Címke: racingline.hu

  • Egyértelműen bírjátok Ricciardo hülyéskedéseit!

    Egyértelműen bírjátok Ricciardo hülyéskedéseit!

    Daniel Ricciardo híres vigyorgásáról, a shoey-ról, és arról, hogy mostanság léptennyomon komolytalankodik.

    A vidám kedélyű ausztrálnak rengeteg rajongója van, ám mostanra egyre többen hangoztatják, hog ráuntak a vicceskedéseire. Megkérdeztünk hát titeket is arról, hogy mi a véleményetek Danielről.

    Az eredmény eléggé egyértelmű lett. 81% állítja, hogy „végre valaki, aki egy kis jókedvet visz az F1-be, igazi karakter!”, 16% voksolt arra, hogy „eleinte vicces volt, de kezd sok lenni”. Mindössze 3% nyilatkozott úgy, hogy számára kifejezetten unszimpatikus az Red Bull ausztrál versenyzője.

  • Emanuele Pirro exkluzív, 2. rész: A túraautós évek

    Emanuele Pirro exkluzív, 2. rész: A túraautós évek

    Ritka az olyan rendezvény amely annyira jól sikerült, hogy a széria azért van épp „bajban”, mert most újra kell gondolnia az eddigi stratégiáját, és legalább olyan jó show-t kell biztosítania a többi versenyhelyszínen, mint tették azt a magyar szervezők, a Hungaroring Classic alatt. A sztárvendég ezúttal Emanuele Pirro volt, a korábbi Forma-1-es versenyző, aki Senna és Prost mellett tölthette be a tesztpilótai szerepet. Később ötszörös győztes lett Le Mansban. Karrierje első nagy korszakáról ITT olvashatsz, itt a folytatás.

    JK: Megkezdhetted a túraautós pályafutásodat…
    E: Igen, az F1-es munkáim mellett is túraautóztam. Valójában már 1985 óta hajtottam túraautókkal! Barátom, Roberto Ravaglia és Gerhard Berger segítettek, és a BMW felkért, hogy segítsek nekik, nekem meg megtetszett, így gyakorlatilag mindig is volt dolgom túraautókkal, és sok sikerem is volt, hiszen nemzeti bajnok lettem Olaszországban és Németországban is.

    JK: Van valamilyen különleges élményed a csapattársaiddal kapcsolatban a túraautózás világából?
    E: Igen, rengeteg. A legszebb emlékeim Joachim Winkelhockkal voltak a BMW-nél. Ő egy rendes srác volt, nagyon bírtam! Mindketten a Schnitzernél versenyeztünk, és végeredményben az utolsó BMW-s versenyem Malájziában volt, az Asian-Pacific bajnokságban. Sajnálatos helyzet állt elő, mivel jó volt a kapcsolatom a többi versenyzővel, Jo-val, és Robertoval is. Alapvetően egymás ellen nem mentünk, az volt a megállapodás, hogy aki megszerzi a pole pozíciót, az megnyerheti akár a versenyt is. Általában én hoztam el a pole-t, de ezen az utolsó versenyemnen problémák adódtak, így Jo volt az, aki megszerezte az első rajthelyet. Nem volt ezzel nekem problémám, tudtam, hogy nyerni fog. A verseny előtt aztán a csapatvezető Charlie Lamm odajött hozzám, és ezt mondta: “Nézd Emanuele, mivel ez az utolsó versenyed a BMW-vel, megengedjük, hogy megnyerd ezt a versenyt!” A BMW felsőbb vezetői soha nem tudtak ezen megállapodásról, ez cask hármunk között működött. Ez egy nagy gesztus volt Joachimtől, mintha a barátom lenne, olyan a kapcsolatunk!
    Ezt követően hagytam el a BMW-t, mert a magasabb szintű BMW-s menedzsmentből volt pár ember, akivel nem jöttem ki jól, és Charlie Lamm a Schnitzernél volt az egyetlen, ako azt mondta, hogy menjek, és kérdezzem meg az Audit, hogy ott vezethetnék-e. Szerinte én lennék számukra az ideális versenyző akit keresnek, és számimra meg a megfelelő csapat!

    JK: Az Audis évek aztán elég gyümölcsözőek lettek…
    E: Igen, túraautóztam velük 1994-1998 között, utána pedig jött a sportautózás, igazán remek éveket töltöttünk el együtt. Ötszür nyertem meg a 24 órás versenyt Le Mansban, kilencszer voltam egymás után a dobogón, ez mai napig record!

