A korábban a Red Bull juniorjaként a Forma–1-ben három szezont lehúzó, majd a Formula E-ben két világbajnoki címet nyerő Jean-Éric Vergne félreállítása biztosíthatja, hogy az idén a McLaren színeiben bizonyító fiatal ne maradjon ülés nélkül.
Noha első teljes Formula E-szezonjában az összetett negyedik helyén zárt a McLarennel, a 21 esztendő Taylor Barnardnak nincs ülése a következő idényre, de a remek teljesítményt nyújtó pilóta jövője hamarosan tisztázódhat – számolt be róla a The-Race.com. Barnard ugyanis korábban megállapodást kötött a DS Penske-vel arról, hogy 2027-ben övé lesz az egyik ülés, miután 2026-ban még a McLaren színeiben versenyez.
Ám ez már nem fog megtörténni, mivel a McLaren a legutóbbi szezon végén kiszállt, így a decemberben rajtoló 2025/2026-os évadra Barnardnak egyelőre nincs ülése. Ám várhatóan lesz, és Maximilian Günther mellett ő lesz a Penske másik versenyzője, a kétszeres bajnok Jean-Éric Vergne ugyanis valószínűsíthetően átül a Stellantis testvércsapat MSG-be, Stoffel Vandoorne helyére, Nick Cassidy mellé.
A The-Race úgy tudja, hogy Vergne-t eddig nem keresték meg hivatalosan a váltással kapcsolatban, de mivel a francia pilóta nem a Penske-vel, hanem a Stellantissal áll szerződésben, és mivel a Penske még nem reagált hivatalosan, Vergne minden bizonnyal nem velük folytatja.
Mivel a Penske saját hatáskörben dönthet a versenyzőiről, azaz a Stellantis ebbe nem szól bele, és 2027-től már hosszú távú szerződést kötöttek Barnarddal, nehezen elképzelhető, hogy nem oldják meg, hogy a fiatal tehetség a következő szezonban is versenyezni tudjon, és ne kelljen kihagynia egy évet. Amennyiben megtörténik a váltás, Barnard kemény feladat előtt áll, a McLaren családias légkörét ugyanis lecseréli a Penske kevésbé türelmes, rögtön eredményeket követelő, nem annyira támogató közegére, ugyanakkor ambiciózus új projektbe vághat bele az istállóval akár úgy dönt a Penske, hogy saját technikai csomaggal, azaz gyártóként is szerepet vállal a Formula E-ben, akár a Porschéval fog szövetkezni (utóbbi tűnik a valószínűbbnek).
Nekimenni valakinek, majd huzamos ideig tolni magunk előtt alapból igencsak szokatlan megnyilvánulás formaautóval, de az még szokatlanabb, hogy az ezt elkövető versenyző megússza a tettét. Az IndyCarban most ez történt.
Miközben a Forma–1 a versenyzésre alkalmatlan Monacóból egy rendes pályára, Barcelonába tette át a székhelyét a múlt hétvége után, addig az IndyCar a rendre lélegzetelállító futamokat hozó indianapolisi oválról a Monacóhoz hasonlóan versenyzésre ugyancsak alkalmatlan detroiti utcai aszfaltcsíkra vándorolt. És már az első szabadedzésen olyasmit láthattunk, amit még arrafelé is ritkán.
A részben az időmérős büntetése és mezőny végére sorolása miatt az Indy 500-at csak a 16. helyen befejező Will Power ugyanis szándékosan nekiment Kyle Kirkwoodnak, majd métereken át tolta maga előtt az Andretti versenyzőjét, akinek az autója (padlólemez, váltóház) az eset következtében megsérült.
A Penske versenyzője éppen gyorskörön volt, amikor a 90 fokos 5-ös kanyarban utolérte a gyorskörre készülő Kirkwoodot. Mivel a detroiti aszfaltcsík mindössze 9 kanyarból áll, a pilóták már a 6-os kanyar előtt elkezdenek visszalassítva helyet hagyni maguk előtt a gyorskörre. Kirkwood is ezt tette, amivel feltartotta Powert. Azt ugyanakkor aligha indokolja mindezt, hogy utóbbi a 6-os kanyar előtt elkezdte tolni az Andrettit, majd a 6-os kanyaron áthaladva is tolta, miközben elhaladtak az őket elengedő David Malukas mellett.
Noha edzéseken ritkábban osztogatnak büntetéseket, még így is meglepő volt, hogy az IndyCar nem foglalkozott az esettel (Lance Stroll ütközésbe torkollló Charles Leclerc-rel szembeni feltartása a monacói első szabadedzésen például egy helyes hátrasorolást ért a kanadainak).
„Jöttem, ő pedig lelassított a pálya közepén, ezért összeértünk. Úgy voltam vele, hogy akkor most én is kialakítok magamnak némi helyet, ezért eltoltam őt az előttünk levő autó mellett, csak félreraktam őt az útból és így igazán jó kis helyem lett. Ha nem értem volna eleve hozzá… De úgy voltam vele, hogy »Ó, rendben, már hozzáértem, akkor azt is megtehetem, hogy tovább tolom őt, kialakítok magam előtt helyet és szépen fejezem be az etapomat” – ecsetelte nevetve a történteket Power a Fox TV-nek.
Persze Kirkwood is nyilatkozott, és pajkosan már azelőtt kiabálta a Fox riporterének, hogy „tudom mit fogsz kérdezni”, mielőtt az odaérhetett volna hozzá. „Mindenki lassan megy itt, a pálya nem elég nagy az összes autónak, ő pedig frusztrált lett. De mindegy” – mondta Kirkwood, aki nem akart nagy feneket keríteni az esetnek, amelynek videóját a „Will Plower” felirattal posztolta, ami vicces szójáték Power nevével, hiszen a plower ekét jelent.
Az Andretti versenyzője ezzel együtt nem értett egyet azzal, ahogyan Power kezelte a helyzetet, egy posztban pedig kijelentette: „kétségtelenül a legabszurdabb helyzet, ami valaha versenypályán történt velem.”
„Hogy [a frusztrációja] feljogosította-e arra, hogy néhány kanyaron keresztül tolja az autómat és kis híján balesetet okozzon? Nem hiszem – mondta a Foxnak Kirkwood. – Malukas közvetlenül ott volt előttem, nem igazán tudtam semmit csinálni, ő pedig csak tolt előre. Mindenki megállt. Nem tudom, nem vagyok dühös, nem érdekel, ez csak ez első edzés volt. Ugyanakkor arra számítok, hogy az IndyCar helyesen cselekszik. Biztos vagyok benne, hogy tenni fognak valamit, de ki tudja, hogy mit, mert ilyesmit soha nem láttam korábban. Az autónk megsérült, talán még kicsit gyorsabbak is lehettünk volna, ki tudja.”
Az esetről megkérdezték az egészet végignéző Malukast is, aki elsőre azt hitte, Kirkwoodnak elromlott az autója, Power pedig biztonságos helyre tolja őt.
„Aztán rájöttem, hogy nem ez a helyzet. Úgy éreztem, mintha újra iRacingeznék vagy rFactoroznék. Arra gondoltam, hogy »Igen, egy videojátékban abszolút ugyanezt tenném.« Elég klassz volt nézni, hogy csak tolja. Mindezt a perifériámban láttam, mert [Kirkwood] arrébb ment, aztán Power elviharzott, majd én is elmenten és láttam, ahogy [Kirkwood] a kezével gesztikulál, hogy »Mi a fene folyik itt?«. Érdekes volt látni, nem hittem el.”
Noha az interjúban nem kért elnézést, Powert látták az Andretti garázsában nevetgélni, a posztot megosztó újságíró szerint pedig ott bocsánatot kért Kirkwoodtól.
Ezzel együtt Power tette abszolút elítélendő, hiszen még ha nem is direkt ment neki Kirkwoodnak, azt ő is elismerte, hogy ezután szándékosan kezdte el maga előtt tolni a riválisát, amivel őt és Malukast is veszélybe sodorta, hiszen benne volt a pakliban, hogy az eset balesetbe torkollik. Arról nem is beszélve, milyen példát mutatott ezzel a fiatal generációnak.
