Michael Schumacher tragikus síbalesetének tizedik évfordulójához közeledve a német Bild új információkat közölt arról, milyen módszerekkel próbálja a családja és orvosi stábja továbbra is segíteni a hétszeres világbajnok felépülését.
Schumacher 2013. december 29-én, franciaországi síelése közben szerzett olyan súlyos fejsérüléseket, amelyek teljesen megváltoztatták az ő és családja életét. A Benetton és a Ferrari korábbi világbajnokáról azóta nem kerültek fotók a nyilvánosság elé, és csak egy nagyon szűk baráti kör látogathatja, akik legfeljebb apró információmorzsákat, sejtetéseket ejtettek el az elmúlt tíz év során. Az viszont kétségtelen, hogy a hamarosan 55 éves német kommunikációs képessége és mozgása erősen korlátozott a baleset óta.
Most a német Bild állítja, hogy új információk birtokába jutott Schumacher rehabilitációjával kapcsolatban. Elmondásuk szerint az egykori pilótát továbbra is 24 órás felügyelet alatt tartja egy 15 fős személyzet, köztük orvosokkal és masszőrökkel.
A legújabb ismeretek szerint kifejezetten annak reményében, hogy ismerős hangokkal stimulálják agyműködését, a németet egy utcai Mercedes-AMG sportautóval utaztatták, valamint Forma-1-es motorhangokat és bokszutcai rádióüzeneteket is lejátszottak neki.
Abba a szűk körbe, akik máig látogathatják Michael Schumachert, a 2000-es évek Ferrarijának néhány prominens tagja is beletartozik, mint Jean Todt, Ross Brawn, valamint a csapat akkori tesztpilótája, Luca Badoer.
A baleset évfordulójának alkalmából a német ARD egy ötrészes dokumentumfilmet készített Michael Schumacher életéről, amit az elkövetkező napokban tesznek elérhetővé. Két évvel ezelőtt a Netflixen is megjelent már egy dokumentumfilm a németről, amelyben felesége és gyerekei is a kamerák elé álltak és elmondták érzéseiket a kialakult helyzet kapcsán.
’Being Michael Schumacher’ címen fut a sorozat, amiben a hétszeres világbajnok életét és karrierjét dolgozták fel.
Öt epizódot vettek fel a sorozatban, amely a német ARD médiatárában tekinthető meg, illetve december 28-án este levetítik majd a Das Erste televíziós csatornán is, egy nappal Schumacher síbalesetének tizedik évfordulója előtt.
Aligha meglepő, hogy Schumacher felesége és két gyereke, valamint testvére, Ralf, illetve az ő közeli rokonai is megszólalnak, de a Forma-1 jelenlegi világából is mikrofonvégre kaptak két klasszist: Lewis Hamiltont és Fernando Alonsót.
„Nagyszerű versenyző. Ő győzött azon a futamon, amikor Ayrton [Senna] meghalt. Mindent megnyert” – mondta Hamilton, aki 2010 és 2012 között versenyzett a németek legendája ellen. Egyébként pont ő váltotta a másodjára is visszavonuló Schumachert a Mercedesnél 2013-tól.
Alonso 2006-ban viszont a világbajnoki címért is harcolt Schumacher ellen, és a spanyol legyőzte őt. „Többször veszítettem ellene, mint ahányszor nyertem – jelentette ki, arra utalva, hogy saját pályafutása elején Schumacher azért jóval többször ért célba előtte, mint fordítva. – Hihetetlen versenyző. Motiválta a generációm mindegyik pilótáját, ahogy a gokartban és az utánpótlás-sorozatokban versenyezve láttuk, ahogy Michael uralja a sportágat.”
„Megváltoztatta a hozzáállást a versenyzéshez, az erőnléti felkészülést, az elhivatottságot, a munkát a mérnökökkel. Michaelnek köszönhetően sok minden megváltozott a sportágban, jó irányba.”
Nagyjából egy hete a Gazzetta dello Sport arról számolt be, hogy Charles Leclerc minden bizonnyal 2029 végéig szerződést hosszabbított a Ferrarival. Ez a maranellóiaknak remek hír, de vajon a monacói pilóta később nem fogja megbánni ezt az óriási elköteleződést?
