Jenson Button bekerült a Garage 56 versenyzői felállásába, amellyel a NASCAR visszatér a Le Mans-i 24 órásra a júniusi centenáriumi versenyre.
A 2009-es F1-es világbajnok csatlakozik a hétszeres NASCAR-kupa-bajnok Jimmie Johnsonhoz és a 2010-es Le Mans-győztes Mike Rockenfellerhez. Így nyilatkozott Button:
„Igazán különleges itt lennem. Mindig is autóversenyzőként gondoltam magamra, és a Forma-1-es pályafutásom óta új kihívásokat kerestem. Nagyon izgatott vagyok, hogy Le Mans-ba mehetek, és egy All-Star csapattal dolgozhatok együtt.
Az egyezség Jimmie-n keresztül jött létre már rég, megkérdeztem tőle, hogy mit tervez 2023-ban, mert nem tud nyugton maradni. Azt mondta, hogy szeretné a NASCAR-t Le Mans-ba hozni, aztán Rocky meghívott egy tesztre Sebringbe, és onnan indult ez az egész. Figyeltem és hallgattam az összes információt, és az összes lépést, ahogy léptek előre. Nagyon várom már.”
Johnson hozzátette:
„Amikor Rick Hendrick telefonált, nem tudtam ellenállni a lehetőségnek. Nagy álmom volt, hogy megtapasztaljam Le Mans-t ezzel a remek versenyzői felállással és ezzel az istállóval, ez igazán különleges. A terv és a szándék az, hogy a NASCAR-t elvigyük Le Mans-ba, Franciaországban mindenki élvezni fogja hallani, ahogy ez az autó dübörög az egyenesekben. Hatalmas megtiszteltetés a NASCAR-t képviselni, és komoly múltam van az érintett emberekkel. Az autó más, mint a tipikus NASCAR járművek, tehát valahol a NASCAR és a prototípus hibridje között van.”
A Garage 56 az a nevezés, amelyet az Automobile Club de l’Ouest az innovatív gépek „holnap és azon túl” technológiájának különít el. A projekt – a Next Gen Chevrolet Camaro ZL1 versenyautó módosított változata – a NASCAR, a HMS, a Chevrolet, az IMSA és a Goodyear együttműködésében készül. A tervet először márciusban jelentették be, a 2023-as Le Mans-i 24 órás versenyen való debütálással tisztelegve a NASCAR alapítója, idősebb Bill France előtt, aki közel fél évszázaddal ezelőtt először vitt stock autókat a francia hosszú távú klasszikus versenyre.
Az IMSA-csapat Action Express Racing által épített, augusztusban Road Atlantában kipróbált első tesztautót november óta a Hendrick-autó váltotta fel. Utóbbi átdolgozott alvázzal, motorral, felfüggesztéssel és karosszériával rendelkezik.
Mindhárom pilóta kedden teszteli az autót a daytonai országúti kialakításán. Jeff Gordon, akire számítottak, hogy részt vesz a programban, állítólag „jól fogadta” a döntést, hogy mégsem vesz részt a projektben.
2001 tragédiákkal teli év volt a NASCAR rajongók számára, melynek az eredménye az volt, hogy a szezon meglepően sokáig tartott.
Amerikában minden év novemberének utolsó csütörtökjén ünneplik hálaadás napját, és ekkor már általában rég vége szokott lenni a NASCAR szezonnak.
Nem így történt 2001-ben, amely alapjaiban rengette meg nem csak a NASCAR de az egész Egyesült Államok történelmét.
2001. február 18-án, az év első versenyén, a Daytona 500-on elhunyt a legendás hétszeres NASCAR Cup Series bajnok Dale Earnhardt.
Arra azonban senki nem gondolt volna, hogy nem ez lesz az év legrosszabb eseménye, hiszen Szeptember 11-én 4 eltérített gép megváltoztatta az USA törtértelmét, és olyan tettre késztette a szériát, mely utoljára ezelőtt csak 1974-ben történt meg.
Ez pedig az volt, hogy a NASCAR szezonja különlegesen későn, 2001. november 23-án, pénteken (!!!) ért véget, mivel a New Hampshire-ben, szeptember 16-án rendezendő versenyt a szezon végére halasztották, ami azt jelentette, hogy a hálaadás utáni napon tartották a Cup szezon utolsó versenyét.
Nyilvánvaló, hogy a novemberi New Hampshire-i választás kockázatos volt. A havazás és a fagyos időjárás lehetősége nagyon is reális volt, és a Goodyear-nek még a New Hampshire-ben használni tervezett gumikeveréket is meg kellett változtatnia, hogy felkészüljön a lehetséges hideg időjárásra.
Ahelyett, hogy a versenyt a hálaadást követő vasárnapra időzítette volna, a NASCAR a fekete péntekre tervezte a futamot, így szombatra vagy vasárnapra tolhatták a versenyt arra az esetre, ha az időjárási körülmények rosszak lettek volna.
A széria szerencséjére azonban félelmeik nem váltak valóra, és végig 10 fok felett maradt a hőmérséklet a verseny folyamán.
A NASCAR úgy döntött, hogy a rövidített menetrend miatt a futam időmérőjét is törli, és helyette a richmondi futam, a szeptember 11. előtti utolsó verseny utáni pontállás alapján állítja fel a verseny rajtsorrendjét.
