Az idén immár zsinórban a 39. Magyar Nagydíjnak ad otthont a Hungaroring. Az a Hungaroring, amely az idei évre is szépült, de 2026-ra merőben más arcát fogja mutatni, mint most. Hát még az 1986-os, első versenyhez képest milyen nagy lesz a kontraszt, hiszen eltűnik az arra a futamra felhúzott, azóta is álló főépület, és már csak az olyan képeken lehet majd látni, mint amilyenek az alábbi galériánkban szerepelnek az első, 1986. augusztus 10-én rendezett Forma–1-es Magyar Nagydíjról. Hatalmas tömegek a poros domboldalon, Ikarusszal érkező rajtrácslányok, szocialista járműcsodák és a képekek által is visszaadott forróság.
Carlos Sainz az Ausztrál Nagydíj megnyerésével rendkívüli tettet vitt véghez, hiszen az F1 történetében nagyon kevesen tudtak úgy megnyerni egy versenyt, hogy az azt megelőzőn nem álltak rajthoz. Felkutattuk a korábbi precedenseket.
A Ferrari spanyoljának vakbélműtét miatt kellett kihagynia a Szaúd-arábiai Nagydíjat, amelyen így Oliver Bearman ugrott be a helyére. Tíz napnyi pihenő azonban elég volt Sainznak ahhoz, hogy Melbourne-ben visszatérve ne csak a gyorsabbik Ferrari-pilóta legyen, de a Red Bull hibáját kihasználva a dobogó tetején nyomatékosítsa, hogy a műtét nem hagyott nyomot a teljesítményén.
Mindenekelőtt viszont tisztáznunk kell, hogyan értelmezzük a kihagyást, hiszen az első dzsiddai edzésnapon még Sainz is ott volt a pályán, csak az időmérő és a verseny napján nem vett részt. Ilyen szempontból Sainz esete különleges, hiszen a győzelmük előtti versenyt kihagyók zöme egyáltalán nem vett részt azon a hétvégén. Hárman vannak viszont olyanok, akik az időmérőt is sikerrel vették, és csak a verseny rajtjáig nem jutottak el: Fernando Alonso, aki a mezőny többségével egyetemben bojkottálta az USA Nagydíjat 2005-ben, Mika Häkkinen 2001-ből, akinek a McLarenje nem tudott elindulni a felvezető körre Franciaországban, és Dan Gurney 1962-ből, aki Porschéjának problémái miatt nem indult el az 1962-es Belga Nagydíjon, miután az utolsó helyre kvalifikált.
Fotó: Xavi Bonilla/DPPI/Scuderia Ferrari Press Office
Ha a fenti hármast is figyelembe vesszük, akkor 19, ha nem, akkor 16 kihagyás utáni győzelmet találhatunk az F1 történetében. De mielőtt rátérnénk utóbbiakra, még egy kitételt kell tennünk, hiszen ebben a számításban az 1950 és 1960 között az F1-es versenynaptár részét képező Indianapolis 500-asokat nem vettük figyelembe, az ottani pilóták ugyanis rendszerint nem vettek részt semmilyen más F1-es futamon.
Orvosi igazolással távol
A 16 távolmaradásból talán furcsa módon Sainz mostani esete mellett csak kettő olyanról tudunk, amikor betegség miatt hiányzott a következő futam győztese. Az egyik éppen a legutóbbi ilyen győzelem esetében történt, de már ahhoz is közel 27 évet kell visszamennünk az időben: Gerhard Berger három futamot hagyott ki az 1997-es szezon derekán orrműtét miatt. Az egy külön történet, hogy az újonc Alexander Wurz remek tempót mutatva ugrott be a helyére a Benettonhoz, Silverstone-ban dobogót is szerezve, ezt követően viszont a Német Nagydíjon Berger visszatért az autóba. És nemcsak visszatért, hanem azonnal dominált is: a pole után a győzelmet is megszerezte 17 másodperces előnnyel Michael Schumacherrel szemben a régi Hockenheimringen. Egyben ez volt önmaga és a Benetton utolsó győzelme is, az osztrák a szezon végén tízszeres futamgyőztesként visszavonult az F1-ből.
