A nagyszerű Ayrton Senna 1993-ban ezen a napon hatodszor és utoljára nyert Monaco utcáin.
A verseny rekordere a McLarennel sorozatban ötödik győzelmét aratta a hercegségben, de ezúttal egy kicsi szerencsével járt. 32 kör után vette át a vezetést, amikor egy hidraulikus szivárgás miatt Michael Schumacher kiesett a versenyből.
Senna győztes McLaren MP4/8-asa három évvel ezelőtt Monte-Carlóban került kalapács alá egy árverésen. Végül 4.197.500 euróért kelt el, a nyertes licitáló Bernie Ecclestone lett, így az értékes autó a Forma-1 nagy családban maradt.
8 éve, egykori a csapata a McLaren, így emlékezett meg Monaco legnagyobb hőséről, az 1988-as időmérős körének emléket állítva Monte-Carlóból.
Szujó Zoltán régi adósságát törleszti a hallgatói, nézői és immáron az olvasói felé: kiadta elsősorban Forma-1-es sportriporteri munkássága sztorijait, könyvként.
Bevallom, amikor 2019-ben jött a hír, hogy feláll az MTVA-tól, talán elsők között írtam neki keserédes SMS formájában, hogy vegyen most akkor mély levegőt, és írja meg az élményeit.
Fotó: Racingline.hu
Szerencsére, nem csak én tanácsoltam ezt neki, így bő 200 oldalban, két év alatt, egy kifejezetten igényes, keményfedeles kiadásban manifesztálódott ez. Ráadásul amit én külön nagyra értékelek, hogy megtehette volna azt, hogy bármelyik nyomdával együttműködik, mégis az egykori szűkebb pátriárkáját, Gyomaendrődöt tisztelte meg ezzel a munkával.
Jó csavarnak érzem azt, hogy rögtön a bevezetőben a felmondása körülményeivel kezd. Mondhatnám azt is, hogy meglepett, de mint szintén rajongója Quentin Tarantino munkásságának, az ilyesmin már a pillám sem rebben. Ahogy pedig a sztárrendező filmjeiben az megszokott, ugrálunk olykor az időben és térben, még ha egy-egy fejezet címe tükrözi is az abban foglaltakat. Egyáltalán nem feltétlenül kronológiai sorrendben lineáris a felépítése tehát a könyvnek. Akit az ilyesmi esetleg összezavarna, nem kell aggódnia, nem vészes, követhető.
Személy szerint örülök annak, hogy nem a „kötelező” karácsonyi könyvpiacra időzítették a megjelenését. Sokkal Forma-1 közelibbnek érzem azt, hogy Zoltán most versenynaptár-szerűen városról városra turnézik, találkozik a rajongókkal, beszélget, dedikál. Mindezt környezettudatos állampolgárként vonattal kivitelezi, ahogy az egykori diákévei alatt is így gyűrte le a távolságokat. Annyiban még szintén párhuzamos egyébként a karrierutunk, hogy alapvetően kellően távol helyezzük magunkat a futball világától. Persze, olykor csak belekeveredünk, és űzzük is ezt a sportot, inkább kevesebb sikerrel.
Kifejezetten érdekesnek gondolom azt, hogy Vitray Tamás neve mennyire összeforrt előbb Dávid Sándorral, majd Palik Lászlóval. Zoli sem maradt ki ebből, még ifjú riporterként. Mégsem Vitray úr nevére emlékezünk a régi F1 közvetítések kapcsán, mivel a kollégák tényleg a lehetőségekhez képest mindig nívósan oldották meg, ki-ki a szájíze szerint a száguldó cirkusz világának a hazai ecsetelését. És akkor ha már szóra jött az állandó vitaalap, amely a mai napig megossza a Forma-1 rajongókat: Szujó vagy Palik-e a jobb? Nos, a könyvből világosan kiderül az, hogy ők mikor, hányadán is álltak egymással.
