Címke: önvezető autó

  • Sikeresen kezdte a magyar csapat az önvezető autók bajnokságát, Kvjat is ott volt a szezonnyitón

    Sikeresen kezdte a magyar csapat az önvezető autók bajnokságát, Kvjat is ott volt a szezonnyitón

    Szombaton lezajlott az önvezető autók számára kiírt bajnokság első fordulója Abu-Dzabiban, a magyar csapat pedig szép eredményt ért el. Az eseményen Danyiil Kvjat is ott volt, és be is ült a volán mögé.

    Tavaly mi is beszámoltunk arról, hogy idén elindul az önvezető autók számára kiírt bajnokság, az Abu Dhabi Autonomous Racing League (A2RL). A 2,25 millió dollár összdíjazású liga ugyan nem számít teljesen új keletűnek, de ebben a formában új kezdeményezésnek minősül, ugyanis korábban soha nem csapott össze egymással ennyi, mesterséges intelligenciával irányított autó.

    Versenyző nélküli autóversenynek ad otthont a Forma–1-es szezonzáró helyszíne

    A széria első fordulóját szombaton rendezték meg az F1-ből is ismert abu-dzabi Yas Marina Circuiten. A sorozat a Dallara Super Formula SF23-asait, vagyis a japán Super Formula bajnokság autóit használja. Pilóta értelemszerűen nincs benne, ahogyan pedálok, kormány, ülés és a versenyzőt normál esetben megvédeni hivatott glória sem. A kocsikat alapesetben nem lehet külső segítséggel irányítani, de baj esetén gombnyomásra leállítható a motor.

    Az időmérőn, illetve a futamon összesen nyolc csapat versenygépe vett részt, és egy magyar istálló is ott volt a nevezők között. A HUMDA Lab számára nem zajlott ideálisan a felkészülés, elmondásuk szerint ugyanis problémába ütköztek a járműlokalizációval. Ehhez képest viszont az ötödik helyen zárták a futamot, és az újoncok közül ők szerepeltek a legjobban.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    HUMDA Lab (@humdalab) által megosztott bejegyzés

    Az esemény egyébként nem zajlott problémamentesen, hiszen kiütköztek az önvezető autók gyerekbetegségei. Az időmérőn előfordult, hogy véletlenszerűen változtattak irányt, megpördültek, falnak mentek, vagy éppen lehúzódtak a pályáról, és megálltak. A nyolckörös futam 4. körében pedig az addig vezető Polimove kocsija megpördült, és bár a későbbi győztes Tum versenygépe megelőzte, utána érvénybe lépett a sárga zászló, és a többi autó nem „akart” elmenni mellette, mondván, a szabályok ilyenkor tiltják az előzést.

    Az eseménynek egyébként egy sztárvendége is volt a 2014 és 2017, majd 2019 és 2020 között a Forma–1-ben is szereplő Danyiil Kvjat személyében. Az orosz versenyző a döntő előtt be is ült egy Dallarába, és nem meglepő módon jóval gyorsabb volt az önvezető változatnál. Nem versenyzek önvezető autókkal, nem egy olyan futam lesz, ahol tövig nyomom a gázt” – hangsúlyozta még előtte.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    Szujó Zoltán (@szujozoltan) által megosztott bejegyzés

    A 30. születésnapját pénteken ünneplő versenyző szerint az esemény óriási jelentőséggel bír „Történelemnek vagyunk a szemtanúi, remek, hogy részesei lehetünk ennek – fogalmazott. – Nemrég még nehéz volt elképzelni, hogy ez megvalósulhat, autók mesterséges intelligenciával. Most pedig nagyon jó munkát végeznek. Ez nagyszerű fejlődés a jövőre nézve, és az összes mérnök, illetve a technológia területéről érkező ember számára nagyon érdekes.”

  • Több százezer autót hív vissza a Tesla az önvezető rendszerének hiányossága miatt

    Több százezer autót hív vissza a Tesla az önvezető rendszerének hiányossága miatt

    (MTI) – Amerikai hatóságok nyomására szoftverfrissítés idejére visszahívja teljes önvezető rendszerrel felszerelt 362 ezer autóját a Tesla – derült ki a csütörtökön megjelent dokumentumokból.

    A döntés azután született meg, hogy az Országos Autópálya Közlekedésbiztonsági Hivatal (National Highway Traffic Safety Administration – NHTSA) közölte, hogy a sofőrtámogató rendszer nem felel meg a közlekedésbiztonsági jogszabálynak és baleseteket okozhat.
    A hatóság álláspontja szerint a szoftver megengedi, hogy az általa navigált jármű átlépje a sebességhatárt, valamint törvénytelen, illetve kiszámíthatatlan módon hajtson be kereszteződésekbe, megnövelve az ütközés kockázatát.

    A Tesla vitatja a közlekedésbiztonsági szervezet megállapításait, de közölte, hogy teljesíti a kérést.