Ami pedig a szanckiók (legalábbis jelen állás szerint nem lesznek, hiába várta ezt Kirkwood is) elmaradását illeti, ez csak még jobban felerősítheti azokat, az Indy 500 időmérője után kirobbant botrány hatására már így is nagyon erős hangokat, amelyek független irányító. és szabályellenőrző testület felállítását szorgalmazzák az IndyCarban. Mert ameddig ez nem történik meg, mindig fel fog merülni, hogy az egész sorozatot tulajdonló, ezáltal az összes hivtalos személyt alkalmazó és fizető Roger Penske csapatának versenyzői más elbírálás alá esnek, mint a többiek.
Az időmérő edzést szombaton, magyar idő szerint 18 órától, a futamot vasárnap 18 óra 30 perctől rendezik.
Hatalmas, az idei Indianapolis 500-on túlmutató botrány rázta meg a teljes IndyCart, elkerülhetetlenné téve már korábban is pedzegetett változásokat a széria működtetésében.
Nem ért véget az idei Indianapolis 500 időmérőjén kirobbant botrány azzal, hogy a Penske-csapat három autójából kettőt, Will Power 12-es és az utóbbi két Indy 500-at megnyerő Josef Newgarden 2-es rajtszámú versenygépét a mezőny végére száműzték a rajtrácson, valamint kizárták a teljes eseményről mindkét pilóta stratégáját és autónként 100 ezer dollárra büntették az istállót.
A Penske ugyanis ezek után drasztikus lépésekhez folyamodott, és bejelentette, hogy IndyCar csapatának elnöke, az egyébként Newgarden stratégájaként az idei Indy 500-ról kizárt Tim Cindric; valamint az IndyCar csapat ügyvezető igazgatója, Ron Ruzewski (ő egyben Power stratégája volt), továbbá az istálló főigazgatója, Kyle Moyer is távozik a szervezettől. Közleményében a Penske hozzátette, hogy a hét folyamán további bejelentéseket fog tenni személyi változásokról, és közli, kik lépnek a távozók helyébe.
„Semmi sem fontosabb a sportágunk és versenycsapataink integritásánál. Az utóbbi két évben elkövettünk hibákat, és meg kellett lépnünk a szükséges változtatásokat. Elnézést kérek a szurkolóinktól, a partnereinktől és a szervezetünktől, amiért cserben hagytuk őket” – mondta a csapatot tulajdonló Roger Penske, aki nem mellesleg az egész IndyCar és az indianapolisi pálya tulajdonosa is, hibák alatt pedig arra utalt, hogy a tavalyi szezonnyitó után a Penske körül robbant ki a széria legutóbbi csalós balhéja is, amelyet házon belül azzal kezeltek, hogy Cindricet és Tuzewskit is eltiltották.
Tim Cincdric (bal oldalt) már nem a Penske csapat tagja / Fotó: Penske Entertainment: James Black
Ilyen előzmények után ütötte fel a fejét a mostani ügy, amely onnan indult, hogy az idei Indy 500 időmérőjének második napján, azaz múlt vasárnap Newgarden autója nem ment át a technikai ellenőrzésen, aminek hatására Power autóját is szemügyre vették, és kiderült, hogy a Penske mindkét autó hátulján, a külön elemként levehető ütközőzóna csatlakozásánál lecsiszolt egy hegesztést, ami szabálytalan. A csapat végül visszalépett a időmérő folyatatásától, lévén utólag úgyis kizárták volna őket, de Power és Newgarden megtarthatta a 11. és 12. rajthelyet, mivel bejutott a legjobb 12-be. Az IndyCar azonban utólag változtatott a döntésén és kiosztotta a fentebb taglalt büntetéseket.
Nem veszik el Newgarden tavalyi győzelmét
A botrány azonban nem állt meg itt, Marshall Pruett, a Racer újságírója ugyanis szembesítette Doug Bolest, az IndyCar elnökét azokkal a pletykákkal, melyek szerint Newgarden a 2024-es Indy 500-at ugyanúgy lecsiszolt hegesztéssel nyerte, mint amilyet az idén találtak az autóján. Pruett elmondta, hogy a csapatok között fotók terjengenek arról, hogy az idei Indy 500-hónap során már korábban is látható volt a módosítás több autón, majd az újságíró elment az indianapolisi pálya múzeumába, ahol ki van állítva a 2024-es győztes autó, és videót tett közzé arról, hogy bizony ezen a lecsiszolt megoldás látható.
Hogy Boles a sajtótájékoztatón mit reagált a felvetésekre, arról ITT írtunk. Az elnök ekkor még nem jelentette ki, hogy a tavaly történtekkel semmit nem lehet kezdeni, később, Pruett megkeresésére azonban igen, amiről az újságíró egy három részes videóban számolt be az X-en. „Megnyerte az Indianapolis 500-at” – közölte vele Boles Newgarden autójára utalva, majd arra a kérdésre, hogy terveznek-e vizsgálatot a győztes Penske szabályosságáról, így felelt: „Nem, uram, megnyerte az Indianapolis 500-at.”
Pruett elmondta, hogy a kérdést is alig tudta feltenni az elnöknek, mert az rögtön a szavába vágott, szerinte pedig a múzeumban kiállított autó és a tavalyi versenyen készült fotók minden kétséget kizáróan igazolják, hogy Newgarden szabálytalan autóval versenyzett. Ezzel együtt majdnem egy teljes évvel később ő sem nyúlna már a tavalyi futam eredményéhez (noha megjegyezte, hogy ez sem lenne példátlan, hiszen vannak sportágak, amelyekben doppingvétség miatt ennél sokkal nagyobb időtávra visszamenőleg is elvesznek eredményeket).
Amennyiben túllépünk azon, hogy szabálytalan autóval nyerték meg a világ egyik, ha nem a legnagyobb autóversenyét, foglalkozzunk kicsit azzal, hogy milyen óriási, rendszerszintű problémára világított rá a mostani és a tavalyi szezon eleji eset. Hiszen mint azt Pruett is kiemelte, a világon sehol nincs olyan, hogy egy versenysorozat tulajdonosa és működtetője egyben résztvevő is. Ez olyan, mintha a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjében a Real Madrid lenne a házigazda, az egyik játékosa pedig a bíró úgy, hogy közben játszik is a csapatban.
Persze ez már azóta így megy, hogy Roger Penske megvásárolta az IndyCart, de amíg a Penske példás módon betartotta a szabályokat, nem volt ebből probléma. A tavalyi szezon eleji push to pass (az előzést gombnyomásra segítő, extra lóerőket felszabadító rendszer) balhé aztán sokakban komoly kétségeket ébresztett, a mostani eset pedig alighanem a maradék bizalmat is romba döntötte.
Az IndyCar-paddockban igencsak jól értesültnek számító Pruett elmondta, hogy a széria két motorszállítójának egyikeként a Honda már tavaly közölte Penske-vel, hogy ez nem mehet így tovább, és független irányító bizottság felállításától is tette függővé azt, hogy a 2026 utáni időszakra is elköteleződjön a sportág mellett. Pruett szerint enélkül kizárt a japánok maradása, de ezzel együtt sem vehető biztosra. Az IndyCar állítólag ebbe belement, Roger Penske pedig a minap a Fox Sports-nak adott interjúban először beszélt a várható változásról.
Amennyiben létrejön, ennek a bizottságnak a feladata lesz a szabályok betartatása, a technikai ellenőrök és egyéb, a versenyzés tisztaságát biztosító a személyek a jövőben pedig nem Penske-alkalmazottak lesznek (merthogy most azok). Ami azért kissé zavarta Pruettet, hogy Penske és Boles a saját ötleteként adta elő a bizottság felállítását, ami nem igaz, mert a Honda szorgalmazza ezt a lépést – erről nyilvánosan természetesen semmit nem ismernek el –, így az esetleges megvalósulást is nekik kell majd megköszönni. Hogy mikorra történhet meg mindez, arról Pruett azt mondta, eredetileg 2027-ről volt szó, de a jelenlegi botrány után muszáj lesz már 2026-ra meglépni.
