Szerk Racingline.hu

Címke: Indianapolis 500

  • Síró versenyzők, kigyulladó autó, drámák és balesetek – ilyen volt az idei Indy 500 (videók)

    Síró versenyzők, kigyulladó autó, drámák és balesetek – ilyen volt az idei Indy 500 (videók)

    Ezúttal elmaradt az oda-vissza előzés a befutónál, de a 109. Indianapolis 500 így is bőven szolgált izgalmakkal és drámákkal. A nagy vesztes az időmérő után csalási botrányba keveredő Penske lett, a nagy nyertes pedig az az Álex Palou, aki háromszoros bajnokként végre Indy 500-at is nyert, ráadásul ez volt élete első oválpályás sikere.

    A szokás szerint egy héttel a verseny előtt rendezett időmérő után a Penske hatalmas botránya uralta a szalagcímeket, hiszen nemcsak az derült ki, hogy Josef Newgarden és Will Power autója is szabálytalan volt a kvalifikáció második felvonása előtt, hanem az is, hogy előbbi versenyző egyértelműen szabálytalan autóval nyerte meg a tavalyi Indy 500-at. A történtek minden korábbinál égetőbbé tették, hogy az IndyCar-szériát, az indianapolisi pályát és a Penske IndyCar csapatot is tulajdonló Roger Penske lépjen, és ne „csak” annyit, hogy három vezetőjének kirúgásával lefejezze az istállót.

    Csalással nyerték meg a tavalyi Indy 500-at? – dagad a botrány az idei futam előtt

    Vasárnap azonban már senki nem a hét elején történtekről beszélt, hanem lélegzetvisszafojtva várta, hogy ki lesz a 109. felvonás győztese. Az izgalmakhoz hozzátett, hogy a versenyt nem tudták a tervezett időben elindítani, hiszen nem sokkal a rajt előtt elkezdett szemerkélni az eső, ami az Indy 500–Coca Cola 600 duplával tavaly után az idén is próbálkozó Kyle Larsont tehette különösen idegessé. A csúszás azonban végül nem lett akkora, hogy Larson helyett a McLaren IndyCar-csapatának főnöke, a 2013-as Indy 500-győztes Tony Kanaannak kelljen beugrania, mivel a NASCAR listavezetője ebben az évben fő sorozatát részesítette volna előnyben, ha döntésre került volna a sor.

    A verseny rajtja ezzel együtt igencsak furára sikeredett, hiszen a gumimelegítős körök végéhez érve, nem sokkal a rajt előtt az egyik esélyesnek tartott Scott McLaughlin összetörte az autóját. Az időmérőt múlt hét vasárnapi bukása miatt kihagyó, így a 10. helyről rajtoló Penske-pilóta egyszerűen túl nagy gázt adott a hideg aszfalton a célegyenesben, majd a bal oldali falnak csapódott és már azelőtt feladta a küzdelmet, hogy az elkezdődött volna.

    McLaughlin elsírta magát az eset után:

    A baleset belülről:

    McLaughlin – aki utólag „újoncnak” nevezte magát, az esetet pedig „élete messze legrosszabb pillanatának” titulálta – bukása miatt az idén végül sárga zászló mellett indult el a visszaszámláló – Scott Dixon fékjei pedig kigyulladtak, ezért később cserélni kellett azokat, így a 2008-as győztes esélyei is hamar elszálltak –, azaz a futam klasszikus értelemben vett rajt nélkül vette kezdetét, hogy aztán a 4. körben az újraindítással megkezdődhessen a versenytempóban száguldás. Mindez azonban csak egy kanyar erejéig tartott, ekkor ugyanis a már csak évente ezen az egy versenyen induló, 20. Indy 500-át megkezdő Marco Andretti csapta falhoz magát, miután a Ryan Hunter-Reay által elindított láncreakció végén Jack Harvey meglökte. Ezzel Andretti jubileumi versenye is véget ért.

    A baleset:

    Előzetesen sem számított senki arra, hogy a pole-t meglepetésre megszerző Robert Shwartzman eséllyel száll csatába a győzelemért, de ekkor a Prema pilótája még vezetett, az Andretti balesetét követő újraindításnál azonban Patricio O’Ward megelőzte. Sokáig azonban ezután sem körözhettek zöld zászló mellett a pilóták, az eső ugyanis ismét szemerkélni kezdett, ami miatt sárga zászlós fázis lépett érvénybe.

    Mivel annyira nem esett, hogy piros zászlóval félbe kelljen szakítani a futamot, a mezőny sárga alatt kibekkelte a csapadékot – és közben letudták az első kerékcseréket és tankolásokat –, majd a 30. körben folytatta a versenytempóban száguldást.

    A folytatásban további incidensek borzolták a kedélyeket: a bokszutcába hajtás közben esett ki a megpördülő Rinus VeeKay, a duplázásról pedig az idén is kénytelen volt lemondani az egyik újraindításnál megforgó Kyle Larson (aki két riválisát is vitte magával), míg Alexander Rossi és az Ed Carpenter Racing előadásában egy bokszutcai tűzesetnek is szemtanúi lehettünk. Szerencsére a felsoroltak között egyik esetben sem történt sérülés.

    Rossi autója kigyullad:

    VeeKay a bokszutcában töri össze magát:

    Larson, amint a sajátja mellett Sting Ray Robb és Kyffin Simpson futamának is véget vet:

    Larson balesete belülről (az a leváltás alighanem nem kellett volna):

     

    Sajnos nem mondható el ugyanez (mármint, hogy nem történt sérülés) Robert Shwartzman elrontott kiállásáról. A Prema újonca ugyanis elsodorta a szerelőit, amikor nem sikerült megfelelően beparkolnia közéjük, majd kénytelen volt feladni a küzdelmet. Szerencsére komoly sérülés azért itt sem történt.

    Shwartzman kiesése:

    A számos incidens után a verseny második felében inkább a taktikáé és a pályán zajló küzdelemé lett a főszerep, egy ideig pedig úgy nézett ki, hogy a büntetése miatt a 32., azaz az utolsó előtti helyről rajtoló Josef Newgarden ennek ellenére eséllyel szállhat harcba zsinórban harmadik Indy 500-sikeréért. A Penske pilótája már 80 kör után a legjobb 10-ben haladt, majd féltávnál már 5. volt, amikor az autójának üzemanyagpumpája megmakacsolta magát, a verseny feladására kényszerítve a címvédőt. Ezzel az is eldőlt, hogy egy ideig még biztosan várni kell arra, hogy a történelem során először valakinek összejöjjön a zsinórban három indianapolisi siker.

    Ahogy közeledtünk a hajrához, kezdett kirajzolódni azoknak a névsora, akik odaérhetnek a végén az első helyre. Az élmezőny egy része a hagyományosabb, ám mint utólag kiderült, lassabb stratégiát követte, nekik ugyanis üzemanyagot kellett spórolni, hogy eljussanak a célig, amit az alternatív taktikán levők kihasználhattak. Közéjük tartozott Ryan Hunter-Reay és Álex Palou is, de előbbi az utolsó tankolásnál kiírta magát az esélyesek közül, amikor nem tudott elindulni.

    Palou eközben a második helyre zárkózott fel a szintén alternatív taktikán levő 2022-es győztes Marcus Ericsson mögé. A korábbi F1-es pilóta számára minden adottnak tűnt ahhoz, hogy életében másodjára is magasba emelhesse a Borg-Warner trófeát, ám amikor utolérte a vele egyforma stratégián levő Devlin DeFrancesco és Louis Foster csatázó párosát, nem tudta lekörözni őket (itt nincs kék zászló, mint az F1-ben).

    Ennek köszönhetően Palou és David Malukas lőtávolban maradt, a spanyol pedig 14 körrel a vége előtt gyönyörű bevetődős előzéssel átvette a vezetést az egyes kanyarban. Mint végül kiderült, ez volt az a manőver, ami eldöntötte a győzelem sorsát, mert bár DeFrancesco és Foster mellett Palou sem tudott elmenni, remekül használta a dupla szélárnyékot Ericsson kordában tartására, a svéd így még csak próbálkozni sem tudott a visszaelőzéssel.

    Palou előzése a győzelemért:

    Az utolsó körben a háromszoros bajnok azért a kettes kanyarban mindent elveszíthetett volna, de megfogta a megcsúszó autót, majd nem is kellett a célvonalig izgulnia, az utolsó kanyarból kifelé ugyanis Nolan Siegel balesete miatt elkezdtek lengeni a sárga zászlók, így tulajdonképpen azok vetettek véget a küzdelemnek.

    Győzelmével Palou lett az első spanyol, aki Indy 500-at nyert (pedig 2017-ben úgy tűnt, Fernando Alonso viheti véghez elsőként ezt a tettet), ráadásul a Chip Ganassi Racing versenyzője életében most győzött először oválpályán. Palou ezzel az idei szezon első 6 futamából 5-öt megnyert és toronymagasan vezeti a pontversenyt.

    Az utolsó kör és a befutó:

    Ugyanez Palou fedélzeti kamerájából (a végén McLaughlinhoz hasonlóan ő is elsírta magát, de mennyire másak voltak ezek a könnyek):

    A második helyezett Ericsson mögött (az utóbbi négy évben ez a svéd harmadik top 3-as Indy 500 eredménye) Malukas jött be harmadikként, míg a McLarennel Pato O’Ward lett a negyedik, Felix Rosenqvist (Meyer Shank) az ötödik, Kyle Kirkwood (Andretti) a hatodik, Santino Ferrucci (A. J. Foyt) pedig a hetedik.

    Az egyetlen célba érő Penske-pilóta a háromból Will Power volt, de őt is csak a szerény 19.helyen rangsorolták.

    A teljes futam alább nézhető vissza:

  • Hullanak a fejek a tengerentúlon, óriási a botrány az év legnagyobb autóversenye előtt

    Hullanak a fejek a tengerentúlon, óriási a botrány az év legnagyobb autóversenye előtt

    Hatalmas, az idei Indianapolis 500-on túlmutató botrány rázta meg a teljes IndyCart, elkerülhetetlenné téve már korábban is pedzegetett változásokat a széria működtetésében. 

    Nem ért véget az idei Indianapolis 500 időmérőjén kirobbant botrány azzal, hogy a Penske-csapat három autójából kettőt, Will Power 12-es és az utóbbi két Indy 500-at megnyerő Josef Newgarden 2-es rajtszámú versenygépét a mezőny végére száműzték a rajtrácson, valamint kizárták a teljes eseményről mindkét pilóta stratégáját és autónként 100 ezer dollárra büntették az istállót.

    A Penske ugyanis ezek után drasztikus lépésekhez folyamodott, és bejelentette, hogy IndyCar csapatának elnöke, az egyébként Newgarden stratégájaként az idei Indy 500-ról kizárt Tim Cindric; valamint az IndyCar csapat ügyvezető igazgatója, Ron Ruzewski (ő egyben Power stratégája volt), továbbá az istálló főigazgatója, Kyle Moyer is távozik a szervezettől. Közleményében a Penske hozzátette, hogy a hét folyamán további bejelentéseket fog tenni személyi változásokról, és közli, kik lépnek a távozók helyébe.