Charles Leclerc a Ferrarival akar nyerni. Ezt nem mi állítjuk, hanem a 26 esztendős monacói versenyző hangoztatja előszeretettel, különösképp akkor, amikor az esetleges csapatváltásról faggatják. Hogy nem csak mondja, hanem komolyan is gondolja, arra pedig a 2029-ig történő – egyelőre nem megerősített – hosszabbítása a bizonyíték, hiszen így még legalább hat szezonra tervez a Scuderiával, azaz úgy véli, 32 éves koráig a csapat tagja marad.
Leclerc 2019-ben, üstökösként robbant be a Ferrarihoz és rögtön az első idénye elején megmutatta, hogy nem másodhegedűsnek, hanem a csapat vezérének érkezett. Sebastian Vettel elküldésével pedig elő is lépett azzá, de immár ötödik éve próbálkozott sikertelenül a világbajnoki cím megszerzésével. És nemcsak nem lett világbajnok eddig a maranellóiakkal, hanem még csak esélye sem volt megküzdeni a címért (2022-ben úgy tűnt, hogy lesz, de aztán a Red Bull mindenkit állva hagyott), ami már inkább aggodalomra adhat okot az ő szemszögéből.
Hiszen elődei közül Vettel összesen 6 idényt töltött el a Scuderiánál, ezek közül pedig a 3. és a 4. szezonjában lett volna esélye világbajnokká válni. Fernando Alonso összesen 5 idényéből már rögtön az elsőben elhódíthatta volna a vb-címet, majd a 3.-ban is az utolsó futamon kapott ki, jóllehet, utóbbi idényben már inkább az ő zsenijének, és nem az autónak volt köszönhető, hogy egyáltalán oda tudott kerülni. Még visszább menve Kimi Räikkönen rögtön ütőképes autót kapott, míg a Ferrarit 21 év után ismét csúcsra juttató Michael Schumachernek is csak egy olyan idényt kellett végigkínlódnia, amelyben abszolút semmi esélye nem volt, hiszen 1997-től 2005-ig már minden olyan évben részt vett a vb-csatában, amelyben nem törte el a lábát.
Schumachernek is csak egy szezont kellett a vb-címre alkalmatlan autóban eltöltenie, miután a Ferrarihoz igazolt / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Leclerc ezzel szemben jövőre a 6. szezonját kezdi majd az olaszoknál úgy, hogy még csak vár arra, hogy világbajnoki címre alkalmas kocsit kapjon. Az esélyei pedig – miként a Red Bull összes riválisának – nem túl kecsegtetőek arra, hogy ez a 2026-os szabályváltozások előtt megtörténik, de persze a regulák állandósága nemcsak a Red Bull előnyének fenntartását, hanem az autók közötti különbségek csökkenését is eredményezheti.
Mindenesetre az egyértelmű, hogy a Ferrarinak sokkal nagyobb szüksége van Leclerc-re, mint Leclerc-nek a Ferrarira, ebből a szempontból pedig kicsit furcsa, hogy az ötszörös futamgyőztes ilyen hosszú távra elkötelezi magát. Hiszen sokkal logikusabbnak tűnhetett egy 2-3, legfeljebb 4 éves hosszabbítás. A 3 vagy 4 évbe már az új, 2026-os szabályrendszer első egy vagy két éve is beleesett volna, azaz Leclerc-nek arra is lett volna módja, hogy megnézze, sikerül-e a Ferrarinak világbajnoki erővé válnia az új szabályok kihasználásával, és amennyiben nem, más csapat után nézhet.
Leclerc számos keserűséget és csalódást átélt már a Ferrarinál / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
A monacói pilóta többször is hangoztatta, hogy hálás a Ferrarinak, hiszen ők csináltak belőle F1-es versenyzőt majd futamgyőztest, ám az idei év korábbi részében azt is elmondta: tisztában van vele, hogy eljöhet az idő, amikor önzőnek kell lennie, és a saját érdekeit nézve más csapat után kell néznie. Ez az idő azonban még egyértelműen nem jött el, és egyelőre nincs is miért kételkednie a monacóinak, hiszen Frédéric Vasseur személyében a jelek szerint Mattia Binottónál alkalmasabb vezérre lelt a Scuderia, a francia szakember alatt ráadásul Leclerc szájízének tetsző irányba haladt az idei autó fejlesztése, ami az idény utolsó harmadában a 26 esztendős versenyző eredményein is meglátszott.
