy az F1 tartósan népszerű maradjon az USA-ban, a sportágnak be kell építenie magát a lakosság kultúrájába, vagyis olyan frissnek és relevánsnak kell maradnia, hogy minden reggel érdeklődést váltson ki egy átlagos amerikaiból, ahogy a tradicionális amerikai sportligák, az NBA, az NFL vagy a baseball-bajnokság, az MLB teszik.
Stefano Domenicali, az F1 vezérigazgatója arról beszélt, hogy egyre több híve van a felvetésnek, ezért vitát kezdeményez róla.
Miközben számos sportautós sorozatban, illetve az F1 utánpótlás sorozataiban is évtizedek óta bevett szokás a fordított rajtrács intézménye, eddig akárhányszor felmerült az ötlet, hogy be kellene vezetni a világbajnokságban is, a végén mindig az elkaszálás sorsára jutott. Ez a rendszer azt takarja, hogy a rajtsorrend a mezőny elején fordítottja az időmérő eredményének az egyik futamon, amelynek viszont az értékelésében is megmutatkozik az, hogy lassabb pilóták indulnak az élről: ők dobogós célba érés esetén nem kapnak annyi pontot, mintha egy olyan futamot tették volna ezt, ahol a legjobb kvalifikációs idők összhangban állnak a rajtfelállással.
A sprintfutamok biztosíthatnák a labort a fordított rajtrács F1-es tesztelésére, és Domenicali azt mondta, nem zárkózik el a témától, főleg annak tudatában, hogy a múlthoz képest változott a közhangulat az ilyen jellegű lebonyolítás megítélésében.
„Az egyik kérdés az, hogy több versenyen hajthatunk-e végre ilyen [sprintes] lebonyolítást. A másik pedig az, hogy ez lenne-e a megfelelő kivitelezés a fordított rajtrácsra, ahogy az F2-ben és az F3-ban történik” – nyilatkozta az F1 vezérigazgatója a The Race-nek, hozzátéve, hogy ezt előtte természetesen meg kell vitatni a versenyzőkkel, a csapatokkal és az FIA képviselőivel.
„Egyértelműen növekszik az érdeklődés ez iránt, így készen állok a vitára nem csak arról, hogy több sprint legyen, hanem hogy a lebonyolítása is megújuljon, legyenek új ötletek.”
„Nyitottak vagyunk. Az a helyes, hogy hallgassunk a rajongókra, hogy újat alkossunk, és ne aggódjunk a hibák miatt. Aki abban hisz, hogy ne kövessünk el hibákat, az semmi újat sem fog alkotni.”
A sprintversenyek 2021 óta részei a világbajnokságnak, a bevezetésükkor még csak három pályán tartottak ilyeneket, azóta hatra nőtt a számuk. A fordított rajtrácsos lebonyolítás megszavazása egyes csapatok részéről igencsak kétségesnek tűnik, mivel ez mesterségesen változtat az erőviszonyokon, és a Mercedes hasonló elvből például a teljesítménykiegyenlítési rendszer miatt nem akar indulni a Le Mans-i 24 órás versenyen.
Az biztos, hogy a fordított rajtrács növelné az előzések számát, de az ilyen sikerek értékét csökkentené.
Frédéric Vasseur neves támogatóra lelt, de nem az az elnök állt ki mellette, akinek a támogatására a Ferrari csapatfőnökének most a legnagyobb szüksége lenne.
A Ferrari már a Kanadai Nagydíj előtt is fényévekkel le volt maradva a McLarentől a konstruktőri pontversenyben, Montrealban pedig a Mercedes is megelőzte őket, ami semmiképpen nem jó hír a szerződéssel a szezon végéig rendelkező Frédéric Vasseurnek. A Scuderia csapatfőnöke még a legutóbbi versenyhétvége előtt vált az olasz sajtó összehangolt támadásának célpontjává, ami után frusztráltan kért több tiszteletet a Ferrarinál dolgozók felé a médiától.