    „Semmi sem fontosabb a sportágunk és versenycsapataink integritásánál. Az utóbbi két évben elkövettünk hibákat, és meg kellett lépnünk a szükséges változtatásokat. Elnézést kérek a szurkolóinktól, a partnereinktől és a szervezetünktől, amiért cserben hagytuk őket” – mondta a csapatot tulajdonló Roger Penske, aki nem mellesleg az egész IndyCar és az indianapolisi pálya tulajdonosa is, hibák alatt pedig arra utalt, hogy a tavalyi szezonnyitó után a Penske körül robbant ki a széria legutóbbi csalós balhéja is, amelyet házon belül azzal kezeltek, hogy Cindricet és Tuzewskit is eltiltották.

    Tim Cindric, Josef Newgarden
    Tim Cincdric (bal oldalt) már nem a Penske csapat tagja / Fotó: Penske Entertainment: James Black

    Ilyen előzmények után ütötte fel a fejét a mostani ügy, amely onnan indult, hogy az idei Indy 500 időmérőjének második napján, azaz múlt vasárnap Newgarden autója nem ment át a technikai ellenőrzésen, aminek hatására Power autóját is szemügyre vették, és kiderült, hogy a Penske mindkét autó hátulján, a külön elemként levehető ütközőzóna csatlakozásánál lecsiszolt egy hegesztést, ami szabálytalan. A csapat végül visszalépett a időmérő folyatatásától, lévén utólag úgyis kizárták volna őket, de Power és Newgarden megtarthatta a 11. és 12. rajthelyet, mivel bejutott a legjobb 12-be. Az IndyCar azonban utólag változtatott a döntésén és kiosztotta a fentebb taglalt büntetéseket.

    Nem veszik el Newgarden tavalyi győzelmét

    A botrány azonban nem állt meg itt, Marshall Pruett, a Racer újságírója ugyanis szembesítette Doug Bolest, az IndyCar elnökét azokkal a pletykákkal, melyek szerint Newgarden a 2024-es Indy 500-at ugyanúgy lecsiszolt hegesztéssel nyerte, mint amilyet az idén találtak az autóján. Pruett elmondta, hogy a csapatok között fotók terjengenek arról, hogy az idei Indy 500-hónap során már korábban is látható volt a módosítás több autón, majd az újságíró elment az indianapolisi pálya múzeumába, ahol ki van állítva a 2024-es győztes autó, és videót tett közzé arról, hogy bizony ezen a lecsiszolt megoldás látható.

    Ez alább látható:

    Hogy Boles a sajtótájékoztatón mit reagált a felvetésekre, arról ITT írtunk. Az elnök ekkor még nem jelentette ki, hogy a tavaly történtekkel semmit nem lehet kezdeni, később, Pruett megkeresésére azonban igen, amiről az újságíró egy három részes videóban számolt be az X-en. „Megnyerte az Indianapolis 500-at” – közölte vele Boles Newgarden autójára utalva, majd arra a kérdésre, hogy terveznek-e vizsgálatot a győztes Penske szabályosságáról, így felelt: „Nem, uram, megnyerte az Indianapolis 500-at.”

    Pruett elmondta, hogy a kérdést is alig tudta feltenni az elnöknek, mert az rögtön a szavába vágott, szerinte pedig a múzeumban kiállított autó és a tavalyi versenyen készült fotók minden kétséget kizáróan igazolják, hogy Newgarden szabálytalan autóval versenyzett. Ezzel együtt majdnem egy teljes évvel később ő sem nyúlna már a tavalyi futam eredményéhez (noha megjegyezte, hogy ez sem lenne példátlan, hiszen vannak sportágak, amelyekben doppingvétség miatt ennél sokkal nagyobb időtávra visszamenőleg is elvesznek eredményeket).

    Példátlan összeférhetetlenség, nyomást gyakorló Honda

    Amennyiben túllépünk azon, hogy szabálytalan autóval nyerték meg a világ egyik, ha nem a legnagyobb autóversenyét, foglalkozzunk kicsit azzal, hogy milyen óriási, rendszerszintű problémára világított rá a mostani és a tavalyi szezon eleji eset. Hiszen mint azt Pruett is kiemelte, a világon sehol nincs olyan, hogy egy versenysorozat tulajdonosa és működtetője egyben résztvevő is. Ez olyan, mintha a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjében a Real Madrid lenne a házigazda, az egyik játékosa pedig a bíró úgy, hogy közben játszik is a csapatban.

    Persze ez már azóta így megy, hogy Roger Penske megvásárolta az IndyCart, de amíg a Penske példás módon betartotta a szabályokat, nem volt ebből probléma. A tavalyi szezon eleji push to pass (az előzést gombnyomásra segítő, extra lóerőket felszabadító rendszer) balhé aztán sokakban komoly kétségeket ébresztett, a mostani eset pedig alighanem a maradék bizalmat is romba döntötte.

    https://500miles.hu/indycar/roger-penske-kemenyen-reagalt-az-indycar-csapata-botranyara-nem-usztak-meg-a-felelosok/

    Az IndyCar-paddockban igencsak jól értesültnek számító Pruett elmondta, hogy a széria két motorszállítójának egyikeként a Honda már tavaly közölte Penske-vel, hogy ez nem mehet így tovább, és független irányító bizottság felállításától is tette függővé azt, hogy a 2026 utáni időszakra is elköteleződjön a sportág mellett. Pruett szerint enélkül kizárt a japánok maradása, de ezzel együtt sem vehető biztosra. Az IndyCar állítólag ebbe belement, Roger Penske pedig a minap a Fox Sports-nak adott interjúban először beszélt a várható változásról.

    Amennyiben létrejön, ennek a bizottságnak a feladata lesz a szabályok betartatása, a technikai ellenőrök és egyéb, a versenyzés tisztaságát biztosító a személyek a jövőben pedig nem Penske-alkalmazottak lesznek (merthogy most azok). Ami azért kissé zavarta Pruettet, hogy Penske és Boles a saját ötleteként adta elő a bizottság felállítását, ami nem igaz, mert a Honda szorgalmazza ezt a lépést – erről nyilvánosan természetesen semmit nem ismernek el –, így az esetleges megvalósulást is nekik kell majd megköszönni. Hogy mikorra történhet meg mindez, arról Pruett azt mondta, eredetileg 2027-ről volt szó, de a jelenlegi botrány után muszáj lesz már 2026-ra meglépni.

