Fotót sem adtak ki róla és nem is ismerték el nyilvánosan, de valójában három helyett négy pilóta ült autóba a barcelonai teszten.
Lewis Hamilton a héten Charles Leclerc-rel együtt zárt kapuk mögött tesztelte Barcelonában a Ferrari 2023-as autóját. A hétszeres világbajnok és monacói csapattársa két napon át körözött volna, de Hamilton a második nap délelőttjén összetörte az SF-23-ast, így mindkettejük számára a tervezettnél korábban véget ért a munka. A Scuderia azonban másnapra megjavította a kocsit, így következhetett Antonio Giovinazzi tartalékpilóta napja. Ugyanakkor – mint arról korábban mi is írtunk –, nemcsak Givonazzi vezetett csütörtökön, hanem a Ferrari versenyzői akadémiájának svéd-bosnyák növendéke, Dino Beganovic is (kiemelt képünkön bal oldalt, Oliver Bearmannel).
Az elmúlt két FIA F3-as szezon hatodik helyezettjének ez volt az első tesztje F1-es autóban, a Ferrari pedig semmilyen módon nem adott hírt róla, azaz Hamiltonnal, Leclerc-rel és Giovinazzival ellentétben fotókat sem tett közzé, és nyilvánosan nem is ismerte el, hogy az idén már az F2-ben induló pilótájuk is vezetett, miközben ugyanakkor nem is tagadta azt. A The-Race értesülései szerint a Hitech pilótája Giovinazzival osztozott a kocsin.
Giovinazzi tesztjéről több fotót is kiadott a Ferrari/ Fotó: Ferrar
A szerepeltetésében ezzel együtt semmi meglepő nincs, hiszen a Ferrari korábban is előszeretettel ültette be akadémistáit korábbi autóiba (Mick Schumacher, Ollie Bearman vany Robert Shwartzman is számos alkalommal feltűnt), a különbség most csupán annyi, hogy míg akkor ezt nem titkolta, most igen. Hogy a 21 esztendős versenyzőt miért kezelték másként, arra magyarázattal szolgálhat, hogy pusztán védeni akarták őt az túlzott elvárásoktól és a nyomástól, mivel eléggé váratlanul, az eredményei alapján nem feltétlen indokoltan került olyan helyzetbe, hogy F1-es autót tesztelhessen, hiszen néhány hónapja az sem tűnt elképzelhetetlennek, hogy kikerül a junior programból.
A 2024-es szezon végén azonban jót tett neki, hogy az F2-ben erős eredményekkel (egy dobogó és mind a négy futamán top 10-es eredmény) debütált a DAMS színeiben. És egyébként is Bearman Haashoz igazolásával ő lett a Ferrari legtapasztaltabb juniorja, akinek elegendő superlicenc-pontja van egy F1-es beugráshoz, és barcelonai szereplésével az előírt mennyiségű tesztkilométert is teljesítette. Hogy az idén várnak-e rá első szabadedzések és az év végi teszt Abu-Dzabiban, azt még korai megmondani, de az valószínű, hogy tartalék nem lesz belőle, és a Ferrari inkább olyan megoldást alkalmaz majd, hogy Hamilton vagy Leclerc kiválása esetén kölcsönkéri a Haastól Bearmant, akit ebben az esetben Giovinazzi helyettesíthet.
De amennyiben Beganovic jó szezont fut az idén az F2-ben, az mindenképpen lehetőségek sorát nyithatja meg előtte, hiszen az első tesztlehetőséget már visszafogottabb eredmények után is megkapta.
Michael Schumacher óta két többszörös világbajnok is megpróbált nyerni a Ferrarival, de egyiknek sem sikerült. Lewis Hamilton a harmadik a sorban, és bár semmi nem garantálja, hogy neki összejön, nincs olyan nehéz dolga, mint Sebastian Vettelnek és Fernando Alonsónak volt.
Lewis Hamilton mindössze a hatodik olyan pilóta a Ferrari 1950 óta íródó F1-es történelmében, aki világbajnokként igazolt Maranellóba. Előtte Juan Manuel Fangio (1956), Alain Prost (1990), Michael Schumacher (1996), Fernando Alonso (2010) és Sebastian Vettel (2015) lépte meg ezt, de közülük csak ketten, Fangio, Schumacher tudtak a vörösökkel is vb-címet nyerni. Azaz sem a háromszoros világbajnokként érkező Prost, sem a négyszeres világbajnokként csatlakozó Vettel, sem a kétszeres világbajnokként is minden idők egyik legjobbjának tartott Alonsó nem tudott felérni a csúcsra a vörösökkel. Vajon Hamiltonnak fog?
Utóbbi kérdésre persze majd csak az idő adja meg a választ, de attól még megnézhetjük, mi nem működött az említett három világbajnok esetében, és miben lehet más Hamilton ferraris időszaka az övéknél.
