A Sky Sports kommentátora elárulta, hogy Lewis Hamilton elnézést kért a viselkedéséért. A Ferrari csapatfőnöke egyúttal megemlítette, hogy valóban probléma volt az autójával.
Idén megszokhattuk Hamilton részéről, hogy a versenyek után szűkszavúan, olykor flegmán válaszol a riporterek kérdéseire, mert általában csalódások érik. A Ferrarinál töltött első szezonja eddig keserves, és ez a hétvégi Spanyol Nagydíjon sem volt másképp, ahol csak 6. lett úgy, hogy a Saubert vezető Nico Hülkenberg megelőzte.
A neki feltett kérdések többségére rövidebben reagált, mint amilyen hosszúak maguk a kérdések voltak, és nem épp barátian beszélt a brit Sky riporterével, Rachel Brookes-szal sem, noha Hamilton természetesen állandó riportalany az F1 egyik legtöbbek által nézett csatornáján. A Sky kommentátora, David Croft ugyanakkor elárulta, hogy a hétszeres világbajnok megbánta, ahogy fogalmazott.
„Nagyon lehúzta magát, és ezt senki sem látta örömmel. Akár a híve valaki, akár nem, Lewis Hamilton a valaha volt legnagyobb versenyző. Statisztikailag ő a legnagyobb, és szerintem a statisztikák nélkül is” – mondta Croft a The Fast And The Curious podcast adásában.
„A kamerákon kívül elnézést kért Rachel Brookes-tól. Mondta neki, hogy nagyon sajnálja, ahogy beszélt, egyszerűen csak nagyon letört volt. Ez mutatja, mennyire maga alatt volt. Higgyék el nekem, ezt nem fogja a kamerák előtt mutatni.”
Hamilton a rádióban azt mondta a leintés után, hogy valamilyen probléma volt az autójával. Nos, úgy néz ki, nem a levegőbe beszélt, vagy szellemeket látott, esetleg kifogásokat keresett az eredményére, mivel Frédéric Vasseur is megerősítette ezt; igaz, részletekbe nem bocsátkozott.
„Tudhatjuk, hogy nem érdemes következtetéseket levonni a versenyzők első szavaiból. Aki pánikot akar kelteni, tegye, de valójában nincs ok rá. A táv mintegy 70%-át [George] Russell előtt teljesítette, és nem hiszem, hogy Russell arról beszélt volna, milyen tragikus volt a verseny. Az utolsó etapban, már a biztonsági autót megelőzően is probléma volt [Hamilton] autójával, ezért nem ért el jó eredményt” – idézte a RacingNews365 a csapatfőnököt.
A brit korábbi csapattársa és nagy ellenfele, Nico Rosberg a Sky szakértőjeként furcsának találta, hogy Hamilton időmérőkön látott küszködése kitartott a futamra is, és az egyik lehetséges okként a padlólemez sérülését nevezte meg.
A magyar Forma-1-es rajongók körében mindig is meglehetősen nagy kedvenceknek számítottak a finn versenyzők. Kimi Räikkönen népszerűsége nagyjából überelhetetlen, de van a Jégemberen kívül valaki, nagyon kedves a magyaroknak, hiszem itt, a Hungaroringen szerezte meg első és egyetlen Forma-1-es győzelmét.
Heikki Kovalainenről van szó, akivel a 2022-es Magyar Nagydíjon volt alkalmam beszélgetni, és direkt a mai napra, a születésnapjára időzítettem ennek közzétételét. Heikki ugyanis ma ünnepli 41. születésnapját.
A finn a 2013-as Brazil Nagydíjon teljesítette utolsó F1-es versenyét, de ma is aktív versenyző. Most a finn Viaplay egyik tudósítójaként volt jelen a Hungaroringen.
Nem okozott csalódást, még mindig az a kedves fickó aki volt, és meglehetősen nyílt és közvetlen, ahhoz képest, hogy a finnekről ennek az ellenkezőjét szokás állítani.
Némileg talán elcsépelt téma vele kapcsolatban, ennek ellenére kihagyhatatlan, hogy 2008-ban a Magyar Nagydíjat sikerült megnyernie, még a McLaren színeiben.
„Nagyon jó emlékeim vannak a Hungaroringről, nyerni tudtam, pedig úgy nézett ki, hogy hamardik leszek. De végül kedvezően alakultak a dolgok, az élre kerültem és magam mögött tudtam tartani a többieket. Ráadásul így Fernando (Alonso, korábbi csapattársa) is mögöttem végzett.”
Embed from Getty ImagesA versenyen alapvetően Massa, Hamilton, Kovalainen volt a sorrend. Bár már a 3. hely is kiváló eredmény lett volna, de fortuna nagyon kedvezett Heikkinek azon a versenyen. Hamilton gumiprobléma miatt esett vissza, majd Massa Ferrarija mondta fel a szolgálatot. Az első helyet így a finn örökölte meg és meg is tartotta azt. Mögötte Timo Glock és Kimi Räikkönen végeztek.
„Ez egyértelműen meghatározó élmény volt a karrieremben, így ez a helyszín mindig kedves lesz számomra. A rajongók is mindig kedvesen és lelkesen fogadtak.”
Győzelmének köszönhetően neki is van szobra a Hungaroring szoborparkjában.
