Jacques Villeneuve érdekes megfigyelést tett: szerinte Oscar Piastri akaratlanul is tompább lett, amíg Lando Norris hosszú ideig nem találta az összhangot az autójával.
Az ausztrál versenyző tavasszal állt a Forma–1-es tabella élére, és egészen a legutóbbi futamig ott is maradt, ám az ősz eleje óta tartó lejtmenetét látva ez benne volt a pakliban, hiszen már zsinórban négy nagydíjon maradt le a dobogóról, miközben Lando Norris a korábbi nehézségein felülkerekedve már komfortosan érzi magát vezetés közben.
A bajnokság hajráját és az utolsó négy állomást a brit várja az 1. helyről, nyilván kapóra jön neki, hogy a legfontosabb időszakban kerül csúcsformába. 1997 világbajnoka, Jacques Villeneuve a Sky Sports adásában szakértőként a formaidőzítés jelentőségére hívta fel a figyelmet, illetve kitért arra, szerinte mi játszódhat(ott) le Piastri fejében, ami ide vezetett.
„Minden sportágban megfigyelhető, hogy vannak csapatok, amelyek átlagosan teljesítenek a szezonban, de ahogy közelednek a döntőhöz, a rájátszáshoz, a legjobbá válnak, pedig előtte átlagosak voltak – mondta. – Amelyik csapat meg megnyert minden meccset addig, összeomlik. Gyakori az ilyen.”
„Lando nem volt kiemelkedően fantasztikus az idény elején, nem teljesített úgy, mint az előző év végén, és ezt Piastri előrelépésével magyaráztuk, aki nemcsak utolérte Landót tempóban, hanem meg is előzte. De vajon tényleg ő lépett előre, vagy Lando egyszerűen csak nem kapta el a ritmust? Mondta, hogy nem érzi magát kényelmesen az autóban. Talán kicsit önelégültté tette Piastrit, hogy nem kell csatáznia a csapattársával a határokat feszegetve, kipréselve az utolsó tizedmásodpercet is.”
„Aztán Lando előre lépett, gyorsabb és jobb lett, mint a szezon korábbi részében, Piastri pedig nem, ő már elérte a határait. Ilyenkor, amikor szükség lenne két tizedmásodpercre, hirtelen olyan problémákat fedez fel, ami előtte nem létezett, mert amíg a határon belül vezetett, tökéletes volt az autó, könnyen vezette, kímélte a gumikat.”
„Tudatosult benne, hogy a csapattársa javult, és ahogy ő is erre törekszik, hirtelen semmi sem működik. Ez beférkőzik a fejébe, és egyre lassabb lesz, nem létező beállításokat próbál keresni, kételkedni kezd a saját vezetési stílusában. Észreveszi az adatokon, hogy az egyik kanyarban gyorsabb a csapattársa egy tizeddel, ezért másképp kell vezetnie, és itt siklik minden félre. Emlékeznie kellene, hogy amit korábban csinált, az jó, csak kicsit javulnia kell.”
Villeneuve fénykora az első két F1-es szezonjában volt, ekkor harcolt a vb-címért. 1996-ban újoncként alulmaradt Damon Hill-lel szemben, de 1997-ben nem a williamses csapattársa, hanem Michael Schumacher volt a nagy vetélytársa.
A McLaren eddig egyenlően kezelte Lando Norrist és Oscar Piastrit, de a korábbi világbajnok szerint Max Verstappen feltámadása miatt nem biztos, hogy ez sokáig tartható lesz.
A McLaren hozzáállása olykor már túl erőltetettnek látszik, a Monzában a Piastrit Norris elengedésére felszólító utasítás miatt például sokat kellett magyarázkodniuk. A nyár végéig úgy nézett ki, nyugodtan folytathatják a csapatot évtizedek óta jellemző egyenlősdit, de az előző két futamot (némileg váratlanul) behúzta Max Verstappen. Ugyan vannak kérdőjelek, hogy más típusú pályákon is kitart-e a Red Bull javulása, de a holland 44 pontos távolságra visszazárkózott az összetettben a 2. helyet elfoglaló Norrisra, míg Piastrihoz képest további 25 pont (69) a lemaradása.
A szezon végjátékát tehát izgalmassá és háromesélyessé teheti, ezért az 1997-es világbajnok Jacques Villeneuve úgy látja, a wokingiak nem habozhatnak sokáig, és szakítaniuk kell az elveikkel, ha így alakul.
„A Red Bull fordított, és teher alatt nagyszerű teljesítményt nyújt. Valódi harcosok – mondta egy fogadási oldalnak adott interjúban. – Maxot visszahozta a vb-címért vívott küzdelembe a győzelem Azerbajdzsánban, és ő nem az a fajta, aki megroppan a nyomástól. Verstappen a McLaren mindkét pilótáját nyomás alá helyezi.”