Robby Gordon élete első győzelmét aratta Fotó: Darrell Ingham/ALLSPORT/NASCAR Media
Gordon nyerte a NASCAR hálaadás futamát, de nem az a Gordon, akire elsőre gondolnál
Ennek köszönhetően Jeff Gordon indulhatott a pole-ból – bár neki már tét nélküli volt a verseny, hiszen az előző héten Atlantában már begyűjtötte negyedik bajnoki címét.
Gordon egész nap az élen haladt, a 300 körből 257-et vezetett. De végül egy másik Gordon volt az, aki a győzelmi sávba hajtott – egy kis vita után.
Jeff Gordon vezette a versenyt, amikor Robby Gordon, a Richard Childress Racing 31-es számú autójának sofőrje (aki nem rokona Jeffnek) a hátsó lökhárítójához hajtott, és gyakorlatilag eltakarította őt az útból.
Az ütközés következtében Jeff Gordon autója Mike Wallace #12-es autójának ütközött, ami megpördítette Wallace-t, és emiatt sárga zászlót kellett lengetni.
A pace car mögött Jeff odament Robby Gordon mögé, többször is nekiment, ami miatt a NASCAR megbüntette őt, ami véget vetett annak a reményének, hogy futamgyőzelemmel zárja fantasztikus szezonját.
Amikor vége lett a versenynek, kemény szavak repkedtek a garázsban – még a szelíd modorú négyszeres bajnok részéről is.
„Szégyellnie kellene magát, hogy így nyert” – mondta Jeff Gordon a verseny után. „De hé, megértem, hogy a srácok miért csinálnak ilyesmit. Csak azt kívánom, bárcsak rendesen összetörtem volna utána, vagy valami ilyesmi, így legalább nem ő nyerte volna meg a versenyt.”
Robby Gordon viszont ezzel megnyerte pályafutása első futamát, és nem meglepő módon így az ő nevéhez fűződik NASCAR egyetlen hálaadás utáni pénteken rendezett versenyének győzelme.
Bár óriási füttykoncert közepette ünnepelt Robby, nem volt hajlandó elnézést kérni tettéért.
„Nem pörgettem ki, csak egy picit megpöcköltem. Sok embertől hallottam már az évek során, hogy ezt nevezik versenyzésnek.”
Grodon győzelmének az volt a pikantériája, hogy az előző heti atlantai versenyre még kvalifikálni sem tudta magát.
Jeff Gordon természetesen így is megnyerte negyedik (és egyben utolsó) bajnoki címét a Cup Series-ben, és a NASCAR számára egy érzelmes szezon ért véget… a vártnál kicsit később.
Gordon elismerte hogy Elliotnak volt része a balesetben, de szerinte Ross Chastain nem járt el helyesen az újraindításnál.
Chase Elliott sokáig harcban volt a NASCAR Cup Series 2022-es bajnoki címéért, azonban egy tumultuózus újraindítás után összeakadt Ross Chastainnel, és összetörte autóját.
Jeff Gordon, a négyszeres NASCAR Cup Series bajnok – és nem mellesleg Elliott főnöke a Hendrick Motorsports alelnökeként – ugyanakkor Ross Chastain nyakába akasztotta a nagyobb felelősséget.
„Nos, tudod, hogy nem szabad kimozdulnod a sávodból, amíg nem haladsz át a rajt-cél vonalon, és Chase tartotta is az ívét” – magyarázta Gordon.
„Az 1-es autó viszont sokkal korábban bemozdult és elkezdett lefele jönni. Ez egy feleslegesen agresszív manőver volt, de ezt már megszoktuk tőle.”
„Nem emelt bele, nem is próbált meg lejjebb jönni, és így kipörgette Chase-t, ami a napunk végét jelentette.”
Chase Elliott szűkszavú volt a verseny után, ami nem is csoda, hiszen a sikeres szezonja ellenére üres kézzel kényszerült távozni.
Joseph Srigley, a TobyChristie.com statisztikusának nemrégiben közzétett posztjából kiderült, hogy a 9-es autó 857 kört töltött az élen a 2022-es Cup szezonban, és ezzel ő vezette a legtöbb kört a mezőnyből.
Ez azt jelenti, hogy egy 50 éve fennálló rekord dőlt meg, ugyanis 1960 óta ez volt az első alkalom, és a NASCAR Cup Series történetében a negyedik alkalom, hogy egyetlen versenyző sem vezetett 1000-nél több kört a kupasorozat adott szezonjában.
Az évek során olyan balesetek történtek a NASCAR és az IndyCar világában, melyeknek a felvételei soha nem láttak napvilágot.
A versenyzés veszélyes sport, és néha bizonyos incidensekről készült felvételeket elzárnak a nyilvánosság elől a durva mivoltuk miatt. A listát Seibaru nevű blogger állította össze.
1985: Az atlantai ARCA 500 (KÖZVETÍTÉS)
A USA Network, azt tervezte, hogy 1985 júniusában az Atlanta International Raceway-en megrendezett ARCA futamot késleltetéssel közvetíti majd, de ezt el kellett vetni, miután egy súlyos baleset egy versenyző életét követelte.
A versenyt meglehetősen rangos eseményként reklámozták, meglehetősen magas pénzdíjjal és a NASCAR alapítója, Bill France is tiszteletét tette rajta.