A másik ismerten betegség miatti hiányzás Jackie Stewart nevéhez fűződik az 1972-es Belga Nagydíjról. A skót naptára rendkívül sűrű volt abban az évben, hiszen az F1 mellett az USA-ban a Can-Am sorozatban, valamint Európában túraautókkal is versenyzett, emellett pedig még kommentátori feladatokat is vállalt. Talán kimerültségéből is fakadt, hogy nyáron gyomorhuruttal diagnosztizálták, s orvosa tanácsára három hétre minden tevékenységével felhagyott. Ebbe esett bele a nivelles-i belga F1-es futam is, ám Stewart egy hónappal később a Francia Nagydjon már fölényes győzelemmel tért vissza.
Akiket nem engedtek
Emlékezetes esetek tartoznak abba a kategóriába, amikor igencsak változatos okokból „nem volt szabad” egy versenyzőnek elindulnia egy bizonyos futamon – a következőn azonban győzött. Kettőt a szabályok mondtak ki.
A nem csak a Benetton számára viharos 1994-es szezonban Michael Schumacher kétfutamos eltiltást kapott, miután Silverstone-ban figyelmen kívül hagyta a Damon Hill felvezető kör alatti megelőzéséért neki belengetett fekete zászlót. A sikertelen fellebbezés után a németnek a monzai és az estorili versenyt kellett kihagynia, amit követően a jerezi Európa Nagydíjon győzelemmel vágott vissza. Szüksége is volt erre, hiszen a szezon addigi 13 futamából kettőről kizárták, kettőről pedig eltiltották, de a botrányok és tragédiák által szabdalt év végén mégis megszerezte első vb-címét.
Nelson Piquet 1982-ben Detroitban olyasmit tett, amit sem előtte, sem azóta senki: uralkodó világbajnokként nem tudta kvalifikálni magát egy versenyre. Ehhez az első időmérőn a BMW-motorjának problémái, a másodikon pedig az eső járult hozzá – a brazil kilenc másodperccel elmaradt a pole-időtől, ezzel nem fért fel a 26 fős rajtrácsra, akkoriban pedig még nem volt szokás a maihoz hasonló engedményeket adni, ha az FIA úgy ítéli, hogy egy versenyző nem saját képességei, hanem hátráltató tényezők miatt volt túl lassú. Piquet egyszerűen lemaradt a futamról, ám egy héttel később Montréalban már az ő vezetésével aratott kettős győzelmet a Brabham.
Néhány másik esetben a csapatuk fosztotta meg a versenyzőket a futamon való részvétel lehetőségétől azáltal, hogy nem neveztek. A már említett 2005-ös bojkott mellett két további, hasonló kaliberű eset volt az F1 történetében: szintén 1982-ben, amikor a San Marinó-i Nagydíjtól a FISA és a FOCA háborúja miatt maradt távol a privát csapatok nagy része, illetve 1960-ban, amikor a brit istállók biztonsági okokból nem voltak hajlandóak az ovált is használó monzai pályán versenyezni. A rákövetkező versenyt mindkét alkalommal olyasvalaki nyerte, aki hiányzott az előzőről: John Watson és Stirling Moss.
A fentieknél jóval szomorúbb előzményekkel került fel a listára Emerson Fittipaldi. A brazil újoncként az 1970-es szezon közepén kapta meg a Lotus harmadik autóját Colin Chapmantől, és már annak az évnek a végén, Watkins Glenben győzelmet ünnepelhetett – ám tragikus körülmények, Jochen Rindt halálának árnyékában. A végzetes monzai futamtól a Lotus visszaléptette az autóit – Fittipaldi itt egyébként sem kvalifikált –, és ezt követően Kanadában sem indultak, ám ezután az USA-ban Fittipaldi letette a névjegyét, ezzel biztosítva állandó ülését a következő évre.
Jöttek, láttak és győztek
Az olasz Giancarlo Baghetti gyakori vendége a különleges győzelmekről szóló összeállításoknak, hiszen máig ő az egyetlen pilóta az F1-ben (a sorozat indulását leszámítva), aki legelső versenyét, az 1961-es Francia Nagydíjat rögtön meg is nyerte egy Ferrariban ülve – ezáltal pedig ebben a felsorolásban is helye van.
