Szerk Racingline.hu

Címke: Közlekedési Múzeum

  • Bemutatta frissen restaurált, „faros” Ikarusát és új nosztalgiabusz-flottáját a Közlekedési Múzeum

    Bemutatta frissen restaurált, „faros” Ikarusát és új nosztalgiabusz-flottáját a Közlekedési Múzeum

    Bemutatta gyűjteményfejlesztési programjának első eredményét, egy restaurált, „faros” Ikarus 66-ost pénteken a Közlekedési Múzeum, a felújított járművel – amelyet a hétvégi Ikarus minifesztiválon a közönség is megtekinthet – megalakult a múzeum nosztalgiabusz-flottája.

    A kormány május 31-i határozatában 6,674 milliárd forinttal támogatta a Közlekedési Múzeum gyűjteményének restaurálását, a nemzeti kulturális műszaki és közlekedési örökség megmentésének öt éven át tartó programját. A forrásból a múzeum több mint száz kiemelt értékű nagyjármű és számtalan további műtárgy (többek között modellek, egyenruhák és térképek) restaurálásával és beszerzésével újítja meg gyűjteményét – közölte az intézmény pénteken az MTI-vel.

    A program első kézzelfogható eredménye a most bemutatott Ikarus 66-os. „Mindig nagy öröm egy múzeumnak, amikor gyarapíthatja gyűjteményét, a Közlekedési Múzeum számára pedig nem is lehetne nagyobb érték talán egy faros Ikarusnál, ami a nemzeti ipar- és közlekedéstörténet egyik szimbóluma, a hazai formatervezés egyik kiemelt darabja” – idézte a közlemény Vitézy Dávid főigazgatót.

    A közlemény szerint a gyűjtemény új Ikarusa a talán legnépszerűbb és legszebb magyar autóbusztípus utolsó tíz legyártott példányának egyike. Az Ikarus 66-os a vidéki autóbuszállomások, autóutak legjellemzőbb példánya volt mintegy két évtizeden át, a nyolcvanas évek elejéig.

    A múzeum példányát 1973. április 3-án helyezték üzembe a székesfehérvári, 14. számú Volán vállalatnál, az évtized végén a Mezőgép vállalat egri gyáránál közlekedett, majd 1982-től a Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon autóbuszaként szolgált, egészen a forgalomból való 1983-as kivonásáig. Ezt követően a járművet egy méhész használta, oldalán a kaptárak felhelyezésére alkalmas pontokat alakítva ki, valamint kiszerelve az üléseket is.

    Az autóbusz lényegesebb fő darabjai, így motorja, váltója, illetve a teljes műszerfali egysége azonban épségben maradtak, és látszólagos rossz állapota ellenére a múzeumi szempontoknak megfelelően jól restaurálható volt. A Közlekedési Múzeum még 2016-ban vásárolta meg az Ikarus 66-ost; aprólékos és hiteles restaurálása mintegy másfél évet vett igénybe. A jármű visszanyerte eredeti állapotát, üzemképességét, illetve az oldtimer minősítést is megkapta – olvasható a közleményben.

    Mint a múzeum hangsúlyozta, nem egy már működő, felújított járművet szerettek volna megvenni, hanem az enyészettől megmenteni egy példányt a nemzeti ipar- és társadalomtörténet egyik szimbólumából.

    A Közlekedési Múzeum ugyanis az Ikarus-örökség közintézményi megőrzését is felvállalja – emlékeztetett az intézmény, amelynek 2016-ig csupán egy darab Ikarus autóbusza volt, ám az azóta megkezdett, a kormány által is támogatott gyűjteményfejlesztési programjának egyik legfontosabb célkitűzése a hazai autóbusz- és vasúti járműgyártás nemzetközileg is jól ismert produktumainak megmentése.

    A közlemény szerint a múzeum nemcsak a járművekre figyel, hanem a kapcsolódó archívumi anyagok, történetek, rajzok méltó megőrzésére is, ezért nemrég az Ikarus műszaki tervtárának mikrofilmmásolatai is bekerültek a gyűjteménybe.

    Mindezek mellett a múzeum szorosan együttműködik az Ikarus-örökséget szintén fontosnak érző számos hazai céggel, szervezettel és gyűjtővel. Az augusztus 28-29-i hétvége a Közlekedési Múzeum leendő otthonában, az egykori Északi Járműjavítóban már ezt a partnerséget is szépen reprezentálja, ugyanis a BKV Zrt., a Volánbusz, a Légiközlekedési Kulturális Központ és a Lanta Kft. is elviszi buszait az Ikarus minifesztiválra.