Hiszen most az IndyCar Super Bowlját, az év legnagyobb autóversenyét árnyékolják be a történtek, elvonva a figyelmet a Prema és Robert Shwartzman csodaszámba menő pole-járól, vagy a 48 éves Takuma Sato teljesítményéről, és még sok más, méltatlanul háttérbe szoruló eseményről.
Van, amiről nem akarnak beszélni
Hogy mennyire rendszerszintű a probléma, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy miután elterjedt a pletyka, hogy a Chip Ganassi Racing panaszolta be a Penske-t a technikai ellenőröknél, Pruett megkereste az istállót, a Ganassinál pedig elmondták neki, hogy már május elején, a Barber Motorsports Parkban rendezett fordulón szóltak az IndyCarnak arról, hogy a Penske szerintük szabálytalan autóval vett részt az áprilisi indianapolisi teszten.
Ám sem ekkor, sem az Indy 500-as felkészülés alatt, a számos edzés, majd az időmérő első napja során sem történt semmi, a Penske autói pedig megannyi alkalommal mentek át a technikai ellenőrzésen. Pruett szerint pedig az IndyCar látszólag nem akar semmit kezdeni azzal, hogy felderítse ennek az okait (mulasztás vagy csalás történt?) és változtasson a folyamatain, Boles pedig nem értett egyet azzal, hogy a változáshoz vissza kell tekinteni a jövőbe, azaz inkább besöpörné az egészet a szőnyeg alá.
Roger Penske a 2024-es Indy 500-győztes autó mellett az indianapolisi pálya múzeumában / Fotó: Penske Entertainment: Chris Owens
A független bizottság felállítása persze előremutató lépés lenne, de amíg ez megtörténik, számos versenyt fognak rendezni, köztük a 109. Indianapolis 500-at. Mi a garancia arra, hogy ezeken mindenki szabályos autóval fog indulni, ha az IndyCar ennyi időn át vagy szemet hunyt, vagy nem vett észre egy egyértelmű szabályszegést?
Persze még mielőtt mindenki elkezd a 88 esztendős Roger Penske-re mutogatni, ki kell emelni, hogy ő feltehetően nem tudott arról, hogy a csapata mit csinál az autók hátsó ütközőzónájával, a mostani ügy kirobbanása után pedig – noha nem azonnal – a lehető legkeményebb döntést hozta Cindric, Ruzewski és Moyer kirúgásával (utóbbi menesztése egyébként mindenkit meglepett és sokként ért, mert róla azt tartották, hogy nincs köze a történtekhez).
Ezzel a lépéssel a Penske ugyanis nemcsak három emberét, hanem egyenesen a három legfontosabb emberét veszítette el, akik mindannyian kiváló szakemberek, a kirúgásuk pedig destabilizálhatja a csapatot és komoly hatással lehet annak versenyképességére. Roger Penske tehát áldozatot hozott, a kérdés már csak az, hogy ennél többre képes lesz-e.
Utólag büntették és sorolták a mezőny végére az Indy 500 utóbbi két kiírásának győztesét és csapattársát, a háttérben pedig jóval nagyobb botrány is húzódhat egy egyszerű szabályszegésnél.
Az újonc Robert Shwartzman meglepetéspole-ja mellett hatalmas blamát is hozott az idei Indianapolis 500 múlt hétvégi időmérője, hiszen a legnagyobb esélyes Penske-istálló egyik autója sem vett részt a vasárnapi, rajtelsőségről is döntő felvonásban. Scott McLaughlin a reggeli edzésen bukott, a tartalékautót pedig a csapat nem tudta felkészíteni a legjobb 12 pilóta számára rendezett kvalifikációra, amelyen ráadásul a Penske másik két versenyzője, Josef Newgarden és Will Power sem vett részt, előbbi autója ugyanis nem ment át a technikai ellenőrzésen, mivel észrevették, hogy a csapat lecsiszolt egy hegesztést ott, ahol a hátsó ütközőzónát csatlakoztatni lehet a kocsihoz. Miután a Penske mindkét autón megpróbált módosítani a bokszutcában – ami már szabálytalan –, inkább úgy döntöttek, hogy visszalépnek.
Ezután Doug Boles, az IndyCar elnöke még aznap este sajtótájékoztatót tartott és megerősítette, hogy Newgarden és Power a 11. és 12. helyről rajtolhat majd a most vasárnap rendezendő versenyen – lévén a legjobb 12-be bejutottak –, és bármilyen büntetésről majd csak a 109. Indy 500 után fognak dönteni. Ezután azonban változott a helyzet, és az IndyCar vasárnap és hétfőn elvégzett „további vizsgálatok után” közölte, hogy a két versenyzőt a mezőny végére, azaz a 32. és 33. pozícióba száműzik.
A Fox Sports adásában James Hinchcliffe szemléltette, hogy pontosan hol módosított szabálytalanul a Penske az autóin:
„Az Indianapolis 500 integritása a legfontosabb, és egyértelmű az IndyCar azon szabályainak megsértése, amelyek tiltják ennek az alkatrésznek a módosítását és előírják, hogy azt úgy kell használni, ahogy a csapatoknak leszállították – közölte a döntés után Boles. – Nagyobbnak kell lennie a büntetésnek annál, hogy az autók onnan rajtolhatnak, ahová lehet, hogy egyébként is kvalifikáltak volna, ha megkapják erre a lehetőséget. Az autók a leggyorsabb 33 autó mezőnyébe tartoznak, ugyanakkor az, hogy a mezőny végéről kell rajtolniuk, ebben az esetben megfelelő büntetés.”
Boles azért emelte ki, hogy a 33 leggyorsabb autó közé tartozik a két Penske, hiszen Jacob Abel, a Dale Coyne Racing egyik pilótája nem kvalifikálta magát, lévén csak 33 autó indulhat, ő pedig 34. lett az időmérőn. Amennyiben a két Penske-t úgy, ahogy van, kizárták volna az időmérőről, az azt jelentette volna, hogy vagy Power, vagy az utóbbi két évben a futamot megnyerő Newgarden nem indulhatott volna el a versenyen.
Az IndyCar emellett azt is megállapította, hogy McLauglin autója a vasárnapi balesetkor nem módosított hegesztéssel futott.
Az utolsó helyre száműzés ráadásul nem minden, hiszen mind Newgarden, mind Power stratégáját felfüggesztették az idei Indy 500 időtartamára – előbbié, Tim Cindric egyben a Penske IndyCar csapatának elnöke is –, emellett elbukták a bokszutcában elfoglalt kedvező helyüket és az időmérős eredményükért kapott pontjaikat, valamint autónként 100 ezer dolláros büntetést kaptak. Érdekesség, hogy Cindricet és Power stratégáját, Ron Ruzewskit a tavalyi szezonnyitó után a Penske csapaton belül tiltotta el, mivel szerepük volt az akkori csalós botrányban, ami azután robbant ki, hogy kiderült, Newgarden és Power akkor is hozzáférhetett az extra lóerőket biztosító, gombnyomásra aktiválható rendszerhez, amikor a szabályok értelmében nem lett volna szabad.
Mindez nyilván nagyon rosszul fest – nem véletlen kezdte Boles a sorozat integritásának fontosságával –, hiszen Roger Penske nemcsak csapatot tulajdonol, hanem a Penske Entertainment Corporation által az Indianapolis Motor Speedwayt és a teljes IndyCar-szériát is.
Power autó nélkül hiába indult volna el az időmérőn, valószínűleg nem tudott volna beleszólni a pole-ért zajló csatába / Penske Entertainment: Paul Hurley
Miért ennyivel később büntettek?