Ennek megfelelően nem meglepő, hogy kedvenc F1-es autója, amit valaha vezetett, a 2008-as, McLaren MP4-23-as, amivel egyébként a 7. helyen végzett a bajnokságban. De kiemelte a 2005-2006-os Renault, melyekkel Fernando Alonso bajnok lett, Heikki pedig még tesztpilótaként vezethette őket.
„De a mostaniak is nagyon menők! Azok a nagy méretű szárnyak…!” – áradozott a 2022-es autók megjelenése kapcsán.
Kovalainen menedzsere Flavio Briatore volt,
de a versenyző 2009 végén felbontotta vele a szerződését, miután a 2008-as crashgate (Briatore kérésére versenyzője, Nelson Piquet Jr. direkt hajtott a falnak, hogy így segítse csapattársát, Fernando Alonsót) következményeként Briatorét eltiltották a Forma-1-től. Idén nyáron aztán arról szóltak a hírek, hogy Kovalainen megbánta, hogy felbontotta a szerződését az olasszal.
Arra a kérdésre, hogy erkölcsi, személyi, vagy egyéb okokból bontott-e szerződést 2009-ben, Heikki így felelt.
„Nem, semmi személyes nem volt benne. Három hónapot kellett volna várnom, gyakorlatilag a szezon végéig. Ha Flavio oldalán maradok, talán jobb elhetőségekhez, jobb csapathoz segített volna és másként alakult volna a karrierem.”
Kovalainen a Renault versenyzőnevelő programjának tagja volt. Ennek megfelelően 2007-ben a Renault csapattal debütált az F1-ben, Briatore csapatfőnöksége mellett. Majd két évet töltött a McLarennél, majd a hátralévő időt gyengébb csapatoknál, a Lotus és a Caterham színeiben.
Akármit is tett annak idején Briatore, az kétségtelen, hogy jelentős személy volt az F1-ben, és valószínűleg most is lenne ott keresnivalója.
„Ha akar bármikor visszatérhet a Forma-1-be. Flavio remek ember, kiváló üzletember, fantasztikus tárgyaló készséggel. Ha vissza akar(na) térni, biztosan találna magának helyet, pozíciót ma is.”
Nagyra tartja versenytársait
Heikki Kovalainen az F1-ben töltött idő alatt olyan csapattársak mellett vezetett, mint Giancarlo Fisichella, Lewis Hamilton, Jarno Trulli, Vitaly Petrov, de jól ismeri Fernando Alonsót is, aki a Renault versenyzője volt, mikor ő a csapat juniorjaként versenyzett GP2-ben. Nem meglepő hát, hogy kiket tart a legjobbnak a jelenlegi F1-es mezőnyben.
„Azt hiszem Lewis. És persze Fernando. Ők nagyon gyorsak, kiváló versenyzők, és egyáltalán nem könnyű lépést tartani velük, vagy ellenük versenyezni.”
Embed from Getty ImagesHeikki hozzátette, hogy bár idén George Russell jobban szerepel, mint Hamilton, egy percig se gondolja azt senki, hogy ez azért lenne, mert a hétszeres világbajnok „elfelejtett” vezetni, vagy unná a versenyzést.
„Egyszerűen nem az ő stílusa az autó, de ő továbbra is kiváló versenyző” – mondta.
Heikkinek különleges élményben volt része a Hungaroringen idén is, ám most nem a versenypályán. Első alkalommal volt jelen igazán riporterként és első alkalommal készített komoly interjút egy versenyzővel. Ráadásul olyasvalakivel, akit jól ismer: Hamiltonnal.
„Tegnap volt az első one on one interjúm, ráadásul Lewiszal, ami nagyon jó volt mert ismerjük egymást, jóban vagyunk. Lewis pedig egy nagyon kedves személy, aki tisztel engem mint embert, és eszerint is viselkedett. Nagyon jól ki lehet vele jönni, egyenrangú félként kezel” – mesélte szinte gyermeki lelkesedéssel. Tényleg nagyra értékelte Lewis kedvességét.
„Nagyon furcsa most egykori versenytársakat interjúvolni, hiszen egykor én is azon az oldalon álltam, mint ők” – tette hozzá elmerengve.
Ami a versenyzést illeti, Heikki 2015 óta Japánban versenyez
5 évet töltött a Lexus színeiben a Super GT-ben (2016-ban bajnok is lett), majd Toyotára váltott. Idén továbbra is Toyotával, de átpártolt a All-Japan Rally bajnokságba, amit meg is nyert.
„A GT-zés Japánban nagyon bejött, most pedig ralizok, szintén Japánban és ennél is maradok, felhagytam a pályaautózással” – árulta el.
Szokatlan utat választott tehát, a legtöbben F1 után WEC-be, Formula E-be, és Amerikába szoktak menni.
„Egyáltalán nem vettem számításba Amerikát és az IndyCart. Ott privát csapatok vannak én pedig jobban szeretek egy gyártóhoz tartozni. Ez pedig most maximálisan teljesül Japánban a Toyotával.”