Már koránt sem újonc, de hosszú kihagyás után győzelemmel visszatérő volt viszont Alain Prost, aki 1992-t kívülről figyelve ült be a Williamsbe 1993-ra, hogy még egy utolsó bajnoki címmel megfejelje a karrierjét, és nyert is a kyalami szezonnyitón. 1971-ben pedig Mario Andretti ugyanott szintén győzelemmel nyitotta az évet a Ferrarinál azok után, hogy az előző nyár óta nem indult F1-es futamokon.
Az F1 első évtizedeiben még a legjobb versenyzők esetében sem volt mindig magától értetődő, hogy világbajnokság összes futamán rajthoz állnak. Olykor egyszerűen azért, mert máshol is versenyeztek, és ütközött egymással a két menetrend. Jim Clark például 1965-ben a Monacói Nagydíj helyett az Indy 500-ra nevezett be, amit meg is nyert, majd két héttel később már Spában állt a dobogó tetején a Lotusszal. Peter Revson szintén igazoltan, amerikai versenyzés miatt maradt távol a Paul Ricardtól 1973-ban, majd két héttel később Silverstone-ban megszerezte első F1-es győzelmét a McLarennel.
Az egyetlen pilóta pedig, aki kétszer is nyert úgy F1-es versenyt, hogy az előzőn nem állt rajthoz, Stirling Moss. A brit a már említett 1960-as eset mellett, amikor a kaliforniai Riverside-on tért vissza győzelemmel, az 1957-es Brit Nagydíjon is így tett. Akkor ráadásul osztozott a sikerben Tony Brooksszal, akivel felváltva vezették a Vanwallt – és hogy még szövevényesebb legyen, Brooks szintén nem volt ott a megelőző Francia Nagydíjon…
Aki nyerhetett volna…
Olyan fölényes formában talán senki nem tért vissza kihagyás után, mint Michael Schumacher az 1999-es Maláj Nagydíjon, felépülve az őt hat futamra parkolópályára helyező, és a bajnoki küzdelemből kivonó lábtöréséből. Tempófölényét azonban mégsem váltotta győzelemre. Csapattársa, Eddie Irvine ugyanis még harcolt a címért, és két futammal a vége előtt csak két pont volt a hátránya a tabellán Mika Häkkinen mögött. Schumacher pedig, bár megkérőjelezhető lelkesedéssel, de valóban mindent megtett, hogy segítse csapattársát Sepangban. Az időmérőt közel egy másodperces előnnyel nyerte meg Irvine előtt, akit viszont a negyedik körben maga elég engedett, hogy nekilásson a McLarenek akadályozásának. Később a német még egyszer elengedte Irvine-t, aki meg is nyerte a futamot, de kétségtelen, hogy Schumachernek megvolt a tempója a fölényes győzelemhez visszatérésekor. Az csak a szezonzáró Japán Nagydíj végén derült ki, hogy a malajziai önfeláldozó versenyzés hiábavaló volt a némettől, hiszen Irvine nem szerezte meg a vb-címet. Így maradt le Schumacher arról, hogy Moss mellett a másik kétszeres tagja legyen a listának.
Mégsem kell óriási összeget fizetnie Nelson Piquet-nek, amiért rasszista megjegyzéseket tett Lewis Hamiltonra, noha korábban bíróság kötelezte erre.
Fél évvel azután, hogy 5 millió reálra büntette egy civil bíróság a Lewis Hamiltonra egy 2021-es podcastinterjúban rasszista megjegyzést tevő Nelson Piquet-t, elengedték a háromszoros világbajnok 340 millió forintnak megfelelő bírságát. A 71 esztendős expilóta a portugál „neguinho” szót használta Hamiltonra, ami „kis fekete embert” jelent, majd a bíróságon ő és ügyvédei is azt állították, hogy nem faji kontextusban tette ezt, és brazil köznyelvben használatos kifejezésről van szó.
Ám miután emberi jogi csoportok beperelték Piquet-t, a bíróság nem fogadta el ezt az értelmezést, és miután a háromszoros világbajnok homofób megjegyzésekkel is illette a hétszeres világbajnokot, indokoltnak tartották a hatalmas összegű pénzbírságot.
A brazil Metropoles újság most viszont arról számolt be, hogy miután Piquet első fellebbezését elutasították, a a Szövetségi Kerületek és Területek Bírósága mégis törölte a büntetést, mert gúnyolódássá minősítette le a „neguinho” szó használatát annak ellenére, hogy az „némi vagy önkéntelen rasszista” felhanggal párosul. Így pedig nem tartozik a gyűlöletbeszéd kategóriájába.