Örökzöld téma a médiás körökben az, hogy autogram kérdésköre, hogy nekünk, akik közel kerülhetnek a tűzhöz, és a celebritásokhoz, illik-e ez. Nos, Zoltán ezzel kapcsolatban is megoszt történeteket a könyvében. Maradjunk annyiban, hogy talán nem főben járó bűn ez. Bevallom, én is, ha úgy adódik, hogy világbajnokkal készíthetek interjút, azon évek AUTOCOURSE páldányait általában csak aláirattatom az alannyal, amelyik években nyertek. Persze, szigorúan csak az interjúnk végén, első a munka!
Amiért még szimpatikus ez a könyv, hogy nem önfényezés lett, sőt! Inkább leírja azokat a hibákat is, amelyeket kezdő riporterek szoktak véteni, így akár oktatókönyvként is elmennének bizonyos részei. Ugyanakkor önironikus is a dolog, és ahogy egykori példaképe, id. Knézy Jenő, ő is „eltette humorosba” a bizonyos botlásait, amelyeket most írt meg. Kiderülnek olyan trükkök is, hogy miképp lehet becserkészni akár egy-egy interjúalanyt. Mennyire is kell rámenősnek lenni, vagy pont, hogy alázatosnak és kitartónak. Így szakmabelieknek is ajánlott olvasmány, már persze csak azoknak, akik nem szelfizni járnak a paddockba, meg a gasztonómiai élvezetekért.
Alapvetően előjött Zoltánból a tanár, már-már idegenvezető is, ahogy azon országokat mutatja be, ahol száguldó sportriporterként járt a munkái miatt. Ugyanakkor nem maradhattak ki azon magyar virtusból adódó csibészelések sem, amelyekkel az épp adott ország derék polgárait bosszantotta. Olykor egyedül, vagy az operatőr kollégával. Néha mintha Széchenyi Zsigmond vadászati leírásait is fel vélem fedezni modern köntösben, amikor a tájat, városokat írja le, amerre járt.
Derék dolognak tartom azt, hogy kitekint egy-egy pálya múltjára is, még úgy is, hogy a történetei alapvetően 2002 utániak. Azt is lehet olvasni a sorok között, hogy ugyan már évek óta nem közvetíti a királykategória futamait, de továbbra is naprakész.
Legalább annyira magamra ismertem az ő és Michael Schumacher kapcsolatában, ahogy én vagyok Alain Prosttal. Egyikük sem egyszerű eset, de miért is gondolnánk ilyesmit sokszoros világbajnokokról. Zoli, ezt a meccset én „nyertem”, egyszer négy órán keresztül váratott, hogy lemondja az interjút.
Kiemelkedő rész, az egykori RTL-es Kész Átverés! műsor pontos leirata, ahol Szujó úr került kellemetlen helyzetbe. Talán innen is eredeztethető a baráti kapcsolata Zolinak Sebestyén Balázzsal, aki azóta is visszatérő vendég a reggeli rádiós műsorukba. Az sem lehet véletlen, hogy ugyan Balázs ritkán vállal ilyen felkérést, de az „Öveket bekapcsolni!” könyvbemutatóján ő volt a porondmester. Biztos, ezért az adásért vezekelt, mert lássuk be, tényleg annyira pattanásig feszítették akkor a húrt, hogy annak egészségügyi kockázata is lehetett volna.
Nem maradhatnak ki persze a Forma-1-ben dolgozó magyarok megemlítése sem. Kiváló korlenyomat, mert hát az ő munkájuk sem tart örökké a száguldó cirkuszban. Kicsit olyasmi ez, mint a légiutaskísérők élete, majd egyszer csak a földön maradnak. Ezután más munkát vállalnak, de addig kifejezetten érdekes és csillogó, első osztályúnak gondolt az életük.
Nagy erénye a könyvnek, hogy rengeteg saját képet is láthatunk, Zoltán „családi albumából”, így ezek tényleg nem voltak ismertek eddig. A lektori munka pedig kiemelkedőbb, mint az elmúlt évek magyar motorsportos könyveiben bármikor. Talán csak két elütést, ha találtam, pedig nem vagyok az a szőrszálhasogató, aki nagyítóval keresi a hibákat.