Prost nem volt messze, de aztán minden szétesett
Alain Prost 1989-ben úgy hagyta el a korábban egyértelműen az ő csapatának számító McLarent, hogy Ayrton Senna teljesen a fejére nőtt. És bár a 89-es vb-címet vitatható manőverével a francia nyerte, tisztában volt vele, hogy ez már inkább Senna csapata, semmint az övé, ezért zsíros fizetésért cserébe aláírt a Scuderiához. Az első pofon pedig rögtön akkor érte, amikor kiderült, nem dolgozhat együtt azzal a John Barnarddal, akivel Wokingban két és fél éven át igen, miközben első két vb-címét a Barnard által tervezett McLarennel nyerte. A mérnöknek azonban valamivel több mint két év bőven elég volt a Ferrarinál uralkodó átpolitizált légkörből, és mire Prost csatlakozott, ő már nem volt ott (utólag azt mondta, ha tudta volna, hogy a Professzor érkezik, talán másként dönt).
Persze az 1990-es szezonban versenyeztetett Ferrari 641-es ettől még az ő keze munkáját dicsérte, Prost pedig élete egyik legjobb szezonját teljesítve öt futamot is nyert vele. Ám ez sem volt elég Sennával szemben, aki 7 ponttal (akkoriban 9 járt az első helyért, és csak az első hat helyezett szerzett pontot) és Prost szuzukai kilökésével világbajnok lett. Aztán amilyen jól indult, Prost és a Ferrari kapcsolata olyan gyorsan romlott meg, amikor kiderült, hogy a 643-as modell nem lesz alkalmas arra, hogy a vb-címért küzdhessenek vele. Prost és újdonsült csapattársa, Jean Alesi végül futamot sem tudott nyerni, előbbit pedig a Ferrari dicstelen módon az utolsó futam előtt kirúgta, miután teherautóhoz hasonlította a kocsit.
Alonsónak majdnem összejött
Az elkövetkező négy év nem a sikerekről szólt Maranellóban, hiszen összesen két futamot tudtak nyerni (Berger 94-ben Hockenheimben és Alesi 95-ben Kanadában), ám aztán érkezett Michael Schumacher, és már 1996-ban háromszor győzött, hogy aztán 1997-től Ross Brawnnal, Rory Byrne-nel és jó néhány korábbi Benetton-mérnökkel kiegészülve egészen 2006-ig két évet leszámítva (1999, 2005) minden szezonban harcban legyen a vb-címért, és zsinórban ötször el is hódítsa azt. Miután 2006 végén elhagyta a Ferrarit, a helyére szerződtetett Kimi Räikkönen első nekifutásra világbajnok lett, ám mint kiderült, ez még leginkább annak volt köszönhető, hogy vitte a lendület a vörösöket (na meg persze ott van a máig nem tisztázott kérdés, hogy egyáltalán nyerhetett-e volna McLaren-pilóta 2007-ben), ami aztán fokozatosan alábbhagyott.
Ezzel együtt 2008-ban egy kanyaron múlt, hogy Felipe Massa nem lett világbajnok, ennyire közel viszont azóta sem kerültek a címhez. Pedig amikor Luca di Montezemolo rájött, hogy Räikkönentől hiába várja azt, amit Schumacher csinált, – a finn nem fog csapatot építeni maga köré –, és leigazolta Fernando Alonsót, akkor úgy tűnt, a spanyollal ismét jöhetnek a sorozatos sikerek. De nem jöttek, és bár az olaszokkal töltött öt szezonja során Alonso kétszer is úgy vágott neki a szezonzárónak, hogy esélye van a vb-címre – első ferraris szezonjában ráadásul vezette a pontversenyt az utolsó futam előtt –, egyszer a rossz stratégia miatt csúszott le az elsőségről, egyszer pedig a szerencse pártolt el mellőle, amikor fő riválisa, Sebastian Vettel nem esett ki az első körben.
A második, 2012-es vereség után Alonso és a Ferrari kapcsolata elindult a lejtőn, majd amikor a 2013-as Magyar Nagydíjon elért csalódáskeltő 5. hely után a „mit szeretnél a születésnapodra?” kérdésre a spanyol azzal felelt, hogy „valaki más autóját” – ami után Luca di Montezemolo nyilvánosan elmarasztalta – már lehetett sejteni, hogy ebből hamarosan válás lehet. Erre végül a végigkínlódott 2014-es év végén került sor, miután Alonso sem tudta megszelídíteni a Ferrari történetének legrosszabb autóját.
Vettelnek csak vezetnie volt szabad
Alonsót Sebastian Vettel váltotta a vezérpilóta szerepében, az érkezésével a Ferrarit pedig újra a Schumacher-korszakhoz hasonló légkör lengte körül, legalábbis eleinte. Hiszen az impulzív, olykor meggondolatlan kijelentéseket tevő, saját magát előtérbe helyező Alonsót egy olyan versenyző váltotta, aki bevallottan Michael Schumachert tekintette a követendő példának a csapatépítés terén. Az első évben rögtön össze is jött három győzelem, miközben senki nem várt ennél többet, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a Mercedes óriási fölényét nem lehet egyik évről a másikra eltüntetni.