A maranellóiak számára finoman szólva is felejthetőre sikerült kanadai verseny után a legnagyobb olasz sportnapilap azonban ismét belerúgott a franciába, akivel kapcsolatban óhatatlanul is az az ember érzése, hogy meg vannak számlálva a hónapjai a csapat élén. Különösen azt nézve, hogy a Ferrari felsővezetése, azaz John Elkann elnök és Benedetto Vigna vezérigazgató egyetlen szóval sem védte meg őt a támadások óta eltelt több mint másfél hétben.
Kiállt viszont mellette Stefano Domenicali, a Forma–1 elnök-vezérigazgatója, aki szerint Vasseur az a személy, aki ismét vb-címet nyerhet a vörösöknek. „Remek munkát végez és ki kell tartania a céljai mellett. Függetlenítenie kell magát a külső zajtól és megőriznie az energiáját arra, hogy előrevigye a csapatot. Neki is megmondtam, és most megismétlem: hiszek benne. Nem szabad hagynia, hogy ezek a támadások meggyengítsék; a kritika mindig a munka része. Hagyják őt békében dolgozni, mert a Ferrari így fog visszajutni a csúcsra” – nyilatkozta a Ferrarit 22 éven át szolgáló, az istállót 2008 és 2014 között csapatfőnökként irányító olasz a francia L’Equipe-nek.
Ezt akár üzenet is lehet a Ferrari vezetőinek, hogy ezúttal ne tegyenek elhamarkodott döntéseket, mert a Forma–1-nek szüksége van egy sikeres Ferrarira (és Lewis Hamiltonra), ami persze korántsem jelenti azt, hogy Vasseur jövője biztosítva lenne.
Vajon meddig tart John Elkann türelme? / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Ez a Ferrari?
Günther Steiner, a Haas korábbi csapatfőnöke szerint olyannyira nem biztos Vasseur maradása, hogy a múltbeli példák alapján John Elkann őt fogja felelőssé tenni, amiért a Ferrari zsinórban harmadik éve nem fog világbajnoki címet nyerni.
„Ha a történelmet nézzük, szerintem láthatjuk, hogy ő lesz a következő bűnbak. Nem ismerem az ebben résztvevő sajtót, szóval nem tudom, hogy igaz-e, amiket írnak, de ha igaz, akkor egyértelműen nyomás alatt van. Ez a Ferrari. Ha három évig nem nyersz, nyomás alá helyeznek” – mondta Steiner a Red Flags podcastban.
„Nem tudom, mennyire komoly, hogy meg akarnak szabadulni tőle. Erről fogalmam sincs, de szerintem most, hogy már nem is másodikok. Mondjuk amikor ezeket írták Fredről, még másodikok voltak. Nem tökéletes, mert az az első hely lenne, ezt tudom. De annyira nem is rossz. Nem mondanám persze azt sem, hogy jó, vagy igazán jó” – fejtegette a Haas korbbi csapatfőnöke.
A Mercedes montreali győzelmével a Ferrari az egyetlen topcsapat, amely az idei szezonban még nem nyert nagydíjat, és miután tavaly az utolsó futam végéig harcban volt a konstruktőri címért, 10 hétvége után kevesebb, mint fele annyi pontja van (183), mint a 374 egységgel élen álló McLarennek.
Stefano Domenicali szerint nem arról van szó, hogy parkolópályára tették volna az afrikai Forma–1-es futamot, ám meg kell kapniuk bizonyos garanciákat ahhoz, hogy érdemben haladhasson egy ilyen projekt. Az F1 elnök-vezérigazgatója arra is kitért, hogy mindezt potenciálisan a Las Vegas-i Nagydíjéhoz hasonló mintára valósíthatják meg, amelyet kifejezetten sikeresnek tart.
