Az AMC Networks International együttműködésével készült „Lucky!” című sorozat Bernie Ecclestone, a Formula-1 egyik, talán legismertebb uráról szól, akit az emberek egyszerre imádnak, és imádnak utálni. Nevét a sportrajongóknak aligha kell bemutatni, közel negyven éven át a száguldó cirkusz teljhatalmú ura volt, miután a FIA jogelődjével folytatott harcok után megkapta az F1 exkluzív kereskedelmi jogait.
A nyolcrészes sorozat december 27-én este 9-kor debütált a Spektrumon, amelyben szinte minden benne van, amit a mindössze 157 cm magas, ám hihetetlenül karakteres főhősről, annak életéről és a sportágban betöltött szerepéről tudni kell. A rendező pedig az a Manish Pandey, aki a „Senna” című sokszorosan díjnyertes dokumentumfilm írója és producere volt. A műsor gazdag archívumból dolgozik, egészen elképesztő felvételeket mutat be 1950-től, köztük az első silverstone-i nagydíjról, ahol Ecclestone is jelen volt, de felsorakoztatja a sportág legnagyobb neveit a ’70-es, ’80-as évektől kezdve egészen napjainkig.
A műsor készítői ráadásul egyenesen Eccelstone-t tették meg a sorozat narrátorának, így történetét a saját szemszögéből láthatjuk. A Lucky! nem pusztán dokumentumsorozat, hanem egyben ajándék is a most kétéves fia, Ace számára, aki így egyenesen édesapjától ismerheti meg a történetet.
A műsor egészen a kezdetekig nyúlik vissza, Bernie életének korai éveibe. Így megtudhatjuk miként lett a brit munkásosztálybeli fiúból igazi üzletember – akit fiatalon is a pénzcsinálás gondolata foglalkoztatott, töltőtollal és zsemlével seftelt -, hogy azután tizenöt évesen, iskolai végzettség nélkül, ám borotvaéles eszével használtmotorok eladásával alapozza meg azt az egészen elképesztő karriert, amely az általa imádott sportág elsőszámú emberévé tette. A sorozat részről-részre jut el egészen napjainkig, követve az utat, amin a Forma-1 évről-évre fejlődött és vált az autósportok megkerülhetetlen ágazatává.
Az út azonban nem volt olyan egyszerű, ahogyan azt hinnénk. A most 92 éves úriember ugyanis az ötvenes-hatvanas években több alkalommal is hátat fordított a sportágnak, ám a világ, ami körülölelte, újra és újra beszippantotta, és nem is eresztette el évtizedeken át. Kezdetben pilótamenedzser volt, majd visszatértével a 70-es években csapattulajdonos lett a Brabham istállónál, amivel később világbajnoki címet is ünnepelhetett. Csapattulajdonosként Bernie a FOCA (a Formula-1-es Konstruktőrök Szövetsége) tagjai közé lépett, így megnyílt előtte az út a kiteljesedés felé. Remek üzleti érzékkel szimatolta ki, hogy csekély jutalékért cserébe elvállalja a csapatok közös logisztikáját a versenypályákkal szemben úgy, hogy minden kockázat az övé. Terve bevált, dőlt a pénz az F1-be -nem mellesleg a saját pénztárcájába is-, ám ezzel borsot tört a dúsgazdag pályatulajdonosok orra alá.
Bernie túlmutatott csapatfőnöki pozícióján: a rengeteg halálos baleset miatt jelentős szerepe lett biztonsági követelmények megerősítésében. Továbbá mindenki más előtt az élő közvetítésben látta az F1 jövőjét – és azt a határtalan pénzt, amelyet ez képes termelni. Ezt elérni azonban nem volt egyszerű még számára sem, nem beszélve az iparág irgalmatlan mennyiségű bevételeiről, amelyektől emiatt mások elestek. Nem véletlen, hogy ennyi éven keresztül hadakozott mindenkivel – riválisokkal, bankokkal, kormányokkal és bíróságokkal –, ezek mindegyikét legyőzve elérte, hogy a sportág mára oly’ sikeres legyen, hogy egy lapon említhessük az olimpiával, vagy a labdarúgó-világbajnoksággal.
