Címke: Mike Hawthorn

  • Egyszer már döntött a leggyorsabb kör az F1-es bajnoki címről, Ricciardo is lehet még a mérleg nyelve

    Egyszer már döntött a leggyorsabb kör az F1-es bajnoki címről, Ricciardo is lehet még a mérleg nyelve

    Amióta visszahozták a versenyen megfutott leggyorsabb körért járó pontot a Forma-1-be, a szabálynak nagyobb volt a füstje a pályán, mint a lángja a bajnoki tabellán, de azért nem jelenthető ki, hogy sohasem lett volna hatásuk. Összegyűjtöttük azt a maroknyi esetet, amikor igen – az igazán nagy durranáshoz viszont a régmúltba kell utaznunk.

    2019-ben módosult a Forma-1-es pontrendszer azzal a kiegészítéssel, hogy minden versenyen a leggyorsabb kört megfutó pilóta – feltéve, hogy az első tíz között véget – egy extra ponttal gazdagodik. Az elmúlt öt és fél évben sok alkalmat láttunk már arra, hogy olyan versenyzőket, akiknek több mint egy bokszkiállásnyi előnyük van a legközelebbi üldözővel szemben, csapatuk az utolsó körökben kerékcserére hív, hogy a friss lágy abroncsokkal várhatóan leggyorsabb kört futva eggyel több pontot szerezzen, hátha számít majd a végelszámolásnál.

    De a 2021-es szezonban a két bajnoki rivális is használt már egymással szemben olyan taktikát, mint amivel most a Szingapúri Nagydíjon Daniel Ricciardo kisegítette a Red Bullt: Silverstone-ban Sergio Pérezzel futtatták meg a leggyorsabb kört (a mexikói egy pontot érő 10. helyét is beáldozva), hogy elvegye azt Lewis Hamiltontól, Mexikóvárosban pedig Valtteri Bottas végezte el ezt a munkát a Mercedesnek Max Verstappen kárára. Végül ezek semmit nem számítottak, hiszen az elhíresült szezonzárón nyolc pont előnnyel nyerte meg első vb-címét a holland, leggyorsabb körökben pedig Hamilton csak 6:5-re volt jobb nála a szezon során.

    Hamilton szerint ráment a mentális egészsége arra, hogy a 2021-es dráma óta nem nyert

    A leggyorsabb körökhöz kötődő leghíresebb fordulat ráadásul nem egy nyereség, hanem egy vereség: a 2020-as Brit Nagydíj végén a Red Bull kihívta a második helyről Verstappent az extra egy pontért, pedig ha ezt nem teszik meg, extra hét pontot és egy győzelmet kaphattak volna, Hamilton ugyanis összeszedett egy defektet az utolsó körben, de mivel az ellenfele önként beírt magának nagyjából 25 másodpercnyi hátrányt, elég előnye maradt, hogy elsőként poroszkáljon el a célig a Mercedesszel.

    Na de tényleg, volt-e bármikor, bármi hatása a bajnoki tabellákra annak, hogy sok verseny végén már jó ideje a leggyorsabb kör hajhászása viszi el a fókuszt? Tényleg volt ezeknek akkora jelentősége, mint amekkora figyelmet kapnak a közvetítésben, a közösségi médiában?

    A szabály bevezetése óta eltelt öt szezonból 2019-ben, 2021-ben és 2022-ben ha kivonjuk a bajnokság végeredményéből a leggyorsabb körökért kiosztott extra pontokat, akkor sem mozdulna el a pozíciójából egyetlen csapat vagy versenyző sem.

    2020-ban azonban találunk egy esetet, amikor lenne hatása ennek a levonásnak. Abban az évben a mclarenes Carlos Sainz pontegyenlőséggel győzte le a Red Bull-os Alexander Albont (105:105) az egyéni tabella 6. pozíciójáért, monzai második helyének köszönhetően rangsorolt előrébb. Igen ám, de a spanyol egy pontot leggyorsabb körrel szerzett, ennek elvesztése pedig 2025-ös williamses csapattársa mögé sorolná őt a végelszámolásban.

