Piero Ferrari, a Ferrari alelnöke elárult néhány részletet arról, hogy Lewis Hamilton milyen kapcsolatban állt az olasz gyártóval az elmúlt bő tíz évben.
Lewis Hamilton az idén január 1-jével vált hivatalosan a Ferrari pilótájává, mostanra pedig már két teszten is túl van a maranellói istállóval. A hétszeres világbajnok szerződtetését egy évvel ezelőtt jelentették be a felek, sokkolva ezzel a teljes világot, hiszen az ekkora horderejű hírekkel ellentétben ez nem szivárgott ki előre. Azóta tudjuk tehát, hogy Hamilton 40 évesen új fejezetet kezd a karrierjében, Piero Ferrari, a Ferrari alelnöke pedig most azt is elárult, hogy a brit pilóta már 11 évvel ezelőtt megejtette első látogatását Maranellóban.
„Először akkor jött el hozzánk, amikor 2014-ben megvásárolta a LaFerrariját. Elég sok időt töltött el a gyárban az autó személyre szabásával, aztán este jött elköszönni, én pedig megkérdeztem, hogy velem vacsorázna-e. Szenvedélyes volt, beszéltünk az autókról, de nem csak azokról. Igazán kellemes, a megszokottól eltérő embert ismertem meg a személyében. A Cavallino étteremben voltunk, vele volt a kutyája is. Számos alkalommal visszatért, főként a kereskedelmi oldalon dolgozókkal beszélt” – nyilatkozta Ferrari az Autosprintnek.
Az alelnök kérdésre nevetve megerősítette, hogy Hamilton tisztelettudó volt, és egyszer sem próbálkozott be azzal, hogy megnézhesse a versenyrészleget, miközben persze valószínűleg azzal sem lett volna beljebb a Mercedes, ha világbajnokát körbevezetik ott. Arra a kérdésre, hogy találkozásaik alkalmával miről szoktak beszélgetni, Ferrari így felelt:
„Kicsit mindenről. Lewisnak nagyszerű emlékei vannak [Niki] Laudáról, akárcsak nekem. Hiányzik nekünk, Niki mind Lewisnak, mind a Ferrarinak értékes volt. De sok más dologról is szoktunk beszélni a versenyzésen kívül. Tetszik, hogy Lewis nemcsak a Forma–1 iránt szenvedélyes, hanem tudja, mi történik a világban. És nagyon érzékeny az állatokra.”
Matt Bishop, az Aston Martin és a McLaren egykori kommunikációs igazgatója tavaly elmesélte, hogy Hamilton már 2015-ben azt gondolta, lesz ő még a Ferrari pilótája. Hogy ezt mikor dönthette el, arról Piero Ferrari azt mondta: „Az évek során beszélgettünk és olykor viccelődtünk ezen. Számos alkalommal kifejezte abbéli vágyát, hogy velünk versenyezzen, de el volt köteleződve a Mercedesszel, miként mi is a versenyzőinkkel. Aztán eljött a pillanat, amikor Lewis és mi is megláttuk a lehetőséget, hogy megkezdjük a tárgyalásokat, majd megtörtént az aláírás.”
Az alelnöknek végük felvetették, hogy nem túl idős-e Hamilton egy ilyen váltáshoz, de ő nem aggódik emiatt. „Mind fizikálisan, mind mentálisan fitt, és nem tűnik úgy nekem, hogy a kora problémát jelentene. Hatalmas lelkesedéssel vágott neki a kihívásnak, és bízik a képességeiben.”
2023 végén került a mozikba az Enzo Ferrari életének legturbulensebb időszakát bemutató film, a Ferrari. A történet által bemutatott egyetlen még ma is élő személy, a legendás csapatalapító fia saját emlékei alapján mondja el, hogyan színezte ki a valóságot a rendező, Michael Mann.
A film névadó főszereplője az Adam Driver által megformált, akkor 59 éves Enzo Ferrari, a történetbe pedig 1957-ben csöppenünk bele, ahol megismerhetjük feleségét és eltitkolt családját is, valamint a spanyol autóversenyzőt, Alfonso de Portagót, a csapat legújabb reménységét.
Miért pont 1957-ben játszódik a film? – szól az első kérdés Piero Ferrarihoz, aki apja titkos kapcsolatának gyermeke, ma a Ferrari alelnöke, jelenleg 78, a megfilmesített évben pedig 12 éves.
