Címke: Michael Schumacher

  • „Majdnem meghalt!” – egy üveg vodkát döntött le az egyik futam után az F1-es világbajnok

    „Majdnem meghalt!” – egy üveg vodkát döntött le az egyik futam után az F1-es világbajnok

    A vodkavedelés és az F1 szavak egy mondatban említésétől vélhetően mindenkinek Kimi Räikkönen jut az eszébe, de a McLaren korábbi szerelője elárulta, hogy a Jégember elődje sem volt kispályás ezen a téren.

    Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a Forma–1-es pilóták is emberek, és nekik is szükségük van olykor egy kis kikapcsolódásra vagy arra, hogy kiengedjék a gőzt. Ezt többnyire a szezon végeztével teszik meg – kivéve, amikor nem –, hiszen idény közben nincs idő vagy lehetőség a fékevesztett bulizásra (hacsak nem te vagy Kimi Räikkönen), de akkor előfordul, hogy nagyon komolyan belecsapnak a lecsóba. Persze a közösségi média és még inkább a kamerás mobiltelefonok megjelenésével mintha ezeknek a holtidényben tartott buliknak az intenzitása is csökkent volna.

    33 nővel szexelt, ivott és drogozott a helyszínen, majd világbajnok lett Lauda legendás ellenfele

    Nem voltak viszont még ilyen készülékek a 90-es években, aminek a kétszeres világbajnok Mika Häkkinen – és sokan mások – csak örülhetett. Az F1-ben a Lotus színeiben bemutatkozó, majd 1993-tól pályafutása végéig a McLarennél versenyző finn ugyanis legalább egyszer úgy kerülhetett volna be a híradásokba, mint a vodkát vedelő Forma–1-es pilóta. A sztorit a McLarennél a 90-es évek elejétől szerelőként dolgozó, F1-es karrierje végén, 2013 és 2015 között már a Red Bull műveleti igazgatójaként tevékenykedő Richard Hopkins osztotta meg a The Sunnal.

    „Häkkinen egyetlen vasárnap este alatt megivott egy üveg vodkát. Az volt a reakcióm, hogy »Jézusom, ezt soha nem gondoltam volna.« Azt hittem, kortyol egyet, vagy iszik egy rövidet, vagy valami, de hogy ledöntsön egy üveg vodkát? Másnap nem kellett megjelennie [a csapatnál], mert hétfő volt, úgyhogy ezzel nem volt gond, de aztán a következő napon volt némi médiakötelezettsége, amin elképesztően másnapos volt. Ez Németországban volt, a 98-as vagy 99-es szezonban, valószínűleg a Hockenheimringen. A Mercedesnek volt a verseny után egy fogadása. A feleségével volt, aki akkoriban kicsit rossz útra vezette, de Mikának azért nem kellett sok ahhoz, hogy rossz útra lépjen.”

    Hopkins tehát nem volt kimondottan jó véleménnyel Häkkinen első feleségéről, Erjáról, akivel a pilóta 1998 és 2008 között élt házasságban, amelyből egy fiuk és egy lányuk született. De persze azért aligha Erja kérte tőle, hogy annyit igyon. „Mika majdnem meghalt! – túlzott nyilván kissé a korábbi szerelő. – De neki legyen mondva, volt rá bizonyíték, hogy tudja kezelni. Elvégre finn, akik szeretik a vodkájukat, szóval szerintem elég jó volt az állóképessége. A végére viszont már nem igazán állt a lábán, fogalmazzunk így. Egyikünk sem állt volna.”

    Ron Dennis, a McLaren egykori csapatfőnöke is tudott ám bulizni, bármennyire is az ellenkezőjét néznénk ki belőle:

    25 éves Häkkinen első vb-címe, ami gatyákat leszaggató őrültté tette a McLaren csapatfőnökét

    Bármelyik idényben is történt az eset, Häkkinen év végi helyezését nem befolyásolta, hiszen 1998-ban és 1999-ben is világbajnok lett a McLarennel. A nyilvánosságban ugyanakkor megmaradt szűkszavú, visszahúzódó finnek, miközben Hopkins elmondása szerint a valóságban egyáltalán nem ilyen volt.

    „Ő is azok közé tartozott, aki soha nem élvezte a médiafeladatokat, és mindig nagyon visszahúzódóan viselkedett, miközben egyáltalán nem volt ilyen. Sem a pályán kívül, de még a pályán sem, majd a TV-ben, egy interjú alatt olyasvalakit láttál, aki nagyon keveset beszél. De remek tréfákat eszelt ki, nagyszerű komikus volt. Jól lehetett szórakozni vele, és a mai napig jól lehet.”

    F1-es pilótaként is lehet ruhát szaggatni

    Hopkins nemcsak Häkkinenről, hanem Michael Schumacherről is említést tett, hiszen a hétszeres világbajnok teljes pályafutása során az F1-es cirkusz tagja volt, így aztán jó néhány alkalommal bulizott együtt a Ferrari ászával. Emlékei szerint Schumacher előszeretettel partizott a Ferrarinál 1996 és 1999 között versenyző Eddie Irvine társaságában, hiszen az ír tényleg igazi partiarcnak számított.

    „Nem tudom, hogy ő és Eddie jó barátok voltak-e, de együtt buliztak. Eddie bárkit rossz útra tudott vinni. Ha látott egy lehetőséget, hogy valaki megnyert egy versenyt vagy világbajnok lett, akkor ő is részt vett a buliban, és boldogan vette a pezsgőket és vodkákat” – mondta Hopkins.

    Schumacherről később terjedt el, hogy bulikban előszeretettel szórakoztatta magát és a társaságát azzal, hogy leszaggatta mások ruháit (vajon ő tanulta el Ron Dennistől, vagy fordítva?). Hopkins erről nem hallott, de azok alapján, amiket ő is látott, nem lepődött meg.

    Michael Schumacher őrült módjára tudott bulizni – ruhákat szaggatott le másokról

    „Szerintem olykor mindannyiuknak ki kellett ereszteniük a gőzt. Még Ayrton Senna és sok más pilóta is nagyon jól csinálta ezt. Olyan sztorik vannak, amelyeket nem lehetne nyomtatásba adni. Hallottam, hogy Schumacher Ecclestone tetőjén bulizott. Sok pilóta olyan, mint az összenyomott rugó, nem igaz? Összenyomva töltik a szezont és feszültté válnak. Schumacher eléggé németes és robotszerű volt, de még ő is megengedte magának, hogy lazítson. És az biztos, hogy azt is tette. Nem mondhatok részleteket arról, amiket láttam, de voltak jó pillanatok egy szuzukai gerendaházban, ami nagyon ismert volt a futam utáni vasárnap estéiről. Sok bajnokot avattak ott, és rengeteg bulit tartottak ebben a házban. Volt néhány év, amelyekben Schumacher és Irvine elég jól mulatott együtt, de többet nem mondhatok.”

    A híres szuzukai szezon végi bulik közül alighanem a 2003-as a legismertebb – toyotás ingben targoncázó Michael Schumacher; csukott ablakon átrepülő TV –, de valószínűleg csak azért, mert ez a legjobban dokumentált.

    Schumacher részegen székeket és asztalokat hajigált, majd elkötött egy targoncát

  • Minden idők legjobb Ferrarija motiválja a McLaren csapatfőnökét

    Minden idők legjobb Ferrarija motiválja a McLaren csapatfőnökét

    Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke a búcsúzó imolai pálya kapcsán felidézte, mit élt át itt 21 éve, még a Ferrari tagjaként, és elmondta azt is, ez az időszak miért motiválja még ma is.

