Címke: Michelin

  • „Abszolút baromság” – Ez lehet az F1 egyik legnagyobb tévhite?

    „Abszolút baromság” – Ez lehet az F1 egyik legnagyobb tévhite?

    22 éve a mai napon, október 12-én nyerte hatodik világbajnoki címét Michael Schumacher. Miután a német pilóta a Ferrarival szerzett címei közül ez volt a legfontosabb, még jó ideig lehetett elemezgetni, hogy kinek min ment el a végső győzelem, sokan pedig a mai napig felemlegetik, hogy a Michelin kénytelen volt a Magyar Nagydíj után változtatni a gumijain a Ferrari panasza miatt, azaz „az FIA segítette vb-címhez Schumachert.” Ezt azonban megdöbbentő kijelentések sorozatával a Michelin motorsport-főnöke már egy évvel később cáfolta, mi pedig most testvéroldalunkon, a Rallycafe.hu-n megjelent alábbi írás megosztásával mutatjuk meg, miért volt „abszolút baromság” az egész ügy.


    Michael Schumacher és a Ferrari 2003-as világbajnoki címét némileg beárnyékolta a Magyar Nagydíj után kirobbant gumiügy, amely során az FIA változtatott a méréseken, ezzel abroncsainak módosítására kötelezve a Michelint. De vajon tényleg az történt, amire a legtöbben emlékeznek?

    Ma van az évfordulója annak, hogy Michael Schumacher összességében hatodszor, a Ferrarival pedig zsinórban negyedszer lett világbajnok a Forma–1-ben. A 2003-as szezon a német pilóta és a Scuderia vb-győzelemmel végződő évei közül kétségtelenül a legszorosabb volt, hiszen Schumacher mindössze 2 ponttal nyert úgy, hogy az utolsó futamon akár el is bukhatta volna a címet. Na de vajon akkor is nyert volna, ha a Magyar Nagydíj után nem robban ki a Michelin gumijaival kapcsolatos botrány?

    Michael Schumacher, Ferrari, Japán Nagydíj, 2003
    Schumacher szuzukai pontszerzése biztosította, hogy a végül második helyen befutó Räikkönen győzelme esetén is az övé legyen a cím / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Egy olyan szoros évet, mint amilyen a 2003-as is volt a Forma–1-ben, természetesen nüanszok döntenek el, ezért kár kiemelni egy-egy pillanatot, hiszen számtalan olyan momentum akad, amelyek utólag nézve döntőnek bizonyulhattak. Ezért felesleges például Schumacher nürburgringi visszatolását emlegetni – amely egyébként teljességgel szabályos volt – 2003 kapcsán, vagy egyéb hibákat, utólag rossznak bizonyuló taktikai döntéseket kiemelni. Ám akadnak olyan dolgok is ezzel az évvel kapcsolatban, amelyekről érdemes beszélni, mint például Kimi Räikkönen sorozatos, alighanem vb-címbe kerülő hibái, vagy a McLaren hamvába holt MP4-18-as konstrukciója.

    Ezekről korábban már ITT, illetve ITT írtunk, arról viszont még nem, hogy milyen hatása lehetett a világbajnoki cím kimenetelére a Magyar Nagydíj után kirobbant gumibotránynak.

    Bajban volt a Bridgestone

    Miután a címvédő Schumacher június közepén megnyerte a Kanadai Nagydíjat és átvette a vezetést a pontversenyben, zsinórban öt futamon át nem tudott győzni, a Hockenheimben és a Hungaroringen tapasztalt forróságban pedig a Ferrari is bántóan versenyképtelennek bizonyult. A gyengébb teljesítményért pedig jelentős részben a gumik voltak a felelősek, a Ferrari által használt Bridgestone a forróságban ugyanis egyszerűen nem tudta hozni az összes többi topcsapat (McLaren, Williams, Renault) által használt Michelin-ek szintjét.

    Michael Schumacher, Ferrari, Magyar Nagydíj, 2003
    Szenvedősre sikerült a nyár Schumachernek és a Ferrarinak / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Németországban a mindennek tetejébe defektet kapó Schumacher volt az egyetlen Bridgestone-t használó pilóta az első hétben (7. lett), a Hungaroringen pedig ugyanez a megállapítás már az első 8 helyezettre volt igaz, ráadásul az utolsó pontszerző helyen célba érő (akkor még csak az első 8 helyezett kapott pontot) ötszörös világbajnok körhátrányban fejezte be a versenyt. Schumacher előnye emiatt három futammal (fura ezt leírni úgy, hogy augusztus végén rendezték a magyarországi versenyt, de a jelenlegi 24-el szemben abban az évben csak 16 futamból állt a versenynaptár) a szezon vége előtt Juan Pablo Montoyával szemben egy, Kimi Räikkönennel szemben pedig két pontra olvadt, míg a Ferrari elveszítette az első helyet a Williamsszel szemben a konstruktőrök között.

    A mogyoródi viadal után azonban történt valami, amire sokan úgy gondolnak vissza, mint a világbajnokság alakulását jelentősen megváltoztató, a vb-címet gyakorlatilag a Ferrarinak ajándékozó fordulatra.

    Ami addig jó volt, már nem volt jó

    Történt ugyanis, hogy a Bridgestone megosztotta azon megfigyelését a Ferrarival, miszerint bizonyos körülmények között a Michelin első gumijainak menet közben szélesebbé válik a futófelülete, ami értelemszerűen extra tapadást eredményez, majd a Ferrari értesítette erről az FIA-t. Mivel az 1999-es szezon óta 270 mm-ben volt meghatározva az első gumik futófelületének maximális szélessége, joggal vetődik fel a kérdés, hogy a szélesebb gumi miként nem volt szabálytalan? Nos, úgy, hogy a futófelület szélességét a gumik új állapotában mérték, használt állapotukban pedig nem.

    A Michelin tehát feszegette a határokat úgy, ahogyan a csapatok a hajlékony aerodinamikai elemekkel kísérleteznek, miközben az egyetlen mérésen átment. Az FIA azonban nem hagyta annyiban a dolgot és közölte, hogy a három héttel a magyarországi futam után esedékes Olasz Nagydíjtól a verseny után is mérni fogja a futófelület szélességét, változtatásra kényszerítve ezzel a francia gyártót.

    Juan Pablo Montoya, Williams, Michael Schumacher, Ferrari, Magyar Nagydíj, 2003
    Montoya és Schumacher a 2003-as Magyar Nagydíjon / Fotó: BMW Picture by John Townsend

    A Michelin pedig el is végezte a szükséges módosításokat, amivel az FIA lezártnak tekintette az ügyet, a közvélemény és a riválisok azonban nem elégedtek meg ennyivel, és az Olasz Nagydíjon valóságos hadjáratot indítottak a Ferrari ellen. Az általános vélekedés természetesen az volt, hogy a maranellóiak csak nem tudnak emelt fővel veszíteni, és amint veszélybe került a győzelmi szériájuk folytatása, az FIA-hoz rohantak panaszkodni.

    Ron Dennis, a McLaren csapatfőnöke az FIA pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „helyénvaló volt a sajtó reakciója”, mert az újságírók „tényekre alapozzák” a véleményüket, ami azért nem volt helytálló megállapítás. A sajtószobában eközben vágni lehetett a feszültséget – nem csoda, hiszen Dennis mellett Patrick Head, a Williams technikai igazgatója; Flavio Briatore, a Renault csapatfőnöke; illetve Ross Brawn, a Ferrari technikai igazgatója voltak jelen, azaz 4-1 volt az arány a michelines csapatok javára –, az újságírók közül pedig többen is igyekeztek adni a lovat az olaszok riválisai alá. Egy Hongkongból érkezett újságíró például arról kérdezte Headet, emlékszik-e olyan esetre, amikor az FIA nem a Ferrarinak kedvező módon értelmezett egy szabályt, mire Ross Brawn közbeszólt, az újságíró azonban nemes egyszerűséggel csendre intette, hogy várja ki a sorát.

    Nem szándékosan csináltak szélesebb gumit

    Hogy értsük, mire mehetett ki ez az egész játék, fontos ismerni azt, hogy mi történt korábban. A Michelin 2001-ben szállt be az F1-be, ám már a 2000-es szezon során felkereste az FIA-t amiatt, hogy pontosítsák a gumikra vonatkozó előírásokat, mert sem ők, sem a Bridgestone nem szerette volna, ha a futamok utólag, a zöld asztalnál, a gumik utólagos méricskélésével dőlnek el. A kopásra vonatkozó határértékek mellett ekkor vetődött fel a futófelület szélességének mérése is. Pierre Dupasquier, a Michelin motorsport főnöke az Atlas F1-nek felidézte, hogy amikor megkérdezték, miként mérik majd, hogy az első gumik megfelelnek-e a 270 mm-es határértéknek, eleinte az FIA sem tudott válasszal szolgálni, és visszadobta a labdát a Michelin-nek, hogy mondják meg ők, mit szeretnének.