    Az intézmény célja az is, hogy az utcaképet egykor jellemző, régi járművek közül néhány nosztalgiamenetekre is alkalmas legyen. Ilyen járműparkja a Közlekedési Múzeumnak korábban soha nem volt, most azonban a faros Ikarus mellett bemutatták az intézmény fiatal és bővülő nosztalgia autóbuszflottáját is, amelyet a faros Ikarus mellett egy Ikarus-311-es és egy szintén frissen felújított Ikarus-211-es alkot.

    Az autóbuszokkal elindult gyűjteményfejlesztés az új Közlekedési Múzeum megnyitásáig, 2026-ig folytatódik a májusi kormánydöntés értelmében. A műtárgyak az új Közlekedési Múzeum kiállításában, illetve egyes darabok a most megalapozott nosztalgia flottában lelik meg végleges otthonukat a közlemény szerint.

  • Üzemképes Ford T-modell került a Közlekedési Múzeum tulajdonába

    Üzemképes Ford T-modell került a Közlekedési Múzeum tulajdonába

    Egy 1926-os gyártású, üzemképes Ford T-modell került a Közlekedési Múzeum tulajdonába; a kiváló állapotú járművel már a múzeum új épületének elkészülte előtt találkozhat a közönség.

    Az autóközlekedés történetének világszerte talán legismertebb legendája került a múzeum gyűjteményébe. Ráadásul abból is egy különösen izgalmas darab: egy megkímélt állapotú, a 2013-as Old Timer Shown a szemlézett jármű kategóriában aranyérmet szerzett, üzemképes Ford T-modell – közölte az MTI-vel a Közlekedési Múzeum.

    „Fontos célunk, hogy magyar közlekedés kiemelkedő értékeit megőrizzük és bemutassuk. A most gyűjteményünkbe került Ford T-modell több mint kilencven éves, kiváló állapotban van és üzemképes. A típus magyar szempontból is nagy jelentőségű, hiszen a tervezői csapatban két neves konstruktőr, Galamb József és Farkas Jenő is dolgozott. Terveink szerint a múzeum frissen beszerzett Ford T-modellje többször is megjelenik majd eseményeinken a nagyközönség előtt” – idézi a közlemény Vitézy Dávid főigazgatót.
    Mint a múzeum emlékeztet, a Ford T-Modell típusú személyautók gyártását 1908-ban kezdte meg a Ford Motor Company. A T-modell a világ első népautója lett: húsz évig gyártották, és csaknem 15 és fél millió darab készült belőle. Ez a gépkocsi középosztálybeli amerikaiak tömegei számára tette lehetővé az utazást, hiszen az első megfizethető autónak számított, és az első típus volt, amelyet már futószalagon készítettek.

    A Közlekedési Múzeum már eddig is rendelkezett egy Ford T-modellel, az a példány azonban nem üzemképes állapotban maradt fenn.

    A most gyűjteménybe került Ford T-Modell 1926-os gyártású, 4 személyes, 2999 köbcentiméter hengerűrtartalmú, fekete színű jármű. Az intézmény szakemberei olyan járművel szerették volna gyarapítani a múzeum gyűjteményét, amelyet számos program keretében megmutathatnak majd a látogatóknak az intézmény átfogó megújítása idején is – közölte a Közlekedési Múzeum.

  • Sziget – Faros Ikarus és Trabant 601 a Közlekedési Múzeum sátránál

    Sziget – Faros Ikarus és Trabant 601 a Közlekedési Múzeum sátránál

    Egy „faros” Ikarus 66-ost és egy Trabant 601-est is kiállít a Sziget fesztiválon szerdán megnyílt sátra mellett a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.

    A jellegzetes formájáról ismert Ikarus 66 a magyar autóbuszgyártás legendás típusának számított; a Szigeten egy frissen felújított, egykor az NDK-ban üzemelt példánnyal találkozhatnak a látogatók – mondta el a helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatón Vitézy Dávid főigazgató.

    trabant
    Fotó: Közlekedési Múzeum

    A Közlekedési Múzeum vezetője hozzátette: az 1960-as évek közkedvelt Ikarusára a fesztiválozók fel is ülhetnek, mellette pedig egy világoskék Trabant 601 idézi fel a régi nyaralások hangulatát a Retro Design Centertől kölcsönzött, korabeli tárgyakkal megpakolva.

    Az intézmény célja, hogy a közlekedéstörténet emlékein, a régi járműveken keresztül a korábbi Magyarországról is meséljen a látogatóknak, akiket múzeumpedagógusok, kreatív alkotótér, pihenőzóna, dizájn fal, kvízek és ajándékok is várnak – hívta fel a figyelmet a sátor programjára.

    A főigazgató szót ejtett a múzeum jövőjéről is: elmondása szerint a napokban jelenik meg az Európai Unió hivatalos értesítőjében az intézmény új otthonának kialakításáról szóló nemzetközi építészeti tervpályázat.