Magyar Nagydíj hétvégéjének esős szombatján, előre egyeztetett időpontra, esernyővel ballagtam le a W Serieses lányok paddockjához, ami az egyes kanyarnál helyezkedett el. Ott, ahol korábban a Porschésok voltak, és ahol idén a Kamion Eb mezőnye is időzött. 150 méter választja el a versenyzőnőket attól a paddocktól, melybe igazán vágynak: a Forma-1-estől.
Van azonban, akinek az sem idegen már, hiszen Jamie Chadwick amellett, hogy a W Series kétszeres bajnoka (és nem mellesleg MRF Challenge bajnok is 2018-19-ben) harmadik szezonját tölti a női bajnokságban és emellett a Williams Racing fejlesztő versenyzője is.
Nem kérdés, hogy jelenleg a 24 éves Jamie Chadwick az a női versenyző, aki a legközelebb áll egy esetleges Forma-1-es lehetőséghez.
Vele beszélgettem pár percet a Hungaroringen szombaton, még a W Series versenye előtt.
„Úgy volt, hogy egész nap esni fog, de úgy néz ki, hogy azért nem fog mindig. Kicsit meglepő, hogy esik itt, de részemről rendben van”- reagált a szokatlan hungaroringi időjárásra.
Mondjuk az elmúlt években annyira nem volt ritka, hogy leszakadt az ég a Magyar Nagydíj egy-egy napján.
Őt nem zavarta az eső, ez bizonyára annak is köszönhető, hogy a tipikus angol időjáráshoz szokott. Noha olyan túl sok esős versenyt a W Series mezőnye még nem teljestett.
„Igen [szeretek esőben vezetni], az Egyesült Királyságra emlékeztet, ott egy kicsit gyakrabban esik. Van pár (esős) adatunk is tavalyról, szóval összességében én örülök ennek.”
Jamie Chadwick abszolút dominál a W Series-ben. A bajnokság 2019-es létrejötte óta mindkét szezonban (2020-ben nem rendeztek bajnokságot a koronavírus miatt), ő lett a bajnok, és nagyon úgy néz ki, hogy idén sem lesz ez másként. F1-es hasonlattal élve az ő a W Series-nek, mint Lewis Hamilton volt 2014 és 2020 között. Talán nem is bánja Jamie ezt a hasonlatot, de Lewisról majd később.
„Továbbra is találok benne kihívást, ma is az 5. helyről indulok” – mondta Jamie arra vonatkozóan, hogy nem túl egyszerű-e ez így neki. „Persze folyamatos a koncentráció, tanulni kell a pályákat, és ezáltal tudok készülni a következő lépésre.”
És most kanyarodjunk vissza mindennek a kezdetére!
A női autóversenyzők a mai napig is megosztják a közvéleményt. F1-be kerülési esélyeiket pedig az sem segíti, hogy többnyire későn vágnak bele a versenyzésbe. Ahhoz képest legalábbis, hogy sok srác már 5-6 éves korában is bőven róják a gokartos köröket.
„Azt hiszem 12 voltam” – felelte Jamie arra a kérdésre, hogy mikor döntött úgy, hogy versenyezni szeretne. „Persze akkor még nem döntöttem el, hogy ezt komolyan akarom csinálni, hobbinak indult. Talán 16-17 voltam, mikor kezdett komollyá válni a dolog, kikristályosodott, hogy tényleg ezt akarom, teljes munkaidőben. És az elmúlt 3-4 év volt az, ami már komoly lehetőségeket adott.”
Támogató közegben volt, olyanban, amelynek nem idegen a sport, és amely tisztában van az aktív sportolás aspektusával. Így nem néztek rá ferde szemmel.
„Szerencsés vagyok, mert nagyon sok osztálytársam sportolt, és láttam, milyen utat járnak be. Persze az én sportom egy kicsit más [a többséghez képest]” – mondta Jamie, miközben az asztalunk melletti tévén láthattuk, amint az F3-as felsorakozik a sprintverseny rajtjához.
Nem kérdés, hogy a W Series, mint kimondottan lányok/nők számára létrehozott bajnokság, kiváló platfromot nyújt a résztvevőknek arra, hogy jobban észre vegyék őket, és megismerje őket a közönség és a szakma egyaránt.
„Nagyon örülök, hogy jött ez a lehetőség, hogy itt versenyezzek, a világ minden táján, a Forma-1-es ’csomag’ részeként” – mondta ki Jamie a kulcsszót, hiszen ez hatalmas segítség. „A W Series lehetősége tényleg szuper számomra az elmúlt években.”
Azzal, hogy a W Series a Forma-1-gyel párhuzamosan zajlik, szakmai támogatást is kapnak a lányok, hiszen a „nagykutyák” szemei előtt vannak; az F1-es csapatvezetők, mérnökök és versenyzők éppúgy figyelik őket a helyszíneken, mint az F2-es és F3-as srácokat.
Emellett abban mindenképpen jó a bajnokság, hogy a sok kétkedő ellenére, valóban egyre jobban elfogadja a világ azt, hogy vannak nők is, akik autóversenyzők, vagy azok akarnak lenni, vagy legalábbis az autósportban akarnak érvényesülni. Jamie pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem tapasztalt bántást azzal kapcsolatban, hogy nőként egy férfiasnak mondott sportot választott.
