Szerk Racingline.hu

Címke: statisztikák

  • Leghosszabb vb-cím nélküli sorozata felé robog a Ferrari, és senki sem fordított még úgy, ahogy nekik kellene

    Leghosszabb vb-cím nélküli sorozata felé robog a Ferrari, és senki sem fordított még úgy, ahogy nekik kellene

    A nyakunkon lévő Forma-1-es szezonzáró Abu-dzabi Nagydíj konstruktőri bajnoki harca szakajtónyi statisztikai különlegességet tartogat. Az már biztos, hogy rémesen gyenge győzelmi mutatója lesz az új világbajnoknak, Sergio Pérez pedig példátlan mélységbe rántotta magával az egyéni címet megnyerő csapatot.

    Már-már ősidőkre visszanyúló élményben lesz részünk az Abu-dzabi Nagydíj végén, hiszen vagy a McLaren, vagy a Ferrari konstruktőri bajnokká válik 2024-ben, ez pedig mindkét csapat életében rekordhosszú kihagyás után történne meg. A két csapat 2008-ban még megosztotta egymás között a két bajnoki címet, az azóta eltelt 15 évben azonban minden egyes világbajnoki trófea a Milton Keynes-i (Red Bull) vagy a brackley-i csapathoz (2009-ben még Brawn GP, utána Mercedes) került.

    A Ferrari számára a tét elkerülni fennállása legeredménytelenebb időszakának továbbnyújtását. Az 1983-as és az 1999-es konstruktőri címük közötti 16 év volt a leghosszabb periódus, amelyben a Scuderia egyetlen világbajnokságot sem nyert, és 2008 óta idén is éppen a 16. évében jár az aktuális ínséges időszaknak. Ha a hétvégén nem jön össze a fordítás, azzal a Ferrari a Michael Schumacher előtti, legendásan hosszú nyeretlen időszakát is túlszárnyalja.

    A McLarennél ennél is régebb óta tart a sóvárgás. Vb-címet ők is 16 éve szereztek utoljára, amikor Lewis Hamilton a drámai 2008-as végjátékban behúzta az egyéni címet, de a legutóbbi konstruktőri címük még az előző évezredre, 1998-ra datálódik, ami 26 évvel ezelőtt történt!

    Pedig a wokingiak azóta is számos alkalommal harcban álltak a csapatbajnoki címért, de a végjátékban valami mindig közbejött – erről szóló októberi cikkünk így a szezonzáró előtt talán még aktuálisabb:

    A bukás bajnokai? – Így dobott el magától 7 konstruktőri címet is a McLaren 1998 óta

    A McLaren kálváriáját még hangsúlyosabbá teszi, hogy nekik történetük során korábban még nem is volt olyan hosszú nyeretlen szériájuk, mint a Ferrarinak: a második leghosszabb időszak, amelyben nem szereztek világbajnoki címet, az F1-be való 1966-os beszállásuk és az Emerson Fittipaldival való 1974-es csúcsra érés között eltelt nyolc év.

    A Ferrari vb-címének statisztikai valószínűsége: zéró

    Hogyan kell matekoznia a mezőny két legnagyobb múltú és legsikeresebb csapatának a szezonzáró Abu-dzabi Nagydíjon?

    A McLaren 21 ponttal vezet a Ferrari előtt, ennyit kell ledolgoznia az olasz istállónak ahhoz, hogy bajnok legyen. Pontosabban 21-et csak akkor elég, ha Charles Leclerc vagy Carlos Sainz nyer Abu-Dzabiban, ám a győzelem elmaradása esetén már 22-vel kell többet szerezniük Lando Norris és Oscar Piastri együttes eredményénél. A két csapat ugyanis jelenleg 5-5 győzelemmel áll, ám ha a Ferrari nem tud javítani ezen a mutatón, akkor pontegyenlőségnél a McLaren lenne előnyben, lévén 10 második helyet szereztek már az olaszok csupán 4-ével szemben.

    Az idei szezon képe alapján azonban lehet, hogy ehhez rendkívüli körülményre lesz szükség, hiszen az év során csak egyszer, az USA Nagydíjon tudott ennyivel, pontosan 21 ponttal többet szerezni a Ferrari a McLarennél. Akkor Leclerc és Sainz kettős győzelmet arattak, Max Verstappen pedig még beékelődött a 4. és 5. helyen célba érő McLarenek elé. Frédéric Vasseuréknek most is egy ilyesmi forgatókönyv kínálná a legjobb esélyt, viszont ez azt is jelenti, hogy a Ferrarinak már nincs a saját kezében a sorsa. És még ha az austini eredmény ismétlődne is meg, akkor is kimenthetné a McLarent a leggyorsabb körért járó pont – amitől ezen a hétvégén búcsúzik a Forma-1.

    A Szingapúri Nagydíj után, Daniel Ricciardo ellentmondásos leggyorsabb köre nyomán gyűjtöttük össze alábbi cikkünkben, mely esetekben szóltak bele ezek az extrapontok a bajnokságok alakulásába. Bár akkor a fő szándék még az volt, hogy az egyéni versenyfutásban javítsák Verstappen esélyeit Norrisszal szemben, ebben a szoros konstruktőri állásban még az is megtörténhet, hogy a Ferrari és a McLaren közötti harcot befolyásolta vele Ricciardo.

    Egyszer már döntött a leggyorsabb kör az F1-es bajnoki címről, Ricciardo is lehet még a mérleg nyelve

    De ekkor félre is söpri mindezt egy egészen meglepő statisztika. Ugyanis:

    a konstruktőri bajnokságok történetében egyetlen csapat sem tudott még fordítani a szezonzárón.

    Vagyis bár eddig 18 alkalommal csak az utolsó futamon dőlt el a bajnoki cím a csapatok között, minden egyes alkalommal az az istálló húzta azt be, amelyik a tabella élén érkezett meg az évadzáróra. Ezzel szemben az egyéni pontverseny tíz alkalommal is hozott már ilyen fordítást.

    Idén már sokszor megénekeltük az élmezőny rendkívüli kiegyenlítettségét, hiszen négy csapat harcolt a győzelmekért, s mindegyikük szerzett kettős győzelmet is. És akkor ennek a tetejében itt van még az, hogy 2024-ben olyan csapatot fognak konstruktőri bajnokká avatni, amelynek talán csak öt, de legfeljebb hat futamgyőzelme lesz egy 24 versenyes szezonban. Egyáltalán nem ezt szoktuk meg az F1-es dominanciák másfél évtizedében, főleg nem egy olyan 2023 után, amelyben még a győzelmek 95,4%-át, vagyis egy híján az összeset bezsebelte a Red Bull.

    Fotó: McLaren – X

    Ehhez képest most az a helyzet, hogy a McLaren és a Ferrari is világbajnok lehet mindössze öt győzelemmel, ami a versenyek csupán 20,8%-ának megnyerését jelenti, és ezzel a második leggyengébb konstruktőri szereplés lenne a zűrzavaros 1982 után, ahol a végül bajnok Ferrari csak hármat nyert a 16-ból (18,75%). De ha valamelyikük futamgyőzelemmel távozna Abu-Dzabiból, a 6/24 akkor is csak 25%-os nyerési mutató lenne, és még ez is a harmadik legrosszabb arány 1982 és 1977 mögött.

    Pérez magával rántotta a Red Bullt a mélybe

    Az utolsó előtti futamon, Katarban még a Red Bull is része volt a konstruktőri címért zajló versenyfutásnak, ám hiába nyerte meg a futamot Verstappen, Sergio Pérez kiesése miatt a csapat nem tudott annyi pontot szerezni, hogy akár csak matematikailag is életben tartsa az esélyét a végjátékra.

    Eddig csak két szezonban, 1964-ben és 1982-ben történt meg, hogy a szezonzárón még három csapat is esélyes legyen a konstruktőri címre, az újabb alkalomra azonban így tovább kell várni.

    Pérez lemaradásának mértékét hangsúlyozza, hogy:

    ez az első olyan év az F1-ben, amelyben egy csapat már a szezonzáró előtt megnyeri az egyéni vb-címet, ugyanakkor a konstruktőrire már a szezonzáró előtt elveszíti minden esélyét.

    Az utolsó futam eredményétől függetlenül már biztos, hogy Pérez a 8. helyen fog zárni a tabellán, az egyéni világbajnok csapattársa pedig nagyon régen nem szerepelt már ilyen rosszul.

    1994-ben Jos Verstappen csak a 10. lett Michael Schumacher mögött, bár azt az alulteljesítést árnyalja, hogy a Benetton többször cserélgette versenyzőit abban az évben, a holland újonc csak 10 futamon volt ott a 16-ból (Jyrki Jarvilehto és Johnnyi Herbert vezettek meg).

    Az 1980-as években azonban sorozatban estek meg hasonló gyengélkedések az egyéni bajnokcsapat második autójában, már végig a volán mögött ülő pilótákkal is.

    85-ben Niki Lauda csak a 10. lett a McLarennél (14/16 futamon rajtolt el), 1983-ban Riccardo Patrese 9. a Brabhamnél (teljes szezon), 1982-ben Derek Daly 13. a Williamsnél (12/16), 1981-ben pedig Hector Rebaque 10. a Brabhamnél (teljes szezon). Az összes említett eset közül csak az 1985-ös McLaren tudta így is behúzni a konstruktőri címet.