    Hiszen most az IndyCar Super Bowlját, az év legnagyobb autóversenyét árnyékolják be a történtek, elvonva a figyelmet a Prema és Robert Shwartzman csodaszámba menő pole-járól, vagy a 48 éves Takuma Sato teljesítményéről, és még sok más, méltatlanul háttérbe szoruló eseményről.

    Van, amiről nem akarnak beszélni

    Hogy mennyire rendszerszintű a probléma, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy miután elterjedt a pletyka, hogy a Chip Ganassi Racing panaszolta be a Penske-t a technikai ellenőröknél, Pruett megkereste az istállót, a Ganassinál pedig elmondták neki, hogy már május elején, a Barber Motorsports Parkban rendezett fordulón szóltak az IndyCarnak arról, hogy a Penske szerintük szabálytalan autóval vett részt az áprilisi indianapolisi teszten.

    Ám sem ekkor, sem az Indy 500-as felkészülés alatt, a számos edzés, majd az időmérő első napja során sem történt semmi, a Penske autói pedig megannyi alkalommal mentek át a technikai ellenőrzésen. Pruett szerint pedig az IndyCar látszólag nem akar semmit kezdeni azzal, hogy felderítse ennek az okait (mulasztás vagy csalás történt?) és változtasson a folyamatain, Boles pedig nem értett egyet azzal, hogy a változáshoz vissza kell tekinteni a jövőbe, azaz inkább besöpörné az egészet a szőnyeg alá.

    Roger Penske
    Roger Penske a 2024-es Indy 500-győztes autó mellett az indianapolisi pálya múzeumában / Fotó: Penske Entertainment: Chris Owens

    A független bizottság felállítása persze előremutató lépés lenne, de amíg ez megtörténik, számos versenyt fognak rendezni, köztük a 109. Indianapolis 500-at. Mi a garancia arra, hogy ezeken mindenki szabályos autóval fog indulni, ha az IndyCar ennyi időn át vagy szemet hunyt, vagy nem vett észre egy egyértelmű szabályszegést?

    Persze még mielőtt mindenki elkezd a 88 esztendős Roger Penske-re mutogatni, ki kell emelni, hogy ő feltehetően nem tudott arról, hogy a csapata mit csinál az autók hátsó ütközőzónájával, a mostani ügy kirobbanása után pedig – noha nem azonnal – a lehető legkeményebb döntést hozta Cindric, Ruzewski és Moyer kirúgásával (utóbbi menesztése egyébként mindenkit meglepett és sokként ért, mert róla azt tartották, hogy nincs köze a történtekhez).

    Ezzel a lépéssel a Penske ugyanis nemcsak három emberét, hanem egyenesen a három legfontosabb emberét veszítette el, akik mindannyian kiváló szakemberek, a kirúgásuk pedig destabilizálhatja a csapatot és komoly hatással lehet annak versenyképességére. Roger Penske tehát áldozatot hozott, a kérdés már csak az, hogy ennél többre képes lesz-e.

    Autóverseny-mennyország jön Monacói Nagydíjjal, Indy 500-zal – menetrend

  • Sokk után óriási meglepetést hozott a világ egyik legnagyobb autóversenyének időmérője (videó)

    Sokk után óriási meglepetést hozott a világ egyik legnagyobb autóversenyének időmérője (videó)

    A hétvégén rendezték a 109. Indianapolis 500 időmérő edzését. A szokás szerint két napból álló kvalifikáció a legnagyobb esélyesek blamáját, majd hatalmas meglepetést hozott. 

    Az eseménydús és két balesetet is felvonultató Fast Friday után szombaton az időmérő első felvonásával folytatódott a 109. Indy 500 programja, amelyen már a kvalifikációt megelőző edzésen újabb baleset történt, amikor a Meyer Shank Racing színeiben versenyző Marcus Armstrong odacsapta az autóját az egyes kanyarban.

    Armstrong balesete:

    Ezután az időmérőt sem úszta meg a mezőny bukás nélkül, ráadásul egy még nagyobb név, az F1-es Cadillac-istállóval is rendre összeboronált Colton Herta járt pórul. Az Andretti versenyzője fejre is állt, majd fejjel lefelé csúszva borotválta le a védőfalat, mielőtt megállt. Szerencsére Armstronghoz hasonlóan ő sem sérült meg.

    Herta balesete kívülről:

    És fedélzeti kamerából:

    A bajnoki címvédő kezdett a legjobban

    A többi mint 6 órás szombati kvalifikáció első részében minden versenyző egy próbálkozást tehetett (ez négy, egyhuzamban futott körből áll, amelyek átlaga adja a pilóta eredményét), ezután pedig két sávra osztották a bokszutcát. Akik az egyes sávba sorakoztak fel, azok elsőbbséget élveztek a pályára lépésben a kettes sávban levőkkel szemben, viszont nekik a pályára lépéssel automatikusan törlődött az előző kísérletük, azaz fennállt a veszélye, hogy nem javítanak, hanem rontanak az eredményükön. Ellenben a kettes sávban várakozók ennek veszélye nélkül próbálkozhattak újra, de a közülük a sorrendben legelöl álló versenyző mindig csak akkor léphetett pályára, ha az egyes sávban éppen senki nincs.

