Szerk Racingline.hu

Címke: statisztikák

  • A Mercedes az F1-es mélypontjára jutott, és már Alonso is közelít a minardis évekhez

    A Mercedes az F1-es mélypontjára jutott, és már Alonso is közelít a minardis évekhez

    A Monacói Nagydíj hétvégéjén a pályán zajló abszurd jelenetekből néhány szélsőséges eredmény is kisült. Lando Norris, Fernando Alonso, a Williams és a Mercedes a statisztikai összefoglaló fókuszában.

    A McLaren 2007 óta először szerzett pole-t és 2008 óta először nyert futamot Monacóban. A hosszú kihagyás ellenére még mindig magasan ők a pálya legsikeresebb csapata, 16-szor nyertek itt, míg a második Ferrari csak 10-szer. Bár a wokingi istálló az F1 történetének második legeredményesebbje, a jelenlegi naptár pályái közül csak Monacóban és a Hungaroringen (és Miamiban holtversenyben) rendelkeznek ők a legtöbb győzelemmel.

    A hatodik elsősége felé haladva Norris egy fontos mérföldkövet is elért: immár elmondhatja magáról, hogy ő az, aki a legtöbb versenykört tette meg a McLaren színeiben: 7774-nél tart, és a monacói futam során vette át a lista első helyét David Coulthardtól.

    Amellett viszont, hogy ő versenyzett a legtöbbet a McLarennel, más mutatókban nem áll ilyen jól a csapat örökranglistáján: élen töltött körökben csak a 8., győzelmek számában csak a 10., dobogós helyekben 7., rajtelsőségekben az 5. legjobb mclarenes. A csapattal töltött versenyek listájának második helyén most érte be Jenson Buttont 136-tal, és az év végén itt is átveheti a vezetést a 150-nel álló Coulthardtól.

    A Williamsszel 20 éve nem fordult elő, hogy mindkét autójával a legjobb tíz között zárjon Monacóban: 2005-ben 2. és 3. helyet szerzett Nick Heidfeld és Mark Webber, most Alexander Albon és Carlos Sainz a minimális 9. és 10. hellyel szakította meg ezt a rossz sorozatot.

    Beszédesebb viszont a grove-i csapat felfelé ívelő formája kapcsán, hogy zsinórban a negyedik futamon voltak pontszerzők mindkét autóval, és ilyen is csak a 2016-os szezon elején történt velük utoljára, a Valtteri Bottas és Felipe Massa nevével fémjelzett legutolsó, rövid felvirázásuk végén.

    A Haasnak Esteban Ocon 7. helye tette különlegessé a Monacói Nagydíjat, hiszen ez a csapat legjobb eredménye a pályán.

    Így lehetne épkézláb F1-es versenyt rendezni Monacóban, ha félretesszük a viccet

    Ritkán fordul elő, hogy két csapattárs ugyanazon a futamon szerezze meg karrierje legjobb helyezését, most viszont ez történt a Racing Bullsnál, hiszen Isack Hadjarnak a 6., Liam Lawsonnak a 8. hely egyaránt az eddigi csúcsot jelenti.

    A Mercedes gyári csapata az F1-es ténykedése egyik mélypontjára jutott azzal, hogy egy műszaki és egy vezetői hiba miatt csak a 14. és a 15. helyre kvalifikáltak az autói George Russell-lel és Andrea Kimi Antonellivel. Már egyáltalán az is rendkívüli fejlemény, hogy egy versenyzőjük se jusson be az időmérő utolsó szakaszába, ilyen legutóbb a 2022-es Emilia-romagnai Nagydíjon történt velük, azt megelőzően pedig egészen a 2012-es Japán Nagydíjig kell visszamennünk egy ilyen esetért, mielőtt még élcsapattá váltak volna.

    Arra viszont még sohasem volt példa a csapat 325 nagydíjat számláló történetében, beleértve az 50-es évekbeli rövid szereplésüket, majd a 2010-es visszatérésük óta eltelt időt, hogy az előrébb végző autójuk is csak a 14. helyre kvalifikáljon – minden időmérőn volt legalább egy ennél jobb helyezésük.

    Az elrontott időmérő után pedig a futamból sem tudtak semmit kihozni a Mercedesnél: 2011 után ez mindössze a második alkalom, hogy pont nélkül távoztak a Monacói Nagydíjról.

    Fernando Alonso még a szezonjának nyolcadik versenye után is pont nélkül áll a bajnokságban, ez pedig már a legrosszabb mclarenes szezonjánál is rosszabb kezdés számára: akkor az idény első versenyén ugyan nem állt rajthoz, de a saját nyolcadik futamán azért már összejött neki az egy pontot érő 10. hely. Ennél a mostaninál tehát már csak a 2001-es debütálószezonjában, a Minardival kezdett eredménytelenebbül. Abban az évben a 12. futamán szerzett egy (akkoriban még pontot nem érő) 10. helyet, így még van négy versenye, hogy ne múlja alul azt a teljesítményt is.

    A kriminális méreteket öltő feltartogatósdi végül azt eredményezte, hogy csak öten nem kerültek körhátrányba, ez pedig az utóbbi évek egyre szorosabb mezőnyében már igencsak ritka. Legutóbb a 2022-es Osztrák Nagydíjon értek célba ilyen kevesen a győztessel azonos körben, Monacóban pedig 2014-ben fordult elő hasonló, amikor csak négyen nem kaptak kört.

    Egyetlen tényleg lassú versenyzője volt a monacói futamnak, és ez Lewis Hamilton

  • Nem akar megszakadni a sorminta, mely szerint Verstappen dobogóra sem áll Monacóban

    Nem akar megszakadni a sorminta, mely szerint Verstappen dobogóra sem áll Monacóban

    A Ferrari rendkívül ritkán fürdik be egy hazai időmérőn annyira, mint tette azt az Emilia-romagnai Nagydíjon, miközben Verstappen a győzelmével újabb rekordot állított fel, újabb listákon menetelt felfelé és egy újabb szűk klubhoz csatlakozott az egy időre valószínűleg utolsó imolai F1-es hétvégén. Statisztikai összefoglaló.

    A Ferrari csak egy 11. és egy 12. rajthelyet tudott szerezni Imolában. Bár az is ritka, hogy egyáltalán bárhol megtörténjen velük, hogy egyetlen autóval sem kvalifikálnak a legjobb tízbe (tavaly Kanadában, előtte a 2021-es Osztrák Nagydíjon volt erre példa), az a csúfság viszont, hogy hazai pályájukon kerüljenek ilyen helyzetbe, még csak most fordult elő negyedszer: 2020-ban Monzában (Charles Leclerc és Sebastian Vettel), 1984-ben Monzában (Michele Alboreto és René Arnoux), valamint 1969-ben szintén Monzában (Pedro Rodríguez) nem volt csak a rajtrács első tíz helyén Ferrari.

    Ehhez képest aztán a futamon elég jól ment a pontmentés: Lewis Hamilton idén először győzte le vasárnap Leclerc-t, a negyedik helyen befutva pedig eddigi legjobb ferraris eredményét szerezte.

    Oscar Piastri csak harmadik lett, így elszalasztotta a lehetőséget, hogy zsinórban negyedik győzelmét szerezze a McLarennel, amire mindeddig csak Ayrton Senna volt képes – mint ezt a legutóbbi futam után részleteztük.

    Az ausztrál viszont így is hat egymást követő futamon dobogós, ami szintén olyasmi, ami csak a csapat legnagyobb karaktereinek sikerült idáig: Sennának, Alain Prostnak, Mika Häkkinennek, David Coulthardnak és Hamiltonnak.

    Közben évtizedes csúcson a Williams: Alexander Albon Miami után most Imolában is ötödik lett, olyat pedig 2016 és Valtteri Bottas óta senki nem tett a csapatnál, hogy két egymást követő futamon is a legjobb öt között érjen célba.

    A csapat pedig hét futam alatt már 51 pontot szerzett, ami csak kettővel kevesebb, mint amennyit az elmúlt három teljes szezon alatt együttvéve összegereblyéztek.

    Verstappen-rovat

    Max Verstappen már nem nyer olyan gyakorisággal, mint az elmúlt három évben, de alkalomadtán még most is ki lehet vele tölteni egy szekciót a statisztikarovatban.

    Ő lett ugyanis az első pilóta, aki négy egymást követő versenyt is megnyert Imolában, hiszen a pálya győzelmi rekordere, Schumacher is csak háromig jutott egyhuzamban. (Itt említsük meg, hogy ezen négy verseny mindegyikén Lando Norris is ott volt Verstappen mellett a dobogón, ami azért egy McLarenben nem mindig volt magától értetődő.)

    Verstappen ezen a hétvégén beérte Schumachert az egy csapattal szerzett legtöbb dobogó tekintetében a ranglista második helyén. A holland 193 Red Bull-os versenyen állt 116-szor dobogón (ez 60,1%-os arány), míg Schumachernek 179 a Ferrarival töltött futamon jött össze ugyanennyi (64,8%). Hamilton 246 versenyen állt rajthoz a Mercedesszel, ezalatt 153 pódiumot halmozott fel (62,2%).

    Verstappen egy másik ranglétrán is ugrott, az élen töltött körök tekintetében imolai rajt-cél győzelmével átlépte Sebastian Vettelt a harmadik helyen. Az első helyen teljesített versenykörök rangsora most így néz ki: 1. Hamilton (5487), 2. Schumacher (5111), 3. Verstappen (3560), 4. Vettel (3501).