    Bár a Red Bullnak még van egy szalmaszálnyi esélye, hogy visszaelőzze a Ferrarit a tabellán a második helyért (ehhez legalább egy győzelemre és egy 4. helyre lenne szükségük), valószínűleg nem lesznek az első kettőben a konstruktőrök között, ami az egyéni bajnok csapatával eddig csak kétszer, 1982-ben (a Williams 4.) és 1983-ban (a Brabham 3.) történt meg.

    Sajtó: Pérez a szezon végén távozik a Red Bulltól

  • Egyre több a bizonyíték, hogy az idei a valaha volt legkiszámíthatatlanabb F1-es szezon

    Egyre több a bizonyíték, hogy az idei a valaha volt legkiszámíthatatlanabb F1-es szezon

    A szezon elején aligha jósolta meg bárki, hogy négy csapat szerez kettős győzelmet és hét pilóta nyer legalább kétszer az F1-ben 2024-ben. A Las Vegas-i Nagydíjon a Mercedes kettős győzelme egy sor rendkívüli együttállást kipipált. 

    Russell Las Vegas-i győzelmével két gigantikus rekord is felállt, amelyek közeledtét az előző futamokon már előrevetítettük, de mindenképpen szükség volt még hozzájuk egy Mercedes-sikerre.

    1. Az egyik valójában néhány órán keresztül már élt idén, mielőtt Russellt kizárták volna a júliusi Belga Nagydíj első helyéről, megfosztva ezzel a Mercedest a spái kettős győzelemtől. Most viszont a csapat a két brit pilótája révén már minden kétséget kizáróan befutott 1-2-ben, ezzel pedig ők már a negyedik csapat, amelynek sikerült kettős győzelmet elérnie a 2024-es szezon során.

    Hogy erre négy csapat is képes legyen, arra eddig egyedül az 1960-as szezonban volt példa, akkor a Coopernek (3), a Lotusnak (1), a Ferrarinak (1) és a Watsonnak (1) sikerült. Nemesíti az akkori tettet a mostanihoz képest, hogy egy csupán tízfutamos évad során jött össze, kicsit gyengíti viszont az értékét, hogy egyik az Indy 500-on, egy másik pedig a mezőny nagy része által bojkottált monzai viadalon született.

    Idén a 22 futam alatt immár gyűjtött kettős győzelmet a Red Bull (3), a Ferrari (2), a McLaren (1) és a Mercedes (1) is.

    2. A másik különlegességet legutóbb akkor említettük, amikor Mexikóban Carlos Sainz megszerezte idei második győzelmét, ezzel ugyanis már hat pilóta állt legalább két győzelemmel az idei szezonban, ilyen pedig szintén csak egyszer, 1981-ben történt eddig. Azzal viszont, hogy Verstappen, Leclerc, Sainz, Norris, Piastri és Hamilton után most Russell is megszerezte idei második győzelmét, hétfősre bővült az egy év során legalább kétszer nyerők klubja, ami teljesen példátlan az F1 történetében.

    Ezek mellett már szinte csak mellékszál, pedig a dominanciák évtizede után szintén komoly ünneplést érdemelne, hogy a legutóbbi hat futamot egyaránt különböző versenyző nyerte, ilyen változatos sorozatot pedig 2012-ben produkált utoljára az F1, amikor hét különböző győztessel indult a szezon. Van rá reális esély, hogy idén is meglegyen a hét, amennyiben Hamiltonnak Katarban kijön a lépés.

    Russell annyira nem hitt a győzelemben, hogy direkt rosszabb technikát akart kérni magának

    Kötelékek sora Piquet és Verstappen között

    Max Verstappen bebiztosította negyedik világbajnoki címét, így e tekintetben belépett az F1 hat legsikeresebb versenyzője közé, akik már eljutottak legalább ennyiig (de más mutatókban jóval előrébb jár, futamgyőzelmekben például már a harmadik). Zsinórban négy címet Fangio, Schumacher, Vettel és Hamilton is tudott nyerni közülük (csak Prost nem), ám abban csak Vettelhez hasonlítható Verstappen tette, hogy első négy titulusát húzta be egyhuzamban – ráadásul ugyanazzal a csapattal.

    Van azért idén is néhány különlegessége annak, ahogyan Verstappen bajnok lett az 5. helyen célba érve Las Vegasban. Például az, hogy bár ez még csak a negyedik F1-es futam volt a nevadai városban, már harmadszor dőlt el itt az egyéni cím, és mindannyiszor éppen az 5. pozícióban intették le a bajnokot. Így történt ez 1981-ben Nelson Piquet-vel és 1982-ben Keke Rosberggel is.

    Egy másik furcsaság, hogy Verstappen nem az F1-es futamok hagyományos napján, vasárnap, hanem a szokatlan vegasi menetrend nyomán szombaton szerzett vb-címet. Ez önmagában neki már nem újdonság, hiszen tavaly Katarban szintén így tett, amikor egyedi módon a sprintverseny végeztével jött össze számára a behozhatatlan pontelőny. Régen is előfordult már, hogy nem vasárnap futottak egy-egy nagydíjat, így most már nyolcadszor történt meg, hogy valakit szombaton avattak bajnokká: 1955-ben Fangio, 59-ben Brabham, 62-ben Graham Hill, 81-ben Piquet, 82-ben Rosberg, majd 83-ban ismét Piquet zárta le így a hadjáratát. Verstappen mellett tehát idősebb Nelson Piquet a másik, aki két világbajnoki címet is szombaton szerzett – további kapocs, hogy ő ráadásul a holland pilóta barátnőjének apja!

    A bajnoki cím meghozta Verstappen őszinteségét – ennyire állt közel a Red Bull elhagyásához

    A Mercedes ismét pozitív kontextusban

    A Russell és Hamilton által elért kettős győzelem a 60. volt a Mercedes F1-es történetében. Már jó ideje a másodikak ezzel az örökranglistán a Ferrari (87) és a McLaren (49) között, ami annak fényében különösen lenyűgöző, hogy ők egy rövid 50-es évekbeli időszakot leszámítva csak tíz éve kezdték el őket gyűjteni…

    Hamilton már a 36. különböző pályán állhatott dobogóra F1-es karrierjében, ezzel tovább nyújtotta a rekordot. De 31-gyel már Verstappen a legközelebbi üldözője.

    A hétszeres világbajnok ezzel a második helyével azt is elérte, hogy meglett idei ötödik dobogója – legalább ennyit eddigi mind a 18 szezonja során összegyűjtött.

    Ezzel együtt viszont közel van ahhoz, hogy eddigi legrosszabb bajnoki helyezésével zárja a szezont, ha a hetedik helyen marad. Ahhoz, hogy ezt elkerülje, és 2022-höz hasonlóan hatodik legyen, a kilenc ponttal előtte álló Russellt kell megelőznie a szezon végéig.

    Bár Hamilton a szokottnál többször maradt el idén csapattársa mögött időmérőkön és versenyeken, azért a csapattársak közötti mérleg a Mercedesnél közel sincs annyira elbillenve, mint a Red Bullnál, ahol Sergio Pérez idén már hatodszor esett ki az időmérő első szakaszában. Ez ugyanis pontosan annyi, ahányszor Verstappen teljes F1-es karrierje, vagyis az elmúlt tíz év során összesen elvérzett a Q1-ben – és ezek többségében is csak azért, mert valamilyen probléma miatt mért kört sem futott.

    Pérez nyakába varrja a konstruktőri vereséget a Red Bull – megvan, mikor döntenek a sorsáról

  • A számok, amelyek bizonyítják, hogy Verstappen az F1 egyik legzseniálisabb győzelmét aratta

    A számok, amelyek bizonyítják, hogy Verstappen az F1 egyik legzseniálisabb győzelmét aratta

    Elképesztő dolgokat hozott a Forma-1 brazíliai futama, majd pedig ez visszatükröződött a hétvége statisztikáiban is. A 2005-ös Japán Nagydíjra, az 1994-es Német Nagydíjra, de még az 1976-os Svéd Nagydíjra is vissza kell utaznunk.

    Rögtön időzzünk is el egy kicsit a hétvége legelképesztőbb tettén: Max Verstappen a 17. helyről rajtolva nyert futamot Interlagosban. Ennek súlyát, különlegességét jól jelzi, hogy az eddigi 1122 Forma-1-es versenyből ez még csupán a 6. alkalom volt, amikor valaki a 17. vagy rosszabb pozícióból indulva is győzni tudott – és egy ezek közül is egy indianapolisi 500 mérföldes verseny 1954-ből, amelyek eléggé kilógnak az F1-es történelemből és statisztikákból.

    Legutóbb a 2005-ös Japán Nagydíjon Kimi Räikkönen nyert a 17. helyről rajtolva, a további esetek pedig Rubens Barrichello 2000-ben Hockenheimben (a 18. helyről), John Watson 1983-ban Long Beachen (22.) és szintén Watson 1982-ben Detroitban (17.) aratott győzelmei. Közülük csak Barrichello futamát befolyásolta eső.