Ecclestone az üzletkötés igazi zsenije, erről számtalan anekdotát zengenek, amelyeket a műsor készítői képregény stílusú animációval tárnak elénk, egy-két archív felvétellel tarkítva, például hogyan kap zsíros pénzkötegeket, amiket az aktatáskájába téve szépen megköszön, majd szimbolikus kézfogással zárva megy útjára. A botrányok sem kerülték el, híres volt robbanékonyságáról, beleállt mindenbe és mindenkibe, aki épp’ nem tetszett, legyen az alkalmazott, hamis termékeket forgalmazó árus, a FIA vezetői, vagy akár egy szimpla lámpa.
A sorozat Ecclestone mellet a Forma-1 királyait is felvonultatja, olyan karakterekkel találkozhatunk, mint Häkkinen, Hill,Prost, Piquet, Senna, Mansell, Schumacher vagy a még most is versenyző Alonso és Hamilton.
Lucky! – Bernie Ecclestone és a Formula-1 története – első rész december 27-én 21:00-kor a Spektrum műsorán, további epizódok minden hétköznap 21 órakor.
A magazinnak nyilatkozva Kelly, a háromszoros világbajnok Nelson Piquet 34 éves modell lánya a kétszeres világbajnok Verstappennel való kapcsolatáról is mesélt.
„Nagyon szerény marad, mindkét lábával szilárdan áll a földön” – mondta a 25 éves Verstappenről. „Amit nagyon szeretek benne, hogy tudja mit akar, és nem fél ezt kimondani. Magabiztos, és nem érdekli a hírnév vagy az anyagiak. Sok közös van bennünk, mindketten életimádók vagyunk. Egyre inkább rájövök, hogy mennyire hasonlít az apámra.”
A bajnoki címek gyűjtögetésében minden bizonnyal hasonlít Max Nelsonra, sőt benne van a pakliban, hogy Max rá is tromfol majd.
A brazil ügyészek csütörtökön nyomozást indítottak a háromszoros Forma-1-es bajnok Nelson Piquet ellen, miután lefilmezték, amikor Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott elnök halálát kívánta.
Da Silva kis előnnyel, de megnyerte a vasárnapi elnökválasztást a hivatalban lévő Jair Bolsonaro ellenében, akit a 70 éves Piquet kitartóan támogat.
Az egykori Forma-1-es versenyző egyike annak a több ezer tüntetőnek, akik az utcára vonultak, hogy hangoztassák, nem fogadják el az eredményeket, amelyeket a legfelsőbb brazil választási hatóságok jóváhagytak. Piquet azt is szeretné, ha a fegyveres erők megakadályoznák, hogy a baloldali politikus január 1-jén elfoglalja a hivatalát.
A brazíliai szövetségi ügyészség közleményben közölte, hogy vizsgálatot indít Piquet ellen erőszakra való felbujtás, illetve a hadsereg és más hatalmi ágak közötti elszakadás szítása miatt.
A vizsgálatot azt követően indították el, hogy Piquet egy, a héten elterjedt videón azt mondta, hogy „Lula a temetőben van”, utalva da Silvára, aki 2003 és 2010 között töltötte be az elnöki tisztséget. Az ügyészség közleményében ez áll:
„Nelson Piquet közszereplő, és emiatt tudnia kell, hogy kijelentései százezrekhez juthatnak el.”
Piquet és a videót rögzítő személy feltehetően hamarosan tanúvallomást tesznek a brazil szövetségi rendőrség előtt. Nelson nem mondott véleményt a vizsgálatot ellene elrendelő döntésről.
Az év elején más videókon az volt látható, hogy homofób kifejezéseket és rasszista sértegetéseket használ a hétszeres F1-bajnok Lewis Hamiltonra. A brazilt a Forma-1, a versenyzők, a csapatok és az irányító testület, az FIA nyilvánosan elítélte. Piquet később bocsánatot kért Hamiltontól, de azt mondta, hogy a kifejezések, bár „rosszul átgondoltak”, nem becsmérlésnek szánták.
