Címke: Opel Dakar Team

Szalayék borultak, de folytatják!

Versenyfutás az idővel – ennek a sivatagi „társasjátéknak” minden csínját-bínját jól ismeri az Opel Dakar Team szervizcsapata, amire nagy szükség is volt hétfőn éjszaka, kedd hajnalban és reggel.
A jubileumi, 40. Dakar rali hétfői penzuma két szakaszból állt, az első, nyolcvan kilométeres távot gond nélkül teljesítette a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős, mindössze kétszer kellett tolatnia, a versenyzők ki sem szálltak a Crossland X-ből.

A második szakasz azonban rémálomhoz volt hasonlatos számukra.

„Körülbelül húsz kilométerrel a rajt után a fesh-feshben, ebben a liszt finomságú, puha homokban lefulladt az autónk, és attól kezdve se kép, se hang – meg se nyikkant. Jó néhány órát vesztegeltünk ott, mire az egyik kamionos legénység végre hajlandó volt segíteni, és lerántott a dűnéről. Beindult a kocsi, és ezután egészen hosszú ideig teljesen jól mentek a dolgaink, de hét kilométerrel a cél előtt egy kicsit elkavarodtunk, és a helyes út keresése közben leestünk egy dűne tetejéről. Felborultunk, az autó az oldalán állt meg, és megint elment belőle a töltés, úgyhogy hiába állított talpra valaki, nem tudtunk továbbmenni. Jött egy másik autó, aki húzott egy ideig, de amikor egy magasabb dűnéhez értünk, ott hagyott az aljában. Azután valamikor este tíz óra tájban érkezett egy perui ralis srác, aki előbb felhúzott minket a dűnére, majd segített megjavítani az áramellátást, úgyhogy beindult az autó és órák múltán végre kiértünk az aszfaltútra, ahol a szervizes fiúk már vártak minket.”

Önindító-cserével kezdtek, s utána következett sorban a több probléma megoldása (s volt belőlük bőven), no meg a versenyfutás az idővel, hiszen Szalayék helyi idő szerint 8 óra 41 perckor rajtolnak a táborból, s addigra a lehető legjobb állapotba kell hozni az Opel Crossland X-et.

2018. január 9.
Vérbeli Dakar-szakasz!

Amikor egy szakaszra a tizenháromszoros Dakar-győztes Stéphane Peterhansel azt mondja, nehéz, akkor képzelhetik, mennyire lehetett az nehéz a mezőny többi tagjának.

A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettősnek is több kalandja volt, mint egy szimpla versenyen egy hét alatt, de az Opel Dakar Team párosa még így is, a rengeteg elvesztegetett idő ellenére is a 42. helyen zárta a szakaszt, az összetettben pedig a 41. helyről várja a folytatást.

Ha őszinte akar lenni, a dűnék között, amikor már fél órája vesztegelt ott kötéllel a kezében, várva, hogy valaki meghúzza az autóját, Szalay Balázs nem számított ilyen eredményre.

De menjünk sorban! A rendezők azt ígérték, a vasárnapi szakasz 90 százaléka úttalan utakon zajlik majd, szűz dűnék között, ráadásul nehezítő körülményként ezúttal az autósok rajtoltak elsőként, vagyis nem voltak előttük a motorosok nyomai, amelyek segítik a tájékozódást. Szalayéknak mégsem a navigációval akadt gondjuk, bár volt olyan GPS-pont, aminek háromszor kellett nekifutni, hogy végül elérjék.

„Igazi dakaros szakasz volt ez, olyan, amelyen annak idején Afrikában is elvérzett a mezőny fele, igaz, azok a pályák hosszabbak voltak – mondta Szalay, majd hozzátette, ezúttal is rengeteg autót láttak összetörve maguk előtt, mellett, mögött. – A pálya nehézségét jelzi, hogy az első száz kilométert öt óra alatt tettük meg, pedig a legnagyobb dűnét simán vettük, megelőztünk vagy tíz-tizenöt autót, utána azonban elszúrtam egy simának tűnő átkelést. Elakadt előttünk az egyik orvosi autó, s mutatták ugyan, hogy merre kerüljünk, de rosszul, úgyhogy huszonöt perc ásás lett a következménye. Utána elment a töltés, az egyik kábel lejött a generátorról, és amikor visszatettük, akkor sem töltődött az akkumulátor, úgyhogy amikor a defektcsere után lefulladtunk egy dűnén, soha többet nem indult be a kocsi. Több mint fél órát vártunk, amíg valaki arra jött és segíteni is hajlandó volt, meghúzott minket és így tudtuk folytatni az utunkat a cél felé. Pontosabban volt még egy rövid ásásunk, de akkor én már ki sem szálltam, nehogy megint ott ragadjunk – Laci egyedül lapátolt. Rengeteg időt veszítettünk, csodálkozom, hogy ennek ellenére a 41. helyen állunk az összetettben, de úgy látszik, az riválisoknak is sok gondja volt.”