Ami pedig a homofób, „tartotta a fenekét” kijelentést illeti, azt azon az alapon hagyták figyelmen kívül, hogy elméletben ez heteroszexuális kapcsolatban is használható.
A Piquet-t beperelő egyik emberi jogi csoportot képviselő ügyvédet nem lepte meg a bírság elengedése, és kijelentette, hogy az ilyen döntések a 19. századi Brazíliában gyökereznek, majd közölte, hogy azonnali fellebbezést nyújtanak be az ország legfelsőbb bíróságához.
Valószínűleg Hamilton is reagálni fog a döntésre, miután a büntetést az idei Ausztrál Nagydíj alatt a brazil kormány „csodálatos tettének” nevezte, kiemelve, hogy ezzel megmutatták, hogy az efféle viselkedést nem lehet tolerálni. „A rasszizmus és a homofóbia elfogadhatatlan, és nincs helye a társadalmunkban. Imádom, hogy megmutatták, hogy kiállnak valami mellett” – mondta akkor a hétszeres világbajnok, hozzátéve, hogy más országok is tanulhatnának Brazíliától.
Max Verstappen már a Katari Nagydíj sprintkvalifikációján megszerezheti harmadik Forma-1-es világbajnoki címét. Ugyan szokatlannak tűnhet a szombati bajnokavatás a királykategóriában, a múltban több precedens volt rá, mint azt gondolnánk.
Példának okáért Nelson Piquet – aki a Red Bull holland kiválóságának a barátnőjének, Kelly Piquet-nek az édesapja – mindhárom bajnoki címét szombaton szerezte meg. A brazil klasszison kívül még Juan Manuel Fangio, Jack Brabham, Graham Hill és Keke Rosberg mondhatja el magáról a szóban forgó bravúrt.
Piquet az első bajnoki címét az 1981-es szezon utolsó versenyén, Las Vegas-ban szerezte meg, ahol a versenyt egy szombati napon, október 17-én tartották meg. A második titulusa szintén egy szombati versenyen született meg az 1985-ös Dél-afrikai Nagydíjon október 15-én.
A brazil utolsó 1987-ben szerezte meg az utolsó, szám szerint harmadik bajnoki címét. Lényegében már pénteken eldőlt a cím sorsa, miután a bajnoki rivális Nigel Mansell egy olyan súlyos balesetet szenvedett az egyik szabadedzésen, ami miatt befejeződött a szezonja. Maga a tény azonban szombaton vált hivatalossá, így Piquet utolsó címét is egy szombati napon szerezte meg, és bármennyire nem szerzett pontot a szezon utolsó versenyén, a bajnoki riválisa hiányzása miatt nyugodt szívvel tehette meg mindezt.
A Forma-1 történelmének első versenyét is egy szombaton tartották meg 1950-ben Silverstone-ban. A Brit Nagydíjon ez egy hagyományt teremtett, és a futamokat egészen 1977-ig mindig szombaton bonyolították le. Az utolsó szombati versenyt 1985-ben rendezték meg Kyalamiban, ami Mansell győzelmével zárult.
Verstappen első meccslabdája a mai sprintkvalifikáción lesz Katarban. A hollandnak mindössze annyi a dolga, hogy a legjobb 6-ban végezzen, és ebben az esetben a bajnoki riválisának, Sergio Péreznek már matematikai esélye sem lenne a vb-cím megszerzésére.
Ha a Red Bull holland kiválósága valamilyen okból kifolyólag nem szerezne pontot, akkor Péreznek legalább a 2. helyen kellene végeznie, hogy életben tartsa a minimális bajnoki esélyeit. A mexikóinak azonban ebben az esetben sem lenne oka örömködni, mert így vasárnap Verstappennek elég lenne a 8. helyen befutnia a bajnoki cím megszerzéséhez. Mivel a 48-szoros futamgyőztes az első rajtkockából indul majd vasárnap, ez nagy valószínűséggel sikerülni fog neki.
Hétfőn vizsgálták újra Nelson Piquet ügyét, miután az érintett fellebbezett a büntetése ellen.