A 32. körben az új-zélandi Stuart Lyndon teljes sebességgel kipördült a kettes kanyarból, és a belső földfalnak csapódott.
Az acél- és betonkorlátoknak van némi hajlékonyságuk, különösen az acélnak, és az autók szükség esetén gyakran lepattannak róluk.
A jól tömörített földnek egyáltalán nincs „engedése”. Amikor az autók földfalaknak ütköznek, a szögtől függően vagy teljesen megállnak, vagy átugranak a földfal tetején. Lyndon esetében az ütközés olyan brutális volt, hogy a bukókeret összetört, és Lyndon átrepült a szélvédőn. A helyszínen meghalt. A verseny folytatódott, és Davey Allison nyerte meg, de a közvetítést lefújták.
2020 nyarán valaki feltöltött a YouTube-ra körülbelül három órányi versenyfelvételt, és vele együtt néhány utólagos felvételt Lyndon balesetéről, amelyet a pálya elejéről filmeztek. A gyenge minőségű felvételen kb. 41 percnél látható a baleset – vagy legalábbis annak utózöngéi.
1990: ARCA 200 (KÖZVETÍTÉS)
Az ESPN azt tervezte, hogy az 1990-es ARCA 200-at csúsztatott élőben adja le, de végül úgy döntött, hogy nem teszi meg, miután egy kegyetlen baleset történt a versenyen.
Öt körrel a vége előtt a negyedik kanyarban egy több autóból álló tömegkarambol történt. Slick Johnson kapta a legnagyobb ütést. Több mentős is odarohant a balesetben érintett versenyzőkhöz, hogy lássák, milyen segítséget tudnak nyújtani.
Bob Keselowski, a 2012-es NASCAR Cup Series bajnok Brad édesapja éppen a baleset mellett haladt, amikor az autója balra csattant, és megpördült a padkán. Bob autója Kevin Gundaker autójának ütközött, ami Gundaker autóját Mike Staley-nek, a Gundakert segítő mentősnek ütötte. A verseny nem ért véget, de már nem lengették meg a zöld zászlót, és a hátralevő távot sárga alatt tették meg.
Szerencsére Staley teljesen felépült, azonban Slick Johnson súlyos fejsérüléseket szenvedett, és nem élte túl a balesetet. Három nappal később, 41 éves korában meghalt.
Néhány évvel később a Rescue 911 sorozat készítői elkérték az ESPN-től a felvételt, egy Mike Staley túléléséről szóló szegmenshez. A kérésüket elfogadták, és a felvételek könnyen elérhetők az interneten. Magát az adást azonban soha nem mutatták be, valószínűleg emiatt a baleset miatt.
Russell Phillips a kilencvenes évek elején-közepén az akkor még létező Sportsman Seriesben versenyzett. 1995-ben egy Charlotte-i versenyen azonban életét vesztette a stock car versenyzés történetének egyik leghorrorisztikusabb balesetében.
Phillips Steven Howard autójával érintkezett, majd a levegőbe repült, és a kerítés gyakorlatilag leborotválta az autó tetejét, és sajnos Phillips felső testét is. Az első helyszínre érkező mentős rosszul lett a látványtól, és a közvetítést soha nem adták le tévében, de a felvételek megtalálhatóak az interneten.
A Sportsman Series-t 1995 után lezárták, bár 1996-ban még futott néhány rövid pályán, kis mezőnyökkel és még kisebb érdeklődéssel.
1996. augusztus 31-én Blaine Johnson, az NHRA Top Fuel Dragster pontversenyének vezetője 4,612 másodperc alatt futotta le az Indianapolis Raceway Park negyedmérföldes dragstripjének hosszát, ami pályarekordot jelentett.
Közvetlenül a célvonal átlépése után valami eltört a dragsteren, és az balra csapódott. Johnson megpróbálta menteni a menthetőt, de mindhiába. A dragster a falon lévő nyílásnak ütközött, és sajnos pont ott csapódott be, ahol a pilótafülke volt. A 32 éves Johnson még aznap, a műtét során elhunyt.
https://www.youtube.com/watch?v=vaJYgOhQdps
Másnap, szeptember 1-jén az 53 éves Elmer Trett, a motoros dragversenyzés veteránja 230 mérföld/órás sebességgel leesett a motorjáról, és a pálya végén lévő homokcsapdába csúszott. A versenyző azonnal szörnyethalt, miután a helyszíni beszámolók szerint a teste majdnem teljesen eltorzult a szaltóktól, amelyeket a teste a homokcsapdába csapódva produkált.
A balesetről pontosan egy visszajátszást mutattak be a pálya nagyképernyőjén, és ezután a balesetet soha többé nem mutatták be sehol.
2002: Az Irwindale 150 (BROADCAST)
Annak ellenére, hogy ultrabiztonságos pályaként reklámozták, az Irwindale Event Center a kezdeti időkben halálpalota volt: 1999-ben, a nyitó versenyen egy halálos áldozatot követelt, még abban az évben még egy versenyző meghalt, majd 2001 végén egy harmadik. Csak egy negyedik haláleset után, 2002-ben tettek valamit a pálya tulajdonosai.
A 2002. június 8-i 150 körös NASCAR Southwest futam 37. körében John Baker és Sean Woodside a kettes kanyarban történt ütközése miatt Baker autója egy nyílásnak csapódott, a versenyző pedig halálos sérüléseket szenvedett. A felvételek soha nem kerültek napvilágra.