    Pierre Dupasquier, Patrick Head, Mario Theissen, Williams, BMW, Michelin
    Balról jobbra: Pierre Dupasquier, Patrick Head és Mario Theissen, a BMW motorsport főnöke / Fotó: BMW

    „Azt mondtuk, hogy »Ez tőletek függ, csak szóljatok, hogy miként fogtok ellenőrizni, mi pedig ehhez tartjuk magunkat«, mivel az F1-ben senki nem hagy benne egyetlen százalékot sem, mindig mindenki mindennel a határon van, mert ez egy ilyen játék. Erre megkérdezték, hogy mit javasolunk, mire azt mondtuk, hogy »Nagyon-nagyon nehéz kopott gumin futófelület-szélességet mérni, mert nagyon bonyolult bármit is látni. Nem tudjuk, hogyan tudnátok betartatni« Ez még azelőtt volt, hogy a 2001-es imolai futamra előálltunk a nagyon a határon levő gumival” – mondta Dupasquier, utalva a 2001-es szezon elején bevezetett szélesebb, új állapotában a 270 mm-es határértékhez nagyon közel levő Michelin első abroncsokra, amelyeket a gyártó onnantól kezdve az F1-ben használt.

    A Michelin értelmezése szerint ugyanakkor mindez nem jelentette azt, hogy a gumik használat után nem válhatnak szélesebbé, hiszen eleve azért új állapotukban mérik a futófelület szélességét, mert úgy lehetséges. Dupasquier saját elmondása szerint ezért nem is figyeltek arra, hogy a gumik használat közben kiszélesednek-e, és nem is mérték a használt abroncsok futófelületének szélességét, így meglepetésként érték őket a 2003-as Magyar Nagydíj utáni vádak.

    „Felhívtak és azt mondták, »Úgy véljük, a gumik futófelülete használat közben 270 mm-nél szélesebb«. Mire én azt mondtam, hogy »Talán, és akkor mivan?« Megkérdeztem a két technikai delegáltat, hogy »Emlékeztek, amikor kérdeztük, hogy mikor és hogyan mértek, majd megegyeztünk abban, hogy a gumik új állapotában lesz a mérés?« Mindketten igennel feleltek, majd azt mondtam nekik, »Ellenőriztétek a gumikat bármikor a verseny előtt?«, amire ismét igen volt a válasz” – folytatta Dupasquier.

    „De azt is mondták, hogy »Hadd gondolkodjunk ezen, a hét során keresni fogunk.« Ami rendben van, azt csinálhatnak, amit akarnak. Én azt mondtam, hogy bármit is mondanak, együtt fogunk működni, de egy másodpercig sem gondoltam, hogy bárki megváltoztathatja a gumik méretére vonatkozó szabályokat… Ha változtatnak a mérési módszeren, az szükségszerűen változtatásra kényszerít minket, lévén már így is a határon voltunk.”

    Ralf Schumacher, Williams, San Marinó-i Nagydíj, 2001, rajt
    A Michelin a 2001-es San Marinó-i Nagydíj óta használta a maximális szélességű első abroncsokat / Fotó: BMW Media

    A Michelin motorsport főnöke ezután azt állította, nem tudja, hogy a gumijaik azelőtt szélesebbé váltak-e 270 mm-nél használat közben. „Ez soha nem volt probléma, úgyhogy nem ellenőriztük. Az első reakcióm, amikor Charlie [Whiting, az FIA versenyigazgatója és technikai delegáltja] a magyarországi verseny után azt mondta, hogy lemérték, az volt, hogy »És akkor mi van? Miről beszélsz?«”

    Dupasquier ezután kijelentette, elképzelhető, hogy a gumijaik korábban is 270 mm-nél szélesebbé váltak menet közben, de „nem építettünk szándékosan olyan gumit, ami menet közben kiszélesedik”, mert „még ha lett is volna ilyen szándékunk, mindössze néhány milliméterről van szó, aminek egyértelműen nincs köze a teljesítményhez.”

    A Bridgestone-nak világosak voltak a szabályok

    A japán gumigyártó ezzel szemben azt állította, hogy számukra mindig is egyértelmű volt, hogy a gumiknak mindenkor meg kell felelniük a 270 mm-es limitnek, és például ezért sem tudták teljesíteni a Ferrari és a BAR kérését arra vonatkozóan, hogy a Michelin-ekhez hasonló szélesebb első gumit gyártsanak, mivel rájöttek, hogy menet közben a futófelület 270 mm-nél szélesebbé válik, az ő értelmezésük szerint ez pedig szabálytalan.

    A Bridgestone saját bevallása szerint ezután a felismerés után kezdte el alaposabban vizsgálni a Michelin gumijait, de azért csak a Magyar Nagydíj után álltak elő a bizonyítékkal, mert addig nem sikerült olyan fotót készíteniük, ami egyértelműen bizonyítja a futófelület kiszélesedését. Ennek oka, hogy a monacói és a magyar verseny között az autók az összes futam után egy garázsba parkoltak le a verseny utáni parc fermében, ami megakadályozta a közeli képek készítését, a Hungaroringen viszont a bokszutca elején, nyílt területen volt a parc fermé, így a fotósoknak sokkal könnyebb dolga volt.

    Azt is fontos kiemelni, hogy a Bridgestone nem felnyomni akarta a Michelint, csupán az általa fotósoktól begyűjtött képekkel bizonyította a Ferrarinak, hogy miért nem tudja teljesíteni a kérését, és a maranellóiak voltak azok, akik úgy gondolták, hogy az információ birtokában az FIA-hoz fordulnak.

    Fernando Alonso, Renault, Mark Webber, Jaguar, Magyar Nagydíj, rajt, 2003
    A Magyar Nagydíj után látottak győzték meg a Bridgestone-t / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Az FIA Hungaroringen elvégzett mérései alapján a Williams autóinak futófelülete szélesedett ki a legjobban – a megengedett 270 mm helyett 276 mm-re –, míg például a versenyt megnyerő, Michael Schumachert leköröző Fernando Alonso autóján pontosan 270 mm-t mértek. Dupasquier elmondása alapján az FIA a Toyotánál és a Jaguarnál is mindent rendben talált, míg a többi istállóról nem derült ki, hogy tilosban jártak-e.

    Hogy a Williams miért volt jobban érintett, arra a 2003-as Monacói Nagydíjtól kezdve alkalmazott filozófia a magyarázat, onnan kezdve a grove-i istálló ugyanis elkezdte jobban a gumikra és nem az aerodinamikai teljesítményre kihegyezve beállítani az autóit, ami ellentétes volt azzal, amit például a Ferrari csinált, és ami látványos javulást eredményezett a teljesítményükben. Mivel egy rakás tényező (kerékdőlés, kerékösszetartás, súlyelosztás stb.) befolyásolja a gumik kopását és az aszfalttal érintkező futófelület nagyságát, ennek a filozófiaváltásnak a következtében a Williams másként kezdte igénybe venni a gumijait.

    Az FIA a Ferrarinak kedvezett?

    A botrány kirobbanása után mi sem volt egyszerűbb, mint részrehajlással vádolni az FIA-t, ám jobban belegondolva, a Nemzetközi Automobil Szövetség egyszerűen nem tehetett mást, sőt, utólag meg is büntethette volna mondjuk a Williams-t. Az Atlas F1 fentebb említett cikkében a szerző felveti azt a hipotetikus forgatókönyvet, hogy valamelyik gyártó szándékosan olyan gumit akar gyártani, amely új állapotában legfeljebb 270 mm széles futófelületű, ám menet közben kiszélesedik. Mielőtt egy csomó pénzt beleöl ebbe, nyilván felteszi a kérdést az FIA-nak, hogy ez szabályos lenne-e, ebben az esetben a szövetség pedig szinte biztosan nemleges válasszal szolgálna, hiszen a menet közben szélesedő abroncsok nagyon ingoványos talajra vinnék a Forma–1-et.