„Norris számára nehéz, hogy ha Verstappen tovább közelít hozzá, a csapatnak el kezdeni Piastrit előnyben részesíteni, neki kell az első számú versenyzőnek lennie, elvégre két csapat bajnoki küzdelméről beszélünk.”
Egyelőre sem a Ferrari, sem Lewis Hamilton nem tűnik ütőképesnek Hollandiában, ami persze még változhat a hétvége további részében. Jacques Villeneuve szerint azonban sokkal nagyobb problémák vannak a háttérben.
Az 1997-es világbajnok a Sky Sports adásában fejtette ki még a két szabadedzés között, hogy a Ferrari és Hamilton kapcsolata nem működik, mert nincs meg a kémia.
„Nem azt kapják, amiért szerződtették, úgyhogy mindkét fél részéről lesz némi frusztráltság. Mind a csapat, mind Lewis részéről, mert ő meg nem kapja meg az autót, amit akart. Nem érzi úgy, hogy a csapat mögötte áll, a csapat pedig nem érzi úgy, hogy Lewis velük van. Nem áll össze egésszé, és ezt hallani is, amikor [Hamilton] a versenymérnökével kommunikál a futamok alatt. Egyáltalán nincs meg a kémia, olyan, mintha másik bolygón lennének. Nem kommunikálnak egymással.”
A kanadai szerint azonban nem csak Hamilton oldalán áll fenn ez a probléma, hanem az egész csapatban.
„Ez érvényes Leclerc-re és az ő mérnökére is. Valami igazán furcsa történik azzal a csapattal, ami nem a megfelelő irányba mutat. És amikor nyilatkozni hallod Lewis-t, nem tűnik izgatottnak. Nem úgy néz ki, mint aki elhiszi, amit mond. Olyan, mintha nem akarna munkába menni. Nagyon-nagyon furcsa. Most jön 2026, tudja, hogy az egy új szezon, ennek az évnek annyi, úgyhogy már 2026-ra koncentrál, de ehhez biztosra kell menned, hogy a következő a te autód lesz, ez meg a te csapatod.”
„Ha nincs meg a kémia, mi értelme az egésznek? A kémia még egy nehéz szezonban is meg tud lenni. Ilyenkor építed igazán a csapatot, amikor kemény a helyzet. Amikor könnyű, nem kell kémiát kialakítanod. De úgy tűnik, hogy nincs meg a kémia a csapatban, nemcsak Lewis és a mérnöke között, hanem az egész csapatban. Leclerc és a mérnöke között sem, és valószínűleg a mérnökök között sem. Nincs kémia, nem tudják mozgásba hozni a labdát.”
„Ez azt jelenti, hogy nem érsz el előrelépést, ők pedig nem érnek el. Az egyik legnagyobb csapatról beszélünk, van két nagyszerű versenyzőjük, úgyhogy miért nem fejlődnek? Minden eszköz a rendelkezésükre áll, minden, amire szükségük van, úgyhogy innentől az embereken múlik, és azon a tényen, hogy egyáltalán nincs meg a kémia.”
A futamot csak pályafutása első két szezonjában nyerő, a mezőny legjobb autójában debütáló, majd a BAR-nál a csapatépítésbe csúnyán belebukó Villeneuve szerint tehát a Ferrarinál minden úgy rossz, ahogy van.
Az 1999-es Belga Nagydíj nem került be az F1 klasszikus versenyei közé, de a napra pontosan 26 évvel ezelőtt rendezett időmérő edzése a mai napig sokakban élénken élhet.
Napra pontosan 26 éve annak, hogy Jacques Villeneuve és Ricardo Zonta 6 millió dolláros kárt okozott az 1999-es Belga Nagydíj időmérő edzésén az újonc BAR-istállónak azzal, hogy mindketten rommá törték az autót az Eau Rouge-ban.
A legendás kanyar akkoriban még nehéznek számított (nem lehetett könnyedén bevenni padlógázzal a mezőny legrosszabb autójával is), így valódi kihívást jelentett igazán tempósan átmenni rajta. Ráadásul a BAR már a hétvége kezdetekor gondba került, mert hiba csúszott a Belga Nagydíjra szánt lengőkarok gyártásába, aminek következtében Villeneuve autójáról pénteken menet közben leszakadt a felfüggesztés. A szerelők ezután éjszakába nyúlóan dolgoztak, hogy mindhárom autót (akkoriban még tartalék is volt) felkészítsék szombatra, hogy aztán végignézzék, ahogy a két pilóta gyakorlatilag megesemmisíti azokat.