    A McLaren az idei szezonban eddig igazán domináns teljesítményt nyújt, hiszen az első hat versenyből ötöt megnyert, aminek köszönhetően vezeti a konstruktőri pontversenyt, az egyéni összetettben pedig a wokingiak két pilótája áll az első két helyen. Ám a szezon eddigi alakulása alapján olyan szintű dominanciáról azért még korántsem beszélhetünk, ami a korábbi évtizedek sikercsapatai közül többet is jellemzett.

    Az egyiknek ráadásul tagja volt Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke, aki 2000 és 2014 között a Ferrarit erősítette. És mivel nagyon úgy tűnik, hogy Imola az idei verseny után búcsúzik az F1-es versenynaptárból, az 54 esztendős mérnököt megkérték, meséljen egy kicsit arról, milyen viszony fűzi a legendás helyszínhez, ő pedig felidézte, ahogy a Ferrari legdominánsabb idényének kezdetén itt döbbentek rá egy teszten, hogy mennyire jó autót építettek.

    „Nagyon nagy szenvedéllyel viseltetek a Forma–1 iránt, Imola pedig jól rezonál ezzel a szenvedéllyel. Akkoriban még két különböző évjáratú autót is lehetett tesztelni, úgyhogy elhoztuk ide, Imolába a 2003-as és 2004-es autót is (nyitóképünkön). Egyszerre köröztek, az egyiket Michael [Schumacher], a másikat Rubens [Barrichello] vezette. Ekkor jöttünk rá, hogy szuper autónk van 2004-re, mert a köridők és az autó következetessége is nagyszerű volt. Úgyhogy én egyértelműen nagyon kötődöm ehhez a pályához” – idézi Stellát a Motorsport.

    Az FIA megnyerette Schumacherrel a 6. vb-címét? – avagy mi történt a Magyar Nagydíj után

    Stella abban az évben Schumacher teljesítménymérnöke volt, és természetesen a Ferrari F2004-esről beszélt, amellyel a német pilóta megnyerte hetedik világbajnoki címét, az idén kétharmadában pedig lehengerlő teljesítményt nyújtott, hiszen az első 13 futamból 12-t megnyert. A McLaren csapatfőnöke elárulta azt is, hogy ezt a teljesítményt a mai napig motivációként használja arra, hogy minél magasabb szintre juttassa a wokingiakat.

    „Az az autó az első 13-ból 12 futamot megnyert Michael-lel, az egyetlen veresége pedig amiatt történt, mert Michael ütközött Montoyával a monacói alagútban, miközben Montoya tulajdonképpen körhátrányban volt a biztonsági autó mögött. Máskülönben valószínűleg 13-ból 13 versenyt nyert volna. Ez olyasmi, amivel gyakran motiválom magam olyan értelemben, hogy ide akarunk eljutni. Az idén azonban nem hiszem, hogy ez meg fog történni. Kemény munka áll előttünk, hogy biztosítsuk, megtörténjen az előttünk álló években. De szerintem még néhány lépéssel le vagyunk maradva attól, hogy ilyen eredményekhez hasonlítsuk magunkat.”

    Hogy az F2004-es mennyire meglepte nemcsak Stellát, hanem a maranellóiak többi mérnökét is, arról testvéroldalunkon írtunk:

    Ezen a napon gurult pályára először az autó, amin még a Ferrari is ledöbbent (videó)

  • Hamilton már most megtette, amit Schumacher soha, de ez korántsem hízelgő rá nézve

    Hamilton már most megtette, amit Schumacher soha, de ez korántsem hízelgő rá nézve

    Lewis Hamilton mindössze hatodik ferraris versenyhétvégéjén eljutott oda, hogy milliók füle hallatára kritizálja csapatát, amiért az szerinte nem megfelelően kezelt egy szituációt a versenyen. Ez pedig – azzal együtt, hogy valóban így történt – megalapozhatja a maranellói istálló és a hétszeres világbajnok későbbi kapcsolatát, ami a múltbeli példákból kiindulva nem sok jót ígért.

    Erre mutatott rá Ted Kravitz, a Sky Sports F1-es szakértője és bokszutcai riportere a csatorna F1 Show című műsorában, megjegyezve, hogy egyet kivéve sok korábbi toppilóta és világbajnok jutott el odáig, hogy nyilvánosan kritizálta a Scuderiát, aminek általában nem lett jó vége. „Hosszú története van ennek. Visszagondolok például Alain Prostra (aki teherautóhoz hasonlított a Ferrariját, majd nem sokkal később kirúgták – a szerk.). Arra nem emlékszem, hogy Michael Schumacher valaha kritizálta volna a Ferrarit, de Sebastian Vettel egyértelműen megtette, és Kimi Räikkönen is, csak róla az emberek egyszerűen nem gondolták, hogy komolyan mondja. Hosszú története van annak, hogy Ferrari-pilóták kritizálják a Ferrarit, és aztán ez nem vált a javukra” – mondta a riporter, Fernando Alonsót kihagyva a felsorolásból, miközben a spanyolt is nyugodtan ide vehetjük, aki Vettelhez és Prosthoz hasonlóan hiába érkezett világbajnokként, végül nem tudott nyerni a vörösökkel.

    Az egyetlen kivételt Michael Schumacher jelenti, pedig a német pilóta ferraris pályafutása sem indult zökkenőmentesen. Ausztráliában, az 1996-os szezonnyitón fékprobléma miatt kiesett, majd Brazíliában ugyan megszerezte első dobogóját a csapattal, de Damon Hill a Williamsszel lekörözte. Ezután Argentínában újabb kiesés következett, hogy az európai szezon kezdetén elkezdjenek javulni a dolgok, hiszen a Nürburgringen és Imolában is második lett. Ezt Monacóban újabb kiesés követte – ráadásul az első helyről az első körben vezetői hiba miatt –, hogy aztán végül Barcelonában törjön meg a jég, ahol Schumacher pályafutása egyik legnagyszerűbb győzelmét aratva állt először a dobogó tetejére vörösben. Mindent ugyanakkor ez sem oldott meg, és miután a Francia Nagydíjon már az első körben elfüstölt alatta a motor, Jean Todt csapatfőnök menesztése is felmerült, de Schumacher kiállt a francia mellett, mondván ha Todtnak mennie kell, akkor ő is megy.

    „Soha nem láttam ilyet” – 29 éve kezdődött Schumacher és a Ferrari közös története (videó)

    Hamilton ezzel szemben eddig az összes ferraris futamát befejezte, kétszer pedig a legjobb háromba is bekerült, hiszen a kínai sprintet az első helyről rajtolva megnyerte, Miamiban pedig harmadik lett. A nagydíjakon viszont egy bahreini 5. hely az eddig legjobbja, és nagy különbség Schumacher ferraris kezdetéhez képest, hogy ő az eddigieket tekintve elmarad csapattársától, Charles Leclerc-től. Hogy ez vezetett-e oda, hogy a legutóbbi versenyen frusztráltan bírálta a csapatot a rádióban, vagy enélkül is hasonlóan fogalmazott volna, azt nem tudni, mindenesetre nyilvánosan kritizált, miközben cinikusan elküldte teázni a mérnökeit.