    A holland azt is elmondhatja magáról, hogy 9 egymást követő szezonban is legalább két versenyt nyert, e tekintetben Schumacherhez, Prosthoz és Sennához csatlakozott a klubban. Hamilton sorozatát itt megszakította a 2013-as szezon, amelyben csak egyszer győzött.

    Verstappen eredményei viszont most már igencsak kiszámíthatóak: egy 13 futam, vagyis a tavalyi USA Nagydíj óta tartó sorminta szerint ugyanis minden második versenyén nem végez dobogón, a közte lévőkön azonban igen. Eszerint ezen a hétvégén Monacóban újra lemarad róla.

    Két csapat nagy százasa

    A Red Bull eközben fennállása 400. F1-es versenyét ünnepelte, stílusosan győzelemmel. 21. szezonjukban jött el a nagy pillanat, ami ráadásul egybeesett azzal, hogy átvették a vezetést a Ferraritól a 2000-es években szerzett legtöbb győzelem tekintetében.

    Az energiaitalosoknak tehát 400 futam alatt 124 győzelem jött össze – de hogy állnak az F1 többi meghatározó csapatával összevetésben?

    • A Ferrari 1986-ban jutott el 400. versenyéig, addig a pontig 91 győzelmet halmozott fel.
    • A McLaren 1994-ben érte el ezt a mérföldkövet, 104 győzelemmel rendelkezett ekkor.
    • A Williamsnél a csapat nem egyértelmű eredete miatt ezt nehezebb megmondani, de attól függően, hogy Frank Williams első csapatát különálló istállónak tekintjük vagy sem, 105 vagy 108 győzelmet értek el első 400 futamuk alatt. Mondjuk azóta már elköltöttek újabb 400 versenyt, és ehhez a számhoz alig tettek hozzá. A Red Bull tehát mindhárom tradicionális csapatnál több sikert halmozott fel létezése ezen periódusában.
    • A Mercedes még nem ért el fennállása 400. versenyéig, 324-nél tart, ám biztos, hogy a Red Bullnál is jobb győzelmi mutatóval fog eljutni odáig, hiszen már mostanra is van nekik 129.

    Különös egybeesés, hogy két csapat is ugyanazon a hétvégén ünnepelt centenáriumot: a Saubernél hangsúlyozták, hogy 600. nagydíjhétvégéjükhöz értek Imolában. Szükség is volt rá, hogy erre felhívják a figyelmet, mert a többször is nevet váltott svájci istállónál ez közel sem olyan egyértelmű, mint a Red Bull esetében. Viszont egyszerű képlett használtak, minden létformájukat beleszámolták az 1993-as debütálás óta: a BMW gyári csapataként és az Alfa Romeo névadó szponzorációja mellett töltött éveket, valamint a tavaly óta megkezdett új korszakot is, amikortól már nem Sauber, hanem Kick Sauber névre keresztelik a karosszériát. További bonyodalom, hogy ők azt a három nagydíjrészvételüket is számításba vették, amelyeken végül egyetlen autóval sem álltak rajthoz, így például a 2005-ös USA Nagydíjat is, amit a Red Bull viszont a saját 400-ába nem vett bele.

    A fenti listában legfeljebb éles kontrasztként lehetne feltűntetni a Saubert, amely első 400 futama alatt egy győzelmet szerzett, és máig annyinál tart.

    A Red Bull Imolában megtette, ami az idén még egyszer sem sikerült neki (videó)

  • Az adat, ami szerint Piastri máris a legdominánsabb McLaren-pilóták közé emelkedett

    Az adat, ami szerint Piastri máris a legdominánsabb McLaren-pilóták közé emelkedett

    12 egyéni bajnoki címet szerezve a McLaren az F1 történetének második legsikeresebb csapata, a versenyzők egy eredményességi mutatójában azonban még olyan istállók mögött is elmaradnak, mint a Cooper vagy a Lotus. 

    Oscar Piastri ritka dolgot vitt véghez a Miami Nagydíjon: McLaren-versenyzőként három egymást követő versenyt is megnyert. A csapattal ilyenre legutóbb még Mika Häkkinen volt képes 1997 és 1998 fordulóján, a finn első három futamgyőzelmét szerezte meg így. A Wokingban őt követő sztárok közül azonban sem Kimi Räikkönennek, sem Fernando Alonsónak, sem Lewis Hamiltonnak nem jött össze zsinórban három siker.

    Nézzük csak meg azt a nagyon szűk kört, akiknek a McLaren történetében igen:

    • Alain Prost – 3 győzelem az 1984-es Európa Nagydíj és az 1985-ös Brazil Nagydíj között
    • Ayrton Senna – 4 győzelem az 1988-as Brit és Belga Nagydíj között
    • Ayrton Senna – 3 győzelem az 1989-es San Marinó-i és Mexikói Nagydíj között
    • Ayrton Senna – 4 győzelem az 1991-es USA és Monacói Nagydíj között
    • Mika Häkkinen – 3 győzelem az 1997-es Európa és az 1998-as Brazil Nagydíj között
    • Oscar Piastri – 3 győzelem a 2025-ös Bahreini és Miami Nagydíj között

    Piastri tehát mindössze a negyedik versenyző, aki legalább zsinórban három győzelmet tudott szerezni a McLaren történetében, és Senna mellett csupán a második, aki egyetlen szezonon belül tette ezt meg. Sennáé a leghosszabb, négyes győzelmi sorozat, és a sport második legsikeresebb csapatától elég furcsa, hogy ez a maximum. Ehhez képest Red Bull-versenyzőknek van már 10-es és 9-es sorozatuk is (Max Verstappen, Sebastian Vettel), Mercedes-versenyzőnek 7-es (Nico Rosberg), Ferrari-versenyzőknek 7-es (Alberto Ascari, Michael Schumacher), Williams-versenyzőnek 5-ös (Nigel Mansell), Lotus-versenyzőnek 5-ös (Jim Clark), és még Cooper-versenyzőnek is van egy 5-ös győzelmi szériája (Jack Brabham). 4-es sorozattal pedig rendelkezik már a Renault (Fernando Alonso) és az egy szezont megélt Brawn GP (Jenson Button) is.

    Fotó: McLaren

    Mondhatni Piastri még az ausztrál versenyzők között is rosszabbul áll zsinórban szerzett győzelmek tekintetében, mint a McLaren-versenyzők között, hiszen Brabhamnek a fent említett ötös mellett még volt egy négyes sorozata is, Alan Jonesnak pedig két hármas.

    A McLaren maximuma

    A McLaren lett az első csapat, amely egy hétvége sprintversenyén és tényleges versenyén is kettős győzelmet szerzett. Az istállóval a 2010-es Kanadai Nagydíj óta először történt meg, hogy egy versenyhétvégéről a maximálisan elérhető ponttal távozott – ugyan azóta volt már három kettős győzelmük, ám azokon a nagydíjakon vagy a sprintverseny, vagy a leggyorsabb kör miatt nem tudták az összes pontot hazavinni.

    58 egység ütötte a McLaren markát ezen a hétvégén, ami viszont sprintverseny ide vagy oda, így is csak a második legmagasabb pontszám, amit egy csapat valaha zsákolni tudott egy F1-es hétvégén. A rekordot ugyanis talán némi meglepetésre a Williams tartja, akik a történelem egyetlen duplapontos futamán, a 2014-es Abu-dzabi Nagydíjon összesen 66 pontot szereztek a második és a harmadik hellyel.

    A McLaren ráadásul most igazi dominanciát mutatott, hiszen úgy szerzett kettős győzelmet, hogy még második autója is több mint fél perccel előbb ért célba, mint a harmadik helyezett George Russell. Legutóbb a 2007-es Monacói Nagydíjon mutatott ekkora fölényt a csapat, akkor az első két helyen befutó Alonso és Hamilton mögött Felipe Massa lemaradása egy perc fölé rúgott.

    Max Verstappennel először történt meg, hogy két egymást követő hétvégén nem tudta győzelemre váltani a pole-pozícióit. És Piastri mindössze a második pilóta, akinek egynél több alkalommal sikerült győznie olyan futamon, ahol Verstappen indult az élről: az ausztrál az utóbbi két futamon tette ezt meg, míg Hamilton korábban összesen háromszor.

    A McLaren az F1-es szólásszabadságot korlátozná a Red Bull miatt, de az FIA elnöke vadabb ötletet lobogtat

  • A győzelmi mérföldkő, ahol a McLaren lehajrázta a Ferrarit

    A győzelmi mérföldkő, ahol a McLaren lehajrázta a Ferrarit

    Oscar Piastri által 15 év után vezeti ismét ausztrál versenyző az F1-es pontversenyt, a McLaren pedig már az 50. különböző pályán nyert, de a rekordok és statisztikai érdekességek tekintetében több ziccer is kimaradt a Szaúd-arábiai Nagydíj hétvégéjén.

    Piastri karrierje ötödik győzelmét szerezte, amivel beérte csapattársát, Lando Norrist – tavaly ilyenkor még egyiküknek sem volt F1-es győzelme. Sikerével a bajnokság élére is ugrott, ezzel ő a 64. versenyző a sport történetében, aki vezette az egyéni tabellát, és a negyedik ausztrál Jack Brabham, Alan Jones és Mark Webber után – a futamgyőztesek közül csak Daniel Ricciardónak nem adatott meg ez. Legutóbb a 2010-es Japán Nagydíj után vezette ausztrál pilóta a pontversenyt Webber személyében, aki jelenleg Piastri menedzsere.

