Sir Jackie Stewart szerint a győzelmek és a világbajnoki címek nem emelik Lewis Hamiltont egy szintre olyan legendákkal, mint Jim Clark vagy Juan Manuel Fangio.
A Mercedes hatszoros világbajnok idén kész megdönteni Michael Schumacher győzelmi rekordját és beérni őt a világbajnoki címet tekintve. Hamilton neve mellett ugyanis 90 győzelem áll, ami azt jelenti, hogy már csak egy győzelem választja el őt a hétszeres világbajnok 91 sikerétől.
Azonban a brit sorozatos győzelmei és bajnoki címei ellenére Stewart mégsem tenné a britet a sportág legnagyobbjai közé. A „Repülő Skót” szerint Clark és Fangio volt a két legnagyobb versenyző, aki valaha megfordult a száguldó cirkuszban, amíg Hamilton az eredményeit nagy részt a sokkal hosszabb szezonoknak és annak köszönheti, hogy az F1-en kívül semmilyen más kategóriában nem versenyez.
„Nem hiszem, hogy ugyanannyit érnek így a sikerei, hogy manapság egy szezon 20 vagy akár 22 versenyből is állhat,” – mondta a háromszoros világbajnok Stewart az In the Fat Lane podcastjében.
„Számomra mindig is Juan Manuel Fangio a legnagyszerűbb Forma-1-es versenyző Jim Clark és Ayrton Senna előtt. Azonban az előbb felsorolt versenyzők még sokkal kevesebb futamot teljesítettek egy szezon alatt.
„Azonban a mai F1 már úgy néz ki, hogy az itt versenyző pilóták csak ebben a sorozatban már 22 versenyt futnak egy évad alatt. A régebbiek pedig még nagyban vezetettek sport és GT autókat és még sok minden mást.
„Manapság már a nyomás sem akkora. Az rendben van, hogy mindenki ugyanúgy jár a gyárakba és szimulátorozni, azonban ez teljes mértékben egy másik világ.” A skót legenda hozzátette, hogy Hamilton sikereihez még a Mercedes már-már „unfair” előnye is nagy mértékben hozzájárul.
„Lewis rendkívül jó vezet és mindezt hibák nélkül teszi. Nem akarom a képességeit méltatni, azonban az eredményeit nem ugyanazon a módon érte el, mint például Fangio.
„Ő azonban hihetetlenül versenyzett. Először a Ferrarinál ment, majd át is szerződött a Maseratihoz, tehát egy csapatnál soha nem töltött egy évnél többet. A maseratis korszakát követően pedig a Mercedes volt a következő állomás, ahol rögtön meg is nyert két bajnokságot, mivel akkortájt a Mercedes gyártotta a legjobb autókat.
„Lewis nagyon jó döntést hozott, amikor elhagyta a McLarent a gyári Mercedes kedvéért. Le a kalappal előtt, hogy képes volt meghozni egy ilyen kaliberű döntést. Azonban mivel a Mercedes jóval a többiek előtt jár minden téren, ezért nem fair az összehasonlítás,” – zárta a skót legenda, aki még élőben látta versenyezni többek között Alberto Ascarit és Rudolf Carraciolat is.
A legendás Forma-1-es kommentátor, Murray Walker szerint Lewis Hamilton patyolat tiszta versenyképessége Michael Schumacher és Ayrton Senna elég helyezi a britet, a róluk szóló vitákban. Hamilton épp arra hajt, hogy megszerezze az adott szezonban nyert legtöbb futamot, és már csak négy győzelem hiányzik neki ahhoz, hogy kiegyenlítsem Schumacher 91 elsőségével. 2020-ban hétszeres világbajnokká is válhat, ugyanennyi van a németnek is.
Azon viták azonban örökzöldek, amelyek azt firtatják, hogy ki a valaha volt legjobb Forma-1-es versenyző, Walker szerint ugyanakkor lehetetlen erre helyes választ adni, hiszen annyi változáson ment keresztül a Forma-1 az elmúlt 70 évben. A Fast Lane Podcastjában beszélt erről Walker:
„Sokszor kérdeznek engem meg, hogy ki a legnagyszerűbb? Mindig azt mondom, erre lehetetlen válaszolni, mert a versenyzők, a pályák, az autók teljesen másmilyenek voltak minden korszakban. Azt lehet megmondani, hogy ki a generációja legjobbja, mint volt az Schumacher a saját nemzedékében, Senna korábban, vagy még sokan mások. Nincs olyan közös mérce, ami alapján mérni lehetne az összes Forma-1-es versenyzőt, tehát ez teljesen szubjektív.