    A helyi idő szerint délelőtt 11 órakor kezdődő időmérő a korábban az F1-ben öt idényt lehúzó Marcus Ericsson menetével indult, majd jött a McLarenben Pato O’Ward, és azonnal letaszította az élről a 2020-as Indy 500 győztesét. A mexikói 232,820 mérföld/órás átlaga az első másfél óra végéig kitartott – közben történt Herta balesete, ami miatt egy időre fel kellett függeszteni a körözést –, mögé Scott Dixon és meglepetésre a Prema Racinggel Robert Shwatzman sorolt be.

    Kicsit több mint két órával a kezdés után aztán érkezett a bajnokságot toronymagasan vezető címvédő, Alex Palou, és 233,043-as átlaggal átvette a vezetést, majd mögé az elmúlt két Indy 500 győztese, Josef Newgarden iratkozott fel 233,004-es menettel. Három és negyed óra elteltével Alexander Rossi volt az első pilóta, aki másodszor próbálkozott, de nem tudott javítani, majd az első menete után a túl alacsony első szárnya miatt a technikai ellenőrzésen megbukó Conor Daly érkezett, és 231,221-es átlaggal feliratkozott a 17. helyre.

    Itt fontos megjegyezni, hogy szombaton az élmenőknek még csak az volt a fontos, hogy a legjobb 12-ben végezzenek, hiszen ennyien jutottak tovább a vasárnapi szakaszba, míg a hátsó régiókban tanyázók az utolsó négy helyezésnél akartak előrébb zárni, a 30. és a 34. hely között végzők ugyanis vasárnap szintén újra pályára léptek, hogy eldöntsék, ki lesz az az egy versenyző, aki lemarad a futamról (lévén csak 33. autó indulhat).

    A folytatásban folyamatosan érkeztek a javítani igyekvők, ami nem mindenkinek sikerült, bő egy órával a leintés előtt pedig megjelent Herta is a balesete miatt az azt megelőző órákban lázas munkával felkészített tartalékautójában, hogy 230,192 mérföld/órás átlaggal csak a 29. helyre iratkozzon fel. Szűk 20 perccel később aztán jött Armstrong is szintén új vázzal, de ő egyelőre csak bejáratta a kocsit, azaz nem teljesítette a négy mért kört. Végül 5 perccel a leintés előtt még egyszer kijött, de nem tudott elég nagy tempóra kapcsolni, így ezt a menetét is félbeszakította.

    Az időmérő első felvonását meglepetésre végül nem egy Penske, hanem Alex Palou és a Chip Ganassi Racing zárta az élen (233,043). A bajnokság éllovasa mögött viszont már két Penske-pilóta, Scott McLaughlin (233,013) és Josef Newgarden (233,004mph) végzett, az első hármast pedig elképesztően kevés, 0,039 mérföld/óra választotta el.

    „Csodálatos nap volt ez. Kicsit küszködtünk az edzésen, nem tudtunk befejezni egy teljes időmérős próbálkozást. Mint mindenkinek, nekünk is nehezek voltak a körülmények, de örülök, hogy végül megtaláltuk a megfelelő egyensúlyt. Rengeteg a tempó az autóban, remek visszatérés volt ez tavaly után (Palou akkor csak a 14. helyre kvalifikált, majd 5. lett a versenyen)” – összegzett a spanyol.

    A 3. helytől lefelé Pato O’Ward (232,820); Scott Dixon (232,659), Robert Shwartzman (232,584); David Malukas (232,546); Felix Rosenqvist (232,449); Takuma Sato (232.415); Will Power (232.144); Marcus Ericsson (232,132); Christian Lundgaard (231,809) volt a további sorrend. Közülük egyértelműen az újonc csapat újonc pilótáját, azaz Robert Shwartzmant érdemes kiemelni, aki a Premával együtt elképesztő teljesítményt nyújtott már azzal, hogy első nekifutásra a legjobb 12-be kvalifikált az Indianapolis Motor Speedwayen. A mezőny sokszínűségét pedig az jelezte, hogy a 12 csapatból 8 képviseltette magát a vasárnap a pole-ért küzdők között.

    Az első 5 helyezett szombati időmérős menete alább nézhető vissza:

    De a mezőny hátsó részében is voltak szép teljesítmények, mint például a Juncos Hollinger Racing autóját a 13. helyre repítő Conor Dalyé, a közönség pedig láthatóan annak is nagyon örült, hogy Graham Rahal a 30. helyen éppen, hogy befért a már biztosan kvalifikálók közé, azaz az utóbbi két év után az idén már nem kellett a részvételért küzdenie vasárnap, így hasonló drámát sem élt át, mint 2023-ban, amikor ő maradt le az indulásról.

    Helyette Armstrong, Marco Andretti, Rinus VeeKay és az újonc Jacob Abel várhatta az utolsó esélyt jelentő egy órás edzést.

    A Penske blamája

    Még mielőtt vasárnap megkezdődött volna az időmérő három felvonásból (top 12, utolsó esély, top 6) álló folytatása, érkezett a nap első drámája, a tavalyi pole pozíciót megszerző Scott McLaughlin ugyanis feliratkozott az utóbbi két nap nagy bukásait elszenvedő pilóták közé (péntek óta ő volt az 5.). Az új-zélandi a kettes kanyarban esett kísértetiesen hasonlót ahhoz, amilyet előző nap Herta az egyesben: megpördülés után háttal csapódott a falnak, majd az ő autója is a levegőbe emelkedett, de a Penske nem fejtetőn, hanem a kerekein landolt.

    Az edzést a bukásakor 233,553 mérföld/órás körrel vezető McLaughlin sértetlenül megúszta az esetet, ezzel viszont kiírta magát a pole pozícióért folyó csatából, csapata ugyanis nem tudta a top 12-es kvalifikáció kezdetéig felkészíteni a tartalékvázat, így a tavalyi rajtelső a 12. helyről kezdheti majd meg vasárnapi versenyt.