Villeneuve és Zonta a közhiedelemmel ellentétben egyébként nem fogadott egymással, így nem ez okozta a bukásukat, aminek következménye az lett, hogy a verseny után egy kisbusznyi szerelő közel került ahhoz, hogy az autópályán lelje halálát.
Hogy miért, arról testvéroldalunkon alábbi cikkünkben írtunk bővebben az eset egyik korábbi évfordulóján, egyúttal jártuk körül a spái hétvége történéseit a BAR szemszögéből:
Hét korábbi F1-es világbajnok ült össze egy hiánypótló beszélgetésre egy asztal körül. Különböző korszakok meghatározó versenyzői mesélték el, szerintük melyek voltak az F1 történetének sorsfordító változásai.
A videót, amelyben Mika Häkkinen, Nigel Mansell, Alain Prost, Jackie Stewart, Mario Andretti, Emerson Fittipaldi és Jacques Villeneuve beszélget, pár nappal előre már beharangozta közösségi oldalain a Forma–1, ami még Kimi Räikkönenből is reakciót váltott ki.
A világbajnokokat júliusban, a Goodwoodi Sebességfesztivál ideje alatt sikerült egy csoportba gyűjteni, hogy feltegyenek nekik néhány, az F1-es karrierjükkel kapcsolatos kérdést. Ők heten a sport történetének jelentős hányadát lefedték, hiszen Stewart még 1965-ben debütált, Villeneuve pedig 2006-ig volt a mezőny tagja, s mindannyian megéltek nagy átalakulásokat.
A legizgalmasabb vitaindító kérdésre, mind kissé más aspektusból fogalmazták meg a válaszukat – bár a biztonság javulásának témája mindannyiuknál előkerült, érdekes megfigyelni, saját szemszögükből hogyan élték meg az F1 fejlődését.
Mely emberek, autók és események formálták át leginkább a Forma–1-et a sport 75 éves történelme során?
Villeneuve: Számomra ezt a változást [Ayrton] Senna jelentette. Beszélhetünk a Senna előtti és a Senna utáni korszakról. A sport a régi időkben nagyon veszélyes volt, és számos lépés történt a biztonság javítása érdekében, de Senna halála teljesen megváltoztatta, hogy hogyan tekintünk erre. A sport akkor ismerte fel, hogy most már tényleg tennünk kell valamit, részben azért is, mert már a közönségben is máshogy csapódott ez le. A múltban hősiesnek számított, hogy a versenyzők az életüket kockáztatják, de a 90-es évek közepétől hirtelen már egyáltalán nem tűnt annak.
Andretti: A szívóhatás felfedezése. Véleményem szerint ez forradalmasította az autósportot. Akkoriban még nem voltak korlátozások a szabályokban, a végletekig lehetett vele kísérletezni. És láthatjuk, hogy a szívóhatás máig meghatározó tényező szerte az autósportban.
Mansell: Három dolgot mondanék. Az egyik a versenyzői sztrájk Dél-Afrikában [1982-ben, itt írtunk róla részletesen] Apád [mondja Villenuve-nek, Gilles-re utalva] gondoskodott rólunk, fiatal versenyzőkről, és mind sztrájkba fogtunk a versenyzés helyett! A másik pillanatnak azt mondanám, amikor Bernie [Ecclestone] átvette a Forma–1 irányítását és ő lett az uralkodó. A harmadik pedig az a sorsfordító 1994-es hétvége Imolában, ahol két nagyszerű versenyzőt, Roland Ratzenbergert és Ayrton Sennát is elveszítettük.
Häkkinen: Mindannyian kipróbáltuk már a régi korok versenyautóit, és amikor beleülünk azokba az ősrégi gépekbe az 50-es évekből, ahhoz tényleg tökökre van szükség. Az én koromban, a 90-es években és a 2000-es évek elején viszont az egész fantasztikus volt, tényleg biztonságban éreztük magunkat az autóban és hihetetlen kockázatokat vállalhattunk.
Stewart: Pedig te meghaltál. Meghaltál az autódban, és Dr. Sid Watkins indított újra [itt Häkkinen 1995-ös adelaide-i balesetére utal, ami után újra kellett éleszteni]. Ez volt egy új korszak kezdete. Korábban, a mi időnkben nem volt Sid Watkins. Nélküle ma nem lennél itt. Fantasztikus, hogy hova jutott el a sport mostanra.