Számomra a valaha volt legjobb figurát egyébként Tazio Nuvolarinak hívják. Amikor említem a nevét, akkor az emberek pislognak csak rám, és nem értik, mivel még csak nem is hallottak róla. Fangio sokakat megvert, ahogy Jim Clark és Jackie Stewart is. Melyikük a legjobb? Ezt sem tudom. Régebben rávágtam volna, hogy Fangio, de hamarosan azt kell mondanom majd, hogy Lewis Hamilton. Ha megnézitek a statisztikáit, már több pole pozíciója van, mint Schumachernek volt. Ráadásul legalább még három év van benne, ha nem sérül le, hagyja el a Mercedest, vagy úgy dönt hogy befejezi. Ebben az esetben is még három bajnokság előtt áll, tehát statisztikailag nézve ő lehet majd a legnagyszerűbb. Véleményem szerint ugyanakkor, még ha ez nagyon is vitatható, de ő jobb, mint Schumacher vagy Senna.”
Walker itt egyértelműen arra gondol, hogy míg Schumacher és Senna esetében számos ellentmondásos incidens jellemezte a párharcaikat, addig Hamilton elkerülte az ilyen eseményeket a csata hevében:
„Mindketten, tehát Schumacher és Senna is a versenyzői karrierjük folyamán olykor vitatható manővereket húztak meg, mint amikor Schumacher szándékosan leparkolt Monacóban azért, hogy megakadályozza Alonso-t a pole pozíció megszerzésében, vagy amikor 1997-ben Villeneuve autójának ütközött, ahogy tette azt Senna Prosttal 1990-ben Japánban. Lewis Hamilton soha nem volt ilyen, ő patyolat tisztán vezet. Különösen kedves, gigantikus tehetséggel megáldott pilóta, nem hiszem, hogy láttunk már hozzá foghatót őelőtte.”
Hamilton a hazai nagydíján egy drámai győzelmet aratott múlt vasárnap Silverstoneban. Gyakorlatilag három keréken ért be a célba, miután a verseny végén defektet kapott.
Jean Todt üdvözli a Ferrari és a Mercedes azon elgondolását, mely szerint körbenéznének a Forma-1-en kívüli autósport világában is. A FIA elnöke azzal is elégedett, hogy alacsonyabb költségvetési korlátot szabtak meg 2021-re, mint az eredetileg tervezett volt. Csapatonként 145 millió dollár, és szerinte ez a jó irány, árulta el a Corriere della Seranak:
„Komoly tervekkel kellett előállnunk, mert a Forma-1 a jelenlegi formájában nem fenntartható. Túl nagy volt a különbség a nagy-, közép és kiscsapatok között.”
A nagy költségvetéssel dolgozók közül a Ferrari és a Mercedes ugyanakkor figyelmeztetett mindenkit, ha rájuk kényszerítik, hogy csökkentsenek és akár veszélybe kerüljön a munkatársaik jövője, akkor inkább más kategóriák után néznek a felszabadult munkaerőnek. A Ferrari például nyiltott lenne az IndyCarra is. Todt azonban ezzel is elégedett:
„Amikor arról kérdeznek, hogy ez-e a helyes út a Forma-1-nek, mindig optimista vagyok. Mi értelme van akár félmilliárdot elkölteni egy kategóriában? Ez nem tesz jót a sportágnak. Ahogy a gazdaság minden szektorában, lesznek elbocsájtások a Forma-1-ben is, ami pedig lehetőséget teremt arra, hogy másutt dolgozhassanak. Amikor én fiatal voltam, olyan versenyzők, mint Jim Clark vagy Jochen Rindt több szériában is versenyeztek egyszerre. Ez pedig egy remek korszak volt. Nagyon is örömmel látnám azt, hogy a Ferrari, a Mercedes és a Red Bull megküzdenek más gyári csapatokkal Le Mansban.”
Jim Clark rajongók és főleg jól kitömött gyűjtők most felkaphatják a fejüket, hiszen a legendás skót egyik fontos emléke került a piacra. Németországban a klasszikus autókkal kereskedő Chrome Cars gondosan őrzi a remekül restaurált Lotus 49-est az R4-es alvázút, amellyel Clark megnyerte a 25. és egyben utolsó Forma-1-es versenyét Kyalamiban, 1968. január 1-én.
