Valentino Rossi egy McLarenben, a világ legnagyobb autóversenyén debütálhatott volna formaautóban, de végül egy 44 esztendős korábbi bajnok megy helyette.
Miközben Lando Norris és Oscar Piastri is az első világbajnoki címére hajt a Forma–1-ben, a McLaren az első számú tengerentúli formaautós szériában, az IndyCarban is érintett. Az idei szezont a csapatok között a második helyen záró Arrow McLaren istálló a Pato O’Ward, Nolan Siegel, Christian Lundgaard hármassal csinálta végig az évet, míg az Indianapolis 500-on Rick Hendrick-el összeállva a nemrég kétszeres NASCAR-bajnokká válóKyle Larsont indították a negyedik autójukban.
Jövőre viszont nem Larsoné, hanem a 2012-ben IndyCar-bajnoki címet, 2014-ben Indy 500-at nyerő Ryan Hunter-Reay-é lesz a McLaren negyedik autója, jelentette be a csapat nemrég. A 44 esztendős veterán utoljára 2021-ben teljesített teljes szezont az IndyCarban, tavaly és az idén pedig már csak az Indy 500-on indult a Dreyer & Reinbold Racing
with Cusick Motorsports színeiben, és szerzett egy 26., illetve egy 21. helyet.
Jenna Fryer, az Associated Press újságírója azonban érdekes részletet árult el a legendás versennyel kapcsolatban, egy X-posztjában ugyanis arról írt, hogy Zak Brown, a McLaren vezérigazgatója eredetileg nem Hunter-Reay-t akart beültetni a negyedik autóba, hanem azt tervezte, hogy meggyőzi a kilencszeres világbajnok MotoGP-legendát, a jelenleg a hosszú távú sportautó-világbajnokságban (BMW) a Team WRT GT3-as BMW-jével versenyző Valentino Rossit az indulásról.
„Most, hogy végül nem történt meg, a hatalmas Indy 500-beugrás, amit Brown hajszolt, a következő volt…” – írta Fryer, majd egy Rossit ábrázoló GIF-el fedte fel, hogy kit szeretett volna a McLarenben látni az amerikai üzletember.
Amennyiben összejön, az nyilván világszenzáció lett volna, hiszen mindenidők egyik legnagyobb motorversenyzője a világ leghíresebb autóversenyén mutatkozott volna be formaautóban. Hogy miként szerepelt volna, azt nyilván nehéz megítélni, de mivel széleskörű tapasztalattal bír versenyautóban és a formaautózás sem idegen neki, hiszen számos alkalommal tesztelt Forma–1-es Ferrarit, valószínűleg nem vallott volna szégyent.
Rossi F1-es szárnypróbálgatásairól és arról, valójában mennyire került közel ahhoz, hogy a kétkerekűek királykategóriájáról a négykerekűekére váltson, testvéroldalunkon írtunk korábban:
Fryer szavait egyébként megerősíti, hogy néhány hónapja Brown az IndyStarnak úgy nyilatkozott: „Van egy trükk a tarsolyunkban, és annyira klassz lenne, ha összejönne. Ez hihetetlen lenne.”
A 110. Indy 500-at sok motorsport-rajongó bánatára Valentino Rossi nélkül, 2026. május 24-én rendezik.
Amikor bejelentették a 2026-os versenynaptárt, nagy felzúdulást okozott, hogy jövőre az Indianapolis 500 nem a Monacói Nagydíjjal, hanem a kanadai versennyel lesz párban, azaz jó eséllyel nem lehet majd anélkül nézni, hogy az ember ne maradjon le az F1-ről, vagy fordítva. A The-Race értesülései szerint azonban a Liberty Media egyeztetett az IndyCarral és megpróbálta megtalálni a lehető legjobb megoldást.
Ez végül az lett, hogy a Kanadai Nagydíj az idei évvel ellentétben jövőre két órával később rajtol, azaz helyi idő szerint 14 óra helyett 16 órakor alszanak majd ki a lámpák Montrealban. Mivel a két esemény ugyanabban az időzónában lesz májusban, és az Indy 500-at hagyományosan 12 óra 45 perckor indítják el, 3 óra és 15 perc lesz a két futam rajtja között. Mivel az idei futam is kevesebb mint 3 órás volt, elméletben ez elegendő lehet arra, hogy ne legyen ütközés, ám a legkisebb csúszás is megborítja ezt a tervet.
Mivel az Indy 500 az idén is fél órával később kezdődött a tervezettnél az eső miatt, bőven benne van, hogy az F1 eleje és a legendás viadal vége már fedésben lesz, de így is ez volt a legjobb kompromisszum, mivel a Kanadai Nagydíj kezdését sem lehet akármeddig tolni a sötétedés miatt, hiszen abban az időszakban Montrealban este fél 9-kor megy le a nap.
Persze a legjobb az lenne, ha egyáltalán nem kellene a rajongóknak választani a két esemény között, az F1 azonban jövőre már szerette volna elkerülni, hogy az egész cirkusznak kétszer is csak egy-egy verseny miatt kelljen elrepülnie az amerikai kontinensre, így párba rakta a miami és a kanadai versenyt. Jóllehet, a kettő között lesz egy három hetes szünet, amit a legtöbben aligha fognak Amerikában eltölteni, de a felszerelést legalább Miamiból közvetlenül Montrealba lehet majd reptetni.
A világ legértékesebb pisilésére került sor az Indianapolis 500 múlt vasárnapi versenyén: miután Conor Daly nagy nyilvánosság előtt bevallotta, hogy mire kényszerült a rajt előtt, ő és csapata váratlan helyről kapott szponzori megkeresést.
Az Indy 500 egyébként is egy hosszú, nagyjából háromórás verseny, idén azonban a szokottnál is tovább ültek az autóikba szíjazva a versenyzők, hiszen nagyjából háromnegyed órás csúszással vette csak kezdetét a rajt a pályát elérő eső miatt.
Daly, aki a Juncos Hollinger Racing versenyzőjeként a 11. helyről rajtolt, majd 8.-ként zárt a végeredményben, elmondása szerint már ekkor, a startra való várakozás közben arra kényszerült, amit karrierje során eddig még mindig képes volt elkerülni.
„Soha nem könnyítettem még magamon a versenyautóban, egészen most vasárnapig. Ott ültem a rajtrácson, éreztem, hogy ez életem legjobb autója, erre muszáj volt belepisilnem. Nem tudom, hogy a cukorbetegségem miatt történt-e, vagy csak mert öregszek, de tényleg úgy teljesítettem az egész versenyt, hogy közben a saját vizeletemben ültem” – kapott őszinteségi rohamot a 33 éves versenyző az Indy 500-at követő banketen való felszólalása során.
Az IndyCar ezen a hétvégén Detroit utcáin versenyez, Daly pedig egy közösségi médiás posztban számolt be arról, hogy a hét során csapata szupergyorsan kötött meg egy váratlan szponzori megállapodást, aminek a televíziós adásban elmondott pisilős sztorija ágyazott meg: az amerikai versenyző autóján ugyanis megjelent a felnőttpelenkákat gyártó Depend logója.
There’s a first time for everything-including peeing your pants in your race car 🏎️ @Depend is giving me (and my mechanics) the backup support I need this weekend 🩲let’s go racing! #indycar#dependpartnerpic.twitter.com/OkzETUIPLs
„A Depend megadja számomra (és a mérnökeimnek) a szükséges háttértámogatást erre a hétvégére” – írta Daly, ezzel mindenkinek saját fantáziájára bízva, hogy valóban viseli-e a cég termékét a versenyautóban ülve.
Az idei Indy 500 után a 48 éves veterán elárulta, miként vette igénybe a ChatGPT-t ahhoz, hogy a jövőben ne kövessen el olyan hibát, amit az egyik kerékcserénél elkövetett.
