A jelek szerint egyre jobban alakulnak Törökország esélyei, ugyanis az Istanbul Park pálya vezetői elismerték, hogy jól haladnak a tárgyalások az F1 elöljáróival.
Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a Török Kormány bejelentette, hogy kihasználva a jelenlegi helyzetet mindent megtesz azért, hogy visszavigye idén az országba a száguldó cirkuszt.
Az isztambuli aszfaltcsík 2005 és 2011 között rendezett Forma-1-es versenyeken, majd ezt követően az Intercity nevű vállalat kezébe került, azóta pedig Intercity Istanbul Park a hivatalos elnevezése.
„2013-óta nagy gondossággal és vággyal dolgozunk azon, hogy a Forma-1-et visszahozzuk az orságunkba.” – jelentette ki a vállalat.
Ezen törekvések 2017-ben egy komolyabb lökést kaptak, amikor is Recep Tayyip Erdogan török elnök személyesen hagyta jóvá ezt a projektet.
„A tárgyalások a Forma-1 vezetésével továbbra is zavartalanok, így mi akár újra futamot is rendezhetünk. Azt viszont szeretnénk elmondani, hogy egyéb részleteket nem árulhatunk el a FOM-mal kötött bizalmas megállapodásunk miatt.” – folytatták.
Az egyetlen hátráltató tényező náluk jelen pillanatban az, hogy nem rendelkezik a pálya sem Grade 1-es sem pedig Grade 2-es FIA besorolással sem.
A török kormányzat elismerte, hogy akár Isztambul is az egyik helyszíne lehet a 2020-as koronavírus által megvariált versenynaptárnak. Legutóbb Nürburgring, Portimao és Imola kerültek be, és ezzel 13 versenyhelyszínnél járunk, ami még bővülni fog. Chase Carey így nyilatkozott erről:
„Elégedettek vagyunk azzal, hogy komoly lépéseket tettünk annak érdekében, hogy véglegesíthessük a 2020-as szezonra vonatkozó terveinket.”
Az már kiderült, hogy az amerikai kontinensre nem utazik el idén a száguldó cirkusz. Közel-keleti helyszínek várhatóak, és ott is végződne a jelenlegi versenynaptár tervezet. Törökország utoljára 2011-ben rendezhetett versenyt az egyébként népszerű Istanbul Parkban, 2020-ban pedig visszatérhetnek ide. Az ország vezetése bejelentette, hogy: „a Török Köztársaság elnökének az égisze alatt az Istanbul Park versenypálya tovább dolgozik azon, hogy a 2020-as Forma-1-es versenynaptár részese lehessen.”
A Forma-1 vezetése reménykedik benne, hogy akár 18 versenyt is rendezhetnek idén, még ha a sportág nem is utazhat el Amerikába, Brazíliába és Mexikóba a COVID-19 járvány terjedése miatt. Rohonyi Tamás, a brazil futam promótereként a Salzburger Nachrichtennek nyilatkozott:
„Nem lepődtünk meg a törlésen, de nem tudjuk elfogadni annak az okát.”
A hamarosan következő Spanyol Nagydíj megrendezése is kétséges jelenleg, mivel Barcelona közelében a népesség jelenleg is szenved a vírus visszatérése miatt. Olaszország ezzel szemben három nagydíjnak is helyt ad: Monza már megszokott, de a Ferrari pályája Mugello és a korábbi San Marino Nagydíj helyszín Imola új elemei a versenynaptárnak. Angelo Sticchi Damiani, az olasz autósport szövetség, az ACI elnökeként érthetően boldog, és ezt el is mondta a RAI Rádiónak:
„Nagyon elégedett vagyok. A világ most fogja fel, hogy Olaszország az egyetlen olyan ország, ahol három olyan pálya is adott, ami megfelel a Forma-1-nek is, köszönhetően a nagy szeretetünknek a sportág iránt.”
A Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) által 1912-ben Budapest és Isztambul között rendezett, első hosszú távú magyar autós túraútról nyílt kiállítás csütörtök este Isztambulban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) közreműködésével.
A Kalandra fel! című tárlat két helyszínen is megtekinthető és igyekszik szemléltetni az esemény társadalmi, nemzetközi aspektusait is. Az Isztambuli Magyar Intézetben (IMI) a „színesebb” változat, míg a Koc Múzeumban egy tablókiállítás kapott helyet. A tárlat magját a mintegy 30 eredeti fotó nagyfelbontású, felnagyított másolata alkotja.
Az IMI-ben emellett még eredeti dokumentumokat, többek között térképeket, az autós túra meghívóját, a záró vacsora étlapját, a futam programfüzetét, valamint magánnaplókba, újságokba írt személyes visszaemlékezéseket, magyar és török sajtóbeszámolókat, továbbá a túrán induló két autó kisméretű modelljét is bemutatják.
Zsigmond Gábor, az MMKM főigazgató-helyettese az MTI-nek telefonon elmondta: az autós túrának egyrészt a fejlődő magyar-török baráti kapcsolatok, másrészt az izgalmas útvonal, a balkáni útviszonyok miatt volt Isztambul a célállomása, amelyet Európában akkor még Konstantinápolynak neveztek. A futam egyik ága Szófián, a másik ága Bukaresten keresztül jutott el az Oszmán Birodalom fővárosába. Kiemelte, hogy az első világháború előtti, politikai viszályoktól „forró levegőjű” Balkánra a résztvevők lőfegyvert is vittek magukkal, illetve leírást kaptak az érintett településekről.
Fotó: Négyesi Pál/Közlekedési Múzeum
Zsigmond Gábor hangsúlyozta: az autós túraút nem volt klasszikus értelemben vett verseny, így győztest sem hirdettek, a részvétel volt a fontos.
Négyesi Pál autótörténész, a kiállítás kurátora szerint a Konstantinápolyba tartó futam szaknyelven megbízhatósági túraút volt, ahol az autók működőképességét demonstrálták. Ez a műfaj az 1920-as évekig maradt fenn. a KMAC másik célja az volt, hogy megismertesse a vidékkel az autókat, népszerűsítse a motorizációt, sok falu volt ugyanis, ahol még nem is láttak ilyen járművet – tette hozzá.
Négyesi Pál arról is beszélt, hogy a Budapest-Isztambul útvonalon a legkomolyabb akadályt az edirnei (Drinápoly) szakasz okozta, ahol sok autót bivalyokkal kellett kihúzni a mocsárból. A legnagyobb kihívást a korabeli úthálózat fejletlensége jelentette.
Az 1912. június 29. és július 6. között megrendezett Budapest-Isztambul autós túraútra 25-en neveztek. Végük 20-an indultak el és 19-en teljesítették a kitérőkkel a mintegy 2000 kilométeres távot. A XX. század elején Magyarországon az autózás kevesek kiváltsága volt. A tulajdonosok között arisztokraták, gyártulajdonosok, egy-egy állami intézmény és néhány szakember sorakozott. A mezőny többségében magyarokból állt, de számos külföldi is volt közöttük elsősorban német nyelvterületről.
A vándorkiállítás idén az 1912-es túraút két másik kiemelt helyszínén, Szófiában és Bukarestben is bemutatkozik.