Miközben Boles az időmérő után még azt mondta, követik a megszokott folyamatot, és csak a verseny után (amely az Indy 500 esetében egy héttel, és nem egy nappal követi az időmérőt) büntetnek, ha büntetnek, hétfőn már arról beszélt, hogy az IndyCar időközben rájött, ez most nem lesz elegendő. „Az ember ráeszmél ennek az eseménynek a nagyságára, amitől egyértelműen olyan érzése lesz, hogy »Tudják mit, nem kellene ezt úgy kezelnünk, mint bármely más versenyt.«
Boles azt is elmagyarázta, hogy bár elsőre nem volt egyértelmű, milyen szabály alapján sorolják vissza a mezőny végére Powert és McLaughlint, erre a szabályok lehetőséget adnak. „Ennek a versenynek az integritására és fontosságára gondolva, az IndyCarnak van egy szabálya. Ez a 9.2.1-es szabály, amely kimondja, hogy a büntetést meg lehet határozni a szabályszegés mértéke és a verseny igazságosságára gyakorolt hatása alapján. Az IndyCar bármikor jogosult az alábbi szankciók bármelyikét, mindegyikét vagy kombinációját kiszabni bármely taggal szemben a szabályok megsértése miatt.”
Már tavaly is csalással nyerték az Indy 500-at?
Powe és McLaughlin mezőny végére sorolása után többen is azt kifogásolták, hogy egy az egyben ki kellett volna zárni a két Penske-t az időmérőről, és lehetőséget adni Jacob Abelnek a részvételre. Ezt a Dale Coyne Racing újonca – miközben megköszönte a támogatást – azonban nem tartotta volna helyénvalónak, mondván mindennél jobban szeretne részt venni az Indy 500-on, de saját jogon akarja kivívni az indulást, és nem egy technikai szabályszegés kedvezményezettjeként.
Boles emellett kifejtette, hogy azért nem zárták ki a teljes kvalifikációról Powert és McLaughlint, mert a két napos időmérő szombati felvonása előtt mindkettejük autója átment a technikai ellenőrzésen, és így jutott be a legjobb 12-be, majd aztán vasárnap bizonyultak szabálytalannak. Pato O’Ward, a McLaren pilótája azonban úgy nyilatkozott, „garantálja”, hogy már szombaton is lecsiszolt hegesztéssel futott a két Penske, és „ha ma kizárták őket, akkor tegnap is ki kellett volna.” Mindehhez a mexikói még annyit tett hozzá, hogy nem mérnök, és nem tudja, mennyi tempót jelent a megoldás, ha egyáltalán ezt a célt szolgálja (felmerült az is, hogy az autó hátuljának szerkezeti szilárdságát növeli a légellenállás csökkentése helyett), de a szabályok feketén-fehérek kimondják, hogy a Penske szabálytalanságot követett el.
Newgarden előtt nagy feladat áll, ha zsinórban harmadszor is nyerni akar, hiszen a 28. rajthelynél hátrébbról ez még soha senkinek nem sikerült / Penske Entertainment: Mike Young
És ha mindez nem lenne elég, Marshall Pruett, a Racer veterán újságírója szembesítette Boles-t a sajtótájékoztatón azzal, hogy „számos csapat már vasárnap előtt felhívta az IndyCar figyelmét arra, hogy léteznek ilyen módosítások” és „én észrevettem és körbeküldtem [fotókat] ezekről az elemekről az autókon szombaton, csütörtökön, és az áprilisi nyílt teszten, egyes csapatok pedig azt mondták nekem, hogy vannak fotóik ezekről a módosított ütközőzónákról már a tavalyi versenyről is.”
Sőt, Pruett és Nathan Brown, az Indy Star újságírója egyaránt megjegyezte, hogy a szóban forgó hegesztés a Newgarden Indianapolis múzeumban látható 2024-es győztes autóján is le van csiszolva. „Ezek az autók számos alkalommal átmentek a technikai ellenőrzésen, ahol ezt vagy nem vették észre, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyták” – mondta Pruett.
A szóban forgó autó, amelyről Pruett az X-re is posztolt egy, az IndyCar hivatalos médiaoldalán található fotót, miközben kiemelte, számára egyértelműen látszik az elsimított hegesztés:
Found this on the series' photo site from the 2024 #Indy500. Had to pull up the exposure to see the darkened rear and it shows the blended attenuator. Third photo is the attenuator on the car in the IMS Museum, with a similar exposure change to reveal the shiny dark black seam… pic.twitter.com/sLahd6QJ2E
„Azt hiszem, először is azt reagálnám erre, hogy ezt vasárnap fedeztük fel – kezdte válaszát Boles. – Ezek a tények. A tények, amiket én ismerek, azok, hogy vasárnap fedeztük fel, a büntetés pedig azon alapul, ami vasárnap történt. A múlt éjszaka óta az összes csapat szólt nekem, hogy vannak fotóik autókról – és nem csak a Penske autókról, hanem másokról is –, amelyeken szabálytalan dolgok lelhetők fel. Megkérdeztem tőlük, hogy miért nem küldött vagy mondott nekem soha senki semmit ezekről? Soha nem hallottam róluk. Tudom, hogy a paddockban keringett, de soha nem hallottam róla. Ha valaki azt mondta volna, hogy ez a helyzet, elmentem volna, és beszéltem volna Rockettel (Kevin Blanch, a technikai ellenőr csapat vezetője – a szerk), és biztosítottuk volna, hogy odafigyeljünk erre. A Rockettel folytatott beszélgetéseim során Rocket elmondta, esetenként sok mindent hall csapatoktól, de nem mondta specifikusan azt, hogy erről a problémáról hallott volna.”
„Én csak az általam ismert tények menték haladok. A tények, amiket én ismerek, azok, hogy a vasárnap vizsgált autók nem feleltek meg a szabályoknak, és csak az alapján hozhatok döntést, amit ismerek. És csak bátoríthatok arra embereke, hogy ha vannak fotóik szabálytalan autókról, akkor el kell mondaniuk nekem. Akkor foglalkozhatok vele, de nem tudok foglalkozni olyasmivel, ami tavaly történt, amikor még nem is volt az enyém ez az állás. Mint ahogy nem foglalkozhatok valamivel, ami szombaton történt, ha senkiben nem volt meg a bátorság odajönni és szólni erről aznap.”
Egy kommentelő Pruett posztja alá egy másik felvételt is kitett, amelyen Newgarden győztes autójának hátsó része látható a tavalyi Indy 500-on. Ezen is ott van a módosított hegesztés:
Marshall I took this picture from the “anything to win” show from yesterday. This was the 3 car last year. Clearly blended pic.twitter.com/aU9MCULErt
A hétvégén rendezték a 109. Indianapolis 500 időmérő edzését. A szokás szerint két napból álló kvalifikáció a legnagyobb esélyesek blamáját, majd hatalmas meglepetést hozott.
Az eseménydús és két balesetet is felvonultató Fast Friday után szombaton az időmérő első felvonásával folytatódott a 109. Indy 500 programja, amelyen már a kvalifikációt megelőző edzésen újabb baleset történt, amikor a Meyer Shank Racing színeiben versenyző Marcus Armstrong odacsapta az autóját az egyes kanyarban.
Ezután az időmérőt sem úszta meg a mezőny bukás nélkül, ráadásul egy még nagyobb név, az F1-es Cadillac-istállóval is rendre összeboronált Colton Herta járt pórul. Az Andretti versenyzője fejre is állt, majd fejjel lefelé csúszva borotválta le a védőfalat, mielőtt megállt. Szerencsére Armstronghoz hasonlóan ő sem sérült meg.
Herta balesete kívülről:
Scary moment here with Colton Herta. He would get of the car and walk away on his own 🙏 pic.twitter.com/mAVjTPZQWy
A többi mint 6 órás szombati kvalifikáció első részében minden versenyző egy próbálkozást tehetett (ez négy, egyhuzamban futott körből áll, amelyek átlaga adja a pilóta eredményét), ezután pedig két sávra osztották a bokszutcát. Akik az egyes sávba sorakoztak fel, azok elsőbbséget élveztek a pályára lépésben a kettes sávban levőkkel szemben, viszont nekik a pályára lépéssel automatikusan törlődött az előző kísérletük, azaz fennállt a veszélye, hogy nem javítanak, hanem rontanak az eredményükön. Ellenben a kettes sávban várakozók ennek veszélye nélkül próbálkozhattak újra, de a közülük a sorrendben legelöl álló versenyző mindig csak akkor léphetett pályára, ha az egyes sávban éppen senki nincs.