A mesterséges intelligencia térnyerése természetesen az autósportban is tetten érhető, és a különböző csúcssorozatok csapatai előszeretettel használják is, olyasmiről azonban eddig nem hallhattunk, hogy egy pilóta a ChatGPT-től kér tanácsot arra vonatkozóan, hogy mit csináljon másként vezetés közben. A Forma–1-ben 2002 és 2008 között a Jordan, a BAR és a Super Aguri színeiben összesen 90 nagydíjon részt vevő, ezeken egy dobogós helyezést szerző (ezzel ő a három japán egyik, akiknek ez sikerült), majd az IndyCarban ennél sokkal sikeresebb karriert futó (6 győzelem, 14 dobogó, 10 pole, két Indy 500-siker) Takuma Sato azonban most elárulta, ő pontosan ezt tette az idei Indianapolis 500 után.
Az idei verseny felkészülése során hatalmasat bukó, 375 km/órával falnak csapódó Sato 48 évesen is megmutatta, hogy még mindig képes nagyon magas szintű teljesítményre, hiszen a második helyre kvalifikálta magát a legendás futam 109. felvonására, majd a verseny előtti utolsó edzésen a 2. helyen hangolt. Ezután az Indy 500-at is jól kezdte, és összesen 51 kört töltött az élen (ezzel végül első lett ebben a mutatóban), ám a harmadik bokszkiállását elrontotta, mert túlcsúszott a kerékcserére kijelölt helyen. A szerelőinek ezután vissza kellett tolnia az autót, amivel a japán annyi időt veszített, hogy nem maradt esélye az élmezőnyben végezni, és végül a 11. helyen intették le (ami Marcus Ericssont és Kyle Kirkwood kizárásával 9.-re módosult utólag).
Sato utólag pedig elmondta, a ChatGPT-től két tanácsot, hogy megtudja, mennyivel kellett volna korábban a fékre lépnie a kiállásnál.
„Az autó igazán jól működött, az első két bokszkiállás is nagyon jó volt, de aztán sajnos a harmadikat elrontottam. Hat lábbal (1,8 méter) túlmentem, az emberek pedig azt gondolhatják, hogy akkor miért nem fékeztél egy másodperccel korábban? Mondtam, hogy ez igaz, de fontosak a részletek. Magamtól nem tudtam kiszámolni, ezért megkérdeztem a ChatGPT-t, hogy ha 60 mérföld/órás bokszutcai sebességnél 6 lábbal mentem túl, akkor mennyivel korábban kellett volna fékeznem? És azt mondta, hogy 0,07 századmásodperccel. Ennyivel kellett volna korábban fékeznem. Majd egy tized a tökéletes kiálláshoz. Ezt mondta, úgyhogy legközelebb megpróbálom” – közölte mosolyogva a japán pilóta az IndyCar on FOX Facebook-oldala által közzétett videóban.
Nem mintha nem hinnénk Satónak, de próbaképpen mi is feltettük ugyanezt a kérdést, a ChatGPT pedig a számítás levezetése után nekünk is ezt az értéket adta meg: „Kb. 0,068 másodperccel kellett volna korábban elkezdenie a fékezést, hogy pontosan a kijelölt helyen álljon meg, feltételezve egyenletes lassulást és 60 mph sebességet.”
Ezután megkértük, hogy vegye figyelembe egy IndyCar fékezési teljesítményét is. Megtette, de érdemben ez sem változtatott az eredményen, mert így 0,072 másodperc jött ki.
Három versenyzőt, köztük a másodikként befutó Marcus Ericssont is megfosztották a helyezésétől a vasárnapi Indianapolis 500 utáni technikai ellenőrzést követően.
Ericsson a verseny utolsó bokszkiállásai után végig szorosan követte az élen haladó Álex Palout, előznie azonban nem sikerült, így ahelyett, hogy duplázni tudott volna 2022-es győzelme után, be kellett érnie a második hellyel a spanyol mögött. A svéd láthatóan nagyon csalódott volt az elszalasztott lehetőség miatt az autóból kiszállva, ám az utólagos fejlemények fényében mégis jóval kisebb lehet így a fájdalma, mintha a győzelmet vették volna el tőle utólagosan, miután már megünnepelte azt.
A technikai átvizsgálások során ugyanis a felügyelők szabálytalanságot találtak az Andretti két autójában, egyaránt a hibrid rendszer (EMS) borításán és annak illesztési pontjain, ami ellentmondott a szabálykönyvben leírtaknak. Emiatt a második helyezett Ericssont és a hatodikként befutó Kyle Kirkwoodot tulajdonképpen kizárták, a 31. és a 32. helyre sorolták őket a végeredményben.
Szintén erre a sorsra jutott az egyetlen versenyben marad Premával a 13. helyen végző Callum Ilott, az ő autóján az első szárny véglapjának minimális magassága nem érte el a szabályban foglaltakat, így a britet a 33. pozícióba száműzték az eredménylistán.
Az új végeredmény szerint tehát a győztes Palou mögött David Malukas lett a második, a McLarennel Pato O’Ward pedig a harmadik – aki így már harmadik alkalommal végzett a virtuális dobogón a legendás 500 mérföldes versenyen, de nyernie még nem sikerült.
A verseny történetében példátlan lett volna, ha történetesen Ericsson ér célba elsőként, majd így jut a kizárás sorsára, hiszen sohasem vettek még el utólagosan győzelmet az Indy 500-on. Egyszer, 1981-ben azonban már közel jártak ehhez, akkor az elsőként befutó Bobby Unsert hétfő reggelre egy körös büntetéssel sújtották, mert sárga zászló alatt több autót is megelőzött a bokszutcából visszatérve, ezzel a második helyre sorolódott vissza az új győztesként kihirdetett Mario Andretti mögé. Unser csapata, a Team Penske azonban fellebbezett a döntés ellen, ami végül sikerrel járt, így visszaállították őt az első helyre.
Ezúttal elmaradt az oda-vissza előzés a befutónál, de a 109. Indianapolis 500 így is bőven szolgált izgalmakkal és drámákkal. A nagy vesztes az időmérő után csalási botrányba keveredő Penske lett, a nagy nyertes pedig az az Álex Palou, aki háromszoros bajnokként végre Indy 500-at is nyert, ráadásul ez volt élete első oválpályás sikere.
A szokás szerint egy héttel a verseny előtt rendezett időmérő után a Penske hatalmas botránya uralta a szalagcímeket, hiszen nemcsak az derült ki, hogy Josef Newgarden és Will Power autója is szabálytalan volt a kvalifikáció második felvonása előtt, hanem az is, hogy előbbi versenyző egyértelműen szabálytalan autóval nyerte meg a tavalyi Indy 500-at. A történtek minden korábbinál égetőbbé tették, hogy az IndyCar-szériát, az indianapolisi pályát és a Penske IndyCar csapatot is tulajdonló Roger Penske lépjen, és ne „csak” annyit, hogy három vezetőjének kirúgásával lefejezze az istállót.
Vasárnap azonban már senki nem a hét elején történtekről beszélt, hanem lélegzetvisszafojtva várta, hogy ki lesz a 109. felvonás győztese. Az izgalmakhoz hozzátett, hogy a versenyt nem tudták a tervezett időben elindítani, hiszen nem sokkal a rajt előtt elkezdett szemerkélni az eső, ami az Indy 500–Coca Cola 600 duplával tavaly után az idén is próbálkozó Kyle Larsont tehette különösen idegessé. A csúszás azonban végül nem lett akkora, hogy Larson helyett a McLaren IndyCar-csapatának főnöke, a 2013-as Indy 500-győztes Tony Kanaannak kelljen beugrania, mivel a NASCAR listavezetője ebben az évben fő sorozatát részesítette volna előnyben, ha döntésre került volna a sor.
A verseny rajtja ezzel együtt igencsak furára sikeredett, hiszen a gumimelegítős körök végéhez érve, nem sokkal a rajt előtt az egyik esélyesnek tartott Scott McLaughlin összetörte az autóját. Az időmérőt múlt hét vasárnapi bukása miatt kihagyó, így a 10. helyről rajtoló Penske-pilóta egyszerűen túl nagy gázt adott a hideg aszfalton a célegyenesben, majd a bal oldali falnak csapódott és már azelőtt feladta a küzdelmet, hogy az elkezdődött volna.