    Honfitársai közül csak 1966-ban Brabhamnek volt ilyen erős szezonkezdete, aki szintén három győzelemnél tartott az első öt futam után – és innen meg is nyerte a bajnokságot.

    A négy idei pole-pozícióból szerzett futamgyőzelem után Piastri most a második helyről nyert, így elmaradt az 1992-es szezonnal való párhuzam: az volt az egyetlen év, amelyen az első öt verseny mindegyikét az első rajthelyről induló pilóta nyerte.

    A McLaren jelentős mérföldkőig jutott el elsőként a csapatok közül: a dzsiddai az 50. különböző pálya, amelyen futamot nyert fennállása során. A wokingiak az utóbbi egy év során húztak be négy új helyszínt is, és érdekes, hogy így még a Ferrarinál is előbb érték el a félszázat, akik pedig 16 évvel többet töltöttek az F1-ben, és az összes győzelmek számában 248:193-ra vezetnek – ám az olasz autók csak 47 pályán nyertek eddig. A harmadik legrégebb óta jelen lévő csapat, a Williams 33-mal már jelentős lemaradásban van, hiszen visszaesése miatt a 21. században épült pályák egyikén sem nyert még. Őket már a Mercedes is előzi, 35-tel.

    És ha már évszázadok: a verseny előtt az F1TV riportere felhívta Christian Horner figyelmét arra, hogy a Red Bull előtt a lehetőség, hogy a 2000-es évek legsikeresebb F1-es csapatává váljon a győzelmek tekintetében. Ez végül (egyelőre) nem jött össze, hiszen Max Verstappen a pole-ból csak második lett, de érdekes vetnünk egy pillantást arra, mennyire szoros is a verseny a konstruktőri futamgyőzelmek számában a 2000-es szezonnyitó óta: Ferrari 123, Red Bull 123, Mercedes 120!

    A 2000-es évek a Ferrari uralomra lépésével indultak, de egy rövid időre már kiadták a kezükből a vezetést: 2021 végétől 2022 elejéig a Mercedes rendelkezett a legtöbb győzelemmel, de gyorsan visszaelőzött a Ferrari.

    Az 1900-as évek hasonlóan szoros versenyfutással zárultak: a sport első 50 évét a Ferrari 125 futamgyőzelemmel nyerte meg a 123-ig jutó McLaren előtt.

    Az Aston Martin fennállása 100. nagydíját futotta – beleszámítva az 1959-60-ban összesen öt nagydíjhétvégén, akkor saját motorral versenyző gyári csapat ténykedését is. Az egyetlen rekord viszont, ami kapcsán szóba került a csapat a hétvégén, negatív: Lance Stroll átvette a vezetést a legtöbb időmérős Q1-es kiesés listáján, megelőzve a 74-gyel álló Kevin Magnussent. Erre már reagált is a kanadai a hétvége során:

    Beszólt Norriséknak a negatív rekordot döntő pilóta, de elég gyenge lábakon áll a védekezése

    Charles Leclerc révén csak az ötödik futamon szerezte meg szezonbeli első dobogóját a Ferrari – ebben az évezredben 2021-ben kellett ugyanilyen sokáig várniuk erre, és csak 2009-ben ennél is tovább, akkor a hatodik versenyen jött össze a dobogó. Leclerc eközben 44. dobogóját szerezte, ezzel ugyanannyinál tart, mint ameddig Fernando Alonso is jutott a csapat színeiben, s most együtt állnak a Ferrari dobogós örökranglistájának ötödik helyén.

  • Piastri előtt a lehetőség, hogy az egyik leggyorsabb F1-es világbajnok legyen

    Piastri előtt a lehetőség, hogy az egyik leggyorsabb F1-es világbajnok legyen

    Két McLaren-pilóta a tabella élén a csapat történetének egyik legerősebb szezonkezdete után, amelyben még egy eddig kifejezetten sikertelen pályájukon is nyerni tudtak. A Bahreini Nagydíj statisztikái nagy dolgokat vetítenek előre a wokingi istálló és Oscar Piastri számára. 

    A McLarennek kifejezetten gyenge pályája volt Bahrein, hiszen a 2004 óta egyetlen év kihagyással a naptárban szereplő pályán sohasem győztek még korábban, és dobogót is csak négyet szereztek Szahírban, legutóbb 2010-ben. Még élen töltött körökből is összeszen nyolc darabot regisztrálhatott itt a csapat 2006-ból és 2007-ből. Most viszont fölényes Piastri-győzelemmel és kettős dobogóval vetettek véget ennek a rossz sorozatnak.

    Dobogós helyek tekintetében ez a McLaren történetének egyik legjobb szezonkezdete, csak 2007-ben volt képes a csapat az első négy futam során hét dobogót szerezni.

    Norris mögé felzárkózott másodikként Piastri a bajnokságban, így két McLaren-pilóta áll az egyéni tabella élén. Ilyen sem mostanában történt: legutóbb a 2012-es szezon egyetlen pontján, a Kínai Nagydíj után, amikor Lewis Hamilton és Jenson Button foglalták el az első két helyet. A páros 2010-ben is megtette ezt négy futamon át, 2007-ben Hamilton és Fernando Alonso 13 alkalommal, illetve az évezredből még 2003-ban Kimi Räikkönen és David Coulthard háromszor.

    Miközben a McLaren eddigi legjobb, a Mercedes eddigi legrosszabb eredményét jegyezte a bahreini pályán. A csapat a 2010-es beszállása óta makulátlan mérleggel rendelkezett Szahírból, hiszen minden egyes évben mindkét versenyzőjük célba ért és pontszerző is lett itt. Így pedig történetük legrosszabb bahreini szereplését jelentette, hogy most Andrea Kimi Antonellit csak a 11. helyen intették le.

    Piastri most állt rajthoz 50. F1-es versenyén, amit győzelemmel ünnepelhetett meg – ha már egy hete, a születésnapján nem jött össze. Ő mindössze az ötödik versenyző, akinek ez sikerült, és impozáns névsorhoz csatlakozott ezzel, hiszen a másik négy egyaránt megszerezte első világbajnoki címét is abban vagy a következő szezonban: Jochen Rindt az 1969-es USA Nagydíjon, James Hunt az 1976-os Kanadai Nagydíjon, Ayrton Senna az 1987-es Monacói Nagydíjon, Michael Schumacher pedig az 1994-es Európa Nagydíjon győzött 50. rajtja apropóján.

    Norris fájdalmas vallomást tett a futam után – előny Piastrinál a bajnoki harcban?

    Bajnoki esélyeket persze még korai latolgatni, ugyanakkor szemet sem hunyhatunk afelett, hogy milyen szélsebesen pozícionálta magát a világbajnoki címért folyó csatába Piastri, aki 2023-ban debütált az F1-ben. Nem sokan voltak a sport történetében, akik már a harmadik szezonjukban bajnokok lettek: Jacques Villeneuve-nek (1997) és Lewis Hamiltonnak (2008) ez közismerten már második évében sikerült, és a harmadikban is csak Denny Hulme-nak (1967) és Emerson Fittipaldinak (1972). Az első három világbajnoki szezont megnyerő Farina, Fangio, Ascari hármastól itt érdemes eltekinteni.

    A szezon első négy versenyét egyaránt a pole-pozíciós nyerte meg, ilyen csak háromszor történt eddig korábban, de az idei év közülük a legváltozatosabb, hiszen 1991-ben mindért Ayrton Senna, 1992-ben mindért Nigel Mansell, 2020-ban pedig mindért a két Mercedes volt a felelős – most viszont két csapat három versenyzője győzött már az élről rajtolva.

    A Kínai Nagydíj után fejtegettük, hogy a Tyrrell pilótáinak teljes 1984-es szezonból való kizárását leszámítva egyetlen versenyzőnek sincs háromnál több kizárása az F1-ben, és akkor csatlakozott ehhez a tízfős klubhoz Hamilton. Nos, mindössze két versennyel később a társaság egy újabb taggal bővült, Nico Hülkenberg ugyanis szintén karrierje harmadik kizárását könyvelte el. A némettel is három különböző csapatnál vezetve történt ilyen (Renault, Haas, Sauber), akárcsak Hamiltonnal, Stirling Moss-szal és John Watsonnal.

    Sainz két nagy áttörést is elért, de az egyikre nagyon nem volt szüksége

  • Nem ilyen unalmas, hanem ilyen szoros nem volt még soha az F1, mint most

    Nem ilyen unalmas, hanem ilyen szoros nem volt még soha az F1, mint most

    Bár a Japán Nagydíj vasárnapján a 24. születésnapját ünneplő Oscar Piastrin volt a statisztikusok szeme, végül egy másik versenyző, Andrea Kimi Antonelli életkorát kellett napra pontosan méregetni egy rekordhoz. És most akkor örülünk, hogy kevés volt a lekörözés, vagy szomorkodunk, hogy kevés volt az előzés?

    A szuzukai versenyen minden autó célba ért, amely elrajtolt. Ez a jelenség sokáig hallatlan ritkaságnak számított, egy ideje azonban már csak legyintünk az ilyen megbízhatóságra: az elmúlt tíz évből ez már a 12. ilyen eset volt, 2023-ban 2, 2024-ben 3 ilyen esetet regisztrálhattunk.

