Nagyon rossz irányt követ a Williams azzal, hogy autójának festésén spórol a súllyal, állítja a csapatnál korábban több mint egy évtizedet töltő marketingszakember, aki felidézte, hogy az ilyesmi Frank Williams idejében nem volt divat.
Noha 798 kg-ra növelték a Forma-1-es autók minimumsúlyát az idei szezonra, a legtöbb csapatnak így is komoly fejtörést okoz, hogy a határ közelébe érjen, és ne kelljen túlsúlyos autóval versenyeznie. A probléma akkora méreteket ölt, hogy több istálló is elkezdte megszabadítani fényezésétől a versenygépét, és egyre több elemet hagyott csupaszon. A Williams Imolában pedig minden eddiginél tovább ment, és gyakorlatilag félig festetlen autóval állt rajthoz a súlycsökkentés érdekében. Ez pedig igencsak megdöbbentette Jim Wrightot, a grove-i istállónál 1994 és 2006 között a marketingrészlegen vezető beosztásban dolgozó szakembert, aki a The-Race.com hasábjain írta le a véleményét.
Wright “kiköpte a kávéját”, amikor Dave Robson, a Williams járműteljesítményért felelős vezetőjétől azt olvasta, hogy a súlycsökkentés érdekében szabadultak meg a festés jó részétől, miközben a szakember azt gondosan kerülte, hogy mindez köridőben mennyit hoz a konyhára.
Wright persze tisztában van vele, hogy az autóversenyzésben mennyit számít, hogy minden minél könnyebb legyen, de úgy véli, ez nem mehet a csapat marketingtevékenységének rovására. Hogy ezt Frank Williams, az istálló alapítója és korábbi tulajdonosa mennyire komolyan vette, arról a szakember felidézett egy anekdotát a csapatnál töltött korai éveiből, amikor az egyik mérnök a következővel fordult a csapatfőnökhöz:
„Nem bánná a Rothmans (a Williams akkori főszponzora – a szerk.), ha eltávolítanánk a festéket a hátsó szárnyról, és a csupasz szénszálas elemre raknák fel a matricájukat?” – kérdezte a mérnök.
„Ha annyira jó mérnök vagy, mint amennyire Patrick (Head, a Williams akkori technikai igazgatója – a szerk.) annak tart, találni fogsz alternatívát, hogy ugyanakkora, vagy leginkább nagyobb előnyre tegyél szert, mintsem veszélybe sodord a kereskedelmi ajánlatunkat. Amennyiben nem sikerül, boldogan elfogadok tőled egy csekket a Rothmans színezésének elvesztése miatti bevételcsökkenés ellentételezéseként. Megegyeztünk?” – felelte Frank Williams.
Inkább máshol kellene súlyt csökkenteni?
Wright odaszúrt a Williams jelenlegi csapatfőnökének is, mondván nagyon rossz úton jár. „Reménykedem benne, hogy Jost Capito – miként egyre több tapasztalatot szerez az F1-ben – rájön, hogy mekkora ostobaság kompromittálni a csapat marketingvénáját, és hasonló megközelítést fog alkalmazni a jelenlegi mérnöki gárdával [mint korábban Frank Williams].”
A marketing szakember felidézett egy kommentet is a The-Race-ről, amelyben az egyik olvasó félig viccesen megjegyezte: a sereghajtó Williamsnek nem biztos, hogy a festék miatti többletsúllyal van a legnagyobb gondja.
„Más szavakkal, Mr. Robson, ugyanezt az erőfeszítést aerodinamikai vagy mechanikai tapadásbeli előnyszerzésre fordítsa ahelyett, hogy olyan, elenyésző célokat tűz ki, amelyek hosszú távú károkat okoznak szervezete azon képességének, hogy finanszírozza a mérnöki erőfeszítéseit” – írta Wright, aki ezután levezette, hogy a motorsportban minden korábbinál nagyobb szükség van erős vizuális eszközökre ahhoz, hogy több millió dolláros üzlettel kecsegtető szponzorokat vonzzanak be, az autó festése pedig ennek a legfontosabb részét képezi.
„Lerombolni ezt azzal, hogy egyes területekről eltávolítjuk a festést és a matricákat, egyértelműen nem kívánatos hatással fog járni” – jelentette ki.
Nem mehet az egyik a másik rovására
A szakember ezután azon élcelődött, hogy vajon a mérnökök szenzorokat és az azokhoz kellő huzalozást is távolítottak-e el az autóról, aminek még a festés leszedésénél is kedvezőbb hatása lehetne a súlyra, miközben természetesen csökkentené a gyűjtött adatmennyiséget. Ezután kijelentette, hogy a pillanatnyi teljesítményre hiába vannak nagyobb hatással a mérnöki megoldások, a marketingcélok is ugyanilyen fontosak.
„Egy versenycsapat mérnöki és kereskedelmi részlegének egyaránt működnie kell, és végső soron egymással harmóniában kell léteznie. A mérnökök igényei azonban túl gyakran szorítják háttérbe a marketingrészlegen dolgozókat. Természetesen egy gyors autó a lehető legjobb, ami egy versenycsapattal történhet, de jó döntéseket a köridő csökkenésével járó tényeken, és minimális mértékben a marketing vonzerő csökkenését eredményezve hozzanak. A jelek szerint ugyanakkor nem igazak azok a pletykák, hogy a Williams megszorongatott marketingcsapata kétségbeesetten kutat legfeljebb két betűs márkanévvel és fekete-fehér logóval rendelkező leendő szponzorok után.”
