Címke: retro

  • Gyűlölték a nézők az F1 egyik legabszurdabb időmérőjét

    Gyűlölték a nézők az F1 egyik legabszurdabb időmérőjét

    Türelemjáték lett az 1997-es Osztrák Nagydíj kvalifikációjából, elsősorban a szurkolóknak. A körülmények miatt az időmérő nagy részében a versenyzők vonakodtak pályára gurulni.

    Az Osztrák Nagydíjat először Zeltwegben, azóta minden alkalommal a mai Red Bull Ringen rendezték meg, melyet korábban Österreichringnek, majd a szponzoráló telekommunikációs cég miatt A1 Ringnek hívtak. A pályának ez a harmadik ciklusa a világbajnokságban (a hétvégi a 35. futam lesz itt), és a második, 1997-től 2003-ig tartó turnus első versenyét izgalmas várakozás előzte meg, hiszen ismeretlen körülmények vártak a mezőnyre. Csak Gerhard Berger indult itt korábban az F1-ben, de a pálya akkori vonalvezetése teljesen más volt.

    Az akkori lebonyolítás szerint egy óra és 12 kör (a be- és kivezető körökkel együtt, általában 4 “gyorskör”) állt a pilóták rendelkezésére a kvalifikáción, és az időmérőre és a futamra csak egyféle gumikeveréket lehetett választani, ezért előre el kellett döntenie a pilótáknak, hogy a jobb tapadást vagy a jobb strapabírást választják. Nem volt sakkozás, hogy az egyik etapra ilyen, a másikra olyan keveréket raknak fel.

    A Goodyeart használó pilóták többségének a kemény gumi (majd a futamon egykiállásos stratégia) jutott választásnak, a Bridgestone versenyzőinek ellenben az új fejlesztésű lágy keverék tartóssága lehetővé tette, hogy ezzel célozzák be az egykiállásos taktikát.

    Embed from Getty Images
    Ehhez vegyük hozzá, hogy az új aszfaltcsík tapadása még messze volt az ideálistól, így a gumik csak hosszabb körözés után érték el a megfelelő hőmérsékletet, az egykörös sprintek helyett a többkörös, több benzinnel megkezdett etapok tűntek a nyerő választásnak. (Néhány pályán, például Montrealban vagy Monzában a korábbi években ugyanez történt.) Ebből pedig az adódott, hogy a pilóták a 60 perc során nem négyszer jöttek ki nagyjából egyenletes elosztásban, hanem csak kétszer, és természetesen mindenki az utolsó percekre időzítette a csúcsformáját, amikor az aszfalt állapota a legjobbá válik.

    Ez azzal a kellemetlen következménnyel járt, hogy az 1997-es Osztrák Nagydíj időmérőjének nagy részén csend honolt a pályán. Több mint negyedórán át senki sem jelent meg rajta, sok pilóta sisak nélkül kedélyesen csevegett a garázs körül a csapattagokkal, a nézőtérről többször hallatszott füttyszó.

    Sokáig így is csak a “takarítóbrigádot” lehetett látni, a bajnoki címért harcoló sztárok, Michael Schumacher és Jacques Villeneuve csak várakoztak. Féltávnál, azaz 30 perc után öt versenyző jegyzett mért kört.

    Embed from Getty Images
    Az élet 40 perc után indult be, cserébe viszont nagyon: akkora forgalom alakult ki, mintha futam lenne, elözönlötték az autók az egyébként nagyon rövid pályát. Innentől szinte egyhuzamban rótta mindenki a köröket (már akinek nem robbant le a kocsija), és nyilván számos panasz érkezett, hogy kisebb-nagyobb mértékben feltartották egymást a pilóták.

    A tűzijátékban Villeneuve szerezte meg a pole pozíciót Mika Häkkinen előtt, de nagyon szoros lett a végeredmény: a rövid pályán az első 14 helyezett 1 másodpercen belül, az első 18 1,3 másodpercen belül végzett, csak a két leglassabb csapat egységei voltak ennél lassabbak. A Ferrari a mai formáját hozta, a leggyorsabbra tervezett körben kifogyott a benzin Michael Schumacher autójából, Eddie Irvine így a szezonban először, a lágyabb gumik segítségével is legyőzte nagyobb nevű csapattársát egy időmérőn.