A brazil ex-versenyző még 2021-ben illette pejoratív jelzőkkel a hétszeres világbajnokot. A videót viszont csak 2022-ben kapta fel sajtó, így ekkor jutott el a Forma-1 és a Mercedes fülébe be is. A sportág elhatárolódott a háromszoros világbajnoktól, míg az érintett sem nézte jó szemmel a felvételeket.
A brazil kormány a bíróság elé vitte az ügyet, akik elítélték Piquet. Az egykori versenyzőnek 5 millió brazil reált kell fizetnie a meggondolatlan szóhasználatokért. Ám a 70 éves világbajnok nem értett egyet az ítélettel, így fellebbezett.
Nelson Piquet – Fotó: Tajthi Andrea
Hétfőn felülvizsgálta a bíróság az ügyet, ám elutasították Piquet kérelmét, így a büntetést továbbra is érvényes, így az érintett 5 millió brazil reállal tartozik a kormánynak.
A brazil állampolgárságot megkapó Hamilton korábban üdvözölte a kormány döntését, és örült annak, hogy felszólaltak a rasszizmus ellen.
„Szeretném elismerni a brazil kormányt. Elképesztő az, hogy valakit felelősségre vontak, és megmutatták az embereknek, hogy az ilyen magatartás nem tolerálható. A rasszizmusnak és a homofóbiának nincs helye a társadalmunkban. Tetszik, hogy megmutatták, ők kiállnak valamiért. Bárcsak több kormány tenné ezt” – nyilatkozta korábban a hétszeres világbajnok.
Helyi sajtóhírek szerint újabb botrány főszereplője lett Nelson Piquet. Az általa támogatott, tavaly leköszönt brazil elnök, Jair Bolsonaro ugyanis a beszámolók szerint az ő farmján rejtette el ékszereit.
Az elmúlt időszakban Nelson Piquet számos botrányt keltett maga körül. Legutóbb óriási, körülbelül 340 millió forintnak megfelelő összegű büntetéssel sújtották, miután korábban rasszista és homofób kijelentéseket tett Lewis Hamiltonra. A brazil expilóta korábban is tett nagy port kavaró megjegyzéseket, többek között egykori riválisára, Ayrton Sennára is, ami miatt eddig sem volt annyira népszerű hazájában.
Most pedig egy politikai botrány főszereplőjévé vált. A Globo című helyi portál az O Estado de S. Paulóra azt írja, hogy a tavalyig regnáló brazil elnök, Jair Bolsonaro az ő farmján rejtette el a szaúdi kormánytól kapott ékszereit, egészen konkrétan az istállóban. Hogy ennek az esetnek milyen következményei lehetnek Piquet-re nézve, az nem derült ki a tudósításból.
Piquet köztudottan támogatja Bolsonarót, akinek ez már a harmadik hasonló jellegű ajándéka a szaúdi államtól (az elsőt már a repülőtéren visszatartotta a szövetségi adóhatóság, a másikat pár hete adta át az államnak). A 68 éves politikus 2019 és 2022 között töltötte be az elnöki tisztséget, ám a tavalyi választásokon vereséget szenvedett Luiz Inácio Lula da Silvától.
Piquet ekkor sem tudta visszafogni magát, és kijelentette, hogy az általa favorizált jelölt ellenlábasának a ’temetőben lenne a helye”. Természetesen ezt a nyilatkozatát is óriási felháborodás követte, sőt, a helyi ügyészség nyomozást indított ellene. A brazil törvények szerint ilyen bűncselekményért 3-tól 6 hónapig terjedő fogvatartás vagy pénzbírság jár, de azóta nem érkezett hír arról, hogy hol tart ez az ügy.
Ami a Hamilton-féle botrányt illeti, Piquet még 2021 nyarán tett rasszista és homofób megjegyzéseket a hétszeres világbajnokra. A mondatok szűk egy évvel később értek el nagyobb nyilvánosságot, aminek következtében Piquet-t kitiltották az F1-es paddockból. A 23-szoros futamgyőztes ellen brazil LMBTQ-szervezetek indítottak pert, amelyben nemrég született ítélet. Hamilton örömmel fogadta a döntést, és méltatta a brazil kormányt.
Lewis Hamilton dicsérte a „csodálatos brazil kormányt”, amiért felelősségre vonták a rasszista szavakat használó Nelson Piquet-t.