    JK: Ezen öt győzelem közt van olyan, amelyik kiemelkedik a többi közül, vagy mindet egyenlően kell mérni?
    E: Mindegyik különleges számomra, de amikor legelőször sikerült megnyernem, az csodálatos volt. A legelső dízelmotoros győzelem is persze különleges érzés volt, mert nagyon szereten a technológiai dolgokat is. Egyszer ha van esélyed nyerni, és ezt aztán tényleg el is éred, az igazán elképesztő.

    JK: Manapság elég sokszor versenyzel történelmi versenyautókkal, rendszeres résztvevője vagy a goodwoodi eseményeknek. Lord March szervezi ezeket, hogy kerültél kapcsolatba vele?
    E: Ez egy jó kérdés… Lord March Roberto Ravagliával indult indult párban a Mille Miglián, és hát ő jóbarátom, és így találkoztunk. Én más autójával voltam ott a Mille Miglián, és ekkor beszélgettünk. Megkedveltük egymást, és megkérdezte, hogy elmennék-e a Goodwood Revivalra, amibe egyből beleszerettem, és most már igazán jó barátokká váltunk, sokszor beszélgetünk.

    JK: Még mindig szerződésben állsz az Audival?
    E: Igen, nagykövetük vagyok, de más gyártók autóival résztvehetek történelmi versenyeken, így itt most egy Alfa Romeo 33-ast hajtok.

    JK: Ez azt is jelenti, hogy akár időnként II. világháború előtti Auto-Unionokat is hajthatsz az Audi felkérésére?
    E: Igen, ezt is megtapasztalhattam, egyszerűen fantasztikus. Ugyanakkor ezekkel az autókkal ott kellene menni, ahol Nuvolari vagy Varzi is versenyeztek velük a harmincas években, nem modern versenypályákon!

    JK: Amikor ezeket az értékes autókat vezeted, van valami külön kérésük?
    E: Nem igazán, csak hogy vigyázzak! Mivel csak demózunk velük, és nem versenyzünk, nincs nagy esélye balesetnek szerencsére.

    JK: Versenybíróként is dolgozol a Forma-1-ben, ez azért más, mint autókat vezetni. Ez a munka hogy megy?
    E: Nem egyszerű, tényleg nem az! Nagy a felelősséged, és sokszor nem olyan egyértelműek a helyzetek, mint azok elsőre tűnnek. A FIA keményen dolgozik azon, hogy következetes döntéseket hozzon, vannak szemináriumok, és riportok, amik által fejlődhetünk. Lehet, hogy jobb lenne, ha az összes versenyre egy versenybíró menne, de nem lenne sokkal jobb a helyzet. Mindegyik eset más, és soha nem lehet úgy dönteni, hogy annak mindenki örüljön. Ennek ellenére ezt egy örömteli munkának gondolom, mert tehetek valami jót a sportért, és emiatt szeretem!

    JK: Megismerhettük a szenvedélyed a régmúlt motorsportja iránt, hogy versenyzel veteran versenyautókkal, de nézzük a jövőt. Mit gondolsz a Formula-E-ről?
    E: Azt hiszem, hogy a Formula E egy remek kísérlet a motorsportban, de nem látom azt, hogy az emberek a Formula E-re úgy tekintenek, mint a motorsportok jövőjére, mert nem hiszem azt, hogy az elektromos autók lennének a jövő a motorsportban. Amennyiben az emberek tényleg szeretnének tenni valamit a környezetükért, akkor másképp is lehetne építeni utcai autókat, és tisztábbak lennének, mint most. Szóval bírom a Formula E-t, amíg egyike a motorsport lehetőségeknek, de az már nem jó, ha az összes többi autósportos lehetőséget rossz fényben tüntetik fel mellette. Teljesen mindegy egyébként, hogy hol versenyzel, a környezeti terhelés nulla!

    JK: Utolsó kérdés: válassz egy versenyautót, és egy pályát, amin versenyeznél vele!
    E: Hahaha… legyen a Le Mans nyertes Audi R8-asom az, és Suzukában!

  • Emanuele Pirro exkluzív, 1. rész: A Forma-1-es évek

    Emanuele Pirro exkluzív, 1. rész: A Forma-1-es évek

    Ritka az olyan rendezvény amely annyira jól sikerült, hogy a széria azért van épp „bajban”, mert most újra kell gondolnia az eddigi stratégiáját, és legalább olyan jó show-t kell biztosítania a többi versenyhelyszínen, mint tették azt a magyar szervezők, a Hungaroring Classic alatt. A sztárvendég ezúttal Emanuele Pirro volt, a korábbi Forma-1-es versenyző, aki Senna és Prost mellett tölthette be a tesztpilótai szerepet. Később ötszörös győztes lett Le Mansban. Karrierje első nagy korszakáról beszélgettünk vele.

