Címke: pályák

  • F1-rajongók, figyelem, ezért neveljetek értékőrző gyerekeket

    F1-rajongók, figyelem, ezért neveljetek értékőrző gyerekeket

    Stefano Domenicali, az F1 vezérigazgatója rámutatott, hogy a sportág új követői másképp szocializálódtak, mint a világbajnokságot több évtizede követők, és ez a pályák szerződéseire is hatással van.

    Idén több helyszínnel is hosszú távú szerződést kötött az F1, Miami például 2041-ig (!) biztosította a helyét a naptárban. A klasszikusok egy része (például Monaco, Silverstone, Monza) szintén biztonságban van, ahogy szerencsére a kiszolgáló létesítményeket tekintve hatalmas felújításon áteső Hungaroring is, ám Domenicali figyelmeztetett: a tradíciók megléte önmagában sehol sem garancia a szerződéshosszabbításra. Ez a bővülő szurkolótábor egyik mellékhatása, ugyanis az új bevonzottak a jelek szerint kevésbé kötődnek a tradíciókhoz.

    „Ha egy pályának van történelmi értéke, az pluszt jelent, de önmagában ez nem elegendő. A hagyományok fontosak olyanoknak, mint én, aki a gyerekkora óta követi a Forma–1-et, de az új rajongóknak ez magas szint, akik gyorsan átlépnek a dolgokon, átgörgetik a híreket, és elfelejtik, ki nyert tavaly egy helyszínen. Ez furán hangozhat, de vannak róla adataink” – idézte Domenicalit az Autosport.

    „Sok mai fiatal szurkolónak mindegy, hogy egy verseny Monte Carlóban vagy Las Vegasban van. Emiatt a hagyományok nem számítanak alapvető elemeknek. A történelmet megalapozott jövőképpel kell továbbvinni, ami lehetővé teszi, hogy beruházásokat lehessen végrehajtani az infrastruktúrával, hogy mindegyik szurkolói szint számára szolgáltatásokat lehessen biztosítani, és hogy a naptárban lévő mindegyik ország pályája rendben legyen anyagilag.”

    Az általa elmondottak beleillenek a “megváltozott tartalomfogyasztási szokások” frázisába, de joggal merül fel a kérdés, a dollárkötegeket leszámítva mennyire jó, hogy az ilyen gondolkodású nézők határozzák meg az F1 jövőjének irányvonalát, fontosabb-e a mennyiség, mint a minőség. Nyilván a történelmi örökségnek önmagában valóban nem kell garantálni egy pályának a szerződéshosszabbítást, ugyanakkor az sem véletlen, hogy ezek azok a helyszínek, amelyek rosszabb időkben, csökkenő globális érdeklődés mellett is alappillérei voltak a bajnokságnak – amikor egyszer ismét lejtmenet jön, rájuk biztosan lehet majd támaszkodni, ha megőrzik a helyüket a naptárban.  

    Domenicali saját szülővárosának pályája, Imola kapcsán is a (geográfiai okból eredő) terjeszkedési lehetőség hiányáról beszélt, ami jövőre már nem lesz benne az F1 állomásai között. 

  • Az F1 megüzente az európai pályáknak: ha nem fejlesztenek úgy, mint a Hungaroring, repülnek

    Az F1 megüzente az európai pályáknak: ha nem fejlesztenek úgy, mint a Hungaroring, repülnek

    Több klasszikus Forma-1-es versenyhelyszín jövője múlhat azon, hogy hajlandóak-e belevágni a Hungaroringéhez hasonló nagyszabású modernizálásba – fogalmazta meg Stefano Domenicali.

    2023-ról 2024-re (és 2025-re, hiszen már a jövő évi naptár is ismert) minden F1-es versenyrendező pálya megtartotta helyét a naptárban, ám közeleg a pillanat, amikor többen is kegyvesztetté válhatnak. Ennek egyik oka, hogy noha a 24-ben maximalizált éves versenyszámot idén már eléri a sport, ám továbbra is új országok és pályák jelentkeznek be versenyrendezési szándékkal, az F1 pedig kész új piacok felé nyitni. Az Autosport értesülései szerint a sport következő célpontja a távol-keleti bővülés, miközben a sajtóban terjengő hírek egy esetleges negyedik amerikai futamról Chicago utcáin megalapozatlannak tűnnek.