2016-ban viszont ahelyett, hogy a Ferrari legalább megkergette volna a brackley-ieket, győzelem nélküli szezont hozott össze, amire azelőtt 1993-ban volt legutóbb példa. Innen ugyanakkor még sikerült felállni, és 2017-ben olyan autóval rukkoltak elő, amellyel Vettel a vb-címért küzdhetett, ám végül az idénye a Szingapúri Nagydíjon történt rajtbalesettel végleg megpecsételődött. 2018-ban aztán egy még jobb autóval újra próbálkozhatott, de ebben az évben még csúnyább leolvadás következett, amiben már Vettel is vastagon benne volt.
Valahol itt rendült meg a Ferrari belé vetett bizalma, így 2019-re beültették mellé Charles Leclerc-t, aki rögtön megmutatta, hogy tempóban sokkal kevesebb pénzért is tudja azt, amit a német, sőt! Vettel sorsa ezzel megpecsételődött, de még várt rá a minden szempontból szomorú hattyúdal 2020-ban, amikor már az év végi távozásának tudatában, egy teljességgel versenyképtelen (a motorral történt trükközés után a Ferrarinak komoly változtatásokat kellett eszközölni az erőforrásán) autóval kellett versenyeznie.
Hamilton helyzete más
Schumacher sikerei óta tehát Alonso és Vettel is hiába próbálkozott vb-címet nyerni a patinás olasz márkával, egyiküknek sem jött össze. Hogy akkor miért jöhet össze Hamiltonnak? Az nem kérdés, hogy az ő szerződtetése főként marketing szempontból jelent hatalmas nyereséget a Ferrarinak, így már akkor is bőven megérte a Maranellóba vitele, ha nem lesznek közös sikerek. A cél ettől függetlenül persze mindkét fél számára az lesz, hogy legyenek, miközben a Ferrarinak nyilván az sem baj, ha Leclerc-rel nyernek.
És itt is van mindjárt az első lényeges különbség Alonso és Vettel, illetve Hamilton próbálkozása között. Hármójuk közül ugyanis csak a britnél nem lesznek leosztva legalább az első szezon kezdetét követően a szerepek, helyette adott két egyenlő versenyző. A második, lényegében az elsőből fakadó nagy különbség pedig az, hogy noha a Forma–1 történetének legeredményesebb pilótájaként ölti magára a vörös overált, Hamilton mégsem úgy vág neki várhatóan utolsó F1-es kalandjának, hogy köré épül majd a csapat, míg elődei közül ez Vettelnél, Alonsónál, Schumachernél és Prostnál egyaránt így volt. Ez részben Hamilton kora miatt van így, részben pedig azért, mert Leclerc személyében az olaszoknak így is volt már egy toppilótájuk, aki ráadásul saját nevelés, kívül-belül ismeri a csapatot, és a megfelelő autóban abszolút képes vb-t nyerni.
Leclerc és Hamilton egyenlők lesznek / Fotó: Ferrari
Ez a felállás nyilván abból a szempontból hátrányos tud lenni, hogy hacsak nem válik a szezon bizonyos pontjára teljesen egyértelművé, hogy csak utóbbinak van esélye a világbajnoki címre, Leclerc-t nem fogják félreállítani Hamilton elől (mint ahogy fordítva sem várható ilyesmi), illetve pusztán kettejük várhatóan hasonló szinten levő teljesítményéből fakadóan is többször fognak pontokat rabolni egymástól, mint akkor, ha az egyik autóban csak egy „jó” pilóta foglalna helyet. De van egy jelentős előnye is annak, ha nem az új szerzemény vállát nyomja a Ferrari sikerességének teljes súlya.
A történelmi példákból kiindulva ebbe ugyanis eddig egyetlen embernek, Michael Schumachernek nem tört bele a bicskája, és neki is csak azért, mert Ross Brawnnal és Jean Todt-al közösen megalkották a saját csapaton belüli szövetségüket, majd egymást védve hárítottak el mindennemű, akár belülről érkező támadást. Ez a fajta működés aztán 2006-ig volt fenntartható, amikor Montezemolo úgy döntött, visszaszerzi az irányítást, és még azelőtt leigazolta Räikkönent, hogy a sikercsapat bármelyik kulcsfigurája döntött volna a jövőjéről. Hamilton esetében nyilván nem áll fenn ilyesmi, hiszen akkor James Allisont és John Owent is magával kellett volna hoznia, meg aztán még a Mercedes aero részlegéről jó néhány mérnököt.
Ami a Schumacher után következőket illeti, noha Räikkönen rögtön világbajnok lett, az ezt követő két szezonban kiderült, hogy belőle nem lesz Schumacher-utód, és nem fogja tudni tartós sikerekre vezetni a Ferrarit, így inkább kifizették, hogy a szerződése lejárta előtt elmenjen és jöhessen Alonso, aki sokkal inkább beleillett a vezér szerepébe, és úgy is viselkedett. Viszont itt már látszott, hogy ez önmagában kevés, mert míg Schumacher a kezdetektől fogva szinte teljhatalmat kapott, addig Alonsónak azzal kellett indítania, hogy Stefano Domenicali csapatfőnöknél kivívja magának a különleges bánásmódot.