McLaughlin – aki utólag „újoncnak” nevezte magát, az esetet pedig „élete messze legrosszabb pillanatának” titulálta – bukása miatt az idén végül sárga zászló mellett indult el a visszaszámláló – Scott Dixon fékjei pedig kigyulladtak, ezért később cserélni kellett azokat, így a 2008-as győztes esélyei is hamar elszálltak –, azaz a futam klasszikus értelemben vett rajt nélkül vette kezdetét, hogy aztán a 4. körben az újraindítással megkezdődhessen a versenytempóban száguldás. Mindez azonban csak egy kanyar erejéig tartott, ekkor ugyanis a már csak évente ezen az egy versenyen induló, 20. Indy 500-át megkezdő Marco Andretti csapta falhoz magát, miután a Ryan Hunter-Reay által elindított láncreakció végén Jack Harvey meglökte. Ezzel Andretti jubileumi versenye is véget ért.
Előzetesen sem számított senki arra, hogy a pole-t meglepetésre megszerző Robert Shwartzman eséllyel száll csatába a győzelemért, de ekkor a Prema pilótája még vezetett, az Andretti balesetét követő újraindításnál azonban Patricio O’Ward megelőzte. Sokáig azonban ezután sem körözhettek zöld zászló mellett a pilóták, az eső ugyanis ismét szemerkélni kezdett, ami miatt sárga zászlós fázis lépett érvénybe.
Mivel annyira nem esett, hogy piros zászlóval félbe kelljen szakítani a futamot, a mezőny sárga alatt kibekkelte a csapadékot – és közben letudták az első kerékcseréket és tankolásokat –, majd a 30. körben folytatta a versenytempóban száguldást.
A folytatásban további incidensek borzolták a kedélyeket: a bokszutcába hajtás közben esett ki a megpördülő Rinus VeeKay, a duplázásról pedig az idén is kénytelen volt lemondani az egyik újraindításnál megforgó Kyle Larson (aki két riválisát is vitte magával), míg Alexander Rossi és az Ed Carpenter Racing előadásában egy bokszutcai tűzesetnek is szemtanúi lehettünk. Szerencsére a felsoroltak között egyik esetben sem történt sérülés.
Sajnos nem mondható el ugyanez (mármint, hogy nem történt sérülés) Robert Shwartzman elrontott kiállásáról. A Prema újonca ugyanis elsodorta a szerelőit, amikor nem sikerült megfelelően beparkolnia közéjük, majd kénytelen volt feladni a küzdelmet. Szerencsére komoly sérülés azért itt sem történt.
A számos incidens után a verseny második felében inkább a taktikáé és a pályán zajló küzdelemé lett a főszerep, egy ideig pedig úgy nézett ki, hogy a büntetése miatt a 32., azaz az utolsó előtti helyről rajtoló Josef Newgarden ennek ellenére eséllyel szállhat harcba zsinórban harmadik Indy 500-sikeréért. A Penske pilótája már 80 kör után a legjobb 10-ben haladt, majd féltávnál már 5. volt, amikor az autójának üzemanyagpumpája megmakacsolta magát, a verseny feladására kényszerítve a címvédőt. Ezzel az is eldőlt, hogy egy ideig még biztosan várni kell arra, hogy a történelem során először valakinek összejöjjön a zsinórban három indianapolisi siker.
Ahogy közeledtünk a hajrához, kezdett kirajzolódni azoknak a névsora, akik odaérhetnek a végén az első helyre. Az élmezőny egy része a hagyományosabb, ám mint utólag kiderült, lassabb stratégiát követte, nekik ugyanis üzemanyagot kellett spórolni, hogy eljussanak a célig, amit az alternatív taktikán levők kihasználhattak. Közéjük tartozott Ryan Hunter-Reay és Álex Palou is, de előbbi az utolsó tankolásnál kiírta magát az esélyesek közül, amikor nem tudott elindulni.
Palou eközben a második helyre zárkózott fel a szintén alternatív taktikán levő 2022-es győztes Marcus Ericsson mögé. A korábbi F1-es pilóta számára minden adottnak tűnt ahhoz, hogy életében másodjára is magasba emelhesse a Borg-Warner trófeát, ám amikor utolérte a vele egyforma stratégián levő Devlin DeFrancesco és Louis Foster csatázó párosát, nem tudta lekörözni őket (itt nincs kék zászló, mint az F1-ben).
Ennek köszönhetően Palou és David Malukas lőtávolban maradt, a spanyol pedig 14 körrel a vége előtt gyönyörű bevetődős előzéssel átvette a vezetést az egyes kanyarban. Mint végül kiderült, ez volt az a manőver, ami eldöntötte a győzelem sorsát, mert bár DeFrancesco és Foster mellett Palou sem tudott elmenni, remekül használta a dupla szélárnyékot Ericsson kordában tartására, a svéd így még csak próbálkozni sem tudott a visszaelőzéssel.
Az utolsó körben a háromszoros bajnok azért a kettes kanyarban mindent elveszíthetett volna, de megfogta a megcsúszó autót, majd nem is kellett a célvonalig izgulnia, az utolsó kanyarból kifelé ugyanis Nolan Siegel balesete miatt elkezdtek lengeni a sárga zászlók, így tulajdonképpen azok vetettek véget a küzdelemnek.
Győzelmével Palou lett az első spanyol, aki Indy 500-at nyert (pedig 2017-ben úgy tűnt, Fernando Alonso viheti véghez elsőként ezt a tettet), ráadásul a Chip Ganassi Racing versenyzője életében most győzött először oválpályán. Palou ezzel az idei szezon első 6 futamából 5-öt megnyert és toronymagasan vezeti a pontversenyt.
A második helyezett Ericsson mögött (az utóbbi négy évben ez a svéd harmadik top 3-as Indy 500 eredménye) Malukas jött be harmadikként, míg a McLarennel Pato O’Ward lett a negyedik, Felix Rosenqvist (Meyer Shank) az ötödik, Kyle Kirkwood (Andretti) a hatodik, Santino Ferrucci (A. J. Foyt) pedig a hetedik.
Az egyetlen célba érő Penske-pilóta a háromból Will Power volt, de őt is csak a szerény 19.helyen rangsorolták.
Hatalmas, az idei Indianapolis 500-on túlmutató botrány rázta meg a teljes IndyCart, elkerülhetetlenné téve már korábban is pedzegetett változásokat a széria működtetésében.
Nem ért véget az idei Indianapolis 500 időmérőjén kirobbant botrány azzal, hogy a Penske-csapat három autójából kettőt, Will Power 12-es és az utóbbi két Indy 500-at megnyerő Josef Newgarden 2-es rajtszámú versenygépét a mezőny végére száműzték a rajtrácson, valamint kizárták a teljes eseményről mindkét pilóta stratégáját és autónként 100 ezer dollárra büntették az istállót.
A Penske ugyanis ezek után drasztikus lépésekhez folyamodott, és bejelentette, hogy IndyCar csapatának elnöke, az egyébként Newgarden stratégájaként az idei Indy 500-ról kizárt Tim Cindric; valamint az IndyCar csapat ügyvezető igazgatója, Ron Ruzewski (ő egyben Power stratégája volt), továbbá az istálló főigazgatója, Kyle Moyer is távozik a szervezettől. Közleményében a Penske hozzátette, hogy a hét folyamán további bejelentéseket fog tenni személyi változásokról, és közli, kik lépnek a távozók helyébe.
„Semmi sem fontosabb a sportágunk és versenycsapataink integritásánál. Az utóbbi két évben elkövettünk hibákat, és meg kellett lépnünk a szükséges változtatásokat. Elnézést kérek a szurkolóinktól, a partnereinktől és a szervezetünktől, amiért cserben hagytuk őket” – mondta a csapatot tulajdonló Roger Penske, aki nem mellesleg az egész IndyCar és az indianapolisi pálya tulajdonosa is, hibák alatt pedig arra utalt, hogy a tavalyi szezonnyitó után a Penske körül robbant ki a széria legutóbbi csalós balhéja is, amelyet házon belül azzal kezeltek, hogy Cindricet és Tuzewskit is eltiltották.