    Madrid utcai pályája viszont már biztosan érkezik 2026-ra, emellett pedig az F1 egyeztetésekbe kezdett Thaifölddel és egy új dél-koreai helyszínnel is, miközben a 2017 után elhagyott malajziai Sepang visszatérése is időről időre felmerül.

    Extra korán itt a 2025-ös F1-es versenynaptár: csak Spa után jön a Hungaroring

    A Liberty Media ténykedése látványosan és mérhetően növelni tudta az F1 iránti érdeklődést a nézők, a helyszínek és a befektetők részéről is, ehhez viszont az is kellett, hogy magasabb színvonalú szolgáltatást követeljen meg a pályáktól, amelyeknek már legkevésbé sem csak autóversenyeket kell rendezniük a nagydíjhétvégék során, de új szintre kell emelniük a nézői élményt, és komoly infrastrukturális fejlesztéseket is el kell végezniük. Ennek jegyében kezdődtek meg a munkálatok a Hungaroringen is, így már az idei Magyar Nagydíjra átalakul a paddock, s két nézői alagút is épült. A magyar F1-es pálya hosszú ideje az egyik legstabilabb jövővel rendelkező helyszín Európában, jelenleg 2032-ig biztos a helye a naptárban.

    Eközben más klasszikusok sorsa jóval bizonytalanabb. Továbbra is napirenden van, hogy Spa és Zandvoort évenkénti váltásban rendeznének csak futamot (dacára az egész régiót megmozgató Verstappen-őrületnek), Olaszországnak is választania kell Imola és Monza között, Barcelonának is nehéz lehet a maradás, és voltak már hírek a Red Bull Ring kiszállásáról és Monaco mellőzéséről is.

    Domenicali, az F1 vezérigazgatója szerint más helyszíneknek is követniük kell a modernizációt bevállaló magyar pálya példáját, ha jelezni akarják szándékaik komolyságát.

    „A Hungaroringen elvégzett munka igazolja, hogyan segítik a Forma-1 kezdeményezései az évek során elavult létesítmények felfejlesztését. Építőjelleggel mondom, de ahol nincs meg a szándék a befektetésre és a közös projektek hosszú távú kivitelezésére, ott fennáll a veszélye a Forma-1-es verseny elveszítésének. Az idei év végéig meg kell hoznunk néhány fontos döntést” – idézi az Autosport az olasz lapoknak nyilatkozó Domenicalit.

    Elkészültek a Hungaroring alagútjai, képek az idei Magyar Nagydíjra megújuló pályáról

  • Több rekordot is beállít az F1 2024-es versenynaptára

    Több rekordot is beállít az F1 2024-es versenynaptára

    Azt az FIA és a Liberty is elismerte, hogy lehetne javítani a F1 menetrendjén, legyen szó a tripla hétvégékről vagy az útvonalról, és ennek szellemében több szempontból változtattak a filozófiájukon.

    Megvan a jövő évi Magyar Nagydíj időpontja, teljesen új helyet kapott az egyik klasszikus

    Az elmúlt években például az volt a csapatok legnagyobb problémája, hogy a szezon második felében csúsztak egymásra a futamok. Így amikor már mindenki belefáradt a folyamatos versenyhétvégékbe, akkor jött a még nagyobb hajtás, ami a csapattagok számára nem volt a legkönnyebb.

    Ugyan a Forma-1 így sem tért el attól az elhatározástól, hogy több futamot szeretnének egy évben, igyekeztek változtatni a nyári szünet utáni menetrenden, amennyire az eddig megkötött szerződések engedik. Így is lesz két tripla hétvége a szezon második felében, ezeket azonban több hetes szünet választja majd el egymástól, ami egy kis könnyebbséget jelenthet majd.

    De nemcsak ez volt a legnagyobb kritika, amit kívülről fogalmaztak meg az F1-gyel szemben. A környezetvédelmi célokkal is rendelkező királykategória földrajzi szempontból nem éppen logikus módon tette sorrendbe a verseny helyszíneket. Míg a dátumokat éghajlati, pénzügyi és több helyen vallási vagy egyéb kulturális tényezők is befolyásolják, azt azért az F1 is elismerte, hogy végezhetnének jobb munkát ezen a téren.