„Sok minden történt 1957-ben. Mindenki emlékszik arra az évre, hiszen akkor rendezték meg utoljára a Mille Migliát, ami óriási tragédiával végződött. De Portago és a navigátora, valamint kilenc néző meghalt. Súlyos tragédia volt a sport számára. És közben ugyanabban az évben derült ki, hogy apámnak van egy másik családja is. Az egyik Laurával és a közös gyerekükkel, Dinóval, aki a megelőző évben halt meg, a másik pedig én voltam és az anyám, Lina.”
A film elején De Portago először az utcán szólítja meg a jelzőlámpánál álló Enzo Ferrarit, majd a modenai tesztpályára is utána megy, hogy felajánlja neki szolgálatait. A valóságban is így játszódott le, hogy a spanyol a legjobb pillanatban, Eugenio Castellotti 1957-es halálakor, a soron következő Mille Miglia előtt jelent meg az elnök életében?
„Nem úgy történt, mint a filmben, hiszen valójában már az előző évben találkoztak, és De Portago már akkor elkezdett dolgozni a Ferrarinak. Különleges karakter volt, spanyol nemesi családból érkezett, nagyon-nagyon szabadelvű életet élt, és csakis szenvedélyből versenyzett. Emlékszem, apám nagyon aggódott, mivel 1956-ban Cortinában rendezték a téli olimpiát, De Portago pedig tagja volt a spanyol bobcsapatnak. Apám azt mondogatta, hogy ha ott megsérül, többé nem versenyezhet nálunk.”
A filmben a Giuseppe Festinese által alakított fiatal Piero Ferrari folyamatosan nyaggatja apját azzal, hogy szerezzen egy aláírást új kedvenc versenyzőjétől, De Portagótól. A valóságban is így történt?
„Nem, ez a film alkotói szabadságának szüleménye. Abban az időben az emberek még nem gyűjtöttek autogramot. Én legalábbis biztosan nem, de ha jól emlékszem, a barátaim sem. Az elgondolás jó, mert már akkor is mindenki odafigyelt a versenyzőkre és rajongott értük, de az aláíráskérés akkoriban még nem létezett.”
Enzo Ferrarit olyasvalakinek tünteti fel a film, mint aki bármit képes feláldozni a győzelemért. Tényleg ilyen volt?
„Nem, nem ilyen volt. Persze mindig a győzelem volt számára a cél, bármilyen kihívást is tűzött ki maga elé. De nem akart bármi áron nyerni, különösen nem a versenyzőinek élete árán. Egy-egy szörnyű baleset után, mint amilyen a Mille Miglia, majd később Lorenzo Bandini halála volt, amikor hazajött, azt mondta, »elég volt, nem folytathatjuk így tovább.« Aztán hétfőn bement a gyárba, a mérnökökre és a szerelőkre pillantott, és feltette a kérdést: »Mihez kezdjünk most? Tovább kell lépnünk, gondoskodva arról, hogy ilyen balesetek többé ne történjenek.« Ebből merített erőt a folytatásra.”
Igaz, hogy Enzo Ferrari csak nagyon kevés alkalmazottjában bízott, ahogy azt a film is bemutatja?
„Igen, ez igaz. Voltak, akikben megbízott, de azt mondta, hogy a bizalmat nem lehet részletekben adni: vagy bízunk valakiben, vagy nem. Nem fogalmaznék úgy, hogy kételyei voltak bizonyos személyekkel kapcsolatban, mindenesetre akadtak, akiket az egyes részlegek vezetőinek felügyeletére bízott.”
A Forma-1 szurkolói megoszlóan fogadták a Lewis Hamilton Ferrarihoz igazolásáról szóló híreket. Piero Ferrari azonban örömmel fogadta a brit pilóta döntését, mert szerinte a hétszeres világbajnok tökéletesen illik az olasz csapat filozófiájához.
A bombameglepetés értelmében 2025-től a Forma-1 történének legsikeresebb pilótája a sportág történelmének legeredményesebb csapatánál folytatja majd a pályafutását. Ugyan Hamiltonnak hét világbajnoki címe van, mint Michael Schumachernek, de a brit pilóta a győzelmek és a pole-pozíciók tekintetében is felülmúlja a német klasszist. A Ferrari azonban a 15 egyéni és a 16 konstruktőri bajnoki címével magasan kiemelkedik az F1 összes csapata közül.
Piero Ferrari – aki az olasz istállót megalapító Enzo Ferrarinak a fia – elárulta, hogy Maranellóban is nagyon izgatottan várják, hogy Hamilton csatlakozzon hozzájuk a 2025-ös évadtól kezdődően.
„Lewis és a Mercedes történetét mindig is nagyszerűnek tartottam – ismerte el Ferrari. – Azonban már a kezdetekben azt gondoltam, hogy Lewis tökéletesen illik a Ferrarihoz. Számos autósport-legendához áll közel, miután gyerekkén Ayrton Senna volt a példaképe, és 2013-ban Michael Schumacher helyét vette át a Mercedesnél. Nagyon boldog vagyok, mert Lewis egy nagyszerű eleme lesz a Ferrarinak.”
Hamilton – aki sajtóértesülések szerint akár évi 100 millió dollárt is zsebre tehet majd a Ferrarinál – első számú célja az, hogy újra futamokat nyerjen, és megszerezhesse a nyolcadik világbajnoki címét, amivel a királykategória abszolút egyeduralkodója lenne ebben a tekintetben.
A brit 103-szoros futamgyőztes legutoljára a 2021-es Szaúd-arábiai Nagydíjon volt képes győzelmet ünnepelni, és az utóbbi két évben való vesszőfutás után arra az elhatározásra jutott, hogy a győzelmi ambícióit inkább a Ferrarinál hajszolja tovább. Ennek érdekében még a jelenlegi szerződésének kilépési záradékát is aktiválta, hogy igent mondjon a Ferrari-elnök John Elkann, valamint az egykori GP2-es csapatfőnöke, az immáron a vörösöket erősítő Frédéric Vasseur hívó szavára.
December 28-tól ismét lesz miért moziba menni az autó- és sportrajongóknak: a Ferrari című alkotás a rendező, Michael Mann művészetéhez hűen jóval többet nyújt autóversenyek rekonstruálásánál, és betekintést enged rendkívül mély érzéseket megélő főhősök bonyolult viszonyrendszerébe, és ezzel kiemelkedik a hasonló tematikájú filmek közül.
Idő kérdése volt, hogy Michael Mann filmet forgasson a Ferrariról: már a ’80-as évektől kezdve visszatérő motívum volt a márka egy-egy sportautója a filmrendező alkotásaiban. A Miami Vice sorozatban eleinte egy Ferrari Daytona replika szerepelt, majd a legenda szerint maga Enzo Ferrari ajánlott fel egy Testarossát a produkciónak. A 2006-os mozifilmben egy 430 Spider tűnt fel, majd 2008-ban Mann az új Ferrari California reklámfilmjét jegyezte.
Nem meglepő, hogy az amerikai rendező már 20 éve kereste a lehetőséget, hogy megfilmesítse Enzo Ferrari történetét. Az elkészült alkotás alapja Brock Yates „Enzo Ferrari: The Man and the Machine” című, magyarul is megjelent könyve, eleinte Robert de Niro volt a kiszemelt a főszerepre, majd felmerült Christian Bale és végül Adam Driver lett a befutó. Napjaink ünnepelt filmsztárja ebben a szerepben sem okozott csalódást.
A projekt kissé hányattatott sorsát illusztrálja, hogy végül is egy független gyártó-forgalmazó, a Neon Rated karolta fel, és bár a Ferrari az utóbbi időben mindent megtesz annak érdekében, hogy autógyártó helyett luxus életmód márkaként láttassa magát, a film végi köszönetlistán túl úgy tűnik, nem sokat tettek azért, hogy a Commendatore életének egyik fontos időszaka a mozivászonra kerülhessen.
Fotó: Eros Hoagland/Forum Hungary
Ilyen kontextusban eleve érdekes a film megvalósulása, ráadásul az elmúlt évek során felpörgött az „autós” filmek műfaja Hollywoodban. A Ferrarit nehéz nem rögtön az F1-es tematikájú „Rush – Hajsza a győzelemért” vagy a Le Mans-t megidéző, magyarul felejthető címmel („Az aszfalt királyai”) bemutatott „Ford v Ferrari” című alkotásokhoz mérni, de már az első percek alapján egyértelmű, hogy Mann ismét kicsit mást alkotott.
A rendezőre mindig is jellemző volt, hogy ellentmondásos, de összetett karaktereket mutatott be, és a filmjeinek meghatározó eleme a vizualitás, ami olykor a mondanivaló, a történet rovására is megy. A Ferrari esetében a címszereplő egyértelműen beleillik ebbe a mintázatba, és ez ugyanúgy igaz a Penélope Cruz által megformált Laura Ferrarira is. A Ferrari versenyautóként, autómárkaként és főleg Olaszországban vallásként is ismert, a film viszont a mítosz mögött lévő emberekről szól, beleértve a címszereplőt, a feleségét, a szeretőjét és a szándékosan távolságtartóan kezelt, de mélyen tisztelt versenyzőket (köztük a Patrick Dempsey által megformált Piero Taruffit) és szeretteiket is.
Egy legenda sötét oldala
Bár a Ferrari márkát a legtöbben a Forma-1-ben elért sikerek révén azonosítják (részben erről szólt a Rush is) vagy talán Le Mans ugorhat még be, Enzo Ferrari történetét Mann sportszakmai szempontból a Mille Miglia verseny révén meséli el.
Fotó: Forum Hungary
1957-ben vagyunk, és a hullámok összecsapnak Enzo Ferrari feje fölött: feleségével fiuk, Dino halálát próbálják feldolgozni, közben elhatalmasodnak a cég anyagi problémái, a Jaguar nyert a Le Mans-i 24 órás versenyen és a Maserati is nyomasztja a Commendatorét. A túlélés érdekében nyerni kell a legendás Mille Miglia versenyen, de addig személyes, szakmai és üzleti szempontból is rögös út vezet.
Egy életre is elég dráma, tragédia és dilemma szorul a film cselekményébe, amely során Mann eleinte isteni magasságokba emeli a főhősét, majd a megszállottsága miatt esendő, az őrültség határát súroló, önző zseniként mutatja be őt. Az ábrázolás nem lenne teljes Laura Ferrari nélkül, aki a történet váratlan fordulataiért felelős, és Cruz játékának köszönhetően bámulatosan megtestesíti az erős női karaktert, aki képes felülemelkedni a pótolhatatlan veszteségen és a megaláztatáson, ami a férje életfelfogásának következménye.
Fotó: Forum Hungary
A főhős azonban nem véletlenül lett olyan, amilyen: a film némi fanyar humorral kitér a II. világháború következményeire, amelyek – aláhúzva a történetszálak komplexitását – személyes és üzleti szempontból is meghatározók voltak Ferrari számára. Remekül bemutatja a korszak modenai nyilvánosságát, amelyben úgy sem lehetett elbújni a befolyásos személyiségek sikerei vagy kudarcai elől, hogy a közbeszédet nem az internet, hanem a lapok és a korszak közösségi terei határozták meg.
Avatott szemeknek emlékezetes lehet a Cavallino vendéglőben felvett jelenet, ahol a korszak zseniális pilótái és mérnökei is egy asztalhoz ülnek, megjelenik Enzo és a korabeli média ambivalens viszonya is, és nem maradhat ki a filmből a Ford v Ferrariban is tárgyalt, a márka történetét máig meghatározó, a tulajdonlást érintő kérdés sem.
Fotó: Lorenzo Sisti/Forum Hungary
Szenzációs, ahogy megelevenedik a korszak olasz eleganciája, a néző is szinte ott van a templomban, az operaházban, az otthonokban vagy éppen a rajtnál. A díszletek, a praktikus effektek a hanghatások és a film végi brutális baleset képei különleges hangulatot teremtenek, amelyek segítenek feledtetni a gyenge animációs trükköket, amiket tudjunk be annak, hogy a Ferrari nem egy képregényfilm költségvetéséből forgott.
Apró, de feltűnő félrefordítások előfordultak a magyar feliratban, a hibák remélhetőleg a szinkronos változatban nem lesznek még ordítóbbak, de a film élvezeti értékén ezek nem csorbítanak. Ha a néző úgy ül be a moziba, hogy nem az új Halálos Iramban felvonást várja, hanem kíváncsi arra, hogy mi mozgatta a XX. század és az egyetemes autóipar egyik legnagyobb alakját és ez milyen hatással volt a környezetére, nem fog csalódni a Ferrariban.
A film és a főhőse a Daniel Brühl által megformált Niki Laudához hasonlóan betekintést nyújt abba az irracionális és nehezen magyarázható szenvedélybe, ami a súlyos veszteségek és csapások árán is a siker felé hajtja a versenysport résztvevőit. Nehéz előre megmondani, hogy ez mennyire felel majd meg a nagyközönségnek, de a Ferrari tud újat mutatni az autós filmek sorában és kisebb hibái és szűkösségei ellenére is hiteles tud lenni, ezért az IMDB jelenlegi, 6,6-os értékelésénél mindenképpen többet érdemel.