Szalay a sok esemény közepette el is felejtette említeni, hogy egyszer azért kellett megállniuk, mert úgy érezték, valami ég az autóban, úgyhogy az Opel Dakar Team szervizcsapata ezúttal sem unatkozik majd, mire kideríti, mi is a gond.

Ami a navigációt illeti, az mindenki szerint sokkal nehezebb lett azóta, hogy a GPS nem mutatja legalább az irányt, amerre haladni kell.

„Úgy kell érinteni a pontokat, hogy nem látod, hol vannak, ami egyáltalán nem könnyű. Ma is előfordult, hogy csak száztíz méterre voltunk tőle, de mivel kilencvennél villan fel a teljesítést mutató jel, többször is vissza kellett fordulnunk ugyanoda – mondta Bunkoczi. – Ennek ellenére nem hagytunk ki egyet sem, bár volt, amelyiket húsz percig kerestük. Balázs elfelejtette mondani, hogy a nagy sietségben ugrottunk három akkorát, hogy az autó orrán a kamera a földet érte. Az őrangyalaink nem unatkoztak ma sem.”

40. DAKAR RALI
2. nap, Pisco–Pisco (össztáv: 279 km, ebbõl szelektív szakasz: 267 km). Autósok: 1. Cyril Despres, David Castera (francia, Peugeot 3008 Maxi) 2:56:51, 2. Peterhansel, Cotret (francia, Peugeot 3008 Maxi) 48 másodperc hátrány, 3. Loeb, Elena (francia, Peugeot 3008 Maxi) 3:08 p h., …42. Szalay Balázs, Bunkoczi László (magyar, Opel Crossland X) 2:59:24 ó h. Motorosok: 1. Joan Barreda Bort (spanyol, Honda) 2:56:44, 2. Van Beveren (francia, Yamaha) 2:54 p h., 3. Walkner (osztrák, KTM) 4:24 p h., …37. Gyenes Emánuel (romániai, KTM) 34:34 p h., …88. Dési János (magyar, KTM) 1:32:25 ó h.

Az összetettben. Autósok: 1. Cyril Despres 3:21:18, 2. Peterhansel 27 mp h., 3. De Villiers, Von Zitzewitz (dél-afrikai, német, Toyota Hilux) 5:44 p h., …41. Szalay 3:04:20 ó h. Motorosok: 1. Joan Barreda Bort 3:18:36, 2. Van Beveren 2:30 p h., Walkner 4:50 p h., …35. Gyenes 41:51 p h., …98. Dési 3:40:29 ó h.

2018. január 8.
Rajtra készen!

Egy laza, városnézős nap a nagy nap előtt. A mezőny a 40. Dakar ralira készül Limában, s mielőtt elkezdődik az erőltetett menet, az utolsó órákat még pihentető programokkal töltik a versenyzők – a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős például kirándult. Az inkák szent helye, a Pachacamac (amely a földrengés istenéről kapta a nevét) alig egyórányi autóút Lima belvárosából, s az Opel Dakar Team párosa úgy döntött, ha már itt van, megnézi.

Annak idején ezen a helyen beszélték meg az inkák vezetői ügyes-bajos dolgaikat a jósokkal – szóval nagy dolgok dőltek el itt, s persze ide jöttek akkor is, ha támogatásra, felsőbb segítségre volt szükségük. Nos, „egy kis plusz támogatás sosem árt” alapon Szalayék is megsimogatták a megsimogatni való szobrot, hiszen nem akármilyen két hét vár rájuk – 9000 kilométer Perun, Bolívián és Argentínán keresztül a córdobai célig. Sivatag, magaslat, pampák – olyan nehéz terep, hogy még az igazán rutinos rókák is nehezen tudnak válaszolni a kérdésre, melyik lesz a vízválasztó szakasz. Egyszerűen azért, mert majdnem mind pokoli nehéz.