    A futamot másnap Villeneuve nyerte David Coulthard (McLaren) és Heinz-Harald Frentzen (Williams) előtt.

  • A Red Bull semmi hozzá képest, az F1 legvagányabb bulicsapata 48 éve ért a csúcsra

    A Red Bull semmi hozzá képest, az F1 legvagányabb bulicsapata 48 éve ért a csúcsra

    Rövid ideig szerepelt az F1-ben a Hesketh istálló, viszont így is üde színfoltja volt a mezőnynek az 1970-es években. Ezen a napon az 1975-ös Holland Nagydíjon aratta egyetlen F1-es győzelmét.

    Cikkünk borítóképén rögtön látható, hogy nem egy átlagos, a profi üzleti megjelenést sugárzó csapatról beszélünk, a lenge öltözékű fiatal hölgy szimbóluma és a Penthouse magazin felirata sugallja, hogy a hedonizmus erősen jelen volt a működésében. Az alapító egy brit lord, Alexander Hesketh volt, aki 20-as évei elején úgy döntött, az autóversenyzés fényűző világában szórja el a felesleges pénzét.

    Ezek után törvényszerűnek hangzik, hogy James Hunt lett az első pilótájuk, aki 1973-ban kóstolt bele a Forma-1 világába egy bérelt March-csal. Bár amikor a báró először megtekintette, Hunt pont a szeme láttára ment falnak, ez sem akadályozta meg a szerződtetését, a tehetséget ugyanis felfedezték benne.

    Sokaknak biztos szimpatikus az őszinte carpe diem hozzáállás, amivel kitűntek a tömegből és az F1 akkoriban elüzletiesedő világából. Inkább egy rockbandához hasonlítottunk, mint egy versenycsapathoz – ismerte el a nemes az F1 Racing magazinnak.

    30 éve halt meg Räikkönen bálványa, akiről mindenkinek a szex, a drogok és az alkohol jut eszébe

    A műhelyükből esténként például rendszeresen átruccantak Londonba lazítani. „Összegyűltünk a Hilton bárjában, Martinit, Slingert és Wallbangert iszogattunk hajnali négyig, aludtunk egy keveset, és hétkor keltünk, hogy elkezdjük a munkát Towcesterben” – mondta a csapatmenedzser Anthony Horsley.

    Fényűzés felsőfokon

    A lazaságot mutatja, hogy a csapattagok ruházatára beceneveket nyomtattak, vagy például kering olyan kép a világhálón, amin a bokszutcai táblán olyan felirattal hívták be a pilótát, hogy KOKTÉL => (azaz koktél jobbra). A csapat logója egy plüssmaci lett, és az első F1-es (bajnokságon kívüli) versenyen aratott győzelmet úgy ünnepelték meg, hogy a lord birtokán a dísztavakban pancsoltak részegen.

    Amikor az egyik edzésen kétszer elromlott az autó, a közönség kifújolta őket, de ők viszonozták ezt. A későbbi FIA-elnök Max Mosley-nak rendszeresen furcsa gesztussal, kotkodácsolva hálálkodtak és Bicester nagylelkű pipijének hívták, miután az F2-es korszakukban segített nekik motort szerezni a kocsiba. (Eredetileg „az ég nagylelkű pipijéhez”, Szűz Máriához fohászkodtak segítségért, helyette jött Mosley.)

    Embed from Getty Images

    James Hunt 1975-ben a Hesketh volánjánál

    És mindez elképesztő rongyrázással párosult: a partikon patakokban folyt a lenge öltözetű lányok által felszolgált pezsgő, Monacóba a báró helipkopterrel hozatott friss croissant-t és aznapi újságot a meghívott vendégeknek. Ott még a szerelőket is jachton szállásolták el, akik bármikor elvihették egy körre a sportkocsikat vagy a helikoptert.