„Egyre több nő dolgozik a sportban, persze hosszú volt az út idáig, hogy elfogadják a nőket, és azt, hogy ők tudnak magas színvonalon teljesíteni. De nem ért ilyesmi [bántás, zaklatás], és a W Series mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ne történjen ilyesmi (senkivel).”
Susie Wolff volt a legutóbbi nő, aki részt vehetett Forma-1-es szabadedzésen, még 2014-ben a Williamsszel. Jamie lehet a következő, akinek ez megadatik, de erre elmondása szerint még várni kell.
„Nem valószínű, hogy kapok szabadedzésen lehetőséget idén. Sosem vezettem még Forma-1-es autót, így a következő lépés az, hogy legalább egy teszten részt vegyek. Szóval idén még nem valószínű az F1-es szabadedzés, de ennek elérése a cél” – mondta.
Innentől ez jó eséllyel a Williamsen múlik, mivel Jamie elvileg épp annyi szuperlicensz ponttal rendelkezik, amennyi az F1-es szabadedzésen való szerepléshez szükséges (25).
Fotó: Williams Racing
A W Series-en túl azonban más bajnokságokban való jó szereplésért is járnak szuperlicensz pontok, Jamie pedig mindenfelé nyitva tartja a szemét.
„Formula 2 és Formula 3 természetesen, illetve amerikai bajnokságok például Indy Lights, aztán IndyCar. Úgy gondolom, hogy sok a lehetőség” – felelte arra a kérdésre, hogy milyen egyéb bajnokságok jöhetnek még szóba nála, miközben egyre gyakrabban sandított a tévére és az F3-as versenyre.
Jamie idei csapatának, a Jenner Racingnek tulajdonosa Caitlyn Jenner, akinek nem idegen a profi sport, ismeri annak minden perspektíváját, hiszen évekkel ezelőtt, még Bruce-ként olimpiai aranyérmes atléta volt, és az autóversenyzésbe is belekóstolt (IMSA) a 80-as években. Így aztán Caitlyn komolyabb támogatást tud nyújtani csapata lányainak, mint azt sokan gondolnák.
„Határozottan mindkét tekintetben tud segíteni. Marketing oldalon egyértelmű, és ez nagyszerű dolog. De igen, ő képben van a sporttal is, érti, hogy mi fán terem sportolónak lenni, magasszinten. Tehát igazán nagyszerű, hogy ő a csapatfőnök” – mondta Jamie.
Fotó: Williams Racing
Ha már a Forma-1 felé kanyarodtunk, nem hagyhattuk szó nélkül Sebastian Vettel visszavonulását sem, amit ezen interjú előtt 2 nappal jelentett be. Vettel szerepe fontos a hölgy versenyzők számára is, mivel Hamilton mellett ő az, aki – sok más fontos téma mellett – a női versenyzők mellett is felszólal és támogatja őket.
„Nagyon sajnálom” – mondta Jamie. „Maximálisan tisztelem őt; olyan magas szinten versenyzett, oly sokáig. Nagy rajongója vagyok, sajnálom, hogy az idei az utolsó éve. Az, amire ő ma képes, hogy hallatja a hangját különféle témákban az nagyszerű és páratlan dolog.”
Mégis, ha a Forma-1-es mezőnyből kellene csapattársat választania, nem Vettelt mondaná. Noha a válasz kicsit sem meglepő.
„Abszolút Lewis [Hamilton]. Rengeteget tudnék tanulni tőle, persze nagyon kemény csapattárs lenne, de igen, őt mondanám.”
Ezt pedig kiváló végszónak találtam, megköszöntem, hogy időt szánt rám, és távoztam, hagyva most már tényleg a képernyőre (F3) tapadhasson. Mire végeztünk, az eső is elállt, bár nem sokáig…
Egy Forma-1-es versenyhétvége csütörtöki napja mindig is a versenyzők média kötelezettségeiről szól. Ezúttal pedig már a betegségéből visszatérő Kimi Räikkönen is újra feltűnt a Paddockban és a nyilatkozatai alapján olyan, mint ha nem is lett volna távol egy másodpercet sem.
Räikkönen soha nem szerette az interjúkat és az újságírókat sem és emiatt az esetek nagy részében rövid és lényegre törő válaszokat szokott adni. Példának okául az Orosz Nagydíjra való visszatéréséről is annyit írt csupán az Instagramján, hogy „minden rendben van”.
Miután 2007 világbajnoka elkapta a koronavírust, ki kellett hagynia a Holland és az Olasz Nagydíjat. Ezen a két futamon az Alfa Romeo teszt és fejlesztő pilótája, Robert Kubica helyettesítette őt. Räikkönen azonban újra itt van és saját elmondása szerint „minden a legnagyobb rendben van vele”. Ezt követően pedig Tom Clarkson – aki a hivatalos interjúkat készíti az F1 versenyzőivel – megkérdezte tőle, hogy megnézte-e a legutolsó két versenyt a betegsége alatt.
„Nem egyiket sem láttam, mert nagyon elfoglalt voltam” – válaszolta a finn a kérdésre. „Nem emlékszem arra, hogy mik történtek. A rajtokat és az első pár kört mindig megnéztem, de nem a teljes versenyt.”