„Megnéztem az első néhány szakasz pontos leírását, és az jutott eszembe, hogy baromira nem szeretem, amikor fenyegetnek” – foglalta össze a lényeget Bunkoczi. No igen, egy száz kilométeres dűnesor még leírva sem tűnik barátságosnak, hát még ha a közepén találja magát az ember… S alig néhány nap múlva ők bizony ott lesznek a kellős közepén.

De visszatérve a Pachacamacra, amikor azt kérdezték tőlük, vajon mit kérnének az istenektől, a navigátor azt mondta, nem mást, mint hogy segítsen mindig jó döntéseket hozni és jó irányt választani. Utóbbi ugyanis kulcskérdés a Dakaron. Egy rossz irányból megkerült dűne megpecsételheti a versenyzők sorsát, míg egy jó döntés sokat hozhat a konyhára.

„Az autónk jó, a kedvünk jó, csak most már rajtolhatnánk, mert bizsereg a talpam, jó lenne már nyomni a gázt” – mondta Szalay Balázs, aki egy vadonatúj Opel Crossland X-szel vág neki a versenytávnak.

Ennek szellemében tértek nyugovóra a versenyzők, akik szombaton az ünnepélyes rajtceremónia után Pisco felé veszik az irányt, ahol megtartják a Dakar első szakaszát, amely a hírek szerint rövid lesz, de velős…

2018. január 6.
Szalay, Bunkoczi: Dakar-rajtra hangolódva

Az Opel Dakar Team párosa megérkezett Limába, s csütörtökön át is esett a 40. Dakar rali rajtja előtti adminisztratív ellenőrzésen. Mivel a technikai gépátvételt már több mint egy hónapja, a Le Havre-i kikötőben megtartották, a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettősnek van egy napja, hogy rákészüljön a valamivel több, mint két héten át tartó nagy menetre.

Igazából persze nem kell itt semmi különlegesre gondolni, hiszen az elmúlt hónapok már a verseny jegyében teltek – egyetlen sivatagi megméretést sem lehet félvállról venni, de a 9000 kilométer össztávú Dakart semmiképpen sem. A magyar páros is felkészült tisztességesen.

„Elég csak tenni egy sétát a szervizparkban ahhoz, hogy az ember tudja, nehéz dolga lesz. Itt van mindenki, aki számít, a gyári csapatok az összes nagymenőjüket csatasorba állították, jó érzés ilyen mezőnyben versenyezni, ezért is örülök, hogy újra itt vagyunk, Dél-Amerikában” – mondta Szalay Balázs, akinek ez lesz a 13. Dakarja, ahová négy év kihagyás után (ez idő alatt Afrikában versenyzett a páros) tért vissza.

Apropó szervizpark! Az elsõ „tábort” a limai katonai repülõtéren jelölték ki, úgyhogy a versenyzõk csak szigorú ellenõrzés után léphettek be a kerítésen belülre, ahol nem csupán a Dakar-mezõny szolgáltatta a látványosságot, hiszen jó néhány vadászgépet is kiállítottak. A katonák és a versenyzõk kölcsönösen szemügyre vették egymás jármûveit, s Szalay Balázs tett egy kis kitérõt is, mielõtt csatlakozott a csapathoz, belehallgatott az ötvenedik évfordulóját ünneplõ katonazenekar (amelyet stílszerûen úgy hívnak: Banda) gyakorlásába.

Aztán elkezdődött a „nemszeretem” nap a papírmunkával, amely végül egész szórakoztatóan alakult, hiszen lépten-nyomon régi ismerősökkel futottak össze, s mindenki nagyon örült a visszatérésüknek.

„Azért is szeretem ezt a közeget, mert ilyen baráti, bajtársias a hangulat, persze ez abból is fakad, hogy sokakkal keveredtünk kalandba a sivatagban, volt, hogy mi segítettünk, volt, hogy nekünk segítettek, úgyhogy mindenkivel tudtunk mirõl beszélni. Most már nagyon közel a rajt, érzem a csontjaimban, s persze alig várom, hogy ott legyünk az elsõ szakaszon” – mondta Szalay, miközben navigátora, Bunkoczi László sorra gyûjtötte be a szükséges pecséteket.