Ugyanakkor a könyvet bátran ajánlom azoknak is, akiket nem csak a Forma-1 érdekel. Olvashatunk akár a profi bokszról is, illetve további autóversenyekről, kosárlabdáról, fociról. Stílusában leginkább a Hungarohoz tudnám hasonlítani, illetve a Dávid Sándor által jegyzett Forma-1 sztorik sorozathoz.
Érdekes figyelni azt is, hogy a Dakaron vezetett naplót, mint tenné azt egy mai blogger vagy vlogger, amelyből az is kiderül, hogy tényleg úgy dolgozott akkoriban, mint egy mai átlagos influenszer, hiszen sokszor maga forgatta, narrálta, szkriptelte, és vágta az anyagait. Meglepő ezek után az, hogy pár ismertebb tévéből érkezett név, aki nagyot akar futni a netes szubkultúrában, ezzel nincs tisztában, hogy pont ettől működik ez a műfaj, ha teljesen magad csinálod, és nem munkatársakra bízod…
Végül, de nem utolsósorban nem tudok elmenni szó nélkül amellett, hogy olyannyira törekszik a profizmusra minden szinten, hogy az már olykor tépelődésbe torkollik. Nem kell, nyugodtan dőlj hátra, és nyissunk együtt egy üveg bort… Az aszú jó, Zoltán?
Összességében egy nagyon olvasmányos, „gyorsan kivégezhető” könyvet kaptunk, könnyed a hangvétele, de ez tudatos is, egyáltalán nem akar már-már szakkönyv lenni, mint Wéber Gábor művei. Azt gondolom ugyanakkor, hogy bőven maradt még történet, és mindegyik pályára el sem jutottunk Zolival, így ha akár újabb két évet is kell rá várni, de én a magam részéről várom a folytatást!
Ronnie O’Sullivan, hatszoros világbajnok snookerjátékos elismerte, hogy a Forma-1-es legenda, Ayrton Senna továbbra is inspirálja őt.
Mindeközben a Rocket, vagyis a Rakéta becenévre is hallgató brit arra pályázik, hogy a sheffieldi Betfred világbajnokságon egyenlítse ki a skót Stephen Hendry hét világbajnoki címmel felállított rekordját.
A 46 éves O’Sullivan 30 éves, illusztris pályafutása során ötödszörre szerezte vissza a világranglista első helyét – és sikerrel vette az első fordulót a Crucible-ben.
O’Sullivant most egy filmes stáb követi, amely a Netflix stílusában készít egy minden területre kiterjedő dokumentumfilmet az életéről. A játékos reméli, hogy a végeredmény olyan jó lesz, mint a BAFTA-díjas film a brazil háromszoros F1-es világbajnokról.
„Az egyik kedvencem az Ayrton Sennáról készült film” – mondta O’Sullivan.
„Ez attól függ, hogy azonosulni tudsz-e a karakterrel, és Ayrton Sennáról… én imádtam őt. Ez inkább az emberi oldaláról szólt. A versenyzés az, amiért mindannyian ismertük őt, de amikor hallottad, hogy milyen volt emberként, plusz ahogyan vezette az autót, az egyszerűen hihetetlen volt. Inspiráló volt megnézni a Senna-filmet.”
„Egyéni gondolkodóként és egy nagyon céltudatos emberként sugárzott az aurája; nagyon koncentrált arra, hogy a legjobb legyen. Elég ijesztő volt azok számára, akik ellene mentek. Azt hiszem, Michael Schumacher is egy kicsit így festett a dokumentumfilmjében.”
„Mika Hakkinen azt mondta neki: ‘Michael, miért csinálod ezt, meg fogjuk ölni egymást’, mire Schumacher csak nézett rá, mintha azt mondta volna, hogy ‘miről beszélsz?’. Ez azért volt, mert félelmetes volt, és Senna is kicsit ilyen volt. És a snookerben Stephen Hendry is ilyen volt.”