    A 2023-as évre áthelyezve a tekintetünket kimondható, hogy a leggyorsabb körös szabállyal a versenyzők közül eddig kizárólag a spanyolok jártak jól, hiszen tavaly Fernando Alonso győzte le Charles Leclerc-t annak köszönhetően, hogy Zandvoortban ő zsebelte be az extra pontot. Leclerc-nek az év során egy ilyen sem jött össze, végül pedig 206:206-tal végeztek, de több második helyen révén Alonsóé lett az összetett negyedik helye.

    Alonsót elkapták, a csodacsapat kitartott, de mi lesz Verstappennel? – az F1 kétarcú szezonjai

    A legnagyobb, dollármilliókban is mérhető hatást kétségtelenül a 2023-as konstruktőri tabellára mérték a leggyorsabb körök, hiszen a Mercedes három ponttal előzte meg a Ferrarit a második helyért, miközben öt extra pontot is gyűjtöttek, míg az olaszok egyet sem – ennek levonásával pedig megfordulna köztük a sorrend. Persze az ilyen alternatív esetek felvázolásánál mindig érdemes leszögezni, eltérő pontállás mellett a csapatok versenyei is máshogy alakulhattak volna.

    A fenti három esetből látható, hogy bár ritkán, de képes megbolygatni az élmezőny állását is ez az aprónak tűnő nyereség, már csak ennek fényében sem zárható ki, hogy akár a bajnoki cím sorsában is lehet szerepe annak, hogy ki mennyi leggyorsabb kört futott, amennyiben Lando Norrisnak a hátralévő hat futamon (és három sprinten) sikerül ledolgoznia 52 pontos hátrányát Verstappennel szemben. A holland kettő, a brit négy extra pontot gyűjtött eddig idén, és utóbbi az, ami lehetne öt is, ha Ricciardo nem avatkozik közbe Szingapúrban.

    Ricciardo végítélete már az előtt meg volt írva, hogy 2018-ban elhagyta a Red Bullt

    Mossnak bajnoki címbe került

    Ne feledjük, a leggyorsabb körös szabály nem teljesen újdonság az F1-ben, hiszen a sport indulásakor, 1950 és 1959 között szintén adtak egy pontot annak, aki azt elérte a futamon, bármilyen pozícióban is jutott el a célig. A sport akkori formája persze vajmi kevés ponton vethető össze a jelenlegivel. Ez az egy pont is jóval értékesebb volt, mint most, hiszen még csak nyolc pont járt a győzelemért a mostani 25 helyett, és a szezonok hossza is nagyjából a harmada volt a jelenleginek.

    Több esetet is találunk, amikor ez fontos pozíciókról döntött, 1953-ban ugyanis Juan Manuel Fangio elveszítette volna a második helyet Giuseppe Farinával szemben, 1954-ben pedig José Froilán González helyett Mike Hawthorn lett volna a második.

    Az igazán fontos fordulat azonban 1958-ban, Hawthorn kárára állt volna be. A Ferrari britje ugyan csak egy győzelmet szerzett abban a szezonban, de kiegyensúlyozott teljesíténye révén egy ponttal így is megelőzte Stirling Mosst a bajnoki harcban, pedig honfitársa négyszer is nyert. Ám Hawthorn öt versenyen futotta meg a leggyorsabb kört, míg Moss csak hármon. Igaz ugyan, hogy Hawthorntól csak négy pontot kellene levonnunk, hiszen egyik pontja egyébként is zárójelbe került, mivel abban az évben csak a versenyzők hat legeredményesebb hétvégéjét számolták be az összesítésbe, de pontegyenlőséggel így is alulmaradt volna Moss-szal szemben. Aki pedig a leggyorsabb körös szabálynak köszönheti, hogy csak a világbajnoki címet sosem szerző legjobb versenyzők között tartják számon, nem pedig az első brit világbajnokként.

    Honfitársa, a legfrissebb brit világbajnok titulusára áhítozó Norris csak remélheti, hogy nem jut ugyanerre a sorsra – és főleg nem egyetlen ponton fog múlni, akkor ugyanis okkal melegítheti fel mindenki Ricciardo utolsó, igencsak véleményes F1-es megmozdulását.

    A Red Bull négy autóval harcol Norris ellen? A McLaren furcsállja Ricciardo húzását

  • Súlyos beteg volt, mégis közúton vesztette életét, egy Mercedest üldözve

    Súlyos beteg volt, mégis közúton vesztette életét, egy Mercedest üldözve

    1959-ben ezen a napon, január 22-én hunyt el a Ferrari világbajnoka, Mike Hawthorn.