Az elsõ izgalmon egyébként máris túl van a csapat – a kikötőőből a szervizparkba vezető úton, egy személyautó szabálytalanul fordult a szervizkamion elé, úgyhogy ütköztek. A kamion megúszta kisebb sérülésekkel (az elejét kellett egy kicsit kalapálni), és az autóban sem esett nagyobb kár, ráadásul a sofőrje el is ismerte, hogy õ hibázott. Minden versenyen kell egy fura kaland, a csapat reméli, most túlesett rajta.

2018. január 5.
Elindult a csapat!

A 40. Dakar rali három nap múlva, január 6-án rajtol Limában, a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős szerdán indult el a perui főváros felé.

A verseny össztávja 9000 kilométer, amelyből 4500 kilométer a mért szakaszok hossza, s abból kiindulva, amit eddig tudunk az útvonalról, a versenyzők nem számíthatnak sétagaloppra. Persze, a Dakar sohasem könnyű – a rendezők mindig megtalálják a módját, hogy megnehezítsék a mezőny dolgát.

Szalay Balázs rutinos sivatagi róka, ez lesz a 13. Dakarja (Bunkoczival együtt pedig a nyolcadik), úgyhogy pontosan tudja, mire számíthat. „A sivatag mindig tartogat meglepetéseket, bármennyi időt tölt is el az ember a dűnék között, nem versenyezhet rutinból – mondta Szalay. „Mi azonban ennek ellenére szeretjük a sivatagot, ezért is örülünk, hogy a jubileumi, negyvenedik Dakaron Peru visszakerült az útvonalba, míg Bolívia azért izgalmas számunkra, mert új ország a csapat térképén. A célunk, hogy teljesítsük a távot, s hogy minden nap a maximumot hozzuk ki magunkból. Ha ez sikerül, már elégedettek leszünk.”

A páros új autóval, egy Opel Crossland X-szel áll rajthoz a viadalon, amely a tesztek alapján sokkal stabilabb (az új szabályok szerint öt centivel hosszabb lehet a rugóút), kezesebb és gyorsabb, mint az elődje volt, és a könnyítéseknek köszönhetően 200 kilóval könnyebb is. A Darázsi Zsolt, Őri Péter, Kecskés István összeállítású szervizcsapat a párossal együtt kelt útra, s az elkövetkező napokban, hetekben azon dolgozik majd (mint mindig), hogy minden este a lehető legjobb állapotba hozza a versenygépet a következő szakaszra.

S hogy mit gondol az útvonalról a navigátor?
„A kritikus pont ezúttal a maratoni nap lesz. Megyünk egy húzós szakaszt, utána pedig egy nagyon hosszú napot szerviz nélkül, ettől egy kicsit elszoktunk az utóbbi években. Úgyhogy csináld magad mozgalom keretében fogunk bármit is szerelni a paripán, de alapvetően ilyenkor az a taktika, hogy nem egy, hanem két napra kell beosztani az autót” – mondta Bunkoczi a reptéren, az indulás előtt, s alighanem igaza lesz. Kőkemény két hét előtt áll a csapat.

2018. január 3.
Új dobost próbált ki a Tankcsapda!

Hogy kerül a csizma az asztalra? Avagy mit keres Szalay Balázs a dobok mögött és hogy kerül Bunkoczi László kezébe gitár? A Tankcsapda tényleg új tagokat keres?
Az Opel Dakar Team párosa szereti a kihívásokat. Majd’ 300 ezer kilométert tettek meg együtt a világ különbözõ sivatagjaiban, és soha, semmilyen feladattól nem riadtak vissza.
Egészen mostanáig.

Mert arra õszintén szólva nem voltak felkészülve, hogy be kell szállniuk a Tankcsapda zenekarba. A banda tagjaival jól ismerik egymást, hiszen mindannyian az Opel márkanagykövetei már évek óta. Rocksztárok és autóversenyzõk – õk az Opel hazai arcai.
Most a zenekar tagjai kihívás elé állították a sivatagi hõsöket, kíváncsiak voltak, mihez kezd egy autóversenyzõ azzal, ha a kormány helyett a dobverõt kell markolnia, vagy egy navigátor, akinek az itiner helyett gitár kerül a kezébe?

