Abban nincs semmi újdonság, hogy a Forma–1 kegyetlen és sokszor igazságtalan, de Kevin Magnussen története újabb remek betekintést nyújt abba, hogy mennyire.
A Forma–1-től a tavalyi szezon végén a jelek szerint örökre búcsúzó, 2014 és 2024 között 185 futamon rajthoz álló Kevin Magnussen a Motorsport Magazine-ban visszatekintett első, McLarennél töltött szezonjára, és elárulta, hogy a részvényesek többsége meg akarta őt tartani 2015-re, ám mégis lefokozták tartalékká. Az F1-ben 21 évesen bemutatkozó dán rögtön az első futamán, a 2014-es Ausztrál Nagydíjon dobogóra állt, és akkor bizonyára senki sem sejtette, hogy ez nemcsak az első, hanem egyben az utolsó dobogós helyezése is lesz az F1-ben. Pedig az lett, és miután az összetettben három hellyel zárt rutinos csapattársa, a wokingiakhoz 2009-es vb-címe után csatlakozó Jenson Button mögött, neki kellett átadnia az ülését a csapathoz visszatérő Fernando Alonsónak.
Mindezt úgy, hogy McLaren 9 igazgatósági tagja közül 7 a dán pilóta megtartása mellett volt – köztük a vezérigazgató Ron Dennis is – és mindössze ketten szavaztak Buttonra. Magnussen pechére ez a két ember Mansour Ojjeh és Mohammed Bin Essa Al Khalifa sejk, a McLaren többségi részvényesei voltak, akik egyszerűen felülírták a szavazás végeredményét.
„2015-ben depresszióba estem. Nem esik nehezemre beismerni ezt. A versenyzésnek éltem, és abban az évben nem versenyeztem – ismerte be Magnussen az interjúban, majd felidézte, hogy miként maradt hoppon. – Mohammed és Mansour együtt többségi tulajdonosok voltak, és kihasználták ezt az erőt arra, hogy mindenkit felülbíráljanak, beleértve Ront is, aki rám szavazott. Így 2015-re tartalékpilóta lettem, ami valójában semmit nem jelentett. De Ron azt mondta, »Bízz bennem, 2016-ban nekünk fogsz versenyezni, de talán már a 2015-ös idény vége előtt.« Úgy vélem, őszintén mondta ezt, és tényleg ez volt a terve velem.”
„Úgyhogy, amikor a Williams megkereste a menedzseremet, Dortét (Riis Madsen) azzal kapcsolatban, hogy náluk vezessek 2016-ban, beszéltem Éric [Boullier-vel, a McLaren versenyigazgatójával], ő pedig azt mondta, »Ne, maradj velünk, nálunk fogsz versenyezni Fernando mellett jövőre!« És szerintem ő is őszinte volt. Úgyhogy Ron és Éric megerősítése után nem csaptam le a williamses lehetőségre.”
A holtidőben pedig még versenyezni is lett volna lehetősége, ám Dennis nem engedte. „Volt egy ajánlatom, hogy induljak néhány futamon a japán Super Formulában, ami klassz lett volna, de Ron azt mondta, hogy nem kellene elvállalnom. 2016-ban, amikor Stoffel [Vandoorne] volt a McLaren tartalékja, Ron engedte, hogy a Super Formulában versenyezzen, és imádta, nyert is néhány versenyt, úgyhogy nem tudom, Ron miért nem engedte meg ezt nekem egy évvel azelőtt, de nem engedte.”
Túl nagy nyomást helyeztek rá
Magnussen elmesélte azt is, hogy első és egyetlen versenyzőként a McLarennél töltött szezonjában szerinte igazságtalan elvárásokat támasztottak vele szemben, de újoncként ez még nem esett le neki, így nem is jelezte.
„Emlékszem, Jonathan [Neale ügyvezető igazgató] és Éric azt mondta nekem, »Lewis átlagosan 0,15 másodperccel volt gyorsabb Jensonnál az időmérőkön a három közös évük során, úgyhogy azért, hogy megtartsd az ülésed a következő évre, hasonló különbséggel kell legyőznöd Jensont.« Akkor elfogadtam ezt, de visszatekintve igazságtalan volt. Lewis és Jenson mindketten világbajnokok voltak, és sokkal tapasztaltabbak nálam, Jonathan és Éric pedig azt mondta nekem, hogy ha nem vagyok olyan jó az újoncidényemben, mint Lewis volt az ő harmadik, negyedik és ötödik szezonjában (valójában a negyedik, ötödik és hatodik – a szerk.), akkor ki vagyok rúgva. Ez őrület volt, és tiszteletlen is Jensonnal szemben.”
„Most már azt kívánom, bárcsak kiálltam volna magamért, de naív voltam. A védelmemben szóljon viszont, hogy új srác voltam az F1-ben. Az igazságtalan elvárások súlya elkerülhetetlenül szükségtelen nyomást helyezett rám, és elkezdtem hibákat elkövetni. Nevetséges elvárások voltak egy 21 éves újonccal szemben. Megvolt a tehetségem, a sebességem, de mentálisan és érzelmileg támogatásra volt szükségem, a McLaren versenycsapatának vezetése pedig pont az ellenkezőjével szolgált.”
Button végül 2016 végéig maradt a McLarennél, a helyét pedig már nem az addigra egy idényt a visszatérő Renault-nál töltő, majd 2017-től a Haashoz aláíró Magnussen, hanem a már említett Stoffel Vandoorne vette át, akit a dánhoz hasonlóan szintén nagyon sokra tartottak, de Alonso valósággal megsemmisítette őt, véget vetve ezzel az F1-es karrierjének. Ki tudja, talán Magnussenre is hasonló sors várt volna, ha 2015-ben ő maradhat Button kárára, így viszont az első után még 8 idényt töltött el a száguldó cirkuszban, jelenleg pedig a BMW gyári pilótája az IMSA-ban és a WEC-ben.
Mick Schumacher, Magnussen utolsó előtti csapattársa szintén nem kapta meg a kellő támogatást újoncként, és utólag ő is másként viselkedne:
„Bizonytalan voltam és szégyellős” – Mick Schumacher ma már másként viselkedne