Fittipaldi: Amikor megérkeztem a Forma–1-be, akkoriban történt, hogy Jackie Stewart és Jo Bonnier megalapították a versenyzők érdekvédelmi szervezetét (GPDA). Jackie és a többiek rengeteget dolgoztak azért, hogy javítsák a sport biztonságát, és elképesztő, hogy ma mennyivel biztonságosabb a sport, mint korábban. Még emlékszem, hogy a 60-es évek végén és a 70-es évek elején azt mondtuk, hét az egyhez az esélye annak, hogy valaki túléli a szezont. Egy 21 fős mezőnyből hárman már nem voltak ott az év végére.
Andretti: Soha nem volt még a versenyzőknek olyan jó esélyük arra, hogy a saját feltételeik szerint vonuljanak vissza, mint amilyen ma van. Ahogy a sport egyre inkább elüzletiesedett, fenntarthatatlanok lettek volna a régi viszonyok. Hiszen a szponzorok nem azért fizetnek sok millió dollárt a csapatoknak, hogy temetésekre járjanak. Ők ünnepelni akarnak. Sohasem lesz a sport 100%-osan biztonságos, és ez továbbra is hozzáad a vonzerejéhez, de hatalmas siker, hogy mára a lehető legbiztonságosabbá vált.
Prost: De ez az egész egy nagyon lassú folyamat volt, amit 1980 óta végigkövethettem. 1982-ben történt Riccardo Paletti balesete Kanadában, azt követően kezdett el dolgozni a sport a törésteszteken. 1986-ban Elio [de Angelis] szenvedett halálos balesetet egy Paul Ricard-i teszten, amin én is jelen voltam. Nem voltak se sportbírók, se mentőautók, semmi, de ezt követően ez is elkezdett megváltozni. Aztán jött Philippe Streiff balesete Brazíliában [egy 1989-es jacarepaguai teszten, aminek nyomán kerekesszékbe került], ennek nyomán jelentek meg a pályakórházak. Aztán amikor a nagy autógyártók megérkeztek, több pénz is áramlott a sportba, ők pedig már nem akarták vállalni a balesetekkel járó felelősséget. A privát csapatok idejében ez azért még máshogy működött.
Jacques Villeneuve érdekes véleményt fogalmazott meg Oscar Piastriról, ami ha bebizonyosodna, az elég sok vitát fog generálni.
A harmadik F1-es szezonjában Piastri a világbajnoki diadalt tűzte ki célnak, és érezhetően nem a levegőbe beszélt, hiszen már négy nagydíjon nyert és vezeti a tabellát. Akik Max Verstappen helyett új arcot szeretnének látni a sportág trónján, bizonyára örömmel figyelik a McLaren pilótájának teljesítményét, és a Forma–1 1997-es világbajnoka, Jacques Villeneuve arra célzogatott, hogy az FIA felügyelői testülete akaratlanul is ebbe a körbe tartozhat.
„Imádják Piastrit, ő most az aranyifjú. Ha galiba történik, nem adnak neki olyan könnyen büntetést, mint például Max Verstappennek. Ez is nagy segítség neki a bajnokságban” – mondta a Vision4Sport nevű fogadóirodának.
„Lewis Hamilton és Nico Rosberg bajnoki küzdelmére emlékeztet a helyzet. Ugyanazért a manőverért Nico büntetést kapott, Lewis meg nem. Az emberi természet velejárója az enyhe elfogultság, és Piastri ennek a jó oldalán helyezkedik el.”
Hogy van-e bármi alapja az elfogultságra vonatkozó gyanújának, azt egyelőre nem lehet alátámasztani, mert Piastri még nem okozott vitatott szituációba idén a saját manőveréből kifolyólag – a szaúdi rajtnál Verstappent kicsit kifelé szorította, de egyáltalán nem hajmeresztően, és pont a holland kapott büntetést amiatt, hogy a pályát levágva szerezte meg az 1. helyet, hiába reklamált leszorítást. Az kétségtelen, hogy a változatosság gyönyörködtet, de az F1 vezetése nyilván nem kockáztatná meg, hogy ilyen módszerekkel belenyúljon a csata alakulásába.
Villeneuve szerint ugyanakkor a legerősebb autót hadrendbe állító McLarennél sem Piastri a legfőbb favorit a végső diadalra. „Azt gondolom, még mindig Lando Norrisnál van némi előny a bajnoki küzdelemben, ha összeszedi magát mentálisan. A következő két-három futam árulkodó lesz ebből a szempontból. Oscar Piastri már Lando szintjén áll, nem fog gyengülni” – mondta.
„Úgy néz ki, rá nem hat a nyomás, és kiváló mentora van Mark Webber személyében. Oscar támaszkodhat rá. Nem mondom, hogy olyan neki, mintha az apja lenne, de jó harmónia van közöttük, és ez óriási segítség.”