A szám címe, amit a terv szerint együtt kellett volna elõadniuk: Alföldi gyerek.
És akkor Szalay Balázs beült a dobok mögé…

„Sohasem zenéltem, de azt gondoltam, a doboláshoz csak ritmusérzék kell, mint az autóversenyzéshez, úgyhogy reméltem, tehetséges leszek benne – viccelõdött Szalay. – Aztán kiderült, hogy Fejes, aki helyett próbáltam dobolgatni, valahogy sokkal jobban össze tudja hangolni a kezét és a lábát, mint én. Nekem ez nem ment olyan jól…”
Mivel Bunkoczi sem bizonyult briliáns gitárosnak (Lukács felsóhajtott, amikor meghallotta, hogy bánik a húrokkal), a sivatagi vitézek úgy döntöttek (a tankcsapdás fiúk hathatós unszolására), hogy inkább beállnak vokálozni. Így okozták a legkevesebb kárt…
Bár elszántan küzdöttek, mindenki számára világossá vált, jobb, ha õk inkább maradnak az autóversenyzésnél és a sivatagnál.

2017. december 2.
Opel Dakar Team: Teszt a lelke mindennek!

Az Opel Crossland X már úton van a Le Havre-i kikötõbe, ahol behajózik Dél-Amerikába, hogy idõben megérkezzen a 40. Dakar-rali januári rajtjára, de téved, aki azt hiszi, hogy „kipróbálatlanul” kelt útra.
A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettõs még indulás elõtt tesztelt a vadonatúj versenygéppel, amely jobban kezelhetõ, stabilabb útfekvésû és jóval könnyebb, mint az elõdje volt.

„Ez volt eddig a legsimább tesztünk, az autó az elsõ pillanattól kezdve tökéletesen mûködött, és az is kiderült, hogy az alapbeállításai nagyon jól sikerültek, mert bár folyamatosan próbáltunk változtatni, végül mindig visszatértünk a kiindulási ponthoz – mondta Szalay Balázs, akinek a januári lesz a 13. Dakar-ralija. – Direkt egy olyan terepre mentünk, ahol egymást követik az árkok, mert ki akartam próbálni az új rugózást, a hosszabb rugó-utat, és tökéletesen elégedett voltam a Crossland X-szel.”

Körülbelül száz kilométert tett meg Szalay, s természetesen voltak olyan menetek, amelyeken beült mellé navigátora, Bunkoczi László is – nem azért, mintha mondania kellett volna, merre kell menni, egyszerûen õ is ki akarta próbálni a versenygépet.

„Az autóban minden ott van, ahol szeretem, minden úgy van, ahogy kézre esik, s bár azt nem tudom megállapítani, hogy gyorsabb lett-e – mert nem mûködött a kilométer-óra –, de az teljesen biztosan jót tett neki, hogy az elõzõ autónkhoz képest majd’ háromszáz kilóval könnyebb – árulta el Szalay. – A BF Goodrich abroncsok is nagyon jól fogták a földet, ami azért fontos, mert a tavalyi tapasztalatból kiindulva számíthatunk olyan esõs körülményekre is, mint amilyen itthon volt az utóbbi napokban.”

A BF Goodrich All-Terrain abroncsok kifejezetten összkerékhajtású jármûvekre készültek. Megküzdenek a legnehezebb gumigyilkos tereppel és ellenállnak a legerõsebb igénybevételnek is. Ez annak köszönhetõ, hogy szerkezetük egyszerre hajlékony és rendkívül ellenálló, így alacsonyabb üzemi nyomáson is bírják a gyorsaságot.
Ezek az abroncsok, amelyekkel Szalayék is nekivágnak a világ leghosszabb és legnehezebb terepversenyének, a legutóbbi Dakaron is kiválóan teljesítettek – több csapathoz hasonlóan az elsõ három helyezett is ilyen abroncsokon versenyzett.

2017. november 24.
Opel Dakar Team: Új autó, új kihívás

Az Opel Dakar Team fennállása során jó néhányszor szembenézett már a kihívással, amit egy új versenyautó építése jelent, és szerencsére mindig meg is felelt neki.

Így azután amikor a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) megváltoztatta a négykerékhajtású versenygépekre vonatkozó technikai szabályokat, Szalay Balázs és Bunkoczi László nyugodt szívvel döntött úgy, hogy csapatával új autó építésébe kezd a januári fõverseny, a 40. Dakar-rali elõtt.
Az Opel Crossland X hónapok óta készül a csapat halásztelki mûhelyében, de még így is nagy hajrára lesz szükség ahhoz, hogy idõben feltegyék a kocsit a Dél-Amerikába tartó kompra. A felkészülés azonban nem is lenne az igazi egy kis izgalom nélkül.