    Tegyük hozzá, Verstappen úgy nyert a 17. rajthelyről, hogy csak 14-en rajtoltak előle, hiszen Lance Stroll a felvezető körben történt elakadása, Alexander Albon pedig az időmérős balesete miatt nem volt ott a startnál. Felvezető körben kieső versenyzők miatt már lehetetlen átvariálni a rajtrácsot, az viszont szokatlan, hogy noha Albon távolmaradása már órák óta tudott volt, az FIA nem zárta össze a rajtrácsot, hogy betömje ezt a lyukat – mint tette például 2022-ben Dzsiddában, amikor Mick Schumachert léptette vissza a Haas nagy bukása után. Lehet, hogy precízebb lett volna, ha Verstappennek a 16. rajthelyet osztják ki, de így is csak két további pilóta csatlakozott volna hozzá a klubban: Jackie Stewartnak és Michael Schumachernek van győzelme erről a helyről.

    A holland abban pedig új rekordot állított fel, hogy senki nem nyert még futamot annyi különböző rajthelyről, mint ő. Neki ez már a 10. különböző győztes startpozíciója volt: nyert már az 1., a 2., a 3., a 4., a 6., a 7., a 9., a 10., a 14. és immár a 17. pozícióból is. Fernando Alonsót múlta felül ezzel, aki 32 győzelmét kilenc különböző rajthelyről gyűjtötte.

    Horner szerint Verstappen a legnagyobbak közé emelkedett

    Verstappen Interlagosban egyúttal beállította az egyhuzamban a világbajnoki tabella élén eltöltött napok rekordját is. Schumachert érte utol, aki a 2000-es USA Nagydíjtól kezdődően 896 napig vezette az összetettet. A holland a 2022-es Spanyol Nagydíj óta letaszíthatatlan, és egy darabig még alighanem tovább is fogja görgetni a rekordot – ráadásul Schumachernek ebbe a sorozatba három eseménytelen holtszezon is beleesett, míg neki csak kettő. A zsinórban a tabella élén eltöltött futamok számának rekordját ellenben már rég megdöntötte Verstappen, köszönhetően a hosszabb naptáraknak is: az elmúlt 60 verseny bármelyike után is néztünk rá az egyéni pontverseny állására, annak élén mindig Max Verstappen neve volt olvasható.

    Mint ahogy az volt olvasható az interlagosi futam végéhez közeledve a leggyorsabb körök mellett is. Igen, az ekkorra a vezetést átvevő Red Bull-pilóta előtt szabad volt az út, és a pálya állapota is egyre javult, de mégis lenyűgöző, hogy a 45. és a 67. kör között 14-szer javította meg a verseny leggyorsabb körét, az utolsó 11 köréből pedig 10 is elég gyors volt ahhoz, hogy megszerezze vele a bónuszpontot.

    Mindezek forgatagában az interlagosi verseny volt az első olyan Verstappen pályafutásában, amelyen már a mezőny idősebbik felébe tartozott, vagyis többen voltak nála fiatalabbak, mint idősebbek. Bár Kevin Magnussen visszatérésével a holland a szezon befejezéséig visszabillen a fiatalabb térfélre, a jövő évi várható újoncdömpinggel végérvényesen az öregek közé sorolódik majd 27 éves kora ellenére.

    Kiderült: véletlenül káromkodni súlyosabb vétség az F1-ben, mint tilos jelzésnél elrajtolni

    Az Alpine robbantása

    Esteban Ocon és Pierre Gasly óriási meglepetésre a 2. és a 3. helyen értek célba a futamon a szezon során eddig csak küszködő Alpine-nal, ezzel pedig egy sor nagyon régen látott együttállást idéztek meg.

    Az enstone-i csapat több mint tíz éve nem szerzett már kettős dobogót, legutóbb Kimi Räikkönen és Romain Grosjean 2-3. helyénél élhettek át ilyesmit a 2013-as Koreai Nagydíjon – akkor az istálló még Lotus néven versenyzett.

    Bár ma már Alpine-nak nevezik magukat, ez továbbra is a Renault gyári csapata, az ő legutóbbi dupla dobogójukhoz pedig már a 2006-os Japán Nagydíjig kell visszamenni, ahol Alonso nyert, míg Giancarlo Fisichella harmadik lett.

    A francia versenyzők sem a legszebb évtizedeiket élik az F1-ben – olyat, hogy két francia együtt álljon a dobogón, az 1997-es Spanyol Nagydíj óta nem látott a sport, akkor futott be Olivier Panis és Jean Alesi a 2. és 3. helyen.

    De még ezt is lehet fokozni: olyan, hogy két francia csapattársként ünnepelhessen együtt a pódiumon, az 1994-es Német Nagydíjon történt legutóbb, amikor Panis és Éric Bernard hozták be a 2. és a 3. pozícióban a két Ligier-Renault-t, miután az első körben 11 autó odaveszett. Az a futam nemrég egy másik cikkünkben Mika Häkkinen eltiltása kapcsán is előkerült, de itt történt Jos Verstappen híres bokszutcai tűzesete is.

    Hamilton már a karácsonyt várja, de tett egy 1 millió dolláros ajánlatot

    Vasárnapok, japánok és fekete zászlók

    A szombati mostoha időjárás miatt vasárnapra került át az időmérő, ez még csak a hatodik ilyen alkalom lett a 2004-es, a 2010-es és a 2019-es Japán Nagydíj, a 2013-as Ausztrál Nagydíj és a 2015-ös USA Nagydíj után. A melbourne-i eset annyiban kilóg, hogy ott a megszakított időmérőből csak a Q3-as szakasz tolódott át másnapra. Az viszont közös ebben az öt rendhagyó kvalifikációban, hogy mindegyik végén német pilóta szerezte meg a pole-t: egyszer Michael Schumacher, egyszer Nico Rosberg, háromszor pedig Sebastian Vettel. Lando Norris most véget vetett ennek a trendnek, amely folytatásának minden reménye a mezőny egyedüli németje, Nico Hülkenberg vállát nyomta.

    Hülkenberg viszont ehelyett egy nemkívánatos jelenséget elevenített fel azzal, hogy miután a sportbírók által megtolva tudott visszaállni a versenybe kicsúszott Haasával, a kizárás sorsára jutott. A versenyek utáni kizárások nem szokatlanok az F1-ben, olyan viszont, hogy valakit még a futam ideje alatt tiltsanak el a folytatástól, vagyis fekete zászlót kapjon, 17 évvel ezelőtt, a 2007-es Kanadai Nagydíjon történt utoljára Massával és Fisichellával, miután piros jelzésnél hajtottak ki a bokszutcából.

    Az RB a 3. és az 5. rajthelyet szerezte meg a versenyre Cunoda Jukival és Liam Lawsonnal, ami a Red Bull kiscsapata fennállásának második legjobb időmérős szereplése – a két autó együttesen csak egyszer jegyzett ennél jobb időmérős eredményt, azon a bizonyos győzelemmel végződő Olasz Nagydíjon, ahol Vettel és Sébastien Bourdais az 1. és a 4. helyre kvalifikált. Cunoda harmadik helyénél pedig a Minardival kezdődő teljes faenzai történelemben is csak két jobb volt: Vettel pole-ja mellett az 1990-es USA Nagydíjon Pierluigi Martini kvalifikált második helyre a Minardival. (Gaslynak volt egy második rajthelye 2021-ben Katarban, de azt csak két riválisa hátrasorolásával szerezte, miután 4. lett az időmérőn).

    Japán versenyzőt is csak két alkalommal láthattunk annál magasabb rajzpozícióban, mint most Cunodát: Szato Takuma a 2004-es Európa Nagydíjon, Kobajasi Kamui a 2012-es Belga Nagydíjon indult a második helyről.

    De Lawson is nemzeti kuriózumot ért el. Az új-zélandi versenyzőknek ugyan komolyabb sikereik vannak az F1-ben, mint a japánoknak, viszont azok régebben történtek, mint hogy az első japán megjelent volna a mezőnyben. Lawson 5. rajthelyéhez foghatót ugyanis nem tapasztalt Új-Zéland azóta, hogy Chris Amon a 3. helyről indult az 1976-os Svéd Nagydíjon.

    Általában fordulatos verseny jele, ha az első három helyről rajtoló pilóta egyike sem végez az első három helyen a kockás zászlónál. Interlagosban ez most megtörtént, először a 2021-es Azeri Nagydíj óta. Összesen ez volt a 81. ilyen eset az F1 történetében, de ebben az évezredben már jóval ritkább ez a jelenség, mint a 70-es és 80-as években volt.

    Verstappen elképesztő bókot kapott, az egyik fő kritikusa sem talált fogást rajta

  • 43 éve nem történt meg a Forma–1-ben, ami az idén

    43 éve nem történt meg a Forma–1-ben, ami az idén

    Carlos Sainz idei második győzelmével a 2024-es szezon sokszínűsége újabb szintet lépett. Statisztikák a Mexikóvárosi Nagydíjról.

    Immár ugyanis hat versenyző mondhatja el magáról, hogy idén legalább két futamot nyert, ez pedig akkora ritkaság, hogy az F1 történetében eddig mindössze egyszer, 1981-ben fordult elő – és megerősíti azt, hogy egyszeri, talán szerencsés körülményekből adódó győztesek helyett több egyformán erős kihívót tud felsorakoztatni a szezon.

    Most Max Verstappen (7 győzelem), Charles Leclerc (3), Lando Norris (3), Oscar Piastri (2) és Lewis Hamilton (2) után Sainz is feliratkozott erre a listára. 43 évvel ezelőtt Nelson Piquet (3), Alain Prost (3), Alan Jones (2), Carlos Reutemann (2), Gilles Villeneuve (2) és Jacques Laffite (2) nyertek egyaránt legalább kétszer, bár tegyük hozzá, akkor erre a 15 futamos szezon elég volt, most viszont csak az évad 20. állomásán lett meg ez az együttállás.

