Elég mulatságos dolog az, ha Németországban, Hockenheimben a német kollégánk Christian Danner korábbi Forma-1-es autóversenyzővel beszélget, azonban többször is Magyarországot felemlegetve. Ezen kíméletlenül őszinte interjút olvashatjátok el nálunk most két részben.
– Christian, ugyan itt vagyunk Németországban Hockenheimben, és komoly az autóiparunk, de a nagydíjrendezés jövője kétséges nálunk. Egy hét múlva Magyarországon lesz a versenysorozat, ahol a futam biztosított, hosszú időkre. Mi a véleményed erről?
– Csakis elismeréssel beszélhetünk a magyar szervezők és kormányzat munkájáról, és Budapest városáról. Ha megnézzük, hogy itt Németországban milyen problémákkal szembesülünk, röviden annyi, hogy itt nem támogatják a nagydíjrendezést. A versenyre úgy tekintenek, hogy az adott, senki nem támogatja az eseményt, és alig van politikai akarat rá. Ez az a terület, amiben Magyarország sokkal jobban teljesít, mint Németország. Gratulálok ahhoz, hogy egy gazdaságilag relatív gyenge ország hozzánk képest képes rá, hogy egy ilyen nagy nemzetközi sporteseményt évről-évre nagyon is professzionális szinten megrendez. Nincs messze a repülőtér, jól megközelíthető, a versenyt példaértékűen rendezik meg, és remek dolog Budapesten megszállni. Ha összehasonlítom olyan versenyekkel mint a most visszatért francia, vagy Spában ahol rendre elkövetik ugyanazon hibákat, Magyarország minden tekintetben úgy néz ki, hogy tökéletes!
– Magyarországnak komoly múltja van jó autóversenyzők terén, akár a világháború előtti korszakot vizsgáljuk, vagy a modern korszakot. Volt azonban egy tragikus eset. A fiatal Kesjár Csaba egy balesetben hunyt el a német F3-ban, 1988-ban. Egy évvel korábban pedig a Zakspeed csapattal demózhatott a Magyar Nagydíjon, amikor a csapatnál voltál. Mennyire ismerted meg őt, és mit gondolsz a balesetéről?
– Sajnos nem ismerhettem meg eléggé. A német Formula 3-ban indult Bernd Schneiderrel a Schübel csapatnál, ő az akivel érdemes lenne róla beszélni, hiszen sokkal jobban ismerte. Tudom, hogy vannak furcsaságok a norisring-i balesete körül, pláne hogy egy olyan részén történt a pályának, ahol normál esetben semmi baj nem történhet. Nem követte a normális ívet a Dutzendteich kanyar csúcspontjától kezdve ami a rajt-cél egyenesbe vezet, végül a jobb törésben egyenesen a palánknak ment. Igen, ez egy nagyon szomorú eset.
– Beszéljünk a német versenyek pénzügyi és promótálási nehézségeiről, valamint a versenyek rendezéséről: mi a véleményed arról, hogy a Nürburgring orosz befektetők kezébe került pár éve, és Németországban senki nem akadt, hogy német kézben maradhasson a terület?
– Véleményem szerint ez az egyik legnagyobb nemzeti katasztrófánk. Más országok fenntartják és ápolják a történelmi helyszíneiket, és azokat akár az UNESCO kulturális örökségének is nyilvánítják. Egy olyan autós nemzetnél, mint a német a Nürburgringnek, de itt a régi Hockenheim vonalvezetésnek is is olyan státusza kellene hogy legyen, ami történelmi örökség státuszba emeli. Személy szerint úgy ítélem meg, hogy a Nürburgring eladása egy hihetetlen katasztrófa, úgy kótyavetyélték el, mint egy darab szart, pedig a német történelem egy fontos része került eladásra.
– Ha már a Nürburgringről beszélünk: pár hete, a Porsche és Timo Bernhard egy látványos új körrekordot állítottak fel a Nordschleifén a 919-es modellel, ami Le Mansban is nyert. Ugyanakkor neked is van egy rekordod a Nordschleifén még a Formula 2-es idődből, jól tudom?
– Igen! 1983-ban 6:29:19-et mentem a Formula 2-es versenyen a March autójával, amit egy 2 literes négyhengeres BMW 320 lóerős motor hajtott. Ez 197 km/órás átlagsebességet jelent, ami még mindig a legjobb formaautós idő!
Az interjú második része holnap este lesz olvasható.
„Ahogy a valóságban, úgy a virtuális világban is a világbajnoki cím az egyetlen elfogadható eredmény. És ezt nem csak mondogatják, hanem igen keményen tesznek és tenni is fogunk érte. Hihetetlenül nagy komolysággal es anyagi ráfordítással kezelik az eSportot; ők is tudják, hogy ez egy hatalmas lehetőseg. Az eSport az az eszköz, amivel el lehet jutni a fiatalabb szurkolótáborhoz, ezek mellett pedig egy kapu is, a szinte érinthetetlen Forma-1 felé, es ezt beszámolóm által ti is érzékelhetitek majd.”
Ezek után a Mercedes elvitt minket egy TÖBB MILLIÓ EURÓT érő Formula 2-es szimulátorba. Azt használják valós csapatok. A pályák lézer-szkenneltek, az autók a lehető legélethűbb módon működnek. A berendezés tele van hidraulikával, ami métereket mozgat a VALÓS KASZNIN, amiben mi is, és az igazi versenyzők is benne ülnek.
A nap második felében a hivatalos Forma-1 játékkal játszunk, pontosan olyan felszereléssel és körülmények között, ami a hivatalos eSporton is várható. Ez gyakorlás és egy kis versengés is csapaton belül, az ilyen versenyek végeredményei nagyban beleszólnak majd abba, hogy kik lesznek a fő-pilóták és ki vagy kik lesznek tartalék versenyzők. Amúgy nekik sem nagyon kellene izgulni, mert ez a projekt a Forma-1-gyel indult be, de nem csakis ekörül fog mozogni.
Saját részünk lesz a gyárban, a csapat szimulátora mellett lesz kialakítva egy gamer-house. Szó szerint napi szintem találkozhatunk valós versenyzőkkel. Lewisszal, Bottasszal, Gutierezzel (Mercedes fejlesztő-pilótája). Hihetetlen dolog ez.
„Szombaton hajnal hajnali négykor érek haza repülővel. Zajlik a Magyar Nagydíj, a Mercedes ide is meghívott. Paddok passom van, ez egy masfél – kétmillió forintos belépőjegy. Bemegyek a csapatok vendéglátó egységeibe, eszem, iszom, találkozok a legnagyobb nevekkel. Versenyzőkkel, kommentátorokkal, fotósokkal. Mindenki, aki a Forma-1-et építi. Akár meg a tulajdonosi körből is emberekkel. A Mercedes még a garázsba is behívott a futam első felében. Rám raktak egy fejhallgatót és a csapatrádiót is hallottam. Hihetetlen. Hatalmas élmény. Nagyon hálás vagyok.”