2003: Tony Renna halálos balesete
2003. október 22-én az Indy Racing League gumi-tesztet tartott az Indianapolis Motor Speedway-en. Ezen az gyakorláson a Chip Ganassi Racing legfrissebb szerzeménye Tony Renna már a csapat színeiben vett részt.
Renna kb. 350 km/h sebességnél pördült meg, az autó a kerítésbe csapódott, és a versenyző szinte azonnal belehalt a súlyos belső sérülésekbe. A balesetet egy biztonsági kamera rögzítette a hármas kanyarban.
A biztonsági kamerák felvételei persze ritkán kerülnek nyilvánosságra, hacsak nem a rendőrség teszi közzé őket, és ez alól Renna balesete sem volt kivétel. A pletykák szerint Tony George mindent elkövetett, hogy minden fényképet és biztonsági felvételt lefoglaljon, sőt, még a szalagokat is elrabolta egy közeli benzinkútról.
2008: Jeff Gordon hatalmas balesete (BELSŐ)
A 2008-as Las Vegas-i NASCAR Sprint Cup Series futamon Jeff Gordon a pálya belső falának ütközött, ahol nem volt SAFER fal, miközben megpróbálta kikerülni a megpördülő Matt Kenseth-et – akit egyébként ő pörgetett ki.
Ez volt pályafutása legsúlyosabb ütközése, de a NASCAR évek során végrehajtott számos biztonsági fejlesztésének köszönhetően Gordon megúszta a balesetet.
Gordonnak három fedélzeti kamerája volt, egy az autó elején, egy az autó hátulján, egy pedig az autó belsejében, Gordon felé nézve.
A közvetítő stáb az ütközést több külső szögből, valamint az autó elejéről és hátuljáról mutatta, de az ütközést belülről soha nem mutatta.
Az autó belsejéből mutatták az utóhatást, ahogy Gordon összeszedi a gondolatait és kicsatolja az öveit, de magát az ütközést nem, nyilvánvalóan azért, mert Gordon teste olyan módon mozgott az ütközés során, amit a stáb zavarónak talált.
Néhány nappal később Jeff Gordon azt kérte, hogy láthassa az ütközés felvételét az autó belsejéből. Ekkor játszották le utoljára – ekkor is privát keretek között – a videót.
2011: Dan Wheldon halálos balesete (BELSŐ)
Dan Wheldon 2011-ben Tony Rennához kísértetiesen hasonló balesetben veszítette életét. Aznap Wheldon autóján volt egy fedélzeti kamera, azonban ezt lekapcsolták abban a pillanatban, amikor autója a levegőbe emelkedett.
A teljes felvétel létezik, sőt néhány rajongó élőben látta is ezt, hiszen az IndyCar előfizetéses mobil applikációján már akkor meg lehetett ezt tekinteni.
Ez a fedélzeti kamerás videó azonban soha nem szivárgott ki. Egy kanadai csoport kérte, hogy a visszatartott felvételek egy részét felhasználhassa az IndyCar világbajnokságra való felkészülésről és Dan Wheldon haláláról szóló dokumentumfilmhez, és engedélyt is kapott rá, azonban ők sem kapták meg a teljes anyagot.
2013-ban a népszerű feltörekvő NASCAR-pilóta, Jason Leffler életét veszítette a New Jersey-i Bridgeport Speedwayen futott salakos versenyen, amikor nagy erővel a négyes kanyar falának csapódott.
A piros zászlót lengetve a mezőny azonnal megállt, mivel a New Jersey-i szabályok szerint a versenyzőknek ott kell megállniuk, ahol éppen vannak, amikor piros zászlót lengetnek.
Leffler viselt egy olyan rögzítőt, amely segít megvédeni őt a frontális ütközések okozta sérülésektől, de nem volt rajta olyan, amely az oldalirányú ütközéseknél segíthetett volna. Ez a baleset az utóbbi volt.
A mentők kórházba szállították Lefflert, de már nem lehetett megmenteni. A versenyt azonnal lefújták.
Magáról az ütközésről nem áll rendelkezésre felvétel. Egy néző videója egy körrel az ütközés előtt ér véget, és több utólagos felvétel is rendelkezésre áll. Úgy tűnik, hogy mindenki, aki felvételt készített, úgy döntött, hogy vagy átadja azt a hatóságoknak, vagy nem teszi közzé.
Bubba Wallace és Kyle Larson kakaskodása közel sem az első eset a NASCAR történelmében, ezért összegyűjtöttük a legnagyobb verekedéseket.
7. Matt Kenseth vs. Brad Keselowski (2014 Bank of America 500)
Mielőtt Matt Kenseth Brad Keselowski után ment volna, Denny Hamlin már megpróbált „beszélgetni” Keselowskival.
Érezhető, hogy Keselowski nem szerzett barátokat a verseny alatt, és Kenseth pankrátoros mozdulattal nekitámadt a verseny után Keselowskinak. A többit pedig meséljék el a képek.
6. Darrell Waltrip vs. Rusty Wallace (1989 Winston All-Star)
„Remélem, megfullad attól a 250 000 dollártól.”