    Amivel mégis kitűnik a sorból ez a szuzukai verseny, az a lekörözések alacsony száma. A 20 autóból 19 is teljesítette a futam mind az 53 körét, csak Lance Strollt körözték le a dobogósok, aki egyedüliként kétszer is kihajtott kerékcserére.

    Arra, hogy csak egyetlen lekörözés legyen egy olyan futamon, amelyen mindenki célba ér, és nincs biztonsági autó, ami összerázná a mezőnyt (és újabban a kör visszavételét is engedélyezné), még nem volt példa. Azokon a versenyeken persze, amelyeken mindenki célba ért, jellemzően nincs is szükség a safety car bevetésére. A 2023-as Miami Nagydíjat sikerült most túlszárnyalni, ott a célig eljutó teljes mezőnyből két autó került körhátrányba.

    Ez a rekord és a tendencia annak a jele, hogy jelenleg a leggyorsabb és a leglassabb autó teljesítménye közelebb van egymáshoz, mint az F1 bármelyik korábbi korszakában. Persze az, hogy kicsik a különbségek, az előzést is nehezítheti, és ez szüli a nézői panaszokat, miközben a sport valójában soha nem volt még ilyen kompetitív, kiegyenlített.

    2012 újratöltve? Alonso saját legjobb szezonjához hasonlítja azt, amit Verstappen idén művel

    Eközben pedig minden korábbinál gyorsabbak is lettek az F1-es autók idén, ami a rendszeres kisebb-nagyobb szabályváltozások mellett ritkán mondható el. Most viszont két egymást követő hétvégén, Sanghaj után Szuzukában is megdőlt a korábbi pályacsúcs (ez a hétvége bármely pontján futott leggyorsabb kör), Japánban pedig új leggyorsabb kör is született (ennél kizárólag a versenyen futott köridők számítanak).

    De ne legyünk álszentek, azért a futam statikussága is megér egy statisztikai bejegyzést: az F1.com hozakodott elő azzal, hogy épített, tehát nem utcai versenypályán még sohasem fordult elő a sport történelmében, hogy az első hat helyről rajtoló pilóta változatlan a sorrendben jusson el a célig. Utcai pályán viszont a közelmúltból is van rá fájó példa, tavaly Monacóban az első tíz helyen sem történt változás.

    Egyébként most vasárnap 15 előzést is regisztráltak a Forix előzésszámlálói, tehát egyáltalán nem beszélhetünk akciómentességről. A 2000-es évekből halomban állnak azok a futamok, amelyeken ennél is kevesebb előzés volt.

    Max Verstappen eközben már az egymást követő negyedik évben szerezte meg a rajtelsőséget Szuzukában (itt még Michael Schumacher tartja a rekordot öttel), és zsinórban negyedszer nyerte meg a futamot is (ebben viszont már ő az új rekorder) a pályán.

    Amikor életed minden napja számít

    Oscar Piastrinak nem jött össze a győzelem a születésnapján, pedig nagy lehetőség volt ez, hogy feliratkozzon James Hunt és Jean Alesi mellé harmadikként ezzel a tettel – ritkát fordul elő, hogy az aktuális legjobb autóban ülő versenyző kapjon esélyt erre. A harmadik helyen végzett, de az is csak a hetedik alkalom, hogy ilyen történt: Hunt és Alesi mellett Chris Amon, Carlos Pace, Carlos Reutemann, legutóbb pedig 2004-ben Monacóban Rubens Barrichello volt dobogós a születésnapján. Piastri azt azért elmondhatja, hogy 24 évesen ő a legfiatalabb születésnapos dobogós.

    Az ausztrálnak élen töltött köre viszont nem volt Szuzukában, így nem iratkozott fel a születésnapján versenyt vezetők közé, akiknek száma két hete Sanghajban bővült kilencre Alexander Albon révén.

    Verstappen mellett ugyanis csak Andrea Kimi Antonelli töltött köröket az élen, szám szerint tizet, ezzel viszont az olasz újonc vitt véghez rendkívüli tettet, hiszen ő lett az F1 történetének legfiatalabb versenyzője, aki az élen állt egy futamon. Most, harmadik versenyén volt az utolsó lehetősége, hogy ezt teljesítse, hiszen 18 évesen, 7 hónaposan és 12 naposan mindössze három nappal fiatalabb, mint Verstappen volt a 2016-os Spanyol Nagydíjon, amikor az előző rekordot felállította.

    Antonelli a leggyorsabb kört is megfutotta, amivel szintén a fiatalsági rekordlista élére ugrott, szintén Verstappent megelőzve. Itt viszont nem kellett ennyire sietnie, még fél éve lett volna a rekorddöntésre.

    Mivel azonban nem nyert, és dobogós sem lett, ezeket a rekordokat már nem veheti el Verstappentől. Két és fél éve van még viszont, hogy letaszítsa Sebastian Vettelt a legfiatalabb pole-pozíciósok listájának éléről, és ha legkésőbb 2029-ig világbajnok lesz, akkor abban is átveszi az elsőséget a némettől.

    A Mercedes olasz pilótája nemcsak Szuzukában brillírozott, hanem folyamatosan a szezonkezdet óta: egy 4. és két 6. helye révén elmondhatja, hogy első három F1-es futamán egyaránt a legjobb tíz között ért célba, erre pedig legutóbb 2007-ben volt képes egyidejűleg Lewis Hamilton (3., 2., 2.) és Heikki Kovalainen (10., 8., 9. – bár pont itt még csak az első nyolc helyért járt).

    „Fatális hibája” után „nem biztos a helye” a közel egymilliárdos kárt okozó F1-es újoncnak

  • Igaz, hogy senkit sem zártak még ki többször F1-es versenyről, mint Hamiltont?

    Igaz, hogy senkit sem zártak még ki többször F1-es versenyről, mint Hamiltont?

    Lewis Hamilton és a Ferrari előbb a csúcson, majd a mélyben – ezen a vonalon futottak végig a Kínai Nagydíj fő beszédtémái, így az sem különösebben meglepő, hogy a szezonnyitóhoz hasonlóan ezúttal is a brit pilótához kötődik a hétvége egyik legérdekesebb statisztikája.

    Még minden mesésen indult: bár a hagyományok hiánya miatt nehéz hova tenni, és a versenyzők sem tudják, hogy mennyire örüljenek neki, mindenesetre Hamilton kissé váratlanul megnyerte a sprintverseny időmérőjét, majd pedig magát a sprintversenyt is Sanghajban. A 2021 óta létező sprintekből ezt a hétvégét megelőzően 18 darabot rendeztek, és mindezidáig sem Hamilton, sem a Ferrari nem tudott egyet sem megnyerni közülük – most azonban együtt iratkoztak fel erre a listára.

    A verseny eredménye ezek után komoly hidegzuhanyként érte a csapatot, és nem csak a gyengébb tempó miatt: utólag technikai szabálytalanság miatt mindkét autójukat kizárták, így pedig ez lett az első alkalom az F1 történetében, hogy a Ferrari két autója egyaránt a kizárás sorsára jutott.

    Pierre Gasly Alpine-ját szintén kizárták, ilyen sok autó pedig nem jutott erre a sorsra a 2004-es Kanadai Nagydíj óta, amikor a két Williams és a két Toyota képében négy autót is elmeszeltek a fékhűtőcsatornáik szabálytalansága miatt.

    Ha egy csapat két autóját egyaránt kizárják, az általában azért történik, mert mindkettővel ugyanazt a figyelmetlenséget követték el, de nem ez történt most a Ferrari esetében. A legutóbbi alkalom, amikor egy csapat autóit eltérő okból zárták ki egy futamon, a 2002-es Ausztrál Nagydíjon történt, ahol Heinz-Harald Frentzent a bokszutcai piros lámpán való áthajtás, Enrique Bernoldit pedig a túl kései autócseréje miatt intették ki még a futam alatt.

    A Ferrarival ráadásul ez a kínos eset egy a csapat számára egészen jeles napon történt, hiszen a Kínai Nagydíj volt az 1100. F1-es világbajnoki futamuk. Különös, hogy az istálló ezúttal semmilyen módon nem emlékezett meg erről, mint tette azt a 2020-as Toszkán Nagydíjon, az 1000. futamán egy sötétebb árnyalatú festéssel, a megelőző százasoknál pedig egy az autóra ragasztott matricával.

    Hamilton saját Ferrarit tervezne – jöhet az F44?

    A történtek fényében nem is kell részletezni, hova rangsorol a Ferrari hétvégi eredménye a korábbi 100-as mérföldkövei között, legfeljebb a 600. futamukon, a hírhedt 1998-as Belga Nagydíjon elért kettős kiesésük vetekszik vele a lista alján. De a Ferrari egyébként is rémesen alulteljesít a 100. futamain: a legutóbbi négy alkalommal nem végzett autójuk a legjobb hat között, és még a domináns 2004-es szezonjukra eső 700.-on is csak a 2. és a 3. helyen jöttek be Spában. Egyetlen győzelmüket ilyen alkalmakról John Surtees jegyzi, ő az 1963-as Német Nagydíjon nyerte meg a Ferrari 100. versenyét. Talán éppen a kerek futamok átka miatt – ami egyébként a Mercedest is kísérti – döntött az új vezetőség bármiféle megemlékezés mellőzése mellett.

