Max Verstappen Spanyol Nagydíjon bemutatott akciója, amikor tudatosan nekihajtott George Russell autójának, az autósport legsötétebb magatartásformáit idézte. Cikkünkben felelevenítjük a sportág történetének legemlékezetesebb szándékos ütközéseit és az értük kirótt büntetéseket, amelyek igencsak széles skálán mozogtak az évek során.
A szándékos ütközés okozásánál nehéz súlyosabb vétséget elkövetni egy versenypályán, és valójában bármely más sportban is, hiszen ez megfeleltethető a szabályok keretein kívüli fizikai agressziónak, például amikor mellbe fejelnek valakit a futballpályán (helló, Zinedine Zidane!), vagy amikor egy küzdősportban valakinél leereszkedik a vörös köd, mint történt az a tavalyi párizsi olimpia cselgáncsversenyén a legendás Teddy Riner ellenfelével. Nem meglepő, hogy mindkét tett kizárást/piros lapot vont maga után, hiszen az ellenfél testi épségének öncélú veszélyeztetése állt fenn, ez pedig homlokegyenest szembemegy a sportszerűség, a fairplay értékrendjével, ami minden sport alaptézise.
Talán azt sem merész dolog kijelenteni, hogy a technikai sportokban még nagyobb felelőtlenség, és még nagyobb veszélyfaktort hordoz magában, ha valaki felindultságában szándékosan megrohamozza az ellenfelét a pályán, figyelembe véve, hogy mekkora tömegek mekkora sebességgel mozognak. Ehhez képest Verstappen Russell elleni akciója különösen enyhe megítélés alá esett, hiszen csak egy 10 másodperces időbüntetés lett a jussa – meg persze három büntetőpont, amivel ugyan tapintható közelségbe került az egyfutamos eltiltáshoz, ez viszont a korábbi ballépéseinek következménye, pusztán ezen akciójával csak negyedutat tett meg az eltiltás felé.
Adná magát a felvetés, hogy más sportágak analógiája mentén itt is kizárás járjon a hirtelen felindulásból történt fizikai agresszióért, ami az F1-ben fekete zászlót, a futamról való kizárást jelentene, de az autóversenyzés sajátsága, hogy ez nem mindig és nem mindenkivel szemben számít kellő mértékű megtorlásnak. Ha valaki távol áll a pontszerzéstől egy versenyen, aligha zaklatja fel, ha kiintik, és Verstappen is csak eggyel több pontot veszített volna el, ha az őt a 10. helyre visszasoroló időhozzáadás helyett inkább kizárják, ami a hatását illetően szintén nem tűnne drákói szigornak.
Verstappen hétfőre megvilágosodott és beismerte, miért ment neki Russellnek
Egy csupán egyetlen héttel korábbi esemény azonban egészen bizarr megvilágításba helyezi ezt a most Verstappenre kirótt büntetést: a Monacói Nagydíjon is történt egy szánt szándékkal elkövetett szabálysértés, amikor Russell a vonatozást megelégelve az alagút utáni sikán átvágásával előzte meg az őt lassítani próbáló Alexander Albont, a rádióban nyíltan kijelentve, hogy inkább bevállalja az érte kapott büntetést. Russell azzal a tettével ugyan sportszerűtlen volt, ám senkit nem veszélyeztetett vele, mégis szigorúbb szankciót róttak ki rá, mint egy héttel később az őt elütő Verstappenre: bokszáthajtásra ítélték, amivel körülbelül 15 másodpercet veszített, igaz, az ő kontójára büntetőpontokat nem írtak fel. Valahogy mégsem tűnik helyesnek, hogy a szándékos pályalevágás és a szándékos balesetokozás nagyjából azonos súllyal kerül a latba az ítélethozók előtt, és alighanem ez is a folyamatosan cserélődő sportfelügyelői stáb következetlen ítélkezésére mutat rá.
