A korábbi Spanyol Nagydíj helyszíne, Jarama a legújabb pálya, amely Forma-1-es futam megrendezésére pályázik. Kedden késő este az F1 irányító testülete jóváhagyta a sportág történetének leghosszabb versenynaptárát 2023-ra, amely nem kevesebb, mint 24 futamot tartalmaz.
A francia Paul Ricard eltűnt, helyette a Kínai Nagydíj tér vissza, míg az új helyszín pedig Las Vegas lett. Monaco megtarthatta a helyét, és kedden bejelentették a történelmi utcai futam új, hároméves szerződését is. A Zandvoortban megrendezésre kerülő Holland Nagydíjat áthelyezték, így az immár hagyományos augusztusi szünet után újra a naptárba került. Az olasz Autosprintnek így beszélt erről Stefano Domenicali, a Forma-1 vezérigazgatója:
„A Max Verstappen-effektus mindenki számára egyértelmű. Nem csak azért, amit Hollandiában láttunk, de a világ többi részén is sikerül neki ezt az érzést kiváltania.”
A Forma-1 népszerűsége másutt is tovább növekszik, hiszen az Autopista című spanyol kiadványból kiderül, hogy a Madrid melletti Jarama szándéknyilatkozattal pályázik egy jövőbeni nagydíj megrendezésére. Egy spanyol delegáció nemrég Monzában találkozott az F1 illetékeseivel, köztük Domenicalival. Jarno Zaffelli, akit széles körben a sportág új Hermann Tilke-jének tartanak így látja a helyzetüket:
„Technikailag kivitelezhető lenne, és nem is olyan drága, mint egy új pálya építése, hogy Jarama biztosan otthont adhasson a Forma-1-nek.”
Jarama 1968 és 1981 között kilenc Spanyol Nagydíjnak adott otthont.
Különleges autóverseny van készülőben, nem is akárhol! Nem a jól megszokott versenypályán, aszfalton, és nem tömött lelátók előtt. Hanem több százezer kilométerre tőlünk, a regolit födte Holdon!
Persze szó sincs róla, Lewis Hamiltonék versenyautóstól útnak indulnának a Holdra. Pedig sok Forma-1-es versenyző csodálattal tekint az űrutazás témájára. Jó eséllyel alkalmasak is lennének rá, hiszen kiváló fizikai állapot jellemzi őket, és az extrém erőhatások sem ismeretlenek számukra. Sok G-s erőhatásnak vannak kitéve, noha tény, hogy ez rájuk nem függőlegesen hat, hanem oldalirányból. Ráadásul az erőhatás mértéke és iránya folyamatosan változik, ahogy haladnak a versenypályán.
Talán egy nap majd az is megtörténik, hogy tényleg Forma-1-es versenyt rendeznek a Holdon, hús-vér versenyzőkkel együtt, egyelőre azonban közel sem erről van szó.
Jelen esetben kettő darab “versenyautóról” beszélhetünk, melyek a Földről vezérelhetőek, tényleges pilótáról tehát szó sincs.
A nem mindennapi autók karosszériáját középiskolások tervezik majd, többek között a McLaren P1 középmotoros hibrid sportautó tervezőjének, Frank Stephensonnak a közreműködésével.
A versenyt eredetileg októberre tervezték, a legfrissebb információk szerint azonban erre november 12-én kerül majd sor.
De mit is értünk jelen esetben autókon?
Egyenként 2,5 kilós járművekről van szó, míg a Holdra telepítésüket segítő mechanika további 3 kilót nyom. Így a két autó és a mechanika összesen 8 kilót tesz ki.
A Moon Mark nevű oktató- és szórakoztatóipari vállalat és az Intuitive Machine űrhajózási vállalat alkotta meg a Mission 1 nevű holdi versenyt. A tervek szerint az autókat egy Nova C leszállóegységgel juttaták el a Holdra, melyet az Intuitive Machines készített, és amely a SpaceX Falcon 9 rakétájával jut majd az űrbe.
A landolásra a Hold Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű láva mezőjén kerülhet majd. Ott, ahol Apollo-12 holdkompja is landolt 1969-ben, ahol Neil Armstrong és „Buzz” Aldrin a Holdra léptek.