    Ismerős érzés

    Hamiltonnak ez volt a harmadik kizárása az F1-es karrierjében, minden csapatára jutott neki egy: a 2009-es Ausztrál Nagydíjon a McLarennél a hazugságügy miatt, a 2023-as USA Nagydíjon a Mercedesnél pedig a mostanival megegyező okból, a kopólemez túlzott elhasználódása miatt húzták ki a nevét az eredménylistáról.

    Ha rápillantunk az F1-es kizárások számára, a tabellát Stefan Bellof vezeti 11 esettel, őt Martin Brundle (8) és Stefan Johansson (4) követi. Bennük azonban közös, hogy mindhárman versenyeztek 1984-ben a Tyrrellnél, a csapatot pedig egyedülálló módon a szezon közepén az egész idényből száműzték, miután bebizonyosodott, hogy illegális tankolással trükköztek. A versenyzőket minden korábbi versenyről kizárták, és bár a lebukás után is rajthoz állhattak, azokon is ugyanez a sors várt rájuk. Ez az egyetlen eset az F1-ben, hogy egy istállót a teljes szezonról kizártak, s csak emiatt kerültek a lista élére Bellofék.

    Ha ettől a halmozati büntetéstől eltekintünk, s csak az egyedi esetekért adott kizárásokat tekintjük, ilyenből senki nem szedett még össze F1-es karrierje során háromnál többet. Hamiltonnal együtt összesen 10 versenyzőnek van három kizárása, köztük három másik világbajnokkal, akik Niki Lauda, Ayrton Senna és Nigel Mansell. A legutóbbi versenyző, aki megkapta harmadikat, az 2006-ban (szintén a Kínai Nagydíjon) Takuma Sato volt, míg Hamilton mellett még két olyan pilóta van, akik három különböző csapattal is kizárás sorsára jutottak: Stirling Moss és John Watson.

    Hamilton egyébként a verseny leggyorsabb körét is megfutotta, ezzel Michael Schumachert lehagyva ő lett az első, aki 16 egymást követő szezonban legalább egy leggyorsabb kört futott – de utólag persze ettől az eredménytől és vele együtt a rekordtól is megfosztották.

    Boldog vezetést!

    Alexander Albon a születésnapján állt rajthoz a Kínai Nagydíjon – ez volt a 77. eset az F1 történetében, hogy a mezőny egy tagjának a születésnapja egy verseny napjára esett. Persze ennek kapcsán a fő figyelem arra szegeződik, mikor fog valaki szülinaposként futamot nyerni, de azért a Williams thai pilótája is feliratkozott egy szűk klubba.

    A bokszkiállások során ugyanis Albon a mezőny élén tölthetett egy kört (ami a második élen töltött kör volt a karrierjében, a 2020-as Török Nagydíjon is gyűjtött egyet), ezzel pedig a kilencedik F1-es pilóta lett, aki a születésnapján nagydíjat vezetett. Ez tavaly Carlos Sainznak is összejött Monzában, előtte pedig Max Verstappen, Sebastian Vettel, Heikki Kovalainen, Mika Häkkinen és Clay Regazzoni, na meg a születésnapján nyerő két versenyző, Jean Alesi és James Hunt tette meg ezt.

    És ami az igazán érdekes, hogy a következő nagydíjhétvégén pedig reális esély nyílik arra, hogy meglegyen a harmadik születésnapos győztes. Mint azt már az év elején megírtuk, a Japán Nagydíj vasárnapján 24 évessé válik Oscar Piastri, mostanra pedig már azt is tudjuk, hogy a születésnapos a mezőny aktuálisan legjobb autójában fog ülni, vagyis tényleg valódi sansz lesz arra, hogy ez megtörténjen. Legutóbb talán Rubens Barrichello volt ennyire jó helyzetben ehhez a 2004-es Ferrarival, de ő csak harmadik lett a Monacói Nagydíjon.

    Akiknek jól ment

    A McLaren fennállása 50. kettős győzelmét jegyezte a hétvégén, náluk csak a Ferrarinak (87) és a Mercedesnek (60) van több. Ebből az 50-ből Ayrton Senna és Alain Prost kettőse gyűjtötte a legtöbbet, 14-et, őket követi Mika Häkkinen és David Coulthard 13-mal. Piastrinak és Norrisnak ez volt a második a tavalyi Magyar Nagydíj mellett. És Prost az, aki a legtöbb kettős győzelemnek volt tagja, 21-nek.

    A harmadik helyen befutó George Russell a Mercedes 300. dobogóját szerezte. Ennek több mint felében Hamilton volt az illetékes, aki 153-at gyűjtött, öt Valtteri Bottas (58) és Nico Rosberg (55) követi, Russell pedig már a negyedik 16-tal.

    A Haas összesen 14 pontot szakított Sanghajban, ami a csapat történetének egyik legerősebb versenyét jelenti: a 2018-as spielbergi 22 pontjuk kiemelkedik, amögött viszont ez a második legjobb eredményük. Esteban Ocont az 5. helyen intették le, ennél is csak egy jobb helyezése volt a csapatnak a célban, s ez szintén azon a hét évvel ezelőtti Osztrák Nagydíjon történt, ahol Romain Grosjean 4. lett.

    Még csak másodszor fordult elő, hogy egy futamon két tizenéves versenyző is a legjobb tíz között érjen célba. Először ezt Max Verstappen és Lance Stroll érte el a 2017-es Olasz Nagydíjon, most Sanghajban pedig Andrea Kimi Antonelli és Oliver Bearman ismételte meg.

    Továbbra is bajban van a remeklő F1-es csapat

     

  • Badoer óta Hamiltoné a leggyengébb debütálás a Ferrarival, de ennél van nyomasztóbb mutató is

    Badoer óta Hamiltoné a leggyengébb debütálás a Ferrarival, de ennél van nyomasztóbb mutató is

    A szezonnyitó F1-es Ausztrál Nagydíj különleges történései arra sarkalltak minket, hogy felkutassuk a Ferrari összes versenyzőjének eredményeit, összegyűjtsük a Kimi Antonelliéhez hasonló remek debütálásokat az elmúlt fél évszázadból, és visszaidézzük, hogyan vetett véget másodszor is egy McLaren a rekordhosszú uralomnak.

    Lewis Hamilton elkezdte a versenyzést a Ferrari színeiben, ami máris egy halom statisztikai érdekességet zúdított ránk – és várhatóan fog is még az egész szezon során.

    Ő lett a Ferrari első 40 év feletti versenyzője Mario Andretti óta, aki 1982-ben, 42 évesen teljesítette a csapattal az utolsó F1-es versenyeit.

    Bár csak a csapat hibás stratégiai döntésének köszönhetően, de Hamilton egy kört az élen is eltöltött a futamon (valójában csak a célegyenes kezdetétől, Max Verstappen bokszba hajtásától a 2-es kanyarig állt az élen, amikor Lando Norris megelőzte, ám a célvonalon való áthaladás alapján jegyzik az első helyen töltött köröket). A brit így elmondhatja, hogy eddigi mindhárom csapatával már az első futamán haladt az élen – igaz, erre a korábbi esetekben is csak a bokszkiállások alatt került sor. 2007-ben a McLarennel 4, 2013-ban a Mercedesszel ugyancsak 4 kört vezetett, szintén az Albert Parkban.

    Azokat a futamokat a 3., illetve az 5. helyen zárta, most a Ferrarival való debütálásán viszont csak a 10 lett. Ami a Ferrari eddigi összes F1-es versenyzőjével összevetésben is elég gyenge kezdés.

    Anélkül, hogy bármiféle párhuzamot szeretnénk vonni minden idők legsikeresebb versenyzője és a pontszerzés nélkül a legtöbb futamon rajthoz állt versenyző képességei között, az statisztikai tény, hogy a 2009-ben a sérült Felipe Massa helyére beültetett, az F1-ben akkor már tíz éve nem versenyző, és Valenciában a 17. helyen végző Luca Badoer óta senki nem zárta ilyen rossz eredménnyel első ferraris futamát. Az persze még nem volt annyira régen, azóta Hamilton a hetedik versenyző, aki bemutatkozhatott a csapattal.

    Történelmi kontextusba helyezve viszont rosszabbul mutat ez az eredmény:

    •  Eddig összesen 98 pilóta versenyzett az F1-ben Ferrarival, közülük 69-en értek célba első versenyükön, és közülük csak 6-an rosszabb helyen, mint most a 10.-ként leintett Hamilton.
    •  Ha csak azokat vesszük figyelembe, akik a Ferrari gyári csapatával álltak rajthoz (a hőskorban privát indulók, ügyfélcsapatok is nevezhettek Ferrarikat), ők 78-an voltak, közülük 54 ért célba első versenyén, és csak hárman a 10. hely alatt: ők Nanni Galli 1972-ben (13. hely), Nicola Larini 1992-ben (12.) és Badoer 2009-ben (17.). René Arnoux 1983-ban ugyanúgy 10. helyen kezdett a Ferrarival, mint most Hamilton.

    Luca Badoer különös F1-es karrierjéről az alábbi cikkben írtunk: 

    Születésnapos az olasz, aki Schumacher helyett ugrott be a Ferrarihoz, majd nevetség tárgyává vált

    Megdőlt a Verstappen-rendszer

    Felettébb ritka, hogy a szezonnyitó után izgalmas dolgokat lehessen mondani a bajnoki pontversenyek állásáról, hiszen egyéniben az megegyezik a verseny végeredményével. Idén azonban már ebből is sok minden következik.