A helyi idő szerint délelőtt 11 órakor kezdődő időmérő a korábban az F1-ben öt idényt lehúzó Marcus Ericsson menetével indult, majd jött a McLarenben Pato O’Ward, és azonnal letaszította az élről a 2020-as Indy 500 győztesét. A mexikói 232,820 mérföld/órás átlaga az első másfél óra végéig kitartott – közben történt Herta balesete, ami miatt egy időre fel kellett függeszteni a körözést –, mögé Scott Dixon és meglepetésre a Prema Racinggel Robert Shwatzman sorolt be.
Kicsit több mint két órával a kezdés után aztán érkezett a bajnokságot toronymagasan vezető címvédő, Alex Palou, és 233,043-as átlaggal átvette a vezetést, majd mögé az elmúlt két Indy 500 győztese, Josef Newgarden iratkozott fel 233,004-es menettel. Három és negyed óra elteltével Alexander Rossi volt az első pilóta, aki másodszor próbálkozott, de nem tudott javítani, majd az első menete után a túl alacsony első szárnya miatt a technikai ellenőrzésen megbukó Conor Daly érkezett, és 231,221-es átlaggal feliratkozott a 17. helyre.
Itt fontos megjegyezni, hogy szombaton az élmenőknek még csak az volt a fontos, hogy a legjobb 12-ben végezzenek, hiszen ennyien jutottak tovább a vasárnapi szakaszba, míg a hátsó régiókban tanyázók az utolsó négy helyezésnél akartak előrébb zárni, a 30. és a 34. hely között végzők ugyanis vasárnap szintén újra pályára léptek, hogy eldöntsék, ki lesz az az egy versenyző, aki lemarad a futamról (lévén csak 33. autó indulhat).
A folytatásban folyamatosan érkeztek a javítani igyekvők, ami nem mindenkinek sikerült, bő egy órával a leintés előtt pedig megjelent Herta is a balesete miatt az azt megelőző órákban lázas munkával felkészített tartalékautójában, hogy 230,192 mérföld/órás átlaggal csak a 29. helyre iratkozzon fel. Szűk 20 perccel később aztán jött Armstrong is szintén új vázzal, de ő egyelőre csak bejáratta a kocsit, azaz nem teljesítette a négy mért kört. Végül 5 perccel a leintés előtt még egyszer kijött, de nem tudott elég nagy tempóra kapcsolni, így ezt a menetét is félbeszakította.
Az időmérő első felvonását meglepetésre végül nem egy Penske, hanem Alex Palou és a Chip Ganassi Racing zárta az élen (233,043). A bajnokság éllovasa mögött viszont már két Penske-pilóta, Scott McLaughlin (233,013) és Josef Newgarden (233,004mph) végzett, az első hármast pedig elképesztően kevés, 0,039 mérföld/óra választotta el.
„Csodálatos nap volt ez. Kicsit küszködtünk az edzésen, nem tudtunk befejezni egy teljes időmérős próbálkozást. Mint mindenkinek, nekünk is nehezek voltak a körülmények, de örülök, hogy végül megtaláltuk a megfelelő egyensúlyt. Rengeteg a tempó az autóban, remek visszatérés volt ez tavaly után (Palou akkor csak a 14. helyre kvalifikált, majd 5. lett a versenyen)” – összegzett a spanyol.
A 3. helytől lefelé Pato O’Ward (232,820); Scott Dixon (232,659), Robert Shwartzman (232,584); David Malukas (232,546); Felix Rosenqvist (232,449); Takuma Sato (232.415); Will Power (232.144); Marcus Ericsson (232,132); Christian Lundgaard (231,809) volt a további sorrend. Közülük egyértelműen az újonc csapat újonc pilótáját, azaz Robert Shwartzmant érdemes kiemelni, aki a Premával együtt elképesztő teljesítményt nyújtott már azzal, hogy első nekifutásra a legjobb 12-be kvalifikált az Indianapolis Motor Speedwayen. A mezőny sokszínűségét pedig az jelezte, hogy a 12 csapatból 8 képviseltette magát a vasárnap a pole-ért küzdők között.
Az első 5 helyezett szombati időmérős menete alább nézhető vissza:
De a mezőny hátsó részében is voltak szép teljesítmények, mint például a Juncos Hollinger Racing autóját a 13. helyre repítő Conor Dalyé, a közönség pedig láthatóan annak is nagyon örült, hogy Graham Rahal a 30. helyen éppen, hogy befért a már biztosan kvalifikálók közé, azaz az utóbbi két év után az idén már nem kellett a részvételért küzdenie vasárnap, így hasonló drámát sem élt át, mint 2023-ban, amikor ő maradt le az indulásról.
Helyette Armstrong, Marco Andretti, Rinus VeeKay és az újonc Jacob Abel várhatta az utolsó esélyt jelentő egy órás edzést.
A Penske blamája
Még mielőtt vasárnap megkezdődött volna az időmérő három felvonásból (top 12, utolsó esély, top 6) álló folytatása, érkezett a nap első drámája, a tavalyi pole pozíciót megszerző Scott McLaughlin ugyanis feliratkozott az utóbbi két nap nagy bukásait elszenvedő pilóták közé (péntek óta ő volt az 5.). Az új-zélandi a kettes kanyarban esett kísértetiesen hasonlót ahhoz, amilyet előző nap Herta az egyesben: megpördülés után háttal csapódott a falnak, majd az ő autója is a levegőbe emelkedett, de a Penske nem fejtetőn, hanem a kerekein landolt.
Az edzést a bukásakor 233,553 mérföld/órás körrel vezető McLaughlin sértetlenül megúszta az esetet, ezzel viszont kiírta magát a pole pozícióért folyó csatából, csapata ugyanis nem tudta a top 12-es kvalifikáció kezdetéig felkészíteni a tartalékvázat, így a tavalyi rajtelső a 12. helyről kezdheti majd meg vasárnapi versenyt.
„Jól vagyok, csak nagyon-nagyon-nagyon-nagyon sajnálok mindenkit a Team Penske-nél és a 3-as autón dolgozó srácokat, meg a 2-esen és 12-esen is mindenkit, aki segít az autóépítésben. Az autó beszélt hozzám, szinte éreztem, és el kellett volna vennem a gázt. De tudják, az ember próbál teljesíteni egy időmérős próbálkozást, hogy lássa, milyen érzés. Megérte a kockázatot? Valószínűleg nem. Elképesztően szomorú vagyok” – nyilatkozta McLaughlin, miután a rutinvizsgálatot követően kiengedték az orvosi központból.
McLaughlin balesete:
Nem elég azonban, hogy a pole pozícióért zajló csata legnagyobb esélyese kiírta magát a küzdelemből, jelentősen csökkentve a Penske tűzerejét, a Newgarden és Dixon révén azért így is jó esélyekkel csatába szálló istálló ezután saját magát lőtte lábon. Ugyanis a top 12-es szegmens (itt a szombatról továbbjutó legjobb 12 versenyző próbálkozhatott egyszer, majd a legjobb 6 jutott tovább) kezdete után a két állva maradt Penske-autót egyszer csak kitolták a bokszutcából, és elkezdték visszagurítani a garázsba.
Hamarosan pedig kiderült, hogy Newgarden és Dixon sem vesz részt a kvalifikáción, így a három Penske a 10., 11. és 12. helyről rajtolhat majd úgy, hogy egyikük sem tett meg kört vasárnap. A kizárást pedig az istálló csakis magának köszönhette. A technikai ellenőrök ugyanis Dixon autóján észrevették, hogy a Penske lecsiszolt egy hegesztést ott, ahol az autó hátsó szárnnyal együtt egy elemként levehető hátsó ütközőzónáját csatlakoztatni lehet a kocsihoz, hogy ezzel javítsanak a légellenálláson.
Miután jelezték a csapatnak, hogy ez szabálytalan, a Penske szerelői a bokszutcában lázas munkába kezdtek, ám a szabályok szerint ott már csak a guminyomáson és szárnyálláson lehet változtatni. Ráadásul nemcsak Dixon, hanem Newgarden autóján is elkezdtek dolgozni, végül pedig a Penske IndyCar részlegének elnöke, Tim Cindric úgy döntött, hogy mindkét kocsit visszatolják a garázsba és lemondanak a részvételről a top 12-ben.