Noha az F1-es mezőny nem versenyzett az elmúlt hétvégén, F1-es autók így is pályára léptek. Többek között Fernando Alonso első világbajnok Renault-ja is, majd fogta magát és elfüstölt.
Az idén már hetedik alkalommal rendezték meg a KENNOL Grand Prix de France Historique elnevezésű történelmi autóversenyt a Paul Ricard versenypályán. A számos korábbi F1-es autót is felvonultató rendezvénynek pedig az idén volt egy sztárvendége is Fernando Alonso 2005-ös világbajnok Renault R25-öse személyében, amely abból az alkalomból bemutatózott a Francia Nagydíjnak legutóbb 2021-ben otthont adó aszfaltcsíkon, hogy az idén lesz 20 éve a franciák 2005-ös konstruktőri és egyéni vb-győzelmének.
Csakhogy a bemutató nem a tervek szerint alakult, az R25-ösben dohogó V10-es Renault-motor ugyanis a pálya leghosszabb egyenesében az egyik körben egyszer csak gondolt egyet, és kilehelte a lelkét.
Az R25-öst egyébként a Renault egykori F1-es tesztpilótája, a 2006-ban a Super Agurival hét futamon versenyzőként is induló Franck Montagny vezette, aki manapság a Canal+ szakértőjeként szokott feltűnni a paddockban, és akinek 2015-ben azzal ért véget a profi autóversenyzői karrierje, hogy megbukott az FIA dogtesztjén, miután kokaint találtak a szervezetében és két évre eltiltották.
De nemcsak a sebessége alapján sokkal komolyabb karrierre predesztinált francia, hanem igazi világsztárok is részt vettek az eseményen, így ott volt például a négyszeres világbajnok Alain Prost, az 1997-es világbajnok Jacques Villeneuve, illetve Jean Alesi, David Coulthard, Mark Webber, René Arnoux és Charles Leclerc is, sőt, még Frédéric Vasseur, a Ferrari csapatfőnöke, illetve Zak Brown, a McLaren vezérigazgatója is tiszteletét tette, utóbbi ráadásul autóba is ült.
Jacques Villeneuve apja, Gilles egykori Ferrarijában:
WATCH: Jacques Villeneuve behind the wheel of Gilles’ iconic Ferrari at the 2025 Grand Prix de France Historique. 🇫🇷#F1 | #Ferraripic.twitter.com/1ZEgkJzyOt
— Jacques Villeneuve News (@VilleneuveNews) April 27, 2025
Alesi megautóztatta Leclerc-t egy 1967-es Ferrari 330 P4-ben, amelyből mindössze négy darab készült:
Disfrute Profesor 👏 👏 👏 Alain Prost en Paul Ricard, a bordo del McLaren MP4/3, temporada 1987, diseñado por Steve Nichols, con motor TAG Porsche de 6 cilindros en V y 1.499 cc. En sus tiempos entregaba 850 HP a 12.000 RPM. pic.twitter.com/qMEtR5rE22
Jacques Villeneuve 28 évvel később a valóságot kissé elferdítve emlékezett vissza a vb-címet hozó 1997-es szezon utolsó versenyén történtek miatt a feledés homályába veszett az évi Japán Nagydíjra, egyúttal utalt rá, nem tiszta eszközökkel szúrtak ki vele.
Jacques Villeneuve sokakban az 1997-es szezon pozitív hőse, az a versenyző, aki Michael Schumacher „égbekiáltó csalása” ellenére mindössze második F1-es idényében felért a csúcsra és világbajnok lett. A 28 évvel ezelőtti hajrá azonban korántsem ennyire fekete és fehér, és a kanadainak is bőven volt a rovásán amiatt, amit az idény utolsó előtti futamán tett, amikor tulajdonképpen versenyen kívüli résztvevőként semmi más nem foglalkoztatta, csak az, hogy sportszerűtlen eszközökkel kitoljon a némettel.
Persze, mondhatnánk, hogy ami volt, elmúlt, Schumacher ennek ellenére megnyerte a szuzukai futamot, majd a jerezi finálén kilökte a riválisát, aki azonban továbbment és világbajnok lett, azaz végül is igazságos eredmény született. Csakhogy Villeneuve 28 évvel az események után valamiért úgy próbálta meg tálalni a 97-es szezon utolsó előtti versenyén történteket, mintha ő lett volna az áldozat.