    Egyszer mindenkit legyőztek

    A szép eredmények ugyanakkor jöttek. Hunt 1973-ban a második futamán pontot szerzett, a harmadikon 4. lett alig három másodperccel lemaradva a győztestől, aztán következett egy 3. és egy 2. hely. 1974-ben, immár a Hesketh saját gyártású autóját vezetve további három alkalommal állt dobogóra.

    1975-ben voltak a csúcson, Hollandiában június 22-én Hunt megnyerte a futamot. A 3. helyről indult Zandvoortban a vizes pályán, és elsősorban annak köszönhette a sikert, hogy az élmezőnyből ő cserélt először kereket (slickre). A ferraris Niki Lauda visszazárkózott rá és keményen támadta, de Hunt ezúttal állta a sarat és behúzta a győzelmet, miután két korábbi futamon már megingott az élen haladva. A bajnokságot 4.-ként zárta a brit.

    Embed from Getty Images

    Niki Lauda és James Hunt az 1975-ös Holland Nagydíjon

    Sejthető, hogy a pénztárca előbb-utóbb kiapadt, ráadásul a brit gazdasági recesszió meghozta a böjtjét, a lord Hesketh egyéb érdekeltségeiből származó források megcsappantak. Huntot 1976-ra elvitte a McLaren és világbajnokot faragott belőle, a kevésbé ügyes pilótákkal ekkor és 1977-ben sem szereztek pontot, majd 1978-ban szezon közben lehúzták a rolót, miután egy kivételével egyik versenyre sem tudták kvalifikálni az autót. Lesújtó volt, amikor ki kellett lépnünk. Majdnem főbe lőttem magam” – mondta a báró, aki szerint az első három idény 350 ezer fontba került.

    Hunt mellett említsük meg dr. Harvey Postlethwaite nevét is a Hesketh Forma-1-es értékteremtéseiben, aki szintén itt vetette meg a lábát a világbajnokságban, és később a Ferrari főtervezője lett. A leigazolása stílusos volt: a tárgyaláson a báróék burgundi addig itatták fehérborokkal, amíg meg nem állapodtak.

  • Horrorbaleset árnyékában nyert először Hamilton az F1-ben

    Horrorbaleset árnyékában nyert először Hamilton az F1-ben

    Napra pontosan 16 évvel ezelőtt nyert először Forma-1-es futamot Lewis Hamilton. Az akkor még újonc brit pilóta egy emlékezetes futamot tudott megnyerni, amit Robert Kubica óriási balesete árnyékolt be.

    A McLaren újonca már a montreáli futam előtt is remek teljesítményt nyújtott, ugyanis az előtte lévő összes versenyen jelen tudott lenni a pódium ceremónián. Hamilton a pole-pozícióból kezdhette meg a Kanadai Nagydíjat, és mellőle az a Fernando Alonso indulhatott, aki az egész futam során szenvedett.

    A spanyol először rajtnál, majd a futam közepén egy sikertelen előzési kísérletet követően vágta át az 1-es, 2-es kanyart, ami miatt sokan meg tudták előzni őt. A kétszeres világbajnoknak pedig olyannyira rossz volt a tempója, hogy a futam végén még a Super Aguri Hondát vezető Takuma Sato is meg tudta előzni őt, aki így elvette tőle a 6. helyét.

    A versenyen sok baleset történt, de egy kiemelkedett közülük. Robert Kubica nagy tempónál találta el hátulról Jarno Trulli Toyotáját, ami miatt irányíthatatlanul vágódott neki a visszafordító előtt található falnak, rommá törve ezzel a BMW Sauberjét.

    Ez a futam már csak azért is érdekes marad, mert itt történtek az utolsó fekete zászlós kizárások. Giancarlo Fisichella és Felipe Massa is egy biztonsági autós fázis alatt állt ki a bokszba tankolni. Azonban az olasz és a brazil versenyző sem vette észre a pirosan villogó lámpát a bokszutca végén, és visszahajtottak a pályára. Normál esetben nem térhettek volna vissza a pályára, ezért az FIA mindkettőjüket kizárta a versenyből.