„A 12-es autó valójában átment az ellenőrzésen, majd amint a 2-es autót vizsgálták, kiemelték, hogy az ellenőröknek nem tetszik ez a megoldás. Volt egy [hegesztés] elsimítás az ütközőzónán. Ezután megnéztük a 12-es autót is, és azon is ugyanez a megoldás volt látható, ezért azzal sem volt értelme részt venni az időmérőn, tudva, hogy a két autó megegyezik, és a 2-es nem tetszett nekik” – magyarázta utólag Cindric.
„Ha mi lennénk az egyik versenytársunk helyében, ugyanazzal érvelnék, hogy az ellenőrzés után csak bizonyos dolgokon lehet változtatni. Szárnyálláson, guminyomáson, meg ilyenek. [Amit csináltunk] az kívül esett azon, ami engedélyezett, végül pedig nem tettük meg, nem igaz?” – mutatott rá az elnök, hogy miért döntöttek a visszalépés mellett.
A Fox Sports adásában James Hinchcliffe szemléltette, hogy pontosan hol módosított szabálytalanul a Penske az autóin:
A nap végén aztán Doug Boles, az IndyCar elnöke a média képviselőinek részletesen elmagyarázta a Penske autóinak kizárásához vezető folyamatot, ám előtte leszögezte, hogy egyelőre nem osztanak ki pénzbeli vagy más jellegű büntetést a csapatnak, mert ezzel megvárják a vasárnapi Indy 500 végét (visszamenőleg nem fognak büntetni).
Boles megosztotta, hogy a technikai ellenőrző csapat vezetőjének, Kevin Blanch-nek már a 12-es autó ellenőrzésekor feltűnt a hegesztéssel kapcsolatos változtatás, és úgy vélte, ebből gond lehet, de „mivel próbálunk mindenkit továbbengedni, megengedte nekik, hogy kimenjenek a bokszutcába, és jöjjön a következő néhány [ellenőrzésre váró] autó.”
Ezután még két-három autót ellenőriztek, mielőtt a Penske 2-es rajtszámú autója került sorra, amelyen Blanch megfigyelte ugyanazt a megoldást. „Ekkor már tudta, hogy itt van valami, amivel foglalkozni kell – mondta Boles. – Szólt a 2-es autó vezető szerelőjének, hogy hívja [a csapatmenedzser] Kyle Moyert, aki a 12-es autóval volt, és szóljon neki, hogy tartóztassa fel a 12-es kocsit, mert meg fogjuk vizsgálni az ütközőzónát.”
Boles ezután megerősítette, hogy hiába ment át egy autó a technikai ellenőrzésen, ha felmerül valamilyen szabálytalanság, akkor az ellenőrök utólag is bármikor megvizsgálhatják azt, és bár ez „nem történik meg gyakran, nem szokatlan.” Blanch a 2-es autó ellenőrzése után Boles elmondása szerint már „95%-ban biztos volt benne”, hogy szabálytalan a két Penske, ezért közölte az istálló csapatmenedzserével, hogy két lehetőségük van. Az egyik, hogy részt vesznek az időmérőn, majd az utólagos technikai ellenőrzésen megbuknak, a másik pedig, hogy nem indulnak el, és visszahívják az autóikat. A Penske végül utóbbi mellett döntött, de előbb még megpróbálta elvégezni a módosítást a bokszutcában, amire Cindric szavaiból kiindulva egy vagy több riválisuk rögtön jelezte, hogy amit csinálnak, az szabálytalan.
Egy újonc elvérzett, egy másik mennybe ment
A három Penske hiányzása a top 12-es szegmensben természetesen remek hír volt a többieknek, hiszen így csak három pilótát kellett legyőznie annak, aki továbbjutásban reménykedett. Végül Felix Rosenqvist (232,523) érte el a legjobb eredményt, mögötte pedig Pato O’Ward (232,186); Robert Shwartzman (232,008); Scott Dixon (231,971); Alex Palou (231,800) és Takuma Sato (231,686) jutott még tovább. A 7.-től a 12. helyig pedig eldőlt a rajtsorrend, amely a következő lett: 7. David Malukas (231;559); 8. Christian Lundgaard (231,360); 9. Marcus Ericsson (231,014); 10. Scott McLaughlin (nem indult); 11. Josef Newgarden (nem indult); 12. Will Power (nem indult).
Shawrtzman és a Prema tehát megint remekelt, de azt még ekkor sem igazán tudta senki elképzelni, hogy ennél is lesz feljebb.
Mielőtt azonban a legjobb 6 megküzdhetett a pole-ért, jött az Indy 500-as időmérők legidegtépőbb és rendre legszomorúbb felvonása, az egy órás (először mindenki megtesz egy próbálkozást, majd az idő lejártáig lehet jönni újra) Last Chance Qualifying, azaz az utolsó esély arra, hogy a mezőny végén állók bekerülhessenek a versenyre. Végül a Dale Coyne Racing újonca, Jacob Abel maradt alul, így ő nem vehet részt a 109. Indianapolis 500-on.
„Ez nyilvánvalóan szívás, de sajnos készültem erre az utóbbi néhány napban, vagy igazán az utóbbi napban. Egész héten gyorsak voltunk, nagyon jól éreztem magam az autóban, egész héten jó helyen álltunk, de mintha péntek este történt volna valami. Nem tudom, hogy valaki bejött-e ide és ellopta az összes sebességünket és lóerőnket, de amint elkezdődött a szombat, egyszerűen már nem volt meg a tempónk és minden egyes menettel egyre lassabbak lettünk. Remélem, hogy Rinus [VeeKaynek, a Dale Coyne másik pilótájának] kitalálnak valamit, mert a különbség elég nagy, és egyre csak nő köztünk és a többi autó között. Remélem, hogy találnak valamit, de mindettől függetlenül jövőre remélhetőleg visszatérünk” – nyilatkozott csalódottan Abel.
A bejutásért folyó harc utolsó percei, benne Abel utolsó próbálkozásával:
A három bennmaradó helyért (30.-tól 33.-ig) küzdő négyesből végül Marco Andretti volt a leggyorsabb 229,741 mérföld/órás átlaggal, majd őt Marcus Armstrong (229,091) és VeeKay (226,913) követte a csupán 226,394-es átlagot elérő Abel előtt.
A lehangoló pillanatok után aztán jöhetett a pole-ért zajló csata, ami végül igazán felemelően zárult, hiszen a Prema története első Indy 500-án a szintén első indianapolisi viadalára készülő Robert Shwartzman szerezte meg az első rajthelyet úgy, hogy a teljes mezőnyből ő teljesítette eddig a legkevesebb mérföldet oválpályán, versenyen pedig nem is indult még ilyen jellegű aszfaltcsíkon. A 25 esztendős orosz-izraeli az idei szezon előtt teljes pályafutását Európában töltötte, ám miután a 2021-es F2-es bajnokság ezüstérmével a zsebében sem sikerült bekerülnie a Forma–1-be (a Ferrari tartalékpilótai állásáig jutott), tavaly a WEC-ben tette próbára magát, az idei évtől pedig a Prema egyik főállású IndyCar-pilótája lett.
Shwartzman 232,790 mérföld/órás (372,464 km/óra) átlagot repesztve lett az első újonc rajtelső Indy 500-on a korábbi olasz F1-es pilóta Teo Fabi 1983-as pole-ja óta, amihez a 48 évesen is szélvészgyors Takum Sato (232,478) átlagát kellett felülmúlnia, hogy aztán végigizgulja az utána következő O’Ward és Rosenqvist menetét. A 3. helyet végül a McLaren versenyzője kaparintotta meg 232,098 mérföld/órás átlaggal, míg a negyedik Scott Dixon (232,054), az ötödik Felix Rosenqvist (231,987), a hatodik pedig Alex Palou (231,378) lett.