    1958 világbajnoka mindössze 29 éves volt, mikor egy közúti balesetben életét vesztette Surrey megyében. Mindegy egy hónappal az után történt, hogy bejelentette visszavonulását.

    A megnyerő külsejű férfi a hölgyek kedvence is volt. Népszerűsége pedig arról is elvonta a figyelmet, hogy súlyos beteg volt: egyik veséjét eltávolították, a másik pedig leállt. Végül mégis egy baleset lett a veszte.

    Állítólag egy Rob Walker által vezetett Mercedes előzte meg őt az úton. Hawthorn azonban irtózott a márkától és a németektől, ezért „meg akarta mutatni neki”, és üldözőbe vette a Mercedest a Jaguárjával. Ám a nedves időben elveszetette uralmát az autó felett, és több mint 100 métert csúszott, még nem nekicsapódott egy teherautónak és felborult.

    Embed from Getty Images

    Walker az eset után arról számolt be, hogy látta, ahogy Hawthorn megelőzi őt az úton, és még integetett is neki a Jaguarból.

    Hat évvel később Hawthorn édesapja tíz mérfölddel odébb, de ugyanazon az úton szenvedett halálos autóbalesetet.

  • Ecclestone életét ilyennek még nem láttad, avagy előzetes a róla készült sorozatról

    Ecclestone életét ilyennek még nem láttad, avagy előzetes a róla készült sorozatról

    A képernyőkre került Netflix-kiadás körüli felhajtás miatt a doku-sorozatok mostanában igencsak divatosak, így nem maradhat ki ebből Bernie Ecclestone sem.

    Éppen ideje volt tehát, hogy a BAFTA-díjas „Senna” írójának és producerének, Manish Pandeynek a legújabb műve karácsonykor kerüljön fel a Discovery+-ra és más nemzetközi platformokra. (Magyarországon a Spektrum TV-re.)

    A Forma-1-et több mint 40 éven át uraló Bernie Ecclestone-t 2017-ben félreállították. Azóta pedig a Liberty Media rányomta a bélyegét a sportágra. Most azonban a 92 éves Ecclestone is megmondja a frankót. A Pandey által írt és rendezett új, nyolcrészes doku-sorozat egyetlen főszereplőjeként Ecclestone 1950-től egészen 2017 végzetes napjáig meséli el a történetét. Ezután a Liberty újonnan beiktatott F1-vezérigazgatója, Chase Carey több mint 35 év után a sportág ringmesterének ajtót mutatott.

    A műsor hihetetlenül gazdag archívumból építkezik, 1950-től kezdve látványos felvételekkel, köztük az első silverstone-i nagydíjjal, ahol Ecclestone is jelen volt. A Forma-1 frontembereként Ecclestone a kevés szó embere volt, de itt központban van. Látszólag kényelmesen mesél saját történetéről, olykor vicces, máskor rendkívül szomorú meglátásokkal.

    A korai, az 50-es, 60-as és 70-es éveket felölelő részekben kikerülhetetlenül sok versenyző halálával végződő balesetet látunk. A száguldó cirkusz kezdeti időszakában az autók és a versenypályák szánalmasan elégtelen biztonsága lehangolóan ismerős. Telnek az évtizedek, és egyre több nagy nevet veszítünk el: Hawthorn, Collins, Rindt, Cevert, Villeneuve. Ecclestone is kivette a részét a biztonság növelésében, különösen akkor, amikor az 1980-as években átvette a sportág irányítását. Sid Watkins professzort kérte fel, és a Forma-1 orvosi felügyelőjének nevezte ki.

    Ecclestone akkor a legjobb, amikor a zárt ajtók mögötti üzleteit írja le, ami a szakmája volt. Mivel ezeket az anekdotákat szinte lehetetlen archívummal illusztrálni, a készítők elegáns megoldást találtak a képregény stílusú animációval, ami giccsesnek hangzik, de valójában jól működik.

    Ennek ellenére az archívumkutató remekül dolgozott. Valódi felvételeket láthatunk arról, ahogy a versenyek promóterei pénzkötegeket adnak át Ecclestone-nak. Ő szépen elrendezi őket az aktatáskájában, és megköszöni az üzletet. Csodálatosan hangulatos felvételeket láthatunk a londoni Warren Street-i használt autókereskedésről is, ahol Mr. E. üzletkötőként kezdte a pályafutását.

    A sorozat azonban minden bizonnyal a történelem legnagyobb Forma-1-es videóarchívum-beszerzését tartalmazza. A versenyakciók mellett akadnak gyöngyszemek is, ahogy azt a Senna filmben is láthattuk. Jean-Marie Balestre, az FIA 1980-as évekbeli elnöke, akivel Ecclestone az F1 irányításáért küzdött. Balestre a „Sennában” főszerepet játszott, és ismét egy nagyképű pojácaként van ábrázolva, akit Ecclestone pár remek humorú és esetlen jelenetben kifiguráz.

    A készítők nem kis kihívást állítottak maguk elé azzal, hogy Bernie-t tették meg a sorozat fő narrátorának; a történetet teljes egészében az ő szemszögéből látjuk. A sportág történetének más nagyszerű alakjai is megszólalnak, de csak korabeli interjúk részleteiben. Olyan alakok, mint Graham Hill, Colin Chapman, akiket a maguk idejében örökítettek meg.

    A dolog azonban működik. A fő történetmesélő elemeknél Ecclestone-t egy világos, teljesen fehér környezetbe helyezik. Egyenesen a kamerába néz, az arcát úgy világítják be, hogy minden szikár körvonala látható legyen. Mivel nem tud elbújni, az arca párhuzamosan mesél; van benne érzelem, némi megbánás, rengeteg humor és a pontszámok elszámolásának a fanyar pillanatai.

    https://twitter.com/ManishPics/status/1599785313571786752

    Ecclestone az utóbbi időben többször került a címlapokra a rossz megszólalásai miatt, amikor ellentmondásos kijelentéseket tett Putyinról és Szaddám Huszeinről. De ez a dolga nem a címlapokról szól, hanem egyértelműen a kisfiának, Ace-nek szóló hagyatékról, aki 89 évvel fiatalabb Ecclestone-nál, és nem valószínű, hogy a saját szájából ismerheti meg részletesen apja történetét. Így viszont mindannyian megismerhetjük azt.

    Számos életrajzíró és filmkészítő szerette volna elmesélni Bernie történetét. Pandey a megfelelő időben, a megfelelő helyen volt a megfelelő ötlettel, és Ecclestone annyira megnyílt, amit bárki, aki vele dolgozott a királykategóriában, nehezen tud elképzelni.

    Természetesen, akárcsak abban a másik, jelenleg sokat emlegetett doku-sorozatban, itt is csak a főszereplő oldalát ismerhetjük meg a történetnek, de bárki számára, akit érdekel az F1, hogy hogyan lett belőle évi 2 milliárd fontos üzlet és a világ egyik legnagyobb sportága, ez a sorozat sok hiányosságot fog pótolni.

    Természetesen, akárcsak abban a másik, jelenleg sokszor emlegetett doku-sorozatban, itt is csak a főszereplő oldalát ismerhetjük meg a történetnek, de bárki számára, akit érdekel a Forma-1, hogy miképp lett belőle évi 2 milliárd fontos üzlet és a világ egyik legnagyobb sportága, ez a sorozat sok ilyen jellegű részletre választ ad majd.

    8 részes F1 sorozat érkezik Ecclestone életéről, mutatjuk hol és mikor nézheted!

  • Újabb díjat nyert Lewis Hamilton és ezzel is rekorder

    Újabb díjat nyert Lewis Hamilton és ezzel is rekorder

    Lewis Hamilton 15 év alatt 11. alkalommal nyerte meg a Hawthorn Memorial Trophy-t, és ezzel ő lett a legelismertebb nemzetközösségi versenyző a Forma-1-ben.

    Hamilton mindenkinél többször nyerte el a díjat, amelyet a Motorsport UK Night of Champions elnevezésű rendezvényen adtak át a közelmúltban.

    A díjat 1959-ben alapították Mike Hawthorn, Nagy-Britannia első Forma-1-es világbajnoka és Le Mans-i 24 órás verseny győztese emlékére, aki alig három hónappal az F1-es bajnoki cím megszerzése után közúti balesetben elhunyt.