    Ugyanakkor a cég szerint nincs tudomás arról, hogy a visszahívás által érintett járművek esetében a kifogásolt hiányosság bármilyen sérüléshez, vagy halálesethez vezetett volna.
    A rendszert illetően összesen 18 alkalommal kérték garanciális intézkedést – áll a közleményben.

    A texasi székhelyű autógyártó bejelentette, hogy önvezető szoftverrendszerét távoli eléréssel frissíti az érintett járművek esetében, amelyek 2016 és 2023 között gyártott modellek.

    Az amerikai közúti közlekedés biztonságáért felelős hivatal (NHTSA) több vizsgálatot folytat az elektromos autóiról ismert gyártó ellen annak önvezető technológiája miatt, állítólagos balesetek miatt.

  • A gazdasági visszaesés tovább növelheti az elektromos járművek előretörését

    A gazdasági visszaesés tovább növelheti az elektromos járművek előretörését

    A Roland Berger legújabb Automotive Disruption Radar (ADR) tanulmánya szerint az elemzett országokban az elektromos járművek aránya 13,2 százalékra emelkedett – mely közel kétszeres érték az elmúlt 12 hónaphoz (6,9 százalék) képest. A jelentés 22 ország 26 autóipari mutatóját vizsgálja félévente, amely magában foglalja a Car-as-a Service (Caas) és mobilitási megoldások Covid utáni visszatérését.

    A jelenlegi globális kihívások, mint az energiaválság, az ellátási láncokat érintő problémák és a szárnyaló infláció átformálta az ADR eddigi vezető országainak pozícióját. Erre utal, hogy Szingapúr megelőzte Kínát és Hollandiát, és most először a lista első helyére került. Különösen jól teljesített a mobilitási mutatók terén: a szingapúriak által megtett távolság 15 százalékát a kereslet által vezérelt módokon (autómegosztás, fuvarmegosztás stb.), 46 százalékát pedig tömegközlekedéssel tették meg. Az elektromos autók értékesítése az északi államokban tört előre. Norvégiában 76 százalékot, Svédországban pedig 48 százalékot tett ki az összes járműeladásból.

    „A félvezetőhiány és a jelenlegi nehéz gazdasági környezet sem lassították le az elektromos járművek térnyerését. A folyamatra kedvezően hat, hogy világszerte egyre több korlátozást vezetnek be a kormányok a belsőégésű motorok gyártására vonatkozóan, mely tendencia a közeljövőben sem csökken. Az Automotive Disruption Radar tizenkettedik kiadása négy fő mutatón keresztül nyújt betekintést az autóipar szereplői számára” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

    Szemléletváltás: az autó, mint szolgáltatás

    A Car-as-a-Service (CaaS) közlekedési lehetőség alternatívája növekszik, különösen a fiatalabb generációk körében. A jármű megvásárlása helyett havi előfizetési díjat kell fizetniük az ügyfeleknek, mely magában foglalja a biztosítást, a karbantartást és az egyéb fenntartással kapcsolatos teendőket is. Az ADR felmérése alapján a megkérdezettek 57 százaléka venné igénybe a szolgáltatást, ami 11 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest.

    A pandémia enyhülésével a mobilitás ismét fellendül

    A mobilitási megoldások, például a fuvarmegosztás, az elektromos rollerek és a tömegközlekedés használata a Covid-19 járvány csúcspontján visszaesett, de a fertőzéssel kapcsolatos tévhitek és félelmek enyhülésével ismét növekedést mutat – egyes esetekben még a járvány előtti szintet is meghaladta. A kutatásban megkérdezett személyek 65 százaléka ismer legalább egy olyan személyt, aki lemondott a magánautóról az alternatív közlekedési módok javára. Amennyiben a mobilitási piac az elkövetkező években erőteljes növekedést mutat, előidézheti a személygépkocsi-tulajdonlás végét.

    Önvezetés

    Bár régóta beszélnek döntő áttörésről, a Roland Berger szakemberei szerint a technológia továbbra is megrekedt az automatizált járművek piacán. A számítástechnikai teljesítmény (teljesen önvezető rendszer kifejlesztése) és a szabályozás (típusjóváhagyás, biztosítás aggályai) még mindig a legfontosabb akadályok.

    OEM-ek kontra új szereplők

    A hagyományos autóipari OEM-ek és az új iparági szereplők közötti küzdelemben az önvezető autók gyártása továbbra is fő célpont. Ebben az új szereplők még mindig vezető szerepet foglalnak el, míg a hagyományos OEM-ek egyre inkább belépnek a mobilitási piacra. Az OEM-ek számára kihívás lesz felvenni a versenyt a Szilícium-völgy technológiai óriásaival, a Roland Berger szerint egyértelmű, hogy továbbra is versenyben maradnak.

  • Autós jövőkép a filmvásznon: Megvalósult már, ami korábban fikció volt?

    Autós jövőkép a filmvásznon: Megvalósult már, ami korábban fikció volt?