    Hamilton szavai aligha csapódtak le pozitívan a csapaton belül, amit abból is lehet sejteni, hogy Frédéric Vasseur-t, a Ferrari csapatfőnökét a hétszeres világbajnoknak kellett nyugtatnia Miamiban, hangsúlyozva, hogy sokkal csúnyább dolgokat is mondhatott volna a rádióban. Martin Brundle-t, a Sky Sports szakkommentátorát pedig az aggasztotta, hogy Hamilton milyen szavakat használt. „Szerintem eléggé sokatmondó a szarkasztikus megjegyzésekben, hogy mennyire dühös Lewis. Nagyon frusztrált volt ezen a versenyen. 23 kört töltött a Ferrari-motoros Ocon mögött, aki egy 300 fős csapatban versenyez. Lewis nem arra számított, hogy itt lesz az idén. El tudom képzelni, hogy nem volt jó hangulatban” – mondta Brundle, majd hozzátette, fájdalmas volt hallgatni Hamilton rádiózását, amely során elhangzottak olyan dolgok, amiket nem lehet visszaszívni. „Két szó keltette fel a figyelmemet a rádiózásban, a »Ti, srácok (you guys)«. Ő nagy csapatjátékos, úgyhogy eléggé erőteljes volt azt mondania, hogy »nem mi, hanem ti«” – mutatott rá az expilóta.

    Persze a csapatot nyilvánosan tényleg soha nem kritizáló Schumacherrel összehasonlítani nem feltétlenül fair Hamiltont, hiszen a német legenda pályafutásának nagy részében nem volt nyilvános a csapatrádiózás, majd amikor azzá vált, akkor sem lehetett minden egyes üzenetet hallani a közte és a csapat között folyó kommunikációból. Ugyanakkor a Ferrari csapattagjai rendre azt emelték ki Schumacherrel kapcsolatban, hogy kifelé tényleg soha nem mondott semmi rosszat az övéiről, még akkor sem, ha éppen lett volna rá oka, sőt, sokszor csapaton belül is inkább visszafogta magát, és nem hordta le feleslegesen a munkatársait.

    Michael Schumacher
    Fotó: Scuderia Ferrari Press Office

    A Mercedest jelenleg technikai igazgatóként erősítő, Schumacherrel a Ferrarinál 1996 és 2005 között dolgozó James Allison például így nyilatkozott a Motorsport Magazine-nak öt éve arról, hogy milyen volt a közös munka a kezdetektől fogva. „Amit tapasztaltam, az egyértelműen közelebb hozta őt hozzám, és szerintem bárki más, akinek abban a kiváltságban volt része, hogy vele dolgozhatott, ugyanezt mondaná. Ez pedig az volt, hogy nagyon nagylelkűen bánt az emberekkel a csapatban, és azt éreztette velük, hogy ők is a bajnoki hadjáratának és a sikereinek a részesei. Azt éreztette velünk, hogy ezek a csapat sikerei, a mi részünk pedig valós ebben, és hálás volt érte. Ez igazán felvillanyoz egy csoportot arra, hogy a legjobbját nyújtsa érted, ami a Forma–1-ben szükséges a sikerhez” – mondta Allison, majd egy konkrét esetet is felidézett.

    „Mielőtt a Ferrarinál 1998/99-ben beköszöntöttek a sikeres évek, számos hibát elkövetett a csapat, ezeknek a hibáknak pedig Michael fizette meg az árát vagy úgy, hogy nem kapott olyan autót, amilyet a tehetsége alapján érdemelt, vagy úgy, hogy valamit eltoltunk. Mégsem panaszkodott soha egyetlen szóval sem. Egy alkalomra különösen jól emlékszem, amikor nagyon nagy bűntudatom volt egy monzai teszten. Túl messzire mentünk a padlólemez alakjának megváltoztatásával, amitől a padlólemez hajlamos volt egyik pillanatról a másikra abbahagyni a leszorítóerő termelését. Ez hatalmas balesetet eredményezve megtörtént a Curva Grandéban (padlógázas kanyar a monzai pálya első szektorában), ahol akkoriban veszélyesen kicsi volt a bukótér, és csak a szerencsének köszönhetően úszta meg ép bőrrel.”

    „Borzasztóan szétzúzta a testét egészen a fenekéig és hátáig. Olyannyira, hogy az azt követő versenyeken nem tudott leülni a csapatmegbeszéléseken, de ekkor sem panaszkodott egyszer sem, csak megbirkózott vele. A külvilágnak semmit nem mondott erről, csak felemelte a szemöldökét rám és az aerodinamikai csapat tagjaira nézve, hogy »Ezt rendbe tudjátok hozni, kérlek?« Ezek a dolgok nagyon meleg érzéseket keltenek benned egy ember iránt, mert nem csak egy esetről van szó, hanem arról, hogy folyamatosan megfelelően viselkedett csapattársként. Nehezen lehetne találni bárkit, aki dolgozott vele és mást mond.”

    Hamiltonról ez azonban már hat ferraris versenyhétvége után sem mondható el.

    Baja van Hamiltonnak? Megint furcsán cselekedett

  • Nem egészen olyan volt Senna és Schumacher kapcsolata, amilyet a legtöbben feltételeznek?

    Nem egészen olyan volt Senna és Schumacher kapcsolata, amilyet a legtöbben feltételeznek?

    Jonathan Wheatley elmondta, hogyan emlékszik vissza Ayrton Senna és Michael Schumacher rivalizálására, amelyet utóbbi szerelőjeként élt át. A jelenleg a Sauber csapatfőnökeként tevékenykedő szakember az 1994-es San Marinó-i Nagydíj hétvégéjének borzalmas eseményeit is felidézte.

    Április utolsó, illetve május első napja mindig szomorú évfordulót jelent a Forma–1-ben, hiszen 1994-ben ezen a két napon hunyt el Roland Ratzenberger és Ayrton Senna. Utóbbiról pedig a sorozat hivatalos podcastjának, a ’Beyond The Grid’-nek a legutóbbi vendégeként a Sauber jelenlegi csapatfőnöke, Jonathan Wheatley is megemlékezett.

    A napokon belül 58. születésnapját ünneplő szakember akkoriban Michael Schumacher szerelőjeként dolgozott a Benettonnál, így kiválóan rálátott a két versenyző kezdeti rivalizálására, amely persze nem teljesedhetett ki. Bár megvoltak a maguk konfliktusai, ám visszatekintve úgy gondolja, hogy a két pilóta viszonya nem egészen olyan volt, mint amilyennek manapság a legtöbben elképzelik.

    „Volt egyfajta kapcsolat köztünk 1994-ben – utalt Sennára. – Amikor úgy tűnt, hogy Michaelé lesz a pole pozíció, majd Ayrton kijött a garázsból, megmutattam neki a táblát, amelyen Michael ideje szerepelt. Ő pedig felnyitotta a sisakrostélyát, megrázta a fejét, majd lecsukta. Kiment, gyorsabb volt Michaelnél, és úgy nézett rám, a bokszfal felé, mintha azt kérdezné, hogy »na, hol van az én időm [a táblán]?«. Volt egyfajta bajtársiasság, amiről az emberek talán nem tudnak. Az ember nemcsak öldöklő küzdelmet vív másokkal, hanem ott van velük.”