Alonso érkezése után a Ferrari eleinte azt sem fektette le, hogy Massának a spanyolt kell segítenie / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Ezt a 2010-es Ausztrál Nagydíj után tette meg, mert úgy érezte, ha a Ferrari félreállította volna előle a lassabb Felipe Massát, a győzelemre is lett volna esélye, enélkül viszont csak negyedik lett. Domenicali ekkor ment bele, hogy a jövőben Alonsót segítik – erről a megállapodásról Massának persze nem szóltak –, ami nélkül a híres hockenheimi csapatutasítás-botrány sem valósult volna meg. Alonso helyzete azonban ezután sem volt Schumacheréhez hasonlítható, mert még így sem kapta meg soha azt a felhatalmazást, amit a németnek Todt és Brawn biztosított Montezemolóval szemben.
Persze soha nem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha megkapja, de elképzelhető, hogy ebben az esetben Alonso ahelyett, hogy a 2010-es elbukott vb-döntő után egyre növekvő frusztrációval figyelte volna csapata gyengeségeit, tenni is tudott volna azért, hogy minden téren versenyképesebbek legyenek. Ehelyett Montezemolo úgy érezte, amikor Alonso nyer, akkor azt saját géniuszának tulajdonítja, amikor pedig veszít, az a csapat sara. Na nem mintha Massa eredményei nem Alonso véleményét igazolták volna…
A spanyol 2014-es távozása után Sebastian Vettel érkezése aztán friss fuvallatként söpörte ki a frusztrált és keserű légkört a Ferraritól, és mint fentebb írtuk, több szempontból is megidézte a schumacheri időket. Csakhogy mire Vettel megérkezett, már nem az őt leigazoló Montezemolo volt a Ferrari elnöke, így soha nem tudta biztosítani a németnek a beígért hatalmat. Helyette Sergio Marchionne vette át az irányítást, a Scuderia élére pedig hű alattvalója, Maurizio Arrivabene került, aki 2016-ban nyíltan megmondta Vettelnek, hogy fejezze be a csapat irányítását és inkább koncentráljon a vezetésre. Ez nagy pofon volt az érzékeny, a Ferrari sorsát a szívén viselő németnek, aki ezek után soha nem kapta meg az esélyt arra, hogy lemásolja, amit gyerekkori hőse tett, a mentális teher pedig 2018-ban végleg maga alá gyűrte.
Vettel és a Ferrari kapcsolata meseszerűen indult, de aztán jöttek a nehézségek / Fotó: Scuderia Ferrari Press Office
Hogy Hamilton miért kerülheti el mindezt, arra nemcsak a terhek nem kizárólag az ő vállára helyezése, hanem az elmúlt két idényben látottak is okot szolgáltathatnak. Frédéric Vasseur csapatfőnöknek ugyanis láthatóan sikerült nyugodt légkört teremtenie a csapatban, és bizonyítania, hogy a nehezebb időszakokban is megfelelően tudja kezelni a súrlódásokat akár a pilóták, akár a különböző csapattagok között. Emellett mind Leclerc-t, mind Hamiltont jól ismeri, hiszen junior korukban mindkettőnek volt a főnöke, ami szintén előny, az irányításával a Ferrarinál pedig elindult valami, amit bizonyít a tavalyi konstruktőri második hely, miközben még az utolsó futamon is harcban voltak a világbajnoki címért.
A mostani Ferrariban benne van, hogy akár már az idén mindkét vb-címet megnyerje, de legalábbis harcban legyen érte, azaz nem egy csapatot építő vezérpilótára, hanem az autóból minden körülmények között a lehető legtöbbet kihozó versenyzőkre van szüksége. Ez pedig olyasmi, amire Leclerc és Hamilton egyaránt képes, és alighanem egyikük sem bánja, ha tényleg „csak” ezzel kell majd törődnie.
Piero Ferrari, a Ferrari alelnöke elárult néhány részletet arról, hogy Lewis Hamilton milyen kapcsolatban állt az olasz gyártóval az elmúlt bő tíz évben.
Lewis Hamilton az idén január 1-jével vált hivatalosan a Ferrari pilótájává, mostanra pedig már két teszten is túl van a maranellói istállóval. A hétszeres világbajnok szerződtetését egy évvel ezelőtt jelentették be a felek, sokkolva ezzel a teljes világot, hiszen az ekkora horderejű hírekkel ellentétben ez nem szivárgott ki előre. Azóta tudjuk tehát, hogy Hamilton 40 évesen új fejezetet kezd a karrierjében, Piero Ferrari, a Ferrari alelnöke pedig most azt is elárult, hogy a brit pilóta már 11 évvel ezelőtt megejtette első látogatását Maranellóban.
„Először akkor jött el hozzánk, amikor 2014-ben megvásárolta a LaFerrariját. Elég sok időt töltött el a gyárban az autó személyre szabásával, aztán este jött elköszönni, én pedig megkérdeztem, hogy velem vacsorázna-e. Szenvedélyes volt, beszéltünk az autókról, de nem csak azokról. Igazán kellemes, a megszokottól eltérő embert ismertem meg a személyében. A Cavallino étteremben voltunk, vele volt a kutyája is. Számos alkalommal visszatért, főként a kereskedelmi oldalon dolgozókkal beszélt” – nyilatkozta Ferrari az Autosprintnek.