„Ők egyszerűen született győztesek. Én nem vagyok teljesen ilyen, egy kicsit más. Kicsit művészibb vagyok abban, ahogyan haladok előre. Inkább úgy vagyok vele, hogy ha jól játszom, annak nagyon örülök, ha pedig eredményt is szerzek, az már bónusz. De ha jól játszom, elvárom, hogy eredményt is elérjek.”
O’Sullivan tehát egy „sennás”, „schumacheres” stílusú, hatásos filmen szeretné magát viszont látni.
„Ha már csináljuk, akkor csináljuk rohadt jól, mert az emberek nézni fogják ezt, és nem akarom, hogy lemaradjanak. Lesznek olyan dolgok, amiket más sportolóknál sosem láthatnak. Hadd lássák a nyomást, a stresszt, a jót és a kevésbé jót, hogy milyen az ilyen életet élni.”
A Senna életéről készült számos díjat megnyert dokumentumfilm 2010-ben készült el. Magyarországon sajnos nem vetítették a mozik, azonban főszerkesztőnknek volt köze hozzá, hogy legalább DVD formájában hazánkban is elérhető legyen.
Tudomásunk szerint az itthon legnépszerűbb streaming szolgáltatók kínálatában jelenleg sem szerepel (talán Amazon Prime-on elérhető). Nekünk azonban még van pár bontatlan DVD-nk. Mára már ez is szinte retró, de azért felteszünk két kérdést.
Az AlphaTauri csapatfőnöke, Franz Tost azt javasolta Mick Schumachernek, hogy bölcs döntés lenne, ha még nagyjából három évig egy másik csapatnál versenyezne, mielőtt esetleg a Ferrarihoz vagy valamelyik másik élcsapathoz igazolna.
Schumacher másodéves a sportágban egy olyan Haas autóval, amely fényévekkel előrébb jár, mint az előző szezonban volt a versenyképességét tekintve, és ez azt jelenti, hogy jobb képet kell kapnunk arról, hogy hol is áll a mezőny többi tagjához képest. Ráadásul a csapattársa, Kevin Magnussen is jó mérce, akihez hasonlítani lehet. Tost azt javasolta, hogy Micknek az első számú feladat az kell legyen, hogy legyőzze a dánt, majd még néhány évig versenyezzen és tapasztalatot szerezzen, mielőtt egy olyan csapathoz kerülne, mint a Ferrari. Az F1-Insider.com-nak beszélt erről:
„További három évig máshol kell vezetnie. Egy pilótának legalább három év tanulásra van szüksége ahhoz, hogy a legmagasabb szinten vezethessen. Egy George Russellnek vagy egy Charles Leclercnek is szüksége volt ennyi időre. A Forma-1 ma már kifejezetten bonyolult. Először is folyamatosan meg kell vernie csapattársát, Kevin Magnussent a Haasnál, és meg kell próbálnia sikereket elérni a Haasszal. Ez most az ő dolga, és semmi más.”
Micket mindig is a Ferrarival hozták összefüggésbe, tekintve édesapja, Michael ottani eredményei miatt. Részt vesz a Ferrari pilótaakadémiai programjában, de tudja, hogy a tehetségét a saját jogán kell bizonyítania ahhoz, hogy kiérdemelje a Scuderia versenyülését. A Ferrari végsősoron csak két szabad helyet tud biztosítani az autójában, és Charles Leclerc és Carlos Sainz személyében a legjobbak közül kettővel rendelkeznek a rajtrácson, így Mick feladata korántsem irigylésre méltó.
Ennek ellenére élvezi a kihívást, hogy továbbra is megmutassa, mire képes most, hogy a Haas autója kiemelkedő teljesítményt nyújt, és ez az év valóban döntő lehet számára karrierje kezdete szempontjából.
David Coulthardnak deja vu szerű érzése volt, miután végignézte Charles Leclerc Ausztrál Nagydíjon nyújtott teljesítményét, amely Michael Schumacherre emlékeztette őt, a Ferrari fénykorában.