Fotó: Tajthi Andrea
“A Moon Mark Mission 1 versenyében hat középiskolás csapat vesz majd részt, akik különféle amerikai iskolákból lesznek kiválasztva” – áll a Moon Mark sajtóközleményben. “Egy sor kvalifikációs kihíváson vesznek majd részt, magába foglalva olyan egyedi módokat, mint a drónokkal, autonóm járművekkel való versenyzés, az eSport, valamint részt vesznek egy űrkereskedelmi, vállalkozói versenyen is. A kvalifikációs körök két legjobb csapata nyeri meg az életre szóló lehetőséget, hogy megépítsék a két járművet és versenyezzenek a Holdon.”
Online követhetjük majd
Az irányítás tehát a Földről zajlik majd, és 360 fokos kamerák teszik majd lehetővé, hogy a járműveket irányítók láthassák, hol és mit csinál épp az autójuk. A földi közönség pedig online közvetítés keretében kísérheti majd figyelemmel az eseményeket.
A távvezérelt, vagy online “játékok” és versenyek tekintetében szokatlanul nagy lesz a távolság, melyet át kell hidalni. Bizonyára mindenki tapasztalta már online játék, vagy egy online sportközvetítés, esetleg online telefonbeszélgetés közben, hogy szaggat kép, vagy késik a hang, ha az internetkapcsolat nem megfelelő.
Ebben az esetben ez kevéssé engedhető meg, hiszen ha a földi irányítás akár csak pár másodperccel is később lát meg egy terepakadályt, vagy történést, mint ahogy az a valóságban, a Holdon történik, vagy bukkan fel, jó eséllyel már nem tudja azt időben kikerülni, nem tud időben reagálni rá.
Az egyik legfőbb feladat tehát az, hogy olyan vezeték nélküli, online kapcsolatot tudjanak létesíteni a Föld és a Holdon lévő autók között, hogy az közel valós időben tudjon információt szolgáltatni.
“Ha a kommunikáció a Föld és a Hold között fénysebességgel halad, amire azért mondhatjuk, hogy elég gyors, akkor körülbelül 38 másodpercet vesz igénybe a 384 000 kilométeres távolság megtétele.Tehát, ha csak nem merül fel valami furcsa kvantum-összefonódás, úgy tűnik, hogy az a legjobb eshetőség, hogy amikor ezek a gyerekek hüvelykujjukkal megnyomnak (egy gombot) itt a Földön, 1,3 másodpercbe telik, míg az autó azt teljesíti a Holdon, és 2,6 másodperc, mire történik valami az általunk látott videós csatornán” – idézte a Moon Mark technikai vezetőjét, Todd Wallach-t a New Atlas.
Hermann Tilke tervezte a „pályát”
Ha autóversenyzésről van szó, akkor pályára is szükség van. A Forma-1 rajongók pedig most fognak a fejükhöz kapni, ha megtudják, ki tervezi a pályát! Nem más Hermann Tilke, aki a legtöbb 2000-es években épült Forma-1-es pályát is tervezte. Tilke tapasztalt mérnök, számos autóversenypályát tervezett már, de ilyen kihívással még bizonyára ő sem találkozott korábban.
Jelen esetben azonban másként kell értelmezni a pályatervezést. Tilke ugyanis a megszokottakkal ellentétben nem utazik a helyszínre, hogy felmérje a terepet és nem fogják építőmunkások megépíteni a pályát. Ezúttal sokkal inkább koordináták kijelöléséről beszélhetünk.
Tilke és csapata – csak úgy, mint az autók tervezői -, rengeteg adatot és infromációt kaptak a Holdon uralkodó körülményekről, és kellő mennyiségű scannelt anyag áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megtervezzék a verseny nyomvonalát.
De térjünk is át ezekre a “versenyautókra”! Az autórajongók egyik közkedvelt kérdése: Mennyivel megy? Nos, ez esetben nem ez a legfontosabb kérdés.
A “Hold-verseny” célja értelemszerűen nem az, mindenféle segebességrekord megdőljön. Már csak azért sem, mert a mérnököknek teljesen más fizikai tényezőkhöz kell alkalmazkodniuk, mint azt a földi járművek esetén megszokhatták.
“A versenyzőinket (az “autókat” – a szerk.) úgy terveztük, hogy teszteljék a sebesség határait a Hold felszínén” – mondta a Moon Mark alapítója és vezérigazgatója, Mary Hagy a newatlas.comnak.