    Sainz hétvégéjének további egészen valószerűtlen adaléka, hogy a spanyol a mexikóvárosi pályán 2015-ös debütálóéve óta lépcsőzetesen egyre jobb és jobb időmérős eredményeket ért el. 2015-ben a 11. helyre kvalifikált, s fokozatosan, pusztán a 3. és a 4. rajthely átugrásával érkezett meg idén a rajtelsőségig.

    r/formula1 - Sainz constant progression in the Mexican GP Quali (via Canal +)

    A Ferrari spanyolja idén először nyert egynél több futamot, és azt a különlegességet is elmondhatja, hogy eddigi négy győzelme mind különböző kontinensről való (Silverstone, Szingapúr, Melbourne, Mexikóváros). Sorozatos erős teljesítménnyel mondjuk nem lehet vádolni a spanyolt, hiszen most még csak másodszor fordult elő vele karrierjében, hogy két egymást követő versenyen az első két hely valamelyikén végzett – ezt megelőzően a 2022-es Kanadai és Brit Nagydíjon.

    Közel volt a Ferrari kettős győzelme is Mexikóvárosban, ami Austin után két hétvége alatt a második duplázásuk lehetett volna. Már izzott a statisztikusok billentyűzete, hiszen ez lehetett volna 2008 óta az első alkalom, hogy a Ferrari két egymást követő futamon kettős győzelmet szerez – és bár ez nem jött össze, egy ahhoz az évszámhoz kötődő másik eredményesség igen. Szintén 2008-ban történt legutóbb, hogy a Ferrari mindkét versenyzője legalább két futamot nyert, akkor Kimi Räikkönen és Felipe Massa személyében.

    Alonso nemcsak csapatot, 100-as mérföldkövet is balszerencsésen választ

    Általában a pilóták minden századik versenyükre különleges módon emlékeznek meg, és a többség azt a statisztikát veszi ehhez alapul, amely azokat a versenyeiket számolja, amelyen ténylegesen el is rajtoltak. Fernando Alonso azonban nem így tett, amikor Mexikóban megünnepelte 400. nagydíjrészvételét, hiszen ebbe három olyan verseny is beletartozik, amelyekre kvalifikált ugyan, de ilyen-olyan okokból nem rajtolt el – sőt, a 2001-es Belga Nagydíjon valójában elrajtolt, ám kiesett a piros zászlós megszakítás előtt, és mivel az eredeti rajtsorrend szerint indították újra a mezőnyt, az akkor alkalmazott szabályok szerint őt nem számították a verseny résztvevői közé.

    A századik nagydíjaival mindenesetre nincs szerencséje Alonsónak, hiszen most a 400.-ról ugyanúgy kiesett, mint a 300.-on a McLarennel a 2018-as Kanadai Nagydíjról, és mint a 200.-on a Ferrarival a 2013-as Malajziai Nagydíjról. A 100. nagydíját azért a dobogón zárta, amikor a 2007-es Török Nagydíjon harmadik lett a McLarennel.

    A Williams büszkén hirdeti, hogy új pilótája, Franco Colapinto az első öt versenyének mindegyikén a legjobb 12 között ért célba. Bár ez önmagában nem hangzik olyan egetrengető tettnek, valójában egy igazi kuriózum, hiszen legutóbb 2015-ben Felipe Nasr mondhatta ezt el magáról, azt megelőzően 2007-ben Lewis Hamilton (ő rögtön öt dobogóval), előtte pedig 1994-ben Olivier Panis.

    Colapinto egyébként az előző két futam hajrájában egyaránt birtokolta a futam leggyorsabb körét, de az utolsó körökben aztán elé kerültek páran a később kereket cserélők közül.

    Vége a dalnak? Horner erős célzásokat tett Pérez kirúgására

  • Igaza van Hamiltonnak, hogy még csak most pördült ki másodszor egy F1-es versenyről?

    Igaza van Hamiltonnak, hogy még csak most pördült ki másodszor egy F1-es versenyről?

    Lewis Hamilton érdekes megállapítást tett az USA Nagydíjról való kiesését követően, ami a brit híres feledékenysége dacára igencsak közel áll a valósághoz – már ha megfelelően értelmezzük.

    „Soha nem pördültem még meg egy versenyen, legalábbis nem emlékszek ilyenre. Ha mégis volt már rá példa, akkor is csak egyszer, még évekkel korábban” – nyilatkozta Hamilton, miután rendkívül összeszedetlen hétvégéjének lezárásaként a második körben kipördült az USA Nagydíjról a pálya 19-es kanyarjában, miközben a 12. helyen haladt. A motor ugyan még járt, de a Mercedes menthetetlenül elásta magát a kavicságyban.

    Karakteridegen pillanat volt a ritkán hibázó hétszeres világbajnoktól, de vajon igaz a megállapítása, hogy még egyszer sem, vagy legfeljebb csak egyszer történt vele ilyesmi a karrierje során, ha a kieséssel végződő kicsúszásokat vesszük számításba?

    Hamilton rendre felhozza mentségül, amikor múltbeli eseményeket kell felidéznie a versenyzésből, hogy rémes a memóriája, ám létezik olyan értelmezés, amely szerint ezúttal tökéletesen emlékezett. Mint arra a Racefans is rámutat, hasonló eset, vagyis amikor egyedül autózva elkövetett hiba következményeként, és nem másokkal való ütközés során esett ki egy versenyről, tényleg csak egyszer történt vele korábban: a 2009-es Olasz Nagydíjon, amikor még a McLaren versenyzőjeként a harmadik helyen haladva a verseny utolsó körében csúszott a falnak, így a célig nem jutott el.

    Hamilton szerint a Mercedes új fejlesztései miatt esett ki az USA Nagydíjról

    Emlékezetes önálló kiesése Hamiltonnak a 2007-es Kínai Nagydíj is, ahol képtelen volt befordulni a bokszutcába és szintén a kavicságyban ragadt, az az eset viszont inkább a végletekig elkoptatott gumijainak volt betudható, semmint vezetői hibának. Debütálóévében pedig az Európa Nagydíjon is a kavicságyba pördült a viharos Nürburgringen, annak viszont nem lett kiesés a vége, ugyanis vitatott módon visszaemelték autóját a pályára, s folytathatta a versenyt.

    13 további, baleset miatti kiesése volt Hamiltonnak, ezekhez viszont egyaránt más autókkal való ütközése vezetett – akár vétkes, akár vétlen volt éppen ő maga.

    Az USA Nagydíj további statisztikai különlegességei:

    – A Ferrari 2006 óta először szerzett kettős győzelmet az USA-ban: akkor még Indianapolisban rendezték a futamot, az autókat pedig Michael Schumacher és Felipe Massa vezette. A McLarennek pedig az USA Nagydíjon szerzett legutóbbi pole-jáig kell majdnem ugyanennyit visszamennie, azt 2007-ben szállította a csapatnak Hamilton.

    – A McLaren újbóli felemelkedése egyből a csapat történetének második leghosszabb dobogós sorozatával indult, ez azonban most megszakadt: Lando Norris vagy Oscar Piastri Sanghaj és Szingapúr között zsinórban 14 futamon képviselték a csapatot a dobogón, ám Austinban Norris időbüntetése után csak a 4. és az 5. helyen értékelték őket. Ha kitartanak a szezon végéig, meglett volna a rekord is, hiszen a leghosszabb dobogós sorozatát a 2007-es Ausztrál Nagydíj és a 2008-as Maláj Nagydíj között 19-cel állította fel a McLaren. Ám at örökranglistán még ez a 19 is csak a hatodik leghosszabb: a Ferrari kétszer, a Mercedes háromszor ért el ennél jobbat, a Ferrari ezredfordulón átívelő 53-as szériája pedig nem lesz egyhamar megdöntve.

    – Mostantól Lance Stroll az a versenyző, akinek a legtöbb F1-es nagydíjrajtja van anélkül, hogy valaha is megfutotta volna a leggyorsabb kört. 162. futamánál tart, ezzel megelőzte Johnny Herbertet. Austinban viszont valaki másnak, Esteban Oconnak összejött az első leggyorsabb köre, így Daniel Ricciardo szingapúri búcsúja után zsinórban a második versenyen futott leggyorsabb kört egy a konstruktőri tabella második felében tanyázó csapat – ráadásul aktuális nevén mindkettő első alkalommal.

    – Hamilton kiesése azt is jelentette, hogy kilenc verseny után megszakadt a biztonsági autós beavatkozás nélküli sorozat az F1-es versenyeken. A júniusi Kanadai Nagydíj óta először volt szükség Bernd Mayländer közbelépésére, legutóbb 2003 és 2004 között volt ilyen hosszú időszak tiszta versenyzéssel.

    „Ez botrányos” – Toto Wolffnak nagyon nem tetszik, amit a rivális csapatról hallott

  • Ha kirúgják, Ricciardo Webber és Clark mellé kerülhet a polcon a vitatott eredményével

    Ha kirúgják, Ricciardo Webber és Clark mellé kerülhet a polcon a vitatott eredményével

    A Szingapúri Nagydíj Daniel Ricciardo körül forgott, először is azért, mert kiderült, jó eséllyel ez volt az ausztrál pilóta utolsó futama az RB-nél, majd vasárnap ismét magára irányította a figyelmet azzal, ahogyan megfutotta a verseny leggyorsabb körét. Ez utóbbi tettével pedig a hétvége statisztikai összegzéséhez is bőven szolgáltatott muníciót.