    A Közlekedési Múzeum leendő épületét a Kőbányai Járműjavító egyik csarnokában alakítják ki, Magyarország valaha volt legnagyobb rehabilitációs tervpályázata során – emlékeztetett Vitézy Dávid.

    ikarus
    Fotó: Közlekedési Múzeum
  • Ipari műemlékből Közlekedési Múzeum

    Ipari műemlékből Közlekedési Múzeum

    Kőbánya arculata jelentősen megújul azoknak a beruházásoknak köszönhetően, amelyek során ipari műemlékből kulturális városközpontot alakítanak ki, olyan intézményeknek adva otthont, mint a Magyar Állami Operaház új műhelyháza és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum – hangzott el a kerület kulturális nagyberuházásairól tartott keddi sajtótájékoztatón.

    Kőbányát ipari területek szegélyezik, ezek azonban megújulóban vannak, így van ez az Északi járműjavítóval is, amely egykor a kőbányai ipar zászlóshajója volt, most pedig kulturális komplexum épül ott – közölte Kovács Róbert polgármester.

    György István, Budapest kormánymegbízottja hozzátette, 2012 óta több mint 110 kiemelt kormányzati beruházás indult a főváros 200 helyszínén, ebből kilenc projekt Kőbányán.

    Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója felidézte, hogy az Operháztól öt kilométeres sugarú körön belül kerestek helyszínt a műhelyháznak, így találtak rá 2013 januárjában az Eiffel-csarnokra, amelyet az a Feketeházy János tervezett, akinek a nevéhez a szinte egyidős Operaház tetőszerkezete is kötődik.

    A rövidesen megújuló Andrássy úti zenepalotában nincs próbaterem, sem zenekari öltöző, valamennyi raktárat bérelni kell, az operaházi színpadtechnika pedig 34 éves NDK-beli rendszer – sorolta az Operaház hiányosságait a főigazgató.

    Mint hozzáfűzte, az Eiffel-műhelyház legalább tíz funkciót tud majd betölteni: lesz benne egy 400 fős kamarajátszóhely és próbacentrum, valamint korszerű gyártóüzemet és raktárbázist alakítanak ki, így nyolc, különböző helyszíneken bérelt raktárat vált majd ki a 20 milliárd forint értékű díszletet őrző, új létesítmény.
    A Kőbányai úti műhelyházban képzési központ és látogatóközpont létesül, és számos szolgáltatást – rendezvényhelyszín, jelmezkölcsönző, megbízásra díszlet- és jelmezgyártás – is nyújtanak majd itt.

    Fontos a műhelyház rekreációs központ funkciója, ennek érdekében családi sétatér készül parkkal és játszótérrel, esténként pedig kulturális élmények várják majd a látogatókat a 20 milliárd forintból 2019-re megvalósuló Eiffel-bázison – tette hozzá Ókovács Szilveszter.

    Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója az intézmény új otthonául szolgáló, 30 ezer négyzetméteres Diesel-csarnok történetét bemutatva elmondta, hogy ott a MÁV dízelmozdonyainak karbantartását végezték.

    Régi székhelyük, a városligeti múzeumépület a világháborúban súlyos bombatalálatot kapott, majd sosem állították teljesen helyre, a mérete pedig már évtizedek óta elégtelen volt – emlékeztetett, hozzátéve: emiatt például az Ikarus teljes gyártási történetéből egyetlen járművet sem sikerült megmenteni az utóbbi időkig.

    A történelmi rekonstrukción áteső épület végül más funkciót kap, a Magyar Innováció Házaként újul meg, míg a Közlekedési Múzeum új helyszínt keresett, és ennek kiválasztása során Kőbánya rendkívül támogató volt – hangsúlyozta a főigazgató.

    Vitézy Dávid elmondása szerint az intézmény egy 2017 decemberében született kormánydöntésnek köszönhetően a belvárosból is könnyen megközelíthető, negyedóra alatt elérhető helyszínre költözhet, a Józsefváros és Kőbánya határán megújuló, barnamezős zónába.

    Mint hangsúlyozta, a Közlekedési Múzeum nem „régi vasak gyűjteménye” lesz, hanem a magyar közlekedés történetét a jelenből kiindulva, élményszerűen mesélik el.

    Az Északi járműjavító területére költözik a múzeum raktárbázisa, de restauráló műhely és új könyvtár, illetve dokumentációs központ is létesül, miközben megindulhatott a gyűjtemény bővítése is – jegyezte meg.

    Vitézy Dávid hozzátette: jelenleg a beruházás mesterterve készül, majd ezt követően írják ki az építészeti tervpályázatot. A tervezési munkának 2019 végéig kell lezárulnia, a projekt időtartama így várhatóan négy-öt év lesz.
    Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy Kőbánya csak a fővárosiak mentális térképén külváros, valójában Budapest mértani középpontjában helyezkedik el.