A háromszoros világbajnok még 2021-ben illette nem kívánatos jelzőkkel a hétszeres világbajnokot. Miután Max Verstappen és a brit pilóta ütköztek Silverstone-ban, és a holland kiesett, a brazil egykori versenyző nem fogta vissza magát. Az erről készült videót, viszont csak egy évvel később kapta fel a Forma-1-es társadalom.
A sportág elhatárolódott, míg a Mercedes és Hamiltonkiadott egy nyilatkozatot. Piquet először úgy reagált, hogy kiforgatták a szavait, hiszen az n-betűs sző az ő „kultúrájukban” nem minden esetben bír pejoratív jelentéssel. Később viszont bocsánatot kért Hamiltontól.
Hamilton véleményét is kikérte a sajtó Melbourne-ben, a hétszeres világbajnok üdvözölte a határozatot:
„Már nyilatkoztam ezzel kapcsolatban, mikor ez kiderült. Továbbra is úgy vélem, hogy nem kellene teret engedni olyan embereknek, akik tele vannak gyűlölettel. Szeretném elismerni a brazil kormány tettét. Csodálatos, hogy felelősségre vontak valakit, és így megmutatták, hogy ez a viselkedés nem tolerálható. A rasszizmus és a homofóbia semmilyen formában sem elfogadható, nincs helye ennek a társadalmunkban. Imádom, hogy ők (a brazil kormány) megmutatták ezt, és kiálltak a véleményükért. Bárcsak több kormány tenné ezt. Láttunk ugyanis ellenpéldákat, például Ugandában is, valamint más afrikai és közel-keleti országokban. Sokat lehet ebből tanulni” – tette hozzá a tavaly brazil állampolgárságot kapó brit világbajnok.
5 millió brazil real, vagyis körülbelül 340 millió forint befizetésére ítélték első fokon Nelson Piquet-t, aki korábban rasszista és homofób megjegyzésekkel illette Lewis Hamiltont.
Pénteken megszületett a döntés Nelson Piquet-nek, a Forma-1 háromszoros világbajnokának ügyében. Mint ismert, a brazil expilóta még 2021-ben tett rasszista és homofób megjegyzéseket Lewis Hamiltonra, amikor a hétszeres világbajnok Max Verstappennel történt silverstone-i ütközéséről beszélt. Szavait csak egy év múlva kapta fel a világsajtó, de akkor hatalmas felháborodást váltottak ki.
Piquet a „neguinho” szót használta használta a Mercedes versenyzőjére, aminek a magyar megfelelője is rasszista szándékot feltételez, az angolról nem is beszélve. A 70. születésnapját tavaly ünneplő egykori pilóta bocsánatot kért, és azzal védekezett, hogy portugál nyelvterületen nincs ennyire durva jelentése a szónak, ennek ellenére az F1-es társadalom kivetette magából, még a paddockból is kitiltották. Mint kiderült, saját hazájának igazságszolgáltatása sem fogadta el a magyarázatot.
A keresetet több brazíliai emberjogi szervezet nyújtotta be közösen, és 10 millió brazil realra perelték Piquet-t. Brazíliaváros 20. polgári bírósága első fokon végül ennek a felét, ítélte meg, vagyis a 23-szoros futamgyőztesnek körülbelül 340 millió forintnyi összeget kell befizetnie, de fellebbezhet a döntés ellen. Az erről szóló határozatban Pedro Matos de Arruda bíró kijelentette, hogy az összegnek nem csupán polgári, hanem különösen büntetőjogi funkciója van, hogy „a társadalom egy napon megszabaduljon a rasszizmus és a homofóbia káros cselekedeteitől”.
„Ez fontos döntés, mert az intolerancia nem virágozhat – jelentette ki Amanda Souto Baliza, a Piquet-t beperlő emberjogi szervezetek egyikét képviselő ügyvéd. – Az embereknek meg kell érteniük, hogy a diszkrimináció nem fér bele a társadalmunkba, és hogy továbbra is felelősségre vonjuk azokat, akik ilyen szerencsétlen és elítélendő magatartást tanúsítanak.”