Persze az autósport sokrétűségéből fakad, hogy nincs két egyforma szándékos ütközés: a versenyhelyzet, a tét mértéke, az ütközés ereje minden esetben más, ezek pedig szempontok lehetnek az esetek mérlegelésénél is, s talán ez is közrejátszik abban, hogy nincs két egyforma mértékű büntetés, ha az utóbbi évtizedek legismertebb szándékos ütközéseire tekintünk a technikai sportokból. Az indíték viszont a legtöbb esetben ugyanaz: a bosszú.
Senna kilöki Prostot a bajnoki címért
Minden idők egyik legemlékezetesebb Forma–1-es ütközése, amikor Ayrton Senna az 1990-es Japán Nagydíj rajtja után szándékosan nekiment a második helyről induló, majd az első kanyarba elsőként odaérő Alain Prostnak. A két autó kirepült a pályáról, Senna pedig ezzel a manőverrel bebiztosította pályafutása második világbajnoki címét.
A McLaren pilótája azok után folyamodott ehhez a piszkos húzáshoz, hogy a kérése ellenére az FIA nem helyezte át az első rajtkockát a pálya tiszta oldalára, ám valójában egy évvel, az 1989-es Japán Nagydíjig kell visszamenni az időben ahhoz, hogy megértsük Senna valódi motivációját. Alábbi cikkünkben írtunk részletesen az akkori események láncolatáról.
Ítélet: Nem büntették Sennát az ütközésért, noha a mögötte húzódó szándékot maga sem vitatta.
A bosszú napja: Prost meg akarta ütni, de undorodott a védhetetlent húzó Sennától
Schumacher kilökné Villeneuve-öt a bajnoki címért, de pórul jár
Az 1997-es jerezi szezonzáróra érkezve Michael Schumacher három ponttal vezetett a tabellán Jacques Villeneuve előtt, a verseny vezetését tehát nem adhatta át neki úgy, hogy az fordulatot ne jelentsen a bajnoki harcban. Így amikor utolsó bokszkiállásuk után a kanadai rohamosan zárkózni kezdett, Schumacher ráhúzta az autót a belső íven támadó riválisára. Ő húzta viszont a rövidebbet, hiszen Ferrarija elakadt a kavicságyban, Villeneuve pedig harmadikként célba érve bajnok lett.
Ítélet: Az FIA szándékosságot állapított meg Schumacher tettében, így kizárta őt a bajnokságból. Elég furcsa módszerrel, mert a szezonbeli eredményeit megtarthatta, csak a bajnoki második helyét veszítette el.
Piquet Jr. falnak megy
Bár ez az eset több szempontból is eltér a többitől, a szándékos balesetek egyik leghíresebb példájaként helyet érdemel a listán. Nelson Piquet Jr. 2008-ban itt nem egy riválisának ütközött neki, hanem a szingapúri falnak, és nem a saját jól eltervelt szándékából, hanem a renault-s főnökeiéből. A célt, hogy egy Fernando Alonso stratégiájához tökéletesen hozzáigazított biztonsági autóval győzelemhez juttassák a spanyolt, sikerült elérni, az ahhoz vezető körülmények pedig nem is ébresztettek komoly gyanút. Mígnem egy évvel később, a csapattól való szezonközi menesztésének idején Piquet az FIA-nak küldött nyilatkozatokban elismerte, hogy Flavio Briatore csapatfőnök és Pat Symonds technikai igazgató kérésére, szándékosan balesetezett akkor Szingapúrban, hogy ezzel manipulálják az eredményt.
Ítélet: Briatorét örökösen, Symondst öt évre eltiltották az F1-es munkavállalástól, bár ezt a döntést később egy másik bíróság döntése visszavonta. Piquet az információ megosztásáért védelmet kapott. A verseny eredménye utólagosan már nem változott, noha ezt a pontszerző helyen kívül befutó Felipe Massa máig nehezményezi.
Bosszútorpedó
2015-ben még senki nem tudta az autósportos nyilvánosságban, hogy ki az a Dan Ticktum, de ez a hír azonnal végigsöpört mindenen: ez a 16 éves srác a mai brit F4 elődjében, az MSA Formulában a biztonsági autó mögött megelőzött egy halom autót Silverstone-ban, hogy egyenesen megtorpedózza az élen álló Ricky Collardot, így állva bosszút a rajtnál történt incidensükért, aminek nyomán ő hátraesett. A szándékos ütközések legsötétebb fajtája ez, amit azzal sem lehet mentegetni, hogy a pillanat hevében történt: ehhez rá kellett taposni a gázra és jól kigondolt céllal előre kellett menni a riválishoz.
Ítélet: Ennek megfelelően a szankció is súlyos volt: Ticktum kétéves eltiltást kapott az autóversenyzéstől – ebből egyet felfüggesztve, de egy teljes évet így is ki kellett hagynia. Visszatért, tisztességes karriert épített, s ma is a Formula E-ben versenyez, de a hírneve örökre csorbát szenvedett, még ha ő maga már meg is tanult viccelni a tíz éve történtekkel.
Támadás körhátrányból
Az amerikai autóversenyszféra rejtett zugaiból időnként előkerülnek egészen döbbenetes bosszúakciók, 2015-ben azonban a NASCAR élvonalában, a Cup Seriesben került sor egy nagy figyelem által övezett esetre, amikor a martinsville-i oválon a körhátrányban lévő Matt Kenseth nekiment Joey Loganónak és egyszerűen a falnak lökte őt, mindkettőjük kiesését okozva ezzel. Az akció bosszú volt a két héttel korábban, Kansasben történtekért, amikor az első helyért harcolva Logano forgatta ki Kensethet, aki ezzel elveszítette esélyét a bajnoki címre – annál az esetnél azonban a szándékosság nem merült fel.
Ítélet: A következő két versenyről eltiltották Kensethet, ami kirívóan súlyos büntetésnek számított a NASCAR-ban.
Fantomfékteszt
A legutóbbi F1-es eset, ami viszonyításként legtöbbször előkerül Verstappen mostani tette kapcsán, az a 2017-es Azerbajdzsáni Nagydíjon történt, amikor a biztonsági autó mögött Sebastian Vettel úgy érezte, az élen haladó Lewis Hamilton szándékosan fékezett hirtelenül nagyot előtte az egyik kanyarban, amire csak éppen reagálni tudott, és hátulról enyhén hozzá is ért a Mercedeshez. Elégedetlenségének kinyilvánításaként Vettel azonnal Hamilton mellé hajtott és heves gesztikulálások mellett Ferrarijának kormányát jobbra rántva a Mercedes felé kormányozta az autóját. Első kerekeik lassú tempónál összekoccantak, majd a német visszasorolt a második helyre.
Ítélet: Vettelt 10 másodperces stop&go büntetéssel sújtották, annak letöltése után is be tudott még jönni a negyedik helyen. Az FIA vizsgálata bebizonyította, hogy Hamilton nem féktesztelte riválisát, s valójában minden biztonsági autót követő újraindítás előtt pontosan ugyanígy járt el abban a kanyarban.
A civilizáltság hiánya
A legkülönösebb mindenképpen annak a sztorinak a háttere, amelyben Santino Ferrucci és apja valóságos zaklatássorozatot intézett csapattársa, Arjun Maini ellen a 2018-as F2-es szezon során – ez derült ki legalábbis csapata, a Trident közleményéből, amely „sportszerűtlennek és civilizálatlannak” nevezte azt a magatartást, amit a pilóta és apja egy ideje már folytatott az indiaival szemben. Ennek a kicsúcsosodása a silverstone-i sprintverseny után jött el, amikor Ferrucci hátulról nekihajtott Maini autója jobb hátsó kerekének, az amerikai szerint egy korábbi incidensre adott válaszként.
Ítélet: Az FIA két versenyhétvégére, vagyis négy versenyre eltiltotta Ferruccit, aki viszont már ezt követően sem tért vissza, hiszen a Trident kirúgta. A pilóta később bocsánatot kért „mentális leolvadásáért”, s az európai versenyszférából eltűnt, az IndyCarban viszont új otthonra lelt.
Rekordgyanús eltiltás: az Alpine pilótájának összejött, amire Verstappen is csak csettintene