    Ki nézett utoljára Ayrton Senna szemébe; hol töltötte utolsó éjszakáját a legenda? – 31 éves az imolai tragédia

    Wheatley aztán rátért magára a San Marinó-i Nagydíjra. Mint ismert, Senna nem sokkal a biztonsági autós fázis után a Tamburello-kanyarban kisodródott a pályáról, nagy sebességgel a falnak csapódott, majd a felfüggesztés a sisakjába fúródott, halálos sérüléseket okozva ezzel. Az akkori ellenfél a mai napig fel tudja idézni, hogyan tudta meg a hírt.

    „Az 1994-es imolai a legrosszabb hétvége valaha, amelyre emlékszem – fogalmazott Wheatley. – Még mindig fel tudom idézni az érzelmeket. Sok mindent megtartottam ’94-ből, mert úgy gondolom, hogy fiatalként számomra ez fontos fordulópont volt. Még mindig emlékszem, ahogyan Mike Cowlishaw főszerelő odajött hozzám, a karomra tette a kezét, mert tudta, milyen kapcsolatban álltam [Sennával], illetve mit gondolok róla, és elmondta, hogy elment.”

    Persze az 1994-es imolai forduló nem csak Senna elvesztése miatt szomorú, hiszen az előző napon Ratzenberger is távozott az élők sorából. Sőt, már pénteken is történt egy horrorisztikus baleset Rubens Barrichellóval, és itt még nincs vége a listának. Wheatley elárulta, milyen borzasztó érzések kavarogtak bennük a leintés után.

    „Azon a hétvégén sok minden megtörtént – folytatta. – Rubens balesete, amikor [a becsapódás pillanatában] az arca elé tette a kezét. Hihetetlen az a kép. Egyszerűen megmutatja az embert az autóban. Aztán jött Roland. Emlékszem, láttam a tévében, és azonnal tudtam, hogy ez nem egy átlagos bukás. Nagyon-nagyon komoly volt. Majd a versenyen JJ [Lehto, Schumacher akkori csapattársa] a rajtrácson ragadt, és hatalmas karambol lett, amely előidézte a piros zászlót [valójában a biztonsági autós fázist – a szerk.]. [Michele] Alboreto pedig elhagyta a kerekét a bokszutcában, és a kerékanya eltalálta az első számú szerelőmet, megvágta a lábát. A kerék a Lotus bokszába ment, ahol nekicsapódott valakinek. És ott volt Senna balesete a futamon. Nem akartunk felszállni a gépre. Emlékszem, ahogyan csendben ültünk a reptéri váróban. A Williams srácainak éppen akkor mondták el a hírt Ayrtonról, és egyikünk sem akart felszállni a gépre. »Mi fog történni legközelebb?«”

  • Csalást kiáltva magyarázza sportszerűtlen viselkedését az F1-es világbajnok

    Csalást kiáltva magyarázza sportszerűtlen viselkedését az F1-es világbajnok

    Jacques Villeneuve 28 évvel később a valóságot kissé elferdítve emlékezett vissza a vb-címet hozó 1997-es szezon utolsó versenyén történtek miatt a feledés homályába veszett az évi Japán Nagydíjra, egyúttal utalt rá, nem tiszta eszközökkel szúrtak ki vele.

    Jacques Villeneuve sokakban az 1997-es szezon pozitív hőse, az a versenyző, aki Michael Schumacher „égbekiáltó csalása” ellenére mindössze második F1-es idényében felért a csúcsra és világbajnok lett. A 28 évvel ezelőtti hajrá azonban korántsem ennyire fekete és fehér, és a kanadainak is bőven volt a rovásán amiatt, amit az idény utolsó előtti futamán tett, amikor tulajdonképpen versenyen kívüli résztvevőként semmi más nem foglalkoztatta, csak az, hogy sportszerűtlen eszközökkel kitoljon a némettel.

    Persze, mondhatnánk, hogy ami volt, elmúlt, Schumacher ennek ellenére megnyerte a szuzukai futamot, majd a jerezi finálén kilökte a riválisát, aki azonban továbbment és világbajnok lett, azaz végül is igazságos eredmény született. Csakhogy Villeneuve 28 évvel az események után valamiért úgy próbálta meg tálalni a 97-es szezon utolsó előtti versenyén történteket, mintha ő lett volna az áldozat.

    „Az előző versenyen, Japánban kezdődött. 9 ponttal vezettem [az összetettben], akkoriban pedig 10 pont járt egy győzelemért. Szinte a miénk volt a bajnoki cím. De péntek reggel, az első kivezető körömön, a hosszú hátsó egyenesben volt egy autó, amelyik megállt a pálya szélén. Sárga zászlót lengettek. Az autó megállt, rendben, mi pedig mentünk tovább. Aztán a felügyelők úgy döntöttek, hogy kizárnak az egész hétvégéről. Ez egy kissé keménynek tűnt. Soha nem kaptam ilyen büntetést, és azóta sem volt ilyen. A Williamsnél mindannyian úgy éreztük, hogy manipuláció történt” – nyilatkozta a Motorsport.com-nak a kanadai.

    1997, Japán Nagydíj, Villeneuve, Williams
    Jacques Villeneuve 1997-ben, Szuzukában / Fotó: LAT Photographic/Williams F1

    Attól eltekintve, hogy tárgyi tévedések is vannak Villeneuve szavaiban (szombaton történt az eset és nem kivezető körön, hanem gyorskörön, amely ráadásul addigi legjobb időeredményét hozta), a legnagyobb ferdítés az, hogy a Williams egykori pilótája úgy állította be az eseményeket, mintha pusztán a sárga zászló figyelmen kívül hagyásáért kizárták volna a Japán Nagydíjról, ami nyilván hatalmas túlkapásnak tűnhet. Villeneuve ráadásul ezt úgy tálalta, hogy az FIA direkt ki akart szúrni vele.

    Valójában azonban ez csak részigazság, hiszen bár valóban a Jos Verstappen félreállt Tyrellje miatt érvényben levő sárga jelzés (ami egyébként dupla sárga volt) figyelmen kívül hagyása vezetett Villeneuve büntetéséhez, nem önmagában emiatt zárták ki, hanem azért, mert sorozatos visszaesőnek számított (ez volt a negyedik ilyen vétsége), és Monzában már egyversenyes eltiltást adtak neki, nyolc futamra felfüggesztve. Azaz még egy kihágás, és ténylegesen eltiltják, ahogyan azt Japánban meg is tették.

    Persze azon lehet vitatkozni, hogy kell-e ekkora szigort alkalmazni, de mai fejjel, a virtuális biztonsági autó korában aligha tűnik ördögtől valónak, hogy az FIA próbálta szigorítások bevezetésével rávenni a pilótákat a sárga zászlók tiszteletben tartására. Az ominózus esetnél Villeneuve-ön kívül ráadásul még öt másik pilóta sem lassított eléggé a Spoon-kanyar utáni egyenesben. Ők Johnny Herbert, Rubens Barrichello, Ukyo Katayama, Heinz-Harald Frentzen és igen, a nagy vb-rivális, Michael Schumacher voltak, azaz a Ferrari sztárja is ugyanabba a hibába esett, mint a kanadai.

    És nemcsak Villeneuve-öt szankcionálták, hiszen Herbert, Barrichello, Katyama és Schumacher egyaránt a szezon végéig felfüggesztett egyfutamos eltiltást kaptak, míg a korábban már hasonló vétségen ért Frentzent öt versenyre meszelték el, szintén felfüggesztve.