Tim Cincdric (bal oldalt) már nem a Penske csapat tagja / Fotó: Penske Entertainment: James Black
Ilyen előzmények után ütötte fel a fejét a mostani ügy, amely onnan indult, hogy az idei Indy 500 időmérőjének második napján, azaz múlt vasárnap Newgarden autója nem ment át a technikai ellenőrzésen, aminek hatására Power autóját is szemügyre vették, és kiderült, hogy a Penske mindkét autó hátulján, a külön elemként levehető ütközőzóna csatlakozásánál lecsiszolt egy hegesztést, ami szabálytalan. A csapat végül visszalépett a időmérő folyatatásától, lévén utólag úgyis kizárták volna őket, de Power és Newgarden megtarthatta a 11. és 12. rajthelyet, mivel bejutott a legjobb 12-be. Az IndyCar azonban utólag változtatott a döntésén és kiosztotta a fentebb taglalt büntetéseket.
Nem veszik el Newgarden tavalyi győzelmét
A botrány azonban nem állt meg itt, Marshall Pruett, a Racer újságírója ugyanis szembesítette Doug Bolest, az IndyCar elnökét azokkal a pletykákkal, melyek szerint Newgarden a 2024-es Indy 500-at ugyanúgy lecsiszolt hegesztéssel nyerte, mint amilyet az idén találtak az autóján. Pruett elmondta, hogy a csapatok között fotók terjengenek arról, hogy az idei Indy 500-hónap során már korábban is látható volt a módosítás több autón, majd az újságíró elment az indianapolisi pálya múzeumába, ahol ki van állítva a 2024-es győztes autó, és videót tett közzé arról, hogy bizony ezen a lecsiszolt megoldás látható.
Hogy Boles a sajtótájékoztatón mit reagált a felvetésekre, arról ITT írtunk. Az elnök ekkor még nem jelentette ki, hogy a tavaly történtekkel semmit nem lehet kezdeni, később, Pruett megkeresésére azonban igen, amiről az újságíró egy három részes videóban számolt be az X-en. „Megnyerte az Indianapolis 500-at” – közölte vele Boles Newgarden autójára utalva, majd arra a kérdésre, hogy terveznek-e vizsgálatot a győztes Penske szabályosságáról, így felelt: „Nem, uram, megnyerte az Indianapolis 500-at.”
Pruett elmondta, hogy a kérdést is alig tudta feltenni az elnöknek, mert az rögtön a szavába vágott, szerinte pedig a múzeumban kiállított autó és a tavalyi versenyen készült fotók minden kétséget kizáróan igazolják, hogy Newgarden szabálytalan autóval versenyzett. Ezzel együtt majdnem egy teljes évvel később ő sem nyúlna már a tavalyi futam eredményéhez (noha megjegyezte, hogy ez sem lenne példátlan, hiszen vannak sportágak, amelyekben doppingvétség miatt ennél sokkal nagyobb időtávra visszamenőleg is elvesznek eredményeket).
Amennyiben túllépünk azon, hogy szabálytalan autóval nyerték meg a világ egyik, ha nem a legnagyobb autóversenyét, foglalkozzunk kicsit azzal, hogy milyen óriási, rendszerszintű problémára világított rá a mostani és a tavalyi szezon eleji eset. Hiszen mint azt Pruett is kiemelte, a világon sehol nincs olyan, hogy egy versenysorozat tulajdonosa és működtetője egyben résztvevő is. Ez olyan, mintha a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjében a Real Madrid lenne a házigazda, az egyik játékosa pedig a bíró úgy, hogy közben játszik is a csapatban.
Persze ez már azóta így megy, hogy Roger Penske megvásárolta az IndyCart, de amíg a Penske példás módon betartotta a szabályokat, nem volt ebből probléma. A tavalyi szezon eleji push to pass (az előzést gombnyomásra segítő, extra lóerőket felszabadító rendszer) balhé aztán sokakban komoly kétségeket ébresztett, a mostani eset pedig alighanem a maradék bizalmat is romba döntötte.
Az IndyCar-paddockban igencsak jól értesültnek számító Pruett elmondta, hogy a széria két motorszállítójának egyikeként a Honda már tavaly közölte Penske-vel, hogy ez nem mehet így tovább, és független irányító bizottság felállításától is tette függővé azt, hogy a 2026 utáni időszakra is elköteleződjön a sportág mellett. Pruett szerint enélkül kizárt a japánok maradása, de ezzel együtt sem vehető biztosra. Az IndyCar állítólag ebbe belement, Roger Penske pedig a minap a Fox Sports-nak adott interjúban először beszélt a várható változásról.
Amennyiben létrejön, ennek a bizottságnak a feladata lesz a szabályok betartatása, a technikai ellenőrök és egyéb, a versenyzés tisztaságát biztosító a személyek a jövőben pedig nem Penske-alkalmazottak lesznek (merthogy most azok). Ami azért kissé zavarta Pruettet, hogy Penske és Boles a saját ötleteként adta elő a bizottság felállítását, ami nem igaz, mert a Honda szorgalmazza ezt a lépést – erről nyilvánosan természetesen semmit nem ismernek el –, így az esetleges megvalósulást is nekik kell majd megköszönni. Hogy mikorra történhet meg mindez, arról Pruett azt mondta, eredetileg 2027-ről volt szó, de a jelenlegi botrány után muszáj lesz már 2026-ra meglépni.
Hiszen most az IndyCar Super Bowlját, az év legnagyobb autóversenyét árnyékolják be a történtek, elvonva a figyelmet a Prema és Robert Shwartzman csodaszámba menő pole-járól, vagy a 48 éves Takuma Sato teljesítményéről, és még sok más, méltatlanul háttérbe szoruló eseményről.
Van, amiről nem akarnak beszélni
Hogy mennyire rendszerszintű a probléma, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy miután elterjedt a pletyka, hogy a Chip Ganassi Racing panaszolta be a Penske-t a technikai ellenőröknél, Pruett megkereste az istállót, a Ganassinál pedig elmondták neki, hogy már május elején, a Barber Motorsports Parkban rendezett fordulón szóltak az IndyCarnak arról, hogy a Penske szerintük szabálytalan autóval vett részt az áprilisi indianapolisi teszten.
Ám sem ekkor, sem az Indy 500-as felkészülés alatt, a számos edzés, majd az időmérő első napja során sem történt semmi, a Penske autói pedig megannyi alkalommal mentek át a technikai ellenőrzésen. Pruett szerint pedig az IndyCar látszólag nem akar semmit kezdeni azzal, hogy felderítse ennek az okait (mulasztás vagy csalás történt?) és változtasson a folyamatain, Boles pedig nem értett egyet azzal, hogy a változáshoz vissza kell tekinteni a jövőbe, azaz inkább besöpörné az egészet a szőnyeg alá.
Roger Penske a 2024-es Indy 500-győztes autó mellett az indianapolisi pálya múzeumában / Fotó: Penske Entertainment: Chris Owens
A független bizottság felállítása persze előremutató lépés lenne, de amíg ez megtörténik, számos versenyt fognak rendezni, köztük a 109. Indianapolis 500-at. Mi a garancia arra, hogy ezeken mindenki szabályos autóval fog indulni, ha az IndyCar ennyi időn át vagy szemet hunyt, vagy nem vett észre egy egyértelmű szabályszegést?
Persze még mielőtt mindenki elkezd a 88 esztendős Roger Penske-re mutogatni, ki kell emelni, hogy ő feltehetően nem tudott arról, hogy a csapata mit csinál az autók hátsó ütközőzónájával, a mostani ügy kirobbanása után pedig – noha nem azonnal – a lehető legkeményebb döntést hozta Cindric, Ruzewski és Moyer kirúgásával (utóbbi menesztése egyébként mindenkit meglepett és sokként ért, mert róla azt tartották, hogy nincs köze a történtekhez).