    Hamiltont még a 4 darab biztonsági autós fázis, és az utolsónál autót törő Trulli sem tudta megzavarni, és végig dominálva tudott futamot nyerni, ahol a 22 fős mezőnyből csak 12 pilóta tudta befejezni a futamot. Mellette Nick Heidfeld és az utolsó dobogós helyezését megszerző és végig egy sérült hátsó szárnnyal versenyző Alexander Wurz fért fel a dobogóra.

  • Retro: Frentzen úgy nyert nagydíjat törött lábbal, hogy közben nem is tudott róla

    Retro: Frentzen úgy nyert nagydíjat törött lábbal, hogy közben nem is tudott róla

    Heinz-Harald Frentzen volt a Forma-1 történetének egyik legnagyobb be nem váltott ígérete. A német pilótáról – aki egy temetés vezető fia volt – sokan úgy gondolták, hogy még a hétszeres világbajnok Michael Schumachernél is gyorsabb volt, amikor a C csoportos sportautó kupában versenyeztek együtt a Mercedes Sauber C9-cel, valamint az első Forma-1-es éveiben is. Habár a Williams aranykorában csatlakozott a patinás istállóhoz, Frentzen nem volt képes megvetni a lábát Groveban és a Williams helyett egy másik brit csapatnál, a Jordannél lelt otthonra.

    A német a Sauberben kezdhette meg Forma-1-es pályafutását és ott is versenyzett 1996-ig, amikor ugyanis 1997-ben átszerződött a Williamshez a frissen bajnokká avanzsált Damon Hill helyére, aki csúnyán összerúgta a port a Williams vezetőségével, ami miatt távozni kényszerült.

    Azonban Frentzennek mindössze egy alkalommal sikerült nyernie, miközben a csapattárs Jacques Villeneuve már hét győzelemnél járt az 1997-es szezonban. A német többek között emiatt is lett csak második a bajnokságban, nagy lemaradásban a kanadai mögött, ráadásul csak úgy, hogy Schumachert az utolsó versenyen Jerezben, a a Villeneuvevel szemben elkövetett szándékos ütközési kísérlete miatt diszkvalifikáltak az egyéni bajnokságból.

    Mivel a Williams meggyengült a Renault távozását követően, Frentzen a Jordanhez szerződött a szintén viharosan távozó Ralf Schumacher helyére, aminek körülményeiről itt olvashattok részletesebben.

    Frentzen mindig is egy olyan versenyző volt, akinél többet használt egy segítő kéz a vállán, sem mint, hogy szeressék őt. Emiatt is jött ki jobban Eddie Jordannel, mint régebben Patrick Headdel és Sir Frank Williamsszel, és találta meg azt a csapatot, ahol igazán komfortosan tudta érezni magát és ki tudta hozni magából a maximumot.

    „Az 1999-es egy fantasztikus szezon volt a Jordannel,” – emlékezett vissza Frentzen. „Fantasztikus volt a kapcsolatom a csapattal és még a bajnoki csatába is képesek voltunk beleszólni, amibe korábban csupán nagyon kevesen mertek csak belegondolni.”

    Frentzen már a szezon elejétől fogva kirobbanó formában versenyzett, a szezonnyitón második lett Ausztráliában és Brazíliában is felállhatott a pódium legalsó fokára, azonban az áttörést jelentő győzelemig egészen a Francia Nagydíjig kellett várni – amit tegnaphoz 21 éve rendeztek meg Magny Coursban.

    Tudni érdemes, hogy Frentzen a Francia Nagydíj előtti versenyen egy hatalmas balesetet szenvedett Kanadában. A német harcban volt a második helyért Montreálban, azonban négy körrel a verseny vége előtt az egyik féktárcsa meghibásodása miatt nagy sebességgel a gumifalba csapódott.

    „A becsapódás rövid időre még ki is ütött, a bal térdem vérzett, de a jobb lábammal minden rendben volt,” – mesélte Frentzen, aki pályafutása során három győzelmet szerzett a királykategóriában. „Nem volt látható jele annak, hogy megsérültem, azonban a jobb lábam nagyon keményen a választófalnak csapódott az ütközéskor.

