Címke: Ráhmer Mária

  • Art déco és autósport: az első magyar grand prix-től a tévéképernyőig

    Art déco és autósport: az első magyar grand prix-től a tévéképernyőig

    Az art déco és az autózás, az autósport kezet foghatnak egymással, hiszen rendkívül jól összeillenek. Ennek egyik oka az is lehet, hogy az art deco és az autóversenyzés mondhatni egyszerre indult el világhódító útjára.

    A minap a Magyar Nemzeti Galéria Art déco kiállításán jártunk, és bár a kiállítás címe Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938), eszünkbe jutott, hogy ez a stílus mennyire fontos része az autósportnak, már az 1900-as évek kezdete óta.

    Az art déco stílusirányzat már az első világháború előtt megjelent, bár fénykorát a ’20-as, ’30-as években élte. Szögletes, egyenes, geometrikus, stilizált formák, kontrasztos színek, kontúrok, betűstílusokkal való játék jellemzik leginkább, miközben az összhatás harmóniát, igényességet, luxust sugároz. Gyakran jelentek meg a képeken futurisztikus elemek, a kor művészeinek fantáziáját a jövő eszközei, járművei is nagyon izgatták. E művészeti ág jelentős részét képezték a reklámposzterek, legyen szó akár egy társadalmi-, színpadi-, vagy sporteseményről, akár eladni kívánt termékről.

    Mindennek megfelelően központi elem volt az art déco plakátokon a jármű, az autó is. Autó és autósport rajongók számára az egyik legismertebb ilyen talán az a Bugatti poszter lehet, melyet Leonetto Cappiello alkotott 1922-ben. Az alkotás mára igazi klasszikus, megannyi másolata létezik szerte a világon. Olyannyira, hogy feltűnik még a Két pasi – meg egy kicsi (Two and a Half Men) című szitkom sorozatban is.

    De art deco stílusban készült az 1936-os, első Magyar Nagydíj plakátja is.

    A bugattis és a magyar nagydíjas plakát ugyan nem látható a fent említett budapesti kiállításon, azonban akit érdekel ez a stílusirányzat, korszak, bizonyára kedvére valónak találhatja. Amellett, hogy járműipari és autós plakátok azért vannak a Galériában, kiváló betekintést nyújt az akkori színházi- és filmvilág, stílusába, hangsúlyozza, mely luxustermékek (kávé, tea, cigaretta, stb.) határozták meg a reklámipart, miként építette ez a művészeti irányzat a magyar országimázst, miként vették át a külföldi – főként amerikai és francia – trendeket. Az art déco kiállítás arra is rávilágít, hogyan osont be általa a hétköznapokba a divat, az erotika, hogyan keltette fel az emberek érdeklődését az egzotikus, korábban nem ismert dolgok, valamint a sebesség és gépek iránt.

    Nem gondolnád, hogy ez is kapcsolható az autósporthoz!

    H. Ráhmer Mária: Ádám és Éva kiűzetése a Paradicsomból

    A mellékelt képen látható – a kiállításon is megtekinthető – „Ádám és Éva kiűzetése a Paradicsomból” című dísztárgy érdekessége autósport rajongók számára, hogy alkotója H. Ráhmer Mária, aki annak a Hartmann Lászlónak volt a felesége, aki az 1930-as években sebességi rekordokat döntögetett, grand prix-ken indult és többek között az első Magyar Nagydíjon is rajthoz állt!

    Az Art déco kiállítás augusztus 28-ig még megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában.

    Visszakanyarodva kimondottan az autóversenyzéshez: ezt a stílusirányzatot a mai napig is szívesen alkalmazzák a sportban. Elég ha az F1-es csapatok versenyekre készített „posztereire” gondolunk, vagy megnézzünk egy-két Formula E képet. Íme néhány ilyen:

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    Oracle Red Bull Racing (@redbullracing) által megosztott bejegyzés

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    Oracle Red Bull Racing (@redbullracing) által megosztott bejegyzés

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    Scuderia AlphaTauri (@alphataurif1) által megosztott bejegyzés

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    Aston Martin Aramco Cognizant (@astonmartinf1) által megosztott bejegyzés

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    McLaren (@mclaren) által megosztott bejegyzés

  • 80 éve ezen a napon hunyt el Hartmann László

    80 éve ezen a napon hunyt el Hartmann László

    1938. május 16, talán a legsötétebb nap a magyar autósportban, hiszen 80 éve ezen a napon hunyt el Hartmann László. A nagypolgári festékkereskedő családjából származó fiatalember mondhatni fenekestül forgatta fel a 30-as évek motorsport életét, mert teljesen mindegy, hogy túraúton vett-e részt, sebességi rekordot állított fel, vagy Grand Prix versenyen indult, általában trófeával térhetett haza.

    Igen elhanyagolt karaktere ő, a magyar motorsport történelemnek, és ebből csak egy az, hogy alig 10 évnyi idő adatott meg neki arra, hogy minél többször magasba emeltesse a magyar zászlót a himnusz hangjaira. És már akkor is jó magyar szokás szerint, bőven akadtak irigyek, akiknek nagy volt a szájuk, gyorsabb volt az autójuk, csak a kezük és a lábuk nem…

    Két érdekes adalék a halálával kapcsolatban: felesége, Ráhmer Mária minden versenyén ott volt Lászlónak, egy kivételével. Igen, az utolsó, tripoliszi futamon, Melhallában, pedig egy korabeli újságriport szerint érezte, hogy baj lehet, aggódott is. Másik érdekes dolog 1938 ezen szakaszából az, hogy Hartmann gondolkodott már azon, hogy eladja a régebbi Bugattijait, hogy az abból befolyó összegeket is a versenyzésére fordíthassa. Végül egy elgondolkodtató dolgot Mária osztott meg a magyar rádió riporterével 1986-ban, amikor volt hites ura emléktábláját avatták a Hungaroringen: Két opció adódott, pár héttel a végzetesnek bizonyult észak-afrikai verseny előtt: vagy vesz a Stefánia úton egy villát a feleségének, vagy megveszi és felújíttatja a kis 1.5 literes motorú Maseratit, amivel elindult Tripoliszban…

    Magáról a balesetről leírások több nyelven is hitelesen visszaadják, hogy mi történt, de fénykép a balesetet szenvedettekről nem került elő. A későbbi Forma-1-es világbajnok Giuseppe Farina a sokkal erősebb 3 literes 12 hengeres Alfa Romeo Tipo 308-asával már épp körözte volna le a Voiturette osztályban 1.5 literes Maserati 4CM-mel versenyző Hartmannt, amikor a rajt cél-egyenes elején összeakadtak, az erős oldalszélnek köszönhetően a némileg irányíthatatlanná vált autók összeakadtak, elvitték a szalmabálát is, László kirepült az autóból, gerinctörést szenvedett, másnapra elhunyt. Eltemetve a Kozma utcai izraelita temetőbe lett, az akkori magyar autó- és motorsportos társadalom főhajtása mellett.

    hartmann lászló
    Hartmann László sírja a Kozma utcai temetőben. Fotó: Vámosi Péter

    A DIGI Sport ma reggeli adásában az ő alakját és történetét elevenítettük fel 8 percben, kevésbé ismert képek segítségével, amely egy nagyszabású kutatási projekt része, amelyet Négyesi Pál ismert autótörténész is koordinál.