    Például az idei háromhoz képest 2024 csak kétszer látogatnak majd el a Közel-Keletre, és ezentúl nem az európai futamok közé illesztették be a Miami Nagydíjat sem, hanem Ázsiából utaznak majd először az észak-amerikai kontinensre. Az Öreg Kontinens futamait így csak a Kanadai Nagydíj szakítja majd meg, aminek szinte kötelező a nyári időpont a zord időjárás miatt.

    Utána pedig Bakuba látogat a mezőny, nem pedig rögtön a világ másik felére, Szingapúrba mennek majd.

    Ami pedig a statisztikát illeti:

    • 1977 óta nem volt ilyen hosszú az F1-es szezon (41 hét): akkor januártól októberig voltak versenyek, most pedig márciustól decemberig, de érdemes megjegyezni, akkor egy hónapos szünetek voltak a tengerentúli futamok között
    • a 2024-es versenynaptár beállítja a legtöbb ázsiai verseny számát (8), ha ide számítjuk azokat az Európához közel lévő versenyeket, amit nem motorhome-mal teljesítenek a csapatok (Isztambul, Szocsi, Baku)
    • az idei rekorddal megegyező öt verseny lesz Észak-Amerikában, ha pedig egybe számoljuk a két Amerikát, a hat verseny ugyanúgy 2023-mal osztott rekord. Ráadásul ezek közül négyet sorozatban rendeznek majd meg, ez is „idei találmány”
    • amikor folyamatosan voltak versenyek (ld. első pont) és a COVID sem szólt közbe, nem ért véget ilyen későn az idény
    • ugyanakkor 2002-ben volt utoljára, hogy már az év nyolcadik hétvégéjén vagy korábban lett volna verseny. Napra pontosan pedig 1998-ig kell visszamenni ahhoz, hogy 2024-hez hasonló, korai szezonkezdést találjunk
    • egy hónapos szünet lesz ősszel a Szingapúri és az Egyedül Államok Nagydíja között. Ilyenre legutóbb szintén 1998-ban volt példa, akkor öt hét különbséggel rendezték meg a Nürburgringen tartott Luxemburgi Nagydíjat és a szezonzáró Japán Nagydíjat
    • három versenyt is rendeznek majd szombaton, erre 1982 óta nem volt példa. Akkor Dél-Afrika, Hollandia és Las Vegas versenyére került sor még vasárnap előtt
  • Imola tervezője szégyennek nevezte az új pályákat

    Imola tervezője szégyennek nevezte az új pályákat

    Jarno Zaffelli volt felelős Imola felújításáért, és erősen ellenzi a modern pályák által képviselt irányvonalat.

    A koronavírus miatt az F1 olyan pályákat vesz igénybe, mint Mugello, Portimao, Istambul vagy Imola. Zaffelli szerint éles a kontraszt a régivágású ringek és modern Tilke-pályák között.

    „Imola egy kicsit olyan, mint Portimao. Itt nagyon jónak és bátornak kell lenned.” – emelte ki.

    „Egyszerűen szégyen” ­– válaszolta, amikor a hasonló pályák „kihalásáról” kérdezték. – „Az F1 új mérnöki irányzatot vesz majd Ross Brawn és Pat Symonds vezetésével. Megvizsgálják a pályákat, és hogyan kell megváltoztatni az autókat. Ez pedig pályákra is hatással lesz.”

    „Nem értek ezzel egyet. Nem baj, ha van egy irányvonal, de a kiszámíthatatlan is lehet gyönyörű. A tervezés történjen meg ceruzával, kihasználva a föld adottságait. A kivitelezésben jöhet a technológia. De így túl sok lélektelen pálya épült.”

    Zaffelli azonban nem Tilkét hibáztatja, inkább a kívánalmakat.

    „Tilke figyelt az ilyesmikre, és nagyon jó kanyarokat tervezett, mint például a 8-as Törökországban, azt minden pilóta szereti. De Portimao, vagy akár Imola kanyarjait nem nyújthatta volna be, mert nem felelnek meg a megrendelő követelményeinek.”

  • Hermann Tilke: Időnként fájnak a kapott kritikák

    Hermann Tilke: Időnként fájnak a kapott kritikák

    Hermann Tilke az a személy, aki hosszú évek óta felel a Forma-1-ben megjelenő pályák tervezéséért. De nem csak az újakat veszi kezelésbe, hanem a régebbi aszfaltcsíkokat is átalakítja, hogy készen álljanak a Forma-1-es visszatérésre is.