    Kimi Räikkönen, McLaren, Ralf Schumacher, Williams, Michael Schumacher, Ferrari, Európa Nagydíj, rajt, 2003
    A Ferrari valószínűleg remélte, hogy a többiek megütik a bokájukat, de az FIA nem tette meg az olaszoknak azt a szívességet, hogy utólag zár ki egy vagy több csapatot / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Ezzel egyébként Dupasquier is egyetértett, mondván ilyen esetben az FIA-nak „kötelessége lenne azt mondani, hogy »Nem, a szándékunk nem az, hogy ennél szélesebb gumikat lehessen használni«”, így aztán ebben az esetben sem tehettek mást, mint a józan ítélőképességükre hagyatkozva tisztázást küldtek szét a Michelin gumit használó csapatoknak. A Hungaroringen elvégzett mérések alapján ráadásul utólag diszkvalifikálhatták is volna a futamot 270 mm-nél szélesebb futófelületű abroncsokkal befejező csapatokat (a Ferrari alighanem ezt szerette volna), de nem tették ezt, hanem tisztázták a szabályokat a jövőbeli félreértések elkerülésének érdekében.

    Sőt, több csapat, köztük a Renault és a Toyota – a japánok versenyzői, Olivier Panis és Cristiano da Matta cinikusan még köszönetet is mondott az FIA-nak – is arról számolt be az Olasz Nagydíj előtti teszten, hogy az új konstrukciójú gumikkal javult a teljesítményük, ám valójában az történt, hogy a szélvészgyors monzai pályára eleve másfajta, jobb aerodinamikai jellemzőkkel bíró gumikkal készült a Michelin, így az ott szerzett tapasztalatok nem számítottak relevánsnak.

    A monzai futamot végül Michael Schumacher nyerte a verseny nagy részében őt kergető Juan Pablo Montoya előtt, azaz a Williams esetében sem lehetett visszaesésről beszélni, miként a soron következő futamon, Indianapolisban sem látszott ilyesmi a michelines csapatokon, hiszen Räikkönené lett a pole, miközben Michael Schumacher csak a hetedik helyre kvalifikált, majd a felszáradó pályán zajló futamon leginkább az játszott a kezére, hogy a Bridgestone-nak köztudottan jobbak voltak az intermediate abroncsai, mint a Michelin-nek. Végül a szezonzárón Schumacher ismét csak szenvedett, miután vele is kibabrált az időjárás az időmérő edzésen, a versenyen pedig Juan Pablo Montoya az első kör felénél az élre tört, és valószínűleg nyert is volna, ha nem romlik el alatta az autó. A győzelmet végül Barrichello szerezte meg, míg az első szárnyát veszítő Schumacher nagy küzdelem árán tudott visszakapaszkodni a 8. helyre és lett hatodszor is világbajnok.

    Japán Nagydíj, 2003, rajt
    Schumacher (hátul, a célegyenes szemből bal oldalán) nagyon megszenvedett Japánban / Fotó: BMW Picture by John Townsend

    Az egész „totális baromság”

    Persze felvetődhet, hogy mi lett volna, ha az indianapolisi és szuzukai versenyt a korábbi Michelin-gumikon futják. És itt jön a sztori legelképesztőbb része, ugyanis nem volt olyan, hogy korábbi, a gumikon a Michelin ugyanis semmit nem változtatott a szezon során (Monzára eleve más specifikációval készültek), és végül az egész ügy úgy, ahogy van, elsikkadt. Mindezt Pierre Dupasquier az Atlas F1-nek 2004 végén adott exkluzív interjúban árulta el, amikor az interjú készítője ismertette azzal az összeesküvés-elmélettel, hogy a BAR azért táltosodott meg 2004-re, mert 2003-ban még a keskenyebb Bridgestone-gumikat használta, így a 2004-es autóját is ehhez kezdte el tervezni, ezért az végül jobban passzolt a keskenyebbé tett Michelin-ekhez, mint a már 2003-ban is a franciák abroncsait használó csapatok konstrukciói.

    Dupasquier ezt azzal söpörte le, hogy a BAR jelentősen módosított az autóján, miután Michelin-re váltott, de ami még ennél is fontosabb, hogy nem változtattak semmit a gumijaikon. „Az idén ugyanolyan abroncsokkal versenyzünk, mint tettük azt tavaly, a Magyar Nagydíj előtt – jelentette ki az interjút készítő újságíró megdöbbenésére a Michelin motorsport főnöke 2004-ben. – Az egyetlen dolog, amin változtattunk, hogy a futófelület mindkét oldalán jól látható jelzést tettünk a gumira, hogy megkönnyítsük a méréseket. Ettől eltekintve semmin nem változtattunk, még az öntőformán sem, az is ugyanaz.”

    Persze ezután adta magát a kérdés, hogy akkor miért nyilvánították szabálytalannak a 2003-as Magyar Nagydíjig használt abroncsaikat. „Nos, szerintünk mindig is legálisak voltak, 2003 után és előtt is – felelte Dupasquier. – De a tavalyi zűrzavar után az FIA nagyon fair volt abban, hogy azt mondta, »Rendben, egyetértünk abban, hogy a gumikat új állapotukban kell mérni«, mert miután a pilóta folyton meglovagolja a kerékvetőket, mindenhol kontaktnyomok keletkeznek, és az egész egy összevisszaság lesz. Az egész problémát annak az értelmezése szülte, hogy mi a futófelület. Ha emlékszik, Charlie [Whiting] azt írta a csapatoknak a Magyar Nagydíj után, hogy a futófelület a gumi azon része, amely állandó és tartós kapcsolatban van az aszfalttal. De az első guminak egyik része sincs folyamatosan kapcsolatban az aszfalttal, úgyhogy amint ezt tisztáztuk, egyeztettünk egy kicsit, és többé nem volt vita.”

    Juan Pablo Montoya, Williams, Monacói Nagydíj, 2004
    A 2004-es Michelin-gumik ugyanolyanok voltak, mint a 2003-as Magyar Nagydíj előtt használtak / Fotó: BMW Group

    Ezzel azonban nem volt vége a megdöbbentő kijelentések sorának, kérdésre ugyanis Dupasquier elmondta, hogy bár az ellenkezőjét ígérték, az FIA azóta sem mérte verseny után az abroncsok futófelületének szélességét. „Nem, nem mérik. És nem is kérdeztek meg minket arról, hogy miként kellene ezt csinálni” – mondta a szakember, aki szerint „valaki csak tönkre akarta tenni a világbajnokságot arra az esetre, ha nem nyer.”

    „Továbbra is az új gumikon mérik a futófelület szélességét. Nem törődnek vele. Valaki nyomást helyezett rájuk azzal, hogy miért nem találtok valamit, amivel hiteltelenítitek a Michelint?” – folytatta, majd a felvetésre, hogy a Ferrari volt-e ez a csapat, azt felelte: „Igen, bizonyára.”

    Mindebből következően abszolút megvan az esélye, hogy a 2003-as szezon utolsó futamain, majd 2004-ben is volt olyan Michelin gumit használó csapat vagy csapatok, amelyek gumijainak futófelülete a verseny után szélesebb volt a 270 mm-es határértéknél. „Abszolút, igen, abszolút [meglehet]. Mi pedig azt mondtuk volna [az FIA-nak, ha megmérik], hogy a guminak ezen része nincs állandó kapcsolatban az aszfalttal, úgyhogy ez nem a futófelület része” – közölte Dupasquier, aki szerint az egész 2003-as gumiügy „abszolút baromság volt, ez kijelenthető.”

    Ez alapján pedig azt is kijelenhetjük, hogy a Ferrari és Schumacher nem emiatt nyert 2003-ban, hanem inkább azért, mert míg két fő riválisa több alkalommal is lábon lőtte saját magát, ők rendre kihozták a lehetőségeikből a legtöbbet.

    Ez a cikk eredetileg 2023. október 12-én jelent meg a Rallycafe.hu-n.

  • Az FIA megnyerette Schumacherrel a 6. vb-címét? – avagy mi történt a Magyar Nagydíj után

    Az FIA megnyerette Schumacherrel a 6. vb-címét? – avagy mi történt a Magyar Nagydíj után

    Michael Schumacher és a Ferrari 2003-as világbajnoki címét némileg beárnyékolta a Magyar Nagydíj után kirobbant gumibotrány, amely során az FIA változtatott a méréseken, ezzel abroncsainak módosítására kötelezve a Michelint. De vajon tényleg az történt, amire a legtöbben emlékeznek?

    21 éve ilyenkor alighanem az F1-es mezőny nagy része igencsak másnaposan próbált magához térni a targoncázós, hűtőszekrény borogatós, asztalt ablakon áthajítós buli után, amelyet a 2003-as Japán Nagydíj után rendeztek. Szuzukában Michael Schumacher összességében hatodszor, a Ferrarival pedig zsinórban negyedszer lett világbajnok, miközben igencsak megszorongatták, hiszen mindössze 2 ponttal nyert úgy, hogy az utolsó futamon akár el is bukhatta volna a címet. Na de vajon akkor is nyert volna, ha a Magyar Nagydíj után nem robban ki a Michelin gumijaival kapcsolatos botrány?

    Michael Schumacher, Ferrari, Japán Nagydíj, 2003
    Schumacher szuzukai pontszerzése biztosította, hogy a végül második helyen befutó Räikkönen győzelme esetén is az övé legyen a cím / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Egy olyan szoros évet, mint amilyen a 2003-as is volt a Forma–1-ben, természetesen nüánszok döntenek el, ezért kár kiemelni egy-egy pillanatot, hiszen számtalan olyan momentum akad, amelyek utólag nézve döntőnek bizonyulhattak. Ezért felesleges például Schumacher nürburgringi visszatolását emlegetni – amely egyébként teljességgel szabályos volt – 2003 kapcsán, vagy egyéb hibákat, utólag rossznak bizonyuló taktikai döntéseket kiemelni. Ám akadnak olyan dolgok is ezzel az évvel kapcsolatban, amelyekről érdemes beszélni, mint például Kimi Räikkönen sorozatos, alighanem vb-címbe kerülő hibái, vagy a McLaren hamvába holt MP4-18-as konstrukciója.

    Ezekről korábban testvéroldalunkon már ITT, illetve ITT írtunk, arról viszont még nem, hogy milyen hatása lehetett a világbajnoki cím kimenetelére a Magyar Nagydíj után kirobbant gumibotránynak.

    Bajban volt a Bridgestone

    Miután a címvédő Schumacher június közepén megnyerte a Kanadai Nagydíjat és átvette a vezetést a pontversenyben, zsinórban öt futamon át nem tudott győzni, a Hockenheimben és a Hungaroringen tapasztalt forróságban pedig a Ferrari is bántóan versenyképtelennek bizonyult. A gyengébb teljesítményért pedig jelentős részben a gumik voltak a felelősek, a Ferrari által használt Bridgestone a forróságban ugyanis egyszerűen nem tudta hozni az összes többi topcsapat (McLaren, Williams, Renault) által használt Michelin-ek szintjét.

    Michael Schumacher, Ferrari, Magyar Nagydíj, 2003
    Szenvedősre sikerült a nyár Schumachernek és a Ferrarinak / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Németországban a mindennek tetejébe defektet kapó Schumacher volt az egyetlen bridgestone-os pilóta az első hétben (7. lett), a Hungaroringen pedig ugyanez a megállapítás már az első 8 helyezettre volt igaz, ráadásul az utolsó pontszerző helyen célba érő (akkor még csak az első 8 helyezett kapott pontot) ötszörös világbajnok körhátrányban fejezte be a versenyt. Schumacher előnye emiatt három futammal (fura ezt leírni úgy, hogy augusztus végén rendezték a magyarországi versenyt, de a jelenlegi 24-el szemben abban az évben csak 16 futamból állt a versenynaptár) a szezon vége előtt Juan Pablo Montoyával szemben egy, Kimi Räikkönennel szemben pedig két pontra olvadt, míg a Ferrari elveszítette az első helyet a Williamsszel szemben a konstruktőrök között.

    A mogyoródi viadal után azonban történt valami, amire sokan úgy gondolnak vissza, mint a világbajnokság alakulását jelentősen megváltoztató, a vb-címet gyakorlatilag a Ferrarinak ajándékozó fordulatra.

    Ami addig jó volt, már nem volt jó

    Történt ugyanis, hogy a Bridgestone megosztotta azon megfigyelését a Ferrarival, miszerint bizonyos körülmények között a Michelin első gumijainak menet közben szélesebbé válik a futófelülete, ami értelemszerűen extra tapadást eredményez, majd a Ferrari értesítette erről az FIA-t. Mivel az 1999-es szezon óta 270 mm-ben volt meghatározva az első gumik futófelületének maximális szélessége, joggal vetődik fel a kérdés, hogy a szélesebb gumi miként nem volt szabálytalan? Nos, úgy, hogy a futófelület szélességét a gumik új állapotában mérték, használt állapotukban pedig nem.

    A Michelin tehát feszegette a határokat úgy, ahogyan a csapatok a hajlékony aerodinamikai elemekkel kísérleteznek, miközben az egyetlen mérésen átment. Az FIA azonban nem hagyta annyiban a dolgot és közölte, hogy a három héttel a magyarországi futam után esedékes Olasz Nagydíjtól a verseny után is mérni fogja a futófelület szélességét, változtatásra kényszerítve ezzel a francia gyártót.

    Juan Pablo Montoya, Williams, Michael Schumacher, Ferrari, Magyar Nagydíj, 2003
    Montoya és Schumacher a 2003-as Magyar Nagydíjon / Fotó: BMW Picture by John Townsend

    A gumigyártó pedig el is végezte a szükséges módosításokat, amivel az FIA lezártnak tekintette az ügyet, a közvélemény és a riválisok azonban nem elégedtek meg ennyivel, és az Olasz Nagydíjon valóságos hadjáratot indítottak a Ferrari ellen. Az általános vélekedés természetesen az volt, hogy a maranellóiak csak nem tudnak emelt fővel veszíteni, és amint veszélybe került a győzelmi szériájuk folytatása, az FIA-hoz rohantak panaszkodni.

    Ron Dennis, a McLaren csapatfőnöke az FIA pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „helyénvaló volt a sajtó reakciója”, mert az újságírók „tényekre alapozzák” a véleményüket, ami azért nem volt helytálló megállapítás. A sajtószobában eközben vágni lehetett a feszültséget – nem csoda, hiszen Dennis mellett Patrick Head, a Williams technikai igazgatója; Flavio Briatore, a Renault csapatfőnöke; illetve Ross Brawn, a Ferrari technikai igazgatója voltak jelen, azaz 4-1 volt az arány a michelines csapatok javára –, az újságírók közül pedig többen is igyekeztek adni a lovat az olaszok riválisai alá. Egy Hongkongból érkezett újságíró például arról kérdezte Headet, emlékszik-e olyan esetre, amikor az FIA nem a Ferrarinak kedvező módon értelmezett egy szabályt, mire Ross Brawn közbeszólt, az újságíró azonban nemes egyszerűséggel csendre intette, hogy várja ki a sorát.

    Nem szándékosan csináltak szélesebb gumit

    Hogy értsük, mire mehetett ki ez az egész játék, fontos ismerni azt, hogy mi történt korábban. A Michelin 2001-ben szállt be az F1-be, ám már a 2000-es szezon során felkereste az FIA-t amiatt, hogy pontosítsák a gumikra vonatkozó előírásokat, mert sem ők, sem a Bridgestone nem szerette volna, ha a futamok utólag, a zöld asztalnál, a gumik utólagos méricskélésével dőlnek el. A kopásra vonatkozó határértékek mellett ekkor vetődött fel a futófelület szélességének mérése is. Pierre Dupasquier, a Michelin motorsport főnöke az Atlas F1-nek felidézte, hogy amikor megkérdezték, miként mérik majd, hogy az első gumik megfelelnek-e a 270 mm-es határértéknek, eleinte az FIA sem tudott válasszal szolgálni, és visszadobta a labdát a Michelin-nek, hogy mondják meg ők, mit szeretnének.

    Pierre Dupasquier, Patrick Head, Mario Theissen, Williams, BMW, Michelin
    Balról jobbra: Pierre Dupasquier, Patrick Head és Mario Theissen, a BMW motorsport főnöke / Fotó: BMW

    „Azt mondtuk, hogy »Ez tőletek függ, csak szóljatok, hogy miként fogtok ellenőrizni, mi pedig ehhez tartjuk magunkat«, mivel az F1-ben senki nem hagy benne egyetlen százalékot sem, mindig mindenki mindennel a határon van, mert ez egy ilyen játék. Erre megkérdezték, hogy mit javasolunk, mire azt mondtuk, hogy »Nagyon nagyon nehéz kopott gumin futófelület-szélességet mérni, mert nagyon bonyolult bármit is látni. Nem tudjuk, hogyan tudnátok betartatni« Ez még azelőtt volt, hogy a 2001-es imolai futamra előálltunk a nagyon a határon levő gumival” – mondta Dupasquier, utalva a 2001-es szezon elején bevezetett szélesebb, új állapotában a 270 mm-es határértékhez nagyon közel levő Michelin első abroncsokra, amelyeket a gyártó onnantól kezdve az F1-ben használt.