    Porsche Engineering Magazine 1/2022-es számában jelent meg egy kiváló témájú írás arról, hogy az egykori fikciókat utolérte-e mára az autóipar. A válasz persze „igen”, de kérdés, hogy olyan formában-e, mint ahogy azt évekkel ezelőtt a filmrendezők megálmodták?

    Számos dolog természetes már számunkra, ami nem is olyan túl régen, a filmekben látva még elképzelhetetlennek tűnt. De nem is feltétlenül kell nagy dolgokra gondolnunk, ha olyan eszközöket keresünk, melyek korábban a sci-fikben már léteztek.

    Az egyik leglátványosabb ilyen terület a mobiltelefonoké és okoseszközöké. Tudtad például, hogy a kihajtható (flip) mobiltelefonokat a Star Trek ihlette? David Hasselhoff a Kinght Riderben pedig gyakorlatilag egy „okosorához” beszélt egy a ma Sirinek, Alexának, vagy Google Assistant-nek megfelelő „virtuális személyi asszisztenshez”. De a VR szemüveg is feltűnt már 1994-ben a Zaklatás című filmben.

    De mi a helyzet a járművekkel, autókkal? Ezt Christian Buck a Porschénak írt cikke nyomán járjuk körbe, 5 ismert film/sorozat példáján keresztül.

    Az ötödik elem (Luc Besson, 1997)

    A két főszereplő, Leeloo (Milla Jovovich) és Korben Dallas (Bruce Willis) a világ megmentése érdekében a kitartó gonosztevőtől olyan szállítóeszközökön utazik, mint egy repülő taxi, amely szükség esetén robotpilótával is képes navigálni a futurisztikus metropoliszban.

    Tényellenőrzés: Világszerte számos cég dolgozik már autonóm és elektromos meghajtású légi taxikon. A leggyakrabban említett felhasználási forgatókönyv a metropolisz központja és egy külterüketi repülőtér közötti légi uzatás, illetve a forgalmi dugók átrepülése. Az első szolgáltatók az elkövetkező néhány évben kívánnak piacra lépni. Technikailag az autonóm repülő taxik mindenképpen megvalósíthatók.

    Magunk is láttunk egy ilyet – bár nem működés közben – velokopter formájában a Formula E 2019-es berlini hétvégéjén. Az alábbi videóban látható:

    Knight Rider (TV-sorozat,1982-1986)

    A volt rendőr, Michael Knight (David Hasselhoff) bűnözők nyomába ered a K.I.T.T. (Knight Industries Two Thousand) nevű high-tech autóval. Az autó önvezető is tud lenni, automatikusan parkol, és egy karórán keresztül hívható.

    Tényellenőrzés: A nagymértékben automatizált vezetés egyik fejlesztése az automatizált parkolás: a jármű magától behajt egy parkolóhelyre, és később (például okostelefonon keresztül) vissza is hívható a vezetőhöz. Ahogy a „karórás hívás” is életszerű, a fent már említett okosorákhoz és virtuális asszisztensekhez hasonlatosan.

    Blade Runner 2049 (Denis Villeneuve, 2017)

    Ridley Scott sci-fi klasszikusának folytatása újra feleleveníti az emberek és a „replikánsok”, az emberhez hasonló androidok közötti nehéz kapcsolat témáját, akik harcolnak a jogaikért. A főszereplő, K rendőr (Ryan Gosling) egy replikáns és egy ember lányának üldözése közben egy repülő autóval utazik, amely szükség esetén saját maga is képes eljutni a célhoz. A fedélzeten mindig van egy drón is, amely szenzorai segítségével a levegőből is fel tudja fedezni a környéket.

    Tényellenőrzés: Az autonóm járművek és a drónok kombinációja mindenképpen hasznos lehet. Például madártávlatból térképet lehetne generálni az előttünk álló útvonalról, így az autopilóta mindig pontosan tudná, hogy mire számíthat a közeljövőben. A drónok átrepülhetnének a parkolók felett is, és megkereshetnék a szabad helyeket az automatizált parkoláshoz. Rengeteg ötlet van az ilyen fejlett szenzorok felhasználására, és a technikai megvalósítás gyorsan megvalósítható lenne. Jelenleg azonban nem ismert, hogy létezne ilyen jármű.

    Az emlékmás (Paul Verhoeven,1990)

    Az Arnold Schwarzenegger által alakított Douglas Quaid építőmunkás egy autonóm taxiban („Johnny Cab”) menekül, amelyet egy Johnny nevű robot vezet. Az android hangutasításokra reagál, és beszélgetni is tud.

    Tényellenőrzés: Az autonóm vezetés alapvetően megváltoztatja az utas és a jármű közötti kapcsolatot, utóbbi inkább a munkavégzés vagy a pihenés környezetévé válik. Az autóval folytatott csevegés tehát a jövőben a mindennapi élet részévé válhat. Az utastérben azonban valószínűleg nem lesz humanoid robot. A jövő járműve valószínűleg inkább valami guruló asszisztens rendszer lesz.