    Közel három év után véget ért a leghosszabb egyeduralom az egyéni pontverseny élén. Verstappen a 2022-es Spanyol Nagydíjtól kezdődően letaszíthatatlan volt onnan, de az 1029 napon, 63 versenyen át tartó széria most a futamgyőztes Lando Norrisnak köszönhetően megszakadt. Michael Schumacher 896 napos, 37 versenyes sorozata a második leghosszabb, ami érdekes módon szintén egy melbourne-i szezonnyitón szakadt meg egy McLaren-győzelem által, 2003-ban.

    De ha már itt tartunk, három eső által befolyásolt F1-es futam volt eddig az Albert Parkban, és 2003-ban David Coulthard, 2010-ben Jenson Button, idén pedig Norris által mindegyiket a McLaren nyerte.

    A wokingi istálló egy közel 13 éves ínséget is megszakított: Norris győzelme révén először vezeti egy McLaren-pilóta az egyéni bajnokságot a 2012-es Kanadai Nagydíj óta, amikor még Hamiltonnal a legutóbb az élen álltak.

    Norris pedig egy különös átoknak is nagyon gyorsan véget vetett. Az elmúlt három évben az a furcsa trend alakult ki, hogy aki Verstappen mögött a második helyen zárta a tabellát, a következő szezonban már egyetlen futamon sem győzött: így maradt nyeretlen 2022-ben Hamilton, 2023-ban Charles Leclerc, 2024-ben pedig Sergio Pérez. Idén ez már biztos nem folytatódik, hiszen tavaly Norris lett az egyéni második, most pedig rögtön egy győzelemmel fejelte ezt meg.

    Akad különlegesség a konstruktőri tabellán is, ahol a címvédő McLaren ugyan megtartotta a vezetést, ám ugyanúgy 27 ponttal rendelkezik, mint a Mercedes (akik a leintés után ugrottak fel melléjük, amikor visszavonták Kimi Antonelli 5 másodperces büntetését). A 2006-os szezonnyitó Bahreini Nagydíj óta nem volt rá példa, hogy pontegyenlőség legyen a csapatok tabelláján, akkor a Renault és a McLaren álltak azonosan.

    Fotó: Clive Rose/Getty Images/Pirelli

    Egyébként is ez még csupán a 14. alkalom, hogy számszerűleg holtverseny van a konstruktőri tabella élén, miközben az egyéniben ez 39-szer előállt a sport történelmében – és a 2006-os nyitány óta is már 8-szor. Megállja viszont a helyét az az érv, hogy a pontrendszer bővülésével csökkent is a valószínűsége az ilyen együttállásoknak, különösen csapatszinten.

    Egy szezonra való siker egy futam alatt

    Az Ausztrál Nagydíj zűrzavara, vagy éppen csapatuk fejlődése miatt több istállónál is olyan eredmények születtek, amelyeket már régen nem láttak.

    Kevesen gondolhatták, hogy a télen csapatot váltó öt pilóta, Hamilton, Carlos Sainz, Liam Lawson, Esteban Ocon és Nico Hülkenberg közül utóbbi éri el a legjobb eredményt a szezonnyitón, a tavalyi sereghajtó Sauberrel. A svájci csapat tavaly az egész év során csupán négy pontot szerzett, amit a most hetedik helyen befutó Hülkenberg az érte kapott hat egységgel máris felülmúlt.

    Lance Stroll a tavalyi Magyar Nagydíj óta pontot sem szerzett az Aston Martinnal, most 6. lett. Különös trend kezd kirajzolódni közte és a melbourne-i pálya között, hiszen 2023-ban és 2024-ben egyaránt itt érte el szezonbeli legjobb helyezését (egy 4. és egy 6. helyet). Látva az Aston jelenlegi formáját, az esély mindenesetre most megnyílt rá, hogy ez idén is így legyen.

    A középmezőny élén találta magát a Williams, amely előző évekbeli önmagához képest szintén hatalmasat szakított Alexander Albon 5. helyével – s mielőtt visszaállították Antonelli 4. helyét, úgy tűnt, a 12 ponttal be is állítja tavalyi egész szezonos termelését a thai versenyző. Albon a Williamsszel töltött előző három évében még nem végzett ilyen előkelő helyen, így ez a legjobb eredménye az F1-ben a 2020-as szezonzáró Abu-dzabi Nagydíj óta, ahol negyedik lett a Red Bull-lal.

    Sainz első körös balesete is kellett a Williams 9 éve legjobb szezonkezdetéhez

    A Williamsnél szintén régen örülhettek már ilyen jó helyezésnek: amikor a biztonsági autó mögötti egy kör alapján megállapított végeredményben George Russell 2. lett 2021-ben Spában, az kétes értékű siker volt, azt megelőzően 2017-ben az Azerbajdzsáni Nagydíjon volt legalább ilyen jó eredményük, ahol Strollt a 3. helyen intették le.

    Alesi nyomdokán, Verstappen nyomában

    A legmeglepőbbet azonban a Mercedes újonca, Kimi Antonelli szakította, aki a 4. helyen zárta élete első F1-es versenyét. Bár élhet néhány dobogós debütálás is a rajongói emlékezetben, azért ne becsüljük alá annak a súlyát, amit a fiatal olasz elért.

    Az elmúlt több mint fél évszázadban ő csupán a hatodik versenyző, aki a legjobb négy között ért célba első F1-es versenyén. Íme a legutóbbiak:

    • Kevin Magnussen (2014, Melbourne, 2. hely)
    • Lewis Hamilton (2007, Melbourne, 3. hely)
    • Jacques Villeneuve (1996, Melbourne, 2. hely)
    • Jean Alesi (1989, Paul Ricard, 4. hely)
    • Johnny Herbert (1989, Jacarepagua, 4. hely)
    • Mark Donohue (1971, Mosport, 3. hely)

    Donohue előtt már több hasonló esetet találunk, az utóbbi évtizedekben viszont ritkaságszámba megy az ilyen lenyűgöző debütálás – még ha az látszik is, hogy az első futamon való remeklésnek nem egyenes következménye, hogy az illető világbajnokként vagy sokszoros futamgyőztesként végzi. Antonelli debütálása egyébként Alesiéhez hasonlít a legjobban, ő tudott ugyanilyen nagy meneteléssel az élmezőnyben végezni, hiszen szintén a 16. helyről indulva lett 4. – épp azzal a Tyrrell-lel, aminek többszöri tulajdonosváltásából a mai Mercedes kifejlődött.

    A 18 és fél éves Antonelli eközben csendben minden idők harmadik legfiatalabb F1-es versenyzője is lett, csak Verstappen és Stroll érkeztek nála is korábban, ő pedig befurakodott a tavaly megjelent Oliver Bearman elé. Arra ráadásul még mindig van esélye, hogy megdöntsön egy megdönthetetlennek hitt fiatalsági rekordot: ha a következő két futam valamelyikén, Sanghajban vagy Szuzukában nyerne, még Verstappent is beelőzné a legfiatalabb győztesek listáján – ezt követően viszont már „öregebb” lesz, mint a holland volt 6802 naposan 2016-ban Barcelonában.

    +1

    F1-es szezonnyitón még sohasem volt olyan sokat munkában a biztonsági autó, mint most. Három alkalommal is bevetették, akárcsak 2008-ban Melbourne-ben és 2020-ban Spielbergben, de azokon az alkalmakon összesen csak 8, illetve 12 teljes kört tett meg a mezőny élén, szemben a mostani 17-tel, ami a versenytáv 30%-át tette ki.

    Wolff azt hitte, három Mercedes köröz a pályán, pedig a csapat valódi jolly jokere a strandon volt

  • Újonc a Ferrariban, holtverseny a pole-ért, vb-cím 26 év után – az F1-es szezon észbontó eredményei

    Újonc a Ferrariban, holtverseny a pole-ért, vb-cím 26 év után – az F1-es szezon észbontó eredményei

    Nemcsak a pályán és a pontversenyben látottak miatt, hanem statisztikai szempontból is egészen rendkívüli volt a 2024-es Forma-1-es szezon. Számos olyan rekord, eredmény született, amelyekre még soha, vagy csak évtizedekkel ezelőtt volt példa a világbajnokságban. Két csapattal is remeklő újonc, kizárás futam közben, 13 győztes a rajtrácson és még sok-sok érdekesség az alábbi számmisztikai összefoglalónkban.

    Az év még úgy indult, hogy Max Verstappen 7-es győzelmi sorozatban járt, s csak három továbbira volt szüksége ahhoz, hogy ismét elérje a 10-es rekordot, amit nem is olyan régen, tavaly Monzában ő maga állított be. Csak a Red Bull szingapúri gyengélkedése szólt bele, hogy ne egy még elképesztőbb győzelmi sorozatban tartson a holland. És bár most is domináns formában kezdte a szezont, végül Ausztráliában, azon a futamon, ahol ismét megszerezhette volna zsinórban 10. győzelmét, kiesett. De azért így is volt egy olyan sorozata, amelyben 20-ból 19-et megnyert. Észbontó.