    A Michelin értelmezése szerint ugyanakkor mindez nem jelentette azt, hogy a gumik használat után nem válhatnak szélesebbé, hiszen eleve azért új állapotukban mérik a futófelület szélességét, mert úgy lehetséges. Dupasquier saját elmondása szerint ezért nem is figyeltek arra, hogy a gumik használat közben kiszélesednek-e, és nem is mérték a használt abroncsok futófelületének szélességét, így meglepetésként érték őket a 2003-as Magyar Nagydíj utáni vádak.

    „Felhívtak és azt mondták, »Úgy véljük, a gumik futófelülete használat közben 270 mm-nél szélesebb«. Mire én azt mondtam, hogy »Talán, és akkor mivan?« Megkérdeztem a két technikai delegáltat, hogy »Emlékeztek, amikor kérdeztük, hogy mikor és hogyan mértek, majd megegyeztünk abban, hogy a gumik új állapotában lesz a mérés?« Mindketten igennel feleltek, majd azt mondtam nekik, »Ellenőriztétek a gumikat bármikor a verseny előtt?«, amire ismét igen volt a válasz” – folytatta Dupasquier.

    „De azt is mondták, hogy »Hadd gondolkodjunk ezen, a hét során keresni fogunk.« Ami rendben van, azt csinálhatnak, amit akarnak. Én azt mondtam, hogy bármit is mondanak, együtt fogunk működni, de egy másodpercig sem gondoltam, hogy bárki megváltoztathatja a gumik méretére vonatkozó szabályokat… Ha változtatnak a mérési módszeren, az szükségszerűen változtatásra kényszerít minket, lévén már így is a határon voltunk.”

    Ralf Schumacher, Williams, San Marinó-i Nagydíj, 2001, rajt
    A Michelin a 2001-es San Marinó-i Nagydíj óta használta a maximális szélességű első abroncsokat / Fotó: BMW Media

    A Michelin motorsport főnöke ezután azt állította, nem tudja, hogy a gumijaik azelőtt szélesebbé váltak-e 270 mm-nél használat közben. „Ez soha nem volt probléma, úgyhogy nem ellenőriztük. Az első reakcióm, amikor Charlie [Whiting, az FIA versenyigazgatója és technikai delegáltja] a magyarországi verseny után azt mondta, hogy lemérték, az volt, hogy »És akkor mi van? Miről beszélsz?«”

    Dupasquier ezután kijelentette, elképzelhető, hogy a gumijaik korábban is 270 mm-nél szélesebbé váltak menet közben, de „nem építettünk szándékosan olyan gumit, ami menet közben kiszélesedik”, mert „még ha lett is volna ilyen szándékunk, mindössze néhány milliméterről van szó, aminek egyértelműen nincs köze a teljesítményhez.”

    A Bridgestone-nak világosak voltak a szabályok

    A japán gumigyártó ezzel szemben azt állította, hogy számukra mindig is egyértelmű volt, hogy a gumiknak mindenkor meg kell felelniük a 270 mm-es limitnek, és például ezért sem tudták teljesíteni a Ferrari és a BAR kérését arra vonatkozóan, hogy a Michelin-ekhez hasonló szélesebb első gumit gyártsanak, mivel rájöttek, hogy menet közben a futófelület 270 mm-nél szélesebbé válik, az ő értelmezésük szerint ez pedig szabálytalan.

    A Bridgestone saját bevallása szerint ezután a felismerés után kezdte el alaposabban vizsgálni a Michelin gumijait, de azért csak a Magyar Nagydíj után álltak elő a bizonyítékkal, mert addig nem sikerült olyan fotót készíteniük, ami egyértelműen bizonyítja a futófelület kiszélesedését. Ennek oka, hogy a monacói és a magyar verseny között az autók az összes futam után egy garázsba parkoltak le a verseny utáni parc fermében, ami megakadályozta a közeli képek készítését, a Hungaroringen viszont a bokszutca elején, nyílt területen volt a parc fermé, így a fotósoknak sokkal könnyebb dolga volt.

    Azt is fontos kiemelni, hogy a Bridgestone nem felnyomni akarta a Michelint, csupán az általa fotósoktól begyűjtött képekkel bizonyította a Ferrarinak, hogy miért nem tudja teljesíteni a kérését, és a maranellóiak voltak azok, akik úgy gondolták, hogy az információ birtokában az FIA-hoz fordulnak.

    Fernando Alonso, Renault, Mark Webber, Jaguar, Magyar Nagydíj, rajt, 2003
    A Magyar Nagydíj után látottak győzték meg a Bridgestone-t / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Az FIA Hungaroringen elvégzett mérései alapján a Williams autóinak futófelülete szélesedett ki a legjobban – a megengedett 270 mm helyett 276 mm-re –, míg például a versenyt megnyerő, Michael Schumachert leköröző Fernando Alonso autóján pontosan 270 mm-t mértek. Dupasquier elmondása alapján az FIA a Toyotánál és a Jaguarnál is mindent rendben talált, míg a többi istállóról nem derült ki, hogy tilosban jártak-e.

    Hogy a Williams miért volt jobban érintett, arra a 2003-as Monacói Nagydíjtól kezdve alkalmazott filozófia a magyarázat, onnan kezdve a grove-i istálló ugyanis elkezdte jobban a gumikra és nem az aerodinamikai teljesítményre kihegyezve beállítani az autóit, ami ellentétes volt azzal, amit például a Ferrari csinált az F2003-GA-val, és ami látványos javulást eredményezett a teljesítményükben. Mivel egy rakás tényező (kerékdőlés, kerékösszetartás, súlyelosztás stb.) befolyásolja a gumik kopását és az aszfalttal érintkező futófelület nagyságát, ennek a filozófiaváltásnak a következtében a Williams másként kezdte igénybe venni a gumijait.

    Az FIA a Ferrarinak kedvezett?

    A botrány kirobbanása után mi sem volt egyszerűbb, mint részrehajlással vádolni az FIA-t, ám jobban belegondolva, a Nemzetközi Automobil Szövetség egyszerűen nem tehetett mást, sőt, utólag meg is büntethette volna mondjuk a Williams-t. Az Atlas F1 fentebb említett cikkében a szerző felveti azt a hipotetikus forgatókönyvet, hogy valamelyik gyártó szándékosan olyan gumit akar gyártani, amely új állapotában legfeljebb 270 mm széles futófelületű, ám menet közben kiszélesedik. Mielőtt egy csomó pénzt beleöl ebbe, nyilván felteszi a kérdést az FIA-nak, hogy ez szabályos lenne-e, ebben az esetben a szövetség pedig szinte biztosan nemleges válasszal szolgálna, hiszen a menet közben szélesedő abroncsok nagyon ingoványos talajra vinnék a Forma–1-et.

    Kimi Räikkönen, McLaren, Ralf Schumacher, Williams, Michael Schumacher, Ferrari, Európa Nagydíj, rajt, 2003
    A Ferrari valószínűleg remélte, hogy a többiek megütik a bokájukat, de az FIA nem tette meg az olaszoknak azt a szívességet, hogy utólag zár ki egy vagy több csapatot / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    Ezzel egyébként Dupasquier is egyetértett, mondván ilyen esetben az FIA-nak „kötelessége lenne azt mondani, hogy »Nem, a szándékunk nem az, hogy ennél szélesebb gumikat lehessen használni«”, így aztán ebben az esetben sem tehettek mást, mint a józan ítélőképességükre hagyatkozva tisztázást küldtek szét a Michelin gumit használó csapatoknak. A Hungaroringen elvégzett mérések alapján ráadásul utólag diszkvalifikálhatták is volna a futamot 270 mm-nél szélesebb futófelületű abroncsokkal befejező csapatokat (a Ferrari alighanem ezt szerette volna), de nem tették ezt, hanem tisztázták a szabályokat a jövőbeli félreértések elkerülésének érdekében.

    Sőt, több csapat, köztük a Renault és a Toyota – a japánok versenyzői, Olivier Panis és Cristiano da Matta cinikusan még köszönetet is mondott az FIA-nak – is arról számolt be az Olasz Nagydíj előtti teszteken, hogy az új konstrukciójú gumikkal javult a teljesítményük, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szélvészgyors monzai pályára eleve másfajta, jobb aerodinamikai jellemzőkkel bíró gumikkal készült a Michelin, így az ott szerzett tapasztalatok nem számítottak relevánsnak.