    „Jól vagyok, csak nagyon-nagyon-nagyon-nagyon sajnálok mindenkit a Team Penske-nél és a 3-as autón dolgozó srácokat, meg a 2-esen és 12-esen is mindenkit, aki segít az autóépítésben. Az autó beszélt hozzám, szinte éreztem, és el kellett volna vennem a gázt. De tudják, az ember próbál teljesíteni egy időmérős próbálkozást, hogy lássa, milyen érzés. Megérte a kockázatot? Valószínűleg nem. Elképesztően szomorú vagyok” – nyilatkozta McLaughlin, miután a rutinvizsgálatot követően kiengedték az orvosi központból.

    McLaughlin balesete:

    Nem elég azonban, hogy a pole pozícióért zajló csata legnagyobb esélyese kiírta magát a küzdelemből, jelentősen csökkentve a Penske tűzerejét, a Newgarden és Dixon révén azért így is jó esélyekkel csatába szálló istálló ezután saját magát lőtte lábon. Ugyanis a top 12-es szegmens (itt a szombatról továbbjutó legjobb 12 versenyző próbálkozhatott egyszer, majd a legjobb 6 jutott tovább) kezdete után a két állva maradt Penske-autót egyszer csak kitolták a bokszutcából, és elkezdték visszagurítani a garázsba.

    Hamarosan pedig kiderült, hogy Newgarden és Dixon sem vesz részt a kvalifikáción, így a három Penske a 10., 11. és 12. helyről rajtolhat majd úgy, hogy egyikük sem tett meg kört vasárnap. A kizárást pedig az istálló csakis magának köszönhette. A technikai ellenőrök ugyanis Dixon autóján észrevették, hogy a Penske lecsiszolt egy hegesztést ott, ahol az autó hátsó szárnnyal együtt egy elemként levehető hátsó ütközőzónáját csatlakoztatni lehet a kocsihoz, hogy ezzel javítsanak a légellenálláson.

    Miután jelezték a csapatnak, hogy ez szabálytalan, a Penske szerelői a bokszutcában lázas munkába kezdtek, ám a szabályok szerint ott már csak a guminyomáson és szárnyálláson lehet változtatni. Ráadásul nemcsak Dixon, hanem Newgarden autóján is elkezdtek dolgozni, végül pedig a Penske IndyCar részlegének elnöke, Tim Cindric úgy döntött, hogy mindkét kocsit visszatolják a garázsba és lemondanak a részvételről a top 12-ben.

    „A 12-es autó valójában átment az ellenőrzésen, majd amint a 2-es autót vizsgálták, kiemelték, hogy az ellenőröknek nem tetszik ez a megoldás. Volt egy [hegesztés] elsimítás az ütközőzónán. Ezután megnéztük a 12-es autót is, és azon is ugyanez a megoldás volt látható, ezért azzal sem volt értelme részt venni az időmérőn, tudva, hogy a két autó megegyezik, és a 2-es nem tetszett nekik” – magyarázta utólag Cindric.

    „Ha mi lennénk az egyik versenytársunk helyében, ugyanazzal érvelnék, hogy az ellenőrzés után csak bizonyos dolgokon lehet változtatni. Szárnyálláson, guminyomáson, meg ilyenek. [Amit csináltunk] az kívül esett azon, ami engedélyezett, végül pedig nem tettük meg, nem igaz?” – mutatott rá az elnök, hogy miért döntöttek a visszalépés mellett.

    A Fox Sports adásában James Hinchcliffe szemléltette, hogy pontosan hol módosított szabálytalanul a Penske az autóin:

    A nap végén aztán Doug Boles, az IndyCar elnöke a média képviselőinek részletesen elmagyarázta a Penske autóinak kizárásához vezető folyamatot, ám előtte leszögezte, hogy egyelőre nem osztanak ki pénzbeli vagy más jellegű büntetést a csapatnak, mert ezzel megvárják a vasárnapi Indy 500 végét (visszamenőleg nem fognak büntetni).

    Boles megosztotta, hogy a technikai ellenőrző csapat vezetőjének, Kevin Blanch-nek már a 12-es autó ellenőrzésekor feltűnt a hegesztéssel kapcsolatos változtatás, és úgy vélte, ebből gond lehet, de „mivel próbálunk mindenkit továbbengedni, megengedte nekik, hogy kimenjenek a bokszutcába, és jöjjön a következő néhány [ellenőrzésre váró] autó.”

    Ezután még két-három autót ellenőriztek, mielőtt a Penske 2-es rajtszámú autója került sorra, amelyen Blanch megfigyelte ugyanazt a megoldást. „Ekkor már tudta, hogy itt van valami, amivel foglalkozni kell – mondta Boles. – Szólt a 2-es autó vezető szerelőjének, hogy hívja [a csapatmenedzser] Kyle Moyert, aki a 12-es autóval volt, és szóljon neki, hogy tartóztassa fel a 12-es kocsit, mert meg fogjuk vizsgálni az ütközőzónát.”

    Boles ezután megerősítette, hogy hiába ment át egy autó a technikai ellenőrzésen, ha felmerül valamilyen szabálytalanság, akkor az ellenőrök utólag is bármikor megvizsgálhatják azt, és bár ez „nem történik meg gyakran, nem szokatlan.” Blanch a 2-es autó ellenőrzése után Boles elmondása szerint már „95%-ban biztos volt benne”, hogy szabálytalan a két Penske, ezért közölte az istálló csapatmenedzserével, hogy két lehetőségük van. Az egyik, hogy részt vesznek az időmérőn, majd az utólagos technikai ellenőrzésen megbuknak, a másik pedig, hogy nem indulnak el, és visszahívják az autóikat. A Penske végül utóbbi mellett döntött, de előbb még megpróbálta elvégezni a módosítást a bokszutcában, amire Cindric szavaiból kiindulva egy vagy több riválisuk rögtön jelezte, hogy amit csinálnak, az szabálytalan.