Nelson Piquet kéretlenül véleményezte az új brazil elnököt.
A háromszoros világbajnok újfent nem türtőztette magát, ám ezúttal a célpontja az ország első embere lett.
Luiz Inácio Lula da Silva nyerte nemrég a választásokat a dél-amerikai országban, viszont Jair Bolsonaro támogatói tüntetésbe kezdtek. A Ferrari kamionjainem is tudtak egy ideig tovább menni a zavargások miatt, sőt többen már a Brazil Nagydíjról is lemondtak.
A brazil világbajnok is az alul maradt ex-elnököt támogatta, amiben egy videó kapcsán hangot is adott. Piquet „rohadéknak” nevezte Lula-t, és egyenesen a temetőbe küldené. Ezen felül Bolsonaro jelmondatával: ‘Brazília mindenek felett, Isten mindenek felett’ jelmondatával zárta beszédét.
A felvételt Mark Bishop, az Aston Martin kommunikációs vezetője osztotta meg. Egy brazil barátja küldte neki a videót, amit a brit a Twitteren is közzétett:
„Szégyenteljes, szánalmas és szomorú” – tette hozzá Bishop.
Piquet-nek idén már volt egy botránya. A Brit Nagydíj előtt került a média szeme elé az a videó, amin Lewis Hamiltont pejoratív jelzőkkel illeti. A háromszoros világbajnok később bocsánatot kért.
Max Verstappen vasárnap Japánban, bár furcsa, eleinte bizonytalan körülmények között, de bebiztosította pályafutása második Forma-1-es világbajnoki címét. Történt ez négy versenyhétvégével a szezon vége előtt.
A Japán Nagydíjra többek között kedvese, Kelly Piquet is elkísérte, aki természetesen nagyon boldog és büszke a nála 8 évvel fiatalabb, ám annál tehetségesebb párjára.
Ötödik
Kelly édesapja, Nelson, háromszoros világbajnok, így Kelly-t összesen már 5 bajnoki cím veszi körül a családban. Apja bajnoki címeinek megszerzését nem élhette meg személyesen, mivel Piquet legutóbbi bajnoki címét 1987-ben szerezte meg, míg Kelly 1988-ban született.
Fotó: Peter Fox/ Getty Images / Red Bull Content Pool
Fotó: Peter Fox/ Getty Images / Red Bull Content Pool
Fotó: Clive Mason/ Getty Images / Red Bull Content Pool
Fotó: Mark Thompson Getty Images / Red Bull Content Pool
Fotó: Mark Thompson Getty Images / Red Bull Content Pool
Nelsonnak már nem lehet kifogása
Két bajnoki címmel már minden bizonnyal az apósjelölt Nelson is elismeri Maxot, és méltónak tartja lányához. 😉 Sőt simán benne van a pakliban, hogy Max hamarosan lekörözi Nelsont a bajnoki címek számának tekintetében.
Minden F1-es korszaknak megvoltak a maga edzésmenői, akik sorra halmozták a pole-okat, kezdődött ez Juan Manuel Fangio-val, majd, Jim Clark, Niki Lauda, Ayrton Senna, Michael Schumcher és Lewis Hamilton volt a maga kora egykörös királya.
Napjainkban pedig nyugodtan állíthatjuk, hogy Charles Leclerc az, aki szombatonként szinte verhetetlen. Már első, Ferraris évében is megmutatta ezt 2019-ben, amikor is hétszer indulhatott az első rajtkockából (ez abban az évben a legtöbb volt), zsinórban pedig négyszer. Tavaly a nem túl acélos Ferrarival is sikerült elcsípnie két első rajtkockát, idén pedig a mezőny egyik legerősebb autójában ülve ismét dominál egy körön, a 17 edzésből idén eddig kilencet nyert meg, mely között szintén volt egy négyes széria Miami és Baku között.