    Arról hosszan lehet értekezni, mennyire volt etikus az RB-től a futam végén a bokszba hívni Ricciardót, hogy a friss gumikon a leggyorsabb kört megfutva vegyen el egy pontot a Red Bull-os Max Verstappen bajnoki ellenfelétől, Lando Norristól, de ha tényleg csak búcsúajándék volt, ahogy arra Laurent Mekies csapatfőnök utalt, akkor azzal tudtukon kívül egy jóval érdekesebb listára juttatták fel az ausztrált annál, mint hogy csupán annyit mondjunk, karrierje 17. leggyorsabb körével beérte az örökrangsor 22. helyén Rubens Barrichellót.

    Ha tényleg ez volt Ricciardo utolsó futama, akkor ugyanis egy rendkívül exkluzív klubba nyer bebocsátást: azon versenyzők közé, akik megfutották a leggyorsabb kört karrierjük utolsó F1-es versenyén. Eddig ugyanis négyen vannak csupán, akik ezt elérték (nem számítva három Indy 500-as pilótát): Mark Webber 2013-ban, Jim Clark 1968-ban, Ritchie Ginther 1966-ban és Onofre Marimon 1954-ben.

    Fotó: Clive Mason/Getty Images / Red Bull Content Pool

    Webber esete az egyetlen, ami még élhet a nézői emlékezetben, ő a Red Bulltól tervezetten vonult vissza a szezonzáró Brazil Nagydíj után, hogy éppen honfitársának, Ricciardónak adja át az ülést a következő évtől. Nagyot kell viszont ugranunk az időben az ezt megelőző példákig, és közöttük is találunk kétes értékűeket. A 32 éves Clark még nem gondolt a visszavonulásra, amikor az 1968-as Dél-afrikai Nagydíj győzelme mellé behúzta a leggyorsabb kört is, ám sajnálatos módon mégis ez lett az utolsó F1-es versenye, mivel egy hockenheimi F2-es futamon életét vesztette. Marimon eredménye pedig arról az 1954-es Brit Nagydíjról származik, amelyen hírhedt módon 0,14-es darabokban hét versenyző között osztották szét a leggyorsabb körért járó egy pontot, mivel azon a futamon csak másodpercekben jegyezték a köridőt. A rákövetkező versenyhétvégén, a Nürburgringen ráadásul Marimont is halálos baleset érte.

    Talán azt is elmondhatjuk, hogy az összes F1-es versenyző közül Ricciardo futott leggyorsabb kört karrierje legkésőbbi stádiumában, a 62 körös futam 60. körében (bár Marimon idejéből nincs feljegyzés a pontos körszámról). Persze mindezen fentiek csak akkor lépnek érvénybe, ha Ricciardót tényleg kiveszik az RB pilótafülkéjéből, és más csapatnál sem fog már versenyezni a későbbiekben – ehhez pedig egy kicsit még mindenképpen várnunk kell.

    Lehetett volna szebben is – Ricciardo nem ezt érdemelte a Red Bulltól

    Azt viszont biztosra vehetjük, hogy Ricciardo leggyorsabb köre akadályozta meg Lando Norrist első grand slamjének elérésében, a McLaren pilótája ugyanis a pole-ból indulva minden kört az élen töltve nyert, és a futam legjobb köridejét is birtokolta a 60. körig. Pedig ha nála marad, ő lett volna az első McLaren-pilóta Mika Häkkinen 1998-as Monacói Nagydíja óta, aki ilyen tökéletes versenyhétvégét produkál.

    A kellemes végkicsengésnek azonban lett egy negatív vetülete is Ricciardo karrieradataiban: az extra bokszkiállás miatt végül csak a 18. helyen zárta a futamot, ennél rosszabb pozícióban pedig nem ért célba debütálóéve, a 2011-es HRT-s félszezon óta. Bizonyos szempontból ez is keretbe foglalhat egy karriert…

     

    Végre olyan dolgok, amiknek nincs közük Ricciardo leggyorsabb köréhez

    Az e heti „legutóbb 2012-ben csinálta meg a McLaren” pillanat: Bakuval és Szingapúrral két egymást követő futamot nyert meg a csapat, ilyen először történt meg velük az említett 12 évvel ezelőtti szezon utolsó két futama, az USA Nagydíj és a Brazil Nagydíj óta.

    Lewis Hamilton 350. F1-es rajtját abszolválta, ami amellett, hogy félig-meddig kerek szám, arra is jó volt, hogy átvegye a második helyet Kimi Räikkönentől a nagydíjtapasztalat örökrangsorában. De ahogy azt egy hete a megtett versenykilométerek kapcsán is valószínűsítettük, itt is legalább két szezonnal tovább kellene az F1-ben maradnia Fernando Alonsónál, hogy a most 395 futamnál tartó spanyoltól átvegye a vezetést.

    Hamilton bemártotta a Mercedest – hiába ellenkezett, a rosszabb taktikát kapta

    Eközben már Carlos Sainz is a 200. versenyéhez érkezett, és néhány hét leforgása alatt a második lehetőséget szalasztotta el arra, hogy feliratkozzon valamilyen különleges listára – ahogy most ezen a kerek számon, úgy Monzában a születésnapján sem tudott nyerni.

    Lando Norris végre képes volt az élen befejezni egy verseny első körét, miután a pole-ból rajtolt. Hatodik hivatalos rajtelsőségéből jött ez össze neki, de emellett még volt további két sprintverseny is, ahol hiába próbálkozott ezzel.

    Nem volt szükség a biztonsági autó bevetésére a Szingapúri Nagydíjon, a verseny 15. kiírásán fordult elő ez először, így leromlott a 100%-os arány 93%-ra – amivel persze még mindig toronymagasan itt a legnagyobb az esély a közbeavatkozására. De nem csak Szingapúrra érvényes ez a furcsaság, hanem a szezonra is: ez már zsinórban a 9. futam volt, amelyen nem kellett bevetni Bernd Mayländert, bár ehhez szükség volt arra, hogy a bakui balesetet kevesebb mint két körrel a vége előtt virtuális biztonsági autóval vezényeljék le. Mindenesetre arra, hogy kilenc futamon keresztül ne hajtson a pályára a biztonsági autó, legutóbb már két évtizede, a 2003-as Magyar Nagydíjtól a 2004-es Spanyol Nagydíjig tartó periódusban volt példa. Idén legutóbb még júniusban, Kanadában láthattuk bevetésen a safety cart, előbb Logan Sargeant, majd Carlos Sainz és Alexander Albon baleseténél.

    Norris elismerte: Verstappen és Hamilton több dologban jobb nála

  • Torz rekordot terjeszt az újoncról az F1-es média – értelmet adtunk neki, és meglepő névre bukkantunk

    Torz rekordot terjeszt az újoncról az F1-es média – értelmet adtunk neki, és meglepő névre bukkantunk

    Két olyan pilóta viszi a prímet az Azeri Nagydíj statisztikai különlegességei között, akik augusztusban még a mezőnyben sem voltak, de szó esik arról is, milyen kéretlen rekordban érte utol Charles Leclerc Jim Clarkot, mikor vezette utoljára a pontversenyt a McLaren, és hogy valóban most állt-e először kizárólag F2-es bajnokokból az F1-es dobogó.

    Oliver Bearman az első versenyző a Forma-1 történetében, aki első két futamán két különböző csapatnál vezetve egyaránt pontot szerzett – írta az Azeri Nagydíjat követően az F1.com, s számolt be róla azóta temérdek más felület is. Az állításban nincs semmi pontatlanság, ugyanakkor rendkívül szűklátókörűen vizsgálja a brit versenyző teljesítményét, egy olyan módszert használva, amiben valójában értelmetlen egymással összemérni a különböző korok pilótáit.

    A 19 éves újonc valóban meggyőző formát mutatott idei mindkét beugrásakor: a Szaúd-arábiai Nagydíjon a Ferrarival a 7., az Azeri Nagydíjon a Haasszal a 10. helyen intették le. Igen ám, de a pontrendszer változásai miatt az F1 történetének nagyobb részében ilyen eredményekkel nem is lehetett erre a listára felkerülni: 1959-ig csak az első 5, 2002-ig az első 6, 2009-ig az első 8 helyezett kapott pontot a futamok végén, s csak 2010-ben vezették be a legjobb tíz pilótát jutalmazó rendszert.

    Bearman rekordja tehát csupán ebben az alig tizenöt éves időszakban értelmezhető, ezalatt ráadásul csupán két ellenfelet kellett felülmúlnia ebben a versengésben, hiszen rajta kívül csak Will Stevens (Caterham és Manor), valamint Nyck de Vries (Williams és AlphaTauri) mondhatja el, hogy első két F1-es futamán két különböző csapattal állt rajthoz. Nekik viszont nem sikerült pontszerzéssel zárni mindkét versenyt, náluk valóban szebben debütált a Ferrari neveltje.