    A német szakember azonban előszeretettel kerül a kritikák kereszttüzébe is. Az ő nevéhez fűződik többek között a COTA, Bahrein, vagy éppen a sokat kritizált és unalmasnak titulált Szocsi és Abu Dhabi versenypálya is.

    Az ő általa megalkotott versenypályáknak azonban nem csak a Forma-1-nek kell megfelelniük, hanem a MotoGP-nek is, és ez az, ami a problémákat szüli szerinte.

    „Mindig azért kritizálnak minket, mert bukótereket hozunk létre a vonalvezetés mellett. Ezek azonban szükségesek a motorversenyekhez. Ha egy autó mondjuk ötven km/órával neki csapódik a szalagkorlátnak akkor kicsit behorpad, de a versenyző sértetlen. Ha motoron ütközik neki ekkora sebességgel, akkor megsérülhet.” – magyarázta Tilke.

    „Kicsit fáj, amikor a Forma-1 végre megérkezik egy új pályára, amit mi terveztünk, beleöltünk rengeteg időt, majd szinte azonnal jönnek a negatív megjegyzések. Mi az összes kritikát komolyan vesszük, tükörbe nézünk és megkérdezzük magunktól, hogy mindent jól csinálunk-e? De ez gyakran elkerülhetetlen, az emberek látják, hogy egy pályán az autók nem mindig érzik jól magukat, és egyből felsóhajtanak: Tilke megint alkotott! De ezeket a pályákat gyakran a motorversenyekre szánják.” – zárta.

  • Összeszedtük, melyik európai pályák rendezhetnének Forma-1-et!

    Összeszedtük, melyik európai pályák rendezhetnének Forma-1-et!

    A Forma-1 a jövő héten hozathatja nyilvánosságra az új menetrendjét. Lássuk melyik helyszínek segíthetik ki a bajba jutott bajnokságot.

    Mivel az eredeti 2020-as versenynaptár mélyütés szenvedett, az F1 kénytelen alternatív megoldások után nézni. Eddig a dupla futamok és a fordított menetirány merült fel megoldásként. Előbbit a Red Bull Ring és Silverstone is támogatja, míg utóbbinál a pályák különböző adottságai miatt eltérő a fogadtatás, Barcelona már jelezte is, ők nem alkalmasak ilyesmire.

    Egy biztos, amennyiben újraindul a szezon, az F1-nek futamokra lesz szüksége. Mivel még nem tudni, hova utazhatnak el a csapatok, körbenéztünk, mely európai pályák rendelkeznek az FIA – Forma-1-es futam rendezésére feljogosító – Grade 1 besorolásával.

    Esély a Német Nagydíj visszatérésére

    Idén a magas jogdíjak, és a szurkolók hiánya miatt került ki a naptárból a gazdag történelmi múltra visszatekintő verseny. Ha azonban az FOM hajlandó enyhíteni a versenyrendezés feltételein, esetleg a zártkapus megoldás mellett dönt, akkor Hockenheim, esetleg feltételeknek még mindig megfelelő Nürburgring jó alternatíva lehet.

    Mozgolódás Portugáliában

    Az FIA nemrég végzett vizsgálata alapján mind Portimao, mind Estoril rendelkezik a szükséges minősítéssel. Estoril a Portugál Nagydíj legutóbbi helyszíne, míg Portimaóban később teszteken bőgtek fel F1-es masinák. Bár az időzítés igen, de a megközelíthetőség nem a legjobb, ugyanis vagy Spanyolországon keresztül, vagy tengeren át vezet az út Portugáliába.

    Monza trónfosztása helyett mégis jöhet San Marino?

    Két pálya, eltérő F1-es múlttal. Imola és Mugello is jelezte már, hogy szívesen vendégül látnák az F1-es mezőnyt. Előbbi legendás és szomorú történéseknek volt színtere, míg utóbbi a Ferrari tulajdonában van. A San Marinói Nagydíj 2007-ben az FIA „egy ország, egy verseny” szabálya miatt került ki a vérkeringésből, azóta viszont komoly ráncfelvarráson esett át. Mugello eddig ugyan nem rendezett Nagydíjat (tesztet igen), de a MotoGP-t már többször vendégül látta.