2022-ban is jó eséllyel ő lesz az edzéskirály (ezt még Verstappen elveheti tőle, ha minden hátralévő kvalifikációt megnyer), ám ezzel szemben eddig mindösszesen öt futamgyőzelem áll a neve mellett, ez az a tény, amiatt az idei bajnoki címet nagy eséllyel elbukja.
Jól látszik, hogy a monacói pole/győzelem aránya nagyon rossz, az eddigi 18 első rajtkockás indulását csak négyszer tudta győzelemre váltani, és csupán csak egyszer tudott nem az első rajthelyről indulva nyerni. Százalékosan kifejezve az előző alig több, mint 22%, utóbbi pedig kereken 20%, tehát minden negyedik-ötödik pole-ját tudja csak futamgyőzelemre váltani.
Charles Leclerc első pole-ját ünnepli a 2019-es Bahreini Nagydíjon (Fotó: Scuderia Ferrari Press Office)
Márpedig ez egy rendkívül alacsony érték, de hogy van-e ennél rosszabb mutatója valakinek a Forma-1-ben, illetve kivel/kikkel említhető egy lapon, ahhoz a történelemkönyvekbe kell leásni, amelyben nagy segítségünkre van statsf1.com nevű F1-es statisztikai oldal.
Önmagában az, hogy 25 évesen (napokon belül 26.) 18 pole-lal rendelkezik az egy kiemelkedő eredmény, hiszen ilyen fiatalon már ott van az örökranglistán a top húszban, olyanokat ért utol Szingapúrban, mint Kimi Räikkönen vagy Mario Andretti, de nincs messze már Damon Hilltől vagy Fernando Alonsotól sem. Ráadásul, ha ilyen ütemben szerzi a pole-oket, akkor már idén övé lehet az a nem túl dicső cím, mint a „legtöbb pole világbajnoki cím nélkül”. Ez jelen pillanatban Valtteri Bottasé, aki 20 pole-t szerzett eddig, tehát csak kettővel előzi meg a Ferraris ellenfelét.
Pilóta
Pole-pozíciók
1.
Lewis Hamilton
103
2.
Michael Schumacher
68
3.
Ayrton Senna
65
4.
Sebastian Vettel
57
5.
Jim Clark
33
6.
Alain Prost
33
7.
Nigel Mansell
32
8.
Nico Rosberg
30
9.
Juan Manuel Fangio
29
10.
Mika Häkkinen
26
11.
Niki Lauda
24
12.
Nelson Piquet
24
13.
Fernando Alonso
22
14.
Damon Hill
20
15.
Valtteri Bottas
20
16.
Mario Andretti
18
17.
René Arnoux
18
18.
Kimi Räikkönen
18
19.
Charles Leclerc
18
20.
Jackie Stewart
17
A pozitív statisztikai mutatói nagyjából eddig tartottak ebben a témában, mert ha a győzelemre váltott pole-pozíciókat vizslatjuk (tehát azokat a versenyeket amikor a pole mellett a versenyt is megnyerte), akkor ott a mezőny második felében található. Ez a ranglista 64 főt tartalmaz, legutóbb Carlos Sainz iratkozott fel rá Silverstone-ban. Ezen rangsort Lewis Hamilton vezeti, és a legjobb tízben csak világbajnok található közel 50, vagy több, mint 50%-os mutatóval, tehát mindannyian a pole-jaik legalább felét sikerre is váltották.
Itt Leclercet a rangsor 34. helyén kell keresni, olyanokkal egy szinten, mint Mark Webber vagy Jacky Ickx (igaz nekik kevesebb pole-juk volt). Amiből építkezhet, hogy jó néhány világbajnok így is mögötte áll a listán, például Mike Hawthorn vagy az első világbajnok Giuseppe Farina is csupán egy futamot tudott pole-ból nyerni, igaz akkor jóval kevesebb versenyből is állt egy év.
Pilóta
Győzelem pole-ból
%
1.
Lewis Hamilton
61
59.22
2.
Michael Schumacher
40
58.82
3.
Sebastian Vettel
31
54.39
4.
Ayrton Senna
29
44.62
5.
Alain Prost
18
54.55
6.
Nigel Mansell
17
53.13
7.
Juan Manuel Fangio
15
51.72
8.
Jim Clark
15
45.45
9.
Nico Rosberg
15
50.00
10.
Fernando Alosno
14
63.64
34.
Charles Leclerc
4
22.22
Ha nem szám szerint, hanem arányosított százalék szerint nézzük ezt a rangsort – ahol öt olyan versenyző is van, aki élete egyetlen rajtelsőségét győzelemre váltotta (Pastor Maldonano, Thierry Boutsen, Jo Bonnier, valamint két Indy500-as a hőskorból, Pat Flaherty és Bill Vukovich) és ha őket levesszük a listából – akkor az élen Leclerc legfőbb riválisa Max Verstappen áll, egyedüliként 70% feletti mutatóval, de Hamilton és Alonso mutatói is elegendőek a legjobbak közé.
Leclerc itt az utolsók között szerepel a 22,22%-os mutatójával, de nem a legrosszabb. Nyolc pilóta áll még mögötte, köztük két világbajnok, Giuseppe Farina és Nelson Piquet. Utóbbi helyzete hasonlít kísértetiesen a monacóiéra. A brazilok háromszoros világbajnoka 24 első rajtkockás startból, csupán csak ötször tudott diadalmaskodni, amely 20,83%-os győzelmi arány. Ugyanezt a képet kapjuk, hogy ha azt vizsgáljuk százalékosan, hogy hány pole-t nem sikerült sikerre váltaniuk.
Törvényszerűség, hogy minél több pole-ja és győzelme van valakinek, annál több is a nem megnyert versenyei az első helyről. Így darabszámra Lewis Hamilton vezeti úgyszintén az ide vonatkozó rangsort, de ő csupán a pole-jai 40,78%-át nem tudta (42-t) győzelemre váltani. Így, ha valósabb képet akarunk, akkor itt is a százalékokat kell vizslatni.
Pilóta
Győzelem pole-ból
%
1.
Max Verstappen
12
70.59
2.
Jody Scheckter
2
66.67
3.
Tony Brooks
2
66.67
4.
Emerson Fittipaldi
4
66.67
5.
Alberto Ascari
9
64.29
6.
Fernando Alonso
14
63.64
7.
Jenson Button
5
62.50
8.
Lewis Hamilton
61
59.22
9.
Michael Schumacher
40
58.82
10.
Alain Prost
18
54.55
52.
Charles Leclerc
4
22.22
41 olyan pilóta van eddig, aki még szerzett ugyan pole-t, de onnan még nem sikerült nyerni, ilyen például George Russell vagy Lando Norris, de két világbajnok is tagja a 100%-os – tehát egyik pole-ját se tudta győzelemre váltani – tábornak, Denny Hulme, aki összesen egyetlen egy edzéssikert ünnepelhetett, igaz abból nem tudott nyerni, valamint Keke Rosberg, aki az öt pole-pozíciója egyikét se tudta sikerré váltani. Ebben a tekintetben Patrick Tambay-jal és Chris Amonnal rekordtartó.
Ha leveszük őket, és csak azokat nézzük, aki legalább egy pole-ját tudta győzelemre váltani, akkor az élmezőnyben találjuk máris Charles Leclercet, egész pontosan a 9. helyen, 77,78%-kal. Ezt egy bizonyos René Arnoux vezeti, aki Leclerchez hasonlóan 18 rajtelsőséget szerzett, de azokból csak kétszer tudott nyerni, vagyis 16 esetben nem elsőként ért célba, ami 88,89%-ot jelent. 80%-os sikertelenségi mutató felett van még többek között Ralf Schumacher vagy David Coulthard, de Nelson Piquet is közel a 80%-hoz.
Pilóta
Pole, győzelem nélkül
%
1.
René Arnoux
16
88.89
2.
Ralf Schumacher
5
83.33
3.
Jean-Pierre Jabouille
5
83.33
4.
David Coulthard
10
83.33
5.
Clay Regazzoni
4
80.00
6.
Guiseppe Farina
4
80.00
7.
Nelson Piquet
19
79.17
8.
Ronnie Petersson
11
78.57
9.
Charles Leclerc
14
77.78
10.
Juan Pablo Montoya
10
76.92
Kijelenthető tehát, hogy Charles Leclerc gyenge pole/győzelem mutatója nem egyedi, de viszonylag ritka. Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy a számmisztika alapján a modernkori Nelson Piquet vagy a modernkori René Arnoux jelző illik-e rá, ahhoz azt kell megfigyelni, hogy nem pole-ból mennyi futamot nyertek.
Charles Leclerc öt győzelméből eddig csupán egyet, az idei Osztrák Nagydíjat tudta megnyerni nem az első rajtkockából kezdve. A legtöbb – nem pole-ból rajtoló – futamgyőzelme a hétszeres világbajnok Michael Shchumachernek van, 51., őt egy másik hétszeres első Lewis Hamilton követi 42-vel. A statisztikák 107 ilyen versenyzőt tartanak fent, köztük sok egyszeres futamgyőztessel (Pierre Gasly vagy Esteban Ocon), és Leclerc itt az utolsó helyet foglalja el, de csak azért, mert holtverseny esetén az oldal az időrendiséget veszi alapul, vagyis az adott számot legutóbb elérő versenyző kerül a lista aljára, vagyis Leclerc a legutóbbi, nem pole-ból futamot nyerő pilóta az F1-ben.
Egyébiránt a nem világbajnokok közül David Coulthard volt a nagy mágus ebben a műfajban, ő a futamgyőzelmeinek a 84,62%-át az első helynél hátrébbról rajtolva szerezte.
A logika pedig remekül kirajzolódik, hiszen amíg Keke Rosberg és Denny Hulme az előző mutatóban hátul helyezkedtek, itt – mivel valamennyi győzelmüket nem-pole-ból szerezték – az élmezőnyt erősítik a 100%-os mutatójukkal. Ha megint nem számítjuk a 100%-osokat, akkor egy ismerős arc vezeti a listát, Daniel Ricciardo, aki a nyolc futamgyőzelméből hetet így szerzett, ami 87,5%-ot jelent. Elég kevés világbajnok neve tűnik fel ennél az élmezőnyben, közel 80%-os mutató kell, hogy a tízbe be lehessen férni, a tizedik Piquet 78,26%-ot produkált. A lista végén pedig Charles Leclerc a 20%-os értékkel a tökutolsó helyen tűnik fel, Ayrton Senna (29,27%) és Felipe Massa (27,27%) után.
Pilóta
Győzelem, nem pole-ból
%
1.
Daniel Ricciardo
7
87.50
2.
David Coulthard
11
84.62
3.
Gilles Villeneuve
5
83.33
4.
Ralf Schumacher
5
83.33
5.
Alan Jones
10
83.33
6.
Giuseppe Farina
4
80.00
7.
Clay Regazzoni
4
80.00
8.
Michele Alboreto
4
80.00
9.
Jody Scheckter
8
80.00
10.
Nelson Piquet
18
78.26
57.
Ayrton Senna
12
29.27
58.
Felipe Massa
3
27.27
59.
Charles Leclerc
1
20.00
Összességében tehát Leclerc pole-ból szerzett kevés győzelme nem feltétlenül egy rossz statisztika, hiszen Nelson Piquet példája is mutatja, hogy ilyen statisztikával is lehet több világbajnoki címet szerezni, ám ehhez az is kell, ami nála a fő problémát jelenti, hogy a nem az első helyről rajtolva gyakorlatilag nem tud nyerni, hiszen még a másik, vele párhuzamba állított francia René Arnoux is – a sok elbukott pole-ja mellett – a győzelmeinek a 71,43%-át (5) hátrébból indulva szerezte. Leclerc tehát egyelőre afelé halad, amelyre eddig nem nagyon volt példa, vagyis rengeteg szombati sikert könyvelhet el, de vasárnaponként különböző okok miatt alig-alig tud ünnepelni, márpedig, ha ő maga és a csapata sem javít a versenytempón és a versenyteljesítményen, akkor a két mutató közötti olló csak még tovább nőhet, világbajnoki címről pedig futamgyőzelmek híján nem is lehet álmodozni.