Ezzel a lépéssel a Penske ugyanis nemcsak három emberét, hanem egyenesen a három legfontosabb emberét veszítette el, akik mindannyian kiváló szakemberek, a kirúgásuk pedig destabilizálhatja a csapatot és komoly hatással lehet annak versenyképességére. Roger Penske tehát áldozatot hozott, a kérdés már csak az, hogy ennél többre képes lesz-e.
Az F1 aktuális triplázásának középső állomása Monaco, de a hétvégi autósport-kínálatban sok egyéb, mit szem-szájnak ingere, például Indy 500, brit F4 Molnár Martinnal, kamion Európa-bajnokság Kiss Norberttel. Mutatjuk, mikor mit és hol lehet nézni.
F1, Monacói Nagydíj
május 23. péntek: edzés 13:30-14:30, közvetítés: M4 Sport
május 23. péntek: edzés 17:00-18:00, közvetítés: M4 Sport
május 24. szombat: edzés 12:30-13:30, közvetítés: M4 Sport
május 24. szombat: időmérő 16:00-, közvetítés: M4 Sport
május 25. vasárnap: futam 15:00-, közvetítés: M4 Sport
A nagy újdonság a Monacói Nagydíj 2025-ös kiadásában, hogy kötelező lesz mindenkinek legalább kétszer kereket cserélni a futamon, hátha ez a módosítás kicsit feldobja az általában egykiállásos monoton vonatozást. Az F1-es nagydíj idejére száraz, de nem túl meleg, 20 °C alatti időjárást vár a meteorológia. Érdekes kérdés, hogy a McLaren váratlan imolai visszaesése folytatódik-e, és hogy ennek vajon köze volt-e az FIA új technikai direktíváihoz.
Utólag büntették és sorolták a mezőny végére az Indy 500 utóbbi két kiírásának győztesét és csapattársát, a háttérben pedig jóval nagyobb botrány is húzódhat egy egyszerű szabályszegésnél.
Az újonc Robert Shwartzman meglepetéspole-ja mellett hatalmas blamát is hozott az idei Indianapolis 500 múlt hétvégi időmérője, hiszen a legnagyobb esélyes Penske-istálló egyik autója sem vett részt a vasárnapi, rajtelsőségről is döntő felvonásban. Scott McLaughlin a reggeli edzésen bukott, a tartalékautót pedig a csapat nem tudta felkészíteni a legjobb 12 pilóta számára rendezett kvalifikációra, amelyen ráadásul a Penske másik két versenyzője, Josef Newgarden és Will Power sem vett részt, előbbi autója ugyanis nem ment át a technikai ellenőrzésen, mivel észrevették, hogy a csapat lecsiszolt egy hegesztést ott, ahol a hátsó ütközőzónát csatlakoztatni lehet a kocsihoz. Miután a Penske mindkét autón megpróbált módosítani a bokszutcában – ami már szabálytalan –, inkább úgy döntöttek, hogy visszalépnek.
Ezután Doug Boles, az IndyCar elnöke még aznap este sajtótájékoztatót tartott és megerősítette, hogy Newgarden és Power a 11. és 12. helyről rajtolhat majd a most vasárnap rendezendő versenyen – lévén a legjobb 12-be bejutottak –, és bármilyen büntetésről majd csak a 109. Indy 500 után fognak dönteni. Ezután azonban változott a helyzet, és az IndyCar vasárnap és hétfőn elvégzett „további vizsgálatok után” közölte, hogy a két versenyzőt a mezőny végére, azaz a 32. és 33. pozícióba száműzik.
A Fox Sports adásában James Hinchcliffe szemléltette, hogy pontosan hol módosított szabálytalanul a Penske az autóin:
„Az Indianapolis 500 integritása a legfontosabb, és egyértelmű az IndyCar azon szabályainak megsértése, amelyek tiltják ennek az alkatrésznek a módosítását és előírják, hogy azt úgy kell használni, ahogy a csapatoknak leszállították – közölte a döntés után Boles. – Nagyobbnak kell lennie a büntetésnek annál, hogy az autók onnan rajtolhatnak, ahová lehet, hogy egyébként is kvalifikáltak volna, ha megkapják erre a lehetőséget. Az autók a leggyorsabb 33 autó mezőnyébe tartoznak, ugyanakkor az, hogy a mezőny végéről kell rajtolniuk, ebben az esetben megfelelő büntetés.”
Boles azért emelte ki, hogy a 33 leggyorsabb autó közé tartozik a két Penske, hiszen Jacob Abel, a Dale Coyne Racing egyik pilótája nem kvalifikálta magát, lévén csak 33 autó indulhat, ő pedig 34. lett az időmérőn. Amennyiben a két Penske-t úgy, ahogy van, kizárták volna az időmérőről, az azt jelentette volna, hogy vagy Power, vagy az utóbbi két évben a futamot megnyerő Newgarden nem indulhatott volna el a versenyen.
Az IndyCar emellett azt is megállapította, hogy McLauglin autója a vasárnapi balesetkor nem módosított hegesztéssel futott.
Az utolsó helyre száműzés ráadásul nem minden, hiszen mind Newgarden, mind Power stratégáját felfüggesztették az idei Indy 500 időtartamára – előbbié, Tim Cindric egyben a Penske IndyCar csapatának elnöke is –, emellett elbukták a bokszutcában elfoglalt kedvező helyüket és az időmérős eredményükért kapott pontjaikat, valamint autónként 100 ezer dolláros büntetést kaptak. Érdekesség, hogy Cindricet és Power stratégáját, Ron Ruzewskit a tavalyi szezonnyitó után a Penske csapaton belül tiltotta el, mivel szerepük volt az akkori csalós botrányban, ami azután robbant ki, hogy kiderült, Newgarden és Power akkor is hozzáférhetett az extra lóerőket biztosító, gombnyomásra aktiválható rendszerhez, amikor a szabályok értelmében nem lett volna szabad.
Mindez nyilván nagyon rosszul fest – nem véletlen kezdte Boles a sorozat integritásának fontosságával –, hiszen Roger Penske nemcsak csapatot tulajdonol, hanem a Penske Entertainment Corporation által az Indianapolis Motor Speedwayt és a teljes IndyCar-szériát is.
Power autó nélkül hiába indult volna el az időmérőn, valószínűleg nem tudott volna beleszólni a pole-ért zajló csatába / Penske Entertainment: Paul Hurley
Miért ennyivel később büntettek?
Miközben Boles az időmérő után még azt mondta, követik a megszokott folyamatot, és csak a verseny után (amely az Indy 500 esetében egy héttel, és nem egy nappal követi az időmérőt) büntetnek, ha büntetnek, hétfőn már arról beszélt, hogy az IndyCar időközben rájött, ez most nem lesz elegendő. „Az ember ráeszmél ennek az eseménynek a nagyságára, amitől egyértelműen olyan érzése lesz, hogy »Tudják mit, nem kellene ezt úgy kezelnünk, mint bármely más versenyt.«
Boles azt is elmagyarázta, hogy bár elsőre nem volt egyértelmű, milyen szabály alapján sorolják vissza a mezőny végére Powert és McLaughlint, erre a szabályok lehetőséget adnak. „Ennek a versenynek az integritására és fontosságára gondolva, az IndyCarnak van egy szabálya. Ez a 9.2.1-es szabály, amely kimondja, hogy a büntetést meg lehet határozni a szabályszegés mértéke és a verseny igazságosságára gyakorolt hatása alapján. Az IndyCar bármikor jogosult az alábbi szankciók bármelyikét, mindegyikét vagy kombinációját kiszabni bármely taggal szemben a szabályok megsértése miatt.”
Már tavaly is csalással nyerték az Indy 500-at?
Powe és McLaughlin mezőny végére sorolása után többen is azt kifogásolták, hogy egy az egyben ki kellett volna zárni a két Penske-t az időmérőről, és lehetőséget adni Jacob Abelnek a részvételre. Ezt a Dale Coyne Racing újonca – miközben megköszönte a támogatást – azonban nem tartotta volna helyénvalónak, mondván mindennél jobban szeretne részt venni az Indy 500-on, de saját jogon akarja kivívni az indulást, és nem egy technikai szabályszegés kedvezményezettjeként.