„Ez hihetetlen, srácok, megcsináltuk! Az első Indy 500 pole-om újoncként az újonc Prema Racinggel. Hatalmas köszönetet szeretnék mondani a Premának és a Chevy-nek a támogatásért és a munkájukért. Igazán jó munkát végeztünk az autó jobbá tételével, és őszintén szólva, még most sem hiszem el. Mentálisan eléggé ki vagyok merülve, csak fel kell dolgoznom ezt az egészet, hogy pole-ból kezdem az Indy 500-at. Ez egyszerűen csodálatos. Nagy köszönet minden drukkernek a támogatásért és mindenkinek, aki támogatott engem és hitt bennem ezekben az években” – örömködött Shwartzman, aki vasárnap a 11. újonc győztes lehet az Indy 500-ak történetében, és az első Alexander Rossi 2016-os sikere óta.
Shwartzman teljes menete, majd az utolsóként érkező Rosenqvist körei és a Prema öröme az alábbi videóban:
Kevin Magnussen ugyan kénytelen volt visszalépni a Daytona 24 órástól, de az IMSA szezonnyitóján még mindig bőven van érdeklődés korábbi Forma-1-es pilótáktól.
A Haas versenyzője kénytelen lesz kihagyni a versenyt, miután kézműtéten esett át. Azonban várhatóan a királykategória előszezoni tesztjeire már alkalmas lesz a vezetésre. A prémium GTP kategóriában négy korábbi F1-es indul, az LMP2-es kategóriában további négy, a GTD Pro-ban pedig kettő, nézzük is meg tehát a felállást!
Az egykori Sauber-pilóta Felipe Nasr a második rajtkockából indul a Porsche Penske színeiben. A brazil sikeres karriert futott be az Államokban a sportautózásban.
Fotó: Griffith Bean/LAT Images/Courtesy of IMSA
Brendon Hartley visszatért a hosszútávú versenyzéshez, amikor a Toro Rosso elengedte, és a harmadik helyen indul a Wayne Taylor Racing színeiben.
Fotó: Richard Dole/LAT Images/Courtesy of IMSA
Egy másik korábbi Toro Rosso-versenyző, Sebastian Bourdais is a karrierje során sikereket ért el az Egyesült Államokban. A francia a negyedik helyen indul a Cadillac színeiben.
Fotó: Michael L. Levitt/LAT Images/Courtesy of IMSA
Jack Aitken bejelentette, hogy szakít a Williamsszel, miután az elmúlt három szezonban tartalékpilótai szerepkört töltött be. Egyetlen Forma-1-es futamon indult 2020-ban (Sakhir Nagydíj), és a Whelen Engineering Action Express Racing színeiben indul a hatodik helyről.
Fotó: Richard Dole/LAT Images/Courtesy of IMSA
A holland Giedo van der Garde az F1-ben a nem túl sikeres Caterham alakulatánál versenyzett, de az LMP2-es versenykategóriában indul. Miután a Racing Team Nederland a tavalyi idény után visszalépett, ezúttal a TDS Racing színeiben indul.
Fotó: Michael L. Levitt/LAT Images/Courtesy of IMSA
Esteban Gutierrez továbbra is kötődik a Mercedeshez, ami abban nyilvánul meg, hogy csapata névadóként támogatja a versenyen való indulását. A mexikói ezen a versenyen a Crowdstrike Racing pilótája.
Fotó: Jake Galstad/LAT Images/Courtesy of IMSA
A Haas frissen újra kinevezett tartalékosa, Pietro Fittipaldi csapata Gutierrez mellől indul, a Rick Ware Racing versenyzőjeként pedig a 14. helyen áll rajthoz.
Fotó: Jake Galstad/LAT Images/Courtesy of IMSA
Gianmaria Bruni már veteránnak számít az autóversenyzőként, de még mindig egy top nevezésben találhatja magát. A Proton Competition azonban a mezőny végéről fog indulni. Az olasz a Minardinál versenyzett a Forma-1-ben, Baumgartner Zsolt csapattársaként.
Fotó: Jake Galstad/LAT Images/Courtesy of IMSA
A Lamborghini gyári programjai közül elsőként Romain Grosjean az Iron Lynx színeiben vág neki Daytonának. Ezután az Andretti Autosporttal induló IndyCar-szezonja felé fordítaná a figyelmét.
Fotó: Jake Galstad/LAT Images/Courtesy of IMSA
Jan Magnussenhez eredetileg a fiának, Kevinnek kellett volna csatlakoznia az MDK Motorsportnál. Ennek ellenére a korábbi McLaren- és Stewart-pilóta már a tél második hosszútávú futamát fogja élvezni, miután a Gulf 12 óráson is versenyzett.
„Visszajött a boxba, és azt mondta: ‘Köszönöm szépen, megtanultam, amit tudnom kellett. Aztán kiszállt az autóból, és ennyi volt” – idézi Nigel Beresford, a Penske mérnöki részlegének vezetőjét az Auto123.com.
Senna úgy döntött, hogy az F1-ben marad, és soha többé nem vezetett újra Indycar autót.
A DS Automobiles hajtáslánca három éven át uralta a Formula E mezőnyét a Techeetah oldalán, a kínai csapat pénzügyi nehézségei közben új gyári partner után néztek.
Jövőre érkezik a Maserati, a franciák testvérmárkája, egyelőre csak névlegesen. Ők lesznek majd a DS partnercsapata, a gyári alakulat azonban az eddigi egyik sereghajtó, a Dragon Penske lesz.
Az újjászületett DS Penske két pilótája két korábbi bajnok – Jean-Éric Vergne és a friss győztes, Stoffel Vandoorne – lesz majd.
„Ez egy nagy mérföldkő a csapatunk számára, és olyan dolog, amit már évek óta várunk.” – jellemezte a bejelentést Jay Penske, a Team Penske első embere.
„Együtt a technológia határait fogjuk súrolni a teljesítmény és a győzelem hajszolása közben. A világbajnok Stoffel és a kétszeres győztes Jean-Éric hiszem, hogy a legerősebb felállást alkotják a mezőnyben.”
Vergne igazolása nem meglepetés, ő eddig is a DS által támogatott csapatoknál versenyzett, Vandoorne pedig négy, Mercedesnél eltöltött év után vált csapatot. A belga címvédőként így tekintett a változás elébe:
„A DS nagyszerű eredményeket ért el a múltban, egyéni- és csapatbajnoki címet is szereztek kétszer. Nem rossz, és remélem, hamarosan bővíthetem a listát! Az sem rossz, hogy az egyetlen kétszeres bajnokkal hoznak szóba.”
Francia csapattársa ezzel szemben a Penske érkezését emelte ki, hiszen a DS alkalmazottak nagy réészével már volt ideje szoros kapcsolatot kiépíteni.
A bejelentéssel egyúttal azt is megerősítették, hogy a Penske továbbra is folytatja a trendet. Miszerint egyre nagyobb szerepet vállal az alakulatban a Dragon néven eltöltött idők után is.
Bár a győztes kiléte csaknem megjósolhatatlan, a Formula E-ben kirajzolódott egyfajta minta az első néhány verseny alapján.
A csapatbajnokságban legélesebb az ellentét a mezőny „két fele” között: az első hat csapat között a verseny rendkívül szoros, 20 ponton belül vannak egymáshoz képest. Utánuk azonban egy 40 pontos „ugrás” következik.
Csapat
Meghajtás
Pont
1
🇩🇪 Mercedes
Mercedes
88
0
2
🇩🇪 Porsche
Porsche
83
-5
3
🇲🇨 Venturi
Mercedes
78
-10
4
🇨🇳 Techeetah
DS
78
-10
5
🇬🇧 Jaguar
Jaguar
73
-15
6
🇬🇧 Envision
(Audi)
68
-20
7
🇺🇸 Andretti
(BMW)
28
-60
8
🇫🇷 Nissan
Nissan
8
-80
9
🇨🇳 NIO 333
NIO
7
-81
10
🇮🇳 Mahindra
Mahindra
4
-84
11
🇺🇸 Dragon
Penske
0
-88
Az így kialakult élmezőny dominálta az eddigi versenyeket: mindössze egy dobogó, két top 5-ös helyezés, és az elérhető 50 pontszerző helyből csak tíz nem volt az övék. Egyszóval: a mezőny végéről elég ritka az, hogy bárki akár a pontszerzők közé keveredjen.