    És azon sem lehetett vitatkozni, hogy Villeneuve tényleg nem emelte el a gázt, hiszen a telemetria megmutatta, hogy padlógázzal száguldott el Verstappen autója mellett, később pedig még be is ismerte, hogy így tett, sőt, eszébe is jutott, hogy lassítson, de aztán úgy volt vele (igen, egy szabadedzésen, és igen, felfüggesztett eltiltás hatálya alatt), hogy végülis minek. „Azt gondoltam, hogy »ez egy egyenes«, és végül nem lassítottam, amivel lábon lőttem saját magamat. Egy másodpercre átfutott az agyamon [hogy lassítok]. Még azután is gondoltam rá, hogy a fékre lépek, hogy elhaladtam az autó mellett, mert a szektoridőkön meglátszott volna [hogy lassítottam], a felügyelők pedig ezt nézik. De aztán úgy voltam vele, hogy »Nem, nem akarok ilyen buta játékokat űzni.« Úgyhogy nem lassítottam, de ezután fogok.”

    Így is elindult

    A szabályok lehetőséget adtak a fellebbezésre, amivel a Williams élt, hogy Villeneuve elindulhasson a másnapi versenyen, de közben mindenki számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy képtelenség lesz megmásítani az ítéletet, hiszen feketén-fehéren látszik az adatokon, hogy a kanadai nem vette el a lábát a gázról. Mivel nem volt idő megtartani a meghallgatást a futam előtt, az FIA lehetőséget adott a Williamsnek az indulásra, a csapat pedig tulajdonképpen mozgó akadályt csinált az első számú pilótájából, aki – mint azt most elmondta –, az őt ért igazságtalanságot megtorolandó állt rajthoz.

    „Úgy döntöttünk, hogy versenyzünk, hogy fellebbezhessünk – mondta Villeneuve a Motorsportnak adott interjúban megint csak tévesen, hiszen a Williams már a futam előtt fellebbezett, enélkül ugyanis nem is indulhatott volna el a futamon. – A cél az volt, hogy lassan vezessek és valaki megelőzze Michael [Schumachert], hogy ne nyerje meg a versenyt. De az összes többi pilóta félt belemenni a játékba, úgyhogy mindenki lassan vezetett.”

    1997, Japán Nagydíj, rajt, Villeneuve, Schumacher, Williams, Ferrari
    Az 1997-es Japán Nagydíj rajtja / Fotó: LAT Photographic/Williams F1

    A futamon ugyanis az történt, hogy a pole-ból rajtoló Villeneuve az első perctől kezdve körönként 4-5 másodperccel haladt lassabban, és lénysgében egy versenyen kívüli részvevőként azon volt, hogy hátráltassa Schumachert. Persze, azt senki nem várta el tőle, hogy félreálljon, és engedje versenyezni azokat, akik pontokat szerezhetnek, arra viszont talán sokan nem számítottak a Schumachert megkérdőjelezhető húzásai miatt teljes pályafutása alatt rendszerese kritizáló kanadaitól, hogy már a rajt utáni métereken elkezd játszadozni.

    A rajtnál nagyon agresszívan bevágott a Ferrari elé, majd miután megtartotta a vezetést, fél kör sem telt bele, hogy elkezdje látványosan feltartani a teljes mezőnyt, hátha valakinek, vagy valakiknek sikerül megelőznie a második helyen álló Schumachert. Erre az esélyt növelte, hogy a harmadik helyről induló Eddie Irvine visszaesett a negyedik pozícióba, így nem tudta védeni csapattársát a harmadik helyre felkapaszkodó Mika Häkkinentől.

    A Ferrarinál azonban előre felkészültek az efféle sportszerűtlen taktikára, így Schumacher Häkkinen előtt haladva beleemelt a gázba az S-kanyarok egyikében, Irvine pedig a külső íven a McLarent és saját csapattársát is körbeautózta, és Villeneuve nyomába eredt. A versenyben vezető kanadainak nem állt érdekében hadakozni az írrel, aki a 3. körben kívülről bevetődött mellé a célegyenes előtti sikánban, majd faképnél hagyta őt, Villeneuve pedig tovább folytatta Schumacher feltartását, hátha Häkkinen végül sikerrel jár és megelőzi a németet.

    Az egy évvel korábban még maga is versenyző, ezt a Japán Nagydíjat viszont már a legendás Murray Walker oldalán szakkommentátorként közvetítő Martin Brundle meg volt győződve róla, hogy Irvine Ferrarijában nagyon kevés az üzemanyag, azt viszont ez a teória sem magyarázta, hogy miként verhetett Villeneuve-re egyetlen kör alatt 5 (!) másodpercet. A 6. körre Irvine már 12 másodperccel járt a kanadai előtt, miközben az utolsó helyen autózó Katajama is ugyanennyire volt a Williamstől, ami jól mutatja, milyen nevetséges tempóban poroszkált a vb-éllovas…

    Villeneuve ekkor döntött úgy, hogy elég volt a feltartósdiból, és odalépett a gázra, viszont miután a Benetton és a McLaren is kihívta pilótáit kerékcserére és tankolásra, kezdett kifogyni a lehetőségekből Schumacher sakkban tartására, és amikor a Ferrari a 18. körben kihívta a németet, eldőlt a kettejük csatája. Villeneuve azonban még elkövetett egy utolsó, sportszerűtlen megmozdulást, és a bokszból kifelé brutálisan bevágott Schumacher elé (akkoriban még nem volt fehér vonal, amit nem lehetett átlépni).

    1997, Japán Nagydíj, Villeneuve, Schumacher, Williams, Ferrari
    Itt még Schumacher előtt / Fotó: LAT Photographic/Williams F1

    „Nem vagyok biztos benne, hogy korrekt húzás volt így átvágni az úton és leszorítani valakit. Képes voltam reagálni és belülről elmenni mellette, de ez nagyon veszélyes is lehetett volna” – nyilatkozta a futam után Schumacher, akit az előzés után Irvine természetesen bevárt és elengedett, hogy aztán ő tarthassa fel Villeneuve-öt. Ezzel az ír végül elbukta a második helyet, és a másik Williamsben ülő Frentzen lett a második, bebiztosítva a konstruktőri címet a csapatának.

    Villeneuve végül csak az ötödik helyen jött be, miután a második kiállásánál – amit a csapat előbbre hozott, hogy kiszedjék őt Irvine mögül – nem ment fel elsőre a tankolócső, aminek köszönhetően időt veszített.

    A Williams terve tehát nem jár sikerrel, később ráadásul a fellebbezést is visszavonták attól tartva, nehogy még egy futamtól elmeszeljék őket.

    27 éves Schumacher és Villeneuve hírhedt ütközése, ami után együtt bulizott a két ellenfél

  • Már 20 éve, hogy Alonso végleg bejelentkezett Schumacher trónjára

    Már 20 éve, hogy Alonso végleg bejelentkezett Schumacher trónjára

    Fernando Alonso és Michael Schumacher az első, máig emlékezetes nagy csatáját 20 éve ezen a napon vívta az imolai versenyen.

    Küzdelmük az F1 egyik legnagyobb csatájaként vonult be a történelemkönyvekbe, ami az akkori őrségváltás egyik jele volt, hiszen Alonso 2005 előtt egyetlen futamgyőzelemnél tartott, míg az ereje teljében lévő Michael Schumacher zsinórban ötször lett világbajnok a Ferrarival, és sokan várták, hogy a németet végre letaszítsák a trónról, vagy legalább jobban megizzasszák a címvédésért.