    Különvélemény (Steven Spielberg, 2002)

    John Anderton rendőrtisztet (Tom Cruise) gyilkosság elkövetésével vádolják a jövőben, ezért megpróbál elmenekülni az egyik automata Maglev (mágneses lebegés) járművel. A hatóságok azonban bele tudnak avatkozni az autó vezérlésébe, így az Anderton számára csapdává válik. Már nem képes kézzel irányítani a járművet.

    Tényellenőrzés: A biztonság központi szerepet játszik az autonóm vezetésben. Ha a technológia meghibásodna, külső beavatkozás is elképzelhető lenne. Kalifornia például 2018-ban úgy döntött, hogy a pedálok és kormánykerék nélküli autókat mobilhálózaton keresztül távolról is irányítani kell tudni. Egy operátor élő kameraképek segítségével venné át a kormányt – de csak vészhelyzetben és mindig az adatvédelmi előírások betartásával.

    Nektek milyen járművek (vagy más eszközök) jutnak még eszetekbe, melyek filmekben előbb megjelentek, mint a valóságban? Mi az a filmbéli eszköz, mely ma még nem létezik, de szerintetek a jövőben megvalósul?

  • Itt az önvezető, driftelésre képes Toyota GR Supra

    Itt az önvezető, driftelésre képes Toyota GR Supra

    A Toyota Supra 17 év után, 2019-ben támasztotta fel a sportautólegenda GR Suprát, amely mára az elsőként bemutatott 3 literes, 340 literes motor mellett egy kisebb, 2 literes, 258 lóerős erőforrással is elérhető. A japán autógyártó többi sportmodelljéhez hasonlóan a márka motorsport tevékenységéért is felelő TOYOTA GAZOO Racing versenyistálló által jegyzett Supra hamar meghódította a sportautórajongók szívét, sőt, több versenysorozatban a versenypályán is bizonyított.

    A GR Supra önvezető driftelésre képes változata azonban – jóllehet kétségkívül szoros együttműködést igényelt a versenyistálló részéről is – nem az ő érdemük: a Toyota Kutatóintézet és a Stanford Egyetem Dynamic Design csapata jegyzi, a projekt célja pedig nem más mint a jövőbeli önvezető asszisztensrendszerek fejlesztése

    Ez a Toyota keresztben autózik… a biztonság jegyében

    A Toyota mérnökei tehát építettek egy önvezető driftelésre képes GR Supra sportautót, amelynek a versenypályán tanúsított képességeit az alábbi videó is jól illusztrálja.

    A mérnökök azonban nem öncélból és szórakozásból dolgoznak ezen a projekten, hanem azért, hogy még jobb automatizált biztonsági asszisztens rendszereket hozzanak létre, amelyek „a kezelhetőség határain túl” is képesek irányítani az autót.

    Ahogy a videóból is kitűnik, az önvezető driftelésre képes GR Supra úgy megy végig a pályán, hogy a pilóta nem kormányzoz és a pedálokhoz sem nyúl hozzá. A modell a Formula Drift sorozat szabályai alapján készült, automatizált vezetési rendszerekkel, és be lett beprogramozva az adott pályára és az ott elhelyezett akadályokra. Mindezek ellenére 5 századmásodpercenként ellenőrzi a sebességet és a kormányzást az autó, hogy vizsgálja a kerekek tapadását a határhelyzetben, a Toyota pedig az adatok felhasználásával vezetési segédeszközöket fejleszt majd jövőbeli járműveihez.

  • Hamarosan az utakon lesznek a Toyota önvezető  e-Palette alapú járművei

    Hamarosan az utakon lesznek a Toyota önvezető e-Palette alapú járművei

    Sajtóközlemény: A Toyota e-Palette alapú járművei hamarosan megjelennek a MaaS (Mobility as a Service – azaz mobilitási szolgáltatások) alkalmazásokban: az új autonóm járművek első felhasználási helye a Toyota tökéletes konnektivitású jövő-városa, Woven City lesz, de a rendszer kereskedelmi forgalmazása és közüzemi, nyilvános alkalmazása is megkezdődik már a 2020-as évek elején. A szolgáltatás biztonságának, kényelmének és megbízhatóságának alapja a rendszer Toyota Gyártási Rendszer (TPS) alapú szervezése és működtetése.

    A Toyota bemutatta az akkumulátoros, tisztán elektromos hajtású e-Pallette-re épülő önvezető járművek irányítási és szolgáltatásszervezési rendszerét. Az e-Palette alapú elektromos autók az Autono-MaaS* alkalmazás elemeiként kínálnak majd autonóm szolgáltatásokat. Több partnerrel együttműködésben, az új járművek a tervek szerint a Toyota tökéletes, és teljes konnektivitású minta-városában, a Japánban, a Fuji hegy lábánál elhelyezkedő Woven Cityben működnek majd először, de más, már kereskedelmi alapú alkalmazásuk is a tervek között szerepel a 2020-as évek elejétől.