    Nigel Mansell áll Hamilton mögött a listán, aki hétszer nyerte meg a Hawthorn Emlékdíjt, a többi többszörös győztes között olyanokat találunk, mint Jack Brabham, Jenson Button, David Coulthard, Damon Hill és James Hunt.

    Hamilton a második helyen végzett a bajnokságban 2021-ben, a Mercedes pilótája azonban megelőzte a díj többi jelöltjét. Daniel Ricciardo, Lance Stroll, Lando Norris, George Russell és Nicholas Latifi is esélyes volt a trófeára.

    A Bajnokok Éjszakája a londoni Royal Automobile Clubban került megrendezésre. Az ünnepségen a motorsport-sorozatok brit győzteseit is ünneplik több különböző szakágban, a díjátadón pedig olyan prominens személyiségek is részt vettek, mint Sir Jackie Stewart – aki maga is négyszer nyerte meg a Hawthorn Memorial Trophyt.

    Stewartnak a Motorsport UK életműdíjat adták át a motorsportban eltöltött hosszú pályafutásáért, illetve a motorsport PR-legendáját, Ann Bradshaw-t is elismerték, aki 50 évet töltött a motorsportban, és az egyik első női sajtófőnök volt a Forma-1-ben, amikor 1985-ben a Williamshez került.

    Dr. Ian Roberts, az FIA orvosi mentés koordinátora szintén megkapta a Mihály kenti herceg érdemrendjét, az Egyesült Királyságot a Forma-1-es orvosi autóban a világszinten képviselő szerepéért.

    Más szériák versenyzőit és prominens személyiségeit is kitüntették, így például a Williams fejlesztőpilótája és kétszeres W Series bajnok Jamie Chadwick kapta a Gallagher Team UK Év versenyzője díjat a sportteljesítményéért és a sporthoz való hozzájárulásáért.

  • Íme a Forma-1 „állatkertje”, avagy régi és új pilóták becenevei!

    Íme a Forma-1 „állatkertje”, avagy régi és új pilóták becenevei!

    Listát készítettünk azon Forma-1-es versenyzőkről, akik valamilyen állatról kapták a becenevüket. Ez bizony nem mindennapi lista!

    Az évek során a Forma-1-ben ilyen, vagy olyan okból, a pilótáknak különböző kifejezések ragadtak a nevéhez. Talán a legérdekesebbek ezek közül is az állatos becenevek. Íme a lista a legismertebbekről.

    ?? José Froilán González, a Pampák Bikája & ?? Carlos Reutemann, a Bika (El Lole)

    A pampák, vagyis az argentin rónák szülötte agresszív vezetési stílusa miatt kapta az elnevezést. Később honfitársát, Carlos Reutemannt az „El Lole” vagyis Bika megnevezéssel illették.

    ?? Piero Taruffi, az Ezüst Róka (El Zorro Plateado)

    Korán őszült, és – bár valószínűleg véletlen egybeesés – egy ideig a Mercedes, tehát az Ezüst Nyilak gyári pilótája is volt.

    ?? Mike Hawthorn, a Pillangó (le Papillon)

    Az 50-es években a különböző vezetési stílusok között látványos eltérés volt. A nyújtott karos technika egyik legjelesebb képviselője volt Hawthorn, akit a legelegánsabbnak tartottak e téren.

    ?? Dennis Hulme, a Medve & ?? Jody Scheckter, a Medvebocs

    Két nagyhajú versenyző – igaz, Hulme pályafutása végén már kopaszodott -, akik nem éppen atletikus testalkatukról voltak híresek. Ráadásul mindketten a déli féltekéről származnak.

    ?? Chris Amon, a Kedves Kiwi (Kind Kiwi)

    Bár a kiwi szó ugyanúgy vonatkozhat egy új-zélandi emberre, mint a gyümölcsre vagy a madárfajtára, a móka kedvéért Chris Amont is belevettük a listába. Rendkívül szerencsétlen pilóta volt, sokan a legjobbnak tartják, aki nem nyert futamot.

    ?? Fittipaldi testvérek

    Míg a nagytestvér, Wilson Tigrao, azaz Tigris néven volt ismert, addig a „kis” Emerson megmaradt Egérkének (avagy anyanyelvén Rato), legalábbis odahaza Brazíliában.