Mi késztethette Darrell Waltripet, a NASCAR egyik legmegosztóbb személyiségét arra, hogy ilyen aljas kívánságot fogalmazzon meg?
Nos, a Winston All-Star verseny 1989-es versenyének kockás zászlójához érve Waltrip fej-fej mellett haladt Rusty Wallace-szal. A 4. kanyar kijáratán Wallace nekiment Waltripnek, aki a fűben csúszott hátrafelé, miközben Wallace Pontiacja megnyerte a versenyt és a 250 000 dolláros díjat.
Waltrip csapata azzal akarta kifejezni dühét, hogy elzárta Wallace elől az utat a victory lane-re, de amikor Wallace egyik embere elhaladt Waltrip Tide Chevyjének egyik csapattagja mellett, minden a feje tetejére állt.
A két csapat zöld és narancssárga színű tengerben csapott össze, miközben ökölcsapások és lökdösődések zajlottak. A versenybírók végül lecsillapították a csapatokat, de az eredmény a történelem egyik leghíresebb All-Star pillanata lett.
5. Jeff Gordon vs. Jeff Burton (2010 AAA 500)
Jeff Gordon ritkán veszítette el a fejét, de amikor igen, akkor nagyon.
Miután Martin Truex Jr. a falnak ütközött, és sárga zászlót lengettek, Jeff Burton úgy döntött, hogy nemtetszésének hangot ad Gordonnal szemben azzal, hogy egy kicsit nekiment. Az ebből eredő „ütközés” azonban végül mindkét autó kiesését okozta.
Mindkét versenyző sértetlenül megúszta a balesetet, de Gordon úgy döntött, hogy szeretné feleleveníteni az incidenst régi cimborájával, Burtonnel. Ez alatt azt értette, hogy valójában Burton fejét akarta néhányszor az aszfaltba verni.
Gordon megragadta Burtont, de a versenybírók szétválasztották őket. Ezért Gordonnak be kellett érnie azzal, hogy üvöltözött riválisával.
Rövid és meglepő volt nézni, különösen egy olyan fickótól, mint Gordon.
4. Kevin Harvick vs. Greg Biffle
A 2000-es évek elején ez a két srác sokáig nem kedvelte egymást. A versenyek után heves vitákat folytattak, de semmi sem hagyott olyan nyomot, mint az a balhé, amibe a Channellock 250-es verseny végén keveredtek 2002-ben Bristolban.
Miután Biffle kevesebb mint 10 körrel a vége előtt kilökte Harvickot a versenyből, az RCR versenyzője úgy döntött, hogy megvárja a verseny végét, mielőtt bármit is tesz, mert tudatni akarta Biffle-lel, hogy frusztrált.
Miután Biffle kiszállt a Fordjából, megtudta, mennyire frusztrált Harvick, amikor ráugrott, és megráncigálta. Mindkét csapatból több tagra volt szükség, hogy Harvickot leszedjék Biffle-ről, és Harvick hatalmas vigyorral az arcán hagyta el a helyszínt.
Szegény Biffle nem tudott mit kezdeni Harvick pitbull mozdulataival.
3. Kyle Busch vs. Joey Logano (2017 Las Vegas Motor Speedway)
A verseny utolsó körében Kyle Busch és Joey Logano a harmadik helyért küzdött a későbbi győztes Martin Truex Jr. és Kyle Larson mögött. Busch és Logano azonban összeértek, aminek következtében Busch 18-as rajtszámú Toyotája kicsúszott a pályáról.
Ez az érintkezés azt eredményezte, hogy Busch dühösen odament Logano autójához, és megütötte őt, ami verekedést váltott ki a két pilóta és a Ford 22-es rajtszámú Ford boxcsapatának tagjai között, mielőtt a NASCAR-felügyelők feloszlatták azt.
Busch anti-drukkerei élvezhették az esetet, mivel bár ő ütött először, a 18-as autó versenyzője jött ki véresen az esetből.
2. Tony Stewart vs. Joey Logano (2013 Auto Club 400)
Tony Stewart pályafutása során mindig is agresszív, hirtelen felindulású versenyző volt, akinek volt néhány fizikai összecsapása más versenyzőkkel. Az azonban biztos, hogy a NASCAR-világ ekkor látta őt a legdühösebbnek.
Azonban, hogy elismerést kapjon, Joey Logano dicséretet érdemel, amiért nem hátrált meg a dühös legenda elől.
Stewart, aki feldühödött Logano blokkolásán a verseny végén,nekiment autójának boxutcában.
Logano már kiszállt és beszélt a csapatával, amikor azonban riválisa megérkezett a helyszínre, ő nem beszélgetni akart.
Stewart megragadta Loganót és megtámadta, mielőtt Logano lendületbe jött volna. Szerencsére a csapatok gyorsan szétválasztották a két versenyzőt.
Stewart később azt állította, hogy Loganónak „meg kellett tanulnia a leckét”, ezért érezte szükségét, hogy fizikailag bántalmazza Loganot.
1. Cale Yarborough vs. Donnie Allison/Bobby Allison (1979 Daytona 500)
Ez a verekedés minden NASCAR verekedésnek az alfája és omegája.
A NASCAR meghatározó pillanata, amelyet találóan „The Fight”-ként emlegetnek, nem is annyira csata, mint inkább dulakodás volt. Mégis, ez az esemény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NASCAR a figyelem középpontjába kerüljön.