    A kerület megítélése azonban változik, és ezzel párhuzamosan Kőbánya arculata is megújul: teljesen újjászületik például a Népliget, de új egészségház és a Hungexpo területén is új kongresszusi központ létesül – mondta el Révész Máriusz.

  • Megvan az új Közlekedési Múzeum új helyszíne!

    Megvan az új Közlekedési Múzeum új helyszíne!

    Az egykori Északi Járműjavító területén épülhet meg az új Közlekedési Múzeum! A Kormány szerdai döntése szerint Budapesten, Kőbányán, az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum, a MÁV korábbi Északi Járműjavítójának dízelmozdony-javító csarnokát felhasználva, annak átépítésével és bővítésével.

    közlekedési múzeum

    közlekedési múzeum

    Az előzetes tervek szerint mintegy 30 ezer négyzetméteres múzeumi épületkomplexummal a korábbi városligeti helyszínnél lényegesen nagyobb területen, a nagy járműveink kiállítására is igazán alkalmas, tágas csarnokokban valósulhat meg a Közlekedési Múzeum. Az összesen 7 hektáros területen helyet kaphat a rossz állapotú telephelyeinket felváltó új restaurációs és raktározási központ, dokumentumtár, szabadtéri kiállítás, továbbá akár a nosztalgiajáratok végállomása is.

    A döntéssel megnyugtatóan rendeződött a Közlekedési Múzeum elhelyezésének ügye és beért a 2016 óta zajló előkészítő munkánk. Az akkor kitűzött céloknak megfelelően sikerült az intézmény 120 éves múltjához, rangjához méltó új, újabb évszázadra szóló víziót és jövőképet adni a Közlekedési Múzeumnak. A mostani döntés előzménye, hogy a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Közlekedési Múzeum közös javaslata nyomán 2017. május 17-én a Kormány döntött a projekt jövőjéről, az addigi koncepció felülvizsgálatáról. A döntés óriási lehetőséget nyitott meg az intézmény számára azáltal, hogy a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelye nem a Városligetben, hanem új helyszínen, a korábbi tervekben szereplőnél nagyobb területen, a közlekedési gyűjtemény (vasúti járművek, autóbuszok, villamosok stb.) teljes spektrumú bemutatását lehetővé tevő környezetben valósulhat meg.

    A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló Északi Járműjavító a hazai vasúti jármű- és mozdonygyártás, majd később mozdonyjavítás egykori fellegváraként autentikus múzeumi helyszín. Az 1962-ben átadott, részben műemléki védettségű Dízelcsarnok a világháború utáni vasúti ipari építészet egyik kiemelt jelentőségű épülete, mely most múzeumként születik újjá. Az 1870-től itt működő Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárának legrégebbi csarnokában a Magyar Állami Operaház fejlesztése valósul meg, mellyel aktívan együttműködik majd a Múzeum, ezáltal új kulturális negyeddé formálva az elhanyagolt ipari zónát. A Dízelcsarnok az Északi Járműjavító legnagyobb és egyben legkedvezőbb elhelyezkedésű épülete, hisz nem csak a Kőbányai úthoz esik közel, de a Könyves Kálmán körút és az 1-es villamos felől is könnyen megközelíthető lesz a projekt részeként tervezett új köztéren és új bejáraton át. A múzeum tervezése a kormánydöntés nyomán jövő év elejétől megkezdődik, az új ütemterv és költségvetés a tervek birtokában, 2018 során készülhet el.

    közlekedési múzeum

    Az új helyszínen az intézmény újra nemzetközi szinten is jegyzett, a világ vezető közlekedési múzeumai között számon tartott kiállítóhelyként, tudásközpontként és családi szabadidős célpontként születhet újjá. A tervezett új állandó kiállításunk korszerű eszközökkel mutatja majd be a magyar közlekedéstörténet legfontosabb tárgyi emlékeit, a térképektől a gőzmozdonyokig, a kontinens első metrójától az Ikarus-gyár legfontosabb járműveiig. Ennek érdekében a Múzeum korábbi gyűjteményének aktív bővítésébe kezdtünk, illetve számos régi jármű restaurálását tervezzük. A kiállítás terveink szerint a reformkortól indulva mutatja majd be a magyar közlekedés történetét egészen napjainkig és kitekintéssel a jövőre is. A következő évtizedekben a közlekedés fejlődése az elmúlt évszázad talán legnagyobb hatású társadalmi és gazdasági változásaival jár együtt. A robbanómotor búcsúzik, a digitalizáció és az elektromos közlekedés térnyerése, a közlekedés átalakulása a gazdaságra, iparra, társadalomra, városokra, életvitelre olyan fokú hatást gyakorol, ami a Közlekedési Múzeum új kiállítását is meghatározza majd.