„Azonban nagyon örülök annak, hogy újra itt lehetek” – folytatta a Ferrari máig utolsó világbajnoka. „Nyilvánvalóan senki nem akar pozitív tesztet produkálni koronavírusra, azonban sajnos ez megtörtént velem. Emiatt követnem kellett a szabályokat, de most már minden porcikámmal a mostani futamra koncentrálok.”
Miután Räikkönen válaszolt a kötelező kérdésekre, már nem faggatták többet az újságírók, mert mindenki Sebastian Vettelt faggatta különböző témákban.
Ha és amennyiben minden jól alakul szeptember ötödikén a Forma-1 visszatér Hollandiába. Zandvoort már tavaly is szerepelt a versenynaptárban, azonban sok helyszínhez hasonlóan a koronavírus náluk is lehetetlenné tette a futam megrendezését.
A Ziggo Sport Formula 1 Café című műsorában Rick Winkelman, a pálya igazgatójával, Robert van Overdijkkel beszélgetett a tavalyi évről: „Tavaly szépen lépkedtünk előre. Rengeteg munkát el tudtunk végezni.” – mondta Overdijk.
„Meg kellett tennünk néhány intézkedést. Amit egyébként melyik cégnek nem kell? Ahogyan az a versenynaptárból is látható, ismét van remény, ugyanis a most következő időszakot sikerült jól feltölteni” – mondta.
A Holland Nagydíj egyébként a szezonban jóval előrébb kapott volna helyet, egészen pontosan márciusban, ennek ellenére szeptember lett a helye a naptárban. Jelen pillanatban Overdijk véleménye szerint a versenyt meg lehet majd tartani szeptemberben: „Fontos számunkra, hogy napi 105.000 nézőre készüljünk fel.”
„Jelenleg ez persze nem lenne engedélyezett, ez esetben meg kell néznünk, milyen lehetőségünk van arra, hogy segítsük a folyamatokat.” – folytatta az igazgató. Mindenesetre a nézők nélküli szervezés nem igazán néz ki a rendezők számára opciónak: „Továbbra is teltházzal fogunk tervezni. Vagy így, vagy úgy, de lesz verseny.” – zárta határozottan Overdijk.
Michael Schumacher az F2004-gyel nyerte meg hetedik világbajnoki címét a Forma-1-ben. A német legenda 18 versenyből 13 alkalommal ünnepelhetett a dobogó legtetején abban az évben.
A Formula 2 bajnoki éllovasa már nem először ült az F2004 volánja mögött, ugyanis a tavalyi Nagydíjon is teljesíthetett pár kört az eső áztatta Hockenheimringen.
Vettel közelről figyelte, ahogy az ifjabb Schumacher terelgeti az egyik, hanem a legjobb Ferrarit és az esemény közben az egykori Red Bullos csapattársa Mark Webber egy rövid interjút is készített vele.
A Vettel és Webber közötti párbeszéd:
Vettel: Ez a kedvenc autóm. Te versenyeztél ez ellen?
Webber: Azt hiszem egy alkalommal nekimentem ennek az autónak Törökországban és Michael egyáltalán nem volt elragadtatva ettől. Azonban amint meglátom ezt az autót, akkor a nyers erő és Michael jutnak az eszembe.
Vettel: Csak azt mondom, hogyha megnézed a mostani autók sokkal nagyobbak ezeknél. Nyilvánvalóan sokkal több leszorítóerővel rendelkezünk, de ez az autó olyan 160-170 kiloval könnyebb a mostaniakhoz képest.
Webber: Nemrégiben egy klasszikus autóval gyarapodott a kollekciód. Van-e autód ebből a generációból?
Vettel: Nincs. Egyszer árverésre bocsájtottak egy pont ugyanilyen autót, azonban túl drágának találtam.
Webber: Nem igaz Seb!
Vettel: Tényleg az volt! Ez egy hihetetlen autó, mindjárt meg is fogod tudni, hogy miért.
Ebben a bejegyzésben szerkesztőink választották ki saját 2019-es interjúik közül a kedvencüket, és azt is elárulják nektek, hogy miért az a kedvenc.
Ezeket persze linkeltük is, így aki korábban nem olvasta ezeket az interjúkat, most pótolhatja!
Exkluzív, saját készítésű tartalmainkat egyébként bármikor elérhetitek weboldalunk Extra rovatában.
A Racingline.hu kedvenc interjúi 2019-ben
Vámosi Péter: Sir Jackie Stewart
Találkoztam már vele régebben egy kósza mondat erejéig, és legendásan nehéz tőle interjút kérni. Még a német kollégánknak, Jonak sem sikerült évekig, pedig ráadásul neki ő a nagy kedvence.
Ehhez képest elsőre sikerült meggyőznöm a titkárát arról, hogy adjon interjút nekünk, ráadásul Magyarországon, ahol jó régen járt utoljára. Megdöbbentette a felkészültségem, meg az, hogy nem csak kellékként, kipakoltam azon AUTOCOURSE-okat neki az asztalra, amely években ő lett a Forma-1 bajnoka. Az interjúnk végén örömmel írta alá ezeket nekem, és további sok sikert kívánt a munkánkhoz.
Az is tetszett neki, hogy Stewart Racinges eredeti ingben ültem le vele beszélgetni, meg is jegyezte, hogy rég látott ilyen felkészült újságírót. És még a Racingline.hu zöld-sárga-fehér színkombója is kedvére való volt.