Leclerc sima győzelmet szerzett a melbourne-i Albert Parkban – miután Verstappen kiesett -, és 12 év óta ő lett az első Ferrari-pilóta, aki a pole-t, a győzelmet, a leggyorsabb kört és a vezetést is megszerezte.
„Igazából egy kicsit megborzongtam, visszatekintettem arra az időre, amikor Michael dominált a Ferrarival” – mondta Coulthard Channel 4-nak.
Nevetve hozzátette: „Minden félelmem újra visszatért!”
„El kell ismernünk, hogy ő egy minőségi versenyző, egy nagyszerű ember” – folytatta.
„A Ferrari keményen dolgozott, és Mattia Binotto (a Ferrari csapatfőnöke), milyen hűvös jellem volt az elmúlt két év teljesítményhiányának minden nyomása alatt.”
„Ez (Leclerc vezetése) domináns volt. Ez tényleg lenyűgöző bemutató volt.”
Mindeközben a Ferrari másik boxábant Carlos Sainz számára ez volt a legrosszabb hétveégéje, mióta tavaly év elején csatlakozott a Ferrarihoz.
Sainz a kilencedik helyre kvalifikált, ami arra kényszerítette a Ferrarit, hogy más stratégiára váltson, mivel ő használt kemény gumikon indult. Szemben az előtte lévő nyolc versenyzővel, akik mindannyian új közepes gumikon kezdtek.
Egy újabb műszaki hiba miatt az első kör végére a 14. helyre esett vissza, ami egy kilences kanyarban Mick Schumacher Haasával való ütközést eredményezett. Ez pedig a kavicságyba küldte.
„Tudja, hogy tényleg rosszul csinálta. Dühösen vezetett, egyik hiba követte a másikat” – mondta Coulthard.
„Nagy nyomás alatt van, mert azt a fickót kell legyőznie, akinek a győztes autója van.”
A Ferrari csapatfőnöke, Mattia Binotto kifejtette, hogy jelenlegi szerepének két lényeges aspektusát Michael Schumachertől tanulta meg, az F1-ben töltött közös idejük alatt. Schumacher rekordnak számító hét világbajnoki címéből ötöt a Ferrarival nyert.
A német pilóta 1996-ban csatlakozott a Scuderiához, egy évvel Binotto motorrészlegére érkezése után, a 2000-es évek eleji domináns időszakot megelőzően. Egy a Bildnek adott interjújában elárulta, hogy Schumacher páratlan sikerei a Ferrarinál nem az egyetlen értékes aspektusa volt a kapcsolatuknak.
Binotto „soha nem fogja elfelejteni”, hogy Schumachertől fontos leckéket tanult a mentalitás és a vezetői képességek terén.
„Nem is tudom, mit mondhatnék: Fantasztikus időszak volt. Büszke vagyok arra, hogy részese lehettem mindennek. És nem csak erre. Sokat tanultam tőle. Megtanultam tőle a mentalitást és a vezetői képességet. Ezt soha nem fogom elfelejteni” – mondta Binotto.
A ma már Binotto irányította Ferrari remekül kezdte a 2022-es szezont, jelenleg vezetik a bajnokságot. Ezen kívül az Alfa Romeo és a Haas – mindkettő Ferrari-motoros – szintén kiváltó teljesítményt nyújtott a szezon első két versenyén.
A Ferrari jelenleg meglehetősen jobbnak mutatkozik a nyolcszoros bajnok Mercedesnél. Idén egyelőre a Red Bull a legnagyobb ellenfelük.
A Kevin Magnussen okozta megfelelési kényszer nyomása váltotta ki Mick Schumacher nagy sebességű balesetét és kórházba kerülését a Szaúd-Arábiai Nagydíj időmérő edzésén.