A két autó alapjaiban ugyanolyan lesz, de még nincsenek véglegesítve. Annyi azonban bizonyos, hogy akkumulátoros, elektromos hajtásláncot kapnak.
Eltér majd azonban a két autó karosszériája és megjelenése. Ezen dolgozik Stephenson és az iskolások.
Igazán érdekes lesz látni ezt, hiszen a Holdon nem kell sok ahhoz, hogy elemelkedj a talajról, hiszen a gravitáció, mindössze hatoda a Föld gravitációjának. Így aztán igazán új, szokatlan kihívás elé állítja az autótervezőket.
Képzeljük csak el!
A regnáló Forma-1-es világbajnok Mercedes csapat 2021-es versenygépe 752 kiló. Ezt a Holdon mindössze 125 kilónak lehetne érezni, ami jelentős differencia! Így aztán a laikusok számára is világossá válik, hogy a “hold-autók” esetében teljesen más balanszra, aerodinamikára van szükség. Főleg, hogy eleve csak 2,5 kilót nyomnak, így a Holdon igencsak pillekönnyűek lesznek.
Számos olyan tényezőt kell figyelembe venniük a tervezőmérnököknek, amit a Földön nem, vagy legalábbis a Földön más mértékben. Példának okáért ott a leszorítóerő kérdése. A földi autóversenyekkel ellentétben itt nem ezen lesz a hangsúly. Sokkal lényegesebb lesz az, hogy az autók ki tudják szűrni a port, illetve kulcsfontosságú lesz az autók súlya, főként egyensúlya, súlypontja, stabilitása, a felhasznált anyagok tartóssága, hiszen javításra, pótlásra nem lesz lehetőség. A tervezés és építés során biztosítani kell azt, hogy ha a jármű a Holdon felborul, azt távirányítással talpra lehessen állítani.
Márpedig a Hold kráterekkel borított felszínén és pillekönnyű járművel igencsak könnyű lehet felborulni. Noha bizonyos, hogy ez a borulás a holdi körülmények között aligha okozna nagy sérülést. Mégis lényeges, hogy a járművek strapabírók legyenek, fontos alkatrészeik ne legyenek sérülékenyek, hiszen légkör hiányában a Holdon bármikor eltalálhatja őket egy-egy űrből érkező meteorit is.
Ezen kívül az autóknak ellenállniuk kell a szélsőséges hőmérsékleteknek is, hiszen az éjszakai és nappali hőmérséklet között a Holdon akár 320°C is lehet a különbség.
Mi lesz a „verseny” után?
Felmerül a kérdés, hogy miután a Föld lehetőségeit már mondhatni kimaxolta az emberiség, sőt károsítja is azt a saját hóbortjaival, és hedonista igényeivel, van-e jogunk ahhoz, hogy pusztán szórakozásból, és/vagy erőfitogtatásból “birtokba” vegyük a Holdat is, és “játszani” kezdjünk rajta, holmi távirányítós kisautókkal…
Nos, a jó hír, hogy a fent említett, a Földről távvezérelhető járművek számára a “versenyzés” csupán egy kis bevezetés lesz. Valójában azonban fontos feladatot látnak majd el.
A versenyt követően a járművek nem térnek vissza a Földre, és nem válnak hasztalan szemétté a Holdon. Tudományos küldetésbe kezdenek, és örökre a Hold felszínén maradnak.
Az Igora Drive bejelentette, hogy 2023-tól az Orosz Nagydíjnak adnak otthont, miután elvi megállapodást kötöttek a Forma-1-gyel. Az F1 2014-ben rendezte első világbajnoki futamát Oroszországban, a Sochi Autodromban. Ugyanakkor közismert volt, hogy fontolgatják a költözést a Fekete-tengeri üdülőhelyről.
A Szentpétervár külvárosában található Igora Drive pálya tavaly kapta meg az F1 megrendezéséhez szükséges FIA Grade 1 licencet, miután 2019-ben megnyitott. A pálya 4,086 km hosszú és 15 kanyarral rendelkezik.