Tajthi Andrea: Lando Norris
Gondolkodtam, hogy a Patrick Dempsey interjút válasszam-e, de az nem volt túl hosszú, mivel a színész/versenyzőnek mennie kellett autóba ülni a Legends Parade-en, így Norris mellett döntöttem.
Korábban is összefutottam már a McLaren újoncával, F3-as korszaka óta figyelemmel követjük, és korábban is készítettünk vele interjút. Ez volt azonban az első olyan, amit én készítettem, ráadásul mikor már F1-es versenyzőnek mondhatta magát.
Az idei interjú során Lando pont olyan volt, mint az elmúlt években. Szeret trollkodni, ezt már bizonyára mindannyian tudjátok, de a szabott kereteken belül, a McLaren egyébként csodás vendéglátó egységében, mikor az orra alá van tolva a diktafon – ráadásul a McLaren sajtódáé is -, azért megfontoltabb a válaszadásokkal. Így aztán külön örültem neki, hogy rögtön az interjú elején sikerült megmosolyogtatni, talán kicsit zavarba is ejteni azzal, hogy elárultam, épp láttam, ahogy defekttel hozott vissza a boxutcába egy McLaren 720S-t.
Hegedűs Dávid: Pietro Fittipaldi
Nálam legyen ez, mert a pozitív és a negatív élmények közül inkább a pozitívabbakra emlékezek vissza. Már olyan apróságokat is nagyra értékelem, hogy egy interjú alany az interjú előtt megkérdi, hogy kérek-e vizet vagy valamit. Ilyen apróságokon múlik egy szimpátia, plusz a remek társasága és közvetlensége is javított a dolgokon. Utóbbi nem mindenkiről mondható el, de az más tészta…
Csonka Nikolett: Johan Kristoffersson
Kristoffersonra bár sokat kellett várni a szemerkélő esőben, ugyanis az Alfa Romeo olyan hosszan szereti elemezni az adatokat, mint a Ferrari, de úgy vélem megérte. Nem volt sok ideje, épp várt rá az autó, ugyanis el kellett érnie a gépét, de mikor megszólítottam, megállt és szánt rám öt percet. Ugyan nem volt bő beszédű, amit svéd mivoltának tudok be, de értelmes válaszokat adott, látszott, hogy komolyan veszi a kérdéseket és legjobb tudása szerint válaszolt rájuk.
Boa Bence: Juan Manuel Correa
Nekem a Correa interjúm az, mert utána nagyon kedves volt és az ebédeknél még beszélgettünk is, amin nagyon meglepődtem! Sajnos a balesete miatt nem hiszem, hogy újra 100%-os lehet valaha, de én nagyon szurkolok neki, hogy sikerüljön és tovább folytathassa azt, amire feltette az életét!
Czuth Csaba: Sergio Sette Camara
Azért választom ezt, mert ez volt az első interjúm. Igaz kicsit megvárakoztattak előtte, de megérte, főleg hogy utána bemehettem az ideiglenesen felhúzott garázs hátsó részébe, és ezt az egészet először látni belülről, igazán emlékezetes élmény. Ezenkívül Sette Camara is tök rendes és lelkes volt!
Daniel Ricciardo közismerten a Forma-1-es mezőny egyik leglazább, legviccesebb karaktere.
Így aztán mikor lehetőséget kaptunk a Renault Hungáriától, hogy a Magyar Nagydíj idején egy budapesti sajtóeseményen a renault-sokat kérdezzük, eszünk ágában sem volt túl komolyra venni a kérdéseket, azokat meghagytuk másoknak.
Cserébe viszont szétröhögtük magunkat, kb a helyszínen is, és most is, visszanézve a videót. 😀
Szó esett itt arról, hogy pár éve valami spec. piát kóstolt Ricciardo Magyarországon (mi nem jöttünk rá, mi lehet az, aki tudja, Facebookon kommentben írja meg bátran. 😀 ), az is kiderült, hogy az ausztrál versenyző képben van a Sziget Fesztivállal, ahogy az is, „Kicsi Daniellel” mit művelt majdnem a csapattárs Nico Hülkenberg. Ezen kívül arra is fény derült, hogy azon az ominózus sajtótájékoztatón, melyen Ricciardo kérdése okán Lando Norriskönnyesre röhögte magát, végül milyen válasz érkezett. 😀
Ez a videó egy 3 részes „sorozat” első része; terv szerint a további kettő is online lesz, még idén, napi 1-1 leosztásban!
Először adott hosszabb interjút a balesetét követően Juan Manuel Correa, aki még a Formula 2 belgiumi főversenyén sérült meg súlyosan abban a balesetben, amiben a 22 éves Anthoine Hubert az életét vesztette. Az amerikai fiatal legfőképp a balesetről, a felépüléséről és az akaraterejéről beszélt az interjúban.
„Legutoljára életem legfontosabb napja előtt beszéltem veletek, a Forma-1-es tesztem előtt egy nappal,” – mondta az amerikai. „A spai baleset az egész évemet és a következőt is nagy mértékben megváltoztatta. Folytatnom kell a harcot és mindenféleképpen fel szeretnék épülni.”