A Forma–1 a koronavírus-járvány időszakát és néhány egyéb kihagyást leszámítva hosszú évtizedek óta folyamatosan öt kontinensen versenyez. Afrika azonban már több mint harminc éve hiányzik a versenynaptárból. A legutóbbi ottani futamot még 1993-ban rendezték Kyalamiban, azóta viszont nem látogatott a mezőny a hatodik lakott földrészre.
Az elmúlt években viszont ismét előkerült ez a téma. Amellett, hogy Ruanda bejelentkezett a versenyrendezésre, a dél-afrikai kormány kulturális és sportminisztériuma pályázatot írt ki egy nagydíj esetleges megtartására. A legvalószínűbb forgatókönyv Kyalami visszatérése lehet, de a Fokváros agglomerációjában található, 2023-ban a Formula E-nek már otthont adó Green Point is szóba jött. A közelmúltban viszont úgy tűnt, hogy kicsit parkolópályára került a téma, ám Stefano Domenicali nem így látja.
„Nem ez a jó szó – nyilatkozta az F1 elnök-vezérigazgatója az Autosportnak. – Mielőtt megtennénk ezt a lépést, három területen is garanciákra van szükségünk: olyan beruházás kell, amely az F1 jelenlétén túl a közösség számára is előnyt jelent; infrastruktúra, nemcsak a pálya, hanem a szállodák, utak, repülőterek esetében is; és olyan gazdasági bázis, amely hosszú távon képes támogatni az eseményt. Nem állítottuk parkolópályára. Azon dolgozunk, hogy felmérjük, mi hiányzik, mielőtt kijelenthetnénk, hogy »rendben, mehetünk«. Azonban még nem tartunk ott.”
Az viszont egyre valószínűbb, hogy Lewis Hamilton nagy álma úgy már nem fog teljesülni, hogy ő is a mezőnyben lesz, hiszen néhány évnél aligha van hátra több a karrierjéből. A hétszeres világbajnok többször is elmondta, hogy nagyon szeretné, ha a Forma–1 visszatérne Afrikába, ezzel is növelve a sorozat diverzitását.
Amit viszont mindenképpen a örömmel hallanak az F1-es körforgás résztvevői, hogy akár lesz afrikai futam, akár nem, nem akarnak a jelenlegi huszonnégy forduló fölé menni. Ami a fekete kontinensen zajló futam szervezését illeti, az egyik forgatókönyv alapján a Las Vegas-i Nagydíjhoz hasonlóan ezt is maga a sportág szervezné, illetve látná el a promóteri feladatokat. Domenicali méltatta a vegasi projektet, de hangsúlyozta, van még benne potenciál.
„Nagy siker volt – jelentette ki. – Azonban, mint minden új projekt esetében, itt sem várhatjuk el, hogy a befektetés azonnal megtérüljön. Ha magát az eseményt ítéljük meg, Las Vegas egyértelműen nyereség volt az F1 számára. A médiamegjelenésen túl segített nekünk olyan kereskedelmi megállapodásokat biztosítani, amelyeket máskülönben nehéz lett volna lehetőségünk tető alá hozni. Nem tagadom, hogy a helyi közösség számára magasak voltak a költségek. Az idei évtől kezdve a Las Vegas-i Nagydíj teljes mértékben a mi központi irányításunk alatt lesz, a szervezőcsapat mostantól közvetlenül nekünk jelent. Átdolgoztuk a struktúrát, hogy felgyorsítsuk a megtérülést. Szeretnénk, ha a helyi befektetők nagyobb részt vállalnának. A vegasi hétvége gazdasági hatása hatalmas volt az elmúlt két évben, nagyobb, mint a Super Bowlé. A helyi közösség hatalmas pénzügyi haszonhoz jutott. Továbbra is be kell fektetnünk és hinnünk kell a projektben. Ne felejtsük el, hogy bár nagy lépéseket tettünk az Egyesült Államokban, még mindig hatalmas a növekedési potenciál, folyamatosan növelnünk kell a láthatóságunkat.”