    ?? Niki Lauda, a (Szuper)patkány

    Még egy rágcsáló, Laudának nagy fogai okozták a gúnynevet. Ez azonban csak egy volt az osztrák becenevei közül, a franciák a „l’Ordinateur” vagyis Számítógép nevet aggatták rá.

    ?? Vittorio Brambilla, a Monzai Gorilla

    Sokan ütközéseik miatt kaptak becenevet, így járt a többek között erős kézszorítással rendelkező Brambilla is. Egyetlen győzelmét is úgy szerezte, hogy a kockás zászló után nem jutott el az első kanyarig megpördülés nélkül.

    ?? Nigel Mansell, az Oroszlán (Il Leone)

    Amikor a Ferrarihoz érkezett, robusztus vezetési stílusa, és Anglia címerállata után kapta Mansell a tifositól ezt a becenevet. Eközben nálunk lovat kapott…

    ?? Daniel Riccardo, a Méhészborz (Honey Badger)

    2014-ben három győzelmet is sikerült kicsempésznie a Mercedes odújából, így kapta Ricciardo a Mézesborz elnevezést. Hírnevét azóta sem cáfolta meg, többször győzött rendhagyó futamon.

  • Race to Immortality: 2 év alatt 5 Ferrari versenyző hunyt el

    Race to Immortality: 2 év alatt 5 Ferrari versenyző hunyt el

    A Williams és a McLaren film után már nem hagyhattuk ki a Ferrari dokumentumfilmjét sem, mely a Race to Immortality címet viseli, ami körülbelül annyit tesz: Versenyezni a halhatatlanságig.

    A film a Ferrari első F1-es 10 évét öleli fel, 1950 és 1960 között.

    Az alapítóról, Enzo Ferrariról, a film hosszát figyelembe véve nem sokat tudunk meg, azon kívül, hogy édesapját korán elvesztette, az autók jelentettek számára mindent, kedvelte az angol versenyzőket és nehezen viselte a sikertelenséget.
    Az is elhangzik, hogy Ferrari többre tartotta az autókat a versenyzőknél, méghozzá azért, mert az autók lojálisak maradnak hozzá.

    Ahhoz képest, hogy a Ferrari a Forma-1 kezdete óta, 1950-től jelen van a sportban, némileg furcsa, hogy a versenyzők tekintetében a film Mike Hawthornnal indul, és gyakorlatilag ő a fő vonal az egész film során.
    Na de miért is Hawthorn? Miért nem esik szó Ascariról, Farináról, von Tripsről? A film teljes mértékben az említett tíz évben, a Ferrari versenyzőjeként elhunyt nevekről szól.

    Előbb Peter Collins kerül képbe, Hawthorn jó barátja, majd további Ferrari versenyzők: Eugenio Castellotti, Luigi Musso, és Alfonso de Portago. Az öt versenyző két év leforgása alatt hunyt el.

    Enzo Ferrarit dühítette, hogy a modenai pályán egy Maseratié volt a körrekord. Ezt akarta megdönteni 1957-ben egy privát teszten Castellotti, mikor balesetet szenvedett és életé vesztette.
    Nem sokkal később de Portago vesztette életét a neves, ám veszélyes versenyen, a Mille Miglián, Edmund Nelsonnal az oldalán. A baleset során több néző is meghalt, ami akkoriban nem volt ritka, ám ezúttal volt köztük öt gyerek is, ami mindenkit megrázott.

    Az 1958-as Francia Nagydíjon Musso vesztette életét, miközben Hawthorn-t üldözte.
    1958-ban Collins már a visszavonulást fontolgatta. Bár felesége, Louise King rendre elkísérte a versenyekre és ott segédkezett is az időmérésben, a nürburgringi verseny előtt Collins arra kérte nejét, ezúttal ne menjen vele. Talán megérezte mi vár rá: a versenyen balesetet szenvedett és meghalt.
    Az eset Hawthorn-t is megviselte. Megnyerte ugyan az ’58-as bajnokságot, majd bejelentette visszavonulását. Hawthorn egyébként gyógyíthatatlan vesebetegségben szenvedett, már csak néhány hónapja lehetett hátra, mikor 1959 januárjában egy közúti balesetben életét vesztette.

    A film tehát, címéhez hűen a Ferrari ’50-es években elhunyt versenyzőlegendáinak állít említek. Ugyanakkor szinte kívánja a film a folytatást, mely elvezet egészen napjainkig…