    A 2005-ös szezonban különleges gumiszabály volt érvényben az F1-ben, az egész futamot ugyanazzal a szett gumival kellett teljesíteni. Azoknak a keménysége és ellenállóképessége természetesen jóval erősebb volt, mint a jelenlegi Pirelliké, és a terhelésüket némileg enyhítette a verseny közbeni tankolás lehetősége, vagyis az, hogy az autókban lévő üzemanyagmennyiség a manapság megszokottnál kisebb volt.

    Ez az újítás – ami csupán egyetlen szezont élt meg – nem ízlett a Ferrarinak és a gumiszállítójának, a Bridgestone-nak, így már az év elején látszott, hogy a címvédés nem lesz sétagalopp a Ferrarinak, és az első három versenyen a Renault diadalmaskodott, ebből kétszer Alonsóval. A többször villantó spanyolról ekkor már tudtuk, hogy nagy dolgokra hivatott, de kifejezetten kiemelkedő teljesítményt nem mutatott be az addigi három futamon, kétszer „pusztán” sallangmentes győzelmet aratott az élről indulva. Az extraklasszis tudásáról a negyedik állomáson, a San Marinói Nagydíj néven rendezett imolai versenyen adott először tanúbizonyságot, ahol végképp jelezte az F1 világának, hogy nagy sztár lesz belőle.

    Alonso visszasüllyed oda, ahol első F1-es szezonjában, a Minardival volt?

    A körömrágós befutó mellett a feledés homályába veszett, hogy Kimi Räikkönen szerezte meg a pole pozíciót és egészen a 10. körig az élen haladt, amíg tönkre nem ment alatta a McLaren – Adrian Newey önéletrajzi könyvéből kiderült, hogy a finn túlságosan nagy fordulatszámot használt a rajtnál, és ez vezetett a meghibásodáshoz.

    Ekkor Alonso örökölte meg az 1. helyet, s mivel kényelmes előnnyel autózott Jenson Button előtt, úgy nézett ki, összejön neki a mesterhármas, a táv harmadánál pedig sokan bizonyára lemondtak az izgalmakról. Schumacher a mezőny sűrűjében a 11. helyen haladt a bokszkiállások első fordulója előtt, a hátránya már több mint fél percre hízott Alonsótól.

    Mindazonáltal annyiból csalóka volt ez a kép, hogy a tempója alapján a Ferrarinak előrébb illett volna lennie, csak Schumacher az időmérőn a megtankolt autóval túl későn fékezett és kicsúszott a kavicságyba az első Rivazza kanyarnál (az ekkori szisztéma szerint mindenki egy-egy mért kört futott szombaton és vasárnap délelőtt, amelyek köridőit összeadták, és a második felvonáson már mindenki a futam első etapjára szánt benzinmennyiséggel ment).

    A német a 13. rajtpozícióból indulva, DRS nélkül a szűk, előzési lehetőségekből híján levő aszfaltcsíkon elveszettnek tűnt, legfeljebb néhány pont nézett ki a számára. Viszont az első bokszkiállását későbbre időzítette az előtte haladóknál, és ahogy kitisztult előtte a pálya, kezdetét vette az F1 történetének egyik legbrutálisabb és legrejtélyesebb felzárkózása.

    2012 újratöltve? Alonso saját legjobb szezonjához hasonlítja azt, amit Verstappen idén művel

    Mindez a 62 körös verseny 28. körében lett nyilvánvaló, amikor Schumacher a depóból kijőve a 3. helyet megtartva bukkant fel, majd 1,5–2 másodperccel gyorsabb köröket kezdett futni Alonsónál. „Nem létezik, ilyen nincsen” – hangzott el a magyar közvetítésben. Gyors fejszámolással kikövetkeztethető volt, hogy ilyen ütemben bőven elfogy a Renault több mint félperces előnye a célig.

    Igen ám, de kettejük között még ott ment Button, és ahogy szó esett róla, Imolában igen nehéz előzni. Schumachernek ez azonban sikerült, a 47. körben kifékezte Buttont (akit a 42.-ben ért utol), így Alonso után eredhetett. A második bokszkiállása után, ahogy várható volt, nem tudott visszatérni az 1. helyre, de maradt több mint 10 köre Alonso megelőzésére.

    A Ferrari megállíthatatlannak tűnt, és egyáltalán nem volt kizárt, hogy a fiatal spanyol megrogyjon a nyomás alatt, elvégre a hétszeres világbajnok közelről kergette a csapata egyik hazai pályáján a felvillanyozott szurkolók elképesztő buzdítása mellett. Az akkori felállást a múlt és a jövő összecsapásának is lehetett tekinteni, mint utóbb kiderült, a 2000 és 2006 között szerzett vb-címek gazdái mérkőztek meg egymással.

    Schumacher mindenre elszántan érkezett meg vetélytársa mögé és rátapadt, pattanásig feszültek az idegek. Azonban ahogy teltek múltak a körök, és a német nem igazán került támadási pozícióba, felsejlett, hogy Alonso mégis kibekkelheti a támadást, jóllehet, egyetlen pici hibát sem engedhetett meg magának. Schumacher az utolsó körökben többször megpróbált beesni a Renault mellé, centik választották el a két gigászt, de a célvonalat Alonso szelte át először, elképesztő csatát követően.

    Két elfeledett tényező, ami nélkül nem jött volna létre Schumacher és Alonso legendás csatája

    „Legendákkal harcolni mindig más. Michael volt akkoriban a nagy bajnok, én pedig még csak akkor nyertem az első néhány versenyemet a Forma-1-ben. A tükörbe nézve egy Ferrarit látni soha nem jelentett jót – emlékezett vissza Alonso nemrég arra, hogyan érzett. – Az biztos, hogy nem voltam nyugodt, nagyon is feszült voltam.” Ugyanakkor hozzátette: „Michael sokkal gyorsabb volt nálunk a verseny utolsó szakaszában, de Imolában annyira nehéz előzni, hogy eléggé meg voltam róla győződve, hogy meg tudom tartani az első helyet.”

    „Ami a védekezést illeti, az ilyen versenyeken kiválasztasz 2-3 kanyart, amelyekben megelőzhetnek, és ezekben próbálod kicsit becsukni az ajtót, jobban kigyorsítani az azt megelőző kanyarból, hogy egy kis előnyre szert téve nagyobb biztonságban legyél a kritikus féktávra. A pályának voltak olyan részei, amelyek túl keskenyek voltak, és a rajtuk levő kanyarkombinációkban lehetetlen volt előzni. Az ilyen helyeken az ember próbál egy kis energiát és gumit spórolni, és egy kis lélegzetvételhez jutni, hogy a kulcsrészeken igazán jól tudjon koncentrálni.”

    Az imolai futamon felcsillant a remény Schumacher és a Ferrari híveinek, hogy kedvencük formába lendül és harcba száll a bajnoki címért, de mint kiderült, ez egyszeri fellángolás volt, és a német csak a botrányos, hat autó részvételével zajló indianapolisi viadalon tudott nyerni 2005-ben, és Räikkönen vált Alonso legnagyobb kihívójává.