A felépülés
„Lényegében az orvosok újjáépítették a jobb lábamra. A bal lábam nem sérült meg olyan mértékben, mint a jobb, ezért mindössze egy műtétet elég volt végrehajtaniuk rajta. A rehabilitációs még további egy évet fog igénybe venni és még további műtétek is lesznek. Sajnos nagy a valószínűsége annak, hogy a jobb lábam már soha nem lesz majd a régi. Azonban minden erőt bele fogok adni, hogy legalább annyira fel tudjak épülni, hogy képes legyek nyomni a gázpedált.
„Hat centimétert veszítettem a jobb lábamban található „tibia” nevezetű csontból. Egy különleges eszköznek köszönhetően ez most növésben van. Ezért van a lábam körül az a sok fém, amit a közösségi média felületeimen láthattatok. A csont naponta egy millimétert nő körülbelül. December 23-án nyeri majd vissza a teljes méretét és ekkor lesz majd a következő műtétem. Ezután megint hosszú pihenés következik, és a rehabilitációt követően már újra terhelhető lesz a lábam.”
Visszatérés a Formula 2-be
„Nem csináltam semmit, ugyanazokkal az emberekkel vagyok körülvéve, akikkel eddig is voltam. A Sauber Junior Team by Charouz volt a bázisom a családom mellett. Egy erős karakterű embernek tekintem magam. Mikor felkeltem az ágyamból a kómát követően, képes voltam az ágyban maradni és semmi rossz érzés nem fogott el. Harcoltam azért, hogy felkelhessek és végül sikerült is. Nagyon jó érzés volt. Motivált vagyok és mindenféleképpen vissza szeretnék térni a Formula-2-be, hogy majd onnan kerülhessek be a Forma-1-be.”
A baleset
„Nyilvánvalóan a balesetet követően számos alkalommal találkoztam az FIA embereivel. Egy rendkívül szerencsétlen baleset volt, események hosszú sora követte egymást. Olyan volt, mint egy láncreakció, ahol négy vagy öt autó volt érintett. A vizsgálódásnak vége, azonban ez semmit nem változtat a helyzetemen és a tényen, hogy egy rendkívül nehéz időszakon mentem keresztül az elmúlt hónapokban.
„Amikor átmentem az Eau Rougeon a törmelékeken, amik Alesi autójáról szakadtak le, azon az első kerekeim alá szorultak. Csak mentem egyenesen, nem tudtam mit csinálni. Hatalmas balszerencse volt az, hogy pont Hubert autójába mentem bele ekkora sebességgel.”
A baleset, ami megváltoztatta a 20 éves Correa életét
„A baleset teljes mértékben megváltoztatta az életemet nem csak fizikálisan, hanem mentálisan is. Ha átélsz egy halálközeli élményt, és sikerül életben maradnod, akkor nyílik ki a szemed csak igazán. Voltak olyan pillanataim a kórházban, amikor nem voltam biztos benne, hogy akarok-e versenyezni még az életem során. Felismertem, hogy nem a versenyzés a legfontosabb dolog az életemben. Ez a szenvedélyem, azonban ezek a balesetek megmutatják, hogy mit kell reflektorfénybe helyezned és én a gyógyulást és a családomat választottam.
„Még mindig a versenyzés a szenvedélyem. Egyszer az egyik barátom megkérdezte, hogy a baleset miatt fel fogom-e adni az álmomat, hogy bekerülhessek a Forma-1-be. Elmondtam neki, hogy a baleset ellenére sem fogom feladni az álmomat, azonban elgondolkoztatott, azon, hogy érdemes-e kockázatot vállalni a vágyaink megvalósításához. Igen, ezért is hajszolom őket tovább.”
Két interjúnk is volt a közelmúltban Sir Jackie Stewarttal. Az elsőt tegnap olvashattátok oldalunkon, így ma meg is hoztuk a másodikat, melyben többet megtudhattok Stewart klasszikus sisak dizájnjáról, vagy épp arról, miként mentorálta a fiatal versenyzőket, és ő kitől tanult sokat.
Jo Klausman: Sir Jackie, ugyanazt a sisakdizájnt használod még mindig, mint a karriered kezdetén. Honnan jött az ötlet ehhez, és milyen technikával került a minta a sisakra? Festve volt?
Jackie Stewart: Nem, eleinte nem. Előálltam egy ötletemmel. Az első versenyzői évemben csak két versenyen indultam és egy fehér sisakot használtam. De úgy gondoltam, hogy kell valami, amiről megismernek. Mivel skót vagyok, valami olyasmit akartam, ami képviseli az országomat. Szóval a feleségem és én elmentünk és vettünk egy darab tartan mintás selymet. Ragasztószalagot tettünk a sisakra, így gyakorlatilag ráragasztottuk. Aztán vittünk rá egy színtelen fedőréteget. De ez csak rövid ideig volt így, tudtuk, hogy meg kell festetnünk.
JK: Mikortól lett festett?
JS: Úgy 1964 elején. 1963-ban az Ecurie Ecosse-nál versenyeztem, még a selymet használtam, de mikor 1964-ben kezdtem a Formula 3-ban, már festett sisakom volt. Ugyanaz a fickó festi a sisakjaimat a mai napig! Doug Err-nek hívják és itt él Goodwood környékén. Már senki másnak nem dolgozik, csak az enyémet készíti!