    Nyck de Vries,
    Nyck de Vries – Fotó: Williams Racing

    Igen ám, de ha tényleg azt akarjuk megvizsgálni, történelmileg hova helyezhető el Bearman kiváló alkalmazkodóképességről árulkodó berobbanása, el kell felejtenünk a pontokat! Az összehasonlíthatóság érdekében a kérdést inkább így érdemes feltenni:

    voltak-e más versenyzők Bearman előtt, akik első két F1-es versenyüket két különböző csapattal teljesítették, és egyaránt a legjobb tíz között zártak?

    A válasz: voltak, viszont jó messzire kell hozzájuk visszamennünk az időben, a legutóbbi esetnél pedig egy olyan versenyző nevét találjuk, akiről nem gondoltuk, hogy valaha is elő fog kerülni bármilyen F1-es statisztika kapcsán: Gijs van Lennep. A holland versenyző mindössze nyolc világbajnoki futamon állt rajthoz, az elsőt az 1971-es hazai nagydíján még egy Surteesszel a 8. helyen, a másodikat pedig két évvel később szintén Zandvoortban a Frank Williams első csapata által nevezett Iso-Marlboróval a 6. helyen befutva teljesítette, Bearman tehát most 51 év után vitt véghez ezzel azonos értékű tettet. Tovább utazva a múltba egyre jobban belemászunk azokba az időkbe, amikor a csapat és a konstruktőr fogalma különvált, de a fenti feltételnek megfelel még Chris Iwin, Paul Hawkins, a mindössze két nagydíjon induló Roger Penske, valamint a későbbi világbajnok Phil Hill karrierjének kezdete.

    Gijs van Lennep a 2022-es Holland Nagydíjon:

    Embed from Getty Images

    A másik új versenyző is remekel

    Bár Lewis Hamilton még tanulja a Bakuban őt legyőző Williams-pilóta nevét, a nézők közül két futam alatt alighanem sokan megjegyezték maguknak Franco Colapintót, aki máris teljesítette azt a feladatot, amiért a csapat belé vetette a bizalmát: a 8. helyen befutva négy pontot is szerzett, gyorsan felülmúlva elődje, Logan Sargeant 36 futam alatt nyújtott produkcióját, akinek a legjobb eredménye egy tavalyi austini 10. hely volt, és sokat emlegetett módon egyszer sem tudta legyőzni Alexander Albont a futam időmérőjén – a 21 éves argentinnak ez is második nekifutásra sikerült, még ha segített is rajta a csapattársa autóján felejtett ventilátor.

    Colapinto a 8. helyről rajtolt Bakuban, amilyen magasságokban Carlos Reutemann 1982-es kiszállása óta argentin versenyző nem járt a rajtrácson. A célban jegyzett nyolcadik helyezését ugyanakkor a legutóbbi két, egyaránt Minardit vezető argentin, Gastón Mazzacane és Esteban Tuero is elérte egy-egy alkalommal, még ha akkor, mint arról fentebb már értekeztünk, nagyon más megítélése volt még egy nyolcadik helynek. Az utolsó nála jobb eredménnyel végző argentin viszont szintén Reutemann volt.

    A csodálatos Williams-újonc remeklése boríthatja Bottas terveit

    Őrségváltás a csapatok között

    Az Azeri Nagydíj izgalmainak fontos következménye volt, hogy a McLaren átvette a vezetést a konstruktőri világbajnokságban a Red Bulltól, amit az energiaitalosok több mint két éve, a 2022 májusi Spanyol Nagydíj óta folyamatosan őriztek – azóta összesen 55 verseny telt el.

    A csúcsra visszatérő McLaren idén olyan sikereket ér el, amelyekhez szinte kivétel nélkül csak 2012-ben, legutóbbi élcsapatként töltött évükben találunk legközelebbi referenciát, ám ez nem ilyen. A konstruktőri bajnokságot ugyanis még azt követően is vezették egyszer, a 2014-es szezonnyitó Ausztrál Nagydíj, a hibridkorszak első versenye után. Akkor Melbourne-ben (Daniel Ricciardo kizárása után) a debütáló Kevin Magnussen karrierje máig egyetlen dobogójával második, Jenson Button pedig karrierje utolsó dobogójával harmadik lett, így a wokingiak 33 ponttal az élre álltak, amit a Mercedes a következő futamon már el is vett tőlük. Hogy mennyire kilógott az az évnyitó eredmény a McLaren akkori formájához képest, azt jelzi, hogy végül csak az ötödik legjobb csapatként zárták az évet.

    A Red Bull elismerte a vereséget, már csak Verstappen győzelmére törekednek

    Charles Leclerc már negyedik rajtelsőségét szerezte Bakuban, hiszen 2021 óta bizonyul itt legyőzhetetlennek az időmérőkön, ám ennek dacára a futamot még egyszer sem tudta megnyerni. Egyetlen másik versenyző volt csak az F1 történetében, aki egy pályán négyszer állt a pole-ban, de győzni képtelen volt: Jim Clark Monacóban.

    Lewis Hamilton a látványtalan 9. helyen végzett, de így is elért egy komoly mérföldkövet: teljesítette 100 000. F1-es versenykilométerét, ami nagyjából azzal egyenlő, mintha két és félszer körbeszáguldotta volna a Földet. Mindössze másodikként jutott el ekkora mennyiségig, Fernando Alonso már 107 347 km-nél jár. A jelenlegi, 24 futamos naptár mellett csak kicsivel kevesebb egy szezon teljes versenytávja, mint a kettőjük közötti különbözet, tehát jelenleg úgy tűnik, ha Hamilton csak egy szezonnal maradna tovább az F1-ben Alonsónál, akkor azzal még éppen nem tudná megelőzni a spanyolt.

    Végezetül még egy olyan rekord, amit tágabban is lehet értelmezni, mint ahogyan azt beharangozták. A bakui Forma-1-es futam után a Forma-2 közösségi oldala hívta fel rá a figyelmet, hogy először áll egy F1-es dobogó kizárólag korábbi F2-es bajnokokból: Oscar Piastri 2021-ben, Charles Leclerc 2017-ben, George Russell pedig 2018-ban nyerte meg az utánpótlás-szériák legrangosabb trófeáját. Igen ám, de ez a kijelentés csak akkor igaz, ha nem számítjuk bele a jelenlegi F2 elődjét, a 2016 után pusztán csak új nevet kapó GP2-t, hiszen az ottani bajnokokból is össze lehetett rakni F1-es dobogót (2015, Spa – Hamilton, Rosberg, Grosjean), sem pedig az 1967 és 1984 között futó korábbi F2-es bajnokságot, merthogy azon bajnokokból is (1979, Silverstone – Regazzoni, Arnoux, Jarier).

    Részletek derültek ki a szezon utáni, extra F1-es versenyről

  • Lehet, hogy Verstappen sokat nyer, de Schumacher tempóját ő sem tudja tartani

    Lehet, hogy Verstappen sokat nyer, de Schumacher tempóját ő sem tudja tartani

    Lando Norris karrierjének eddigi legmeggyőzőbb F1-es hétvégéje egyre távolabbi múltba vezeti vissza a statisztikák böngészőit, miközben a zsinórban már ötödik futamán nem nyerő Max Verstappen egy jelentős mérföldkőről maradt le a Holland Nagydíjon.

    Bár a kellemetlen sorozata, miszerint pole-ból rajtolva képtelen megtartani a vezetést az első kör végére, Zandvoortban is folytatódott, ám Norris végül fölényesen szerezte meg F1-es karrierje második futamgyőzelmét a Holland Nagydíjon. 22,896 másodperces előnye a célban az ide legnagyobb különbségű győzelem. Legutóbb a tavalyi Magyar Nagydíjon Verstappen vert ennél is többet legközelebbi üldözőjére, a legutóbbi ennél nagyobb előnnyel nyerő olyan pilóta pedig, akit nem Max Verstappennek hívnak, Lewis Hamilton volt 2021-ben Katarban. A győzelmi különbségeket persze sok tényező, például biztonsági autó is torzíthatja, illetve 2019 óta az is, ha a második helyezett a végén új gumikat vételez a leggyorsabb kör megfutásának reményében – ahogy az három éve Luszailban is történt.

    Ám amikor legutóbb McLaren-pilóta nyert legalább akkora fölénnyel mint most Norris, akkor viszont még nagyon messze jártunk a leggyorsabb körért járó pont intézményétől: a 2008-as Brit Nagydíjon Hamilton tényleg komoly erődemonstráció nyomán adott 68 másodpercet a legközelebbi üldözőjének is.

    Szintén Hamiltont kell elővennünk, ha a legutóbbi olyan alkalmat keressük, amikor valaki pole-t váltott győzelemre egy McLarennel: ezt a 2012-es Olasz Nagydíjon tette meg legutóbb az akkor még csak egyszeres bajnok, s Norris most tudta csak újra megismételni a hosszú idő után újra régi fényében tündöklő csapattal.

    A McLaren 1985 után nyert ismét Zandvoortban, ez viszont nem olyan lenyűgöző adat, mint amilyennek elsőre kinézhet, hiszen a hétvége előtt még így is ők voltak a pálya második legfrissebb győztesei. Abban az évben Niki Lauda szerezte meg itt utolsó F1-es győzelmét, majd Zandvoort hosszú időre kikerült a versenynaptárból, a 2021-es visszatéréstől mostanáig pedig Verstappen és a Red Bull húztak be három sikert.

    „Nagyon bonyolult megérteni” – egyre nagyobb bajba kerül a Red Bull?