Leclerc alighanem sokkal jobban hisz most a Ferrariban, mint hitt egy éve, miután Binottóval megromlott a kapcsolata (többek között Leclerc hosszú távon történő megtartása miatt is el kellett küldeni a svájci-olaszt), ám a Ferrari iránti szeretetét, az új vezér által hozott lendületet és minden egyéb pozitívumot összegyúrva is azt mondhatjuk: az 5 éves hosszabbítás bőven rejt magában rizikót a számára.
Persze 32 évesen még egyáltalán nem lesz öreg a Forma-1-hez, sőt, Lewis Hamilton és Fernando Alonso példája is bizonyítja, hogy ha valaki eléggé elszánt és elkötelezett, 40-hez közel, illetve 40-en túl is nyújthat világklasszis teljesítményt. Ám amennyiben a Ferrari 2029-ig sem nyer semmit – elvégre Leclerc éppen, hogy kezdett belerázódni a gokartozásba, és még több mint 5 évre volt attól, hogy versenyautót vezessen, amikor legutóbb nyert –, Leclerc kétségtelenül elveszteget a legjobb éveiből jó néhányat. Már amennyiben végig marad, persze, a Gazzetta dello Sport ugyanis arról írt, hogy a 2027-es szezontól teljesítményzáradékok lépnek életbe a szerződésében, így legkorábban ekkor dobbanthat, ha a csapat nem ér el egy bizonyos szintet.
Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Ekkorra viszont már alighanem lecsúszott arról, hogy Lewis Hamilton utódja legyen a Mercedesnél, ami nyilván megint csak nem jelenti azt, hogy ne találhatna magának versenyképes ülést, ha 2029 végén úgy kell távoznia Maranellóból, hogy a Ferrari továbbra sem adott neki ilyet. De elsősorban most nem ebben, hanem abban kell bíznia, hogy ezek a fejtegetések mihamarabb okafogyottá válnak, és Kimi Räikkönen után ő lesz a Ferrari következő világbajnoka, aki Michael Schumacher óta a maranellóiak legnagyobb böjtjének vet véget. Bár ki tudja, hiszen amennyiben 2029-ben érne fel a csúcsra, már 22 évvel a 2007-es idény után nyerne, új csúcsot állítva fel ezzel a Scuderia történetében…
Max Verstappen idén több mint kétszer annyi pontot gyűjtött, mint Sergio Pérez (kerekítve 2,0-szer annyit), és a Red Bull mexikói pilótája sok kritikát kapott a gyenge teljesítménye miatt. Viszont láttunk már nagyobb arányú vereségeket is az adott évi világbajnok csapattársaitól.
Hónapok óta téma Pérez esetleges menesztése, holott számos alkalommal előfordult már hasonló nagyságrendű eltérés egy bajnok és a csapattársa termése között, még olyankor is, amikor egy autó kiemelkedett a mezőnyből: 2013-ban Sebastian Vettel (Red Bull) Mark Webbernél, 2001-ben Michael Schumacher (Ferrari) Rubens Barrichellónál bizonyult ennyivel jobbnak. Webber annak a szezonnak a végén visszavonult, míg Barrichellóval szerződést hosszabbítottak a következő évben, vagyis egyiküket sem penderítették ki.
2005-ben Fernando Alonso (Renault) pontmennyisége 2,3-szerese volt Giancarlo Fisichelláénak, 2021-ben Verstappené 2,1-szerese Pérezének. És ahogy a reklámban mondják: ez még mind semmi! Ráadásul igen komoly nevek bukkannak fel a listán az előző évszázadból.
Alain Prost (McLaren) és Nelson Piquet (Brabham) például kétszer is hatalmas különbséggel kerekedett csapattársa fölé bajnoki címek alkalmával, előbbi 1985-ben Niki Laudánál 5,2-szer, 1986-ban Keke Rosbergnél 3,3-szer eredményesebb volt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Lauda és Rosberg egyaránt nagyon peches volt, Lauda csak háromszor, Rosberg ötször ért célba, miközben Prostot ritkábban látogatta meg a technika ördöge.