JK: Szeretném, ha beszélnénk egy kicsit mentori, tanári szerepedről, a fiatal versenyzők kapcsán. Általában a versenyzők egoisták és önzőek, mindig magukra koncentrálnak. De úgy fest, neked sosem okozott problémát átadnod a tudásodat a csapattársaidnak, így van?
JS: Nem, egyáltalán nem! Mindent átadtam nekik, ahogy azt Graham Hill is tette esetemben, mikor kezdtem az F1-ben a BRM-nél. Sosem titkolt el előlem semmit, nagyon sokat tanultam tőle. Azonban Graham sokkal mechanikusabb versenyző volt, mint én. Ő nagyon fegyelmezett volt, míg az én stílusom inkább Jim Clarkéhoz hasonlított, így azt hiszem ő volt a legideálisabb számomra, hogy tanuljak tőle. Ő volt messze a legkiegyensúlyozottabb versenyző, ezt tőle tanultam.
És ez volt az, amit tovább akartam adni Francois Cevertnek, majd később Patrick Depailler-nek és Jody Scheckternek. Francois például olyan volt, mint a szivacs, nagyon akart tudni mindent. Az elején nem volt olyan gyors, de körbevittem úgy a pályán, hogy mögöttem vezetett. Lassan kezdtem, majd minden körben egy kicsit növeltem a sebességet. Ismerte minden váltó beállításomat, minden féktávomat. Jó hallgatóság volt és mindent tudni akart, én pedig megadtam neki mindent, tényleg mindent. Végül is nagyon jó és kiegyensúlyozott versenyző volt. Világbajnok lehetett volna.
Fotó: Kaiser Erika
JK: Jelentős szereped volt a versenyzők mentorálásában is a Paul Stewart Racingnél.
JS: Igen, eléggé. Eleinte csak egy autó és egy versenyző volt. Aztán két autó lett és két versenyző, hogy gazdaságosabb legyen. Növekedett. Aztán azt mondtuk, szerezzük meg a legjobb fiatal versenyzőket, Paul-on (Sir Jackie fia) túl. Olyanok voltak nálunk, mint David Coulthard, Dario Franchitti, Gil de Ferran, Helio Castroneves és Juan Pablo Montoya. Mind fiatal kölykök voltak, de mind nagyon jó hallgatóság voltak. Vezetni az Oulton Parkba vittük őket, ami szerintem még mindig az egyik legjobb pálya az országban. Nincsenek hosszú egyenesei, csak sok, különféle sebességű kanyarjai. Volt egy Ford rali világbajnokságos autónk, én beültem melléjük, rádiós sisakban, mentünk körbe és körbe és mutattam nekik az íveket. De nem csak a vezetésben adtam nekik tanácsot, hanem beszéd órát is tartottam nekik, azt akartam, hogy képesek legyenek beszélni a szponzoraikkal, és annál a szabónál öltöztettem őket, akihez én is járok Londonban. Azt akartam, hogy tekintélyt és magabiztosságot szerezzenek.
JK: Szerettél tesztelni? Napokig dolgozni az autón, hogy gyorsabb legyen, finomhangolni?
JS: Igen, abszolút! Például rendszeresen mentünk Dél-Afrikába télen, három hétre. Levezettem naponta két futamnyi távot, teszteltem a gumikat, vagy a kasznit. Napokon át teszteltem a Good Yearnek.
JK: Első, 1969-es világbajnoki címed után, 1970-ben közepes szezonod volt, mikor March kasznit használtál, ami nem volt túl korszerű. Mikor Ken Tyrrell úgydöntött, hogy saját autót épít, meg voltál róla győződve, hogy azonnal sikeres lehet az autó, észben tartottad, hogy az a Tyrrell csapat legelső saját autója?
JS: Teljesen megbíztam Ken Tyrrellben és Derek Gardnerben, Kenben még jobban is, mint Derekben. Derek amolyan kétkezi varázsló volt, csúcstechnológiás ember, nem olyan, ami szeret kapcsolatban lenni az emberekkel. De tudta, mit csinál és jó autókat alkotott. És persze Cosworth motorunk volt, ami nagyon megbízható volt. A Cosworth egy csodálatos vállalat volt,senki nem tudott gyorsabb és megbízhatóbb motort csinálni. Soha nem gondoltam arra, hogy az én motorom gyengébb lenne másokénál.
JK: Ugorjunk a jelenre. Állandó versenyző vagy Goodwoodban. Mitől igazán különleges számodra ez az esemény?
JS: Először is Richmond hercege és Gordon! Amit ő alkotott, az nagyon különleges, és egyedi a világon. Elképesztő módon figyel a részletekre, a Revival – valamint a Festival of Speed és a Members Meeting – népszerűsége pedig azt mutatja, hogy mindent jól csinál.
Fotó: Varga András
JK: Itt a Revival-ön visszautazhatsz a múltba és a többiek között autózhatsz az 1964-es Cooper Formula 3-as autóddal!
JS: Igen, így van. Csodás állapotban van, az esemény után pedig elárverezzük, hogy adományt gyűjtsünk a „Race against Dementia” alapítványnak.
JK: Jackie, köszönöm, hogy időt szántál rám, kellemes időtöltést a hétvégére!