    A maranellóiak a mai napig sem tudtak magyarázatot adni arra, a semmiből hogyan táltosodott meg az autó. A titok nyitját valószínűleg a körülmények jelentik a hűvös, 25 foknál alacsonyabb hőmérsékletű aszfalttal, amilyenhez hasonlóban száraz pályán csak egyszer, a szezon vége felé, Brazíliában rendeztek futamot. Az ottani pályának speciel egész sok rokon vonása van Imolával, de addigra már sokat változtak az autók a fejlesztésekkel, és a Brazil Nagydíjon Schumachernek nem volt esélye a dobogóra, igaz, az ottani eredménye (4. hely) a jobbak közé tartozott a szezonban.

    A versenyről ezt a hosszabb összefoglalót tette közzé az F1 a Youtube-csatornáján.

    Árulkodó jel – ettől az évtől térhet vissza a V8-as/V10-es motor az F1-be?

  • Michael Schumacher is aláírta Jackie Stewart sisakját, a felesége segített neki ebben

    Michael Schumacher is aláírta Jackie Stewart sisakját, a felesége segített neki ebben

    Noha továbbra is a nyilvánosságtól elzártan éli mindennapjait és igyekszik minél jobban felépülni több mint 11 évvel ezelőtti síbalesetéből, Michael Schumacher így is aláírta Jackie Stewart egykori sisakját, amelyet nemes ügyért fognak elárverezni.

    A háromszoros világbajnok Sir Jackie Stewart a Bahreini Nagydíj előtt bemutató kört fog megtenni a szahíri pályán. A 85 esztendős skót legenda az 1973-as világbajnok Tyrrelljét fogja vezetni az F1-es bemutatkozásának 60. évfordulóján, eközben pedig egy olyan sisakot fog viselni, amelyet alapítványa, a Race Against Dementia (a skót legenda feleségét, Helent 2014-ben diagnosztizálták demenciával) segítésére később elárvereznek. Az alapítvány többek között egy, jelenleg a Cambridge-i Egyetem által fejlesztett új vérteszt finanszírozásán dolgozik.

    A Stewart régi sisakja eredeti darab, amelyet a háromszoros világbajnok élesben is viselt F1-es karrierje során, és amelyen az összes, még élő F1-es világbajnok aláírása szerepel. És igen, ebbe beletartozik a 2013 decemberi síbalesete óta a világtól elzártan élő, régi önmagára családja bevallása szerint sem hasonlító Michael Schumacher is, aki állapota ellenére szintén szignózta a sisakot. „Csodálatos, hogy Michael alá tudta írni a sisakot ehhez a méltó ügyhöz, ami egy olyan betegséget szolgál, amire nincs gyógymód. A felesége (Corinna) segített neki, és ezzel teljessé vált a még velünk levő összes világbajnok aláírásából álló gyűjtemény” – idézi Stewartot a Daily Mail.

    A brit lap beszámolója szerint Schumacher a monogramját, azaz az MS betűket írta rá a sisakra a felesége segítségével. A Schumacher-család szóvivője később a Reuters-nek megerősítette a Daily Mail értesüléseit.

    A monogram sisakon:

    Így összesen 20 F1-es világbajnok aláírása díszeleg a sisakon.

    Ami a nemrég nagypapává váló Michael Schumacher állapotát illeti, a családja továbbra is hétpecsétes titokként őrzi azt, miközben időről időre meg kell küzdenie azokkal, akik mindent megtesznek, hogy információk lássanak napvilágot a hétszeres világbajnokról. Legutóbb egy korábbi biztonsági alkalmazott zsarolta meg a családot, de a hatóságoknak sikerült lekapcsolnia őt és bűntársait, viszont a három férfi közül csak az egyik kapott tényleges börtönbüntetést. Őt három évre zárják rácsok mögé.

    Todt: Michael még most is része az életemnek

  • Michael Schumacher nagypapa lett

    Michael Schumacher nagypapa lett

    Michael Schumacher lánya, Gina-Maria Bethke (leánykori nevén Gina-Maria Schumacher) az Instagramon jelentette be, hogy életet adott első gyermekének, azaz a hétszeres világbajnok nagypapa lett.

    „Isten hozott a világban, Millie! A szívünk jobban tele van, mint valaha. Elmondhatatlanul áldottak vagyunk, hogy köszönthetünk az életünkben” – írta a 28 éves anyuka a képhez, amelyen kislánya keze látható. A poszt alapján Millie március 29-én született, apukája pedig Gina-Maria férje, Iain Bethke. A párnak tavaly szeptemberben volt az esküvője, amelyen pletykák szerint a 2013-as síbalesete óta a világtól elzárta élő Michael Schumacher is jelen volt. Az 56 esztendős legenda állapotáról családja továbbra sem oszt meg érdemi információt.

     

    View this post on Instagram

     

    A post shared by Gina Schumacher (@gina_schumacher)

  • F1-es ajándék a Kínai Nagydíj elé: újraélhetjük Michael Schumacher utolsó győzelmét (videó)

    F1-es ajándék a Kínai Nagydíj elé: újraélhetjük Michael Schumacher utolsó győzelmét (videó)

    Az F1 a 2006-os Kínai Nagydíj bővebb összefoglalójával hangol a hétvégi sanghaji futamra, így mi is újraélhetjük Michael Schumacher igencsak emlékezetesre sikerült 91., egyben utolsó győzelmét.

    Az idei már a 18. Kínai Nagydíj lesz az F1-ben (2020-től 2023-ig a Covid miatt nem rendezték meg a versenyt), a 2004-es debütálás óta lefutott 17 futamból pedig bőven akadnak emlékezetesek. A történelmi jelentőség szempontjából a két leginkább kiemelendő alighanem a 2006-os és a 2007-es nagydíj, hiszen előbbin aratta pályafutása utolsó, 91. győzelmét Michael Schumacher, utóbbin pedig Lewis Hamilton ásta el McLarenjét a bokszbejárat melletti kavicságyba meglehetősen ellentmondásos körülmények között, nagyban hozzájárulva Kimi Räikkönen egyetlen világbajnoki címéhez.

    Bunda volt Räikkönen egyetlen vb-címe, Hamilton felsőbb utasítás miatt nem nyerhetett?

    Ami a 2006-os versenyt illeti, három fordulóval a szezon vége előtt a visszavonulását egy futammal korábban, Monzában bejelentő Michael Schumacher 2 pontra csökkentette hátrányát az Olasz Nagydíjat motorhiba miatt feladó Fernando Alonsóval szemben, azzal teljesen nyílttá téve a világbajnoki küzdelmet. Kínában azonban első alkalommal fogadta esős időjárás a mezőnyt, az időmérőn a Michelin esőgumijainak fölényét kihasználva pedig a Renault Alonso–Fisichella sorrendben megszerezte az első sort.

    Schumacher legjobb Bridgestone-t használó pilótaként csak a 6. helyre kvalifikált, csapattársa, Felipe Massa csak a 13. lett, míg a többi, japánok gumijait használó istálló (Williams, Toyota, Spyker, Super Aguri) sorrendben kibérelte az utolsó 8 helyet. Mivel vasárnap is esett, a Ferrari szemszögéből nem festett jól a helyzet, és a verseny első szakaszában úgy tűnt, Schumacher számára a kármentés lehet a legfőbb cél, hiszen a 11. körben Alonso már több mint 22 másodperccel volt előtte az élen, miközben ő továbbra is a 6. helyen haladt. Hogy ez is mennyire erős teljesítménynek számított, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a többi 9 bridgestone-os autó az utolsó 9 helyen sorjázott…

    Michael Schumacher, Ferrari, Kínai Nagydíj, 2006
    A Bridgestone esőgumija elmaradt a Michelinétől – Fotó: Ferrari

    Ám ahogy kezdett felszáradni a pálya, úgy javult a Ferrari tempója, az első kerékcserénél pedig a Renault hibát követett el azzal, hogy új első intermediate gumikat tett fel a felszáradó pályán a kopástól tartó Alonsónak, amelyek ezután egyszerűen képtelenek voltak bemelegedni. Így aztán Fisichella és az időközben 3. helyre felzárkózó Schumacher körönként 4 másodpercet hozott a spanyolon, majd mire a címvédő észbe kaphatott, mindketten megelőzték.