A szombaton kiadott közleményből kiderült, hogy a pálya megállapodást kötött az F1 fogadására. Ugyanazzal a promóterrel működik majd, amely a már meglévő futamot is rendezi Szocsiban. Stefano Domenicali, az F1 vezérigazgatója és elnöke a pálya által kiadott közleményben nyilatkozott, miután a hét elején meglátogatta a pályát:
„Örömmel erősítem meg, hogy a Forma-1-es Orosz Nagydíj 2023-tól az Igora Drive-on kerül megrendezésre. Ez az orosz partnereinkkel folytatott intenzív munka és ennek a csodálatos pályának a részletes tanulmányozása eredményeként született meg. Szentpétervár lenyűgözött, és biztos vagyok benne, hogy az Igora Drive-on megrendezésre kerülő Orosz Nagydíj csodálatos esemény lesz.”
A Forma-1 a pálya hivatalos bejelentését követően úgy fogalmazott, hogy „örömmel erősíti meg, hogy az Orosz Nagydíj 2023-tól a szentpétervári Autodrom Igora Drive-ra költözik”.
„Nagyon várjuk, hogy ezen a rendkívül izgalmas helyszínen versenyezhessünk, amely 10 profi versenypályát és tesztpályát foglal magában, mintegy 100 hektáron. Szentpétervártól 54 km-re található, Hermann Tilke német építész tervezte, és 2020-ban kapta meg az FIA Grade 1-es szintű engedélyét. Az elkövetkező hónapokban további részleteket fogunk közölni a futamról. Még azonban nagyon várjuk, hogy a következő két évben Szocsiban versenyezhessünk.” – áll az F1 közleményében.
Az Igora Drive építése 2017-ben kezdődött, majd két évvel később fejeződött be. Az elismert F1-es pályatervező, Hermann Tilke dolgozott a projekten.
A pálya eddig főként orosz nemzeti szériáknak adott eddig otthont, de tavaly első nemzetközi rendezvényként a DTM-et, a W Series-t és a World Rallycross-t is kellett volna fogadnia, de a COVID-19 járvány miatt ezeket végül le kellett mondani.
A Szentpétervárra költözés valószínűleg elérhetőbbé tenné az Orosz Nagydíjat, és illeszkedne az F1 kereskedelmi jogait birtokló Liberty Media azon törekvésébe, hogy több nagyváros szerepeljen a versenynaptárban. Szocsi nem tudta megnyerni helyét az F1-esek és a szurkolók szívében, de a Mercedes számára sikeres pályának bizonyult, hiszen mind a hat ott rendezett futamot megnyerték.
Az idei Orosz Nagydíjat szeptember 26-án rendezik meg.
A mai napon lehullt a lepel a Jeddah Street Circuit alaprajzáról, ahol az átlag tempó akár 250 km/h is lehet. Az Arab-félszigeten található helyszín lesz a leghosszabb és leggyorsabb utcai pálya a Forma-1 jelenlegi versenynaptárában.
Szaúd-Arábia december 5-én története során először rendezhet majd versenyt a Forma-1-ben és ennek helyszíne Jeddahban lesz majd egy utcai versenypályán.
A verseny rendezői most tették közé a pálya alaprajzát, ami egészen pontosan 6,175 kilométer hosszú lesz. A pálya ezzel a második leghosszabb helyszín lesz a belgiumi Spa-Francorschamps után, aki a maga 7 kilométeres hosszával vezeti ezt a listát.
Annak ellenére, hogy a pályát Jeddah városnak egy szűk negyedében fogják kialakítani, 27 kanyart fog tartalmazni, amivel megelőzi Szingapúrt a legtöbb kanyarral rendelkező Forma-1-es helyszín listáján.
A pályát nem mellesleg az a Hermann Tilke tervezte, akinek a tervi alapján készült el a Malajziában található Sepang International Circuit vagy éppen a Bahreinben található Bahrain International Circuit.
A Forma-1-es Szaúd-Arábiai Nagydíj helyszíne csak ideiglenesen lesz Jeddah, ugyanis egy új pályát akarnak építeni a közel-keleti országban.
Khalid herceg elmondása szerint Hermann Tilkével közösen dolgoznak azon, hogy a leggyorsabb városi pályát építsék a Forma-1-ben.