„Az előző versenyen, Japánban kezdődött. 9 ponttal vezettem [az összetettben], akkoriban pedig 10 pont járt egy győzelemért. Szinte a miénk volt a bajnoki cím. De péntek reggel, az első kivezető körömön, a hosszú hátsó egyenesben volt egy autó, amelyik megállt a pálya szélén. Sárga zászlót lengettek. Az autó megállt, rendben, mi pedig mentünk tovább. Aztán a felügyelők úgy döntöttek, hogy kizárnak az egész hétvégéről. Ez egy kissé keménynek tűnt. Soha nem kaptam ilyen büntetést, és azóta sem volt ilyen. A Williamsnél mindannyian úgy éreztük, hogy manipuláció történt” – nyilatkozta a Motorsport.com-nak a kanadai.
Jacques Villeneuve 1997-ben, Szuzukában / Fotó: LAT Photographic/Williams F1
Attól eltekintve, hogy tárgyi tévedések is vannak Villeneuve szavaiban (szombaton történt az eset és nem kivezető körön, hanem gyorskörön, amely ráadásul addigi legjobb időeredményét hozta), a legnagyobb ferdítés az, hogy a Williams egykori pilótája úgy állította be az eseményeket, mintha pusztán a sárga zászló figyelmen kívül hagyásáért kizárták volna a Japán Nagydíjról, ami nyilván hatalmas túlkapásnak tűnhet. Villeneuve ráadásul ezt úgy tálalta, hogy az FIA direkt ki akart szúrni vele.
Valójában azonban ez csak részigazság, hiszen bár valóban a Jos Verstappen félreállt Tyrellje miatt érvényben levő sárga jelzés (ami egyébként dupla sárga volt) figyelmen kívül hagyása vezetett Villeneuve büntetéséhez, nem önmagában emiatt zárták ki, hanem azért, mert sorozatos visszaesőnek számított (ez volt a negyedik ilyen vétsége), és Monzában már egyversenyes eltiltást adtak neki, nyolc futamra felfüggesztve. Azaz még egy kihágás, és ténylegesen eltiltják, ahogyan azt Japánban meg is tették.
Persze azon lehet vitatkozni, hogy kell-e ekkora szigort alkalmazni, de mai fejjel, a virtuális biztonsági autó korában aligha tűnik ördögtől valónak, hogy az FIA próbálta szigorítások bevezetésével rávenni a pilótákat a sárga zászlók tiszteletben tartására. Az ominózus esetnél Villeneuve-ön kívül ráadásul még öt másik pilóta sem lassított eléggé a Spoon-kanyar utáni egyenesben. Ők Johnny Herbert, Rubens Barrichello, Ukyo Katayama, Heinz-Harald Frentzen és igen, a nagy vb-rivális, Michael Schumacher voltak, azaz a Ferrari sztárja is ugyanabba a hibába esett, mint a kanadai.
És nemcsak Villeneuve-öt szankcionálták, hiszen Herbert, Barrichello, Katyama és Schumacher egyaránt a szezon végéig felfüggesztett egyfutamos eltiltást kaptak, míg a korábban már hasonló vétségen ért Frentzent öt versenyre meszelték el, szintén felfüggesztve.
És azon sem lehetett vitatkozni, hogy Villeneuve tényleg nem emelte el a gázt, hiszen a telemetria megmutatta, hogy padlógázzal száguldott el Verstappen autója mellett, később pedig még be is ismerte, hogy így tett, sőt, eszébe is jutott, hogy lassítson, de aztán úgy volt vele (igen, egy szabadedzésen, és igen, felfüggesztett eltiltás hatálya alatt), hogy végülis minek. „Azt gondoltam, hogy »ez egy egyenes«, és végül nem lassítottam, amivel lábon lőttem saját magamat. Egy másodpercre átfutott az agyamon [hogy lassítok]. Még azután is gondoltam rá, hogy a fékre lépek, hogy elhaladtam az autó mellett, mert a szektoridőkön meglátszott volna [hogy lassítottam], a felügyelők pedig ezt nézik. De aztán úgy voltam vele, hogy »Nem, nem akarok ilyen buta játékokat űzni.« Úgyhogy nem lassítottam, de ezután fogok.”
Így is elindult
A szabályok lehetőséget adtak a fellebbezésre, amivel a Williams élt, hogy Villeneuve elindulhasson a másnapi versenyen, de közben mindenki számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy képtelenség lesz megmásítani az ítéletet, hiszen feketén-fehéren látszik az adatokon, hogy a kanadai nem vette el a lábát a gázról. Mivel nem volt idő megtartani a meghallgatást a futam előtt, az FIA lehetőséget adott a Williamsnek az indulásra, a csapat pedig tulajdonképpen mozgó akadályt csinált az első számú pilótájából, aki – mint azt most elmondta –, az őt ért igazságtalanságot megtorolandó állt rajthoz.