    A monzai futamot végül Michael Schumacher nyerte a verseny nagy részében őt kergető Juan Pablo Montoya előtt, azaz a Williams esetében sem lehetett visszaesésről beszélni, miként a soron következő futamon, Indianapolisban sem látszott ilyesmi a michelines csapatokon, hiszen Räikkönené lett a pole, miközben Michael Schumacher csak a hetedik helyre kvalifikált, majd a felszáradó pályán zajló futamon leginkább az játszott a kezére, hogy a Bridgestone-nak köztudottan jobbak voltak az intermediate abroncsai, mint a Michelin-nek. Végül a szezonzárón Schumacher ismét csak szenvedett, miután vele is kibabrált az időjárás az időmérő edzésen, a versenyen pedig Juan Pablo Montoya az első kör felénél az élre tört, és valószínűleg nyert is volna, ha nem romlik el alatta az autó. A győzelmet végül Barrichello szerezte meg, míg az első szárnyát veszítő Schumacher nagy küzdelem árán tudott visszakapaszkodni a 8. helyre és lett hatodszor is világbajnok.

    Japán Nagydíj, 2003, rajt
    Schumacher (hátul, a célegyenes szemből bal oldalán) nagyon megszenvedett Japánban / Fotó: BMW Picture by John Townsend

    Az egész „totális baromság”

    Persze felvetődhet, hogy mi lett volna, ha az indianapolisi és szuzukai versenyt a korábbi Michelin-gumikon futják. Csakhogy nem volt korábbi, a gumikon a Michelin ugyanis semmit nem változtatott, és végül az egész ügy úgy, ahogy van, elsikkadt. Mindezt Pierre Dupasquier az Atlas F1-nek 2004 végén adott exkluzív interjúban árulta el, amikor az interjú készítője ismertette azzal az összeesküvés-elmélettel, hogy a BAR azért táltosodott meg 2004-re, mert 2003-ban még a keskenyebb Bridgestone-gumikat használta, így a 2004-es autóját is ehhez kezdte el tervezni, ezért az végül jobban passzolt a keskenyebbé tett Michelin-ekhez, mint a már 2003-ban is a franciák abroncsait használó csapatok konstrukciói.

    Dupasquier ezt azzal söpörte le, hogy a BAR jelentősen módosított az autóján, miután Michelin-re váltott, de ami még ennél is fontosabb, hogy nem változtattak semmit a gumijaikon. „Az idén ugyanolyan abroncsokkal versenyzünk, mint tettük azt tavaly, a Magyar Nagydíj előtt – jelentette ki az interjút készítő újságíró megdöbbenésére a Michelin motorsport főnöke. – Az egyetlen dolog, amin változtattunk, hogy a futófelület mindkét oldalán jól látható jelzést tettünk a gumira, hogy megkönnyítsük a méréseket. Ettől eltekintve semmin nem változtattunk, még az öntőformán sem, az is ugyanaz.”

    Persze ezután adta magát a kérdés, hogy akkor miért nyilvánították szabálytalannak a 2003-as Magyar Nagydíjig használt abroncsaikat. „Nos, szerintünk mindig is legálisak voltak, 2003 után és előtt is – felelte Dupasquier. – De a tavalyi zűrzavar után az FIA nagyon fair volt abban, hogy azt mondta, »Rendben, egyetértünk abban, hogy a gumikat új állapotukban kell mérni«, mert miután a pilóta folyton meglovagolja a kerékvetőket, mindenhol kontaktnyomok keletkeznek, és az egész egy összevisszaság lesz. Az egész problémát annak az értelmezése szülte, hogy mi a futófelület. Ha emlékszik, Charlie [Whiting] azt írta a csapatoknak a Magyar Nagydíj után, hogy a futófelület a gumi azon része, amely állandó és tartós kapcsolatban van az aszfalttal. De az első guminak egyik része sincs folyamatosan kapcsolatban az aszfalttal, úgyhogy amint ezt tisztáztuk, egyeztettünk egy kicsit, és többé nem volt vita.”

    Juan Pablo Montoya, Williams, Monacói Nagydíj, 2004
    A 2004-es Michelin-gumik ugyanolyanok voltak, mint a 2003-as Magyar Nagydíj előtt használtak / Fotó: BMW Group

    Ezzel azonban nem volt vége a megdöbbentő kijelentések sorának, kérdésre ugyanis Dupasquier elmondta, hogy bár az ellenkezőjét ígérték, az FIA azóta sem mérte verseny után az abroncsok futófelületének szélességét. „Nem, nem mérik. És nem is kérdeztek meg minket arról, hogy miként kellene ezt csinálni” – mondta a szakember, aki szerint „valaki csak tönkre akarta tenni a világbajnokságot arra az esetre, ha nem nyer.”

    „Továbbra is az új gumikon mérik a futófelület szélességét. Nem törődnek vele. Valaki nyomást helyezett rájuk azzal, hogy miért nem találtok valamit, amivel hiteltelenítitek a Michelint?” – folytatta, majd a felvetésre, hogy a Ferrari volt-e ez a csapat, azt felelte: „Igen, bizonyára.”

    Mindebből következően abszolút megvan az esélye, hogy a 2003-as szezon utolsó futamain, majd 2004-ben is volt olyan Michelin gumit használó csapat vagy csapatok, amelyek gumijainak futófelülete a verseny után szélesebb volt a 270 mm-es határértéknél. „Abszolút, igen, abszolút [meglehet]. Mi pedig azt mondtuk volna [az FIA-nak, ha megmérik], hogy a guminak ezen része nincs állandó kapcsolatban az aszfalttal, úgyhogy ez nem a futófelület része” – közölte Dupasquier, aki szerint az egész 2003-as gumiügy „abszolút baromság volt, ez kijelenthető.”

    Ez alapján pedig azt is kijelenhetjük, hogy a Ferrari és Schumacher nem emiatt nyert 2003-ban, hanem inkább azért, mert míg két fő riválisa több alkalommal is lábon lőtte saját magát, ők rendre kihozták a lehetőségeikből a legtöbbet.

  • A Michelin elmondta, miért nincs esélye a Bridgestone-nak visszatérni a Forma-1-be

    A Michelin elmondta, miért nincs esélye a Bridgestone-nak visszatérni a Forma-1-be

    A Michelin vezére nemrég elmondta, meglepődne azon, ha a Bridgestone komolyan gondolná a visszatérést a Forma-1-be.

    Sajtóértesülések szerint az FIA jóváhagyta a Pirelli és a japán gyártó ajánlatát a 2024 utáni időszakról, így hamarosan átvizsgálják a pályázatokat és megkezdik a tárgyalásokat. Ugyanakkor a Michelin vezérigazgatója meglepődött azon, hogy korábbi riválisuk ismét részt akar venni a száguldó cirkuszban.

    A Bridgestone-Michelin gumiháború a 2000-es évek közepén határozta meg a Forma-1-et. 2005-ban azonban a francia gyártó nem megfelelő abroncsokkal készült Indianapolisba, így csak a Bridgestone-t használó konstrukciók (6-an) álltak fel végül a rajtrácsra.

    2006 végén a Michelin búcsút is intett az F1-nek, így a Bridgestone maradt a sportág gumiszállítója. 2011-ben viszont megérkezett a Pirelli, és azóta az olaszok töltik be ezt a szerepet.

    Matthieu Bonardel ugyanakkor nem érti a Bridgestone-t. A francia szerint a Forma-1 nem fektet elég hangsúlyt a fenntarthatóságra. A sportág csak izgalmas show-t akar, amiben a gumiknak is részt kell venniük.

    Michelin
    A Michelin nem akar belépni a Forma-1-be -Fotó: LAT Photographic/Williams F1

    „Mi olyan történetet akarnánk elmesélni, ami illik a márkánk filozófiájához, tehát kiváló minőségű abroncsokról lenne szó, amik élettartama hosszabb és fenntarthatóbb. Viszont az F1-es pályázatban csak fél sor szól a fenntarthatóságról. Gyakorlatilag nincs elvárásuk ezzel kapcsolatban, akár elégethetnénk a gumikat a versenyek után, és az sem zavarná őket. A valóság az, hogy a gumikat úgy gyártatják le, hogy nehéz helyzetbe hozzák a pályán a versenyzőket. Óvatosan kell kezelni őket, ami rossz képet fest le a márkáról. Mi azt szeretnénk, hogyha a versenyzők elégedettek lennének, és küzdeni tudnának a pályán. Lehet, hogy a Pirellit ez nem érdekli, de számunkra nagyon fontos. Így amíg a sportág ezt a filozófiát követi, addig mi nem vagyunk hajlandóak beszállni” – hangsúlyozta ki a Michelin elnöke.