    JK: A 70-es években kezdted a karriered, most 2017 van, és még mindig itt vagy a paddockban, és versenyautókat vezetsz…
    E: Nagyon szeretem a versenyzést, imádom az autókat, és a légkört, és ez az egész már a gyermekkoromban elkezdődött.

    JK: Hogyan indult ez az egész? A családodban téma volt a motorsport?
    E: Már gyerekként tetszett az egész, és apám is motorsport kedvelő volt. Aztán elég hamar elkezdtem gokartozni, beleszerettem. Lehet, hogy így születtem, mindig is nagyon rajongtam a motorkerékpárokért, autókért, motorokért már gyerekként is.

    JK: A gokartos éveid után jöttek a Formula Abarthban az eredmények, így logikus lépés volt, hogy az F3, F2 és F3000 felé veszed az irányt. Kik voltak akkoriban a legnagyobb riválisaid?
    E: Bizony, F3-ban ott volt Larrauri, Didier Theys, csomó francia srác, olyanok mint a Ferte testvérek, vagy Mauro Baldi. Ezután az F3000-ben ott volt Mike Thackwell, Roberto Moreno és Stefano Modena.

    JK: Egyike voltál azon pilótáknak is, akik Japánban csináltak karriert…
    E: Igen, reménykedtem, hogy a Forma-1-be kerülhetek, de erre nem volt lehetőség, így váltottam a túraautókra, mentem 1987-ben egy szezont a BMW-vel, aztán jött a lehetőség, hogy Japánba menjek, hogy teszteljek a McLaren-Hondával, ahol aztán Ayrton Sennával és Alain Prosttal dolgozhattam együtt. Ez egy újabb lépés volt abba az irányba, versenyzői üléshez jussak majd az F1-ben.

    JK: Fiatal versenyzőként nehezebb dolog a világ versenyzőivel egy csapatban lenni? Látod magad előtt őket, és azt mondogatod, hogy te is tudsz olyan jó lenni mint ők?
    E: Nem, nem, szóval tényleg NEM! Először is, nem volt más lehetőségem. Ez egy nagy sansz volt nekem arra, hogy visszatérjek a nyitott együlésesek világába, és megnézzem, hogy mennyire is vagyok jó. Soha nem néztem rájuk úgy, mint riválisokra. A szerződésem arra szólt, hogy abban az esetben vezethetek egy nagydíjon, ha valamelyikük erre épp képtelen lett volna. Soha nem tekintettem úgy rájuk, mint akiket le kell győznöm, inkább olyan valakik voltak, akiktől tanulhattam. Valójában nem tudtam, hogy ez a munka hova vezethet. Akkoriban a tartalékpilótai állás nem volt olyan népszerű. Ron Dennis mindig azt mondta nekem, hogy nehéz less nekem versenyeznem, mert nekik ugyan megvannak a versenyzőik, de talán ez a lehetőség megnyit nekem majd egy kaput. Végső soron igaza let, fél szezont mehettem a Benettonnal, amikor Johnny Herbert nem volt elég fit a vezetéshez.

    JK: Te mit gondolsz, melyikük volt jobb, Senna vagy Prost?
    E: Nos, azt hiszem, hogy mindketten segítettek egymásnak abban, hogy még erősebbek legyenek. Akkoriban ők ketten olyan szinten álltak, ami hihetetlen volt, egymást nyomták kegyetlenül előre! Ez a karrierem egy fontos állomása volt, ahol velük lehettem, és sokat tanulhattam tőlük.

    JK: Aztán végül két szezont tölthettél el a BMS Scuderia Italiával…
    E: Igen, az első évemben de Cesarisszal voltam ott, de az autó nem volt versenyképes. A második évben, 1991-ben a kasztni nagyon jó volt. A csapattársam J.J. Lehto volt, viszont nagyon alacsony volt a költségvetésünk. Ugyan a Ferrari V12-es motorjait használtuk, de ezek köszönő viszonyban sem voltak a gyári Ferrari motorokkal, nagyjából 100 lóerővel gyengébbek voltak. Az autót jó volt vezetni, igazán élvezhető volt. Számomra még a McLarennél is job autó volt! Össze tudtam hasonlítani őket, mert ugye néha még mindig tesztelhettem az akkori autójukat is, mint a tesztpilótájuk. Amennyiben lett volna komolyabb költségvetésünk, megbízhatóbbá válhatott volna az autónk is, akkor egy sikeres évünk lehetett volna. Viszont ezután a Forma-1-es karrierem véget ért.