Piquet 1981-ben és 1983-ban 4,5-szer annyi pontot gyűjtött, mint Hector Rebaque, illetve Riccardo Patrese, utóbbiak sok kiesése itt is szerepet játszott a tetemes különbségben. Rosberg a másik oldalon is járt, 1982-ben a Williams pilótájaként 5,5-szer több pont gyűjtött, mint Derek Daly. Az imént felsorolt felülmúlt csapattársak közül egyik sem maradt a következő idényre, Lauda és Rosberg visszavonultak.
A legnagyobb arányú házon belüli mérleg rekordját Emerson Fittipaldi tartja: 1972-ben kiemelkedő évet futott, a 12 futamos bajnokság 10. állomásán már bajnokká koronázták úgy, hogy akkor gyakorlatilag kétszer annyi pontnál járt, mint az összetettben 2. helyen álló Denny Hulme. Saját csapattársai (régebben a csapatok három vagy még több pilótát is indítottak) közül Dave Walker és Reine Wisell sem szerzett pontot.
Hasonlóan jelentős fölénnyel verte csapattársát 1963-ban Jim Clark (54 pont csapattársai kombinált 1 pontjával szemben), 1968-ban Graham Hill (48 pont vs 6 pont, ezt részben Clark halála okozta), valamint 1994-ben Michael Schumacher (92 pont vs 11 pont). Utóbbit ráadásul két futamról diszkvalifikálták, továbbá kettőről el is tiltották…A bucira vert csapattársak közül az egyik Max Verstappen, apja, Jos volt.
Az Aston Martin nagyon meg van elégedve Fernando Alonso idei teljesítményével. A Zöldek annak ellenére hosszabbítanának a spanyol pilótával, hogy az idei szezonban már a 42. születésnapját ünnepelte.
Alonso a visszatérését követően két szezont húzott le az Alpine-nál, és ezt követően csatlakozott Lawrencre Stroll brigádjához. Ez egy nagyon jó döntésnek bizonyult, mert amíg a franciák egy helyben maradtak, addig a silverstone-i istálló óriásit ugrott előre, és a spanyol kiválóság ennek köszönhetően számos alkalommal volt képes felállni a dobogóra.
Alonso az egész idényben a hátán cipelte az Aston Martint, mert a csapat 273 pontjából 200-at ő szerzett. Nem csoda, hogy a Zöldek magukhoz szeretnék láncolni a kétszeres világbajnokot, és a csapatfőnök Mike Krack elárulta, hogy akár 2025-ig is meghosszabbíthatják Alonso kontraktusát.
„Már az első nap is el voltunk ájulva a teljesítményétől, de ez még most sem változott meg – fogalmazott a luxemburgi szakember. – Őszintén szólva már az együttműködésünk kezdete óta úgy érzem magam, mintha egy nászúton lennék. Örülök, hogy a mézes heteket meg tudtuk hosszabbítani, és így még tovább örülhettünk a jó eredményeknek.”
„Egy olyan csapatjátékos szerződött hozzánk, aki képes folyamatosan jól teljesítani, és nagyszerű eredményeket elérni a csapat számára.”
Fernando Alonso az AMR23 volánja mögött Fotó: Aston Martin F1 Team
Alonso Schumachert is megelőzheti
Ha a két fél sikeresen meg tud állapodni majd egymással a folytatásról, akkor Alonso számos rekordot adhat át a múltnak. A spanyol a 2024-es szezon végén túl fogja szárnyalni életkorban Michael Schumachert, aki a 2012-es visszavonulásakor 43 éves volt.
Azonban Alonsónak nagyon sokáig kellene még a Forma-1-ben versenyeznie, ha a német legendán kívül más világbajnokokat is túl szeretne szárnyalni az életkor szempontjából. Jack Brabham 44, Graham Hill majdnem 46 évesen akasztotta szögre a sisakját. A két legidősebb korában visszavonul világbajnok pedig nem más, mint Giuseppe Nino Farina és Juan Manuel Fangio. Az olasz pilóta 48, az argentin ötszörös világbajnok pedig 47 évesen vonult vissza a királykategóriából.