Boles emellett kifejtette, hogy azért nem zárták ki a teljes kvalifikációról Powert és McLaughlint, mert a két napos időmérő szombati felvonása előtt mindkettejük autója átment a technikai ellenőrzésen, és így jutott be a legjobb 12-be, majd aztán vasárnap bizonyultak szabálytalannak. Pato O’Ward, a McLaren pilótája azonban úgy nyilatkozott, „garantálja”, hogy már szombaton is lecsiszolt hegesztéssel futott a két Penske, és „ha ma kizárták őket, akkor tegnap is ki kellett volna.” Mindehhez a mexikói még annyit tett hozzá, hogy nem mérnök, és nem tudja, mennyi tempót jelent a megoldás, ha egyáltalán ezt a célt szolgálja (felmerült az is, hogy az autó hátuljának szerkezeti szilárdságát növeli a légellenállás csökkentése helyett), de a szabályok feketén-fehérek kimondják, hogy a Penske szabálytalanságot követett el.
Newgarden előtt nagy feladat áll, ha zsinórban harmadszor is nyerni akar, hiszen a 28. rajthelynél hátrébbról ez még soha senkinek nem sikerült / Penske Entertainment: Mike Young
És ha mindez nem lenne elég, Marshall Pruett, a Racer veterán újságírója szembesítette Boles-t a sajtótájékoztatón azzal, hogy „számos csapat már vasárnap előtt felhívta az IndyCar figyelmét arra, hogy léteznek ilyen módosítások” és „én észrevettem és körbeküldtem [fotókat] ezekről az elemekről az autókon szombaton, csütörtökön, és az áprilisi nyílt teszten, egyes csapatok pedig azt mondták nekem, hogy vannak fotóik ezekről a módosított ütközőzónákról már a tavalyi versenyről is.”
Sőt, Pruett és Nathan Brown, az Indy Star újságírója egyaránt megjegyezte, hogy a szóban forgó hegesztés a Newgarden Indianapolis múzeumban látható 2024-es győztes autóján is le van csiszolva. „Ezek az autók számos alkalommal átmentek a technikai ellenőrzésen, ahol ezt vagy nem vették észre, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyták” – mondta Pruett.
A szóban forgó autó, amelyről Pruett az X-re is posztolt egy, az IndyCar hivatalos médiaoldalán található fotót, miközben kiemelte, számára egyértelműen látszik az elsimított hegesztés:
Found this on the series' photo site from the 2024 #Indy500. Had to pull up the exposure to see the darkened rear and it shows the blended attenuator. Third photo is the attenuator on the car in the IMS Museum, with a similar exposure change to reveal the shiny dark black seam… pic.twitter.com/sLahd6QJ2E
„Azt hiszem, először is azt reagálnám erre, hogy ezt vasárnap fedeztük fel – kezdte válaszát Boles. – Ezek a tények. A tények, amiket én ismerek, azok, hogy vasárnap fedeztük fel, a büntetés pedig azon alapul, ami vasárnap történt. A múlt éjszaka óta az összes csapat szólt nekem, hogy vannak fotóik autókról – és nem csak a Penske autókról, hanem másokról is –, amelyeken szabálytalan dolgok lelhetők fel. Megkérdeztem tőlük, hogy miért nem küldött vagy mondott nekem soha senki semmit ezekről? Soha nem hallottam róluk. Tudom, hogy a paddockban keringett, de soha nem hallottam róla. Ha valaki azt mondta volna, hogy ez a helyzet, elmentem volna, és beszéltem volna Rockettel (Kevin Blanch, a technikai ellenőr csapat vezetője – a szerk), és biztosítottuk volna, hogy odafigyeljünk erre. A Rockettel folytatott beszélgetéseim során Rocket elmondta, esetenként sok mindent hall csapatoktól, de nem mondta specifikusan azt, hogy erről a problémáról hallott volna.”
„Én csak az általam ismert tények menték haladok. A tények, amiket én ismerek, azok, hogy a vasárnap vizsgált autók nem feleltek meg a szabályoknak, és csak az alapján hozhatok döntést, amit ismerek. És csak bátoríthatok arra embereke, hogy ha vannak fotóik szabálytalan autókról, akkor el kell mondaniuk nekem. Akkor foglalkozhatok vele, de nem tudok foglalkozni olyasmivel, ami tavaly történt, amikor még nem is volt az enyém ez az állás. Mint ahogy nem foglalkozhatok valamivel, ami szombaton történt, ha senkiben nem volt meg a bátorság odajönni és szólni erről aznap.”
Egy kommentelő Pruett posztja alá egy másik felvételt is kitett, amelyen Newgarden győztes autójának hátsó része látható a tavalyi Indy 500-on. Ezen is ott van a módosított hegesztés:
Marshall I took this picture from the “anything to win” show from yesterday. This was the 3 car last year. Clearly blended pic.twitter.com/aU9MCULErt
A hétvégén rendezték a 109. Indianapolis 500 időmérő edzését. A szokás szerint két napból álló kvalifikáció a legnagyobb esélyesek blamáját, majd hatalmas meglepetést hozott.
Az eseménydús és két balesetet is felvonultató Fast Friday után szombaton az időmérő első felvonásával folytatódott a 109. Indy 500 programja, amelyen már a kvalifikációt megelőző edzésen újabb baleset történt, amikor a Meyer Shank Racing színeiben versenyző Marcus Armstrong odacsapta az autóját az egyes kanyarban.
Ezután az időmérőt sem úszta meg a mezőny bukás nélkül, ráadásul egy még nagyobb név, az F1-es Cadillac-istállóval is rendre összeboronált Colton Herta járt pórul. Az Andretti versenyzője fejre is állt, majd fejjel lefelé csúszva borotválta le a védőfalat, mielőtt megállt. Szerencsére Armstronghoz hasonlóan ő sem sérült meg.
Herta balesete kívülről:
Scary moment here with Colton Herta. He would get of the car and walk away on his own 🙏 pic.twitter.com/mAVjTPZQWy
A többi mint 6 órás szombati kvalifikáció első részében minden versenyző egy próbálkozást tehetett (ez négy, egyhuzamban futott körből áll, amelyek átlaga adja a pilóta eredményét), ezután pedig két sávra osztották a bokszutcát. Akik az egyes sávba sorakoztak fel, azok elsőbbséget élveztek a pályára lépésben a kettes sávban levőkkel szemben, viszont nekik a pályára lépéssel automatikusan törlődött az előző kísérletük, azaz fennállt a veszélye, hogy nem javítanak, hanem rontanak az eredményükön. Ellenben a kettes sávban várakozók ennek veszélye nélkül próbálkozhattak újra, de a közülük a sorrendben legelöl álló versenyző mindig csak akkor léphetett pályára, ha az egyes sávban éppen senki nincs.
A helyi idő szerint délelőtt 11 órakor kezdődő időmérő a korábban az F1-ben öt idényt lehúzó Marcus Ericsson menetével indult, majd jött a McLarenben Pato O’Ward, és azonnal letaszította az élről a 2020-as Indy 500 győztesét. A mexikói 232,820 mérföld/órás átlaga az első másfél óra végéig kitartott – közben történt Herta balesete, ami miatt egy időre fel kellett függeszteni a körözést –, mögé Scott Dixon és meglepetésre a Prema Racinggel Robert Shwatzman sorolt be.
Kicsit több mint két órával a kezdés után aztán érkezett a bajnokságot toronymagasan vezető címvédő, Alex Palou, és 233,043-as átlaggal átvette a vezetést, majd mögé az elmúlt két Indy 500 győztese, Josef Newgarden iratkozott fel 233,004-es menettel. Három és negyed óra elteltével Alexander Rossi volt az első pilóta, aki másodszor próbálkozott, de nem tudott javítani, majd az első menete után a túl alacsony első szárnya miatt a technikai ellenőrzésen megbukó Conor Daly érkezett, és 231,221-es átlaggal feliratkozott a 17. helyre.