Az alelnök kérdésre nevetve megerősítette, hogy Hamilton tisztelettudó volt, és egyszer sem próbálkozott be azzal, hogy megnézhesse a versenyrészleget, miközben persze valószínűleg azzal sem lett volna beljebb a Mercedes, ha világbajnokát körbevezetik ott. Arra a kérdésre, hogy találkozásaik alkalmával miről szoktak beszélgetni, Ferrari így felelt:
„Kicsit mindenről. Lewisnak nagyszerű emlékei vannak [Niki] Laudáról, akárcsak nekem. Hiányzik nekünk, Niki mind Lewisnak, mind a Ferrarinak értékes volt. De sok más dologról is szoktunk beszélni a versenyzésen kívül. Tetszik, hogy Lewis nemcsak a Forma–1 iránt szenvedélyes, hanem tudja, mi történik a világban. És nagyon érzékeny az állatokra.”
Matt Bishop, az Aston Martin és a McLaren egykori kommunikációs igazgatója tavaly elmesélte, hogy Hamilton már 2015-ben azt gondolta, lesz ő még a Ferrari pilótája. Hogy ezt mikor dönthette el, arról Piero Ferrari azt mondta: „Az évek során beszélgettünk és olykor viccelődtünk ezen. Számos alkalommal kifejezte abbéli vágyát, hogy velünk versenyezzen, de el volt köteleződve a Mercedesszel, miként mi is a versenyzőinkkel. Aztán eljött a pillanat, amikor Lewis és mi is megláttuk a lehetőséget, hogy megkezdjük a tárgyalásokat, majd megtörtént az aláírás.”
Az alelnöknek végük felvetették, hogy nem túl idős-e Hamilton egy ilyen váltáshoz, de ő nem aggódik emiatt. „Mind fizikálisan, mind mentálisan fitt, és nem tűnik úgy nekem, hogy a kora problémát jelentene. Hatalmas lelkesedéssel vágott neki a kihívásnak, és bízik a képességeiben.”
Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke az Autosport díjátadó gáláján elmondta, mi jutott eszébe Lewis Hamilton első Maranellóban készült fotójáról, és mit mondott ezután volt pilótájának.
Miközben Lewis Hamilton és a Ferrari közös időszakának kezdete uralja a szalagcímeket a Forma–1-ben, az élet a 40 esztendős pilótával korábban hat egyéni és hét konstruktőri vb-címet nyerő Mercedesnél sem áll meg. A brackley-i istálló tavaly harmadik éve nem nyert vb-címet, és nem is volt reális esélye azért küzdeni, így a cél 2025-ben is változatlan: visszatérni a vb-esélyesek közé.
Ezt a George Russell–Andrea Kimi Antonelli kettőssel tervezik megtenni, miközben Hamilton hirtelen ellenféllé vált. Ám ettől még a hétszeres világbajnokkal közös évek lezárása egy folyamat, amit jól mutatnak Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnökének szavai arról, mit érzett, amikor meglátta Hamilton azóta minden idők legtöbbet kedvelt F1-es témájú Instagram-fotójává váló képét, amelyet aznap posztolt, amikor munkába állt Maranellóban.
„Kicsit olyan, mint egy baráti módon lezajlott válás. Minden rendben, majd aztán először látod a volt partneredet az új barátjával. De nagyon örülök miatta, és mondtam neki, hogy ikonikus képek készültek róla. Annyira gondosan lettek kitalálva, de Lewis esetében ez nem lep meg” – nyilatkozta az osztrák üzletember a Sky News-nak az Autosport díjátadó gáláján.
Wolff arról is beszélt, hogy csak az első versenyen derül ki, sikerült-e előrelépnük a W16-ossal, a 18 évesen bemutatkozó Antonelli pedig már alig várja, hogy az F1-ben versenyezzen. „Tavaly sokat vakartuk a fejünket, különösen az év elején. Mint az összes többi csapatnak, nekünk is megvoltak a hullámhegyeink és hullámvölgyeink. Nagyon domináns teljesítményt nyújtottunk Vegasban, aztán más versenyek nem voltak olyan jók. De végső soron a melbourne-i időmérőn látni fogjuk, hogy hol állunk. [Antonelli] nagyon régóta a csapat tagja, 11 éves kora óta ismerjük, ebből a szempontból felkészült. Készen áll és már alig várja.”
Lewis Hamilton és Charles Leclerc az elmúlt két nap során Barcelonában készült a közelgő szezonra.
Lewis Hamilton a minap befejezte első, mondhatni rendes tesztjét a Ferrarival, hiszen a múlt heti fioranói bejáratás után Barcelonában már odaléphetett a maranellóiak 2023-as autójának. Noha a hétszeres világbajnok továbbra is egy két éves modellt vezethetett, a katalán pályán már belekóstolhatott abba, hogy milyen a határon vezetni egy Ferrarit, miközben Charles Leclerc is autóba ült, hogy referenciaként szolgáljon neki, illetve ő is minél jobban visszarázódjon a téli szünet után.