„Megígérhetem, hogy az utcai versenyzés Szaúd-Arábiában nem lesz szokványos” – szögezte le. „Egyes városi pályák nem valami izgalmasak. Nincs megfelelő előzési lehetőség, így unalomba fulladhat a verseny. Azzal az ötlettel álltunk hát elő, hogy építsünk egy nagy várost a motorsport számára. 2023 végére tervezzük, hogy ez elkészül, 2024-re pedig már minden készen fog állni.”
„Viszont a koronaherceg azt gondolta, hogy 2024 még olyan messze van, ezért azt gondoltuk, hogy lehet addig egy városi pálya az opció, míg a terv meg nem valósul” – folytatta Khalid herceg. „Izgalmas lesz, sok előzéssel.”
A legtöbben úgy vélekednek, a francia szerencsésnek mondhatja magát, hogy kimenekült a lángokból. Kisebb égési sérülésekkel megúszta azt, hogy autója félig átment a korláton, majd kettészakadt.
„Ha elég nagy erőt fejtünk ki, mindent össze tudunk törni.” – mondta erről Tilke, az F1-es pályák nagy részének tervezője.
Szerinte – mivel azon a szakaszon szinte párhuzamos a korlát a pályával – ha kisebb szögben találja el Grosjean a korlátot, akkor csak továbbcsúszott volna a pályán belül.
„53G-s gyorsulás érte őt, ez nagyon nagy mennyiség.” – folytatta gondolatmenetét a német. – „De óvatosnak kell lennünk [ha változtatni akarunk]. Azzal a becsapódási szöggel, amellyel Grosjean érkezett, jobb lett volna, ha valamilyen tompító réteg lett volna ott, például egy gumifal.”
„De más baleseteknél nem lett volna jó, mert egy autó megakadhat bennük. Mindennek megvan az előnye és a hátránya is, ezért vigyáznunk kell, hogy ne rontsunk a helyzeten.” – magyarázta Tilke.
„Például az autós balesetek ezredénél jobb, ha nincs bekapcsolva a biztonsági öv, de emiatt nem fogjuk elhanyagolni. Az FIA megvizsgál majd mindent, de egy olyan rendszerről beszélünk, ami évtizedekig működőképes volt.”
„Nincs olyan, hogy tökéletes pálya, ahogy nem minden focimeccs izgalmas. Ha elemeire bontjuk az egészet, akkor ki lehet jelenteni, hogy egyes pályák érdekesebb versenyeket szoktak produkálni, mint a többiek.”
„Viszont teljesen más a karakterisztikájuk. Nem építhetünk mindenhova egy Red Bull Ringet, csak mert az jól működik.”
Sokan a pálya vonalvezetését okolták az unalmas Abu Dhabi Nagydíj miatt, a tervező, Hermann Tilke azonban kiemelte, külső tényezők miatt lett ilyen az aszfaltcsík.
2014 óta minden Abu Dhabi Nagydíjat a Mercedes nyert meg, idén azonban Max Verstappen győzött domináns módon az arab idényzárón.
Ebben a szezonban sok meglepetéssel találkozhattunk, Sergio Pérez győzelme után pedig kifejezetten eseménytelennek tűnt a verseny. Az utolsó 20 körben például mindössze két előzés történt, de a DRS-nek köszönhetően az összes mesterkéltnek tűnt.
Tilke hozzászokott, hogy pályái a kritikák kereszttüzébe esnek, az abu dhabi pálya kapcsán azonban kiemelte, sok tekintetben meg volt kötve a keze.
„A Yas Hotel, ami a pályához épült, 200 szobával rendelkezik. De kilenc hónappal az építkezés befejezése előtt azt mondták, hogy kétszer ilyen nagy lesz. És azt is, hogy a pálya egy része közutakon halad majd, de végül ez nem következett be.” – ismertette a tényeket a tervező.
„Emiatt nem tudtuk befolyásolni a kanyarok ívét, pedig dinamikusabb részt is csinálhattunk volna.” – magyarázza.
Szerinte hiába a két egyenes, a kanyarok karaktere miatt láthatunk kevesebb előzést, mint a többi pályán.
„Ha a kanyarok nem teszik lehetővé, hogy közel maradjanak egymáshoz, nincs haszna [az egyeneseknek]. Hiába gyorsabb valaki az egyenesben, de nem tud hátrábbról felzárkózni. Mindez függ az autók aerodinamikájától is, reméljük ez az új szabályokkal változni fog 2022-ben.”
Idén sok régi pálya tért vissza, de Tilke inkább a hírnevüket emelte ki, mintsem a jó tervezést velük kapcsolatban.
„Ikonikus csaták és esős versenyek. Ez az, ami vonzóvá tesz egy pályát a szurkolók számára. Egyfajta tradíció veszi körül őket, de ehhez idő kell.”
„Az első pár bahreini verseny után sokan nekem estek. Aztán volt néhány izgalmas verseny. Nem lehet kiszámítani, hogyan alakul, Abu Dhabiban is volt már néhány érdekes eset.” – emelte ki a német.
Különleges verseny van készülőben, a tervek szerint 2021 októberében. Távirányítós autókkal szeretnének versenyt tartani… a Holdon!
Egészen pontosan két „versenyautóról” van szó, melyeket középiskolások terveztek, többek között a McLaren P1 tervezője, Frank Stephenson közreműködésével.
Az autók egyenként 2,5 kilósak, míg a Holdra telepítésüket segítő mechanika további 3 kilót nyom. Így a két autó és a mechanika összesen 8 kilót tesz ki. Nem túl nehéz tehát maga a csomag, ám „elküldése” annál drágább.
Csak hogy nagyságrendileg elképzelhessük, mennyire is költséges ez: Egy a Holdra szállítással foglalkozó vállalat, az Astrobatic például kilónként 1,2 millió dollárért szállít. A 8 kilós csomag tehát kb 9,6 millió dollárért (körülbelül 3 milliárd forint) tud eljutni a Holdra.
A Moon Mark autói azonban nem az Astrobatickal utaznak majd. Egy Nova C leszállóegységgel jut a holdra, melyet az Intuitive Machines készített, és amely a SpaceX Falcon 9 rakétáváal jut majd az űrbe, 2021 októberében. Landolni pedig a Hold Oceanus Procellarum nevű lávamezőjén fog.
„A Moon Mark Mission 1 versenyében hat középiskolás csapat vesz majd részt, akik különféle amerikai iskolákból lesznek kiválasztva” – áll a sajtóközleményben.
Ők egy sor kvalifikáción vesznek majd részt a verseny előtt – Földi eszközökkel -, például drónokkal, autonóm járművekkel, eSporttal, valamint részt vesznek egy űrkereskedelmi, vállalkozói versenyen is.
A kvalifikációk két legjobb csapata kapja meg a lehetőséget, hogy a Földről irányíthassák majd a Hold zord terepére küldött „versenyautókat”. Mindez persze követhető lesz, kamerák segítségével.
A „pálya” és a „sebesség” kérdése még nem meghatározott. A legfőbb feladat pedig az, hogy olyan Wi-Fi kapcsolatot tudjanak létesíteni a Föld és a Holdon lévő autók között, hogy ez közel valósidejű legyen.
A Forma-1 rajongók pedig most fognak a fejükhöz kapni, ha megtudják, ki tervezi a „pályát”, jobban mondva a nyomvonalat: Hermann Tilke!
„Egy hold pályát tervez” – idézi a newatlas.com a Moon Markot. „Ismerik a Hold felszínét, be lett scannelve annyira, hogy elegendő információja legyen ahhoz, hogy megtervezze ezt a pályát.”
Persze nem arra kell gondolni, hogy leaszfaltoznának egy részt a Holdon. Még csak arra sem, hogy kibójázzák a pályát. A pálya nyomvonalát ugyanis koordináták alapján lehet majd követni.
Mivel aztán a Hold felszíne nem olyan, mint a Földé, durva és egyenetlen, rendkívül fontos lesz a Wi-Fi kapcsolat sebessége, hiszen ha a kapott kép késik, már nem lesz lehetőség kikerülni egy terepakadályt.
„A versenyzőinket (az „autókat”) úgy terveztük, hogy teszteljék a sebesség határait a Hold felszínén” – mondta a Moon Mark alapítója és vezérigazgatója, Mary Hagy a newatlas.comnak. „A döntő tényező a kockás zászló lesz, mely meghatározza majd a végső győztest.”
Igazán érdekes lesz látni ezt, hiszen a Holdon nem kell sok ahhoz, hogy elemelkedj a talajról, hiszen a gravitáció, mindössze 1/6-a a Föld gravitációjának.
A két autó alapjaiban ugyanolyan lesz, de még nincsenek véglegesítve. Annyi azonban bizonyos, hogy akkumulátoros, elektromos hajtásláncot kapnak.
Eltér majd azonban a két autó karosszériája és megjelenése. Ezen dolgozik Stephenson és az iskolások.
„Sok dolog van, amit figyelembe kell venni” – mondta Stephenson. „Nyilvánvalóan például az, hogy nincs leszorítóerő! Ez sokkal inkább a por szűrésről, a tapadásról, a súlyról, az anyagokról, a tartósságról, a stabilitásról szól… Meg aztán ott a súlypont és a védelem. Meg kell győződnünk arról, hogy ha ezek felborulnak, egyik alkatrészük sem sérül meg. És fel is kell tudni állítani.”
A verseny után a járművek nem térnek vissza a Földre, hanem tudományos küldetésbe kezdenek, és örökre a Hold felszínén maradnak.
Akárhogy is… kíváncsian várjuk, hogy mi lesz ebből!
Szaúd-Arábia Forma-1-es vezetői állítása szerint a leendő utcai pályájuk megtervezésében nem csak a szép látvány fog kulcsszerepet vállalni, hanem az is, hogy legyen lehetetlen előzni rajta.
A futam Jeddah városának északi részén lesz, ami rendkívül közel fekszik a Vörös-tengerhez.
A verseny szervezői az előző héten állapodtak meg Hermann Tilkével a pálya megtervezéséről. A pálya tervrajzát a Liberty Media fogja megszabni, akiknek számos kifinomult szoftver lesz segítségükre a pálya tervezésének során.
A Szaúd-arábiai Motorpsort Szövetség elnöke Khalid Bin Sultan Al Faisal herceg lesz felelős magáért a versenyért. A herceg elárulta, hogy nem egy olyan pályát akar, ami csak szép és nem lehet rajta versenyezni.
„Célunk az, hogy egy izgalmas és őrült versenynek adhassunk otthont. Nem akarjuk azt, hogy a futamunk azon unalmas versenyek közé tartozzon, ahol csak elvetve van pár előzés.
„Ez nem csak kizárólag a látványról és a környezetről szól. Számunkra ez egy verseny, aminek egyszerre kell gyorsnak és izgalmasnak lennie. Ezért akarunk egy olyan gyors pályát tervezni, ahol a versenyzők könnyedén oda-vissza előzhetik majd egymást a verseny során.”
A verseny szervezői megerősítették, hogy a pálya alaprajza egyik másik pályáéhoz sem lesz hasonló, szóval minden bizonnyal egy rendkívül egyedi utcai pályát láthatunk majd, ahol 2021. november 28-án aludnak majd ki a piros lámpák a verseny rajtja előtt.
Jarno Zaffelli volt felelős Imola felújításáért, és erősen ellenzi a modern pályák által képviselt irányvonalat.
A koronavírus miatt az F1 olyan pályákat vesz igénybe, mint Mugello, Portimao, Istambul vagy Imola. Zaffelli szerint éles a kontraszt a régivágású ringek és modern Tilke-pályák között.
„Imola egy kicsit olyan, mint Portimao. Itt nagyon jónak és bátornak kell lenned.” – emelte ki.
„Egyszerűen szégyen” – válaszolta, amikor a hasonló pályák „kihalásáról” kérdezték. – „Az F1 új mérnöki irányzatot vesz majd Ross Brawn és Pat Symonds vezetésével. Megvizsgálják a pályákat, és hogyan kell megváltoztatni az autókat. Ez pedig pályákra is hatással lesz.”
„Nem értek ezzel egyet. Nem baj, ha van egy irányvonal, de a kiszámíthatatlan is lehet gyönyörű. A tervezés történjen meg ceruzával, kihasználva a föld adottságait. A kivitelezésben jöhet a technológia. De így túl sok lélektelen pálya épült.”
Zaffelli azonban nem Tilkét hibáztatja, inkább a kívánalmakat.
„Tilke figyelt az ilyesmikre, és nagyon jó kanyarokat tervezett, mint például a 8-as Törökországban, azt minden pilóta szereti. De Portimao, vagy akár Imola kanyarjait nem nyújthatta volna be, mert nem felelnek meg a megrendelő követelményeinek.”