    Amikor a Toyota elnöke, Akio Toyoda 2018 januárjában, a CES-en (Consumer Electrinics Show, Las Vegas) bejelentette, hogy célja a márka komplex mobilitási szolgáltatóvá fejlesztése, egyben az e-Palette-et is bemutatta, mint a Toyota autókon túlmutató mobilitási szolgáltatásainak majdani alapját. Az önvezető funkciókkal is felvértezett e-Palette a tavalyi Tokiói Autószalonon mutatkozott be először, nyilvános üzemben pedig a jövő évi Tokiói Olimpián szerepel elsőként: az olimpiai és paraolimpiai faluban működő, körforgalmú buszjárat járműveinek alapját adja majd. A koronavírus-járvány alaposan felforgatta mindannyiunk életét, és egyben előhozta a megfelelő távolságtartás iránti igényt a tömegközlekedésben, miközben komolyan megnövelte az árucikkeket kiszállító vállalkozások terhelését is.

    Az öregedő, zsugorodó fejlett társadalmak önmagukban is komoly mobilitási kérdéseket vetnek fel, így a jövőben minden bizonnyal egyre nagyobb szükségünk lesz olyan megoldásokra és szolgáltatásokra, amilyeneket az e-Palette, és az egyéb Autono-MaaS megoldások képesek számunkra nyújtani. A fenti kihívásokra adandó válaszként a Toyota célja a „just-in-time” rendszerű mobilitási szolgáltatások bevezetése, azaz hogy a felhasználók (és az áruk is) akkor és úgy jussanak el úti céljukhoz, ahogyan és amikor az a legmegfelelőbb. Ahhoz, hogy az ilyen rendszerek a kellő rugalmassággal és az elvárható, tökéletes pontossággal működjenek, elengedhetetlen a megfelelő szervezési, szabályozási és irányítási rendszer.

    A vállalat ezért a Toyota Gyártási Rendszer (TPS) alapjaira épülő rendszert dolgozott ki, kifejezetten az e-Palette alapú járművek forgalmának irányítására és működésük szervezésére. Ez a Toyota Mobilitási Szolgáltatások Platform (MSPF)** új szolgáltatásainak formájában jelenik meg, a járművek oldaláról az Autonóm Mobilitásirányítási Rendszer (AMMS) részeként – hogy a járműveket egymással és a rendszerrel összekapcsolja -, és az e-Palette Feladatkiosztási Platform (e-TAP) elemeként az emberek közötti kapcsolatok szervezésében. A cél a várakozási idők minimalizálása, a forgalmi dugók csökkentése, valamint ennek révén a forgalom biztonságosabbá, megbízhatóbbá és kényelmesebbé tétele.

    A lehető legmegbízhatóbb TPS-alapú, valós idejű szolgáltatás érdekében az AMMS akkor és oda küldi az e-Palette alapú elektromos járműveket, amikor és ahol szükség és igény van rájuk. A szolgáltatás – vagyis az e-Palette járművek forgalma – rugalmasan alakítható és időzíthető a pillanatnyi igényeknek megfelelően. Ha az igények növekedésével újabb járművek csatlakoznak a szolgáltatásba, a rendszer automatikusan egyenletesre szabja a követési időket. Az irányítás folyamatosan figyeli valamennyi jármű műszaki állapotát, és ha hibát észlel, a kocsit visszairányítja a telephelyre, majd másikat állít üzembe helyette.

    Vészhelyzetben a járművek távolról is leállíthatók és újra is indíthatók az utasok maximális biztonsága érdekében. A „Jidoka” (emberi automatizálás) szabályozási elv részeként a TPS-t és az e-TAP-ot vizuális funkciókkal is kiegészítették. Ennek révén egy diszpécser egyszerre több autót is felügyelhet és kezelhet. Az esetleges javítási vagy vészhelyzeti információk és utasítások automatikusan érkeznek meg a megfelelő alkalmazottakhoz, nemcsak az irányításban dolgozókhoz, hanem a karbantartást végzőkhöz is. Így az állásidő minimálisra csökken, és kisebb munkaerői létszámmal is biztosítható a szolgáltatás pontossága és magas színvonala.

    „Az elnökünk, Akio Toyoda által a közelmúltban, a cég gazdasági eredményeinek ismertetése kapcsán megfogalmazottak alapján, a Toyota bárki számára elérhető mobilitási szolgáltatóként tekint jövője elé. Hisszük, hogy minden egyes Toyota-alkalmazott a világ és az emberiség boldogsága, boldogulása érdekében tevékenykedik, hiszen ez a küldetésünk. E küldetés beteljesítésének egyik eszköze az e-Palette. A hozzá illeszkedő operációs rendszerrel ez a technikai alap komolyan hozzájárul előbb Woven City, majd az egész világ fejlődéséhez.” – avat be Keiji Yamamoto, a Toyota Connected elnöke.