A 40 esztendős veterán a második napon aztán kicsit össze is törte az autót, ami miatt a tesztje a tervezettnél hamarabb véget ért, az utolsó, csütörtöki napon ugyanis már a tartalékpilóta Antonio Giovinazzi, illetve az életében F1-es autót először vezető Dino Beganovic osztozik az SF23-ason. Hamilton és Leclerc a jövő héten folytatja a tesztelést, amikor a Pirelli barcelonai gumitesztjén már a 2024-es autó 2026-os leszorítóerő-szintek alapján módosított változatával köröznek, miközben a programot teljes egészében a Pirelli határozza meg.
Alább galéria látható Hamilton és Leclerc elmúlt két barcelonai tesztnapjáról:
A Ferrari három napon keresztül Barcelonában tesztel a 2023-as autójával, aminek egyik célja Lewis Hamilton beszoktatása a csapatba. Szerdán azonban balesetet szenvedett a brit.
Az Autosport jelentése szerint Hamilton 11 óra körül törte össze a Ferrarit a pálya utolsó szektorában, amitől a futómű és több aerodinamikai elem is megrongálódott. A versenyző szerencsére sérülés nélkül szállt ki a kocsiból, majd a csapat vizsgálni kezdte, hogy vezetői vagy műszaki hiba okozta-e a balesetet. A tervek szerint délután Charles Leclerc vezetné az autót, arról egyelőre nem érkezett fejlemény, hogy ez megtörténik-e vagy el kell halasztani.
Az F1-es csapatok aktuális pilótáikkal évente négy napon, legfeljebb 1000 kilométert megtéve gyakorolhatnak a pályán olyan autóval, ami az előző két éven belül versenyzett a bajnokságban. Hamilton a múlt héten vezette először a Ferrari autóját, utána pedig az egyik kérése az volt, hogy a kormánykeréken módosítsanak a kapcsolók elrendezésén a saját igényei szerint.
Úgy érzi, nem kapott volna kellő inspirációt, ha belekényelmesedik a Mercedesnél meglévő státuszában – indokolta a Ferrarihoz való átszerződését Lewis Hamilton.
A brit klasszikus autósportos médiának még nem nyilatkozott azóta, hogy a Mercedes gyári csapatát 12 szezon után, 40 évesen elhagyva idén új korszakot nyitott karrierjében. Hamilton ferraris ténykedéséről ugyan már rengeteg tartalom született múlt hétfő óta, saját gondolatait azonban eddig csak közösségi oldalán és a Ferrari közleményéből ismerhettük meg. Illetve egy szokatlan platformon, a munkahelyközpontú LinkedInen, ahova már január első napjaiban kirakott egy motiváló üzenetet, most pedig az ennek az oldalnak adott interjúban fejtegette a csapatváltásának hátterét.
Mint Hamilton mondja, nincs garancia arra, hogy a Ferrarinál bejönnek majd a számításai, ugyanakkor szüksége volt már új ingerekre azt követően, hogy a Mercedesszel több mint egy évtized alatt felépítették az F1 történetének legsikeresebb pilóta és csapat közötti együttműködését.
„Alapvetően minden új lehetőséggel az ismeretlenbe ugrunk. Senki sem tudja megjósolni a jövőt, így a munkahelyváltás, vagy esetemben a csapatváltás mindig hordoz magában bizonyos fokú kockázatot. De én abban hiszek, hogy sokkal nagyobb rizikófaktor van abban, ha megállapodunk valahol, ahol jól érezzük magunkat, majd belekényelmesedünk a helyzetbe. Talán ösztön vagy megérzés vezérelt, de valahogy tudtam, hogy a Ferrarival való leszerződés a megfelelő lépés, ami megadja számomra azt a kihívást, amire szükségem van. Már alig várom, hogy együtt dolgozhassak ezzel a rengeteg nagyszerű emberrel, és teljességgel hiszek abban, hogy nagy dolgokat fogunk elérni közösen.”
Hamilton tavaly F1-es karrierje legrosszabb év végi eredményével a 7. helyen zárta az egyéni tabellát, és néhány mutatóban csapattársával, George Russell-lel szemben is látványosan alulmaradt.
„Minden Forma-1-es szezonra új fejezetként tekintek. Még az olyan szezonok után is, amelyekben versenyeket nyertem, trófeákat gyűjtöttem és bajnok lettem, tisztában voltam vele, hogy semmi nem garantált az előttünk álló évre. Azért dolgozok keményen minden egyes nap, hogy amikor visszaülök az autóba, ne csak ugyanannyira legyek jó, mint az előző szezonban, hanem jobb annál. Ez a hozzáállás, a folyamatos fejlődésre való törekvés vezetett engem ahhoz, hogy több mindet érjek el, mint amit valaha is lehetségesnek tartottam” – fogalmazta meg hitvallását Hamilton a LinkedIn számára.
Három napon át folytatja a privát felkészülést a Ferrari Barcelonában, a cél pedig több annál, mint hogy gyorsítsák az összecsiszolódást Lewis Hamilton és a csapat között.