Kollégája, Marlon Reis „hatalmas győzelemnek” titulálta az ítéletet, és ő is igyekezett a nagyobb képet vizsgálni. Piquet ugyanis azzal, hogy ilyen jelzővel illette Hamiltont, nemcsak neki okozott kárt, hanem társadalmi szempontból is igen káros hatást gyakorolt. Nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy személyében egy nagyon ismert emberről van szó, pláne Brazíliában.
A bíróság szerint Piquet a brazil társadalomnak is kárt okozott (Fotó: Tajthi Andrea)
„Nelson Piquet nemcsak Lewis Hamiltonnal került összetűzésbe, hanem a lelkébe gázolt minden olyan brazil embernek, akik állandó küzdelemben élnek az egyenjogúságnak és a diszkriminációmentességnek mint az együttélés alapvető szabályainak betartásáért – fogalmazott. – Nagy bajnokként a pozitív értékek népszerűsítésére kellene használnia a láthatóságát, nem pedig megvetésre és gyűlöletre buzdítania. Ez egy példátlan akció, amelyben bebizonyosodott, hogy egy személy ellen irányuló rasszizmus nemcsak egyéni jellegű károkat okoz, hanem az egész közösség lelkébe tipor, amit a bűnös nyilvános megítélése súlyosbít.”
Sajtóinformációk szerint a brazil ügyészség eljárást indít a rasszista kommentet elejető Nelson Piquet-re.
2021-ben, mikor a Verstappen-Hamilton csata a virágkorát élte, a háromszoros világbajnok az n-betűs szót használva jellemezte a brit pilótát. A Brit Nagydíjkeretein belül (ahol a holland már az első körben a falban találta magát riválisa megmozdulása miatt) nyilatkozott az ex-pilóta a Mercedes világbajnokával kapcsolatban, és a mondandója közben az a bizonyos kifejezés is elhagyta a száját.
Az ügyet csak egy évvel később kapta fel az F1-es társadalom. Nelson Piquet-ét „kivetette magából a közösség”, és kitiltották a paddockból is. Még a világszerte ismert Paulo Coelho is felszólalt, és elítélte honfitársa cselekedetét. Ugyan Piquet bocsánatot kért, ám a brazil szervezetek nem akarják annyiban hagyni az ügyet.
Nelson Piquet – Fotó: Tajthi Andrea
Az O Globo lap úgy tudja, hogy az Educafro és az Aliança Nacional LGBTQ+ hatására polgári peres eljárás indul Max Verstappen leendő apósa ellen. A szervezetek benyújtottak egy keresetet a bíróságon a háromszoros világbajnok ellen, amiben 10 millió brazil reál (~ 699 millió forint) kártérítést követelnek tőle. A vád „kollektív erkölcsi károkozás”.
A brazil szövetségi ügyészség álláspontja szerint Piquet megjegyzése nem csak Hamiltonra nézve volt sértő, hanem a színesbőrű és az LMBTQ+ közösségre is.
„Figyelembe véve a nemzetközi és a nemzeti normákat, a megjegyzés sérti az áldozatot, valamint a színesbőrű és az LMBTQ+ jogait is csorbítja.”
Hamilton cselekvésre sarkallt mindenkit:
Tavaly a hétszeres világbajnok is reagált a brazil megjegyzésére. A brit pilóta Instagram-oldalán a következőket mondta az üggyel kapcsolatban.
„Ez nem csak a nyelvezetről szól. Ezeknek a régimódi gondolkodásmódoknak változniuk kell, és nincs helyük a sportágunkban. Egész életemben ilyen célzásoknak és hozzáállásnak voltam kitéve. Rengeteg idő volt a tanulásra, eljött a cselekvés ideje.”
Bernie Ecclestone felidézte a „crashgate” néven elhíresült botrányt, amely alighanem jelentősen befolyásolta a 2008-as világbajnoki küzdelmet. A brit üzletember elismerte, ő és az FIA akkor elnöke nem sokkal az eset után tudomást szereztek a történtekről, és ha a szabályok szerint cselekednek, Lewis Haamilton aligha ért volna fel a csúcsra abban az évben.
A 2000-es évek végén két hatalmas botrány is megrázta a Forma-1-et. 2007-ben a McLaren ipari kémkedésére derült fény, két évvel később pedig arra, hogy Nelson Piquet Jr szándékosan csapta a falnak az autóját a 2008-as Szingapúri Nagydíjon. Ez utóbbiról árult el megdöbbentő részleteket Bernie Ecclestone, az F1 akkori vezérigazgatója és mindenható ura.