A Ferrarit a hazai forgalmazó, a Forum Hungary jóvoltából nézhettük meg. A nagyközönség 2023. december 28-tól tekintheti meg a filmet a mozikban.
Minden nagy utazás egy álommal kezdődik, nem volt ez máshogy az olasz Enzo Ferrari esetében sem.
Ugyanakkor egy álom nem válik valósággá vízió, elszántság és kitartás nélkül. Ezek ugyanazok az elvek, amelyek nap mint nap inspirálják a Ferrarit, és mindig is Enzo örökségének a része marad.
Hivatalos papírok szerint ugyan Enzo 1897. február 20-án született, de a fia, Piero Ferrari elárulta, hogy mindig is február 18-án ünnepelték az édesapját.
Így pontosan ezért is tette ki ma ezt a videót róla a Scuderia.
A Ferrari pont a Red Bull bemutatója alatt tudatta a nagyérdeművel, hogy sikeresen beindították az új autót és motorjukat.
Míg a Bikák New Yorkban beszéltek az idei évről, addig a riválisuk közzétette hogyan szól a 2023-as Ferrarimotor. Tegnap már a Haasban is hallhatta a közösség az olaszok erőforrást, ám ma 11 óra után Maranellóban is felbőgött az erőforrás a vörösök idei versenygépében.
Az összeszerelő csarnokban ott volt az új csapatfőnök Frédéric Vasseur, több csapattag, valamint Piero Ferrari alelnök és Benedetto Vigna vezérigazgató is tiszteletét tette az eseményen.
Őszentsége XVI. Benedek pápa 2005. december 5-én délelőtt magánaudienciát tartott Luca di Montezemolo Ferrari-elnökkel, Piero Ferrari alelnökkel és a vállalat képviselőinek a delegáltjaival.
A találkozón Montezemolo elnök átadott a Szentatyának egy 950.000 eurós csekket, amelyet a 400. Ferrari Enzo, egy kifejezetten jótékonysági célú árverésre szánt autó eladásából gyűjtöttek össze.
Egy korábbi pápai audiencián, amelyre január 17-én került sor, a Ferrari alkalmazottainak és partnereinek nagy csoportja – köztük Michael Schumacher és Rubens Barrichello F1-es pilóták – találkozhattak a néhai II. János Pál pápával. Luca di Montezemolo akkor ajánlotta fel, hogy a rendkívüli jármű árverésén befolyt összeget humanitárius célokra ajánlja fel. A Sotheby’s által eladott Enzo jelentős összeget ért el, több mint 50%-kal többet, mint a kikiáltási ára volt.
Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Őszentsége akkor igazán örült egy különleges ajándéknak: Michael Schumacher F2004-es kormánykereke, a következő feliratttal: „A Forma-1 világbajnok kormánykereke Őszentségének, XVI. Benedeknek, a kereszténység vezetőjének„.
Kilencvenöt éves korában, december 31-én, vatikáni rezidenciáján hunyt el XVI. Benedek pápa. A korábbi egyházfő nyolc évig irányította a katolikus egyházat, és majdnem tíz éve vonult vissza, romló egészségügyi állapota miatt.
A Ferrari nem zárja ki, hogy tiltakozik a Forma-1-ben bevezetett, vitatott „delfinezés” elleni szigorítás ellen.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Red Bull és a Ferrari vezeti azt az összesen hat csapatból álló koalíciót, amely ellenáll az aerodinamikai jelenséget megakadályozó szigorúbb ellenőrzésekre irányuló törekvéseknek. Arra gyanakszanak, hogy a küszködő Mercedes áll az FIA nyomulása mögött. Christian Horner a Red Bull csapatfőnöke így látja:
„Azt hiszem, borzasztóan sok lobbizás folyik azért, hogy jelentősen megváltoztassák a szabályokat a jövő évre, hogy egy bizonyos csapat alacsonyabbra tehesse az autóját, és profitálhasson abból a koncepcióból.”