Ezen dél-afrikai győzelme után Colin Chapman eladta a Cosworth DFV erőforrással ellátott versenyautót a brit privát csapatot üzemeltető Rob Walkernek. Sajnos Walker akkori versenyzője, Jo Siffert megtörte az autót a Race of Champions akkori edzésén Brands Hatchben, később pedig Walker műhelyében a tűz martaléka lett az R4-es.
Miután évtizedekig hánykolódott különféle műhelyekben, a „49”-es végül Hall és Fowler kezei között kötött ki, akik specialistái a a nagydíjakat is megjárt versenyautók újjáépítésének. (Ma már Hall and Hall. – a szerk.) Ők az autót teljesen az eredeti állapotára hozták, így annak a festését is.
Akárhol is köt majd ki a Lotus 49, azért a legjobb helye biztosan a Jim Clark Múzeumban lenne Duns városában.
Már életében is rengeteg brazilnak olyan volt ő, mint egy vallás: Ayrton Senna. A háromszoros világbajnok ma lenne 60 éves. A 35 éves Lewis Hamilton így emlékezik meg róla:
„Autóversenyzőként csak egyetlen példaképem volt, Ayrton Senna. Amikor 1994. május elsején meghalt, kilenc éves voltam. Angliában voltam egy gokart versenyen, és a boxok mögött sírtam. Akkor számomra megszűnt egy világ.”
A brit pilóta már rég megdöntötte egykori kedvence összes rekordját, mégis így vélekedik:
„Ayrton ellen versenyezni óriási lett volna. A vezetési stílusa, a harcossága és a személyisége az, ami nem csak számomra maradnak meg örökre.”
Senna 1984-ben üstökösként robbant be a mezőnybe. Az egyértelműen pocsék Toleman-Harttal 13 pontot szerzett, de akkoriban még csak az első hat helyezett kapott pontot. Ennek eredményeként kilencedikként végzett a versenyzők világbajnokságában. 1985-ben a Lotusszal már Portugáliában a szakadó esőben mindenkit faképnél hagyott, és 62 másodpercnyi (!) előnnyel végzett az élen a ferraris Alboreto előtt. Megszületett az „Esőisten”.
Senna hívőként szállt be a 161. számára végzetes nagydíjon az autójába, és egyszer így nyilatkozott még korábban a Blicknek:
„A verseny alatt is imádkozom. Semmi sem olyan erős, mint Isten ereje.”
A riválisok persze megmosolyogták, az egykori mclarenes ellenfele, Alain Prost ezt mondta róla:
„Ayrton tényleg azt hitte, hogy halhatatlan.”
Amikor eljött a fekete imolai hétvége 1994-ben, honfitársa, Rubens Barrichello túlélt pénteken a Jordanben egy horrorisztikus balesetet, enyhébb sérülésekkel. Szombaton azonban a Simtekben az osztrák Roland Ratzenberger szörnyethalt. Először Senna úgy döntött, hogy nem is akar vasárnap meccselni a bajnokságot vezető benettonos Michael Schumacherrel. Végül azonban győzött Ayrton győzni akarása döntött, hiszen a harmadik pole pozícióját szerezte meg abban az évben.
Három órával a rajt előtt a paddockban egy végső baráti „csúcstalálkozón” volt Prosttal. Az egykori szupersztár ellenfelek kisírt szemmel hagyták el a Williams motorhomeját. Isteni sugallat lett volna közöttük ez az utolsó beszélgetés?
Rajongók millióinak még most is és marad is Senna minden idők legnagyobb versenyzője, de ezt a kérdést soha nem is lehet majd helyesen megválaszolni. Mások úgy gondolják, hogy Juan Manuel Fangio az, hiszen négy márkával öt világbajnoki címet szerzett, mások szerint a skót volánművész az, Jim Clark, a Lotusszal. Megint másoknak a Professzor, Alain Prost az, az 51 győzelmével. De ugyanígy benne van ezen pakliban Michael Schumacher és Lewis Hamilton is, akik már beírták a nevüket az örökkévalóságba.
