Egy Forma–1-es mérnökök tudására alapuló vállalat Mike Gascoyne vezetésével bizonyítékát adja annak, hogy az F1-es autók tervezéséhez szükséges tudás a hadiiparban is hasznosítható: a Renault és a Toyota korábbi technikai igazgatója most az orosz-ukrán háború alakításában játszik fontos szerepet.
A brit mérnök 1989 és 2016 között összesen 27 évet töltött el az F1-ben, neve leginkább a 2000-es években forgott a köztudatban, amikor a Jordan, a Benetton/Renault és a Toyota technikai igazgatója is volt. Gascoyne később a 2010-ben érkező egyik új csapat, a Lotus/Caterham vezetőségében töltött be fontos szerepet. Bár igazi élcsapathoz sohasem került, tevékeny szerepet vállalt a Jordan legsikeresebb időszakában 1999-ben, a Renault-nál pedig az ő felügyelete alatt épült meg az az R23B modell, amellyel Fernando Alonso megszerezte első futamgyőzelmét a 2003-as Magyar Nagydíjon – noha ennek pillanatában Gascoyne az újabb csapatváltása miatt már szabadságát töltötte.
A most 62 éves szakember már ekkor, 2003-ban megalapította mérnöki-fejlesztői vállalatát, az MGI-t, amelynek fő tevékenysége könnyű kompozit megoldások fejlesztése a repülőgépipar, az autósport és az autóipar számára. A cég alkalmazottai között pedig többen vannak olyanok, akik Gascoyne-hoz hasonlóan szintén F1-es múlttal rendelkeznek.
A világ folyamatai úgy hozták, hogy az Oxfordshire-ben működő cég az utóbbi években a hadiiparba is beszállt, részben az általuk gyártott drónokkal segíti az Egyesült Királyság az orosz invázió ellen védekező Ukrajnát a 2022 óta tartó háborúban. Gascoyne ezzel kapcsolatban nagyon egyértelműen fogalmazott a BFBS Forces News YouTube-csatornája által készített riportban: kamikazedrónokról van szó, amelyeket robbanóanyaggal szerelnek, és feladatuk, hogy becsapódjanak a kijelölt célpontba.
Kínai szuperkatonák kiképzéséhez használták fel Charles Leclerc agyhullámait?
„Amikor megalapítottam az MGI-t, még az autósportban voltam, és sohasem gondoltam volna, hogy a védelmi szektorban fogok dolgozni és egyirányú drónokat tervezek majd. De a világ jelenlegi helyzetében, ha meg akarjuk őrizni az eddigi életmódunkat, szükségünk van ezekre az eszközökre” – fogalmazott Gascoyne.
„Nem minden cég akar beszállni a hadiiparba, ami teljesen érthető, de számomra nem jelent problémát, hogy a mérnöki tudásunkat Ukrajna megsegítésére fordítsuk, hiszen ez a helyes dolog.”
A szakember kétféle drónt mutatott be. A Skyshark egy kisebb repülő szerkezet, amely 10-20 kg hasznos teher szállítására képes, 250 km-es hatótávval rendelkezik, és 450 km/órás sebességgel jut el oda. Miután Európa-szerte megnőtt az igény az ilyen drónokra, megszületett egy nagyobb modell, a Tigershark is. Előbbit 50 ezer alatti (vélhetően angol fontra gondolt, de nem egyértelműsítette), utóbbit 400 ezer alatti áron adják el Ukrajnának, akik kifejezetten költséghatékony megoldások iránt érdeklődnek – vagyis a lehető legkisebb költségvetésből a lehető legjobb technológia előállítására való törekvés, ami az F1-ben is fontos szempont, itt is előkerül.
„Különféle problémákat kell megoldanunk, amelyek próbára teszik a mérnöki képességeket. Ilyen a teherszállítási kapacitás, vagy a navigáció olyan környezetben, amelyben zavarják a műholdjeleket. Fontos számukra a hatékonyság, vagyis hogy ezek a járművek megcsinálják, ami a feladatuk, szóval eltalálják a célt, és fontos az áruk is. Ez komoly versenyhelyzet elé állít minket, de a Forma–1-es múltunknak köszönhetően sok tapasztalatunk van a versenyorientált mérnöki munkában. A Forma–1-ben is kéthetente egy harcot vívtunk a világ körül azért, hogy mi legyünk a leggyorsabbak és a legjobbak” – állította párhuzamba a mérnöki munka két nagyon eltérő hasznosítású területét Gascoyne.