Egy változtatás az igazságosabb verseny felé
Ennek oka főleg az új időmérőben rejlik. Az eddigi formátumban a bajnoki állás végéről is kerülhetett valaki a mezőny elejébe, az így megkavarodott, kaotikusabb versenyek pedig kedveztek a kiscsapatoknak.
Most azonban, hogy kvalifikáción mindegyik csoportból tovább lehet jutni a párbajokhoz, egy lassabb autóval csaknem esélytelen egy jó rajtpozíció. Az egykörös formátumot megtartották, így továbbra is megmaradt a „véletlen faktor”, de korántsem olyan nagy jelentősége van, mint eddig.
Ami pedig a versenyt illeti, továbbra is történnek balesetek, taktikai bakik, amiknek köszönhetően, a „leszakadók” eddig minden futamon elcsíptek egy-egy pontszerző helyet.
„A kiegyensúlyozottság a kulcs”
Fotó: Simon Galloway/FIA Formula E
Ezt a közhelyet szinte minden pilóta a végtelenségig tudja ismételgetni, és az élmezőny pilótáira mindenképp igaz ez.
Jean-Éric Vergne annak köszönhetően vezeti a bajnokságot, hogy mindegyik futamon pontszerző helyen ért célba. Mögötte Robin Frijns áll, három dobogóval, ami rekord az idei eredmények tekintetében. A legelső futamgyőztes a listán Mitch Evans, a negyedik helyen, de római dominanciája előtt mindössze egy pontot szerzett.
Ami az érme másik oldalát illeti, a bukdácsoló, problémákba ütköző versenyzők a pontok tekintetében elég hamar lemaradtak a Vergne-től és társaitól. Csapattársaikkal ellentétben Sam Bird, António Félix da Costa és Nick Cassidy nem álltak még dobogóra, a fent említett tényezők mellett időmérős hibák is hátráltatták őket.
Ettől függetlenül a „szerencse forgandó…”, így könnyen lehet, hogy a szezon végére ők is visszakerülnek a körforgásba.
Van remény a lemaradóknak?
Fotó: Sam Bloxham/FIA Formula E
Három német gyártó jelentette be kivonulását a Formula E-ből az elmúlt években, így könnyen elképzelhető, hogy a sikertelenebb csapatok szintén hasonlóan döntenek. A Gen3 autó azonban jövőre mutatkozik be, és ez mindenkinek tiszta lapot biztosít.
Az Andretti a BMW technikai segítsége nélkül küszködik, miután gyári csapatból hivatalos hajtáslánc beszállító nélküli csapattá avanzsáltak idén. Az Envisionnal ellentétben ez megviselte őket, hiszen a zöld csapat az Audi kivonulása előtt is ügyfélcsapat volt.
Jake Dennis átmentette a Formula E előző szezonjának végén mutatott formáját, és kétségtelenül erőn felül teljesített eddig, néha a nagyok bajuszát ráncigálva. Oliver Askew azonban még újoncként nem tudta felvenni vele a versenyt.
A Mahindra Felix Rosenqvist győzelmei után nem igazán talált magára a Gen2-érában. D’Ambrosio és Lynn révén ugyan szereztek egy-egy győzelmet, de az állandó jó eredmények elmaradtak. A problémát valószínűleg nem a pilóták jelentik, hiszen Wehrlein után a bizonyított futamgyőztesek (Sims és Rowland) érkezése sem oldotta meg a gordiuszi csomót.
A Nissannak szintén szüksége van a tiszta lapra a Gen2 eredménytelensége után. Az első három évben szinte legyőzhetetlen csapat tavaly veszítette el igazán a fonalat, amikor is csak kétszer álltak dobogóra.
A NIO folyamatos vezetőségi problémákkal küszködött: a csapatot többször eladták, átszervezték és újragondolták az elmúlt években. Stabilitás nélkül pedig nem tudták magukat elmozdítani a mezőny végéről.
Bár a Team Penske egyre jobban erősíti jelenlétét a Dragon Formula E csapatánál, hét éve először nem saját hajtáslánccal indulnak majd jövőre. Az eddigi konstrukció eredményeit látva talán nem is baj, a jövőbeli partnerüket elnézve pedig egyenesen főnyereménynek tűnik a döntés.
Miután Nikita Mazepinnel szerződést bontott a Haas, az amerikai csapatnak el kell döntenie, kivel pótolják az orosz pilótát. Két név van a kalapban: Pietro Fittipaldi és Antonio Giovinazzi. Nézzük, milyen is az a forgatókönyv, amely a brazil debütálásának kedvez, mielőtt az olasz visszatérne a szezon hátralévő részére. A tárgyalások mindenesetre zajlanak…
Ki lesz az a pilóta, aki Mick Schumacher mellett részt vesz a március 10. és 12. között Sakhirban megrendezésre kerülő előszezoni teszteken? Illetve, kit hívnak a Haas VF-22-es versenyzőjének a következő hét utáni Bahreini Nagydíjra, miután az amerikai csapat hivatalosan is felbontotta a szerződését Nikita Mazepinnel?
Günther Steiner, a Haas csapatfőnökének az Uralkali támogatásának az elvesztésével is meg kell küzdenie. Biztosított mindenkit, hogy a csapata az F1-es világbajnokságban való jelenléte egyáltalán volt nem kérdéses, és keményen dolgozik a megoldáson. A pilótakérdésre válaszolva elmondhatjuk, hogy két név a játszik: Pietro Fittipaldi és Antonio Giovinazzi. Egyesek még az F2-es bajnok Oscar Piastrit is szerették volna itt látni, aki az Alpine Akadémia tagja. Az ausztrál pénzügyi „hozományt” is hozhatna, valamint kiemelkedő tehetséget. Oscar érkezése azonban ütközne azzal az elképzeléssel amit a Ferrari Mick Schumacherrel tervez. A kettőjük összehasonlítása minden bizonnyal az egyiküket népszerűsítené, a másik kárára.
A Scuderia ezért megpróbálja majd megvédeni Micket, és Antonio Giovinazzinak akarnak második esélyt adni. Ő tulajdonképpen a maranellóiak harmadik pilótája, akit bármelyik Ferrari-, Alfa Romeo- vagy Haas-pilóta helyére hívhatnak. Legalábbis Mattia Binotto így jelentette be őt az F1-75 bemutatóján. Antonio többek között ezért szabadulhat büntetés nélkül a Penske-vel kötött Formula E szerződéséből, mert a megállapodásba egy felmentési záradékot is beillesztettek. Amennyiben a Forma-1-ből hívnák, mehet, – ezt ügyesen írta bele a menedzsere, Enrico Zanarini.
Miután szakított Nikita Mazepinnel, a Haas tárgyalásokat kezdett a Ferrarival, hogy visszahozzák Giovinazzit az F1-be. Olaszországnak ismét lehet egy képviselője a száguldó cirkuszban, de nem biztos, hogy a visszatérés azonnal megtörténne.
A Motorsport.com-nak elárult információk alapján Pietro Fittipaldi amellett, hogy tartalékpilóta, rövid távon kaphat csak szerepet: a kétszeres világbajnok Emerson unokaöccsének a 2022-es szezonban két nagydíjra lenne megállapodása, a kis költségvetése miatt. A brazil tehát különös helyzetben lenne, hiszen a bahreini tesztekkel kezdődő szezon után lehet, hogy majd hamarosan átadná a helyét Giovinazzinak, aki a szezonra kijelölt pilóta lenne.
Az anomália az, hogy az olasz azt kockáztatná, hogy április 10-én Ausztráliában debütálna anélkül, hogy egy métert is megtett volna a VF-22-essel. Esetlegesen kaphat még lehetőséget arra, hogy a barheini tesztek során legalább félnapos tesztelést végezzen. Így a három napot felosztanák a három pilóta között.
A következő órákban tisztázódnia kell a helyzetnek, hiszen tudniuk kell, hogy kinek és milyen szerepkörben kell majd elindulnia Sakhirba…
