Fernando Alonso kielemezte a Bahreini Nagydíj számára legfontosabb eseményeit a saját szemszögéből. A spanyol pilóta elárulta, ha Lewis Hamilton keményebben védekezik ellene, amikor megelőzte őt, akkor összeütköztek volna.
Fernando Alonso remekül debütált az Aston Martin színeiben, hiszen már a szezonnyitó Bahreini Nagydíjon felállhatott a dobogóra, miután a Red Bullok mögött a harmadik helyen ért célba. Azonban több olyan pillanat is volt, amikor az események nagyon is negatív fordulatot vehettek volna az ő szempontjából, de végül mindegyiket megúszta.
Hatalmas Ferrari-blama után Verstappen-győzelemmel és Alonso-dobogóval indult a szezon
A kétszeres F1-es világbajnok a Sky Sports szakértőjeként dolgozó Anthony Davidsonnak, a Minardi, a BAR és a Super Aguri egykori pilótájának elemezte ki a számára legfontosabb pillanatokat, miközben az eseményeket a képernyőn is figyelemmel lehetett követni. Elsőként a rajtot vesézték ki, amely átlagosnak volt mondható, és az 1-es kanyarban nem vesztett pozíciót.
„[A rajt] rendben volt, szerintem nagyjából olyan volt, mint a Red Bulloké, és kicsit rosszabb, mint a Ferrariké – fogalmazott Alonso. – Itt [az első kanyar előtti féktávon – a szerk.] azt hittem, hogy Lewis [Hamilton] belül van [mellettem], de szemlátomást nem így volt. Itt veszítettem egy kis lendületet. A négyes kanyarban aztán voltak problémák, Lance [Stroll] nagyon messziről jött.”
Ahogyan ő is célzott rá, az Aston Martin versenyzőjének nem sikerült a legjobban az első kör eleje, és a 2-es kanyarból való kigyorsítás során Hamilton el is ment mellette. A 41 éves versenyző alá akart fordulni egykori csapattársának, ám a George Russell-lel küzdő csapattársa nekiment. Alonso örülhetett, hogy nem forgott meg, és az autója is ép maradt, így csupán a másik Mercedesszel szembeni pozícióvesztést kellett elkönyvelnie. Ezt követően büntetést követelt a manőverért, mert azt hitte, hogy Russell volt az elkövető, mérnöke pedig nem mondta meg neki az igazat.
„Nem gondoltam volna, hogy Lance azon a ponton annyira közel van hozzám, ezért azt hittem, hogy George volt – magyarázta. – Meglehetősen nyugodt maradtam. [Ekkor] nyilván az volt az elsődleges, hogy ellenőrizzük, hogy az autó kellően rendben van-e az ütés után. A kocsi rendben volt, én pedig tudtam, hogy hosszú a futam a gumikezelés és a -kopás szempontjából. Persze messze van az ideálistól, amikor az embernek ennyi autót meg kell előznie.”
Közvetlenül az első kiállások előtt aztán Alonso visszaelőzte Russellt, és a kerékcserék után is megtartotta a pozícióját vele szemben. A verseny előrehaladtával látszott, hogy az Aston Martin sokkal jobban bánik a gumikkal, mint akár a Ferrari, akár a Mercedes, és a második bokszlátogatást megelőzően az is felmerült, hogy elnyújtja az etapot, hogy aztán lágyakon térhessen vissza, és vehesse üldözőbe az előtte lévőket. A spanyol versenyző is hasonlóban gondolkodott, de csapata másként döntött.
„Azt gondoltam, hogy maradt még valamennyi az abroncsokban – idézte fel a futamnak ezt a szakaszát. – Tovább akartam használni azokat a gumikat, hogy az utolsó etapban sokkal gyorsabb legyek a Mercedesnél és a Ferrarinál. Talán kicsit később is kiállhattunk volna, de így is működött, úgyhogy lehet, hogy ez volt a helyes döntés.”
A friss keményeken aztán a 37. körre érte utol Hamiltont, és a legnépszerűbb előzési ponton, a 4-es kanyarban támadta meg. Néhány pillanatra úgy tűnt, hogy a belső íven el is tud menni mellette, de aztán lesodródott az ideális ívről, egykori csapattársa pedig visszajött elé. A visszajátszáson látszott igazán, hogy Alonso nagyon komolyan megcsúszott, és saját bevallása szerint kis híján meg is pördült.
„Láttam, hogy jön a belső ]íven], ezért próbáltam nagyon szűken [fordulni], és egy ponton teljes mértékben ellenkormányoznom kellett – narrálta a képernyőn zajló eseményeket. – Szerintem a lassulás alatt történt. Még mindig meg kell szoknom az energiarásegítést ebben az autóban, mert más, mint az Alpine-nál, és őszintén szólva meglepődtem.”
Ebben a körben így elúszott az előzés lehetősége, és a következő elején sem jött össze. A 8-as kanyarban aztán saját bevallása szerint elgondolkodott a támadáson, de inkább aláfordult Hamiltonnak, hogy a Forma-1-ben szokatlan módon a 10-esben menjen el mellette. Alonso hirtelen váltott a belső ívre, és ezen a ponton elismerte, hogy itt a hétszeres világbajnok előzékenysége is kellett az ütközés elkerüléséhez.
„Aláfordultam, aztán a kijáratnál volt egy necces pillanatom – utalt az újabb megcsúszására. – Aztán elköteleztem magam, és Lewis szerencsére nem zárta be a kaput. Ha megteszi, akkor eltaláltam volna őt hátulról. Ebben a kanyarban vagy azt lehet csinálni, mint Lewis, azaz nyitva hagyni a belső ívet, vagy azt, mint Carlos [Sainz], vagyis becsukni a kaput, de ilyenkor aztán az ember nagyon sebezhető a kijáratnál. Ekkor velem volt a gondviselés.”
Alonso ekkor egy kissé előreszaladt, és a nem sokkal későbbi eseményekre utalt. A Hamilton elleni előzés után ugyanis honfitársát is utolérte, akivel előbb volt egy necces pillanatuk a 4-es kanyarban, majd a brit versenyzővel ellentétben nem hagyta, hogy az Aston Martin bebújjon mellé a 10-esben. Ekkor viszont megvalósult az, amiről Alonso beszélt.
„Én nem éreztem, de ő biztosan igen – válaszolta, amikor Davidson elmondta neki, hogy Sainz összeérésre panaszkodott a rádióban. – Belül védekezett, aztán a kijáratnál nagyon sebezhető volt. Jobb volt a tempóm, és jobb gumikkal rendelkeztem, úgyhogy nem tudott megállítani. Ez a dobogó és ez a teljesítmény azért kelt jó érzést, mert kiérdemeltük. Az utolsó néhány alkalommal, mint például a tavalyi esős kanadai időmérőn, különleges körülmények voltak. A teszten és a szabadedzéseken is nagyon erősek voltunk, ahogyan a futamon is. Most nagyon büszke vagyok, hogy tagja lehetek ennek a szervezetnek. Ez a kiindulópont, a kezdeti autó. Koncepciót váltottunk, úgyhogy a kocsi új filozófia mentén épült, a következő hónapokban, pedig találnunk kell még teljesítményt.”