Piero Ferrari, a maranellói márka alelnöke szerint a Ferrari totális mértékben „érvényesíteni kívánja érveiket” a szabálymódosítások ellen. Ferrari, akinek édesapja a csapatalapító Enzo Ferrari volt, ennyit tett hozzá az olasz Autosprint kérdésére:
„Érvényesíteni fogjuk az érveinket. Ellenezni fogunk mindenfajta kivételezést. A Ferrarinak évekig motorhátránya volt a Mercedeshez képest, de nem kértünk semmilyen szívességet vagy kiskaput. Méltósággal vesztettünk, csendben dolgoztunk a visszaszerzésen. Az ellenfeleinknek is így kellene viselkedniük, nemde?”
A Ferrari jó oldala, hogy az olasz csapat vitathatatlanul még a Red Bullnál is jobb munkát végzett, ami a 2022-es, teljesen új szabályok első évének értelmezését illeti. A 77 éves Piero is elégedett:
„Cégként büszkék vagyunk arra, amit a versenyosztályunk eddig elért. Egy hátrányos időszakból jöttünk ki, és most olyan autónk van, amely minden pályán versenyképes. Ugyanakkor vannak még javítanivalók és részletek, amiket tökéletesíteni kell.
Ez a Ferrari azonban versenyképes. Természetesen szeretnék gyakrabban győzni, így jó lenne az eddigi pole-okat – nyolc – kockás zászlós győzelmekre fordítani. Eddig ez négy van, ami csak a fele, de jó úton haladunk.”
A csapatalapító Enzo Ferrari élő fia, Piero Ferrari, elismeri, hogy a legendás maranellói márkának hinnie kell a 2022-es, teljesen új szabályokban. A milliárdos, aki a Ferrari alelnöke és egyben 10 százalékos tulajdonosa azt állítja, hogy barátai folyamatosan arra kérik, magyarázza el azt, amit a Forma-1 történetének egyik legnagyobb szabálymódosításaként jellemeznek. Nevetve beszélt erről a La Gazzetta dello Sportnak:
„Azt mondom nekik, hogy olyan ez, mint a Konyhafőnök című műsorban. Megadták a hozzávalókat, aztán vannak, akik finom ételt főznek, és vannak, akik kevésbé finomat. De leszögezném, hogy a szabályokat nem módosították, hanem csak átírták őket. Igen, elolvastam őket, de elismerem, nehéz volt megértenem.”
Laikusoknak összefoglalva: a Forma-1 abba az irányba lépett, hogy 2022-re és ezt követően megváltoztatja az autók alapvető aerodinamikai filozófiáját, hogy a tapadást talajhatás segítségével állítsák elő. Piero Ferrari szerint a legnagyobb változás a látványban lesz, miután látta az autót, amely az F1-75 nevet kapja majd édesapja első Ferrari 1947-es gyártásának tiszteletére:
A Ferrari 2022-es pilótája, Carlos Sainz sem fedi fel a kártyákat a február 17-i maranellói leleplezés előtt, de a spanyol ennyit beismert:
„Számos Powerpoint prezentációt láttam, majd az autót is, a szélcsatornában. A 2022-es versenyautó teljesen más, mint amiket az elmúlt években láthattunk. Nagyon várom már, hogy megmutathassam a tifosiaknak. Kicsit olyan mintha, mintha lenne egy titkunk, de szeretném mielőbb megmutatni mindenkinek.”
A Ferrari igyekszik mindenben segíteni a Haas színeiben debütáló juniorját, Mick Schumachert. Ezt Enzo Ferrari egyetlen élő fia, Piero garantálta egy nemrég adott nyilatkozatában.
„Egy olyan csapatban halad előre, amelyet támogatunk” – mondta az olasz médiának. „A csapata [Haas – a szerk.] úgy döntött, hogy nem költ 2021-ben, így egy olyan autót használnak, ami már 2020-ban sem volt jó. Ők 2022-re költenek, és mi a Ferrarinál is segítünk a Haasnak. A második évére reméljük, hogy Schumacher olyan autót kap, amellyel megmutathatja a kvalitásait.”
Ferrari hozzátette, hogy nagyon hiányolja Mick édesapját, az olasz istálló legendás alakját, Michael Schumachert, akiről nemrégiben film is készült: „Volt szerencsém Schumachert vendégül látni az otthonomban, és vele együtt meginni egy üveg vörösbort. Nagyon élvezte ezeket a nyugodt és meghitt pillanatokat. Egyszerű ember volt – világos, precíz, nagyon egyenes személyiség. Sajnálom, hogy ma úgy beszélünk róla, mintha halott lenne, mert nem az. Michael ott van, de nem tud kommunikálni.”