    Ugyanakkor Bonardel szerint a Bridgestone-nak nincs esélye, mivel az új tendert is a Pirellire szabták.

    „Nem hinném, hogy a Forma-1 érdeke most az, hogy legyen még egy gumigyártó. A pályázat nem egy új belépőnek íródott, hanem a jelenlegi beszállítónak. Filozófiáját, gondolkodásmódját és stratégiai céljait tekintve a Bridgestone nem sokban különbözik a Michelintől. Minden bizonnyal közelebb állnak hozzánk, mint a Pirellihez. Meglepődnék, ha a Bridgestone a gumik romlását akarná demonstrálni csak azért, hogy a Forma-1-ben legyen.”

  • Visszatérhetne a Michelin a Forma-1-be, de ezért nem akar

    Visszatérhetne a Michelin a Forma-1-be, de ezért nem akar

    A Michelin kijelentette, hogy régóta tárgyal a Forma-1-gyel, viszont egy kérdéskör miatt nem tudnak megegyezni. Ezért nem is akarnak visszatérni a sportágba.

    2011 óta a Pirelli a Forma-1 hivatalos gumiszállítója és 2024-ig szerződésük is van az F1-gyel. Ám az FIA már kiírta az új tendert a következő bajnokságokra. Az olasz vállalat természetesen maradni szeretne, ám ha érkezik jobb pályázat, akkor könnyen elveszíthetik az egyeduralmukat.

    Egy potenciális ellenféltől viszont nem kell tartaniuk, ugyanis a Michelin nem kíván visszatérni a Forma-1-be. A francia gyártó 2001 és 2006 között, a gumiháború reneszánszában már szállított abroncsokat a legtöbb csapatnak. Az elhíresült 2005-ös Amerikai Nagydíj mély nyomokat is hagyott az F1-es társadalomban.

    Florent Menegaux, a Michelin Csoport vezérigazgatója azonban egy dolog miatt nem kíván részt venni újra a száguldó cirkusz körforgásában:

    „A legfőbb kérdés az, hogyan használjuk ki úgy a technológiát, hogy közben a legjobb show-t is biztosítjuk? Itt jött a képbe a Forma-1. Már nagyon régóta tárgyalunk velük, viszont egy dolog miatt nem tudunk megegyezni. Ők azt vallják, hogy a show miatt olyan gumikra van szükség, amik maguktól mennek tönkre. Én úgy vélem, mi nem tudjuk, hogyan kell ezt megcsinálni. Így nem tudunk dűlőre jutni.”

    2013-ban Bernie Ecclestone éltette a gyorsan kopó Pirelli gumikat, és az F1 kitarott részben emellett a koncepció mellet. Viszont a Michelin magával az elvvel nem ért egyet.

    „Számunkra nem a show az elsődleges, hanem a technológia. Azért vagyunk jelen a versenyzésben, hogy a leggyorsabb módon teszteljük az új lehetőségeket és vívmányokat. Persze, ez együtt jár más mellékes előnyökkel is, mint például a show. Továbbá ott van a márka ismertségének növelése.  Ám e tekintetben a Michelin az egyik legismertebb márka a világon. Tehát, erre nincs szükségünk. A szabályokat úgy tudnánk befolyásolni, hogy a teljesítményt kevés anyaghasználattal érjük el, és így show-t csinálunk. Ez rendben van. Viszont ez az oka annak, hogy nem akarunk visszatérni a Forma-1-be” – tette hozzá Menegaux.

  • A WTCR korábbi gumibeszállítója érkezik a Formula E-hez

    A WTCR korábbi gumibeszállítója érkezik a Formula E-hez

    Bár eddig az időjárástól független gumikat a Michelin szállította a Formula E-nek, a jövő évtől viszont a Hankook lesz a sorozat hivatalos beszállítója.

    Az új gumi 30%-át fenntartható anyagok alkotják majd, és a használt abroncsokat újrahasznosítják a sorozat környezetbarát törekvéseinek keretében. A Hankook iON elnevezésű keveréket Ausztriában, a Swarowski kiállításán mutatták be.

     „Úgy három évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy a világ egyik legmodernebb, fenntarthatóbb és előremutatóbb sorozatának technikai partnere és beszállítója leszünk 2023-ban.” ismertette a tényállást Hankok Tyre & Technology vezérigazgatója, Sooil Lee.

    „A környezettudatosság felé mutató stratégiai filozófiánk a Formula E-ben talált párra. Közösen fejlődünk majd, és határozzuk meg a modern motorsport irányát az elkövetkező években.”

    Jamie Reigle, a Formula E első embere így kommentálta a bejelentést:

    „Büszkén lépünk egyezségre egy ilyen világszintű márkával, akik a gumigyártók legjobbjaihoz tartoznak és a céges céljaik között is szerepel a motorsport. A Hankook hihetetlen mértékű tapasztalata sok csapatra és pályára terjed ki, ami párosítva az innovációval és az elkötelezettségükkel tökéletes lesz a Gen3 autó mellé.”

    A Michelin eddig a Formula E mind a nyolc szezonja alatt gumibeszállító volt, ennyi idő után ér véget az együttműködés.

  • A Goodyear nyerte az Auto Express nyáriabroncs-tesztjét

    A Goodyear nyerte az Auto Express nyáriabroncs-tesztjét

    Az új Goodyear EfficientGrip Performance 2 lenyűgözte az Auto Express szakértőit, és elnyerte a 2020-as díjat.

    Az Egyesült Királyság legnépszerűbb heti autós magazinja, az Auto Express. A magazin közzétette éves nyáriabroncs-tesztjének eredményeit, melynek győztese idén a Goodyear lett.

    A teszt a világon a legnagyobb számban eladott abroncsméretre, a 205/55R16 termék típusra összpontosít. Tíz különböző abroncsmárkát vetettek össze a szakértők a legfontosabb jellemzők, köztük a nedves és száraz utakon tapasztalható kezelhetőség, a fékezés, a vízen felúszás, a zajszint, a gördülési ellenállás és az ár terén.

    Az abroncs a Wet Braking és a Dry Stability Plus technológiákat ötvözi, így nem meglepő, hogy az első helyen végzett a száraz úton tapasztalható kezelhetőség terén az Auto Express tesztjén.

    A teljesítmény ezen területeit Adams így értékelte: „Nedves úton is jó érzés volt a kormány mögött ülni: az első kerekek megőrizték erejüket a hátsó kerekek feletti irányítás elveszítése nélkül. A száraz pályára váltva a legújabb EfficientGrip igazán elemébe jött. Jól fordult a kanyarokban, és a többi abroncsnál nagyobb hajtóerők mellett állt ellen a kisodródásnak. Legtöbb vetélytársához képest tapadását is később veszítette el.”

    Az igen elismert teszten az abroncs a gördülési ellenállás és a zajszint tekintetében is győzelmet aratott.

    Mike Rytokoski, a Goodyear Europe marketingvezetője az eredmény kapcsán megjegyezte: „Rendkívüli öröm számunkra, hogy az új EfficientGrip Performance 2 az első helyen végzett ezen a fontos abroncsteszten. Egyrészt bizonyítottuk, hogy abroncsunk jól teljesít az Auto Express vizsgálati kritériumokat illetően, másrészt tudjuk, hogy új termékünk egyik legnagyobb előnyét potenciális futásteljesítménye adja.” A szakember kifejtette, hogy a Mileage Plus technológiának köszönhetően futásteljesítménye 50%-kal nagyobb elődjéhez viszonyítva, illetve 20%-kal jobb a második helyen álló vetélytársához, a Michelinhez képest – amint azt a TÜV SÜD független vizsgáló szervezet igazolta.* „E termékünk rendre dobogós helyezéseket szerez az abroncsteszteken szerte Európában, az Auto Express tesztjén aratott győzelme pedig újabb trófeával gazdagítja eme gyűjteményt.” – összegezte a Goodyear szakembere.

  • Lotti elégedett azzal, hogy érkezik a Mazda is a TCR flottájába

    Lotti elégedett azzal, hogy érkezik a Mazda is a TCR flottájába

    A TCR vezérigazgatója Marcelo Lotti kifejezte azon örömét, hogy a Mazda is immáron a TCR család része lett, a 3-as modelljükkel. Erről a TouringCarTimesnak beszélt:

    „Nagyon elégedettek vagyunk azzal, hogy egy újabb olyan fontos márka, mint a Mazda is elkötelezte magát az egyre több gyártót vonzó TCR koncepciója mellett. Ez a program új lehetőséget nyújt olyan ügyfélcsapatoknak, akik be akarnak szállni a TCR versengéseibe.”

