Az idei első versenyét teljesítő Hélio Castroneves nyerte a valaha volt leggyorsabb Indy 500-ast, a viadal 105. változatát.
A rajtot követően Rinus Veekay vette magához a kezdeményezést, de nem tudta leszakítani magát a mezőnyről.
Az első kiállások a 30. kör környékén kezdődtek meg. Stefan Wilson megpördült a boxba menet, ezzel ő lett az első kieső. Conor Daly még a sárga zászló előtt végezte el a kiállását, így a mezőny elejében találta magát.
A kiállások alatt Alexander Rossi és a pole-ból induló Scott Dixon is bajba került, a szokatlannál hosszabb megállás egy kör hátrányt eredményezett számukra. Colton Herta átugrotta Veekay-t, így ő vezetett, amint folytatódott a verseny. Nem sok kellett ahhoz, változzon a helyzet, az indianapolisi Daly ment az élre, és dolgozott össze holland csapattársával.
A második kiállások is rendben lementek a 70. kört követően. Ed Carpenter két pilótája, Daly és Veekay ismét egymást váltották a mezőny élén. A csapattársak kiállását követően a Forma-1-es tesztet nyerő Patricio O’Ward került az élre, Ryan Hunter-Reay és Herta követte őt.
A Rahal Letterman Lanigan Racing párosa, Graham Rahal és a tavalyi győztes, Takuma Sato, még jobban elnyújtotta a kiállásait, mint O’Ward, más stratégiát követtek. A 119. körben azonban Rahal három kerékkel tért vissza a pályára, megpördült, ezzel okozva második sárgát.
A lerepülő kerék eltalálta Conor Daly autóját, de az aeroscreennek köszönhetően nem esett komolyabb baja, sőt, a versenyt is folytatni tudta. A zöld zászlónál az Indy specialista, Hélio Castroneves állt az élre, majd O’Ward és Alex Palou vezette a versenyt.
A verseny utolsó negyedénél, Will Power pördült meg a boxutcában, de nem történt nagyobb probléma. Meglepetésre Dixon is vezetett pár körig, miután a sárga zászlók miatt visszavette a körét.
Castroneves és Palou többször váltogatták egymást az élen, mögöttük O’Ward autózott. Közben Simon Pagenaud és Ed Carpenter is közelebb lopózott hozzájuk.
Félix Rosenqvist és Takuma Sato megpróbáltak végig menni egy kiállással kevesebbel, de végül hét lappal a vége előtt a svéd, egy fordulóval utána a japán is kiállt.
Az utolsó 5 körre Palou fordult elsőként, Castroneves viszont elment mellette, és az utolsó körben még a lekörözöttek sem állították meg abban, hogy beállítsa a rekordot az Indy 500 győzelmek tekintetében. Idén is megmászta a speedway kerítését, amiről becenevét kapta.
Palou maradt második, Pagenaud végül feljött a dobogóra, O’Wardnak pedig meg kellett elégednie a negyedik hellyel, Ed Carpenter előtt.