    Barcelona alatt így is rezeg a léc, itt váltás következhet

    Idén éppen, de megmenekül a Spanyol Nagydíj, a szervezők pedig nem tervezik elherdálni a lehetőséget. A barcelonai pályát sok kritika érte az elmúlt években, így talán Jerez léphet közbe, az andalúzok ugyanis már tárgyalásokat folytatnak a Forma-1 vezetőségével. Az országban ezenkívül még egy pálya, a WTCR-ben debütáló Motorland Alcaniz (Aragón) rendelkezik a legmagasabb minősítéssel.

    Magny-Cours reménye még mindig él

    Amikor visszatért a Francia Nagydíj, sokan kritizálták a döntéshozókat, miért egy unalmas pályára vitték az F1-gyet. Kimi Räikkönen egyenesen a Nevers közelében lévő pályát emlegette, mint izgalmas helyszín. Most, hogy Európában érdemes majd helyszíneket pótolni, Villeneuve Imola mellett Magny-Cours nevét is megemlítette.

    Amennyiben elindul a szezon, a csapatoknak az időhiányt is figyelembe kell majd venniük, pár hónap alatt kell sok futamra sort keríteni. Ha kevesebb a helyszínek közötti távolság, talán könnyebben meg lehet ezt oldani. Az FIA szabályai szerint azonban csak az a sorozat számít világbajnokságnak, amit legalább 8 verseny alkot, legalább 3 kontinensen.

  • A komplexumok kora, avagy a versenyrendezés nehézségei

    A komplexumok kora, avagy a versenyrendezés nehézségei

    A hőskorban kijelölték az adott országutat, és mentek. Aztán lezárták az utakat. Aztán már nem is közutakon versenyeztek. Aztán már csak egy kiváltságos kör rendezhetett nagydíjat. Ám most már az sem elég, hogy valaki megtarthassa a „nagy versenyt”. Mi kell hát hozzá?

    Egyre nehezebben alakul ki a versenynaptár, a magas jogdíjak miatt. Idén „csak” hat (olasz, spanyol, mexikói, német, brit, brazil) verseny kapcsán is felmerült, hogy nem tudnak hosszabbítani a felek. Ez pedig több, mint a komplett versenynaptár negyede.

    A pályák több és több keresetkiegészítési módszert követnek, hogy ne csak egy versenyhétvégére támaszkodjanak, illetve, hogy azt az egyet megengedhessék maguknak. Íme a módozatok:

    Minél több verseny

    Az első és leglogikusabb, hogy az adott lehetőségeket a minél jobban igyekszik kihasználni az adott pálya. Főleg az európai pályákra igaz, hogy rengeteg sorozat megfordul rajtuk. Endurance és túraautó versenyektől kezdve még repülős (igen, a Red Bull Ringen volt Air Race is, nemcsak Indianapolisban) megmérettetés is.

    Az új trend azonban csak kis változtatást igényel, és egy teljesen más réteget is odavonz. Ez pedig a ralikrossz. Az aszfaltos rész már adott, csak a Joker-kör, ugrató, meg a murvás rész az, ami megoldásra szorul. Az elmúlt években több Forma-1-es pálya is (Hockenheim, Barcelona, Silverstone, Austin, Spa, Abu Dhabi, de jövőre a Nürburgring is) világbajnoki futamot rendezett egy másik szakágban, mint eddig.

    Az egyik legfrissebb – nemzetközi vérkeringésbe is bekerülő – pálya, az Igora Drive már rögtön úgy készült, hogy nemcsak a (most már) szokásosnak mondható gokartpálya, de mellé egy ralikrossz-hurok is kerül(t).

    Évközbeni kihasználás

    Ha csak gokartot nézzük, említhetném a Circuit of the Americast, Bahreint, Abu Dhabit, Spát (a teljesség igénye nélkül), ahol a közvetítés képernyőin keresztül is gyakran ki lehet venni az apróbb „kört”.

    A „Ring” nagyon jó példa erre. Elsőként nem csak gokartpálya található Mogyoródon, de vezetéstechnikai centrum, off road-gyakorló és még kalandpark is van a „pályán belül”, ami a versenyeken kívül odavonzhat egy átlagembert.

    A másik, ami szintén látható a képekből, az a vidámpark. Biztos vagyok benne, hogy a suzukai óriáskerék, vagy a szocsi hullámvasút feltűnt már nem egy embernek. Ők sem egyedi esetek, Zandvoort is rendelkezik hasonlóval, de aki nézett már Le Mans-i 24 órást, az is tudja, annak a pályának is „kivan mind az egy kereke”. Abu Dhabiban pedig ott van Ferrari World, azt nem lehet überelni.