    A kifejezetten emberközpontúan működő Woven City a Toyota teszt-terepe, méghozzá kimondottan olyan technológiák fejlesztésére, mint az önvezetés, a MaaS, a személyes mobilitási szolgáltatások, a robotika, az okos otthonok és a mesterséges intelligencia. Az e-Palette alapú járművek tökéletesen illenek ebbe a környezetbe. A valós üzemi körülmények között végzett tesztek rengeteg hasznos információval szolgálnak majd a járművek és a teljes üzemeltetési rendszer további finomítása és fejlesztése, kényelme, megbízhatósága és biztonsága szempontjából. A Toyota és partnerei már az e-Palette alapú járművek kereskedelmi forgalmának bevezetésén dolgoznak; a megcélzott határidő a 2020-as évek eleje.

    *Az „autonomous” és a „mobility as a service,” kifejezések kombinációja. A Toyota önvezető autókra épülő szolgáltatásának neve.
    ** Kifejezetten mobilitási szolgáltatók számára létrehozott nyílt platform, több API alapú mobilitási funkcióval.

  • A Ford egy fényjelzés-alapú vizuális nyelvet tesztel, aminek segítségével az önvezető autók kommunikálhatnak a gyalogosokkal

    A Ford egy fényjelzés-alapú vizuális nyelvet tesztel, aminek segítségével az önvezető autók kommunikálhatnak a gyalogosokkal

    Ma még elég, ha az autós egy bólintással vagy egy intéssel jelzi a gyalogosnak vagy a kerékpárosnak, hogy átmehet előtte az úton. Igen ám, de mi lesz, ha megjelennek a forgalomban az önvezető járművek, amelyek volánjánál nem ül majd ember, aki a megszokott módon kommunikálhatna velük?

    A Ford egy olyan ötletet tesztelt, amelyben fényjelzések mutatják, mit csinál éppen a jármű, és mi lesz a következő lépése. Mindez fontos része a vállalat kutatásának, aminek célja egy kommunikációs interfész kifejlesztése, hogy segítségével az önvezető járművek egyszerűen és érthetően kommunikálhassanak a közlekedés többi résztvevőjével.

    Hogy a teszt a lehető legvalósabbnak és legtermészetesebbnek tűnjön, a vállalat elkészített egy “autóülés-álruhát”, és beépítette azt egy Transit Connect kisáruszállítóba. Mivel a vezető így szinte láthatatlan, a jármű első pillantásra tényleg önvezetőnek tűnik, ezért a külső szemlélők leginkább a szélvédő fölé szerelt fényhíd jelzéseire figyeltek, ami fehér, lila és türkiz színű fényekkel mutatta, hogy az autó éppen elindulni készül, vagy hogy megadja az elsőbbséget.

    “Nagyon fontos, hogy az emberek megbízhassanak az önvezető járművekben, ennek kulcsa pedig az egységes vizuális kommunikáció kidolgozása. Éppen ezért egy munkatársunkat ‘emberi autóülésnek’ álcáztuk, mert ez volt a legjobb és a leghatékonyabb módszer arra, hogy veszély nélkül mérjük fel, honnan kell kiindulnunk az ember és a gép közötti kommunikáció kutatásához,” mondta Thorsten Warwel, a Ford Európa fénytechnikai részlegének igazgatója.

    A német Chemnitzi Műszaki Egyetemen elvégzett teszt eredményeit kiegészítették egy korábbi, Amerikában elvégzett kísérlet tapasztalataival is. A kutatók az akkor használt fehér fény mellett most két másik szín hatékonyságát is megvizsgálták, és a korábban a szélvédő felső peremén elhelyezett fényhidat most az autó tetejére szerelték. Mindemellett az autó már jóval nagyobb, akár 500 méteres távolságból is képes volt fényjelekkel kommunikálni, ha az adott helyzetben erre volt szükség.

    A felmérés során megfigyelt 173 ember 60 százaléka tényleg önvezető autónak hitte a Transit Connectet. Emellett további 1600 ember reakcióit is felmérték, és ennek alapján kiderült, hogy a türkiz szín hasznosabb a kommunikációhoz, mint az eddig használt fehér és a most kipróbált lila – főleg mivel ez utóbbit könnyű összetéveszteni a piros színnel. A teszt megmutatta, hogy az emberek jól megértik és elfogadják a fényjelzéseket, ez pedig jó kiindulási pont a kutatók számára a vizuális nyelv továbbfejlesztéséhez.

    “A szemkontaktus tényleg fontos, de a tanulmányból kiderült, hogy az első és legfontosabb dolog, amire a közlekedők figyelnek az az, hogy mit csinál a jármű. A következő lépés annak kidolgozása lesz, hogyan alakíthatjuk a fényjelzéseket egyértelműbbé és ösztönösen felismerhetővé mindenki számára,” magyarázta el Dr. Matthias Beggiato, az egyetem pszichológia tanszékének vezetője. Az egyetem együttműködik a Forddal az “InMotion” projektben, amit Németország Közlekedési és Digitális Infrastruktúra Minisztériuma hívott életre 1 millió eurós támogatással a Közúti Közlekedés Automatizálása és Konnektivitása című kutatási program részeként.