Itt fontos megjegyezni, hogy szombaton az élmenőknek még csak az volt a fontos, hogy a legjobb 12-ben végezzenek, hiszen ennyien jutottak tovább a vasárnapi szakaszba, míg a hátsó régiókban tanyázók az utolsó négy helyezésnél akartak előrébb zárni, a 30. és a 34. hely között végzők ugyanis vasárnap szintén újra pályára léptek, hogy eldöntsék, ki lesz az az egy versenyző, aki lemarad a futamról (lévén csak 33. autó indulhat).
A folytatásban folyamatosan érkeztek a javítani igyekvők, ami nem mindenkinek sikerült, bő egy órával a leintés előtt pedig megjelent Herta is a balesete miatt az azt megelőző órákban lázas munkával felkészített tartalékautójában, hogy 230,192 mérföld/órás átlaggal csak a 29. helyre iratkozzon fel. Szűk 20 perccel később aztán jött Armstrong is szintén új vázzal, de ő egyelőre csak bejáratta a kocsit, azaz nem teljesítette a négy mért kört. Végül 5 perccel a leintés előtt még egyszer kijött, de nem tudott elég nagy tempóra kapcsolni, így ezt a menetét is félbeszakította.
Az időmérő első felvonását meglepetésre végül nem egy Penske, hanem Alex Palou és a Chip Ganassi Racing zárta az élen (233,043). A bajnokság éllovasa mögött viszont már két Penske-pilóta, Scott McLaughlin (233,013) és Josef Newgarden (233,004mph) végzett, az első hármast pedig elképesztően kevés, 0,039 mérföld/óra választotta el.
„Csodálatos nap volt ez. Kicsit küszködtünk az edzésen, nem tudtunk befejezni egy teljes időmérős próbálkozást. Mint mindenkinek, nekünk is nehezek voltak a körülmények, de örülök, hogy végül megtaláltuk a megfelelő egyensúlyt. Rengeteg a tempó az autóban, remek visszatérés volt ez tavaly után (Palou akkor csak a 14. helyre kvalifikált, majd 5. lett a versenyen)” – összegzett a spanyol.
A 3. helytől lefelé Pato O’Ward (232,820); Scott Dixon (232,659), Robert Shwartzman (232,584); David Malukas (232,546); Felix Rosenqvist (232,449); Takuma Sato (232.415); Will Power (232.144); Marcus Ericsson (232,132); Christian Lundgaard (231,809) volt a további sorrend. Közülük egyértelműen az újonc csapat újonc pilótáját, azaz Robert Shwartzmant érdemes kiemelni, aki a Premával együtt elképesztő teljesítményt nyújtott már azzal, hogy első nekifutásra a legjobb 12-be kvalifikált az Indianapolis Motor Speedwayen. A mezőny sokszínűségét pedig az jelezte, hogy a 12 csapatból 8 képviseltette magát a vasárnap a pole-ért küzdők között.
Az első 5 helyezett szombati időmérős menete alább nézhető vissza:
De a mezőny hátsó részében is voltak szép teljesítmények, mint például a Juncos Hollinger Racing autóját a 13. helyre repítő Conor Dalyé, a közönség pedig láthatóan annak is nagyon örült, hogy Graham Rahal a 30. helyen éppen, hogy befért a már biztosan kvalifikálók közé, azaz az utóbbi két év után az idén már nem kellett a részvételért küzdenie vasárnap, így hasonló drámát sem élt át, mint 2023-ban, amikor ő maradt le az indulásról.
Helyette Armstrong, Marco Andretti, Rinus VeeKay és az újonc Jacob Abel várhatta az utolsó esélyt jelentő egy órás edzést.
A Penske blamája
Még mielőtt vasárnap megkezdődött volna az időmérő három felvonásból (top 12, utolsó esély, top 6) álló folytatása, érkezett a nap első drámája, a tavalyi pole pozíciót megszerző Scott McLaughlin ugyanis feliratkozott az utóbbi két nap nagy bukásait elszenvedő pilóták közé (péntek óta ő volt az 5.). Az új-zélandi a kettes kanyarban esett kísértetiesen hasonlót ahhoz, amilyet előző nap Herta az egyesben: megpördülés után háttal csapódott a falnak, majd az ő autója is a levegőbe emelkedett, de a Penske nem fejtetőn, hanem a kerekein landolt.
Az edzést a bukásakor 233,553 mérföld/órás körrel vezető McLaughlin sértetlenül megúszta az esetet, ezzel viszont kiírta magát a pole pozícióért folyó csatából, csapata ugyanis nem tudta a top 12-es kvalifikáció kezdetéig felkészíteni a tartalékvázat, így a tavalyi rajtelső a 12. helyről kezdheti majd meg vasárnapi versenyt.
„Jól vagyok, csak nagyon-nagyon-nagyon-nagyon sajnálok mindenkit a Team Penske-nél és a 3-as autón dolgozó srácokat, meg a 2-esen és 12-esen is mindenkit, aki segít az autóépítésben. Az autó beszélt hozzám, szinte éreztem, és el kellett volna vennem a gázt. De tudják, az ember próbál teljesíteni egy időmérős próbálkozást, hogy lássa, milyen érzés. Megérte a kockázatot? Valószínűleg nem. Elképesztően szomorú vagyok” – nyilatkozta McLaughlin, miután a rutinvizsgálatot követően kiengedték az orvosi központból.
McLaughlin balesete:
Nem elég azonban, hogy a pole pozícióért zajló csata legnagyobb esélyese kiírta magát a küzdelemből, jelentősen csökkentve a Penske tűzerejét, a Newgarden és Dixon révén azért így is jó esélyekkel csatába szálló istálló ezután saját magát lőtte lábon. Ugyanis a top 12-es szegmens (itt a szombatról továbbjutó legjobb 12 versenyző próbálkozhatott egyszer, majd a legjobb 6 jutott tovább) kezdete után a két állva maradt Penske-autót egyszer csak kitolták a bokszutcából, és elkezdték visszagurítani a garázsba.
Hamarosan pedig kiderült, hogy Newgarden és Dixon sem vesz részt a kvalifikáción, így a három Penske a 10., 11. és 12. helyről rajtolhat majd úgy, hogy egyikük sem tett meg kört vasárnap. A kizárást pedig az istálló csakis magának köszönhette. A technikai ellenőrök ugyanis Dixon autóján észrevették, hogy a Penske lecsiszolt egy hegesztést ott, ahol az autó hátsó szárnnyal együtt egy elemként levehető hátsó ütközőzónáját csatlakoztatni lehet a kocsihoz, hogy ezzel javítsanak a légellenálláson.
Miután jelezték a csapatnak, hogy ez szabálytalan, a Penske szerelői a bokszutcában lázas munkába kezdtek, ám a szabályok szerint ott már csak a guminyomáson és szárnyálláson lehet változtatni. Ráadásul nemcsak Dixon, hanem Newgarden autóján is elkezdtek dolgozni, végül pedig a Penske IndyCar részlegének elnöke, Tim Cindric úgy döntött, hogy mindkét kocsit visszatolják a garázsba és lemondanak a részvételről a top 12-ben.
„A 12-es autó valójában átment az ellenőrzésen, majd amint a 2-es autót vizsgálták, kiemelték, hogy az ellenőröknek nem tetszik ez a megoldás. Volt egy [hegesztés] elsimítás az ütközőzónán. Ezután megnéztük a 12-es autót is, és azon is ugyanez a megoldás volt látható, ezért azzal sem volt értelme részt venni az időmérőn, tudva, hogy a két autó megegyezik, és a 2-es nem tetszett nekik” – magyarázta utólag Cindric.
„Ha mi lennénk az egyik versenytársunk helyében, ugyanazzal érvelnék, hogy az ellenőrzés után csak bizonyos dolgokon lehet változtatni. Szárnyálláson, guminyomáson, meg ilyenek. [Amit csináltunk] az kívül esett azon, ami engedélyezett, végül pedig nem tettük meg, nem igaz?” – mutatott rá az elnök, hogy miért döntöttek a visszalépés mellett.