Elképesztően sportszerűtlen megmozdulásnak lehettünk szemtanúi a spanyol Forma-4-es bajnokság idei utolsó futamán, amelyen a Red Bull juniorja Michael Schumacher 2010-es Magyar Nagydíjon bemutatott manőveréhez hasonló megmozdulással érdemelt ki büntetést, majd kizárást.
Michael Schumacher és Rubens Barrichello 2010-es hungaroringi csörtéjére emlékeztetett a Red Bull junior Enzo Deligny spanyol Forma-4-es bajnokságban bemutatott botrányos megmozdulása, amelyet a 15 esztendős versenyző azzal tetézett, hogy figyelmen kívül hagyta az azért kapott fekete zászlót.
Deligny a 2023-as spanyol F4-es bajnokság utolsó futamát az első sorból kezdhette abban a reményben, hogy még a bajnoki címre is van esélye. A rajt után jobb oldalról támadta őt Valerio Rinicella, aki Deligny autója mellé ért, mire a francia Red Bull-növendék elkezdte leszorítani a riválisát, akit végül leterelt a bokszutca kijárati részére, majd a fűre szorított. Ezzel azonban nem volt még vége, Deligny ugyanis a második kanyarban leszorította a pályáról a végül a bajnoki címet megszerző Théophile Naëlt.
A rajt utáni leszorítás:
A rajtnál elkövetett döbbenetesen sportszerű megmozdulásért a francia pilóta áthajtásos büntetést kapott, de mivel ezt nem töltötte le, a 8. körben fekete zászlóval kizárták, viszont ez sem érdekelte, és a pályán maradva több biztonsági autós újraindításban is részt vett, majd végigment a futamon.
Schumachert hasonlóért megbüntették
Egyelőre nincs hír arról, hogy Deligny milyen szankciókkal kell szembenézzen utólag, de az eltiltás is bőven benne van a pakliban, ráadásul egy ilyen húzással a Red Bull programjában elfoglalt helyét is veszélybe sodorhatta. Ugyanakkor nála jóval tapasztaltabb és nagyobb nevű versenyzőkkel is előfordult már, hogy hasonló módon lépték át a határt.
Az egyikük Michael Schumacher volt, aki a 2010-es Magyar Nagydíjon Rubens Barrichello ellen védekezett kísértetiesen hasonló módon:
Barrichello már a csapatrádióban Schumacher kizárását követelte, és többen is felháborodtak a paddockban az eset után, amiért a Mercedes 41 esztendős versenyzője 10 helyes rajtbüntetést kapott a Belga Nagydíjra, később pedig a saját weboldalán kért elnézést.
„A manőver túl kemény volt, de nem akartam veszélybe sodorni. Ha így érezte, azt sajnálom, nem ez volt a szándékom” – idézte az oldal a hétszeres világbajnokot, aki bocsánatkérés mellett azt is tisztázta, hogy nem akarta a falra passzírozni a brazilt (ami annak tükrében hihető, hogy folyamatosan a pálya jobb oldala felé mozgott akkor, amikor a Williams még mögötte volt, ezzel mintegy egyértelművé téve, hogy Barrichellónak a jobb oldalon nem lesz helye, ő azonban mégis bement az egyre szűkülő résbe), majd gratulált neki a 300. versenyéhez.
Hosszú kihagyás után a mostani hétvégén ismét megrendezik a legendás Formula 3-as Makaói Nagydíjat. Az évek alatt a verseny óriási népszerűségre tett szert, és olyan nagy nevek is versenyeztek itt, mint Ayrton Senna, Michael Schumacher, Mika Häkkinen, Sebastian Vettel vagy Lewis Hamilton.
Utoljára 2019-rendeztek versenyhétvégét a több, mint 6 kilométer hosszú Guia Circuiten, ahol még annyi hibázási lehetőség sincsen, mint Monacóban van a szűk pályarészek és a falak közelsége miatt. Óriási koncentrációra és bátorságra van szükség egy jó kör eléréséhez, mert a pály gyors kanyarokkal tűzdelt szakaszain sok időt lehet veszíteni.