    Nem bővült a kétszázas győztesek klubja

    Az előző évek itteni sikerei, majd pedig jó rajtra után Verstappennek esélye lett volna arra, hogy győzelemmel ünnepelje 200. F1-es futamát ezen a hétvégén, ám lecsúszott erről, mivel csak második lett. Az utóbbi időben a világbajnokok közül többen, Michael Schumacher, Jenson Button, Nico Rosberg, Hamilton és Sebastian Vettel is győzni tudtak 200. versenyükön.

    Verstappen a 23. versenyző az F1-ben, aki eljutott 200 futamig, és persze mindannyiuk közül a legfiatalabban, már 26 évesen elérte ezt, hiszen mindenkinél korábban debütált, és azóta egyetlen futamot sem hagyott ki, miközben a versenynaptár egyre csak hízik. Ugyanakkor nem Verstappen halmozta fel a legtöbb sikert 200. futamáig. Sikerei már most is csak két pilótával összevethetők igazán, hiszen a holland háromszoros világbajnokként 61 futamgyőzelemmel áll, de karrierje ezen stádiumában Schumacher már hatszoros világbajnok volt 76 győzelemmel, Hamilton viszont háromszoros világbajnok „csupán” 58 győzelemmel.

    Legutóbb, a Belga Nagydíjon először született olyan eredmény az F1 75 éves történetében, ahol az első tíz célba érkező versenyző mindegyike korábbi futamgyőztes. Ehhez képest most, egyetlen futammal később ismét megismétlődött ez a különlegesség, hiszen a Holland Nagydíj minden pontszerzője is nyert már korábban versenyt! Azzal, hogy a Hungaroringen Oscar Piastri is feliratkozott a győztesek sorába, ennek az eshetőségnek jelentősen megnőtt a valószínűsége, hiszen elég hozzá, hogy a négy élcsapat minden autója pontszerző legyen, kiegészülve akár Fernando Alonsóval, Daniel Ricciardóval, Pierre Gaslyval vagy Esteban Oconnal.

    Csak Vettel megidézésével lehetne idén bajnok Norrisból, de a McLaren pont erre készül

  • Elképesztő rekordtól fosztotta meg az F1-et a spái kizárás

    Elképesztő rekordtól fosztotta meg az F1-et a spái kizárás

    Hány győztest zártak ki eddig az F1-ből, mikor volt utoljára ilyen hosszú nyeretlenségi sorozatuk a pole-pozíciósoknak és miképpen kapott kárpótlást Lewis Hamilton? Beleástuk magunkat a Belga Nagydíj számaiba.

    Az utóbbi néhány nagydíj elkényeztetett minket statisztikai különlegességekkel az időmérős nemzeti dominanciától az egy nagydíjat a legtöbbször megnyerő Lewis Hamiltonon át a mezőnyben lévő futamgyőztesek megdöbbentő számáig.

    És nincs vége, a Belga Nagydíjon több további olyan eredmény, együttállás született, amelyekhez hasonlót csak évtizedekkel korábbra visszatekintve találunk, vagy még akkor sem.

    Azzal, hogy George Russell és Hamilton érték el elsőként a célt, ideiglenesen kettős győzelmet szereztek a Mercedesnek, amivel a 2024-es szezont a valaha volt egyik legszínesebbé tették. Ekkor ugyanis úgy festett a helyzet, hogy a Ferrari (Melbourne), a McLaren (Hungaroring) és a Red Bull (Szahír, Dzsidda, Szuzuka) után már a negyedik különböző csapat ért el kettős győzelmet egyazon szezonon belül.

    Ilyenre csak egyetlen évben találunk példát az F1 történetében, 1960-ban. Akkor a Cooper, a Ferrari, a Lotus és a Watson ért el kettős győzelmet, bár utóbbi nem F1-es csapat, az Indy 500-on érte el ezt az eredményt, amely abban az évben szerepelt utoljára a világbajnokság menetrendjében, így súlya kevésbé jelentős, mint annak lenne, ha a mezőny négy állandó csapata lenne képes erre.

    Azért a feltételes mód, mert a súlyhatár alatt maradt Russell kizárásával pár órával a verseny leintése után semmissé lett ez a különleges adat – ugyanakkor a Mercedes formáját látva reális esély van rá, hogy idén szereznek még szabályos kettős győzelmet is, és 2024 tényleg beállítja majd az 1960-as rekordot.

    Olyanra, hogy egy szezonban három csapat szerezzen kettős győzelmet, jóval többször volt már példa, az idei évet is beleszámolva 12-szer. Legutóbb 2022-ben és 2010-ben, előfordulásuk sűrűbb volt a 90-es évek előtt.

    Nem tudnak nyerni a pole-ból

    A többi különlegesség azonban a kizárástól függetlenül is érvényben maradt. A legdöbbenetesebb a következő: a Belga Nagydíj első tíz helyezett pilótája egyaránt korábbi futamgyőztesnek mondhatja magát, ilyenre pedig még egyetlen verseny befutójánál sem volt példa az F1 történetében. A dolgot csak tetézi, hogy Russell-lel az élen, majd a brit kizárása után is igaz volt ez az állítás, hiszen utólag Daniel Ricciardo került a 10. helyre, aki szintén többször nyert már.

    Ennek alapfeltétele persze, hogy legalább tíz győztes legyen a mezőnyben, ami az F1-es futamok nagy részén nem is állt fenn – de mint azt egy hete részleteztük, jelenleg 13-an is vannak, ami 1980 óta a legtöbb.

    Erről is a Hungaroring tehet: 1980 óta nem volt annyi győztes az F1-ben, mint most

    Egy másik ritka eset, hogy immár a legutóbbi hat futamon nem a pole-pozícióból rajtoló versenyző nyert. Ugyanilyen hosszú sorozat ebben az évezredben még csak kétszer fordult elő, először 2002-ben, majd 2009-2010 fordulóján. A rekordhoz viszont még sok hasonló esetre lenne szükség: az 1986-os Paul Ricard-i Francia Nagydíj és az 1987-es detroiti USA Nagydíj között 14 versenyen át maradt le a győzelemről az élről rajtoló.

    Ez még csak a hatodik kizárás volt

    Szerencsére a Forma-1-ben egyáltalán nem gyakori, hogy ne az első helyen célba érő pilótát nevezzék meg a futamgyőztesnek a hivatalos végeredményben – a Formula E-ben szinte minden szezonban van példa ilyenre.

    Russell elvett győzelme még csak a hatodik alkalom volt, amikor utólag kizárták a győztest egy futamról.

    • 1976-ban James Hunttól elvették a Brit Nagydíjon szerzett győzelmét egy ma már furcsának tűnő okból: a piros zászló belengetésekor a menekülőutat is használva tért vissza a bokszba és ült át tartalékautójába, ám kizárták, amiért nem szabályosan teljesítette a kört. A győztes Niki Lauda lett.
    • Az 1982-es Brazil Nagydíjról kizárták a győztes Nelson Piquet-t és a második helyezett Keke Rosberget is, amiért a súlyhatár alatt maradtak a mérlegelésnél. A győzelem Alain Prosthoz került.
    • Az 1985-ös San Marinó-i Nagydíjon azonban Prostot meszelték el ugyanezen okból, helyét Elio de Angelis örökölte meg.
    • A botrányos, 1989-es Japán Nagydíj után Ayrton Sennát a hiedelemmel ellentétben nem a pályára való visszatolásának ténye miatt zárták ki, hanem azért, mert az Alain Prosttal való ütközése után a visszatolás a szervizúton történt – vagyis hasonló volt az indok, mint korábban Hunt esetében. Erről alább látható cikkünkben írtunk bővebben. A futam győztese Alessandro Nannini lett.
    • Az 1994-es Belga Nagydíjon Michael Schumachert a Benettonja kopólemezének túlzott mértékű kopása miatt zárták ki, helyét Damon Hill kapta meg.

    Sennától elcsalták a vb-címet, majd még őt tiltották ki az F1-ből

    Spa esete az elvett győzelmekkel

    A 2008-as Belga Nagydíjon Hamiltont ugyan nem zárták ki, csak 25 másodperces időbüntetéssel sújtották Kimi Räikkönen szabálytalan megelőzéséért, de a harmadik helyre csúszva így is utólagosan veszítette el a győzelmet.

    Elmondható tehát, hogy a legutóbbi három olyan eset, amikor büntetés miatt a díjátadót követően módosult egy futam győztese, egyaránt Spa-Francorchamps-ban történt.

    Volt közben még két módosulás, amelyek nem illenek ebbe a listába: a 2003-as Brazil Nagydíj trófeái a versenyirányítás által elszámolt körök miatt cseréltek gazdát pár nappal később Räikkönen és Giancarlo Fisichella között, míg a 2019-es Kanadai Nagydíjon Sebastian Vettel úgy ért célba elsőként, hogy már tudta, 5 másodperces büntetése miatt nem ő, hanem Hamilton lesz a győztes, tehát ott a dobogó már megfelelően állt fel.

    Hamilton így most 16 évvel a 2008-as történések után „visszakapta” az elvett spái győzelmét. Az idei szezonban pedig elmondhatja, hogy ő az első, aki Max Verstappenen kívül egynél több futamot tudott megnyerni – ami annak fényében különösen szokatlan, hogy összesen már hét győztese van a szezonnak, viszont Verstappen annyiszor végzett az élen, mint a többiek együttvéve.