„Úgy döntöttünk, hogy versenyzünk, hogy fellebbezhessünk – mondta Villeneuve a Motorsportnak adott interjúban megint csak tévesen, hiszen a Williams már a futam előtt fellebbezett, enélkül ugyanis nem is indulhatott volna el a futamon. – A cél az volt, hogy lassan vezessek és valaki megelőzze Michael [Schumachert], hogy ne nyerje meg a versenyt. De az összes többi pilóta félt belemenni a játékba, úgyhogy mindenki lassan vezetett.”
Az 1997-es Japán Nagydíj rajtja / Fotó: LAT Photographic/Williams F1
A futamon ugyanis az történt, hogy a pole-ból rajtoló Villeneuve az első perctől kezdve körönként 4-5 másodperccel haladt lassabban, és lénysgében egy versenyen kívüli részvevőként azon volt, hogy hátráltassa Schumachert. Persze, azt senki nem várta el tőle, hogy félreálljon, és engedje versenyezni azokat, akik pontokat szerezhetnek, arra viszont talán sokan nem számítottak a Schumachert megkérdőjelezhető húzásai miatt teljes pályafutása alatt rendszerese kritizáló kanadaitól, hogy már a rajt utáni métereken elkezd játszadozni.
A rajtnál nagyon agresszívan bevágott a Ferrari elé, majd miután megtartotta a vezetést, fél kör sem telt bele, hogy elkezdje látványosan feltartani a teljes mezőnyt, hátha valakinek, vagy valakiknek sikerül megelőznie a második helyen álló Schumachert. Erre az esélyt növelte, hogy a harmadik helyről induló Eddie Irvine visszaesett a negyedik pozícióba, így nem tudta védeni csapattársát a harmadik helyre felkapaszkodó Mika Häkkinentől.
A Ferrarinál azonban előre felkészültek az efféle sportszerűtlen taktikára, így Schumacher Häkkinen előtt haladva beleemelt a gázba az S-kanyarok egyikében, Irvine pedig a külső íven a McLarent és saját csapattársát is körbeautózta, és Villeneuve nyomába eredt. A versenyben vezető kanadainak nem állt érdekében hadakozni az írrel, aki a 3. körben kívülről bevetődött mellé a célegyenes előtti sikánban, majd faképnél hagyta őt, Villeneuve pedig tovább folytatta Schumacher feltartását, hátha Häkkinen végül sikerrel jár és megelőzi a németet.
Az egy évvel korábban még maga is versenyző, ezt a Japán Nagydíjat viszont már a legendás Murray Walker oldalán szakkommentátorként közvetítő Martin Brundle meg volt győződve róla, hogy Irvine Ferrarijában nagyon kevés az üzemanyag, azt viszont ez a teória sem magyarázta, hogy miként verhetett Villeneuve-re egyetlen kör alatt 5 (!) másodpercet. A 6. körre Irvine már 12 másodperccel járt a kanadai előtt, miközben az utolsó helyen autózó Katajama is ugyanennyire volt a Williamstől, ami jól mutatja, milyen nevetséges tempóban poroszkált a vb-éllovas…
Villeneuve ekkor döntött úgy, hogy elég volt a feltartósdiból, és odalépett a gázra, viszont miután a Benetton és a McLaren is kihívta pilótáit kerékcserére és tankolásra, kezdett kifogyni a lehetőségekből Schumacher sakkban tartására, és amikor a Ferrari a 18. körben kihívta a németet, eldőlt a kettejük csatája. Villeneuve azonban még elkövetett egy utolsó, sportszerűtlen megmozdulást, és a bokszból kifelé brutálisan bevágott Schumacher elé (akkoriban még nem volt fehér vonal, amit nem lehetett átlépni).
Itt még Schumacher előtt / Fotó: LAT Photographic/Williams F1
„Nem vagyok biztos benne, hogy korrekt húzás volt így átvágni az úton és leszorítani valakit. Képes voltam reagálni és belülről elmenni mellette, de ez nagyon veszélyes is lehetett volna” – nyilatkozta a futam után Schumacher, akit az előzés után Irvine természetesen bevárt és elengedett, hogy aztán ő tarthassa fel Villeneuve-öt. Ezzel az ír végül elbukta a második helyet, és a másik Williamsben ülő Frentzen lett a második, bebiztosítva a konstruktőri címet a csapatának.
Villeneuve végül csak az ötödik helyen jött be, miután a második kiállásánál – amit a csapat előbbre hozott, hogy kiszedjék őt Irvine mögül – nem ment fel elsőre a tankolócső, aminek köszönhetően időt veszített.
A Williams terve tehát nem jár sikerrel, később ráadásul a fellebbezést is visszavonták attól tartva, nehogy még egy futamtól elmeszeljék őket.