A 23 éves pilóta elismerte, hogy egyszerűen hibázott, ami végül a helyébe került a Jeddah-ban a rajtrácson, alig egy héttel azután, hogy a 2022-es szezonnyitón az utolsó pillanatban érkezett csapattársa, Magnussen megalázta. Colin Kolles, egykori F1-es csapatfőnök, a Sport1-en beszélt erről:
„Nagyon keményen kell dolgoznia ahhoz, hogy Magnussen szintjére lépjen. Kevin két év Forma-1-es versenyzés nélkül töltött év után jött vissza, és egyből jobb volt. És ő sem lesz rosszabb, csak egyre jobb lesz.”
Az egykori F1 versenyző, Christian Danner is egyetért, és elismerte, hogy szerinte Schumacher balesete a felgyülemlett nyomás eredménye volt:
„Kevin Magnussen személyében most olyan csapattársa lett, aki tényleg megmutatja neki, hogy hol van a léc. Az a remek, hogy elfogadja ezt a kihívást.”
Danner ugyanakkor elismeri, hogy egy kórházi kezeléssel járó nagy baleset hihetetlenül nagy visszaesés egy fiatal pilótának:
„Így most még érdekesebb lesz látni, hogy Mick hogyan áll a kihíváshoz, miképp győzi le csapattársát. Lassan kell felküzdenie magát, mert Magnussen annyira jó munkát végez.”
Mick nagybátyja, Ralf Schumacher, akinek testvére, Michael a Haas pilótájának édesapja, egyetért azzal, hogy a srácnak meg kell tanulnia Magnussentől azt, hogyan kell még tovább feszegetni a határokat. A német Skynak beszélt erről:
„Az biztos, hogy Magnussen más kihívás, mint Mazepin. Azonban ő még csak a második évét tölti a Forma-1-ben, így még nagyon sokat tanul.”
Ralf ugyanakkor nem ért egyet Dannerrel abban, hogy a balesete Jeddah-ban jelentős visszaesést jelentene unokaöccsének:
„Igen, nagyon drámainak tűnt, de minden pilóta nagyon gyorsan maga mögött hagyja az ilyen baleseteket. Az is egyértelmű, hogy annyira kisportolt, hogy nem ártott nagyon neki. Inkább sérült a büszkesége, mert gyors körön volt, és hibázott.”
A probléma persze az, hogy a vasárnapi verseny kihagyásával Schumacher most egy teljes nagydíjnyi távolságra került Magnussen és az F1-es mezőny többi tagjához képest. Ralf ezért így zárt:
„Ez egy nagyon erős és bosszantó következményekkel járó hiba volt, de a legfontosabb persze az, hogy nem történt vele semmi baj.”
A Forma-1-es legenda, Michael Schumacher ügyvédje elmondta egy német bíróságon, hogy a korábbi világbajnok nem tud járni a 2013-ban síelés közben szerzett sérülése után. Felix Damm a német Bunte magazin ellen indított perben tette ezt a megjegyzést, amely arról számolt be, hogy a 53 éves sportoló tavaly decemberben újra képes volt járni.
A magazin egy forrásukra hivatkozva azt írta, hogy a hétszeres világbajnok terapeuták segítségével képes néhány lépést megtenni, és fel tudja emelni az egyik karját. Damm megerősítette, hogy ez pontatlan volt, és hogy Schumacher még szakemberek segítségével sem tud felállni. Sabine Kehm, Schumacher korábbi sajtósa nem sokkal a jelentés megjelenése után kiadott nyilatkozatában visszautasította a jelentés állításait:
„Sajnos egy friss sajtóhír miatt kénytelenek vagyunk tisztázni, hogy nem igaz az az állítás, mely szerint Michael újra tudna mozogni. Az ilyen spekulációk felelőtlenek, hiszen sérülései súlyosságát tekintve igen fontos a magánélete. Sajnos sok érintettben is hamis reményeket táplálnak.”
Schumacher hat hónapig orvosi kómában volt, miután a Franciaországban történt síbalesete során fejsérülést szenvedett. A korábbi Ferrari- és Benetton-pilóta felépüléséről azóta keveset hoztak nyilvánosságra.
A Ferrari F300 – amivel Michael Schumacher ferraris pályafutása legszebb győzelmeit szerezte meg, de végül elbukta a világbajnoki finálét Szuzukában – egy privát aukción kerül majd árverésre. A csodás vörös járgány kikiáltási ára nem kevesebb, mint 4,9 millió amerikai dollár lesz.