    Egy újonc elvérzett, egy másik mennybe ment

    A három Penske hiányzása a top 12-es szegmensben természetesen remek hír volt a többieknek, hiszen így csak három pilótát kellett legyőznie annak, aki továbbjutásban reménykedett. Végül Felix Rosenqvist (232,523) érte el a legjobb eredményt, mögötte pedig Pato O’Ward (232,186); Robert Shwartzman (232,008); Scott Dixon (231,971); Alex Palou (231,800) és Takuma Sato (231,686) jutott még tovább. A 7.-től a 12. helyig pedig eldőlt a rajtsorrend, amely a következő lett: 7. David Malukas (231;559); 8. Christian Lundgaard (231,360); 9. Marcus Ericsson (231,014); 10. Scott McLaughlin (nem indult); 11. Josef Newgarden (nem indult); 12. Will Power (nem indult).

    Shawrtzman és a Prema tehát megint remekelt, de azt még ekkor sem igazán tudta senki elképzelni, hogy ennél is lesz feljebb.

    Mielőtt azonban a legjobb 6 megküzdhetett a pole-ért, jött az Indy 500-as időmérők legidegtépőbb és rendre legszomorúbb felvonása, az egy órás (először mindenki megtesz egy próbálkozást, majd az idő lejártáig lehet jönni újra) Last Chance Qualifying, azaz az utolsó esély arra, hogy a mezőny végén állók bekerülhessenek a versenyre. Végül a Dale Coyne Racing újonca, Jacob Abel maradt alul, így ő nem vehet részt a 109. Indianapolis 500-on.

    „Ez nyilvánvalóan szívás, de sajnos készültem erre az utóbbi néhány napban, vagy igazán az utóbbi napban. Egész héten gyorsak voltunk, nagyon jól éreztem magam az autóban, egész héten jó helyen álltunk, de mintha péntek este történt volna valami. Nem tudom, hogy valaki bejött-e ide és ellopta az összes sebességünket és lóerőnket, de amint elkezdődött a szombat, egyszerűen már nem volt meg a tempónk és minden egyes menettel egyre lassabbak lettünk. Remélem, hogy Rinus [VeeKaynek, a Dale Coyne másik pilótájának] kitalálnak valamit, mert a különbség elég nagy, és egyre csak nő köztünk és a többi autó között. Remélem, hogy találnak valamit, de mindettől függetlenül jövőre remélhetőleg visszatérünk” – nyilatkozott csalódottan Abel.

    A bejutásért folyó harc utolsó percei, benne Abel utolsó próbálkozásával:

    A három bennmaradó helyért (30.-tól 33.-ig) küzdő négyesből végül Marco Andretti volt a leggyorsabb 229,741 mérföld/órás átlaggal, majd őt Marcus Armstrong (229,091) és VeeKay (226,913) követte a csupán 226,394-es átlagot elérő Abel előtt.

    A lehangoló pillanatok után aztán jöhetett a pole-ért zajló csata, ami végül igazán felemelően zárult, hiszen a Prema története első Indy 500-án a szintén első indianapolisi viadalára készülő Robert Shwartzman szerezte meg az első rajthelyet úgy, hogy a teljes mezőnyből ő teljesítette eddig a legkevesebb mérföldet oválpályán, versenyen pedig nem is indult még ilyen jellegű aszfaltcsíkon. A 25 esztendős orosz-izraeli az idei szezon előtt teljes pályafutását Európában töltötte, ám miután a 2021-es F2-es bajnokság ezüstérmével a zsebében sem sikerült bekerülnie a Forma–1-be (a Ferrari tartalékpilótai állásáig jutott), tavaly a WEC-ben tette próbára magát, az idei évtől pedig a Prema egyik főállású IndyCar-pilótája lett.

    Shwartzman 232,790 mérföld/órás (372,464 km/óra) átlagot repesztve lett az első újonc rajtelső Indy 500-on a korábbi olasz F1-es pilóta Teo Fabi 1983-as pole-ja óta, amihez a 48 évesen is szélvészgyors Takum Sato (232,478) átlagát kellett felülmúlnia, hogy aztán végigizgulja az utána következő O’Ward és Rosenqvist menetét. A 3. helyet végül a McLaren versenyzője kaparintotta meg 232,098 mérföld/órás átlaggal, míg a negyedik Scott Dixon (232,054), az ötödik Felix Rosenqvist (231,987), a hatodik pedig Alex Palou (231,378) lett.

    „Ez hihetetlen, srácok, megcsináltuk! Az első Indy 500 pole-om újoncként az újonc Prema Racinggel. Hatalmas köszönetet szeretnék mondani a Premának és a Chevy-nek a támogatásért és a munkájukért. Igazán jó munkát végeztünk az autó jobbá tételével, és őszintén szólva, még most sem hiszem el. Mentálisan eléggé ki vagyok merülve, csak fel kell dolgoznom ezt az egészet, hogy pole-ból kezdem az Indy 500-at. Ez egyszerűen csodálatos. Nagy köszönet minden drukkernek a támogatásért és mindenkinek, aki támogatott engem és hitt bennem ezekben az években” – örömködött Shwartzman, aki vasárnap a 11. újonc győztes lehet az Indy 500-ak történetében, és az első Alexander Rossi 2016-os sikere óta.

    Shwartzman teljes menete, majd az utolsóként érkező Rosenqvist körei és a Prema öröme az alábbi videóban:

  • Ijesztő balesettel hangolt a mezőny az Indy 500 időmérőjére

    Ijesztő balesettel hangolt a mezőny az Indy 500 időmérőjére

    Két bukást is hozott az utolsó edzésnap a 109. Indianapolis 500 időmérője előtt. A Chip Ganassi Racing várja a legjobb helyzetből a kvalifikációt.

    Több napnyi edzés után pénteken kezdtek komolyra fordulni a dolgok Indanapolisban, ahol a hétvégén megrendezik a 2025-ös Indy 500 időmérőjét. Az úgynevezett Fast Fridayen az autók motorját először lehetett feltekerni arra a szintre, ahol az időmérőn lesznek, aminek köszönhetően a tempó is jelentősen nőtt, és mivel a kvalifikációval ellentétben ezen a napon még nem egyesével köröztek a mezőny tagjai, a szélárnyékban a teljes májusi Indy 500 hónap legnagyobb sebességeit érték el.

    A leggyorsabbnak Scott McLaughlin bizonyult egy 233,954 mérföld/órás (376,431 km/óra) átlagsebességű körrel, ám a 3-as rajtszámú Chevy pilótája ezt szélárnyék segítségével érte el, ami az időmérő szempontjából nyilván nem mérvadó. A leggyorsabb szélárnyék nélküli kört nem ő, hanem Scott Dixon hozta össze (232,561 mérföld/óra), amivel második lett, megelőzve csapattársát, a pontversenyben élen álló Alex Palout, aki szintén szélárnyék nélkül ért oda a harmadik helyre. A magyar idő szerint szombaton délután 17 órakor kezdődő időmérőt így a Chip Ganassi Racing várhatja a legjobb helyzetből.

    Nem volt felhőtlen ugyanakkor az istálló napja, hiszen harmadik versenyzője, Kyffin Simpson bukott, így a szintén második Indy 500-ára készülő 2021-es NASCAR-bajnok, Kyle Larson mellett az övé volt a nap másik balesete. A jóval látványosabb bukást Simpson hozta össze, aki a 4-es kanyarban veszítette el az uralmat az autója felett, ami a falnak csapódás után a levegőbe emelkedett, majd a kerekein landolva becsúszott a bokszutca bejáratába.

    Simpson balesete:

    Simpson napja ezzel véget ért, míg a Chip Ganassi Racing elkezdte felkészíteni a tartalékautót szombatra. Larson nem járt ennyire rosszul, és az Arrow McLaren/Hendrick Motorsports még a nap vége előtt rendbe hozta az autóját, amivel kiküldték egy installációs körre. 

    Larson balesete a hármas kanyarban:

    Szerencsére mindkét pilóta ép bőrrel megúszta az esést. „Jól vagyok, furcsa baleset volt. Minden furcsa volt vele kapcsolatban. Már a kivezető körben nem igazán érződött megfelelőnek valami, soha nem éreztem úgy az autóban magam, ahogyan arra számítottam. Átnézzük az adatokat, megpróbálunk rájönni, hogy mi csúszhatott félre, és igyekszünk biztosítani, hogy még egyszer ne történjen meg” – idézi a RACER Simpsont.

    „Nyilván nehéz. Megforogtam. Nem tudom. Kicsit váratlanul ért, de szerintem rendben leszünk. Hamar túlteszem magam a dolgokon. Tudom, hogy megpördültem, de az autó egyensúlya eléggé közel volt a jóhoz” – mondta utólag Larson, aki az idén ismét megkísérli a duplázást, azaz ugyanazon a napon tervez elindulni az Indy 500-on és a NASCAR Coca Cola 600 névre hallgató Charlotte-i versenyén.

    Ami az időmérőt lebonyolítását illeti, a magyar idő szerint 17 órától egészen 23 óra 50 percig tartó kvalifikáción a teljes mezőny részt vesz. Minden pilóta egyesével gurul pályára, hogy megtegyen egy négy mért körből álló időmérős próbálkozást, aminek az átlaga határozza meg a sorrendben elfoglalt helyét. Miután minden versenyző kapott legalább egy esélyt a kvalifikálásra, a fennmaradó időben újra próbálkozhatnak. Ennek menete, hogy a bokszutcát két sávra osztják. Akik az egyes sávba sorakoznak fel, azok elsőbbséget élveznek a pályára lépésben a kettes sávban levőkkel szemben, viszont nekik a pályára lépéssel automatikusan törlődik az előző kísérletük, azaz fennáll a veszélye, hogy nem javítanak, hanem rontanak az eredményükön. Ellenben a kettes sávban várakozók ennek veszélye nélkül próbálkozhatnak újra, de a közülük a sorrendben legelöl álló versenyző mindig csak akkor léphet pályára, ha az egyes sávban éppen senki nincs.

    A szombati időmérő végére kialakult sorrend a 13.-tól a 30. pozícióig végleges, azaz ebben a sávban eldől a rajtsorrend. A legjobb 12 és az utolsó 4 (az idén 34-en neveztek, de csak 33 pilóta rajtolhat el) pedig vasárnap újra pályára lép. A program magyar idő szerint 22 óra 5 perckor kezdődik a top 12 szegmensével, amelyben a szombati időmérő legjobb 12 versenyzője egyetlen próbálkozást hajthat végre. Az így kialakult sorrend a 7.-től a 12. helyig dönt a rajtsorrendről, míg a legjobb 6-nak újabb kör következik, szintén egyetlen lövéssel. De csak miután eldől, hogy ki lesz az az egy pilóta, aki lemarad a 109. Indy 500-ról, a szombaton a 30. és a 34. hely között zárók ugyanis szintén külön szegmensben, szétlövéssel döntik el az utolsó három rajthely sorsát. Ők egy órát kapnak erre, és miután mindegyikük próbálkozott egyszer, az idő lejártáig újabb kísérleteket tehet. Aki pedig a végén a 34. helyen találja magát, az csomagolhat.

    94 G-s becsapódás 375 km/órával – korábbi F1-es pilóta óriási bukásával indult az Indy 500 felkészülése