    (folyt. köv.)

  • Ilyen autója van a legtöbb Racingline.hu olvasónak

    Ilyen autója van a legtöbb Racingline.hu olvasónak

    Igencsak szeretjük ezeket a szavazásokat, mindenféle témában, így egy kicsit jobban megismerhetjük olvasóközönségünket.

    Nemrégiben arra voltunk kíváncsiak, hogy, milyen márkájú autója van a legtöbb olvasónknak. Nos, viszonylag fölényesen az Opel nyert, a Ford és a Skoda előtt. Valamint 15%-ot kapott az „egyéb” kategória is. Aki erre kattintott, facebook oldalunkon kommentben elárulhatja, neki milyen márkájú járgánya van – ha nem titok. 😀

    Íme a szavazás végeredménye:

    Opel 26%
    Egyéb 15%
    Ford 9%,
    Skoda 8%
    Volkswagen 6%
    Suzuki 6%
    Renault 5%
    Honda 5%
    Citroen 4%
    Fiat 3%
    Audi 3%
    BMW 3%
    Mercedes 2%
    Peugeot 2%
    Toyota 2%
    Dacia 1%

  • Ő a kedvencetek Kiss Norbi után!

    Ő a kedvencetek Kiss Norbi után!

    Múlt héten szavazást indítottunk arról, hogy hazai versenyzőnket, Kiss Norbit nem számolva, kit kedveltek leginkább a Kamion Európa-bajnokság mezőnyében.

    Ezt a „címet” a mezőny egyetlen hölgy tagja, Steffi Halm szerezte meg, de dobogós lett még Jochen Hahn és Sascha Lenz is!

    Íme a végeredmény:

    1. Steffi Halm 42%
    2. Jochen Hahn 13%
    – . Sascha Lenz 13%
    4. Adam Lacko 10%
    5. Dominique Orsini 6%
    – . Ryan Smith 6%
    7. Eduardo Rodrigues 2%
    8. Gerd Körber 2%
    – . Shane Brereton 2%
    – . David Vrsecky 2%
    -. Antonio Albacete 2%

    További versenyzők nem kaptak szavazatot.

    *A szavazásban azon versenyzők neve szerepelt, mint opció, akik rajthoz álltak a hungaroringi versenyhétvégén.

  • A Racingline.hu olvasói így látták a rajtbalesetet

    A Racingline.hu olvasói így látták a rajtbalesetet

    Esős körülmények között rajtolt ez a Szingapúri Nagydíj. A pole-ban Sebastian Vettellel, mellette Max Verstappen, mögötte Daniel Ricciardo, a negyedik rajtkockában pedig Kimi Räikkönen.

    Räikkönen jól kapta el a rajtot, az első kanyar előtt egymás mellé kerültek hárman: a két Ferrari, köztük Verstappen. A helyezkedés eredménye az lett, hogy a három versenyző összeakadt, mindhármójuk versenye véget ért, ezen felül Fernando Alonso autóját is eltalálták.

    Az FIA megvizsgálta az esetet, és meghallgatta az érintetteket, végül azonban senkit neveztek meg egyértelműen hibásnak, senki nem kapott büntetést.

    Eközben azonban mi is megkérdeztünk titeket a rajtbaleset kapcsán, ti hogy láttátok az esetet, szerintetek ki hibázhatott? A szavazás végeredménye döntetlen lett: Verstappen és Vettel is 27%-ot kapott.
    16% értett egyet a versenybírákkal, és gondolta úgy, hogy sima versenybaleset volt, senki nem hibás.
    Räikkönen 14%-ot kapott, miközben a komolytalan válasz-opciók is kaptak szavazatokat: 10% szerint erről is Maldonado tehet, az eső volt a bűnös 5% szerint, és 1 % szerint pedig a vegánok okozták a rajtbalesetet.

  • Racingline.hu nyereményjáték az Instagramon, tanévkezdés alkalmából!

    Racingline.hu nyereményjáték az Instagramon, tanévkezdés alkalmából!

    Mint azt már tudjátok, mintegy megkönnyítvén a tanévkezdést, iskolás olvasóinknak letölthető, egyedi órarendeket készítettünk, fotósaink remek képeiből.