    Az „autóülés-álruhában” rejtőző vezetők különleges képzésen vettek részt, hogy így is biztonságosan vezethessenek. A tesztpilóták egy fejtámlának álcázott burkolaton keresztül látták az utat, és egy speciális kar segítségével kapcsolták ki-be az egyes kommunikációs jelzéseket. Az autó hátsó részében egy operátor rejtőzött, aki szintén a forgalmat figyelte.

    Ezzel párhuzamosan a Ford egy másik tesztet is elvégzett az autóipari világítástechnika és elektronika specialistája, a HELLA segítségével, melynek során azt vizsgálták, hol helyezhetnék még el a fényjelzéseket, például az autó hűtőrácsán vagy a fényszórókon.

    A Ford célkitűzése, hogy 2021-re (elsőként az észak-amerikai piacon) bemutathasson egy kifejezetten önvezetésre tervezett járművet, ezért a vállalat számára fontos, hogy az emberek megbízzanak az ilyen autókban. Ennek kulcsfontosságú eleme a közlekedési kommunikációt egyértelmű keretekbe foglaló iparági szabvány kialakítása. Ennek érdekében a Ford több szervezettel is együttműködik (például az ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel és az Autóipari Mérnökök Közösségével), és más autóipari és technológiai vállalat részvételét is örömmel fogadja a szabvány megalkotásában.

    Detroitban, Pittsburghben és a Miamiban jelenleg is folynak tesztek, és ezekben a Ford partnere az Argo AI, vagyis a legelső cég, amely önvezető autókat tesztelhet Washington D.C.-ben. Kínában a Ford részt vesz az Apollo programban, amit az ország legnagyobb keresőprogram-üzemeltetője, a Baidu vezet, és aminek keretében Peking és más kínai városok erre kijelölt útjain már idén megkezdődhet az önvezető autók tesztje.

  • A Ford hamarosan már több nagyvárosban is tesztelheti az önvezető járművekre épülő új szolgáltatásait

    A Ford hamarosan már több nagyvárosban is tesztelheti az önvezető járművekre épülő új szolgáltatásait

    A modern várostervező mérnökök és a vezető autógyártók szeme előtt egyre inkább kirajzolódik az önvezető technológiában rejlő környezet-átalakító erő, mely számos módot kínál arra, hogy együttműködve javítsák városaink működésén. A Ford most azon dolgozik, hogy tesztelje a jövő önvezető autóiban alkalmazandó technológia biztonságos és megbízható működését, garantálva ezzel, hogy önvezető autói majd az elvárt élményt nyújtják; és bizonyítva, hogy működőképes és hosszútávon életképes legyen az üzleti modell, aminek keretében majd alkalmazzák őket.

    A Ford számára ez a három út idén összefut, amikor megkezdik az önvezető járművek tesztelését egy újabb amerikai városban – és egyben az első olyan településen, ahol ellenőrizni fogják az önvezető járművekre vonatkozó üzleti modell életképességét. A 2017-ben a Ford által megvásárolt Argo AI mesterséges intelligenciával foglalkozó céggel közösen kibővítik azon technológiák fejlesztését és tesztelését, amelyek lehetővé teszik egy jármű számára az önálló közlekedést. Emellett a Ford további kutatásokat végez a vásárlói élménnyel kapcsolatban, hogy ez is a segítségükre legyen egy vadonatúj, kifejezetten önvezetésre tervezett jármű kidolgozásában.

    Egy 2017 végén újonnan indított együttműködés segít majd kipróbálni a Ford önvezető járművekre épülő üzleti modelljét olyan partnerek közreműködésével, mint a Domino’s Pizza, a Lyft és a Postmates. E partneri kapcsolatok segítenek elérni, és megérteni új ügyfélcsoportok igényeit, illetve azt, hogyan lehetnek hasznukra az önvezető járművek.

    Idén a Ford erősít majd a várossokkal való együttműködés terén is. Új platformjuknak köszönhetően könnyebbé válik a közös munka és a kapcsolattartás partnereikkel, akik számára előnyös, hogy vásárlóik kiszolgálása érdekében tesztelhetik önvezető járműflottánkat. Például a Lyft már teszteli a platformot, amibe olyan konkrét kommunikációs protokollok szerepelnek, melyeket arra használnak majd, hogy az önvezető járműveket megrendeljék és kiküldjék a flottából – méghozzá mindig a pillanatnyi vásárlói igények szerinti időzítve, vagy éppen olyan területekre, amelyek kiszolgálása általában gyenge.