Nigel Mansell nem értette, hogy miért volt népszerűtlen a csapattársai, így például Nelson Piquet körében, de visszatekintve most már érti.
Mansell 1992-ben ért fel a Forma-1 csúcsára, megnyerte pályafutása egyetlen világbajnoki címét, miután egy idénnyel korábban második lett. A brit elmagyarázza, hogy azokban az 1991-es és 1992-es szezonokban ő volt az első számú pilóta. Azt megelőzően szerinte ez nem így volt, mivel a csapatainál másodszámú státuszban versenyzett.
Persze, a csapattársai korántsem voltak tapasztalatlanok. Mario Andretti, Keke Rosberg, Nelson Piquet és Alain Prost mind-mind példaként szolgáltak Mansell F1-es pályafutása alatt. Bajnoki tapasztalattal rendelkeztek, mielőtt ő maga is világbajnoki címet szerzett volna.
Mansell aktív ideje alatt nem értette, hogy pár csapattársa miért nem kedvelte őt. Elsősorban Piquet-t nevezte meg, de pályafutása végeztével visszatekintve rájöhetett, hogy ez azért volt, mert Piquet nem szerette, ha megverte őt másodszámúként. Adrian Fluxnak adott interjújában beszélt erről:
„Kiváltságos helyzetem volt, amikor először kerültem a Forma-1-be, hiszen hét-nyolc világbajnok versenyzett együtt. Olyanokat kellett legyőznöm, mint Alain Prost, Ayrton Senna, Nelson Piquet, Michael Schumacher, és ez csak néhány név akiket felemlegetek. Hihetetlenül sok nagyszerű versenyző volt abban az időben.
Mindezt akkor, amikor úgymond, oké, ’91, ’92-ben egyenesen első számú versenyző voltam, ekkor versenyeztem a bajnoki címért. Az emberek azt azonban elfelejtik, hogy amikor ’91-ig, ’92-ig különféle csapatoknál versenyeztem, én voltam a második számú pilóta, négy különböző világbajnokkal versenyeztem csapattársként. Elképesztő, amikor visszatekintek a pályafutásomra, már sokkal jobban megértem, mint akkor, mert soha nem értettem, miért nem kedvelnek igazán. Ugyanakkor ha már világbajnok vagy, vagy többszörös világbajnok, és aztán egy második számú autóban vered őket, mint én Nelson Piquet-vel voltam így a Williamsnél, ő nem volt a legjobb barátom, nemde?!”
A modern Forma-1-ben egy istálló két autója nagyjából egyenlő a megbízhatóság szempontjából. Mansell ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ő korszakában a második számú autó vezetése jelentősen kisebb esélyt jelentett arra, hogy célba érjen a versenyen, és így lemaradt a bajnoki címért való küzdelemhez szükséges pontokról:
„1990 végén Silverstone-ban vonultam vissza. Azért tettem ezt, mert sok embert láttam ugyan, sok barátom meghalt, akiket nagyon jól ismertem, de nem kaptam meg a támogatást ahhoz, hogy elvégezzem a munkát. A Ferrarihoz szerződtem ’89-re és ’90-re első számú versenyzőként. A Ferrari mégis megvásárolta az első számú státuszt, hogy Alain Prost a Ferrarihoz jöhessen. Az autók megbízhatósága akkoriban elképesztően fontos volt. Ha nem fejezel be egy versenyt, nem kapod meg a pontokat, nem gyűjtesz pontokat, nem leszel világbajnok. Ha a 80-as, 90-es években az első számú pilóta voltál, akkor 30%-kal nagyobb esélyed volt arra, hogy célba érj egy futamon. Amennyiben második számú versenyző vagy, ugyanolyan gyors lehetsz. Az autód azonban megbízhatóság szempontjából nem annyira jó, mint az első számú autó. Tehát Silverstone-ban úgy döntöttem, hogy valójában elég volt, mivel soha nem kaptam volna meg azt a támogatást, amire valójában szükségem volt ahhoz, hogy átérjek a célvonalon.”
A Classic-ot az augusztus 26-28-i hétvégén rendezik meg Silverstone-ban, és számos látványosságot kínál. Többek között Mansell 30 évvel ezelőtti F1-es világbajnoki címet nyert autóját is bemutatják egy interaktív kiállításon.
Komoly pénzbírságot kaphat Nelson Piquet meggondolatlan megjegyzései miatt.
Pár hete tart, hogy sokszor kerül szóba a háromszoros világbajnok Nelson Piquet, miután kiderült, hogy rasszista megjegyzést tett Lewis Hamiltonra. Tette ezt egy novemberi podcastban.
A 69 éves versenyzőt ezt követően a Brit Nagydíjról is kitiltották, míg a Mirror beszámolója szerint egy emberi jogi csoport feljelentést tett Piquet ellen, mondván, a brazil „erkölcsi kárt okozott a fekete és LMBTQ+ embereknek”.
Piquet bocsánatot kért az általa használt kifejezésekért, és most a Distrito Federal bíróság brazil bírója, Felipe Costa da Fonseca Gomes előtt kell majd megvédenie magát,
Nelson Piquet 1,5 millió fontos bírságra számíthat, miután egy brazil bíró elrendelte, hogy vizsgálatot kell indítani ellene. Ez átszámolva kb 714 millió forintot jelent, ami nem kis summa, de még mindig jobb egy esetleges börtönbüntetésnél, korábban ugyanis erről is szó esett…
Nelson Piquet-nek 15 öt napja van arra, hogy megmagyarázza miért használt rasszista és homofób kifejezéseket Lewis Hamiltonnal kapcsolatban.
Ugyan még tavaly mondta az illetlen jelzőket a háromszoros világbajnok, ám a Forma-1, a Mercedes és a média csak a silverstone-i futam előtt kapta fel a történetet. Azóta már a brit pilóta is elmondta véleményét, sőt az ex-versenyző bocsánatot is kért.
Ám a négy brazil szervezetet beperelte Piquet, így az ügy a kerületi bírósághoz került. A felperesek 10 millió brazil reált (1,56 milli font) követelnek kártérítés címszó alatt. A vádat az érintett 15 napig (július 11-étől számítva) megtámadhatja.
Piquet a tavalyi Brit Nagydíj után tett megjegyzéseket a hétszeres világbajnokra, majd egy későbbi interjúban homofób jelzőkkel is ellátta a versenyzőt. A bocsánatkérő nyilatkozatában a brazil ex-pilóta állította, hogy nem rasszista célzattal használta azt a bizonyos szót.
A brazil sajtó szerint akár büntetőjogi következményei is lehetnek Nelson Piquet megjegyzésének.
A háromszoros világbajnok még tavaly tett pejoratív megjegyzést Lewis Hamiltonra, ám sajtóvisszhangot csak az idei Brit Nagydíj előtt kapott az ügy. Az F1 és a Mercedes közleményt adott ki, míg a hétszeres világbajnok a rasszizmus redukálására és cselekvésre ösztönözte követőit.
Paulo Coelhobocsánatot kért a brit versenyzőtől a brazilok nevében, míg Piquet kontextust adott szavainak és bocsánatot kért.
Az ügy azonban folytatódhat, ugyanis a brazil Lance! lap szerint büntetőjogi eljárás indulhat az ex-pilóta ellen. Három brazil parlamenti képviselő arra kérte az ügyészséget, hogy fontolják meg a büntetőjogi felelősségre vonást a háromszoros világbajnok ellen. Renan Gandolfi ügyvéd szerint pénzbüntetés, vagy akár még három év szabadságvesztés is járhat Piquet-nek, ha megállapítják a jogsértést.