Makaó utcáin először 1983-ban mérhették össze a fiatal pilóták a tudásukat egymással szemben, és már akkor kitűnt egy név a mezőnyből. Ezt a fiatal versenyzőt Ayrton Sennának hívták, aki újoncként rendkívüli magabiztossággal vette az utcai pálya által szabott akadályokat, és megnyerte a versenyt. A brazil pilóta tehetéségére számos Forma-1-es csapat felfigyelt, de végül egy kiscsapatnál, a Toleman-nél kötött ki.
A következő emlékezetes F1-es csatát 1990-ben láthattuk, amikor a Makaói Nagydíj első két helyén Michael Schumacher és Mika Häkkinen autózott. A finn pilóta mindent megpróbált, és egy alkalommal nagyon közel is került a német riválisához.
Azonban amint a célegyenes utáni szakaszon előzni próbált, összeütköztek, és amíg Häkkinen az összetörő autója miatt kiesett a versenyből, addig Schumacher egy sérült hátsó szárnnyal megúszta, és végül meg tudta nyerni a nagy presztízsű versenyt. A német és a finn világbajnok is már 1991-ben lehetőséget kapott a királykategóriában. Egyikük először a Jordannél beugróként, majd később a Benettonnál, a másikuk pedig a kevésbé versenyképes Lotus autóját volt kénytelen vezetni, de az évek múlásával még számos emlékezetes csatát láthattunk kettőjük között.
A hétszeres és a kétszeres világbajnokon kívül még a szintén Makaói Nagydíjat nyert David Coulthardot, és az 1987-es versenyen nagyszerű teljesítményt nyújtó Martin Donellyn át még a 2005-ös versenyen dobogót szerző Vettelt és Robert Kubicát is meg lehet nevezni.
Amíg Vettel és Kubica közel tudott kerülni a győzelemhez, addig a hétszeres világbajnok Hamilton egy nagy balszerencse miatt bukta el azt a 2004-es versenyen. A brit klasszis meg tudta nyerni a kvalifikációs versenyt, ami egy pole-pozíciót is ért a számára a főfutamra, ahol viszont bajba került, és végül csak a 14. helyen lett rangsorolva.
Az idő múlásával azonban változtak a dolgok, mivel számos pilótánál fordult elő az, hogy az alsóbb kategóriák mellett Makaóban is jó eredményeket ért el, mégsem kapott F1-es lehetőséget. Elég csak a két kétszeres győztes Antonió Félix da Costa és Dan Ticktum nevét megemlíteni, de még a legutóbbi első helyet megszerző Richard Verschoor is nagyon messze áll a száguldó cirkusztól. Lando Norris, Yuki Tsunoda, Liam Lawson és Logan Sargeant azonban üdítő kivételek, mert ők képesek voltak úgy játszani a kártyáikkal, hogy végül az F1-ben kössenek ki.
Egy teljes kör a Guia Circuiten Robert Shwartzmannal (2019):
Újabb védekezési mesterkurzust mutatott be Brazíliában Fernando Alonso, aki úgy vélte, Sergio Pérezt nehezebb volt maga mögött tartani, mint az egyik legendás csatájában Michael Schumachert.
A spanyol ezzel megvédte a 3. helyét, noha az utolsó körben átmenetileg már elbukta a pozíciót, és a célvonalon is kevesebb, mint egy tizedmásodperccel hamarabb jött át a Red Bullnál.
Karrierje korai szakaszában, a 2005-ös imolai versenyen hasonlóan pazar védekezést mutatott be Michael Schumacher ellen, aki bő 10 körön át a nyakában loholt, de Alonso keze nem remegett meg, és a fiatal spanyol lényegében ezzel a teljesítménnyel betonozta be a helyét végleg a sportág élmenői között.
Alonso a hivatalos sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a hétszeres világbajnok elleni csatát könnyebbnek érezte, mint a Pérez ellenit.
„2005-ben könnyebb volt a DRS nélkül. Most kicsit más vele, másként is kell használni a lehetőségeket. A gumik kezelése szintén más, mint akkoriban, amikor szinte végig ki lehetett taposni belőlük, ami bennük volt” – nyilatkozta Alonso, aki elismerte, hogy az állítható hátsó szárny azért neki is segítséget jelentett.