A Ferrari F300 azon karosszériája kerül majd kalapács alá, ami megnyerte az akkori Magyar Nagydíjat. A győzelem Ross Brawn zseniális taktikájának és Michael Schumacher hihetetlen tempójának köszönhetően születhetett meg a Vörösök számára.
A 13. Magyar Nagydíjon a két McLaren rajtolhatott az első sorbók Mika Häkkinen, David Coulthard sorrendben. A Hungaroringről köztudott, hogy nagyon nehéz előzni, ezért sokan azt gondolták, hogy a wokingi istálló versenyzői fogják dominálni a futamot. A harmadik helyről rajtoló Michael Schumacher beragadt Coulthard mögé, aki a lengéscsillapító gondokkal küszködő finn kollégáját próbálta meg védeni hátulról.
Brawn – aki ekkoriban a maranellói istálló főstratégája volt – emiatt megrövidítette a német klasszis második etapját és ultimátumot adott neki. „25 másodpercet kell nyerned 19 kör leforgása alatt, szóval folyamatosan időmérős köröket kell, hogy fuss” – mondta a brit szakember Schumachernek, akinek nem kellett kétszer mondani és odataposott az F300-asának.
A hétszeres világbajnok Ferrari legenda gyors köreinek meg is lett az eredménye, ugyanis Coulthardnak nem volt válasza a tempójára, Häkkinen McLarenje pedig nehezen volt kormányozható. Emiatt hiába állt ki náluk Schumacher egy alkalommal többször, képes volt annyival gyorsabban autózni a riválisainál, hogy a futam végén 9 másodperces előnnyel nyerte meg a futamot.
A német csillag az ominózus győzelmén kívül még egy alkalommal, egészen pontosan a szezonzáró Japán Nagydíjon vezette a kalapács alá kerülő karosszériát. Schumacher hiába rajtolhatott a pole-ból, az autója lefulladt a felvezető kör előtt, ami miatt csak a bokszutcából várhatta a piros zászlók kialvását. Ugyan a Ferrari pilótája fel tudott zárkózni a harmadik helyig, amikor defektet kapott és kiesett a versenyből, amivel a világbajnoki álmai is teljes mértékben szertefoszlottak.
Michael Schumacher Kerpen-Manheim mellett található gokartpályáját annak érdekében fogják felújítani, hogy újfent világbajnoki futamokat rendezhessenek a helyszínen, miután azt megmentették a biztos pusztulástól.
Az Erftlandring – ahol a hétszeres világbajnok német legenda elkezdte bontogatni a szárnyait – nemrégiben megkapta a kellő anyagi támogatást ahhoz, hogy a jövője biztosítva legyen és ne kelljen a földdel egyenlővé tenni. 2016-ban még komoly kérdőjelek voltak a pálya felett, ugyanis az RWE nevezetű bányászcég pont a gokartpálya területén kezdett el terjeszkedni és többek között az aszfaltcsíktól is meg akartak szabadulni, hogy minél több lignitet nyerhessenek ki a területen. 2020-ban még tovább szerették volna növelni a területüket, azonban ezzel már megsértették volna a helyi törvényeket és a pálya többek között emiatt is maradhatott meg.
Ugyan továbbra is az RWE britokában áll a környékének túlnyomó része, a pálya tulajdonosainak sikerült megegyezniük a bányászcéggel, hogy az aszfaltcsík meg fog maradni és nem fogják bántani azt. A hírt a kerpeni gokarpálya igazgatója, Gerhard Noack jelentette be a Kölner Express-nek adott interjújában.
A kerpeni gokartpályán legutoljára 2001-ben rendeztek világbajnoki futamot, amin még maga Michael Schumacher is részt vett. Akkoriban már sok mai és egykori Forma-1-es szupersztár, többek között Lewis Hamilton, Nico Rosberg és Vitantonio Liuzzi is részt vett.