Két interjúnk is volt a közelmúltban Sir Jackie Stewarttal. Az elsőt tegnap olvashattátok oldalunkon, így ma meg is hoztuk a másodikat, melyben többet megtudhattok Stewart klasszikus sisak dizájnjáról, vagy épp arról, miként mentorálta a fiatal versenyzőket, és ő kitől tanult sokat.
Jo Klausman: Sir Jackie, ugyanazt a sisakdizájnt használod még mindig, mint a karriered kezdetén. Honnan jött az ötlet ehhez, és milyen technikával került a minta a sisakra? Festve volt?
Jackie Stewart: Nem, eleinte nem. Előálltam egy ötletemmel. Az első versenyzői évemben csak két versenyen indultam és egy fehér sisakot használtam. De úgy gondoltam, hogy kell valami, amiről megismernek. Mivel skót vagyok, valami olyasmit akartam, ami képviseli az országomat. Szóval a feleségem és én elmentünk és vettünk egy darab tartan mintás selymet. Ragasztószalagot tettünk a sisakra, így gyakorlatilag ráragasztottuk. Aztán vittünk rá egy színtelen fedőréteget. De ez csak rövid ideig volt így, tudtuk, hogy meg kell festetnünk.
JK: Mikortól lett festett?
JS: Úgy 1964 elején. 1963-ban az Ecurie Ecosse-nál versenyeztem, még a selymet használtam, de mikor 1964-ben kezdtem a Formula 3-ban, már festett sisakom volt. Ugyanaz a fickó festi a sisakjaimat a mai napig! Doug Err-nek hívják és itt él Goodwood környékén. Már senki másnak nem dolgozik, csak az enyémet készíti!
JK: Szeretném, ha beszélnénk egy kicsit mentori, tanári szerepedről, a fiatal versenyzők kapcsán. Általában a versenyzők egoisták és önzőek, mindig magukra koncentrálnak. De úgy fest, neked sosem okozott problémát átadnod a tudásodat a csapattársaidnak, így van?
JS: Nem, egyáltalán nem! Mindent átadtam nekik, ahogy azt Graham Hill is tette esetemben, mikor kezdtem az F1-ben a BRM-nél. Sosem titkolt el előlem semmit, nagyon sokat tanultam tőle. Azonban Graham sokkal mechanikusabb versenyző volt, mint én. Ő nagyon fegyelmezett volt, míg az én stílusom inkább Jim Clarkéhoz hasonlított, így azt hiszem ő volt a legideálisabb számomra, hogy tanuljak tőle. Ő volt messze a legkiegyensúlyozottabb versenyző, ezt tőle tanultam.
És ez volt az, amit tovább akartam adni Francois Cevertnek, majd később Patrick Depailler-nek és Jody Scheckternek. Francois például olyan volt, mint a szivacs, nagyon akart tudni mindent. Az elején nem volt olyan gyors, de körbevittem úgy a pályán, hogy mögöttem vezetett. Lassan kezdtem, majd minden körben egy kicsit növeltem a sebességet. Ismerte minden váltó beállításomat, minden féktávomat. Jó hallgatóság volt és mindent tudni akart, én pedig megadtam neki mindent, tényleg mindent. Végül is nagyon jó és kiegyensúlyozott versenyző volt. Világbajnok lehetett volna.
Fotó: Kaiser Erika
JK: Jelentős szereped volt a versenyzők mentorálásában is a Paul Stewart Racingnél.
JS: Igen, eléggé. Eleinte csak egy autó és egy versenyző volt. Aztán két autó lett és két versenyző, hogy gazdaságosabb legyen. Növekedett. Aztán azt mondtuk, szerezzük meg a legjobb fiatal versenyzőket, Paul-on (Sir Jackie fia) túl. Olyanok voltak nálunk, mint David Coulthard, Dario Franchitti, Gil de Ferran, Helio Castroneves és Juan Pablo Montoya. Mind fiatal kölykök voltak, de mind nagyon jó hallgatóság voltak. Vezetni az Oulton Parkba vittük őket, ami szerintem még mindig az egyik legjobb pálya az országban. Nincsenek hosszú egyenesei, csak sok, különféle sebességű kanyarjai. Volt egy Ford rali világbajnokságos autónk, én beültem melléjük, rádiós sisakban, mentünk körbe és körbe és mutattam nekik az íveket. De nem csak a vezetésben adtam nekik tanácsot, hanem beszéd órát is tartottam nekik, azt akartam, hogy képesek legyenek beszélni a szponzoraikkal, és annál a szabónál öltöztettem őket, akihez én is járok Londonban. Azt akartam, hogy tekintélyt és magabiztosságot szerezzenek.