„DRS nélkül akkoriban nem tudtunk volna visszatámadni, most pedig adódott rá egy esélyem. Azért vezették be, hogy javítson a látványosságon, a brazil verseny jó példa lett erre.”
Azt csak mi tesszük hozzá, hogy az imolai pályán kevésbé voltak jók az előzési lehetőségek a régi, rövidebb és szűk célegyenesben, mint Interlagosban bármikor. A Ferrari a 2005-ös idényben többnyire szenvedett, és a csapat számára máig rejtély, hogy a futamon Schumacher tempója mitől javult fel hirtelen brutálisan erős szintre.
Michael Schumacher ügyvédje nyilatkozott arról, hogy miért nem tárták soha a nyilvánosság elé a több mint 9 évvel ezelőtt kis híján végzetes síbalesetet szenvedett hétszeres világbajnok egészségi állapotát.
Michael Schumacher 2013 decemberében bekövetkezett síbalesete óta családja abban a felfogásban védi a hétszeres világbajnokot, amiben tette ezt ő a szeretteivel a Forma-1-es karrierje alatt, és gyakorlatilag semmilyen információt nem árul el arról, hogy milyen állapotban van a súlyos fejsérülést szenvedett pilóta.
Az utolsó konkrét információ a család részéről az volt, hogy Schumachert 2014 júniusában felébresztették a mesterséges kómából, majd egy svájci rehabilitációs központba szállították, később pedig hazatért az otthonába, ahol azóta is a felépülésért küzd. A sérüléseinek részleteit és állapotát azonban soha nem osztották meg a nyilvánossággal.
Idővel az apró információmorzsákból azért így is össze lehetett rakni a nem túl szívderítő képet, 2016-ban a család ügyvédje például bíróságon cáfolta a német Bunte magazin azon állításait, melyek szerint Schumacher képes járni, és közölte, hogy a német pilóta még a terapeutáinak segítségével sem tud lábra állni. Ez az információ gyakorlatilag az eddigi egyetlen biztos pont, de ez is a 7 évvel ezelőtti állapotokat tükrözi.
Persze a 2021-ben megjelent Schumacher című Netflix-dokumentumfilmből is lehetett következtetni arra, hogy a hétszeres világbajnok csak halvány árnyéka régi önmagának – ha egyáltalán jelen van – de a családtagjai és szerettei a filmben szereplő interjúk során is nagyon ügyeltek arra, hogy ne mondjanak konkrétumokat.
Az ilyen szintű hírzárlat miatt Schumacherék a megértő szavak mellett rengeteg kritikát is kaptak az évek során, mondván a rajongók milliói érdemelnének annyit, hogy megtudják, mi van a kedvencükkel. Felix Damm, Schumacher ügyvédje pedig most elárulta, hogy a család meg is fontolt egy ilyen forgatókönyvet, de végül arra jutott, hogy ezzel olyan lavinát indítana el, amelyet soha nem tudna megfékezni.
„Ez mindig arról szólt, hogy védjék a magánügyeket. Természetesen sokat egyeztettünk arról, hogy ez miként lehetséges, így azt is megfontoltuk, hogy egy végső jelentés Michael egészségi állapotáról lenne-e a helyes lépés. Ez azonban nem vetett volna véget ennek, és folyamatosan újabb „vízállás jelentéseket” kellett volna közzétenni. Mert nem az érintettek dolga véget vetni a médiaérdeklődésnek” – nyilatkozta az ügyvéd a német LTO-nak.
„Újra és újra, egy, kettő, három hónappal, vagy évekkel annak közzététele után visszautalhattak volna egy ilyen jelentésre azt kérdezve, hogy »És most mi a helyzet?«. És ha ezután fel akartunk volna lépni az efféle újságírás ellen, akkor meg kellett volna küzdenünk azzal, hogy korábban önként tártuk nyilvánosság elé a helyzetet” – mutatott rá Damm arra, hogy csak a saját dolgukat nehezítették volna meg azzal, ha úgy döntenek, először és utoljára pontosan elmondják, milyen állapotban van Schumacher.