    Egy másik nagy, és igen régóta fennálló sorozatot viszont beállított a holland: Imolában megszerezte sorozatban nyolcadik rajtelsőségét, ezzel beérte Ayrton Sennát, aki eddig egyedüliként volt képes ilyen menetelésre az 1988-as Spanyol és az 1989-es USA Nagydíj között. A rekorddöntés viszont nem sikerült, Monacóban nem lett meg az újabb pole.

    Azok után, hogy 1977 óta először egyetlen új versenyző sem debütált a szezonnyitón, egy futammal később, Szaúd-Arábiában Oliver Bearman a Ferrarinál teljesíthette első F1-es versenyét, ilyenre pedig nem vállalkozott a csapat Arturo Merzario 1972-es bemutatkozása óta. Bearman lett az F1 történetének harmadik legfiatalabb pilótája, és Eddie Irvine 1999-es szereplése óta az első brit a Ferrarinál. Továbbá Dzsiddában a 2000-es Japán Nagydíj óta először végzett négy brit pilóta is az első 10 között, s az 1968-as Francia Nagydíj óta volt először négy brit pilóta is pontszerző.

    Bearman lett az első az F1 történetében, aki egy mezőnyben versenyezhetett azzal a pilótával, aki a világbajnok volt a születési évében: 2005-ről és Fernando Alonsóról van szó.

    A brit ifjonc később a Haasszal is rajthoz állhatott, amikor Kevin Magnussent eltiltották (az első eltiltott 2012 óta), s ott a 10. helyen ért célba. Ezzel is különleges tettet vitt véghez: ő lett az első Gijs van Lennep óta, aki első két F1-es futamát két különböző csapattal teljesítve egyaránt az első tíz között zárt: a holland ezen két versenye még 1971-ben és 1973-ban történt. De előtte is csak maroknyi pilóta volt képes hasonlóra, köztük Roger Penske-vel és Phil Hill-lel.

    A vakbélműtétből visszatérő Carlos Sainz nyerte az Ausztrál Nagydíjat, így ő lett az első Gerhard Berger 1997-es Német Nagydíjon aratott győzelme óta, aki úgy ünnepelhetett egy futamon a dobogó tetején, hogy az azt megelőző versenyen nem volt ott a mezőnyben. Minden ilyen esetet külön is összegyűjtöttünk alábbi cikkünkben.

    Az eltiltott Schumachertől a túl lassú Piquet-ig – versenyzők, akik győzelemmel tértek vissza

    Furcsa belegondolni, de a szezont még azzal kezdtük, hogy Lando Norris a győzelem nélkül szerzett legtöbb dobogó rekordjáért megelőzte Nick Heidfeldet, amikor Melbourne-ben még nyeretlen pilótaként 14. alkalommal pódiumra állt. Végül azonban visszaszállt ez a rekord a németre, amikor Miamiban végül Norris is feliratkozott a győztesek sorába. 15 dobogós hely után lett meg az első győzelme, akárcsak Patrick Depailler-nek, Jean Alesinek, Mika Häkkinennek és Eddie Irvine-nak – ennél több pódiumot még senkinek nem kellett megélnie első győzelméig.

    A Miami Nagydíjon a sprintversenyes hétvégének köszönhetően előállhatott az, hogy nem a futam győztese szerezte a hétvégén a legtöbb pontot. Ez nem teljesen példátlan, de csak összesen csak háromszor történt meg az 50-es években, amikor még engedélyezett volt a pilótacsere az autókban, és ilyenkor a győztesek osztoztak a pontokon is. Legutóbb az 1957-es Brit Nagydíjon szerzett több pontot a futamon második helyen célba érő pilóta, mint bárki más.

    A Kanadai Nagydíj időmérőjén George Russell és Max Verstappen ezredre azonos idővel futották meg a leggyorsabb kört, így ez lett az első holtversenyes pole-pozíció az 1997-es Európa Nagydíj óta, amikor hárman is azonos idővel zártak az élen. Összességében már a 17. alkalommal történt meg, hogy legalább ketten azonos idővel végeztek az első helyen egy időmérőn, de a jerezi az egyetlen olyan másik eset, amikor három tizedesjegyig mérték az időt, az összes többi még a sport hőskorában történt.

    Lewis Hamilton leghosszabb, két és fél éves nyeretlenségi sorozatát megszakítva visszatért a dobogó tetejére a Brit Nagydíjon. Ez már a kilencedik győzelme volt Silverstone-ban, így ő lett az első az F1 történetében, aki egyazon pályán ennyiszer nyert. Hamiltonnak 17 év és 27 nap telt el első és akkori győzelme között, ezzel szintén élére ugrott a vonatkozó listának, megelőzve a 15 és fél éves intervallumot átölelő Räikkönent. A brit 344. F1-es futamán ünnepelt győzelemmel, karrierje ilyen késői szakaszában ez még senkinek nem sikerült (bár már csak Alonsónak és Räikkönennek volt ennél több nagydíjrajtja ezen a ponton). Hamilton később Spában ismét győzött, tovább nyújtva ez a két tartóssági rekordot.

    Hamilton távozik, de az autó színében mégis ott marad a Mercedesnél

    Oscar Piastri lett a Magyar Nagydíjak hatodik újonc győztese, ennek köszönhetően pedig a következő öt versenyen 13 futamgyőztes pilóta volt ott a mezőnyben. Spát megelőzően utoljára az 1980-as, imolai Olasz Nagydíj rajtrácsára állt fel 13 futamgyőztes, ez 774 versennyel és közel 44 évvel korábban történt. Olyanra pedig, hogy ennél is több győztese legyen a mezőnynek, csupán tíz Forma-1-es futamon volt példa a történelemben, szintén ebben az időszakban, 1977 és 1980 között.

    Piastri győzelme révén a McLarennel megtörtént az, amire legutóbb 2001-ben a Williamsnél volt példa Ralf Schumacherrel és Juan Pablo Montoyával: mindkét versenyzőjük egyazon évben szerezte meg első futamgyőzelmét. Sőt, ez az együttállás olyannyira ritka, hogy tulajdonképpen egyedül a McLaren a Williams említett esete értelmezhető a Forma-1 jelenleg ismert keretei között. Ezt megelőzően 1961-ben történt meg, hogy a Ferrarival Wolfgang von Trips és Giancarlo Baghetti is első győzelmét szerezze, de egyrészt abban az évben heten is versenyeztek Ferrarival, másrészt Baghetti egy ügyfélcsapat pilótája volt.

    Ezt követően Spában és Zandvoortban az első tíz célba érkező versenyző mindegyike korábbi futamgyőztes volt: ezt megelőzően sohasem volt ilyenre példa az F1 történetében, most viszont két egymást követő futamon is megesett!

    Charles Leclerc negyedik rajtelsőségét szerezte Bakuban, 2021 óta legyőzhetetlen az ottani időmérőkön, ám ennek dacára a futamot még egyszer sem tudta megnyerni. Egyetlen másik versenyző volt csak az F1 történetében, aki egy pályán négyszer állt a pole-ban, de győzni képtelen volt: Jim Clark Monacóban.

    Szingapúrban Daniel Ricciardo, Abu-Dzabiban pedig Kevin Magnussen is valószínűleg utolsó F1-es versenyét futotta, s közös bennük, hogy mindketten a futam leggyorsabb körét is jegyezték ezen a napon. Korábban csak Mark Webber, Jim Clark, Ritchie Ginther és Onofre Marimon értek el leggyorsabb kört utolsó futamokon, így igazi kuriózum, hogy ez idén két pilótával is megtörtént – egyelőre feltételesen, amennyiben már nem térnek vissza.

    Verstappen a 17. helyről nyert futamot Brazíliában, legutóbb 2005-ben Szuzukában Räikkönen tett így, ennél hátrébbról pedig csak három alkalommal sikerült bárkinek is az F1 történelmében győzni. A holland ezzel együtt már tíz különböző rajthelyről szerzett futamgyőzelmet, ami rekord.

    Az Alpine interlagosi kettős dobogója révén az 1994-es Német Nagydíj óta először ünnepelhetett együtt a pódiumon két francia csapattárs. Akkor Olivier Panis és Éric Bernard a Ligier színeiben tehették meg ezt. De a hétvége még mindezeken felül is hozott zűrzavaros dolgokat: összesen hatodszor, 2019 óta először toltak el vasárnapra egy időmérőt rossz időjárás miatt, Nico Hülkenberg pedig 2007 óta az első lett, aki a verseny közben kapott kizárást.

    Mivel a Las Vegas-i Nagydíjat helyi idő szerint szombaton rendezték, a behozhatatlan pontelőnyre szert tevő Verstappen elmondhatta magáról, hogy 2023-mal együtt immár másodszor avatták őt bajnokká egy szombati napon. Ilyen csak Nelson Piquet-vel történt korábban kétszer is.

    Több nemzet is régen látott magasságokban tűnt fel a rajtrácson idén: Franco Colapinto a 8. helyről rajtolt Bakuban, ilyen előkelő helyre Carlos Reutemann 1982-es kiszállása óta argentin versenyző nem jutott. Interlagosban Liam Lawson az 5. helyről indult, ami a legjobb új-zélandi szereplés Chris Amon 1976-ban Anderstorpban szerzett 3. rajthelye óta. Yuki Tsunoda pedig szintén a brazil pályán a 3. pozícióban állt a rajtrácson, aminél csak két jobb japán eredmény volt a történelemben, ráadásul ő és Lawson ezen a hétvégén összehozták a faenzai csapat fennállásának második legjobb összesített időmérős eredményét (a 2008-as Olasz Nagydíj mögött).