    „A térdkalácsomban valólában több száz kisebb csonttörés keletkezett az ütközéskor és az egyik lábamban levő csont is végigrepedt a közepén. Amikor kiengedtek a kórházból, nem tudtam normálisan járni, mivel a térdkalácsom folyamatosan nyomta a törtt lábcsontomat. Ajjaj, milyen fájdalmas is volt az!

    „Nagyon az volt, ugyanis még aludni sem tudtam úgy, hogy a takaróm a jobb lábamon volt, annyira fájt. Azonban még ez sem tántorított el attól, hogy vezessem az autót vagy, hogy ne koncentráljak száz százalékban a vezetésre. Csak akkor fájt, amikor a gázpedált nyomtam, azonban az esőben sokkal finomabban kellett használni azt.”

    Jött az esős Francia Nagydíj és Frentzenben fel sem merült, hogy el volt törve a lába. Mindezek ellenére mégis képes volt megnyerni a versenyt, amivel közelebb zárkózott a bajnokság élmenőihez.

    Egy bizarr esős időmérőt követően – ahol Rubens Barichello szerezte meg a pole pozíciót a Stewart Forddal Jean Alesi Sauberje és Oliver Panis Prostja előtt – Frentzen az ötödik rajthelyről várhatta a piros lámpák kialvását.

    „A versenyt száraz körülmények között kezdtük, azonban a hetedik, nyolcadik kör tájékán elkezdett esni az eső,” – utalt vissza Jordan egykori ásza. „Olyan volt a beállításunk, ami egyáltalán nem kedvezett a száraz körülmények között. Az autó sokat csúszkált és még pár aerodinamikai nehézségünk is volt.

    „Az egész hétvégét elrontotta az időjárás és amikor elrajtoltunk szárazon, azt gondoltam, hogy ez így egyáltalán nem lesz jó. Nagyon nyomtam neki, azonban nehéz volt, különösen az előbb említettek miatt. És egyszer csak elkezdett esni az eső, ami nagy mértékben a kezünkre játszott.”

    Ebben az időszakban a futamok során még lehetett a verseny közben tankolni, szóval az, hogy Frenzen Jordanjét az első kiállása során jól megtankolták, hatalmas előny volt, ugyanis a Jordan mérnökei képesek voltak figyelni a pálya állapotának változását úgy, hogy versenyzőjüknek nem kellett kiállnia a boxba feleslegesen.

    „A szezon elején sokan kérdezték tőlem, hogy miért van az autónknak akkora üzemanyagtartálya. Azonban a nagy kérdés az volt, hogy kinek volt a legnagyobb?” – mondta mosolyogva az 53 éves német versenyző, akit mindig is érdekelt a Forma-1-es autók mérnöki oldala.

    „Természetesen a nagy üzemanyagtartály hatással volt az autónk súlyeloszlására, a tengyelytávra és így tovább. Egy olyan autóval rendelkeztünk, amivel képes volt egy kiállással végigmenni az adott verseny. Amikor azonban korán álltam ki, az autóban ülve évekbe tellett, mire a szerelők megtankolták azt a verseny végéig. Nem ismertem fel, hogy amikor azt mondták a rádión, hogy megtankolnak, az azt jelenti, hogy csulig teletöltik az üzemanyagtartályt.

    Nyilvánvaló, hogy amikor Frentzen visszatért a pályaára a tankolást követően, lassabb volt a körülötte levő pilótáknál, azonban a Jordan egy hosszútávú sakkjátszmát folytatott a stratégiát tekintve.

    „Amikor kijöttem, a pálya rendkívül vizes volt és mindenki csúszkált. Rövid időn belül a biztonsági autónak is be kellett jönnie a pályára és azonnal elkezdtem gondolkodni azon, hogy mennyi üzemanyagom van a többiekhez képest?

    „A heves esőzés véget ért, a biztonsági autós fázis is befejeződött, azonban még mindig nagyon csúszkáltam annak ellenére, hogy a beállítás nekünk kedvezett. Mika (Häkkinen) nagyon könnyen meg is előzött, nem voltam képes magam mögött tartani. Körülbelül három-négy tized másodperccel volt gyorsabb nálam körönként.