Az 1979-es Daytona 500-as verseny utolsó körében Cale Yarborough és Donnie Allison összementek, miközben a győzelemért versenyeztek. Miközben Richard Petty elhappolta orruk alól a győzelmet, mindkét versenyző kiszállt az autójából, hogy megbeszéljék a balesetet.
Amikor azonban Bobby Allison, Donnie testvére megjelent, hogy felajánlja segítségét Donnie-nak, Yarborough megelégelte a történéseket, és nekiment Bobbynak. Bobby válaszul kiugrott az autójából, és Yarborough-ra ugrott.
Mindkét versenyző szeretettel gondol vissza a „verekedésre” későbbi éveiben – és mi is így vagyunk ezzel.
AJ Allmendinger újabb épített pályás győzelmet aratott a NASCAR Xfinity Serisben, miközben a Cup versenyzők power point bemutatót néztek.
Két hosszabbításra volt szükség, de a NASCAR Cup Seriesbe 2023-ban visszatérő AJ Allmendinger győzelmi sorozata a Charlotte Roval pályán a NASCAR Xfinity Series-ben továbbra is életben van. Sokáig úgy tűnt, hogy Ty Gibbs lesz a győztes, egészen addig, amíg egy baleset és egy sárga zászló hosszabbításba lökte a versenyt. Az újraindításkor Allmendinger keményen megtámadta Gibbset az 1-es kanyarban, és a 2-es kanyarban meg tudta előzni őt. Egy újabb sárga zászló azonban újabb esélyt adott a Toyota fiataljának. A következő újraindításnál Allmendinger riválisa előtt tudott maradni, és nyert.
75 perces prezentációt tartott a NASCAR a versenyzőknek szombaton, ahol adatokat mutattak nekik a hétközi töréstesztről. A NASCAR szerint eredményes teszten vannak túl, és ígéretet tettek a versenyzőknek, hogy a következő szezonra megoldást találnak néhány biztonsági aggályukra.
Két meg nem nevezett versenyző a NASCAR diavetítéssel egybekötött ülését a „Seinfeld” egyik epizódjához hasonlította. Erik Jones „a sérelmek kiszellőztetéseként” jellemezte, míg Brad Keselowski, az RFK Racing versenyzője és résztulajdonosa azt mondta, hogy „mindenkinek volt egy kis mondanivalója”.
Larson vs. Eliott, NASCAR mellett Indy 500?
Kyle Larson szombaton azt mondta, hogy engedélyt kapott a Hendrick Motorsporttól arra, hogy részt vegyen az Indy 500-on, amennyiben sikerül egyezséget kötni a versenyen való indulásáról egy csapattal – írja Jenna Fryer az Associated Press újságírója. Larson állítólag már beszélt az tulajdonos Rick Hendrickkel, valamint a csapat alelnökével, Jeff Gordonnal arról, hogy szeretne indulni az Indy 500-on, és mindketten pozitív választ adtak.
Ha már Larson: A hétszeres Cup Series bajnok, és volt Hendrick Motorsports versenyző Jimmie Johnson pénteken az amerikai Fox Sports televíziós csatornán volt meghívott vendég a NASCAR Race Hub nevezetű műsorban, ahol a 2021-es bajnok rivalizálását Chase Eliottal a saját, és Jeff Gordon csatájához hasonlította. „A hősöm volt az autóm tulajdonosa volt (Gordon), és egyben ő volt az, aki a legnagyobb riválisom volt a pályán” – mondta Johnson. „Nagy volt a csata, de mindig tiszteltük egymást, és ez Rick Hendrick befolyásának köszönhető. Szóval igen, lehetnek heves pillanatok, összeveszések, de nagy a tisztelet az egész csapatban, és ez az a ragasztó, ami igazán összetartja az egészet.”
Pénteken egy hosszú sajtókonferencián a csapatok képviselői bejelentették, hogy nem sikerült megállapodniuk a NASCAR-ral.
A NASCAR csapatok kijelentették, hogy a jövőben szükség van egy jobb gazdasági modellre, amely nagyobb hosszú távú és fenntarthatóbb működést tesz lehetővé a csapattulajdonosok számára.
„Eljutottunk arra a pontra, amikor a tulajdonosok rájöttek, hogy hacsak nem történik alapvető változás a modellben, hosszú távon nem lesznek fenntarthatóak a csapatok” – mondta Curtis Polk, a 23XI Racing egyik befektetője.
Polk új a NASCAR-ban, hiszen ez a második éve – ahogy a 23XI Racingnek is ez a második szezonja -, de abszolút nem új résztvevő a sportvilágban, hiszen részesedése van a Charlotte Hornets NBA csapatban, és régóta Michael Jordan pénzügyi tanácsadója.
Az alatt a rövid idő alatt, amióta Polk a 23XI Racingnél dolgozik, beleásta magát a sport pénzügyi oldalába, hogy megértse, milyen költségekkel jár egy versenyautó üzemeltetése.
Ezt saját munkáján és a garázsban dolgozókkal, például a szövetséges partner Joe Gibbs Racinggel folytatott beszélgetéseire alapozta, a kérdéseire pedig nem tudott választ adni a NASCAR.
„Alapvetően világossá vált számomra, hogy az érdekek teljesen félresiklottak, és ennek következtében a csapatok számára a gazdasági modell tényleg tönkrement” – mondta Polk.