    Verstappen apja örül, hogy Helmut Marko hatalma erősödik

    Hét pilóta is legalább két győzelmet szerzett a szezon során, ilyenre pedig még soha nem volt példa az F1-ben. A Red Bull, a Ferrari, a McLaren és a Mercedes révén pedig négy csapat jegyzett legalább egy kettős győzelmet, ami csak 1960-ban fordult elő eddig. Persze mindkét rekordot segítette a minden korábbinál hosszabb, 24 futamos versenynaptár.

    A McLaren végül 26 év várakozás után szerzett konstruktőri bajnoki címet, úgy, hogy mindössze a szezon futamainak 25%-át nyerte meg – ennél gyengébb győzelmi mutatója csak 1982-ben és 1977-ben volt az aktuális bajnokcsapatnak.

    A Ferrarinak a szezonzáróra érkezve át kellett volna ugrania a McLarent a konstruktőri tabellán, de ez nem sikerült – különös módon nemcsak nekik, hanem még soha senkinek. Vagyis bár eddig 18 alkalommal csak az utolsó futamon dőlt el a bajnoki cím a csapatok között, minden egyes alkalommal az az istálló húzta azt be, amelyik a tabella élén érkezett meg az évadzáróra. Mivel a Ferrarinak nem sikerült a fordítás, már biztosan legalább 17 éven keresztül nem szereznek semmilyen bajnoki címet, ami negatív rekordja a csapatnak.

    Verstappen ugyan megszerezte zsinórban negyedik egyéni vb-címét, de Red Bull csak harmadik lett a csapatok között. Csak 1982-ben (a Williams 4.) és 1983-ban (a Brabham 3.) történt meg, hogy az egyéni bajnok csapata még a második helyre sem ért oda.

    Négy legalább egy évtizednyi F1-es tapasztalattal rendelkező pilóta, Ricciardo, Pérez, Bottas és Magnussen egyaránt elveszítette az ülését idén. A szintén távozó Guanyu Zhouval kiegészülve kijelenthető, hogy több mint 1000 nagydíjrajt rutinja tűnik el a mezőnyből 2025-re. Ekkora „tudáskiáramlás” még sohasem történt a sportban két szezon között.

    Videó: Jéggokartozással képzi még tovább magát Robin Räikkönen

     

  • 1982 óta nem volt olyan láthatatlan bajnoka az F1-nek, mint idén a McLaren

    1982 óta nem volt olyan láthatatlan bajnoka az F1-nek, mint idén a McLaren

    A wokingiaknak pedig kulcsfontosságú volt, hogy Lando Norris beállítson egy unalmas rekordot. Minden statisztikai különlegesség egy helyen az F1-es idényzáróról.

    A McLaren 26 év után nyerte meg újra a konstruktőri címet – nincs csapat, amelynek ilyen sokat kellett volna várnia két cím között, de ha a Williams egy napon visszatér az F1 trónjára, megdönti ezt a rekordot, hiszen ők egy évvel a McLaren legutóbbi címe előtt, 1997-ben lettek bajnokok utoljára.

    A Ferrari pedig eddig még sohasem élt meg 16 évnél hosszabb periódust anélkül, hogy valamilyen bajnoki címet ne nyerjen – jövőre viszont rá fognak fordulni a 17. ilyen évükre is, miután, ahogy korábban senkinek, nekik sem sikerült a szezonzárón átvenni a vezetést a konstruktőri tabellán.

    A McLaren úgy lett a szezon legjobb csapata, hogy csak 6 győzelmet szerzett a 24 futamos bajnokságban. Ennél a 25%-os teljesítménynél csak két szezonban volt rosszabb győzelmi mutatója a konstruktőri bajnoknak: 1982-ben a Ferrarinak 18,75% (3/16), és 1977-ben szintén a Ferrarinak 23,53% (4/17).

    „Remélem, a következőnél még élni fogok” – kevesebben múlt a McLaren bajnoki címe, mint a pontokból látszik

    Oscar Piastri lett mindössze a negyedik versenyző az F1 történetében, aki egy szezon összes versenykörét teljesítette. Bár éppen a szezonzárón csak néhány másodperc választotta el attól, hogy Norris lekörözze, és ezzel elvegye tőle ezt a különleges eredményt. A másik három eset 2002-ben Michael Schumacher, 2019-ben Lewis Hamilton és 2023-ban Max Verstappen révén történt, vagyis Piastri az első, aki úgy teljesítette egy szezon összes versenykörét, hogy nem ő lett a világbajnok abban az évben.

    Piastri Max Verstappen általi kiforgatása után a McLaren számára kulcsfontosságú volt a címhez, hogy Lando Norris beállítson egy unalmas rekordot, és ezt meg is tette: Abi-Dzabiban már zsinórban a 10. versenyen, vagyis 2015 óta mindig a pole-ból induló versenyző szerezte meg a győzelmet. Csak a barcelonai pályának volt ugyanilyen sorozata 2001 és 2010 között.

    Verstappen előtt ugyanakkor arra adódott ritka lehetőség a hétvégén, hogy egyazon pályán öt egymást követő évben is nyerjen. Ezt eddig csak Ayrton Senna Monacóban (1989-1993) és Lewis Hamilton Barcelonában (2017-2021) tudták megtenni, a holland azonban nem iratkozott fel erre a listára.

    Egy ritkaság idén kétszer is megtörtént (?)

    Amikor Daniel Ricciardo búcsúzásul, ellentmondásos körülmények között megfutotta a leggyorsabb kört a Szingapúri Nagydíjon, már felidéztük, hogy előtte mindössze négyen voltak az F1 történetében, akik karrierjük utolsó futamán jegyeztek ilyen eredményt: Mark Webber 2013-ban, Jim Clark 1968-ban, Ritchie Ginther 1966-ban és Onofre Marimon 1954-ben. Nos, ahhoz képest, hogy ez mennyire ritka, idén jó eséllyel kétszer is megtörtént, hiszen Kevin Magnussen leggyorsabb körrel búcsúzott a mezőnytől a szezonzárón. Sem Magnussennek, sem Ricciardónak nincs F1-es szerződése 2025-re, de persze nem zárható ki, hogy valamikor még versenyezni fognak, így végérvényesen még nem üthetjük rá a pecsétet erre a kibővült klubra.

    Döbbenetes statisztika terjedt el az idei F1-es szezonról, csak kár, hogy nem igaz

    Az viszont kétségtelen, hogy a dán közreműködésével 12 különböző versenyző jegyzett leggyorsabb kört a 2024-es szezon során, ami beállította a 2012-es rekordot. Lewis Hamilton és Sergio Pérez szerepet vállalt mindkettőben.

    Magnussen 185 versenyből álló pályafutása során sohasem vezetett élcsapatnál, néhány kimagasló eredménye pedig a szélsőségekre korlátozódott: legelső futamán érte el egyetlen dobogóját, utolsó futamán pedig három leggyorsabb körének egyikét jegyezte. Van egy pole-pozíció is a neve mellett a 2022-es Brazil Nagydíjról, ám a sprintes hétvégék akkori lebonyolítása miatt azt nem mondhatja el, hogy valaha is az élről rajtolhatott volna F1-es futamon.

    Hamilton legrosszabb szezonja

    A Mercedesszel az F1 legsikeresebb együttműködését a hétvégén lezáró Lewis Hamilton szezonját néhány mélypont is szabdalta. Csak a 7. helyen végzett a tabellán, ami 18 idénye alatt a legrosszabb eredménye. Ezalatt negyedszer maradt alul a pontversenyben aktuális csapattársával szemben (Button – 2011, Rosberg – 2016, Russell – 2022 és 2024), ráadásul Russell az első, aki a pontversenyben és az időmérős párharcban is legyőzte őt egyazon évben.

    A sapkadobálástól a marcangoló kételyig – Hamilton 7 karakterformáló győzelme a Mercedesszel

    Bár három közös szezonjukból kettőben is mögötte végzett, Hamilton az együtt töltött idő alatt legalább több pontot szerzett, mint Russell. 697-695-re nyert ebben a tekintetben, vagyis csak a szezonzáró utolsó körében csapattársa ellen bemutatott előzése döntötte felé a mérleg nyelvét.

    Hamilton az időmérőkön szerepelt különösen gyengén 2024-ben, Russell ellen 19-5-re maradt alul, ráadásul utolsó hat nagydíjából háromszor is már a Q1-ben kiesett. Úgy, hogy az összes többi, 240 mercedeses hétvégéjén csak további öt alkalommal történt ez meg vele, és ebből az ötből is három alkalommal tehetetlen volt, mert műszaki gondok vagy motorcserés büntetések sújtották.

    Ha Hamilton távozik a csapatától…

    Néhány hasonlóság azon két futam között, amelyeken Hamilton utolsó futamát teljesítette akuális csapatával – 2012-ben Interlagosban a McLarennel, idén Abu-Dzabiban pedig a Mercedesszel:

    • A szezon egyéni bajnoka egyaránt megpördült az első körben
    • Pérez kiesett
    • Egy brit McLaren-pilóta győzött
    • A Ferrari spanyol versenyzője végzett másodikként, csapattársa pedig harmadikként

    Az F1 szezonzárója, ahogy még nem látta – Makai Gergely képei Abu-Dzabiból