    Leclerc idén is kipipált egyet öt nagy célja közül, már csak egy van hátra

  • Erről is a Hungaroring tehet: 1980 óta nem volt annyi győztes az F1-ben, mint most

    Erről is a Hungaroring tehet: 1980 óta nem volt annyi győztes az F1-ben, mint most

    A Hungaroring nem tud leállni, Oscar Piastri révén már hatodszor adott egy új futamgyőztest a Forma-1-nek. A pályák között ez kimagaslóan sok, de ezen felül is temérdek különlegességet hozott magával a McLaren kettős sikere.

    Azt már a Magyar Nagydíj előtt, a pálya győztescsináló hagyományainak nyomában járva megírtuk, hogy csupán három helyszín van az F1 történelmében, amelyen több pilóta szerezte meg első győzelmét, mint a Hungaroringen (az Indy 500-akat nem számítva). Vasárnap óta ezzel kapcsolatban máris múlt időben beszélhetünk: a világbajnokság kezdetéig visszanyúló hagyományokkal rendelkező Monaco (9) és Monza (8) több új győztest avatott, viszont a magyar pálya most beérte a szintén hattal rendelkező Montrealt.

    A 21. században már ez a hétvége előtt is a Hungaroring volt a rekorder az új győztest adó pályák között, most előnyét csak még tovább növelte, ötre.

    Versenyzők, akik a Hungaroringen szerezték első F1-es győzelmüket: 1993-ban Damon Hill, 2003-ban Fernando Alonso, 2006-ban Jenson Button, 2008-ban Heikki Kovalainen, 2021-ben Esteban Ocon, és idén, 2024-ben Oscar Piastri.

     

    A Hungaroringen 39 futamra volt szükség ahhoz, hogy hat első győztes szülessen, de ezzel nem ő a leggyorsabb: Monacóban már 25 F1-es futam alatt megvolt ez, 1978-ban.

    Nincs más, aki nyerjen?

    A legfőbb különlegesség, ami Piastri első helyével megvalósult, hogy a hétvégi Belga Nagydíjon a rajtrács 20 tagja közül már 13 is futamgyőztesnek mondhatja majd magát. Immár a négy idei élcsapat minden pilótája megfordult a dobogó tetején karrierje során, rajtuk kívül pedig Fernando Alonsónak, Esteban Oconnak, Pierre Gaslynak, Daniel Ricciardónak és Valtteri Bottasnak is van már legalább egy győzelme. Ahhoz, hogy ez a szám még idén bővüljön, rendkívüli eseményeknek kellene történniük, hiszen már csak a mezőny középső, hátsó részében találhatunk nyeretleneket.

    Fotó: McLaren

    Hogy miért érdekes ez a 13 győztes? Mert régen látott közelségbe került a rekordhoz.

    Utoljára az 1980-as, imolai Olasz Nagydíj rajtrácsára állt fel 13 futamgyőztes, ez 774 versennyel és közel 44 évvel ezelőtt történt.

    Olyanra pedig, hogy ennél is több győztese legyen a mezőnynek, csupán tíz Forma-1-es futamon volt példa a történelemben, szintén ebben az időszakban, 1977 és 1980 között. A rekordot az egymást követő Belga és Spanyol Nagydíj tartja 1978-ból, amelyeken 15 pilóta is győzelmi tapasztalattal vett részt – bár az arányuk akkor is rosszabb volt, hiszen 29-30 versenyző küzdött a rajtrács 24 helyéért.

    A jelenlegi erőviszonyok mellett nehéz látni, idén hogyan közeledhetnénk tovább a rekordhoz, jövőre is legjobb eséllyel egy Mercedes-ülést kapó Andrea Kimi Antonelli vagy egy új Red Bull-pilóta növelhetné a győztesek számát, majd 2026-tól egy nagyobb átrendeződés – feltéve persze, hogy eközben a mostani győztesek egyike sem távozik a sportból.

    Ralf Schumacher és Montoya nyomdokain

    Egy McLaren-féle kettős győzelem is ritkaságszámba megy mostanság, tényleg csak a hétvégi eredmények érdekességdömpingje tehet róla, hogy csupán most, 2744 karakter után térünk ki rá részletesebben.

    A wokingi istállónak volt már egy meglepő kettős sikere nem olyan rég, a 2021-es Olasz Nagydíjon. Akkor is, akárcsak most, egy ausztrál versenyzőjük, Ricciardo ért célba Norris előtt, akkor is egy Mercedes-pilóta egészítette ki a dobogót, Charles Leclerc lett a negyedik, Carlos Sainz a hatodik, illetve Max Verstappen összeütközött Lewis Hamiltonnal. A két futam közötti bármilyen egyezés tényleg csak a véletlen műve.

    A mostani, ereje teljében lévő McLaren azonban inkább a 2010-es évek eleji önmagához hasonlít, az utolsó olyan időszakra, amikor az élmezőny tagjaként emlegethettük a csapatot. Olyan, hogy az elmúlt hétvégéhez hasonlóan kisajátítsák az első két rajthelyet, legutóbb a 2012-es Brazil Nagydíjon történt velük még Hamilton és Button közreműködésével, olyan pedig, hogy az időmérőn és a futamon egyaránt az első két helyen végezzenek, utoljára csak a 2007-es Olasz Nagydíjon Alonsóval és Hamiltonnal.

    Piastri az ötödik ausztrál futamgyőztes lett, ezzel Jack Brabham, Alan Jones, Mark Webber és Ricciardo nyomdokaiba lépett, a 2024-es szezonban pedig már ő a hetedik különböző győztes. Ilyen változatos idényt 2012-ben élhettünk át utoljára, amely nyolc győztest termelt. Tegyük hozzá, az idei leosztás eddig úgy fest, hogy Verstappennek van hét diadala, hat másik versenyzőnek pedig egy-egy.

    Sajátos jelenség továbbá, hogy a McLaren mindkét pilótája idén szerezte első győzelmét. Arra, hogy egy csapat ilyennel büszkélkedjen, legutóbb 2001-ben a Williams versenyzői szolgáltattak példát, azt az évet ugyanis Ralf Schumacher és az újonc Juan Pablo Montoya is nyeretlenül kezdte, ám 3, illetve 1 győzelemmel fejezték be.

    Sőt, ez az együttállás olyannyira ritka, hogy tulajdonképpen egyedül a McLaren mostani és a Williams 23 évvel ezelőtti esete értelmezhető a Forma-1 jelenleg ismert keretei között. Ezt megelőzően 1961-ben történt meg, hogy a Ferrarival Wolfgang von Trips és Giancarlo Baghetti is első győzelmét szerezze, de egyrészt abban az évben heten is versenyeztek Ferrarival, másrészt Baghetti egy ügyfélcsapat pilótája volt.

    Embed from Getty Images

    Pontosan hányadszor is állt dobogóra Hamilton?

    Lewis Hamiltonnak nem sikerült Silverstone után a Hungaroringen is rekordot jelentő kilencszeres győztessé válnia, de így is eljutott egy újabb példátlan mérföldkőhöz, hiszen F1-es karrierje 200. dobogós helyezését szerezte meg azzal, hogy harmadikként ért célba. Dobogók számában a rekordot a 2020-as Spanyol Nagydíjon vette át, ekkor előzte meg Michael Schumacher 155-jét, azóta már csak a kerek számokat üldözheti.

    De nem mindegy, hogy hogyan fogalmazunk, hiszen egy versenyző nem feltétlenül annyiszor állt a dobogón, mint ahány dobogós helyezést szerzett. Ennek okát persze a büntetésekben kell keresni: lehet, hogy valakitől elvettek egy dobogós eredményt, miután már megünnepelte azt, vagy éppen megörökölt egy trófeát más szankciója miatt. Hamilton karrierjéből sem hiányoznak ezek a pillanatok.

    • A 2019-es Brazil Nagydíjon harmadikként állt fel a dobogóra, de az Alexander Albon kiforgatásáért kapott öt másodperces büntetéssel utólag megfosztották ettől.
    • Nem volt régen a 2023-as USA Nagydíj, ahol pedig a második helyről zárták ki, miután túlságosan vékonynak találták Mercedesének kopólemezét.
    • De állt az ellentétes oldalon is: a 2021-es Magyar Nagydíjon Sebastian Vettel kizárása után ő örökölte meg a dobogót.

    Embed from Getty Images

    Hamilton két leghírhedtebb büntetése azonban nem volt hatással a dobogós jelenlétére. Amikor a 2008-as Belga Nagydíjon győzelme után ma már aránytalanul súlyosnak tűnő 25 másodperces büntetést kapott Kimi Räikkönen szabálytalan megelőzéséért, az elsőről a harmadik helyre esett vissza, vagyis megőrizte a pódiumát. A 2009-es Ausztrál Nagydíjon pedig eredetileg negyedik lett, csak utólag kapta meg a dobogót Jarno Trulli büntetésével, de később el is vették azt tőle, miután kiderült, a McLaren sportigazgatójával együtt hazudott a felügyelőknek a rádiókommunikációról.

    A fentieket összegezve kiderül, bár Hamilton 200. F1-es dobogós helyezését szerezte vasárnap, valójában már 201. alkalommal léphetett fel rá. A 200. ott átvett trófea a rekordhalmozó silverstone-i győzelmének napjára esett.

    Hamilton robbantja a számokat: senki nem nyert még ilyen soká is, ilyen sokáig és egy helyen ilyen sokszor