Michael Jordan jobbkeze óriási változást hozhat a sportágba Fotó: Sean Gardner/23XI Racing via Getty Images/NASCAR Media
Új éra, teljes összefogás a NASCAR csapatok között
A csapatok összefogása a szezon elején kezdődött. Polk, Jeff Gordon, a Hendrick Motorsports alelnöke, Steve Newmark, az RFK Racing elnöke, és Dave Alpern, a Joe Gibbs Racing elnöke a 36 chartert birtokló 16 Cup Series-tulajdonos által lett kinevezve tárgyaló félnek.
Polk, Gordon, Newmark és Alpern is jelen volt, hogy beszéljen a médiával.
A bizottság júniusban konkrét hétpontos javaslatot nyújtott be a NASCAR vezetőségének, amely egészen egy héttel ezelőttig válasz nélkül maradt. A NASCAR javaslata nagyon messze állt a csapatokétól.
„Egy olyan javaslatot kaptunk, amely minimális bevételnövekedést tartalmazott, és a hangsúly a költségek drasztikus csökkentésén volt” – mondta Polk.
Alpern szerint nem jó út, hogy a csapatok folyamatosan költséget csökkentenek, mivel ebből adódóan tömegesen kell majd elbocsátaniuk az embereiket.
Gordon attól tart, hogy ha a csapatokat folyamatosan a költségek csökkentésére kényszerítik, az hatással lesz a pályán lévő termékre.
Jelenleg a NASCAR a tévés bevételek nagy részét nem osztja meg a csapatokkal. A jelenlegi tévés szerződés 2024-ben jár le, így az istállók már 2025-től nagy változásokat szeretnének látni a profit felosztásában.
A bizottság elismerte, hogy sok időbe és erőfeszítésbe fog telni, hogy megállapodás szülessen, éppen ezért kezdték el a tárgyalásokat már most.
Hogyan fogják fenntartani magukat a csapatok, ha már nem lesznek a szenvedélyes tulajdonosok? Fotó: Chris Graythen/Getty Images/NASCAR Media
A mérleg nyelve nem hazudik
Polk adatai szerint a NASCAR és a pályák jelenleg a bevételek 93%-át teszi zsebre, míg a charter tulajdonosok mindössze 7%-ot kapnak.
„A legtöbb csapat nagyon nehezen tud nullszaldós lenni” – mondta Polk. „Minden jól menedzselt csapatnak képesnek kellene lennie arra, hogy versenyezzen a bajnoki címért, és ésszerű nyereséget termeljen.”
A bizottság – a tulajdonosok nevében – egy olyan tisztességes megállapodásra törekszik, amelyben mindenki érdekei egyeznek.
Mindannyian aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a csapatok jövője, amikor az olyan, saját pénzüket sem sajnáló legendás tulajdonosok, mint Rick Hendrick, Jack Roush és Joe Gibbs már nem lesznek közöttünk.
Newmark elismerte, hogy az alakulatok szempontjából az egyik probléma a szponzorációtól való függés a működés finanszírozásában. Alpern szerint a versenycsapatok teljes munkaidős adománygyűjtőkké váltak a túlélés érdekében.
„Kifejeztük hajlandóságunkat arra, hogy költségplafonokat és egyéb intézkedéseket fogadjunk el, amíg ez egy olyan átfogó struktúra része, amely egy tisztességes modell, és biztosítja a stabilitást és a hosszú távú fennmaradást a csapatok számára” – mondta Newmark.
A NASCAR a következő nyilatkozattal reagált a bizottság sajtótájékoztatójára:
„A NASCAR elismeri a csapatok előtt jelenleg álló kihívásokat. A jövőre nézve az egyik legfontosabb cél a Charter-megállapodás meghosszabbítása, amely tovább növeli a bevételeket és segít csökkenteni a csapatok kiadásait. Közösen a cél egy erős, egészséges sportág, és ezt együtt fogjuk elérni.”
De vajon sikerülhet elérni együtt ezt? Láttunk már a történelemben több nagy szétválást is. Például az IndyCar (akkori nevén CART) már 1979-ben elszakadt akkor szankciós testületétől, a USAC-tól, majd 1995-ben a USAC mintájára az Indianapolis Motor Speedway tulajdonosa, Tony George megalapította az Indy Racing League-et, amivel egy második szakadás is létrejött.
Ezidő alatt az IndyCar népszerűsége durván megcsappant, és a mai napig nem állt helyre. Sőt az IndyCar poraiból épült a NASCAR mai napig kitartó lojális rajongóbázisa.
Újra megnyílt a Hendrick Motorsports múzeuma, ahol megtalálható Tom Cruise legendás, Days of Thunder-ös autója.
Az 1990-es kultuszfilmben, a Days of Thunderben (magyarul Mint a villám) Tom Cruise Cole Trickle szerepét játszotta, egy fiatal autóversenyzőt, aki a NASCAR-ban akar nevet szerezni magának.
Karrierje elején a 46-os számú Chevrolet Luminát vezeti, és ez az autó található meg a Hendrick Motorsports újonnan nyílt múzeumában. A karaktert egyébként a legendás Tim Richmondról mintázták, míg a neve a veterán versenyzőre, Dick Trickle-re utal.