„Új autót építeni mindig nagyon stresszes, ugyanakkor muszáj lépést tartani az idõvel és az új szabályokkal – nyilatkozta Szalay Balázs, az Opel Dakar Team pilótája, aki eddig 12 alkalommal állt rajthoz a Dakar-ralin. – Mindenki a régi autóból indul ki, ami nekünk egy nagyon jó alap volt, mert jól és megbízhatóan mûködött a hosszú távú sivatagi versenyeken. A Silk Way-ralin fogalmazódott meg bennem végképp, hogy talán megéri hozzányúlni a Mokkához és úgy átalakítani, hogy versenyképesebb legyen. Nem volt túl sok idõnk rá, de ennél nagyobb feladatot is megoldott már a csapat.”

S hogy milyen változásokat hajtottak végre az autón?
Egyrészt megpróbálták tovább könnyíteni az apró módosításoknak köszönhetõen (a sivatagban és úgy egyáltalán az autósportban minden egyes kiló számít), és dolgoznak azon, hogy a súlyelosztása még jobb legyen.
Mivel megnõtt a rugóút (ez volt a fõ változtatás, hogy öt centivel hosszabb lehet a rugóút), az új autó valamivel szélesebb is lesz, mint az elõzõ volt, és lejjebb kerül a súlypontja. Ezektõl a változásoktól azt várják a versenyzõk, hogy sokkal stabilabb lesz, mint eddig.

„Az elmúlt idõszak szabályváltoztatásai a kétkerékhajtású autóknak kedveztek, amelyek ennek köszönhetõen elõre törtek, és az utóbbi idõben legyõzhetetlenek voltak. Itt volt az ideje, hogy egy kicsit kiegyenlítõdjenek az erõviszonyok. Ezen felbuzdulva döntöttünk mi is a változtatás mellett, hiszen ha a szabályok lehetõvé teszik, hogy gyorsabb és stabilabb legyen az autónk, butaság lenne kihagyni a lehetõséget. A kocsink ezúttal nem csupán technikailag, hanem külsõre is változik, és bevallom, nagyon tetszik az új formája. Ami a hajrát illeti: egy versenyautón addig van munka, amíg van rá idõ, úgyhogy mindig az utolsó pillanatban készül el. De természetesen indulás elõtt még szeretnénk tesztelni. Ilyenkor minden erõforrást átcsoportosítunk az éppen aktuális feladatra, úgyhogy jelenleg is hét-nyolc ember dolgozik folyamatosan az Opel Crossland X-en.”

2017. november 6.
Szalayék rajthoz állnak a 40. Dakar-ralin!

A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős visszatér a Dakar-ralira! Az Opel Dakar Team párosa január 6. és 20. között a világ legjobb terepraliversenyzőivel méreti meg magát Peruban, Bolíviában és Argentínában, a 40. jubileumát ünneplő Dakaron.

Szalaynak ez lesz a 13. Dakarja (ez Magyarországon rekordnak számít), Bunkoczi Lászlóval közösen pedig a nyolcadik, s érdekesség, hogy amikor a páros együtt állt rajthoz a világ leghosszabb és legnehezebb terepversenyén, mindig célba ért. (Szalaynak egy plusz teljesített Dakarja van, még 2000-ből, amikor Jakab Tamással vette sikerrel a távot.)

A pilóta 33 (!) országban versenyzett, s most jön a 34., hiszen Bolíviában még egyikük sem autózott.
„Az utóbbi időben Afrikában versenyeztünk januárban, mert vonzó volt számunkra, hogy visszatértünk a gyökereinkhez, ám az, hogy a világ legjobb terepraliversenyzői a negyvenedik Dakar-ralira készülnek, bennem is elindított valamit, és arra inspirált, hogy négy év kihagyás után visszatérjünk Dél-Amerikába – nyilatkozta Szalay Balázs. – Peru visszatérése azt is jelenti, hogy újra lesznek sivatagi szakaszok a versenyen – ezek az utóbbi időben hiányoztak –, ami azt jelenti, hogy izgalmas küzdelemnek nézünk elébe, hiszen a dűnék között bármi megtörténhet.”
No meg a magaslaton is, hiszen Bolíviában 3500 méter fölött tartják meg a szünnapot, s 4000 méter fölött is kijelöltek szakaszokat. Szalaynak ez nem okoz gondot, a korábbi Dakarokon 4726 méteren keltek át az argentin-chilei határon, s õ nem volt rosszul, de persze azért fokozottan figyelnek majd a magaslati betegség tüneteire.

