Címke: Levegő Munacsoport

  • Közös érdek lakott területen a 30 kilométer per órás sebességkorlátozás

    Közös érdek lakott területen a 30 kilométer per órás sebességkorlátozás

    Csendesebb utcák, kevesebb baleset, tisztább levegő, élhetőbb lakóterületek. Ezek azok az előnyök, amelyeket a 30 km/órás övezetek bevezetésével megtapasztalhattak az ottani lakosok, járókelők, kerékpárosok és még gépjárművezetők is.

    Már jóval az Európai Parlament által 2021-ben elfogadott közlekedésbiztonsági politika előtt is sok városban vezettek be ilyen övezeteket. Sőt például Grazban, Brüsszelben, Párizsban és számos más városban a főútvonalak kivételével a település teljes lakott részén érvényes a korlátozás. Az elmúlt években Budapesten is megszaporodtak ezek az övezetek, most pedig több kerület összehangoltan vezeti be szinte a teljes területére.

    „A 30 kilométeres sebességkorlátozású övezetekben nemcsak kevesebb a zaj és biztonságosabb a közlekedés, mint ahol 50 km/óra a megengedett sebességhatár, hanem (sokak számára bizonyára meglepő módon) kisebb a légszennyezés is. Ennek az a magyarázata, hogy a sűrűn lakott városrészekben a gépjárművek szinte pillanatonként fékezésre és gyorsulásra kényszerülnek, márpedig gyorsuláskor sokkal több szennyező anyagot bocsátanak ki, mint egyenletes haladásnál. Ha nulláról vagy ahhoz közeli sebességről csak 30 km/órára gyorsítanak, nem pedig 50-re, akkor a károsanyag-kibocsátás is jóval kisebb” – mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. 

    Levegő Munkacsoport
    Fotó: Lukács András

    Más európai országokat is figyelve, természetes folyamatnak tekinthető a forgalom csillapítása a városokban. Spanyolországban a közúti balesetekben elhunyt vagy megsérült gyalogosok és kerékpárosok magas száma, valamint a környezetkímélő közlekedési módok növekvő népszerűsége sarkallta arra a spanyol döntéshozókat, hogy minden város számára kötelezően előírják a 30 km/órás általános sebességkorlátozást. Franciaországban több város – Grenoble, Lille, Nantes – már évekkel ezelőtt átállt az általánosan alacsonyabb sebességhatárra, Anne Hidalgo polgármester pedig Párizs szinte egész területére kiterjesztette a 30 km/órás korlátozást. Míg Brüsszelben tavaly vezették be azt a város teljes területére a fontosabb főutak kivételével.  

    „Nemcsak a 30 km/órás övezetek kijelölése fontos, hanem a szabály betartatása is. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy ehhez nem elegendő a közlekedési táblák kihelyezése, hanem fizikailag is akadályozni kell a gyorshajtást. Nem kell feltétlenül költséges átalakításokra gondolni, sokszor elegendő az útburkolat felfestése vagy például virágládák kihelyezése. De azért ellenőrzésre is szükség van, ami legjobban a városi útdíj várható kivetésére is használt GPS-es fedélzeti egység segítségével oldható meg” – jelentette ki Vargha Márton, a civil szervezet közlekedési témafelelőse.

  • A turisztikailag legnépszerűbb útvonalak is alátámasztják: korlátozni kell a legszennyezőbb autók forgalmát a városokban

    A turisztikailag legnépszerűbb útvonalak is alátámasztják: korlátozni kell a legszennyezőbb autók forgalmát a városokban

    A külföldi vakációra készülő autósoknak érdemes tájékozódniuk az utazás megtervezése előtt, mivel számos népszerű turisztikai csomópont szigorításokat vezet be a légszennyezés csökkentése érdekében. Jelenleg 320 európai városban korlátozzák a régebbi, jellemzően környezetszennyezőbb járművek mozgását, és 2019 óta 40 százalékkal nőtt a számuk – állapítja meg a Tiszta Városok Kampány ma nyilvánosságra hozott tanulmánya. 

    A tíz legnépszerűbb turisztikai város (közöttük London, Párizs és Berlin) mindegyike károsanyag-kibocsátásuk alapján korlátozza bizonyos területeken a benzin- és dízelüzemű járművek, különösen a személygépkocsik behajtását. Az alacsony kibocsátási zónák (LEZ), ahova jellemzően az Euro 4-es dízelautók és az Euro 3-as benzinüzemű és a még régebbi autók behajtását tiltják, kiterjedhetnek a külvárosokra és a körgyűrűkre is. Országonként és városonként eltérő rendelkezések vannak érvényben (van például, ahol külön díj ellenében szabad a behajtás), ezért utazás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni.  

    Levegő Munkacsoport
    Fotó: Levegő Munkacsoport

    A Tiszta Városok Kampány (Clean Cities Campaign) tanulmánya szerint az alacsony kibocsátási övezetek jelentősen javítják a levegőminőséget és a városok élhetőségét. Egyre több országban, városban ismerik fel a jelentőségüket. Az elfogadott tervek és jogszabályok alapján várható, hogy 2025-re 58 százalékkal több lesz belőlük, mint ma. Spanyolországban 2023-ra a legalább 50 000 lakosú városokban kötelező alacsony kibocsátási övezetet kijelölni, és így 2025-re 149 új alacsony kibocsátási zónára lehet számítani, míg Olaszországban már most 172 ilyen zóna van. Londonban pedig a LEZ 379 négyzetkilométeres és minden gépjárműre kiterjed. 

    „Magyarországon már 2013-ban elkészült egy Útmutató alacsony emissziós zónák létrehozásához, azonban a gyakorlatban azóta sem történt előrelépés. Budapesten például már régen korlátozni lehetett volna a legszennyezőbb autók behajtását azokba a védett övezetekbe, ahova csak külön engedéllyel szabad behajtani, például a Margitszigetre és a Budai Várba. A parkolási díjakat is lehetne a személyautók környezetvédelmi besorolásához igazítani” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.  

    „Az Egészségügyi Világszervezet számos kutatása és saját méréseink alapján is megállapítható, hogy nagyrészt a közúti járművek felelnek a szennyezett levegőért. A Levegő Munkacsoport már évek óta szorgalmazza, hogy más európai városok mintájára Budapest is lépjen fel a legszennyezőbb dízel- és benzinüzemű autók fokozatos kivezetésének érdekében” – tette hozzá Szegő Judit, környezetkutató, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. 

    A Tiszta Városok Kampány tanulmányai: 

    A tanulmány lényegét egy egyperces video fogalja össze (magyar felirattal). 

    A Tiszta Városok Kampányban a Levegő Munkacsoport is részt vesz.

    További információ: