2001 tragédiákkal teli év volt a NASCAR rajongók számára, melynek az eredménye az volt, hogy a szezon meglepően sokáig tartott.
Amerikában minden év novemberének utolsó csütörtökjén ünneplik hálaadás napját, és ekkor már általában rég vége szokott lenni a NASCAR szezonnak.
Nem így történt 2001-ben, amely alapjaiban rengette meg nem csak a NASCAR de az egész Egyesült Államok történelmét.
2001. február 18-án, az év első versenyén, a Daytona 500-on elhunyt a legendás hétszeres NASCAR Cup Series bajnok Dale Earnhardt.
Arra azonban senki nem gondolt volna, hogy nem ez lesz az év legrosszabb eseménye, hiszen Szeptember 11-én 4 eltérített gép megváltoztatta az USA törtértelmét, és olyan tettre késztette a szériát, mely utoljára ezelőtt csak 1974-ben történt meg.
Ez pedig az volt, hogy a NASCAR szezonja különlegesen későn, 2001. november 23-án, pénteken (!!!) ért véget, mivel a New Hampshire-ben, szeptember 16-án rendezendő versenyt a szezon végére halasztották, ami azt jelentette, hogy a hálaadás utáni napon tartották a Cup szezon utolsó versenyét.
Nyilvánvaló, hogy a novemberi New Hampshire-i választás kockázatos volt. A havazás és a fagyos időjárás lehetősége nagyon is reális volt, és a Goodyear-nek még a New Hampshire-ben használni tervezett gumikeveréket is meg kellett változtatnia, hogy felkészüljön a lehetséges hideg időjárásra.
Ahelyett, hogy a versenyt a hálaadást követő vasárnapra időzítette volna, a NASCAR a fekete péntekre tervezte a futamot, így szombatra vagy vasárnapra tolhatták a versenyt arra az esetre, ha az időjárási körülmények rosszak lettek volna.
A széria szerencséjére azonban félelmeik nem váltak valóra, és végig 10 fok felett maradt a hőmérséklet a verseny folyamán.
A NASCAR úgy döntött, hogy a rövidített menetrend miatt a futam időmérőjét is törli, és helyette a richmondi futam, a szeptember 11. előtti utolsó verseny utáni pontállás alapján állítja fel a verseny rajtsorrendjét.
Gordon nyerte a NASCAR hálaadás futamát, de nem az a Gordon, akire elsőre gondolnál
Ennek köszönhetően Jeff Gordon indulhatott a pole-ból – bár neki már tét nélküli volt a verseny, hiszen az előző héten Atlantában már begyűjtötte negyedik bajnoki címét.
Gordon egész nap az élen haladt, a 300 körből 257-et vezetett. De végül egy másik Gordon volt az, aki a győzelmi sávba hajtott – egy kis vita után.
Jeff Gordon vezette a versenyt, amikor Robby Gordon, a Richard Childress Racing 31-es számú autójának sofőrje (aki nem rokona Jeffnek) a hátsó lökhárítójához hajtott, és gyakorlatilag eltakarította őt az útból.
Az ütközés következtében Jeff Gordon autója Mike Wallace #12-es autójának ütközött, ami megpördítette Wallace-t, és emiatt sárga zászlót kellett lengetni.
A pace car mögött Jeff odament Robby Gordon mögé, többször is nekiment, ami miatt a NASCAR megbüntette őt, ami véget vetett annak a reményének, hogy futamgyőzelemmel zárja fantasztikus szezonját.
Amikor vége lett a versenynek, kemény szavak repkedtek a garázsban – még a szelíd modorú négyszeres bajnok részéről is.
„Szégyellnie kellene magát, hogy így nyert” – mondta Jeff Gordon a verseny után. „De hé, megértem, hogy a srácok miért csinálnak ilyesmit. Csak azt kívánom, bárcsak rendesen összetörtem volna utána, vagy valami ilyesmi, így legalább nem ő nyerte volna meg a versenyt.”
Robby Gordon viszont ezzel megnyerte pályafutása első futamát, és nem meglepő módon így az ő nevéhez fűződik NASCAR egyetlen hálaadás utáni pénteken rendezett versenyének győzelme.
Bár óriási füttykoncert közepette ünnepelt Robby, nem volt hajlandó elnézést kérni tettéért.
„Nem pörgettem ki, csak egy picit megpöcköltem. Sok embertől hallottam már az évek során, hogy ezt nevezik versenyzésnek.”
Grodon győzelmének az volt a pikantériája, hogy az előző heti atlantai versenyre még kvalifikálni sem tudta magát.
Jeff Gordon természetesen így is megnyerte negyedik (és egyben utolsó) bajnoki címét a Cup Series-ben, és a NASCAR számára egy érzelmes szezon ért véget… a vártnál kicsit később.