JK: Szerettél tesztelni? Napokig dolgozni az autón, hogy gyorsabb legyen, finomhangolni?
JS: Igen, abszolút! Például rendszeresen mentünk Dél-Afrikába télen, három hétre. Levezettem naponta két futamnyi távot, teszteltem a gumikat, vagy a kasznit. Napokon át teszteltem a Good Yearnek.
JK: Első, 1969-es világbajnoki címed után, 1970-ben közepes szezonod volt, mikor March kasznit használtál, ami nem volt túl korszerű. Mikor Ken Tyrrell úgydöntött, hogy saját autót épít, meg voltál róla győződve, hogy azonnal sikeres lehet az autó, észben tartottad, hogy az a Tyrrell csapat legelső saját autója?
JS: Teljesen megbíztam Ken Tyrrellben és Derek Gardnerben, Kenben még jobban is, mint Derekben. Derek amolyan kétkezi varázsló volt, csúcstechnológiás ember, nem olyan, ami szeret kapcsolatban lenni az emberekkel. De tudta, mit csinál és jó autókat alkotott. És persze Cosworth motorunk volt, ami nagyon megbízható volt. A Cosworth egy csodálatos vállalat volt,senki nem tudott gyorsabb és megbízhatóbb motort csinálni. Soha nem gondoltam arra, hogy az én motorom gyengébb lenne másokénál.
JK: Ugorjunk a jelenre. Állandó versenyző vagy Goodwoodban. Mitől igazán különleges számodra ez az esemény?
JS: Először is Richmond hercege és Gordon! Amit ő alkotott, az nagyon különleges, és egyedi a világon. Elképesztő módon figyel a részletekre, a Revival – valamint a Festival of Speed és a Members Meeting – népszerűsége pedig azt mutatja, hogy mindent jól csinál.
Fotó: Varga András
JK: Itt a Revival-ön visszautazhatsz a múltba és a többiek között autózhatsz az 1964-es Cooper Formula 3-as autóddal!
JS: Igen, így van. Csodás állapotban van, az esemény után pedig elárverezzük, hogy adományt gyűjtsünk a „Race against Dementia” alapítványnak.
JK: Jackie, köszönöm, hogy időt szántál rám, kellemes időtöltést a hétvégére!
Silverstone pálya vezetői és a Forma-1 irányítói megegyeztek arról, hogy a Brit Nagydíjat 2024-ig biztosan itt rendezik majd meg. A híres pályán rendezik most hétvégén is a versenyt, egyike a legnagyobb múlttal rendelkezőeknek a világon, a harmadik legtöbb F1-es versenyt rendezték ezen a helyszínen. Pár napja még mindenki aggódott a Brit Nagydíj jövőjéért, és úgy tűnik, hogy a könyörgések meghallgattattak, mert a Northamptonshireben található pálya újabb 5 évig fixen marad a versenynaptárban.
Silverstoneban tartották az első F1-es versenyt is 1950-ben, amelyet akkor Giuseppe Farina nyert meg, egy Alfa Romeoval. Három versenyző nyerte meg itt a futamot öt alkalommal is, de Lewis Hamailtonnak esélye lesz meglépnie Jim Clarktól és Alain Prosttól ezen a hétvégén.
Chase Carey szerdán egy sajtótájékoztatón jelentette be a szerződés megszületését, egy nappal azelőtt, hogy megkezdődik a szokássos királykategóriás versenyhétvége a történelmi pályán:
„Mindig is azt mondtuk, hogy hosszú távon biztosítani kell a jövőjét, a sportágunknak tisztelnie kell Silverstone történelmi értékeit Nagy-Britanniát pedig képviselni kell a száguldó cirkuszban, hiszen innen indult az egész 1950-ben.”
A BRDC (akik birtokolják a pályát is) részéről John Grant, elnök nyilatkozott:
„Silverstone egyike az ikonikus nagydíjainak a Forma-1-es versenynaptárnak, ilyen gazdag múlttal katasztrófa lett volna a sportnak és a rajongóknak, ha nem találtunk volna megoldást a folytatásra.”