Az ügyvéd megérti, hogy a közvélemény továbbra is kíváncsi a hétszeres világbajnok állapotára, de úgy véli, a többség megérti, hogy miért nem hozhatják nyilvánosságra ezt. „Természetesen [megértem az igényt], de közben azt is hiszem, hogy a rajongók jól meg tudnak birkózni ezzel a helyzettel, és tiszteletben tartják a tényt, hogy a baleset elindított egy folyamatot, amely során a magánszféra védelme szükséges, és folyamatosan megfigyelés alatt fogjuk tartani ezt a helyzetet.”
Michael Schumacher 2001. október 28-án ezen a napon, szülővárosának gokart-világbajnoki futamán versenyzett először Lewis Hamilton ellen, de későbbi csapattársát is legyőzte.
Lewis Hamilton, Nico Rosberg, Vitantonio Liuzzi, Giedo van der Garde, Michael Schumacher. A közös ebben az öt versenyzőben, hogy mindannyian eljutottak a Forma-1-be, hárman ráadásul világbajnokok is lettek, ketten pedig nem mellesleg holtversenyben állnak a vb-címek örökranglistájának élén.
2001. október 28-án azonban még legfeljebb az volt bennük a közös, hogy mind az öten gyorsan tudtak gokartot vezetni. Hiszen míg a közel 33 éves Michael Schumacher már négyszeres Forma-1-es világbajnok volt a Ferrarival, addig az F1-ben 2005-ben, a Red Bull-lal bemutatkozó Liuzzi 20, Hamilton, Rosberg és van der Garde pedig csak 16 évesek voltak, és még csak autóversenyzőnek sem mondhatták magukat.
Michael Schumacher made a guest appearance at his family's karting track in Kerpen, Germany, as it hosted the Formula Super A #Karting finals #OnThisDay in 2001. 🤩 Vitantonio Liuzzi took the championship crown in a field that featured Lewis Hamilton and Nico Rosberg. 👑 pic.twitter.com/v2nELPYisx
Az F1-es pilótaként is rendszeresen gokartozó Schumacher úgy vélte, jó alkalom egy kicsit összemérnie magát a fiatalokkal a szülővárosában, Kerpenben rendezett vb-futamon, amelyet abszolút komolyan is vett. Ezt mutatta, hogy dominálta a szabadedzéseket és 43.956-tal új körrekordot állított fel. A két csoportra osztott időmérő edzésen viszont peche volt, mert az ő csoportjának esőben kellett mennie, így csak a 22. rajtkockába kvalifikált a két aznap délutáni előfutamra.
Az első előfutamban innen zárkózott fel a 8. helyre, míg a másodikban egy rajt utáni koccanást követően, rakoncátlankodó vízpumpával a 15. lett.
A vasárnapi két főfutamot a mezőny közepéről kezdte, de az esőben megcsillogtatta a képességeit, és az első első körében már a 4. helyen haladt, de az első kerékagy meghibásodása miatt kénytelen volt feladni a versenyt. A második, egyben utolsó versenyen viszont már a szerencse sem fordult ellene, és ismét remek felzárkózást bemutatva a harmadik helyen intették le, ami Marco Ardigo kizárása után második hellyé változott.
Ami a jövő reménységeit illeti, Hamilton két 7., Rosberg egy 5. és egy 3., a világbajnoki címet megnyerő Liuzzi egy 4. és egy 27., van der Garde pedig egy 9. és egy 25. helyezést ért el.
„Nem volt lehetőségem Schumacher mellé kerülni, amit sajnálok, mert szerettem volna legyőzni őt néhány kanyaron át. Láttam a távolban a második versenyen, de hogy őszinte legyek, nem jelentett nagy különbséget” – nyilatkozta utólag az akkor már évek óta a Mercedes támogatásával versenyző Hamilton.
Schumacher eközben csak a legnagyobb dicséret hangján szólt a britről, de azt biztosan nem gondolta, hogy egy napon mindketten hét F1-es világbajnoki címet nyernek, mint ahogyan azt is aligha sejthette, hogy Nico Rosberggel csapattársak lesznek a Mercedes gyári istállójában.
„Minőségi versenyző, nagyon erős, és még csak 16 éves. Ha így folytatja, biztos vagyok benne, hogy el fog jutni az F1-be. Különleges látni egy srácot az ő korában a pályán. Egyértelműen a megfelelő a hozzáállása a versenyzéshez” – nyilatkozta Hamiltonról.