„Huszonkét éve indultam az első Dakaromon, azóta nyilván rengeteget változott a verseny, s nem csak amiatt, hogy Afrikából átköltözött Dél-Amerikába, vagy hogy a mezőnynek ma már hatvan-hetven százaléka célba ér szemben az afrikai huszonöt-harminccal – mesélte Szalay. – Ma már nem olyan nehéz végigmenni a Dakaron, mint annak idején, ám gond nélkül teljesíteni a távot vagy jó eredményt elérni… Nos, az annál bonyolultabb. Annak idején némi szerencsével be lehetett férni a legjobb tíz-húsz közé, ma már ez szinte lehetetlen, így az lehet a célunk, hogy minden nap a határainkat feszegessük, hogy kihozzuk magunkból a maximumot.”

A csapat egy külsőleg és belsőleg egyaránt megújult autóval, egy Opel Crossland X típusú terepjáróval vág neki a több mint 9000 kilométeres versenytávnak – az új szabályokat követve az autó rugóútja 5 centiméterrel megnőtt, a hasmagassága 2 centivel alacsonyabb lett, amitől a páros azt várja, hogy az autó stabilitása és kezelhetősége is érezhetően javul.
„Pillanatnyilag elég nehéz előre megmondani, hogy mit profitálhatunk a fejlesztésekből, mint ahogy az is, hogy hol van a helyünk ebben a pokoli erős mezőnyben, amelyben négy éve nem versenyeztünk – mondta Bunkoczi László, aki 2004 óta majd’ kétszázezer kilométert tett meg Szalay Balázs mellett a világ különböző tájain és sivatagjaiban. – Bár évek óta folyamatosan az ismeretlennel nézünk szembe minden egyes sivatagi viadalon, ezt valahogy nem lehet megszokni. Jó lesz, ha már ott leszünk, és elrajtolunk az első szakaszon, mert az előkészületekért senki sem rajong. Várom nagyon!”

2017. október 26.
Szalay különleges párharca a Kincsem Parkban

A ló nem fél a versenyautótól. Akkor sem, ha a mutató végig a pirosban van és a 380 lóerős Opel Mokka motorja eszeveszetten üvölt.
Ezt a megállapítást tette Szalay Balázs vasárnap délután a Kincsem Parkban, amikor a díjnyertes Talizmánnal és hajtójával, Juhász Balázzsal mérkőzött. És még valamit megállapított: azt, hogy a ló kiválóan alkalmazkodik a versenypálya rettentően felázott talajához is, ellentétben a csontszáraz sivataghoz szokott tereprali-versenygéppel.

Lovak és lóerők feszültek egymásnak a Kincsem Parkban, a Nemzeti Lóverseny és Food Truck Show-n. A különleges „futam” előtt Szalay Balázs navigátora, Bunkoczi László fogadott – természetesen pilótájára tett.

„Amikor felkészültünk a bemutatóra, a Kincsem Park talaja száraz volt, és nagyon feküdt az autónknak, csakhogy vasárnapra alaposan felázott, így már a rajtnál sem indult meg úgy a kocsi, ahogy kellett volna, sokáig csak kapart és dobálta a sarat – elevenítette fel a történteket az Opel Dakar Team pilótája, Szalay Balázs. – A kanyarokban folyamatosan keresztbe csúsztunk, ami látványosnak látványos lehetett, de gyorsnak nem volt gyors. A ló és lovasa, Juhász Balázs azonban nagyon jól megindult, és végül hamarabb teljesítette az egy kört, mint mi a kettőt. Jó kis show volt, és persze szerettem volna nyerni, de azért nem tragédia, hogy nem sikerült. Remélem, az esős idő ellenére kilátogató nézők jól szórakoztak, mert ez volt az elsődleges cél. Mindemellett persze, nekünk is jó élmény volt a Kincsem Parkban, ilyen impozáns környezetben autózni.”

2017. szeptember 5.