    Programok

    Általában most már egy-egy nagydíj több, mint egy autósportos esemény. Nemcsak a pár szezon óta jelen lévő, általában a cirkuszt lekövető utcai parádéra, vagy az ausztrál szezonnyitó műsorra gondolok, hanem a helyszínen, a pálya közelében lévő kiegészítő programokra.

    A leggyakoribb kisérőjelenség a koncert, ami a versenyen túl is izgalomban tartja a helyszínre kilátogatókat. Austiné talán a leghíresebb, a torony tövében található koncertteátrummal, de Szingapúr és Baku is rangos koncertsorozattal készül minden évben.

    Monacóban divatshow előzi meg, és díszvacsora követi a versenyhétvégét, Mexikó fiesztával zárja a vasárnapot, az éjszakai futamok tűzijátékkal érnek véget, mindenki igyekszik egy kicsit a saját jellegzetességét hozzátenni a versenyéhez.

    Lelkes szurkolók

    Meg kell hagyni, szerencsére több helyen is előfordul, hogy tele van a lelátó, és vagy egy csapat (Ferrari – Olaszország), vagy egy versenyző (Max Verstappen – Hollandia), talán szimplán a fanatizmus (Japán) nem kell aggódnia a szervezőknek.

    A Liberty ráadásul jelezte, szeretne módosítani – a jelenlegi szerződések lejártával – Bernie Ecclestone hagyatékán, és nem egyre többet kisajtolni a promóterekből, hanem többek között a közösségi média által megteremteni a sportág bevételeit.

    …és most a komplexumokról

    Minden lépcsőzetesen, szép lassan alakult ki. A pályák evolúciója sem egy nap alatt ment végbe. De ha valahol el kellene kezdeni, akkor azt kell mondjam, a Yas-sziget volt az első modern komplexum.

    A hotel, és a környező infrastruktúrával olyan szintre emelte a versenyhelyszín fogalmát, hogy bátran lehet mondani, ezzel szintet lépett. Bár igaz, Szaúd-Arábia is rögtön versenykomplexum terveivel készült, amikor jelezte, versenyt akar rendezni. Annak a látványtervei még a Yas Marinánál is futurisztikusabban nézett ki, lepipálják Abu Dhabit.

    Ki lehet jelenteni, ez még nem világszintű tendencia, de az új pályák is mind úgy épülnek, hogy a pálya már nem csak egy pálya többé.

    Gyakran elfelejtjük, hogy maga a versenyhelyszín nemcsak egy aszfaltcsíkból áll. Talán eszünkbe jut külön említeni a rázóköveket, bukótereket, korlátokat, netalántán a boxutcát, de a lelátók, a paddock és minden, ami a háttérben van, a kisebb létesítményekkel néhol lehetnek olyan fontosak, mint a maga az aszfalt.

  • Hamilton fordított irányban versenyezne Szocsiban

    Hamilton fordított irányban versenyezne Szocsiban

    Lewis Hamilton szerint valamit tenni kell az Orosz Nagydíj izgalmasabbá tétele érdekében és aktívan kampányolni kezdett a fordított vonalvezetésért.

    Az eddigi öt orosz futamból mindössze kettőt nyert meg a pole pozícióból rajtoló pilóta, ám amennyire izgalmasnak hangzik ez a statisztikai adat, olyannyira unalmasan és eseménytelenül telnek a versenyek (a 2017-es versenyen például egyetlen előzés történt). A hírhedten gumibarát aszfalt és a turbulens levegőben nehezen követhető autók helyett azonban Hamilton inkább a pálya vonalvezetésén változtatna.

    „Szocsi gyönyörű hely, egy körön a pálya is remek, de a versenyzés szempontjából már kevésbé jó” – magyarázta a Mercedes-pilóta. „Ugyan van itt egy nagyon hosszú egyenes, a pályakarakterisztikából kifolyólag az első két szektor nagyon gyors, a harmadik szektorba érve pedig annyira túlmelegednek a gumik, hogy lehetetlen követni az előtted autózót, a támadásról már nem is beszélve. A versenyzői eligazításon megemlítettem, hogy talán fordított irányban kellene tartani a futamot, hogy elsőként a lassú szektort kelljen teljesítened, majd utána jönne a két gyors. Nem tudom, mennyit változtatna a helyzeten, de a másik opciónak a pálya átépítése marad.”