    Most, szeptember elseje alkalmából ezt megfejeljük egy kis nyereményjátékkal is!

    Hogy esélyed legyen nyerni, pár autósportos tárgyat, nincs más dolgod, mint követni minket Instagramon (@www.racingline.hu), és feltölteni Instára #racinglinesuli hashtaggel egy képet, a tőlünk letöltött Racingline.hu-s órarendről, melybe már bele is írtátok, hogy mikor milyen órátok lesz.

    Az órarendeket ide kattintva nézhetitek meg és tölthetitek le!

    A játék szeptember 30-ig tart.

    A rögtönzött nyereménycsomag tartalma: Egy Senna DVD, egy Max Verstappen által dedikált autogramkártya, és egy TCR-es toll.

  • Megvan, ki a kedvenc a Racingline.hu olvasóinál!

    Megvan, ki a kedvenc a Racingline.hu olvasóinál!

    Nem régiben beszámoltunk róla, hogy egy globális szavazás alapján a korábbi felmérések eredményével ellentétben már nem Kimi Räikkönen a leginkább kedvenc Forma-1-es versenyző, hanem Lewis Hamilton és Fernando Alonso.
    Sejtettük azonban, hogy a hazai trend nem feltétlenül egyezik a globálissal, ezért szavazást indítottuk, hogy a magyar rajongók – egész pontosan a Racingline.hu olvasói kiket kedvelnek a legjobban.
    A globálistól eltérő eredményt kaptunk.
    1. Kimi Räikkönen 62,5%
    2. Sebastian Vettel 13%
    3. Fernando Alonso 9,3%
    4. Lewis Hamilton 7%
    5. Daniel Ricciardo 3,3%
    6. Felipe Massa 2,6%
    7. Max Verstappen 1,6%
    8. Valtteri Bottas 0,3%
    9. Nico Hülkenberg 0,3%
    10. Romain Grosjean 0,07%
  • Leclerc a Racingline.hu olvasóinak kedvenc feltörekvő tehetsége!

    Leclerc a Racingline.hu olvasóinak kedvenc feltörekvő tehetsége!

    A minap megszavaztattunk titeket, hogy a Magyar Nagydíj után a Hungaroringen tesztelt fiatal versenyzők közül kit látnátok legszívesebben és mielőbb a Forma-1-be.

    Az eredmény elég egyöntetű lett, a szavazók 71%-a Charles Leclerc-re voksolt. Lando Norris lett a második 11%-kal, míg Pierre Gasly 6%-ot, George Russell 5%-ot, Nikita Mazepin és Lucas Auer 2-2%-ot, míg Luca Ghiotto, Nobuharu Matsushita és Santino Ferrucci 1-1-1%-ot kaptak. Gustav Malja, Nicholas Latifi és Sean Gelael nem kaptak szavazatot.

  • A Sky Sports élő adásában leptük meg Damon Hillt!

    A Sky Sports élő adásában leptük meg Damon Hillt!

    Meglepetéssel készültünk Damon Hill számára az Osztrák Nagydíjra.  Damon édesapjának, Graham Hillnek a csapata az Embassy Racing egy Fiat 126-tal közlekedett a 70-es évek közepén, amely fel is volt matricázva a csapat számára. A „legenda szerint” egy nap az is megesett, hogy ebbe a csöpp autóba 10(!) csapattag szuszakolta be magát, és mentek vissza a szállásra az 1975-ös Spanyol Nagydíj alatt a Montjuic Parkból. Ugyanezen évben történt meg az is, hogy Graham a kis Fiatot enyhén provokatív jelleggel leparkolta közvetlenül a kaszinó elé Monte-Carloban.

    A történet kapcsán az az ötletünk támadt, hogy el kellene készíteni ennek a Fiatnak a miniatűr mását, és meglepni vele Damont. Ebben Jo Klausmann volt segítségünkre, akinek nevével már találkozhattatok nálunk. Övé a Racingchristmas.de, és láthattatok már nálunk általa készített, kézzel festett, autósport témájú karácsonyi képeslapokat, valamint Kiss Norbi versenyzésének 10. évfordulójára is készített egy fantasztikus festményt.

    Jo saját kézzel matricázta fel a kis Fiatokat, melyből 4 db készült. Az egyiket természetesen megkapta Damon, a többit pedig dedikálta.

    [Best_Wordpress_Gallery id=”24″ gal_title=”Megajándékoztuk Damon Hillt”]