Gerhard Berger szerint Lewis Hamilton az egyetlen olyan F1-es versenyző, akit arra a szintre rakna, mint korábbi McLarenes csapattársát, Ayrton Sennát. A DTM jelenlegi vezére a wokingi csapatnál versenyzett 1990 és 1992 között, és Hamiltont jobbnak tartja az elmúlt évek bajnokainál, vagy akik ellen versenyzett. Berger így nyilatkozott róla:
„Mindenki mindig azzal jön, hogy Sennához képest hogy látod ezt a versenyzőt. Mindig meg is mondom: senki sincs közelébe sem Ayrtonnak, de Lewis az első olyan pilóta, aki azonos szinten van vele. Ez a srác elképesztően gyors. Kevesebbet hibázik mint a többiek, és ami igazán lenyűgöz vele kapcsolatban, hogy ahhoz képeset amennyit már nyert, azt gondolnád, hogy ma megelégedne a második hellyel, ehelyett győzni akar, vagy kiesni. Nem az a típus, aki csak ott van, és kivár, hogy oké, második leszek, elég ennyi pont. Jelenleg úgy tűnik, hogy annyira jól játssza ezt a játékot, hogy pillanatnyilag legyőzhetetlennek tűnik. Láttam mér épp elég bajnokságot amit megnyert a Mercedes az elmúlt években, de ez rajta és a motoron múlott. Igen, az erőforrásuk kiemelkedően jó, de Lewis az, aki gyors vele esőben, gyors pályán, utcai pályán, időmérőn. Mindig ott van a szeren. Ötször lett bajnok, egyik versenyt nyerte a másik után. Igen, a legjobb autóban ül, a legjobb motorral, de ő a legjobb is, jelenleg toronymagasan.”
Berger szerint Hamilton elérheti Michael Schumacher rekordjait, hiába lett a német hétszeres világbajnok:
„Azt hiszem, hogy Lewis ha így halad tovább, és nem történik semmi se vele, akkor az elkövetkezendő két-három évben meglehet neki. Mindig is bajnoki címekért harcolt, és most is megvan erre a lehetősége. Akármi is történt Michaellel, egyrészt védeném az eredményeit, mert ez egy annyira szomorú tragédia. Ha azonban ezt egy pillanatra kivesszük a képletből, akkor kimondhatjuk, hogy Lewis Hamilton az egyik legkülönlegesebb versenyző, akit valaha is láttam a Forma-1-ben.”
A közvetlen Hamilton és Schumacher összehasonlításról is van véleménye:
„Tudjátok hogyan ítélkeznek az emberek, az egyik csak a statisztikákkal jön, ki nyerte a legtöbb versenyt meg ilyesmi, az ad egy eredményt. Ha azonban jobban a mélyére nézel, és akkor már azt figyeled, hogy ki nyerte a legtöbb versenyt azokk özül, amelyeken elindult, máris egy minőségibb képet kapunk. Én ugyanakkor a megérzéseimre hagyatkozom, és ezt nézem. Számomra mindig is voltak nagy bajnokok, olyanok mint Nelson Piquet, Niki Lauda, Alain Prost, ők mind olyanok, mint Michael. Egyvalaki azonban felettük áll: Ayrton. Most már Lewis is ebben a ligában játszik. Azt viszont nehéz megmondanom, hogy hova rakjam Jim Clarkot és Fangiot. A napokban láttam egy dokumentumfilmet Fangióról, és rájöttem, hogy menynire is erős karakter volt ő.”
Az ismert autós műsorvezető, Richard Hammond vezethette azt a Lotus 25-öt, amivel a legendás Jim Clark versenyzett, és lett először világbajnok. Abban a korban a sport a gazdag autógyártók kezében volt, de aztán jött a Lotus, és újra definiálta a határokat. Ez a Forma-1-es autó volt még csak a forradalom kezdete, ezzel világbajnok a skót pilóta 1963-ban.
Összeszedtünk pár ikonikus rivális párost az Forma-1 történetéből, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy szerintetek melyik volt a legmeghatározóbb a sportban. Függetlenül attól, hogy élőben láttátok-e azon csatákat, vagy életkorotokból adódóan csak felvételekről.
Alábbi szavazásunkban két páros jelölhettek meg.
Ha egyéb javaslatod van, mely nem szerepel felsorolásunkban, kommenteld a poszt alá Facebook oldalunkon!