A brit múlt szerdán 30 kört, alig 100 kilométert tett meg a Ferrari 2023-as autójával az esős Fioranóban, hogy megszerezze első benyomásait a csapat egyik Forma-1-es gépéről. Akkor is tudvalevő volt már, hogy erre a hétre három napra kibérelték a barcelonai pályát, hogy relevánsabb körülmények között, intenzívebb tesztprogramnak vessék alá az istállóhoz érkezett britet.
Sajtóértesülések szerint Fioranóban Hamilton a Ferrari pedáljainak elhelyezését érezte kényelmetlennek, az Auto Racer mostani jelentése alapján azonban sok munkával a csapatnak sikerült azt úgy módosítania, hogy megfeleljen a brit igényeinek. A keddtől csütörtökig tartó teszten a kormányra, és azon a kapcsolók elhelyezésére fog kerülni a hangsúly, miután első menetekor Hamilton még egy olyan kormányelrendezést használt, aminek Leclerc-é jelentette az alapját, ám szintén vannak kérései annak módosítására.
Nem csak a brit utazott el azonban Barcelonába, hanem ott van a monacói pilóta is: a Ferrari a bokszutcából kihajtó Leclerc videójával jelezte szerdán közösségi oldalán, hogy megkezdte a tesztelést. A pályán az előrejelzés szerint hűvös, de száraz idő van kilátásban a következő napokra.
Az olasz Motorsport tudomása szerint a tesztelés fókuszában a gumihasználat javítása és a rajtok tökéletesítése lesz, és a jelek szerint ezeken a területeken a 2023-as autóval is tudtak hasznos tapasztalatokat gyűjteni 2025-re. Szokatlan, hogy ilyen teszten vegyen részt egy élcsapat rutinos pilótákkal, ilyen részletességgel még sohasem lehetett hallani ilyesmiről, amióta csak két évnél nem újabb autókkal engedélyezett az érdemi mennyiségű privát tesztelés. Ezt a lehetőséget rendszerint fiatal, az F1 felé törekvő versenyzők tapasztalatszerzésére használják a csapatok, és az FIA is csak tavaly érezte szükségét, hogy évi 4 napban és 1000 kilométerben korlátozza az aktív pilóták ilyen jellegű tesztelését, miután kiderült, hogy a Red Bull Max Verstappennel az autó viselkedésének javítását célozva utazott el tesztre egy két évvel korábbi modellel.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a Ferrari a jövő hétre is Barcelonában marad versenyzőivel, akkor a Pirelli által nyújtott lehetőséget megragadva már a 2024-es autót vezethetik majd a gumiteszten. Ritka lehetőség lesz Hamiltonnak, hogy a csapat legutóbbi modelljét is kipróbálhatja a 2025-ös autó február 19-i bemutatója előtt, bár ahogy arra olasz lapok rámutatnak, az a tavalyi Ferrarinak egy jelentősen átalakított, leszorítóerő-csökkentett változata lesz, próbálva ezzel szimulálni a 2026-os autók tulajdonságait a jövő évi gumik fejlesztéséhez.
Új tartalommal fokozta tovább a Lewis Hamilton körüli felhajtást a Ferrari: először szerepel közös fotón csapattársként a brit és Charles Leclerc.
Elkészítette ugyanis az első idei stúdiófotókat versenyzőiről a Ferrari, amelyeken Hamilton és Leclerc már az új, idei overalljukban tűnnek fel – a képek mellé pedig egy videó is érkezett.
A Ferrari marketingszempontból nagyon tudatosan építgeti Hamilton bemutatását, hiszen már a múlt hétfői, első hivatalos belépője előtt is csigázta a rajongókat, majd mindig egyre többet és többet adtak az új fotók: az öltönyös képet az overallos követte, meg az a bizonyos 16:44-es poszt, aztán jött a sisak bemutatása és a két évvel ezelőtti autóban megtett első körök.
Ezt a vonalat követve ezúttal is mutat valami olyat Hamilton, amit korábban még nem láthattunk tőle: először visel Ferrari-sapkát.
Hamilton és Leclerc ezen a héten újra autóba ülnek, keddtől három napon át Barcelonában tesztelnek egy korábbi autóval, ami különösen a csapattal még ismerkedő brit számára jelent majd fontos tapasztalatszerzési lehetőséget.
Nem minden honfitársa volt elájulva Lewis Hamilton ferraris bemutatkozásától, az egyik ismert televíziós műsorvezető pedig kissé kiosztotta a hétszeres világbajnokot.
Lewis Hamilton és a Ferrari egyesülése szurkolói szimpátiától függetlenül minden idők legnagyobb érdeklődésre számot tartó csapatváltása a Forma–1-ben, amit mi sem mutat jobban, minthogy a hétszeres világbajnok által hétfőn Enzo Ferrari háza elől, egy Ferrari F40-es mellől posztolt fotója minden idők legtöbbet like-olt F1-es témájú Instagram-fotója lett (jelenleg 5,5 millió kedvelésnél tart). Amikor a sportág történetének legeredményesebb versenyzője összeáll annak legeredményesebb csapatával, mindez persze teljesen érthető, és ha még hozzátesszük, hogy Hamilton nemcsak a valaha volt legeredményesebb F1-es pilóta, hanem az F1-en kívül is széles körben ismert globális szupersztár, akkor tényleg nincs min meglepődni.