Váratlan viszontagságokkal szembesült Jacques Villeneuve az Ausztrál Nagydíjra történő utazásának elején, amit szerencsénkre részletesen dokumentált közösségi oldalán. Elvégre ráért, amíg egy milánói WC-ben várakozott a soha meg nem érkező felmentőseregre.
Különös fotóval indította a napot az 1997-es F1-es világbajnok, ugyanis Milánó Malpensa repülőteréről jelentkezett be, egész pontosan annak egyik mellékhelyiségéből, az alábbi szöveggel.
„20 perce be vagyok szorulva a mellékhelyiségbe, és a biztonságiak képtelenek kiszedni innen engem. A WC 30 másodpercenként automatikusan öblít. Remekül érzem magam. Lenyűgöző.”
A Malpensa Európa egyik legismertebb repülőtere, bár tavaly csak a 22. legforgalmasabb volt a kontinensen, de ennek oka, hogy Milánót két különböző reptér is kiszolgálja. Magyarországról is gyorsan és olcsón elérhető.
Villeneuve azonban hiába várt, nem érkezett a segítség, így saját kezébe kellett vennie a dolgokat, s kisvártatva drámai fejleményekről érkezett a következő bejegyzése.
„30 perc elteltével kijutottam. Ki kellett rúgnom az ajtót, ekkor pedig a fejemre esett egy darab a mennyezetről. Irány Ausztrália! Az utazás élvezetes.”
Az 53 éves kanadai 2006-ban távozott végleg az F1-es mezőnyből, versenyzői karrierjét viszont azóta sem zárta le, időnként vendégszerepel különféle sorozatokban, vagy vág bele új projektekbe is, bár a Formula E-ben és 2023-ban a WEC-ben sem tudott megragadni. 2021-ben viszont még versenyeket is nyert az európai NASCAR-sorozatban.
Az F1-es paddocknak és közösségnek televíziós szakértőként továbbra is rendszeres arca, ilyen funkciójában utazik most is a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj hétvégéjére.
Jacques Villeneuve, a Forma–1-es Williams istálló legutóbbi világbajnoka 27 évvel távozása után ismét szerepet vállalt a grove-i istállónál.
Az 1980 és 1997 között 16 Forma–1-es világbajnoki címet (9 konstruktőri, 6 egyéni) nyerő Williams hosszú évek óta csak árnyéka annak a csapatnak, amely egykor volt, James Vowles csapatfőnöki kinevezése után azonban legalább megkezdte a felzárkózást, hogy előbb-utóbb ismét az élmezőny tagja legyen. Eközben a Mercedestől érkező szakember már számos alkalommal tanúbizonyságát adta annak, hogy mennyire fontos neki a Williams történelme, amelynek része a csapatban 1996-tól 1998-ig versenyző, azzal 11 futamot és egy világbajnoki címet nyerő Jacques Villeneuve.
A Williams-t az 1998-as szezon után elhagyó kanadai az idén visszatér, hogy a gárdához annak szintén egykori pilótájaként 2019-ben újra csatlakozó Jenson Buttonhoz hasonlóan nagykövet legyen. Rajtuk kívül még a háromszoros W Series-bajnok és Indy NXT-futamgyőztes Jamie Chadwick fogja betölteni ezt a pozíciót amellett, hogy a továbbra is a Williams versenyzői akadémiájának tanácsadója lesz.
„A Williams jelentős szerepet töltött be az életemben, tele vagyok kedves emlékekkel az itt töltött időmről. El vagyok ragadtatva, hogy ismét a család részese lehetek, és segíthetek ünnepelni a csapat örökségét, miközben támogatom a jövőjét” – olvashatók az 53 esztendős kanadai szavai a Williams közleményében.
„Kiváltság Jensont, Jacques-ot és Jamie-t a csapatban tudni 2025-re. Ők együtt tökéletesen képviselik ezt az ikonikus csapatot, a történelmünket és a büszke tradíciónkat, hogy invesztálunk a jövő bajnokaiba és utat nyitunk a motorsportba, miközben az ambíciónk és eltökéltségünk, hogy újra történelmet írjunk – mondta James Vowles csapatfőnök. – Jenson és Jacques a Williamsnél mutatkozott be az F1-ben és mindketten világbajnokok lettek, míg Jamie Williams-pilótaként tört át határokat a nőknek a motorsportban és mentorálja Lia [Blockot]. Örülünk, hogy velünk vannak a Williams történetének következő fejezetében.”
Az új szerepkör mellett Villeneuve marad televíziós szakértő is az olasz Sky Sports-on, míg Button és Chadwick olykor történelmi F1-es Williamsekben is feltűnik majd különböző eseményeken.