    A Ford a jövőben önvezető járműeivel fogja kiegészíteni az ember vezette iránytaxi-szolgáltatásokat – igény szerint vetve be azokat –, és segít partnereiknek, hogy új területekre hatolhassanak be, s közben megfizethető szinten tarthassák áraikat. Emellett a partnervárosok segítségével azonosíthatják a közlekedési vakzónákat, ahol az emberek esetleg nem találnak módot a munkába járásra. A Brookings Institution szerint az USA-ban a munkahelyek 70 százaléka nem érhető el egy átlagos városlakó számára tömegközlekedéssel. Azon 30 százalék esetében, ami megközelíthető tömegközlekedéssel, a munkába járás átlagosan 90 percet vesz igénybe. A Ford most célul tűzte ki, hogy kielégítse az ilyen területeken élők és a városlakók igényeit, hozzáférési lehetőségeket biztosítva önvezető járműveihez.

    Az árukézbesítés területén pedig a Ford Mobilitás részlege a jövőben megoldásokat fog kínálni azon a kis és közepes méretű vállalkozásoknak, melyek élnének a kézbesítőszolgálatok nyújtotta előnyökkel, de nincs pénzük összetett, drága logisztikai rendszereket igénybe venni. Segíthet azoknak a kisvállalkozásoknak, melyek esetleg nem tudnak fenntartani egy kézbesítő járművet, vagy olyan közepes méretű vállalkozásoknak, melyek egy gyengén kihasznált járművet tartanak fenn, aminek üzemeltetése ráfizetéssel jár. Az ilyen vállalkozások az önvezető járművek használatát is választhatják.

    Ez azt jelenti, például hogy a Ford által üzemeltetett flotta extra támogatást tud majd nyújtani olyan éttermeknek, melyek a csúcsidőben akarnak ételt kiszállítani, illetve a helyi virágboltnak is, ami több megrendelést fel tudna venni, ha lenne kiszállító járműve. Azok az üzletek, melyek nem kínálnak kiszállítást, de érdeklődnek a szolgáltatás, mint növekedési lehetőség iránt, szintén igénybe vehetik majd a rendszert. A Ford mobilitás részlege által fejlesztett ügyfélkiszolgáló platform olyan léptéknövelést tesz majd lehetővé a helyi vállalkozások számára, ami korábban elképzelhetetlen volt.

    A Ford Mobilitás részlege idén arra összpontosít, az újonnan kötött Postmates együttműködésen túl kibővítse a Lyfttel és a Domino’s-sal elkezdett munkát, mivel mindkét cég értékes segítséget nyújt a lehető legjobb vásárlói élmény megtervezésében. A tavalyi kutatás első szakaszában például kiderült, hogy a Domino’s vásárlóinak tetszettek az önvezető jármű hangszóróiból érkező hangutasítások, amik arra vonatkoztak, hogyan vehetik ki az autóból a pizzájukat. Sokan még el is köszöntek az autótól, amikor az távozott. Az ilyen meglátások segítenek új kísérleti elemek kidolgozásában – és nemcsak a kézbesítő járművekkel kapcsolatban, hanem az önvezető járművekkel létrejövő összes interakció tekintetében.

    „Az önvezető járművek ígéretes lehetőséget hordoznak: lehetőséget arra, hogy változtassanak a városok működésén.” – mondta el Jim Farley, a Ford ügyvezető alelnöke és a globális piacokért felelős elnöke. „Ezek az autók nem csupán az utazni vagy szállítani vágyókra hatnak majd, hanem sokkal több emberre. Ha némi emberi vonással ötvözzük az önvezető járművek teljesítményét és hatókörét, az összetartóbb közösségek kialakulásához vezet, és erősebb kapcsolatot szül a vállalkozások és ügyfeleik között. A közös munka révén olyan jövőt építhetünk, ahol közösségünk mindenféle szállítási igényét ki tudjuk majd elégíteni.”

  • Nicki Shields vs DevBot

    Nicki Shields vs DevBot

    A Formula E riporternője, Nicki Shields körözött először a Roborace amúgy önvezető versenygépével, majd a DevBot vezető nélkül vette birtokba a Hong Kong ePrix helyszínét. Az alábbi videóból kiderül, ki volt a gyorsabb: Nicki, vagy a DevBot önmagában.

  • Önvezető autókkal végeztek 300 kilométeres tesztet Magyarországon

    Önvezető autókkal végeztek 300 kilométeres tesztet Magyarországon

    Önvezető autókkal végeztek kísérletet szombaton Magyarországon, a járművekkel Nyíregyházáról Zsámbékra mentek úgy, hogy legnagyobb részben a robotpilóta vezette a személyautókat – hangzott el az M1 aktuális csatorna esti híradójában.

    A Tesla Model S-ek amellett, hogy képesek teljesen önvezető funkcióra, tisztán elektromos hajtásúak. Az amerikai gyártó 9 ilyen modelljével indultak el Nyíregyházáról úgy, hogy bár vezető ült az autóban, csak akkor avatkozott közbe, amikor arra a jármű fedélzeti rendszere utasítást adott.

    Gáspár Zsolt PR-menedzser a Híradónak azt mondta, a jármű autópályán képes a sáv tartására, de sávot is tud váltani, meg tud állni a Stop táblánál és le is tud kanyarodni egyik útról a másikra. Így tettek meg a járművek 290 kilométert, a szervezők a tesztet sikeresnek minősítették.