Az F1-kedvelő Jeremy Clarkson, a Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendő egykori Top Gear című autós műsor volt házigazdája számára viszont van, ő ugyanis – mint az a Sunban megjelent jegyzetéből kiderül –, rosszallással figyelte Hamilton első ferraris hetét – a Mercedestől érkezett versenyző hétfőn állt munkába Maranellóban, majd két napnyi csapattal ismerkedés és szimulátorozás után szerdán gurult ki először F1-es Ferrari volánja mögött a fioranói tesztpálya aszfaltjára.
„Ha annyira meg akarja szerezni a nyolcadik vb-címet, az ember azt gondolná, hogy már az első napon megérkezik a gyárba, meg akarja ismerni az autó titkait és hogy miként hozhatja ki az egész versenyzési arzenálból a legtöbbet. Ehelyett egy SUV-val, öltönyben és nyakkendőben jelenik meg, fotókhoz pózol, mielőtt találkozna a szurkolókkal egy videós drón figyelő szeme mellett, amely szerencsére ott volt, hogy megörökítse a pillanatot. Aztán körbevezetik a csapat főhadiszállásán, ahol lassított felvételben láthatjuk a hízelgő mérnököket és a tapsot, majd végül kimegy a pályára egy három éves (valójában kettő – a szerk.) Ferrariban” – írta Clarkson, majd azzal folytatta, hogy Hamiltont napi szinten Milánóból reptetik Maranellóba.
„Azt mondták, hogy az új háza a közelében sincs a csapat főhadiszállásának, hanem Milánóban van, és ahelyett, hogy Ferrari utcai autóval ingázna, a Fiat helikopterét választotta. Azon tűnődöm, hogy micsoda Lewis most? Versenyző vagy szupersztár? – tette fel a költő kérdést Clarkson, majd rátért arra, hogy szerinte a 40 esztendős pilótának Charles Leclerc legyőzésével sem lesz könnyű dolga. – Nagyon nehéz dolga lesz csapattársa, Charles Leclerc legyőzésével, aki beszél olaszul, ismeri a csapatot, és nem tölt annyi időt azzal, hogy fotókhoz pózoljon, valamint egy körön sokak szerint az egész mezőny leggyorsabbja. Talán Lewis tisztában van ezzel, és talán más okból kifolyólag írt alá a Ferrarihoz, és tudja, hogy már túl van a csúcson, és nem akar úgy visszavonulni, hogy soha nem vezetett a motorsport koronaékszerénél. Bármelyik is az igaz, minden jót kívánok neki.”
Fotó: Ferrari
Clarkson kritikáját persze azért érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen egyrészt fogalmunk sincs, hogy az általa kifogásolt dolgok közül mi az, ami csakis Hamilton miatt történt úgy, ahogy történt, és miben mennyi szerepe volt a Ferrarinak. Másrészt az rajta kívül rengeteg ember számára világos, hogy Hamiltonnnal nemcsak egy még mindig nagyon gyors és versenyképes pilótát szerződtetett a Ferrari, hanem súlyos dollártízmillókat fizet a csak Instagramon 39 millió követővel rendelkező Hamilton-brandért is, amelyet bolond lenne nem a végletekig kiaknázni. Ezt láthattuk már Hamilton első ferraris napjának felvezetésében is, amikor a kis kutyatálakat és egyéb, különböző hamiltonos utalásokat tartalmazó közösségi médiás posztokkal árasztották el az internetet, amire nyilvánvalóan nem a hétszeres világbajnok utasította őket.
Azt pedig, hogy Hamilton milyen autóval érkezett, milyen ruhát viselt és mi volt a pontos programja, illetve erről hogyan és milyen felvételek készültek, szintén egy előre megtervezett, vele egyeztetett forgatókönyv határozta meg, amelyet nagy valószínűséggel a Ferrari alakított ki, miként szinten biztosan a Ferrari ötlete volt az is, hogy Hamilton kedvenc ágaskodó lovas sportautója, az F40-es legyen rajta az első Ferrari-pilótaként készült képen.
Egyedül a lakóhelyválasztás tűnhet elsőre furcsának, hiszen Michael Schumacher maranellói tartózkodása idején mindig az Enzo Ferrari fioranói pálya mellett álló házában lakott. Ez a kiváltság viszont azóta senkinek, azaz sem Kimi Räikkönennek, sem Fernando Alonsónak, sem Sebastian Vettelnek nem járt, miként Hamilton sem kapta meg. Persze ettől még választhatott volna magának közelebbi lakóhelyet, de hogy pont ő ne a divat fővárosába helyezze olaszországi székhelyét, az talán még testidegen is lett volna. Frédéric Vasseur, a Ferrari csapatfőnöke pedig egyébként is már tavaly leszögezte, neki aztán teljesen mindegy, hogy Hamilton hol lakik.