Piquet szándékos autótörése alighanem a világbajnokság kimenetelét is megváltoztatta
A háromszoros világbajnok Nelson Piquet fia azt követően árulta el, mi történt, hogy a Renault menesztette őt szezon közben. A brazil pilóta főnöke, Flavio Briatore arra utasította, hogy direkt törje össze az autóját, hogy ezzel segítse futamgyőzelemhez Fernando Alonsót, akinek taktikája sikerességéhez a biztonsági autó kellett. Édesapja tudott az esetről, és mint kiderült, Ecclestone-hoz, valamint az FIA elnökéhez, Max Mosley-hoz is eljutott az információ.
„Max és én a 2008-as szezon során értesültünk arról, hogy mi történt a szingapúri versenyen – nyilatkozta a 92 éves üzletember azF1-Insider.com-nak. –Piquet Jr elmondta édesapjának, hogy a csapat arra kérte, hogy egy bizonyos időpontban szándékosan hajtson a falnak, hogy előidézzen egy biztonsági autós fázist, és segítse csapattársát, Alonsót. Piquet Jr aggódott a szerződéshosszabbítása miatt, nagy nyomás alatt volt, ezért belement. Úgy döntöttünk, hogy egyelőre nem teszünk semmit. Meg akartuk óvni a sportágat, és meg szerettük volna menteni egy hatalmas botránytól. Ezért meggyőztem egykori pilótámat, Nelson Piquet-t, hogy egyelőre maradjon nyugodt.”
Az eset a világbajnoki címre is nagy hatással volt. Az addig a hétvégét uraló Felipe Massa bement tankolni, ám a cső rajta maradt az autón, és ezzel annyi időt vesztett, hogy nemhogy a győzelemre, de a pontszerzésre sem maradt esélye. Riválisa, Lewis Hamilton a harmadik helyen ért célba, vagyis nagyon leegyszerűsítve az akkori pontrendszer szerint feltehetőleg 11 egységet hozott neki a brazil pilótával szemben Piquet akciója.
Mindez kulcsfontosságú volt a végső sorrend szempontjából, hiszen Hamilton drámai körülmények között, az utolsó kör végén Timo Glockot megelőzve nyerte meg a vb-t Brazíliában, mindössze 1 pontos különbséggel. Az akkori szabályok szerint a végeredménye az FIA-gála után vált hivatalossá, onnantól kezdve semmilyen eszközzel nem lehetett rajta változtatni, így Massán már nem segíthetett az ügy nyilvánosságra kerülése. Azonban ha Ecclestone-ék akkoriban másképp döntenek, az mindent megváltoztathatott volna.
„Elég információnk volt ahhoz, hogy kivizsgáljuk az ügyet – folytatta a brit üzletember. – A szabályzat szerint ilyen körülmények között törölnünk kellett volna a szingapúri versenyt. Ez azt jelenti, hogy a világbajnoki tabella szempontjából olyan lett volna, mintha soha nem rendezték volna meg. Akkor Felipe Massa lett volna a világbajnok, nem pedig Lewis Hamilton.”
Ecclestone arra utalt, hogy ha feltételezzük, hogy minden ugyanúgy vagy közel ugyanúgy alakul, akkor a Szingapúri Nagydíj nélkül Massa 5 pont előnnyel lett volna világbajnok. Hamilton többek között ennek is köszönhetően érte utol a hétszeres világbajnok Michael Schumachert, de az egykori jogtulajdonos a történtek miatt ezt az elsőséget nem „adja meg” neki.
Ecclestone csak Schumachert tekinti hétszeres világbajnoknak (Fotó: Ron McQueeney/IndyCar)
„A mai napig sajnálom Massát – jelentette ki. – Hazai pályán, São Paulóban megnyerte a döntő futamot, mindent jól csinált. Elcsalták tőle a megérdemelt vb-címet, míg Hamiltonnak minden szerencséje megvolt, és megnyerte első bajnoki címét. Ma már másképp kezelném a dolgot. Ezért számomra még mindig Michael Schumacher az egyedüli rekorder a világbajnokságok tekintetében. Még akkor is, ha a statisztikák mást mondanak.”
