Címke: Lexus

Nem is olyan régen volt egy időszak, amikor Scott Pruett neve egyet jelentett AZ autóversenyzővel.

A 61 éves versenyzőtől rettegett az egész mezőny, hiszen bármilyen rossz helyzetből, bármilyen autót el tudott vinni a csúcsra.

Pruett 1985-ben kezdett el profi versenyzéssel foglalkozni, és egy évvel később megnyerte első bajnoki címét, az IMSA GTO bajnokságot.

Pályafutása során futamokat nyert az International Race of Champions, az IMSA és az IndyCar versenyein is.

Ezen kívül a NASCAR Cup Series-ben is tiszteletét tette. Összesen 40 alkalommal indult versenyen, pályafutása legjobbjaként 2004-ben egy harmadik helyet jegyez a Sonomai pályán.

Bár Pruett mindenben gyors volt, igazi otthont a sportautózás jelentett számára. Győzött a Le Mans-i 24 órás versenyen, és kétszer a Sebringi 12 óráson.

Nem szabad elmenni szó nélkül a Daytonai 24 óráson elért sikerei mellett sem. A legendás eseményt ötször nyerte meg, és az összesített győzelmi listán holtversenyben az élen áll.

Pruett azonban elismerte, a közel öt évtizedes versenyzői pályafutása során, nem volt olyan verseny, ami fontosabb lett volna a másiknál.

„Nincs kedvencem, mert mindegyik annyira egyedi” – mondta Pruett az Autoweeknek a Daytonai 24 órás verseny hétvégéjén. „24-szer indultam ezen a versenyen, 10-szer voltam kategória győztes, hétszer pedig második lettem. Szóval sokszor jutottam el a kockás zászlóig.”

„Ennyi év alatt rengeteg különböző körülménnyel találkoztam. Volt meleg idő, volt nedves pálya, volt köd. Volt már olyan verseny, ahol hosszú piros zászlós szakasz volt, mert még a pályát sem lehetett látni. Mindegyik a maga nemében nagyszerű küzdelem volt.”

Versenyzés régen, és most

Scott Pruett ugyanakkor kijelentette, össze sem lehet hasonlítani a 80-as évek Daytonai 24 órásait a mai egynaposokkal.

„Sokat változott a verseny dinamikája. Például amikor egy Porsche 962-essel versenyeztem itt, nem volt kipörgésgátló, nem volt ABS (blokkolásgátló). Úgy értem, vezetni kellett az autót, és óvatosan kellett bánni mindennel.”

„Ráadásul a 962-esben minden egyes váltásnál használni kellett a kuplungot, mert szinkronizált váltó volt; felfelé váltás, lefelé váltás. Elképzelheted, mennyivel nehezebb ez a sofőrnek.”

„Ez a dinamika ahhoz képest, ami most van, az ABS-szel, a kipörgésgátlóval, a váltófülekkel… a versenyzőknek nem kell annyit gondolkodniuk, mint amit a régi időkben nekünk kellett.”

Pruett 2017-ben vonult vissza a teljes idejű versenyzéstől, és 2018-ban futotta utolsó versenyét, ami, ahogy illik, a Daytonai 24 órás volt.

A versenyzés még mindig hiányzik a legendának

A rekordbajnok azonban nem tétlenkedik, hiszen borászatot üzemeltet, a Lexusnál tanácsadó szerepkörben tevékenykedik, de még a Ganassi Racingnél is segített Jimmie Johnson IndyCaros beilleszkedésében.

„Annyira áldott voltam; hihetetlen karrierem volt, 50 év. Többször is megnyerhettem ezt a versenyt, és hogy ennyi Rolex órám van, az csodálatos.”

„De hiányzik, hogy nem ülhetek a volán mögé, hogy mehetek ki a pályára, és nem versenyezhetek ezen a versenyen. Imádom ezt a helyet. Nagyon sokat jelent nekem a Daytonai 24 órás.”

„Ha megnézzük mennyi felkészülést, mennyi áldozatot igényel ez a verseny, a csapatok, a versenyzők, a szerelők, szóval mindenki részéről. Aztán amikor nyersz, akkor megoszthatod ezt mindenkivel. Egészen egyszerűen az a legkülönlegesebb érzés.”

Pruett szeme előtt egy cél lebeghet – ha egy esetleges visszatérésen gondolkodik-, az pedig az, hogy egyedül legyen az örökranglista első helyén.

„Gondoltam már erre. Még mindig minden nap edzek. Egy röpke pillanatra elgondolkodtam rajta, különösen a 6. győzelem lehetősége miatt. Azonban, tudod, a csúcson kell lenned, és most, hogy ennyi éve nem ültem autóban, nehéz lenne” – mondja Scott Pruett.

„Minden percét imádtam annak az 50 évnek, amit itt eltöltöttem, és elképesztő, hogy mennyi minden megadatott nekem. De bármilyen csábító is, nem, nem fogom visszatérni.„