    A téli olimpiai helyszínen felhúzott aszfaltcsík módosítása már év elején is felmerült, de Alekszej Titov főszervező legkorábban 2018 utánra ígérte a potenciális változásokat. Amellett, hogy az FIA-nak ismét homologizálnia kellene a pályát, a fordított vonalvezetés több logisztikai problémát is maga után vonna, mivel a rázókövek, a pályabírók őrposztjai, a bukóterek és a szalagkorlátok mind a jelenlegi irányra vannak optimalizálva. A 180°-os fordulat azonban nem megoldhatatlan, ahogyan azt Misano 2006-os átépítése megmutatta, ám csak abban az esetben, ha a pálya véglegesen a másik irányba szeretne futni; évközi csereberékre csak nagyon kivételes helyszíneken van lehetőség.

    Promóciós eseményeken viszont nem ritka, hogy a pályákon fordítva tesznek meg néhány kört: Max Verstappennek idén lehetősége nyílt arra, hogy lefele tegye meg a híres Eau Rouge-t Spában:

    https://www.youtube.com/watch?v=SmDInSg0tLk

  • Hamilton nem rajong a modern pályákért és a nagy bukóterekért

    Hamilton nem rajong a modern pályákért és a nagy bukóterekért

    Lewis Hamilton szerint az új típusú pályáknál túlzásba estek a biztonsággal kapcsolatban.

    A Mercedes pilótája a BBC Sportnak adott interjújában fogalmazott meg néhány kritikát a modern Forma-1-es pályákkal kapcsolatban.

    „Az FIA nagyszerű munkát végez a biztonság terén. Viszont a bukótereket illetően meghúzhattak volna egy bizonyos határt. Nem lenne szabad úgy levágni vagy kiszélesíteni a pályát, hogy azzal nem vesztesz időt, ez pedig a versenyek minőségét is rontja.”

    Hamilton szerint a múltban, amikor sokkal kevesebb volt a bukótér, arra voltak kényszerítve a pilóták, hogy minden egyes manőverüket át kellett gondolniuk.

    „Természetesen senki sem szeretne kiesni, de ha valaki lemegy a pályáról, akkor ő veszítsen is időt. Manapság nem ez van, hanem az, hogy ha megközelítesz egy kanyart, akkor az van ott a fejekben, hogy ’ha hibázok, akkor nincs semmi, hiszen gond nélkül vissza tudok jönni a pályára.’  Ilyen esetekben nem lehet megtalálni a határokat. Én pedig imádom ha a határokat feszegethetem.”

    A regnáló bajnok pedig egy pályát is felhozott a múltból, mint példa.

    „Imádtam régebben az Oulton Parkot és Doningtont. Az Old Harpin kanyar például egy rémálom volt. Fel a dombra, majd utána gyors kanyarok egymás után egészen a hátsó egyenesig. Nem lehetett látni a fehér vonalat, amin túl már ott volt a kavicságy, és aki oda került, annak vége.”

    „Itt meg lehet találni a határokat. Az a kanyar sokkal keményebb volt, mint bármelyik a teljes mostani F1-es naptárban. Az ilyenek hiányoznak a mai Forma-1-ből, sokkal másabb kihívás elé állítaná a versenyzőket.” – tette hozzá a brit.

    Hamilton ugyanakkor azt is elismerte, hogy az új szabályok szerint épült Forma-1-es autók sokkal élvezhetőbbé tették számára a pályákat.

    „Ezek az autók egy jó út kezdetét jelentették. Sokkal élvezhetőbb lett a versenyzés. Több ehhez hasonló lépés is kellene még. A nagy sebességű kanyarok az új autókkal elképesztőek voltak. A Pouhon Spában, Silverstone-ban a Copse, Maggets, Backetts kanyarok vagy éppen Suzukában az Esses, ezek mind különleges helyek.”

    Az új pályák közül is van azért, amit dicsért: „Számomra Austin az egyik legjobb felépítésű pálya, hiszen nagyon különböző részekből áll. Itt van az egész szezon legjobb kanyarkombinációja, a hármas-négyes-ötös-hatos-hetes kanyarok. Szeretem Austint. Izgalmas és tele van jó előzési pontokkal. Az egyik kedvencem, mondom ezt úgy, hogy nem rajongok a modern pályákért.”