    „De tíz körrel a verseny vége előtt az összes versenytársam – beleértve Mikat és Rubenst is – kiállt tankolni, miközben nekem már nem kellett. Leesett, hogy ’Bocs srácok, de ezért szenvedtem annyira ellenetek a verseny korábbi szakaszában!’

    „Úgy döntöttünk a csapattal, hogy az utolsó körökben kicsit óvatosabbak leszünk, azonban a verseny után kiderült, hogy akár végig nyomhattam volna a teljes etapon keresztül.”

    A kezdetben őrültnek tűnő egy kiállás ki is fizetődött a Jordan és Frentzen számára: a német nyert, megszerezve ezzel második Forma-1-es győzelmét tizenegy másodperccel megelőzve Häkkinent, a harmadik helyezett Barichello pedig már több, mint negyven másodperccel láthatta meg a kockás zászlót német riválisa után.

    „A versenyt követően már megkaptam a teljes röntgenképet a jobb lábamról és még maguk az orvosok sem merték elhinni, hogy hány helyen láttak repedéseket a csontomban. Az a bizonyos röntgenkép pedig még mindig megvan nekem otthon,” – fejezte be a történetet Frentzen, aki ugyan az 1999-es szezon végén alulmaradt Häkkinennel és Eddie Irvinenal szemben, mégis képes volt egy középcsapat versenyzőjeként borsot törni a V10-es korszakban egyeduralkodónak számító Ferrari és McLaren versenyzőinek orra alá.

  • Ha a mai versenyzőknek retro sisakjuk lenne…

    Ha a mai versenyzőknek retro sisakjuk lenne…

    Sean Bull dizájner neve más ismerős lehet a Forma-1 rajongóknak, mivel rendre készít F1-es fikciókat, festéseket az autókra, sisakokra… Méghozzá nem is akárhogy! Idei Force India terveit az F1 hivatalos Instagram oldala is közzétette, és a Force India is véleményeztette rajongóival, hogy melyik tetszik nekik a legjobban.

    Ezúttal azonban különlegesebb koncepcióval állt elő: Azt mutatta meg, hogyan nézhetnének ki a mai versenyzők sisakjai, ha azok a ’70-es évek stílusában készülnének el.

    Mutatunk is párat, még több megtekintéséért pedig klikkelj ide!

    https://www.instagram.com/p/BeTA95qFYMD/?taken-by=seanbullliveries

    https://www.instagram.com/p/BeU9yz2Fwzj/?taken-by=seanbullliveries

    https://www.instagram.com/p/BeXSuXGlBZw/?taken-by=seanbullliveries

     

     

     

  • Megmutatjuk, milyen gyorsan telik az idő

    Megmutatjuk, milyen gyorsan telik az idő

    Rohan az idő, ez nem újdonság. Jobban szíven üt azonban, mikor egyes eseményeket valaminek a fejlődésével hozunk párhuzamba, és rádöbbenünk, hogy olyan, mintha csak ma lett volna.

    Így alkottuk meg az alábbi szokatlan összeállítást, melyen F1-es eseményekhez rendeltük hozzá, hogy akkor épp milyen mobiltelefon volt a sláger. Emlékeztek még rájuk? 😀

    10 eseményt és telefont válogattunk össze, lapozzátok az alábbi posztot!

    https://www.instagram.com/p/BbpcSCwlV4O/?taken-by=racingline.hu

     

  • Hülkenberg időutazott a Renault-val és találkozott Prosttal

    Hülkenberg időutazott a Renault-val és találkozott Prosttal

    Gondolkodtatok már azon, milyenek lennének a mai F1-es versenyzők 40 évvel ezelőtti környezetben? Nico Hülkenberg és a Renault megmutatja!

    Hülkenberg időutazott egyet, majd „1977-ben”, korabeli autóban, ruhában és zenével, meglátogatta Alain Prostot.

    A német versenyző meg is hajtotta a Paul Ricardon az 1977-es Renault RS01-t, miközben Franck Montagy az 1983-as Renault RE40-est próbálta ki, majd autót cseréltek.

    A videó végén pedig a három szereplő bepattant egy 1979-es Renault Saviem SG2-be.

    https://www.youtube.com/watch?v=G1VqBWKtLm4