    Alonso győzelmi reményeinek akkor lett végleg annyi, amikor a száraz pályás abroncsokra váltásnál az egyik kerékanya kiesett az egyik szerelő kerékpisztolyából, nagyjából 13 másodperccel hátráltatva a 2005-ös világbajnokot. Fisichella ezzel együtt még megakadályozhatta volna Schumachert a győzelemben, ám amikor a németnél egy körrel később kereket cserélve közvetlenül a Ferrari elé tért vissza, Schumacher a melegebb gumijait és remek helyzetfelismerő képességét kihasználva úgy surrant el mellette az első kanyar belső ívén, hogy közben a jobb oldali kerekeivel ráment a vizes fűre.

    Noha az utolsó etap elején Schumachertől még 24 másodpercre levő Alonso nagyot hajrázott és végül csak 3 másodperces hátránnyal lett második az újra szemerkélni kezdő esőben, a hétszeres világbajnok ekkor már jó ideje kontrollálta a tempót. Schumacher a 91. győzelmével a szezon során először állt élre a pontversenyben, miközben a szezon végén a McLarenhez távozó Alonso frusztrációját jól mutatta, hogy odaszúrt a Renault-nak, mondván „egyes esetekben kissé egyedül éreztem magam” a futam alatt.

    Michael Schumacher, Ferrari, Fernando Alonso, Giancarlo Fisichella, Renault, Kínai Nagydíj, 2006
    Fotó: Ferrari

    A szerencse azonban végül Alonso mellé állt, hiszen a következő futamon, Szuzukában Schumacher az élről esett ki motorhiba miatt, amivel lényegében eldőlt a bajnoki cím sorsa.

    De a kínai diadalát ettől még senki nem vehette el tőle, mi pedig most az F1 YouTube-csatornáján a minap megosztott bő összefoglalóval tekinthetünk vissza rá ITT.

    Badoer óta Hamiltoné a leggyengébb debütálás a Ferrarival, de ennél van nyomasztóbb mutató is

  • Olasz himnusz Hamiltonnak, páros hátraszaltó és előkerülő Ricciardo – a hétvége legjobb videói

    Olasz himnusz Hamiltonnak, páros hátraszaltó és előkerülő Ricciardo – a hétvége legjobb videói

    Egy hét múlva jön az F1-es szezonrajt, de mintegy ennek felvezetéseként már ez a hétvége is szállított különleges pillanatokat az autósport világából. Ezeket gyűjtöttük egy csokorba.

    Ünnep Milánóban

    A Ferrari Milánóban tartott szezonindító utcai parádét, Lewis Hamilton és Charles Leclerc színre lépése pedig hatalmas tömeget csalogatott az utcára. A hangulat fokozása céljából az olasz himnusz is felcsendült, amitől zengett a Piazza Castello, hiszen a rajongók szenvedélytől átitatva, egy emberként énekelték a sportban olyan jól ismert dallamot.

    Hamilton F1-es karrierje során 26 alkalommal állt a dobogón, amikor egy Ferrari-versenyző nyerte a futamot. Talán most tudatosult benne, hogy amikor legközelebb ő győz, akkor már neki és csapatának fog megszólalni a Fratelli d’Italia. A videó alapján igencsak élvezte ezt a „főpróbát” a brit, bár Leclerc volt az, aki hazai pilótát imitálva már maga is éneklésbe kezdett.

    Loeb emberére talált

    Az autósport-történelem egyik legsikeresebb alakjáról, Sébastien Loebről közismert, hogy tornászmúlttal rendelkezik, amit ünneplései során alkalmi hátraszaltókkal is prezentált már. A Sydney-ben rendezett Bajnokok Tornáján bemutatott produkciója azonban mindenkit meglepett: miután pénteken megnyerték a Nemzetek Kupáját Victor Martinsszal, a két francia egymással szemben kiállt a pódium elé, majd szinkronban mindketten hátraszaltóztak egyet! Kevesen tudták ugyanis, de az F2-es versenyző Martins gyerekkorában hat éven át szintén tornásznak készült!

    Üzenet Schumachernek

    Minden egyes évben, amikor a motorsportvilág legkülönfélébb szegleteiből összegyűlnek a versenyzők a Bajnokok Tornájára, elmaradhatatlan a Michael Schumachert biztató üzenet. A hétszeres bajnok 2007 és 2012 között zsinórban hat alkalommal nyerte meg a csapatversenyt Sebastian Vettel oldalán, a 2013 végére, Thaiföldre tervezett esemény elmaradt, decemberben pedig megtörtént a német síbalesete. 2019 óta Vettel már Mick Schumacherrel alkot egy csapatot a Nemzetek Tornáján, de Németország sikerét megismételniük még nem sikerült.

    Ricciardo a rózsakertben

    Az F1-es ülését a tavalyi Szingapúri Nagydíj után elveszítő Daniel Ricciardo egyelőre annyira nem gondolkodik a versenyzésen, hogy még az Ausztráliában rendezett Bajnokok Tornáján sem tűnt fel – pedig biztosak lehetünk benne, hogy a szervezők nem mulasztották el meghívni az ország legismertebb autóversenyzőjét.

    A nyolcszoros nagydíjgyőztes a napokban belebegtetett egy bejelentést, ami ismét adhatott egy kis reménykedést a rajongók számára, hogy versenyzéssel kapcsolatos hír érkezik, ám ehelyett Ricciardo a saját brandjének építését folytatta. Enchanté nevű márkájával korábban már belépett a divatiparba, most pedig a ruhák mellé megérkezett egy bor, az Enchanté Rosé is. A videó így is tartalmaz érdekes utalásokat Ricciardo karrierjére, azzal kezdi például a felvezetőt, hogy „az utóbbi időben egy kicsit elvettem a lábam a gázpedálról”, de szóba kerül a shoey is a szinte rímekbe szedett szövegben, amelyben a pilóta igyekszik a lehető legtöbb szó végét „é” hangra kanyarítani.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    Daniel Ricciardo (@danielricciardo) által megosztott bejegyzés

    Az egy négyzetméterre jutó, cipőből ivó ausztrálok száma kilő

    Ricciardo nélkül sem volt hiány ausztrál versenyzőkből a Bajnokok Tornáján, öten is képviselték az országot, és volt is ok az ünneplésre, hiszen mindannyian jól mentek, Will Brown és Brodie Kostecki a csapatversenyben, Chaz Mostert pedig egyéniben lett második. Az esemény végén pedig ez a három Supercars-versenyző egy rendkívüli mutatvánnyal rukkolt elő: a szinkronizált cipőből ivással!

    Egy beugró szorongatta meg legjobban, de Loeb példátlan tettet vitt véghez a Bajnokok Tornáján