A Cole Trickle, Rowdy Burns és Russ Wheeler által használt autókat a Hendrick Motorsports biztosította.
Annak érdekében, hogy hiteles versenyfelvételek készüljenek az autókról, ezeket három alkalommal valós versenyeken is elindították. 1989 végén Phoenixben, 1990-ben pedig Daytonában és Darlingtonban.
Cole (Trickle, Tom Cruise karaktere) első autóját a filmben a City Chevrolet szponzorálja. Ez egy valós autókereskedés az észak-karolinai Charlotte-ban, amely a Hendrick Motorsports tulajdonosának, Rick Hendrick-nek a tulajdonában áll.
És, hogy miként került Tom Cruise sisakja a Hendrick Motorsport múzeumába? Nos maga Tom Cruise ajándékozta azt Rick Hendricknek egy levéllel egyetemben.
„Rick, ezt a sisakot a hálám jeléül küldöm a sok segítségedért. Remélem örömöd leled majd benne. Köszönök mindent, Tom” – áll a Rick Hendrickben címzett levélben a levélben.
Természetesen nem csak ezért érdemes megnézni a videót, hiszen a NASCAR történetének leglegendásabb autói állnak a múzeumban, kezdve Jeff Gordon bajnoki gépeivel, Jimmie Johnson történelmi technikáin át néhány rommá tört, de érdemes emlékkel kiegészülve.
Természetesen a kiállításon megtalálható Chase Elliott 2020-as bajnoki autója is, mellyel megszerezte pályafutása első Cup Series címét.
Cole Trickle (Tom Cruise) autója 18:50-től látható
A Hendrick Motorsports – alelnökének köszönhetően – 2026-ig magához láncolta Kyle Larsont, a 2021-es NASCAR Cup Series bajnokát.
Kyle Larson és szponzora, a HendrickCars.com a 2026-os szezon végéig szóló szerződéshosszabbítást írt alá a Hendrick Motorsporttal.
A HendrickCars.com továbbra is 35 versenyen lesz elsődleges szponzora Larson 5-ös rajtszámú Chevrolet-jének. Emellett továbbra is támogatja Larsont, akinek a szerződése a 2023-as szezon után járt volna le, a NASCAR-on kívüli versenyein is.
„Amikor Kyle csatlakozott a csapatunkhoz, az elvárások az egekbe szöktek mind a szervezeten belülről, mind kívülről. Ha azt mondanánk, hogy túlteljesítette azokat, az még enyhe kifejezés lenne” – mondta Rick Hendrick.
„Kyle nem csak bajnok versenyzőként bizonyított, hanem a versenyautón kívül is bajnoki szinten teljesít. Büszkék vagyunk arra, hogy folytathatjuk a kapcsolatunkat, és hogy ilyen pozitív módon képviseli csapatunkat és márkáinkat. Nagyon fényes a jövő.”
Larson a 2021-es szezon előtt írt alá a Hendrick Motorsporttal. A csapatnál töltött első szezonjában Larson és a csapatfőnök Cliff Daniels 10 futamgyőzelmet szerzett és a NASCAR Cup Series bajnoki címet is bezsebelte.
„Nem tudom szavakba önteni, mennyit jelent ez a lehetőség” – mondta Larson. „A lehetőség, hogy a széria legjobb csapatánál és legjobb szponzorainál versenyezhessek, minden versenyző álma.”
„Elképesztő támogatást kapok mindenkitől. Bár eddig is nagyszerű dolgokat vittünk véghez, őszintén hiszem, hogy a legszebb évek még előttünk állnak.”
Kyle Larson gyerekkori hősével, a NASCAR Hírességek Csaronokának tagjával, és nem mellesleg a Hendrick Motorsports alelnökével, Jeff Gordonnal tárgyalt a szerződéséről.
„Hosszú folyamat volt. Aztán a végén leültünk Jeffel, és véglegesítettük a dolgokat” – mondta az 5-ös autó sofőrje. „Ő egy olyan ember, akire egész életemben felnéztem.”
„Eléggé király volt, hogy a gyerekkori hősömmel tárgyalhattam a szerződésemről.„
Rodney Sandstorm megtestesítője, Jordan Taylor is ott volt a Forma-1 első ízben megrendezett Miami Nagydíján.
Taylor az IMSA Sportkocsi bajnokságának első számú személyisége, de emellett egy bődületesen gyors versenyző is.
A 31 éves versenyző jelenleg a Corvette Racing csapatánál versenyzik, és karrierje során az összes nagy hosszútávú versenyen tudott már győzedelmeskedni – kiemelve a Le Mans-i 24 órást és Daytona-i 24 órást.
A humoros pilóta alteregója, Rodney Sandstorm óriási Jeff Gordon rajongó, aki a 90-es években ragadt személyiségével és stílusával is.
Nos Rodney hétvégén a Forma-1-es Miami Nagydíj paddockjában vendégeskedett, és érdemes végignézni, milyen kalandokat élt át.
„Az első Forma-1-es versenyemre készülök, és azt próbálom kitalálni, hogy milyen cuccot vegyek fel, amivel beleillek majd a környezetbe” – írta JT a hétvége előtt.
Rodney volt a soros, aki ezután a legendás Fernando Alonsoval fotózkódott (Taylor és Alonso egyébként 2019-ben közösen nyerte meg a Daytona-i 24 órás verseny)