    A Mazda3 TCR-t a Mazda Motorsport USA és a Long Road Racing fejlesztette, és 2020-ban, az IMSA Michelin Pilot Challenge-n debütál. Lotti persze nagyon várja, hogy máshol is feltűnjön az autó:

    „Szeretnénk, ha mihamarább végbemenne a homologizációja, és kíváncsian várjuk a bemutatkozását Daytonában januárban, amelyet követően elérhető lesz ügyfeleknek is a világ minden tájáról. A Mazdának komoly múltja van a motorsportok terén, sok sikert értek el, mint például amikor megnyerték a túraautójukkal 1981-ben a spa-i 24 órás versenyt. Látván azt, hogy mennyire is átgondolt a TCR autójuk, és azt ahogyan megtervezték és fejlesztik, furcsa is lenne, ha nem nyernének.”

  • Jövőre új Hyundai típussal indulhat Michelisz Norbi is a WTCR-ben?

    Jövőre új Hyundai típussal indulhat Michelisz Norbi is a WTCR-ben?

    A Hyundai bemutatta az új Veloster N TCR-t amellyel 2019 pályára lépnek majd. Az új autót is a Hyundai Motorsport Customer Racing Team fejleszti, amely megálmodta a bajnokságot megnyerő i30 N TCR-t is, és a Hyundai Motorsport központjában Alzenauban építik meg. Az autó teljesen homológ lesz minden TCR széria számára, prioritást élveznek majd azon privát csapatok, akik olyan országokban versenyeznek majd, ahol az új Veloster N utcai autó is elérhető lesz.

    A Bryan Herta Autosport lesz az egyike ezen csapatoknak, és az autót már be is nevezték a 2019-es IMSA MICHELIN Pilot Challenge-re. Ők a csapatok és a gyártók bajnokságát is megnyerték a 2018-as Pirelli World Challenge TCR osztályában az i30 N TCR-rel és ezzel a lépéssel is erősítik a kapcsolatukat a gyártóval, hogy kiemelt szerepbe kerülnek ezen autó eladásában az amerikai piacon. Így nyilatkozott erről Bryan Herta:

    „A második fejezet izgalmas lesz. Nagyon sikat tanultunk a versenyzésről és a győzelmekről az i30 N TCR-rel az elmúlt szezonban. Tudjuk, hogy milyen jó alap ez a kemény versengésben. A Veloster N TCR minden nagyszerű tulajdonságát átveszi az I30 N-nek, így egy világszínvonalú versenyautót kapunk, ami kompatibilis azon utcai változattal is, amit a rajongóink megvásárolhatnak és minden nap használhatnak. A Veloster N TCR 85%-ban a fő elemeiben a jelenlegi i30-as lesz, de még csak később kerül majd leleplezésre.

    Dean Evans, a Hyundai Motor America vezető marketingese hozzátette:

    „Boldogok vagyunk, hogy a Bryan Herta Autosport újra minket választott, és Amerika legismertebb versenypályáin száguldanak majd az új Veloster N TCR-rel, az IMSA MICHELIN Pilot Challenge keretein belül. A 2018-as bajnoki menetelésük után nagyon várjuk azt, hogy újra odateszik magukat a Veloster N TCR versenyautóval is, a rajongóink és a vásárlóink örömére.”

  • Autós újdonságok a Budapest Auto Show-n október 26-28. között

    Autós újdonságok a Budapest Auto Show-n október 26-28. között

    Október 26-28. között rendezik meg második alkalommal a Budapest Auto Show-t a Millenáris B épületében. Az őszi autós szemlén mutatkozik be hazánkban a vadonatúj Audi Q8, az új Peugeot 508, a CUPRA Ateca és a Citroën Berlingo is, de ezek mellett számos autós különlegesség várható a helyszínen. A kiállítási példányokon túl tesztautókkal is készülnek a hazai importőrök, így a regisztrálók ki is próbálhatják az újdonságokat.

    Kilenc márka közel ötven autója várja az érdeklődőket a Budapest Auto Show-n, a Millenáris B épületében. Október 26-28-án az újdonságoké lesz a főszerep a belvárosi kiállítótérben, ahol a látogatók nemcsak megtekinthetik az Audi, a Citroën, a CUPRA, a Honda, a Peugeot, a Renault, a Škoda, a Suzuki, a Volkswagen legfrissebb modelljeit, hanem helyszíni regisztráció után ki is próbálhatják a kocsik jelentős részét.

    Több bemutatóval is készülnek a kiállítók a hétvége során, az Audi a Q8-at, a Peugeot az 508-at, a Citroën az új Berlingót leplezi le a hazai nagyközönség előtt, míg a SEAT itt mutatja be a sportos négykerekűit gyűjtő új, különálló márkáját, a CUPRA-t is, amelyet a 300 lóerős CUPRA Ateca képvisel a rendezvényen.

    A show részeként a szervezők számos, kicsiknek és nagyoknak szóló látogatói programmal is készülnek. A kiállítás színpadán például a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóval, dr. Kiss Gergellyel, a háromszoros olimpiai és háromszoros világbajnok kajakozóval, Kammerer Zoltánnal, a háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok magyar úszóval, Gyurta Dániellel, a mindössze 17 éves autóversenyző tehetséggel, Keszthelyi Viviennel, Németh Kristóf színművésszel, Iszak Eszter műsorvezetővel, divattervezővel vagy az olasz étteremtulajdonos, televíziós műsorvezető Giannival is találkozhatnak az érdeklődők, de hallhatnak vezetéstechnikai előadást, használt autós tippeket, a Michelin jóvoltából pedig téli abroncsokkal kapcsolatos tanácsokat is. A legszerencsésebb látogatók a Budapest Auto Show mindhárom napján egy-egy teljes szett Michelin-gumiabronccsal távozhatnak.

    Kiállított márkák és modellek:

    AUDI: Audi Q8 (új modell), Audi A6
    CITROEN: C4 Cactus, Citroen Berlingo (hazai premier!)
    CUPRA: CUPRA ATECA (hazai premier!)
    HONDA: Honda CR-V Honda HR-V
    PEUGEOT: Peugeot 508 (hazai premier!), Peugeot 3008, Peugeot Rifter
    RENAULT: Renault Megane GT Line, Renault Talisman, Renault Zoe
    SKODA: Skoda Fabia Monte Carlo (megújult), Skoda Kodiaq Scout, Skoda Karoq
    SUZUKI: Suzuki Vitara, Suzuki S-Cross, Suzuki Sport Swift
    VW: Volkswagen Passat, Volkswagen Tiguan, Volkswagen Arteon, Volkswagen Touareg

    A Budapest Auto Show-ról

    Nyitvatartás:
    • október 26-án, pénteken: 15.00 – 18.00,
    • október 27-én és 28-án: 9.00 – 18.00.

    Jegyárak:
    • elővételben online a broadway.hu-n: 1000 Ft,
    • a helyszínen: 1500 Ft.
    A belépés 12 éves kor alatt ingyenes.

    A rendezvényről részleteket az alábbi linken talál: https://budapestautoshow.hu

  • A Michelin biztosan nem tér vissza az F1-be 2020-tól

    A Michelin biztosan nem tér vissza az F1-be 2020-tól

    A gumigyártó Michelin hivatalosan is megerősítette, elvetették annak a lehetőségét, hogy visszatérnek a Forma-1-be 2020-tól.

    Múlt hónapban az FIA összehívott néhány gumigyártót, hogy tegyenek ajánlatot azért, hogy 2020 és 2023 között az F1 hivatalos gumiszállítói legyenek. A franciák fontolgatták is ezt, de végül a határidő napján elvetették.

    A közleményükben ez áll: „Közismert, hogy a Michelin sokféle világklasszis versenysorozatban képviselteti magát, olyanokban, mint a MotoGP, a WEC, a WRC, a Formula E és még sok más. Ez az egyedi és nagyon átfogó portfólió megegyezik a Michelin Csoport nézeteivel: az ügyfeleink hasznáért dolgozunk, fenntartanánk a mobilitást.”

    „Megkaptuk a technikai előírásokat az FIA-től, gondosan át is tanulmányoztuk azokat. A Michelin örömmel fogadja a 18 colos kerekekre váltást, csakúgy, mint a Formula E-ben. Azonban az az igény, hogy 2020-ra 13 colos és gyorsabban kopó abroncsokat kellene előállítani, ellentétes az elveinkkel az erőforrás-gazdálkodás terén. Emiatt döntötte el a Michelin, hogy nem élnek a lehetőséggel, de figyelemmel követik a vezető testületeikkel együtt a Forma-1 fejlődését.”