A Fox Sports adásában James Hinchcliffe szemléltette, hogy pontosan hol módosított szabálytalanul a Penske az autóin:
A nap végén aztán Doug Boles, az IndyCar elnöke a média képviselőinek részletesen elmagyarázta a Penske autóinak kizárásához vezető folyamatot, ám előtte leszögezte, hogy egyelőre nem osztanak ki pénzbeli vagy más jellegű büntetést a csapatnak, mert ezzel megvárják a vasárnapi Indy 500 végét (visszamenőleg nem fognak büntetni).
Boles megosztotta, hogy a technikai ellenőrző csapat vezetőjének, Kevin Blanch-nek már a 12-es autó ellenőrzésekor feltűnt a hegesztéssel kapcsolatos változtatás, és úgy vélte, ebből gond lehet, de „mivel próbálunk mindenkit továbbengedni, megengedte nekik, hogy kimenjenek a bokszutcába, és jöjjön a következő néhány [ellenőrzésre váró] autó.”
Ezután még két-három autót ellenőriztek, mielőtt a Penske 2-es rajtszámú autója került sorra, amelyen Blanch megfigyelte ugyanazt a megoldást. „Ekkor már tudta, hogy itt van valami, amivel foglalkozni kell – mondta Boles. – Szólt a 2-es autó vezető szerelőjének, hogy hívja [a csapatmenedzser] Kyle Moyert, aki a 12-es autóval volt, és szóljon neki, hogy tartóztassa fel a 12-es kocsit, mert meg fogjuk vizsgálni az ütközőzónát.”
Boles ezután megerősítette, hogy hiába ment át egy autó a technikai ellenőrzésen, ha felmerül valamilyen szabálytalanság, akkor az ellenőrök utólag is bármikor megvizsgálhatják azt, és bár ez „nem történik meg gyakran, nem szokatlan.” Blanch a 2-es autó ellenőrzése után Boles elmondása szerint már „95%-ban biztos volt benne”, hogy szabálytalan a két Penske, ezért közölte az istálló csapatmenedzserével, hogy két lehetőségük van. Az egyik, hogy részt vesznek az időmérőn, majd az utólagos technikai ellenőrzésen megbuknak, a másik pedig, hogy nem indulnak el, és visszahívják az autóikat. A Penske végül utóbbi mellett döntött, de előbb még megpróbálta elvégezni a módosítást a bokszutcában, amire Cindric szavaiból kiindulva egy vagy több riválisuk rögtön jelezte, hogy amit csinálnak, az szabálytalan.
Egy újonc elvérzett, egy másik mennybe ment
A három Penske hiányzása a top 12-es szegmensben természetesen remek hír volt a többieknek, hiszen így csak három pilótát kellett legyőznie annak, aki továbbjutásban reménykedett. Végül Felix Rosenqvist (232,523) érte el a legjobb eredményt, mögötte pedig Pato O’Ward (232,186); Robert Shwartzman (232,008); Scott Dixon (231,971); Alex Palou (231,800) és Takuma Sato (231,686) jutott még tovább. A 7.-től a 12. helyig pedig eldőlt a rajtsorrend, amely a következő lett: 7. David Malukas (231;559); 8. Christian Lundgaard (231,360); 9. Marcus Ericsson (231,014); 10. Scott McLaughlin (nem indult); 11. Josef Newgarden (nem indult); 12. Will Power (nem indult).
Shawrtzman és a Prema tehát megint remekelt, de azt még ekkor sem igazán tudta senki elképzelni, hogy ennél is lesz feljebb.
Mielőtt azonban a legjobb 6 megküzdhetett a pole-ért, jött az Indy 500-as időmérők legidegtépőbb és rendre legszomorúbb felvonása, az egy órás (először mindenki megtesz egy próbálkozást, majd az idő lejártáig lehet jönni újra) Last Chance Qualifying, azaz az utolsó esély arra, hogy a mezőny végén állók bekerülhessenek a versenyre. Végül a Dale Coyne Racing újonca, Jacob Abel maradt alul, így ő nem vehet részt a 109. Indianapolis 500-on.
„Ez nyilvánvalóan szívás, de sajnos készültem erre az utóbbi néhány napban, vagy igazán az utóbbi napban. Egész héten gyorsak voltunk, nagyon jól éreztem magam az autóban, egész héten jó helyen álltunk, de mintha péntek este történt volna valami. Nem tudom, hogy valaki bejött-e ide és ellopta az összes sebességünket és lóerőnket, de amint elkezdődött a szombat, egyszerűen már nem volt meg a tempónk és minden egyes menettel egyre lassabbak lettünk. Remélem, hogy Rinus [VeeKaynek, a Dale Coyne másik pilótájának] kitalálnak valamit, mert a különbség elég nagy, és egyre csak nő köztünk és a többi autó között. Remélem, hogy találnak valamit, de mindettől függetlenül jövőre remélhetőleg visszatérünk” – nyilatkozott csalódottan Abel.
A bejutásért folyó harc utolsó percei, benne Abel utolsó próbálkozásával:
A három bennmaradó helyért (30.-tól 33.-ig) küzdő négyesből végül Marco Andretti volt a leggyorsabb 229,741 mérföld/órás átlaggal, majd őt Marcus Armstrong (229,091) és VeeKay (226,913) követte a csupán 226,394-es átlagot elérő Abel előtt.
A lehangoló pillanatok után aztán jöhetett a pole-ért zajló csata, ami végül igazán felemelően zárult, hiszen a Prema története első Indy 500-án a szintén első indianapolisi viadalára készülő Robert Shwartzman szerezte meg az első rajthelyet úgy, hogy a teljes mezőnyből ő teljesítette eddig a legkevesebb mérföldet oválpályán, versenyen pedig nem is indult még ilyen jellegű aszfaltcsíkon. A 25 esztendős orosz-izraeli az idei szezon előtt teljes pályafutását Európában töltötte, ám miután a 2021-es F2-es bajnokság ezüstérmével a zsebében sem sikerült bekerülnie a Forma–1-be (a Ferrari tartalékpilótai állásáig jutott), tavaly a WEC-ben tette próbára magát, az idei évtől pedig a Prema egyik főállású IndyCar-pilótája lett.
Shwartzman 232,790 mérföld/órás (372,464 km/óra) átlagot repesztve lett az első újonc rajtelső Indy 500-on a korábbi olasz F1-es pilóta Teo Fabi 1983-as pole-ja óta, amihez a 48 évesen is szélvészgyors Takum Sato (232,478) átlagát kellett felülmúlnia, hogy aztán végigizgulja az utána következő O’Ward és Rosenqvist menetét. A 3. helyet végül a McLaren versenyzője kaparintotta meg 232,098 mérföld/órás átlaggal, míg a negyedik Scott Dixon (232,054), az ötödik Felix Rosenqvist (231,987), a hatodik pedig Alex Palou (231,378) lett.
„Ez hihetetlen, srácok, megcsináltuk! Az első Indy 500 pole-om újoncként az újonc Prema Racinggel. Hatalmas köszönetet szeretnék mondani a Premának és a Chevy-nek a támogatásért és a munkájukért. Igazán jó munkát végeztünk az autó jobbá tételével, és őszintén szólva, még most sem hiszem el. Mentálisan eléggé ki vagyok merülve, csak fel kell dolgoznom ezt az egészet, hogy pole-ból kezdem az Indy 500-at. Ez egyszerűen csodálatos. Nagy köszönet minden drukkernek a támogatásért és mindenkinek, aki támogatott engem és hitt bennem ezekben az években” – örömködött Shwartzman, aki vasárnap a 11. újonc győztes lehet az Indy 500-ak történetében, és az első Alexander Rossi 2016-os sikere óta.
Shwartzman teljes menete, majd az utolsóként érkező Rosenqvist körei és a Prema öröme az alábbi videóban:
