Ezúttal arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen márkájú autóval járnak a legtöbben, legalábbis olvasóink között.
[poll id=”28″]

Ezúttal arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen márkájú autóval járnak a legtöbben, legalábbis olvasóink között.
[poll id=”28″]

Miután Szingapúrban napvilágot látott, hogy a japán motorgyártó és a wokingi csapat felbontják az együttműködésüket jövőre, a McLaren csapatfőnöke, Eric Boullier a francia Auto Hebdo magazinnak elmondta, hogy a csapat próbált más megoldásokat találni.
„Az első 2017-es teszteken érzékeltük, hogy komoly problémák várnak ránk.” – mondta Boullier. „Kezdtünk idegesek lenni, és elkezdtünk megoldásokon gondolkodni, hogy javíthassunk a helyzeten. Utolsó javaslatként mi azt ajánlottuk, hogy a hagyja hagyja ki a szezont, míg fejlesztenek, a McLaren pedig más erőforrást használ addig.”
Boullier szerint azonban voltak más, egyszerűbb lehetőségek is, mint például „a Honda mérnökei kooperálhattak volna a Mercedeses kollégákkal”, vagy „saját szakértői csoportot hozhattunk volna létre a motorrészlegen, más cégek segítségével, hogy segítsük a Hondát a hatékonyabb és gyorsabb megoldások megtalálásában”.
„Sajnos egyik javaslat sem lett kellőképpen megvizsgálva, így elfogytak az érvek. Arra a következtetésre kellett jutunk, hogy nincs más választásunk, mint hogy szüneteltetjük az együttműködésünket.”

A teljes megsemmisüléstől való előzetes félelmük ellenére a Honda úgy ítéli, Fernando Alonso Szingapúrban használt motorja túlélte az elsőkörös ütközést.
Alonso remek rajtjának köszönhetően a harmadik helyig katapultálta magát a Szingapúri Nagydíjon, ám az első kanyarban balesetbe keveredett Max Verstappennel és Kimi Räikkönennel. Két sorstársával ellentétben a McLaren tovább tudott vánszorogni az ütközés helyszínéről, az autót ért kipufogó- és elektronikai sérülések túl súlyosak voltak ahhoz, hogy érdemben folytatni tudja a versenyt. A futamot követően a Honda úgy vélte, az ütközés ereje és a később megtett néhány kör visszafordíthatatlan károkat okozott az erőforrásban (ami motorcserével és rajtbüntetéssel járt volna együtt Alonso számára), a sakurai bázison megejtett alapos kivizsgálás azonban jóval pozitívabb eredménnyel zárult.
„Attól tartottunk, hogy az erőforrás javíthatatlan károkat szenvedett” – nyilatkozta Yusuke Hasegawa, a Honda motorsport-igazgatója. „A sakurai gyárban lefuttatott mélyreható kivizsgálás után viszont kijelenthetjük, hogy szerencsére újra felhasználható lesz az elkövetkező futamokon.”
Alonso kiesése nem jött jól a McLaren számára, elvégre egy olyan pályán történt, ahol komoly esélyük volt a kettős pontszerzésre – ezt Stoffel Vandoorne hetedik helye is alátámasztja. A következő helyszín Malajzia ezen a hétvégén, a sepangi pálya hosszú egyenesei pedig komoly fejtörést okozhatnak a csapatnak.
„A pályakarakterisztika kevésbé fog a kezünkre játszani, de természetesen továbbra is küzdeni fogunk” – bizakodott Alonso. „Hat verseny még hátravan, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezeket a lehető legjobb helyen fejezzük be. Beállítási szempontból Sepang kissé nehezebb lesz számunkra, mivel az egyenesek jó végsebességet és motorerőt követelnek meg, de a pálya sok különféle kanyartípust tartalmaz, így a lassabb kanyarokban visszavehetünk valamennyit a hátrányunkból. A 2017-es autók kétségtelenül gyorsabbak lesznek itt, amit bizonyára remek lesz megtapasztalni; remélem, kimaradunk minden buliból és tisztességes versenyünk lesz.”

Jacques Villeneuve szerint a Toro Rosso csak rosszul fog járni a Hondával, és értetlenül áll a kisbikák döntése előtt.
2018-tól a McLaren és a Toro Rosso motorszállítót cserél: az előbbi három évnyi szenvedés után a Renault-val próbál szerencsét, míg az utóbbi megkapja a Honda gyári csapata titulust. A McLaren évenkénti 100 millió dolláros tőkeinjekciót kapott a Hondától, és habár a Toro Rosso közvetlenül nem fog anyagi támogatást kapni, a motorokért nem kell fizetniük, a megállapodás tehát még így is jelentős bevételnövekedéssel fog járni. Villeneuve szerint azonban (aki 2000 és 2003 között gyári minősítésben dolgozott együtt a Hondával a BAR-nál) még az ingyenes erőforrások sem indokolják a Toro Rosso döntését.
„Nem értem a Toro Rossót” – sajnálkozott Villeneuve. „A saját szemükkel látták, mi történt az elmúlt három évben. Hogyan is képzelhetik azt, hogy rajtuk segíteni fognak? Rendben, több pénz marad a bankszámlán, de hogy utolsóként versenyezzenek? Ha a pénzért cserébe hajlandó vagy lassabbá válni, annak két éven belül meglesz a következménye. Ez olyan, mint amikor a csapatok elkezdenek fizetős pilótákat alkalmazni – két évvel később halottak. Óvatosnak kell lenned; a McLaren azért élte túl, mert ők a McLaren, de most a Toro Rossóról beszélünk. Ez egy hatalmas kockázat, kivéve, ha más építi meg a motort és Honda néven eladja, ami szerintem még lehetséges is.”
A Honda a hírek szerint nem szeretné másra bízni a piszkos munkát, és jelenleg is gőzerővel folynak a munkálatok a 2018-as erőforráson, ami az idei alapkoncepció feljavított verzióján alapul. Noha a 2017-es specifikáció megbízhatósági és teljesítménybeli hiányosságokkal küszködik, a szezon során a japán gyártó folyamatosan fejlődött (a McLaren legutolsó tíz versenykieséséből mindössze három köthető a motorhoz) és bízik benne, hogy 2018-ra valóban versenyképessé válhat.
„Miért, láttunk bármi arra utaló jelet, hogy ez megtörténhet?” – jött a negatív reakció Villeneuve-től. „Egy teljesen új motorra lenne szükségük, az egész projektbe rosszul fogtak bele, komplett változás kell. Ha pedig ezt egy a Toro Rossóhoz hasonló kiscsapattal akarod elérni, azáltal csak a saját dolgod nehezíted.”

A WTCC bajnoki éllovasa Tiago Monteiro tizenhat nappal ezelőtt szenvedett tesztbalesetet Barcelonában, azóta kórházban kezelték, amit a pénteken hagyhatott el.
A Honda pilótája még szeptember elején a katalán pályán rendezett teszten csapódott be nagy sebességgel a falba az egyes kanyarban. Először a pálya kórházba, azt követően pedig egy közeli klinikára szállították. Az MRI vizsgálat nem mutatott sérülést, de megfigyelésre bent tarották.
Múlt héten szállították Portugáliába, ahol megkezdhette a rehabilitációját. Pénteken pedig a közösségi oldalán számolt a jó hírről, hogy végre elhagyhatja a kórházat.
„Nem volt könnyű az elmúlt két hét, de azzal a sok támogatással, amit kaptam könnyebben áttudtam vészelni. Ma [Pénteken], tizenhat nappal a balesetem után végre haza mehetek, és otthon folytatom tovább a rehabilitációmat. Szeretnék köszönetet mondani a kórház valamennyi csodás dolgozójának.”
https://www.instagram.com/p/BZWTsxnF1cY/?taken-by=tiagosworld18
Monteiro „szerencséjére” egy hosszú szünet van most a Túraautó Világbajnokságban, hiszen a következő kínai versenyhétvége csak majd október közepén lesz. A Honda korábban elmondta, hogy nem lesz gondja a portugálnak azzal, hogy teljesen rendbe jöjjön a következő futamra.
A 41 éves pilóta előnye 12 pont az összetettben a Volvos Thed Björk, illetve 29 pont csapattársa Michelisz Norbert előtt.

A tízszeres F1-es győztes fiatalabb éveiben igencsak bohém volt. Az alábbi interjúban mesél az első autóiról, valamint arról, hogy bizony büszke tulajdonosa egy BMW M1-esnek is.
– Mi volt az első autója?
– Egy fekete BMW 528i. 14 napig volt meg. Aztán tizenegyet pörögtem vele, miután 210 km/óránál nyári gumival megcsúsztam a havon.
– Totálkár?
– Viccelsz? Teljesen. Aztán egy Porsche 911-esem lett. Annyira erős motorja volt, hogy később már a Forma-1 sem lepett meg igazán. Azzal tanultam meg keresztbe menni, driftelni.
– Manapság?
– Mára már lenyugodtam, nem akarok balhét a közúton. Állandó így is a feszültség, hogy valahol lefényképeznek, így meg már nem buli. Ezért is használok leginkább Mercedest, egy V osztályos kisbuszt, mert már nem én vezetek, hanem hagyom, hogy vigyenek, hátul ülök. Ugyanez igaz a motorkerékpárokra is. Miután egyszer 180-nál lerepültem róla, eladtam a Honda Goldwingemet is. Nincsenek már ilyen hajlamaim, hogy gyorsan menjek közúton.
– És amikor te ülsz a volán mögé?
– Vidéken erre van egy Land Rover Defenderem, rövidebb utakra meg egy Yamaha T-Maxom. A korábban volt összes sportautómat eladtam. Ma már inkább az oldtimerek vonzanak.
– Mint például?
– Álmom egy Jaguar E-Type, és egy Ford Mustang Fastback.
– Versenyautókat is gyűjtesz?
– Megvan az a BMW M1-es, amivel Bruno Giacomelli és Elio de Angelis versenyzett a Procar szériában, két éve találtam rá Svájcban. Ez egy remek autó, egy nagyszerű korszakból. Akkoriban a fél Forma-1-es mezőny indult betétfutamként a nagydíjhétvégéken ebben a szériában.
– Forma-1-es autó is áll a garázsban?
– Igen, az a Toro Rosso, amivel Sebastian Vettel 2008-ban nyert Monzában. Régen megvolt Alain Prost 1985-ös világbajnok McLaren autója is, és ez kifejezetten bosszantotta a korábbi csapatfőnöküket, Ron Dennist. Azóta jó áron túladtam rajta.

Masashi Yamamoto, a Honda motorsport-igazgatója szerint a McLaren egy túlzottan is „rendszerezett”, ami miatt nehezen tudnak alkalmazkodni a körülményekhez.
Három évig tartó együttműködésük során a McLaren rendszeresen taglalta a nagyközönség előtt, hol és milyen gyorsan kellene a Hondának változtatnia a hozzáállásán, a japánok azonban egyszer sem panaszkodtak. A hivatalos szakítás után viszont Yamamoto finoman megpedzette, hogy a kudarcba fulladt vállalkozás nem csak az ő saruk, és hogy a Toro Rosso valószínűleg sokkal nyitottabb partner lesz.
„A McLarennel való közös munkám révén megtapasztalhattam, hogy a vállalat hatalmas és nagyon is rendszerezett” – nyilatkozta a hondás szakember. „Természetesen ez az egyik erősségük, de ezzel egy időben nagyon nehezen tudnak csak alkalmazkodni a változásokhoz – szemben a Toro Rossóval, ami egy növekvő cég. Számunkra nagyon fontos, hogy egy közös cél felé haladva együtt tudjunk dolgozni a partnereinkkel, így alig várjuk, hogy szorosabb együttműködésre léphessünk. Hozok egy példát is a gasztronómia teréről: a McLaren egy nagyon kifinomult francia konyha, ami már kiforrott és olyan, amilyen, míg a Toro Rosso inkább egy falusias, otthon készített pörköltre hasonlít, amibe további hozzávalókat is bele lehet dobni. Izgatottan várjuk ezt a lehetőséget.”
A Honda és a McLaren között az egyik kulcsproblémát a kommunikáció jelentette, a Toro Rosso esetében azonban nem számítanak hasonló volumenű félreértésekre.
„Először is, Mr [Franz] Tost rengeteget tud Japánról” – magyarázta Yamamoto. „Megérti a kultúrát és jó kommunikációs kapcsolatunk van vele. Emellett egy fiatal és növekvő cégről beszélünk, ami a Honda számára különösen fontos, mivel így egyezik a mentalitásunk és a hozzáállásunk – ez egy új kezdet egy hasonló filozófiával rendelkező csapat számára, hogy együtt fejlődhessünk. A Toro Rosso és a Honda azonnal megkezdi a több évre szóló együttműködését; ezelőtt azonban még hátravan a 2017-es szezon a McLarennel, így a köztünk lévő jó kommunikáció és teljesítmény szintén nagyon fontos az elkövetkező néhány futam során.”
A 2018-as Toro Rosso-Honda kapcsolat előrevetíthet egy 2019-es Red Bull-Hondát (különösen, ha a Renault beváltja a fenyegetését és nem hosszabbít szerződést az osztrákokkal), valamint bizonyítékként szolgálhat a világ számára, hogy nem kutyaütők az F1-es versenyzés terén.
„A szabályok 2020-ig változatlanok, így még mindig van három évünk” – bizakodott Yamamoto. „Meg akarjuk mutatni a technológia terén elért fejlődésünk mértékét – meg akarjuk mutatni a Hondában rejlő potenciált. Roppant fontossággal bír számunkra, hogy a világ tudomására hozzuk a fejlődésünk ütemét és az ezen alapuló sikert.”

Stoffel Vandoorne nem kételkedik abban, hogy Renault-motorral a hátuljában a McLaren jövőre dobogókért fog harcolni.
Három év kínkeserv és szenvedés után a McLaren és a Honda útjai végérvényesen különválnak: míg a wokingi istálló ezentúl a Renault erőforrásait fogja használni, a Honda lényegében gyári kapcsolatra lépett a Toro Rossóval, amit 2019-ben akár egy Red Bull-os szerződés is követhet. Vandoorne bizakodva tekint a jövőbe, és úgy véli, a McLaren sorsa innentől kezdve pozitívra fordulhat és „képes lesz” a dobogóért küzdeni.
„Nagy bizakodásra ad okot, ahogyan az idei évben fejlesztettük az autónkat” – dicsérte a kasztnit a belga. „Persze amikor folyamatosan problémákba ütközöl, nem tudod kiaknázni a maximumot és ez negatív kihatással van a többi elemre is. Ami a fejlesztéseket illeti, beszélgettem egy kicsit az aerós srácokkal a gyárban és minden a legjobb irányba halad. A változások általában segítenek, ez pedig különösen igaz a mi jelenlegi szituációnkra. Vissza kell térnünk az élmezőnybe; remélhetőleg már a közeljövőben pozitív változásoknak lehetünk szemtanúi.”
A Szingapúri Nagydíj hétvégéjén a legnagyobb érdeklődés a McLaren motorstratégiáját övezte, azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szűk, kanyargós pálya a csapat egyik legnagyobb pontszerzési lehetőségét biztosítja a 2017-es szezonban. A Mercedes/Ferrari/Red Bull trió elérhetetlen, de Vandoorne szerint a McLaren felérhet a negyedik helyre.
„Budapestet követően itt is a negyedik pozíciót kell megcéloznunk” – folytatta. „Utcai pályáról beszélünk, sok kanyarral, a motorerő pedig nem olyan hangsúlyos. Realisztikus lenne, ha a negyedik helyen végeznénk – normál körülmények között a két Mercedes, Ferrari és Red Bull előttünk fog végezni, de remélhetőleg utánuk mi következünk.”
A McLaren már futamok óta Szingapúrra készült, és a Honda teljesítménybeli hiányosságait pozitívra fordítva Spában és Monzában taktikai motorcseréket hajtottak végre mindkét autón, hogy az utcai versenyre a lehető legjobb formában érkezhessenek. A legutóbbi versenyen Monzában a belga pilóta MGU-K-ja megadta magát (ezt utólag büntetés nélkül cserélni tudták), de az ott látottak optimizmusra sarkallták.
„A pálya karakterisztikáját figyelembe véve nagyon is jó tempót diktáltunk” – utalt vissza az Olasz Nagydíjra Vandoorne. „Tényleg nagyon jó volt; kár, hogy büntetést kaptunk [az időmérőt követően, amikoris Vandoorne a nyolcadikról a 18.-ra esett vissza]. Akár a pontokért is harcolhattunk volna, de ez már a múlt. Örültem, hogy viszonylag versenyképesek tudtunk lenni, ezt a teljesítményt pedig remélhetőleg a mostani hétvégére is át tudjuk ültetni.”

James Key, a Toro Rosso techinkai igazgatója üdvözli a faenzai istálló újdonsült motorszállítóját: 2018-tól ugyanis Honda erőforrással versenyeznek.
Tegnapelőtt végre megérkezett a hivatalos bejelentés, amit már hosszú ideje tudni lehetett: a McLaren szakít a Hondával és a Renault partenere lesz, a Honda pedig a Toro Rossóval folytatja.
Key ugyan bevallotta, hogy relatíve későn született meg a döntés, ám ennek ellenére nagy lelkesedéssel várja az új kihívásokat: „Az idő hiánya is jelent némi küzdelmet, de a Toro Rosso többször is került hasonló helyzetbe az elmúlt években, szóval kellő rugalmassággal tudjuk kezelni a dolgot.”
„Nagyon elégedettek vagyunk a Hondával kötött együttműködéssel és a lehetőségekkel, amelyet jelent számunkra. Rögtön munkához kezdünk.”
„Nem teljeskörű változásról van szó, csupán adaptálnunk kell a terveinket.”
„Nem csak az erőforrás elhelyezkedésének pozícióját tervezzük újra: figyelemmel kell tartanunk, hogy ennek minimális vagy semmi kihatása ne legyen a jelenleg is folyó fejlesztési munkáinkon 2018-ra.”
„Az autó szerkezete változni fog az új erőforrással, a kasztni és a sebességváltó körüli teendőket pedig jelenleg is vizsgáljuk.”
„Szorosan együtt fogunk dolgozni a Hondával, hogy biztosan a lehető legtöbbet hozzuk ki a teljes csomag potenciáljából.”
„Erős, stabil és proaktív együttműködést várunk a Hondás kollégáinkkal” – tette hozzá Key.

A híres legendás brit sportkocsigyártó, az Aston Martin 2019-től kezdve a Red Bull csapat névadó szponzora lesz. a Motorsport-Total információja szerint a pontos név „Aston Martin Red Bull Racing” lesz, hasonlóképp, mint 2014-15-ben au Infiniti volt a kiemelt támogatójuk. Az Aston Martin ugyanakkor nem tervez motort is gyártani a versenycsapatnak. Andy Palmer, az Aston Martin ügyvezető igazgatója röviden ennyit mondott:
„Arról spekulál mindenki, hogy elmélyítjük a kapcsolatunkat a Red Bullal. Erre valóban az a válaszom, hogy: Igen!”
Így néz ki a mesterterv: 2018-ban a Red Bull marad a Renault motoroknál, de TAG Heuer néven. Erre van is szerződés, árulta el a Skynak a Christian Horner. Utána viszont Honda motorok érkezhetnek az autóikba. Két év múlva olyan motorok jöhetnek csak számításba, amelyek már léteznek. Ez már némileg behatárolja a lehetőségeket, pláne, mivel a Ferrari és a Mercedes is már régebben elutasította az energiaitalos csapatot, és nem szállítana nekik erőforrásokat. Marad tehát a Honda, amelyik épp most vált a B csapatuk, a Toro Rosso motorbeszállítójává. Amint viszont Honda motorok kerülnek a Red Bullokba, ezeket akár Aston Martin néven is futtathatják. Ráadásul a Honda és az Aston Martin nem is direkt konkurenciák az autópiacon, annak ellenére hogy az NSX-szel azért gyártanak a japánok is szuper sportautókat.
2021-től változhat a helyzet, akkor új motorformula jön, és több alternatíva is felmerülhet. Akár az Aston Martin is fejleszthet hajtásláncot, oly módon, hogy az ő tudásukat is beleadván választanak egy független motorbeszállítót, mint például a Cosworthot, vagy az Ilmort. Komoly az angolok szándéka, ugyanis Palmer egyeztetett most Szingapúrban Charlie Whitinggal is, technikai részletekről. Ennek ellenére hivatalosan nem a Forma-1, hanem a WEC van fókuszban az angolok motorsport programjában.
Az Aston Martin 2016 óta tűnt fel a Red Bull csapat támogatójaként. A Valkyrie sportautón már hivatalosan is együtt dolgozik a két cég, de a következő hetekben jöhetnek további fejlemények. Ugyan sokan továbbra is hisznek abban, hogy 2021-től Red Bull-Porsche jöhet, Horner tiszta vizet öntött a pohárba:
„Sokan gondolják, hogy érkezik majd egy német gyártó, azonban ez nem fog bekövetkezni.”
Még úgy sem, hogy közismerten jó a viszony a Volkswagen csoport és a Red Bull márka között.